DEBRECENI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR A TECHNIKAI ELEMZÉS SZEREPE A TİZSDEI ELİREJELZÉSBEN - diplomamunka - KÉSZÍTETTE: Kováts Norbert Belsı konzulens: Dr. Kormos János, tanszékvezetı egyetemi tanár Külsı konzulens: Szántó Csaba, elemzı Debrecen, 2007
Az árfolyamtrend alapján én nem vásárolnék, de semmilyen körülmények között nem cselekednék azokkal ellentétesen André Kosztolány A szalag sosem hazudik. Jesse Lauriston Levermore
TARTALOMJEGYZÉK I. Elemzési módszerek...7 1.1. Technikai elemzés... 7 1.2. Fundamentális elemzés... 8 1.3. Random walk... 9 1.4. Dow-elmélet... 10 II. Diagramok típusai...12 2.1. Vonaldiagram... 12 2.2. Bar-chart... 13 2.3. Japán gyertya... 13 2.4. Skálázás... 15 III. A technikai elemzés alapjai....16 3. 1. Trend... 16 3.2. Trendfordulók... 19 3.2.1. Trendforduló átmeneti fázis nélkül... 19 3.2.2. Trendforduló átmeneti fázissal... 20 3.3. Támasz- ellenállás... 20 3.4. Forgalom... 22 3.5. Idıtáv... 23 IV. Alakzatok...24 4.1 Trendfordító alakzatok... 25 4.1.1. Bump and run... 25 4.1.2. Dupla csúcs (Double top)... 26 4.1.3. Dupla alj (Double bottom)... 27 4.1.4. Fej váll alakzat (Head and sholders)... 27 4.1.5. Fordított fej váll... 29 4.1.6. Ékek... 30 4.2. Trenderısítı alakzatok... 32 4.2.1. Fülescsésze... 32 4.2.2. Zászló, árbóc... 33 4.2.3. Csatorna... 33 4.2.4. Háromszögek... 35 V. Indikátorok...38 5.1. Trendkövetı indikátorok... 40 5.1.1. Mozgóátlagok... 40 5.1.2. Mozgóátlagok konvergenciája divergenciája - MACD... 43 5.1.3. Triple Exponential Average (TRIX)... 45 5.2. Momentum alapú indikátorok... 46
5.2.2. Stochastic... 48 5.2.3. Rate of Change (ROC)... 50 5.3. Volatilitást mérı indikátorok... 51 5.3.1. Bollinger-szalagok... 51 5.3.2. Average True Range (ATR)... 53 5.4. Forgalom alapú indikátorok... 54 5.4.1. On Balance Volume (OBV)... 54 5.4.2. Accumulation... 56 VI. Elméletek...57 6.1 Fibonacci-számok... 57 6.2 Elliot elmélet... 59 Irodalomjegyzék...62
A DOLGOZAT CÉLJA A dolgozat témájául a tızsdeelemzés egy Magyarországon még nem túl ismert ám egyre népszerőbbé váló módszerét, a technikai elemzés bemutatását választottam. A matematikai és statisztikai alapokra épülı eljárás segít a tızsdei árfolyamok elemzésében, a folyamatok megértésében és elırejelzések készítésében. Egyike tehát azon módszereknek, melyek alapján befektetési döntéseket hozhatunk meg. A dolgozat célja az ehhez szükséges eszközök bemutatása, azok értelmezése és grafikus ábrázolása. Mivel ezen eszköztár nagyon széles ezért törekedtem arra, hogy a legjobban használható és legnépszerőbb eszközök, alakzatok és indikátorok kerüljenek bemutatásra. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nincs biztos módszer, nincs 100%-os hatékonyságú indikátor, az elemzések készítése során mindenkinek saját magának kell megtapasztalnia, hogy mi az, amit sikeresen tud alkalmazni. FELÉPÍTÉS A bevezetés során az alapvetı gyakorlati eszközökkel kell megismerkednünk, így bemutatásra kerülnek olyan fogalmak, kifejezések és diagramtípusok, melyeket a késıbbiek során már, mint megszerzett tudást kell hogy felhasználjunk. Ezután a technikai elemzés eszközeinek a bemutatása következik, amely két nagy csoportra osztva történik. Az elsıben az a grafikonok alakzatainak a ismertetése és az azokból levonható következtetések, kereskedési jelzések. A másik nagy fejezet az indikátorokra helyezi a hangsúlyt. A bemutatásra kerülı indikátorok mindegyikének ismertetem a számítási módját, a kereskedésben használható jelzéseit, az elınyeit illetve hátrányait. Szem elıtt tartva a gyakorlati alkalmazhatóságot igyekeztem a dolgozatban minden elméleti részt ábrával alátámasztani, így próbálva szemléltetni az elméleti tényanyagot. Végül két olyan elmélet illetve módszer kerül bemutatásra, amelyek hatékony segítséget nyújthatnak egy elemzés elkészítéséhez. Összegezve tehát elmondható, hogy megpróbáltam összeszedni a technikai elemzés azon legalapvetıbb eszközeit, melyek ahhoz szükségesek, hogy a tızsdei befektetéseinkhez ezt a módszert hívjuk segítségül.
