Állatföldrajz Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév Regionális állatföldrajz Afrotropisz, Neotropisz
Afrika Szaharától délre eső részei. Afrotropisz Kalahári és Namíb sivatag, Guineai-öböl esőerdei, szavannák. Miocén: kapcsolat Eurázsiával. Pliocén: Indiából Siwalik fauna (patások). Nincsenek szarvasok, medvék, juhok, kecskék, zergék. A világ emlősfajainak 25%-a itt található, különösen nagy faj és egyedszám gazdagságban találhatók meg a patások.
Az Afrotropisz emlősei Rovarevők: aranyvakondok: endemikus, kb. 30 faj, sivatagok és sztyeppék, középső ujjuk karmával ásnak vidracickányok: 60 cm-es hal- és rákevő fajuk is van Denevérek: repülőkutyafélék a partközeli szigeteken Főemlősök: félmajmok: lórifélék, medvemaki, galágók (nagyfülű fülesmakik) majmok: cerkófok kutyafejű majmok: drillek (barázdáltarcú páviánok), mangábék karcsúmajmok (gerezák) emberszabású majmok: gorillák és csimpánzok
Az Afrotropisz emlősei Tobzoskák (pikkelyes emlősök) Rágcsálók: pikkelyes mókusok: endemikusak fésűsujjú patkányok: endemikusak duzzadtfarkú egerek: a pockokat helyettesítik, endemikusak afrikai ecsetfarkú pelék sülök nádi patkányok szirti patkányok: endemikusak
Az Afrotropisz emlősei Ragadozók: hiénakutya (csoportos vadászat) sakálok szurikáták hiénák oroszlán leopárd (párduc): afro-eurázsiai elterjedésű gepárd karakál (sivatagi hiúz) méhészborz
Gepárd
Az Afrotropisz emlősei Csövesfogúak: endemikus földimalac, előpaták Szirtiborzok: előpaták Szirének: szenegáli lamantin Ormányosok: afrikai elefánt (számos alfajjal) Páratlanujjú patások: zebrák, vadszamár, orrszarvúak
Kétfogú szirtiborz Fakúszó szirtiborz Sziklai szirtiborz
Afrikai elefánt
Orrszarvúak
Zebrák Damara Alföldi Grevy Hegyi
Az Afrotropisz emlősei Párosujjú patások: nílusi víziló, törpevíziló varacskos disznó folyami disznók zsiráfok kancsilok: afrikai patkányőz kafferbivaly antilopok: bóbitás antilopok törpeantilopok valódi nagyantilopok gazellák alcsaládjai
okapi zsiráf
Csíkos gnú Fehérfarkú gnú
nyársas antilop jávorantilop impala Thomson gazella
Varacskos disznó
Az Afrotropisz madarai kb. 1700 faj csak 6 család endemikus Fajgazdag családok: tyúkfélék, keselyűk, sasok, kakukkok, szalakóták, lappantyúk, gólyaalakúak, seregélyek és a szövőmadarak. Strucc: csak 2 ujj Marabu Papucscsőrű gólya: endemikus kígyászkeselyű turákó: afrikai endemizmus (kakukkalakú) szarvascsőrű madarak mézkalauz madarak nektármadarak szövőmadarak: bivalymadár, vöröscsőrű szövőmadár, özvegypintyek (költésparaziták) krokodilusmadár afrikai piros gyurgyalag (üreg nap által hevített hője kelti ki a tojásokat)
Az Afrotropisz hüllői kelet-afrikai résteknős: még bőrlégzésre is képes nílusi krokodil, páncélos krokodil, tompaorrú krokodil nyakörvös gyíkok, agámák, gekkók, kaméleonok, bőrcsontpáncélos gyíkok valódi siklók, afrikai tojásevő kígyók, ureusz kígyó, zöld mamba, puffogó viperák
Az Afrotropisz kétéltűi lábatlan kétéltűek K- és Ny-Afrikában karmosbéka: villaként használt mellső láb pipabéka igazi- és evezőbékafélék családja fajgazdag sok szűkszájúbéka-féle
endemikus tüdőshalak Az Afrotropisz halai sokúszós csuka nílusi csuka: elektromos szerve is van pontylazacok bölcsőszájú halak: Nyassza-tó: 223-ból 178 (174 endemikus) elektromos harcsa: endemikus
Az Afrotropisz gerinctelenjei A trópusi területeken nagy rovargazdagság. Góliátbogár: 10 cm afrikai vándorhangyák, termeszek, sáskák cecelégy álomkór szúnyogok malária vérmétely
Madagaszkár A Föld negyedik legnagyobb szigete (> 6 x Magyarország). Közepén 2600 m magas hegylánc. Ide tartozik még a Seychelles-szigetcsoport is. Esőerdő, félsivatag, hegyek, szavannák, mangrove. Nem indiai és nem afrikai fauna. Telítetlen fauna. Endemikusak: tanrekek, makik, pitták, indrik, véznaujjú makik, sokúszós csukák.
Madagaszkár emlősei Nincsenek nagytestű patások, se sok rágcsáló, se igazi majmok. Tanrekek: endemikus rovarevők, 5 faj Félmajmok: makifélék (20 faj) Nesomyidae: endemikus egércsalád 12 fajjal. Cibetmacskafélék: fossza. Denevérek: repülő róka, tapadókorongos denevérek. Patások: víziló, folyami disznó
Madagaszkár madarai Az itt élő madárfajok mintegy fele (kb. 90 faj) endemikus. Lábasguvatok. Pittafélék. Vangagébicsek.
Madagaszkár hüllői, kétéltűi 2 boafaj sok kaméleonfaj leguánok 7 faja nílusi krokodil gekkók, bőrcsontpáncélos gyíkok sok orientális eredetű békafaj, pl. repülőbékák, szűkszájú békák madagaszkári aranybékácska
Neotropisz Dél- és Közép-Amerika (Mexikó déli részével, Karibi térség, Galapagos, Bahamák, Antillák. A Ráktérítőtől a Tűzföldig. Amazonas, Atacama-sivatag, pampák. Sok endemizmus, mert a harmadidőszakban elszakadt mindentől, az emlősök, madarak, és igazi csontoshalak kibontakozásáig sziget volt. Panama földhíd: korridor, és szűrő egyben. Északról: lámák, medvék, puma, jaguár. Északra: pekarik, oposszumok, erszényes patkányok, kolibrik, sügérek. Negyedidőszak eljegesedései idején esőerdő refúgiumok. Endemikusak: oposszumok, rovarevő erszényesek, kúszósülök, csincsillák, tengerimalacok, övesállatok, nandufélék, tinamufélék, újvilági keselyűk, hoacinok, földipintyek.
A Neotropisz emlősei Erszényesek: Ausztráliában nem találhatók: oposszumfélék (>70 faj): fogófarkúak erszényes patkányfélék (6 faj): vízi erszényes patkány: az egyetlen vízi életmódhoz alkalmazkodott erszényes Rovarevők: csak néhány endemikus faj patkányvakond
A Neotropisz emlősei Denevérek: Hártyásorrú denevérek: rovar-, gyűmölcs-, nektár- és pollenevők rőt vérszopódenevér, közönséges vámpír Simaorrú denevérek: Myotisok több faja Halászdenevér-félék (ezen kívül még Indiában vannak) Főemlősök: karmosmajom-félék: oroszlánmajmocskák, tamarinok, selyemmajmocskák csuklyásmajmok: bőgőmajmok, pókmajmok
Vendégízületesek: endemikusak és őshonosak övesállatok (20 faj) hangyászfélék lajhárok A Neotropisz emlősei Rágcsálók: a legtöbb rágcsáló az endemikus sülszerűek képviselője tengerimalacok vízidisznó aguti (arany-nyúl) csincsillák kúszósülök nutria
A Neotropisz emlősei Ragadozók: sörényes farkas brazíliai sakál, sakálróka coyote (Kö-Amerikáig) pápaszemes medve mosómedve (Panamáig) koati bűzborz (délen) amerikai farksodró (kinkaju) puma, jaguár, ocelot
A Neotropisz emlősei Szirének: manáti: Orinoco, Amazonas lamantin: Karib-térség tengerei Fogas cetek: dél-amerikai folyami delfin Páratlanujjú patások: tapírok (4 faj) Párosujjú patások: pekari lámák: guanakó ( láma), vikunya, alpaka (v x g) amerikai szarvasok: nyársas szarvas, virginiai szarvas
Újvilági tevék guanako láma vikunya alpaka
Újvilági tevék
A Neotropisz madarai 2500 faj, ennek 90%-a endemikus nandufélék: síkvidéki nandu, Darwin-nandu tinamuk búbostyúkok: fiókák tollatlanok és mellső végtag karmos újvilági keselyűk kolibrik: > 300 faj hokkófélék szuszók: echolokáció tukánok
A Neotropisz hüllői gyíkok: leguánok (> 500 faj) anoliszok ásógyíkok kígyók: boák, anakondák siklók korallkígyó, csörgőkígyó, lándzsakígyók (szurukuku) krokodilok: kajmánok, hegyesorrú krokodil teknősök: kevés a szárazföldi faj, a többség tengeri alligátorteknős, cafrangos teknős (matamata)
A Neotropisz kétéltűi lábatlan kétéltűek farkos kétéltűek: az Amazonastól délre hiányoznak axolotl, tüdőtlen szalamandrák pipabékák: peték a nőstény hátán a bőrbe ágyazva fejlődnek fakúszó békák: hím hátán lárvakorig fejlődnek levelibékák füttyentőbékák szarvasbékák
A Neotropisz halai 2400-2700 halfaj amerikai tüdőshalak: pl. gőtehal a halfajok fele a harcsaszerűek közé tartozik, de igazi harcsák nincsenek pontylazacok kb. 800 faja fogaspontyok (bölcsőszájú halak) arapaima: 4 m, 200 kg piraya ráják, cápák
A Neotropisz gerinctelenjei igen nagy rovargazdagság herkules bogár: 15 cm madárpókok gazdag csigafauna
Galapagos 1000 km-re nyugatra van a kontinenstől. A szigetek összterülete 8000 km 2 (5 nagy és több kicsi). Éppen az egyenlítő vonalába esik. A madarak és a hüllők birodalma. Tengeri gyíkok, varacskosfejű gyík (gyümölcsevő leguán), elefántlábú teknős, galapagosi pingvin, csökött szárnyú kormorán, fregattmadár, Darwin pintyek. Gazdag rovar és puhatestű fauna.
barna gödény galapagoszi albatrosz galapagoszi kormorán
galapagoszi ölyv galapagoszi pingvin harkálypinty víztaposó viharfecske
szalagos fregattmadár kéklábú szula