6 FOGALOMMAGYARÁZAT A dolgozatban több olyan kifejezéssel fogunk találkozni, amelyek jelentését a világos érthetıség miatt egyértelmően tisztáznunk kell. BEARISH csökkenı piac vagy trend BULLISH emelkedı piac vagy trend. CHART grafikon, az árfolyamok ábrázolási eszköze. DAY-TRADE olyan kereskedési stratégia, ahol a megnyitott pozíciót napon belül zárni kell. Kockázata a nagyobb mérető pozíciók miatt a szokottnál magasabb. GAP rés. Ebben az esetben az elızı intervallum maximuma alacsonyabban van, mint az adott intervallum minimuma, vagy az elızı intervallum minimuma magasabban van, mint az azt követı intervallum maximuma. Tehát olyan terület az árfolyamgörbén, ahol nem történt üzletkötés.
I. ELEMZÉSI MÓDSZEREK 7 I. ELEMZÉSI MÓDSZEREK 1.1. TECHNIKAI ELEMZÉS A technikai elemzés az árfolyamok jövıbeli alakulását próbálja meg elıre jelezni azoknak a múltbeli változásai alapján. Abból a feltételezésbıl indul ki, hogy a befektetık azonos történésekre hasonló válaszokat adnak, emiatt az egyes lépéseik hasonlítanak a korábbiakhoz. Az árfolyamokban minden környezeti hatás tükrözıdik, az árfolyam alakulása jól mutatja a kereslet és a kínálat egyensúlyát, hiszen ha több eladó van, akkor esnek az árak, ha több vevı van, akkor emelkednek. A technikai elemzés axiómái 1 : árfolyamok trendszerően mozognak valós trend mögött mindig biztos fundamentumok állnak fontos dolog tehát az, hogy önmagában a technikai elemzés nem elég egy jó befektetési döntés meghozatalához, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az adott részvény fundamentális hátterét. a trend a befektetık részvény iránt megnyilvánuló magatartását testesítik meg minél tovább tart egy trend, annál nagyobb a korrekció mértéke az alakzatok elemzése elképzelhetetlen forgalmi adatok nélkül alkalmazása csak megfelelıen nagy forgalmú papírok esetén hatékony az árfolyammozgások mögött mindig valamilyen befektetıi magatartás húzódik meg A módszer hatékonyabban alkalmazható a spekulatív kereskedık esetében, hiszen egy több éves befektetési döntés meghozatala nagyobb hangsúlyt kell kapnia az adott részvény fundamentális helyzetének. Viszont egy napon belüli, vagy néhány napos pozíció felvételekor a technikai elemzés a leghatékonyabb döntési eszköz, mivel ebben az esetben nem az adott instrumentum hosszú távú pénzügyi helyzete a legfıbb döntési szempont. Az eszköztára rendkívül széleskörő, alakzatokból, indikátorokból áll, ezeket együtt kell alkalmaznunk, ahhoz, hogy jó elemzést készíthessünk. Nincs azonban recept arra, hogy mikor melyik eszköz a célravezetı, ez nagyban függ az adott papír tulajdonságaitól és az aktuális piaci helyzettıl. 1 Kecskeméti [2006], 15. old.
I. ELEMZÉSI MÓDSZEREK 8 1.2. FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS A beruházási döntéseinket elsısorban pénzügyi helyzet vizsgálatára alapozva kell meghozni. Kimutatásokat készít a jövıre vonatkozóan, amelyekbıl információt kap a vállalat eredményességére, jövıbeli helyzetére vonatkozóan. Meg kell tehát vizsgálni a vállalat eredményeit, gazdasági folyamatait, az iparágban levı hasonló vállalatokat, a vállalat környezetét. Amennyiben hosszútávon kívánünk befektetni egy vállalat részvényeibe, a fundamentális elemzés kell, hogy a döntés egyik legfontosabb szempontja legyen. Tehát a fundamentális elemzés a részvény értékének a meghatározására törekszik. A vállalat profitnövekedésébıl határozzák meg az adott részvény értékét. Ha a vállalat növekvı profitot ér el, a cég értékesebbé válik, ezáltal a tıkepiacon a részvényeinek árfolyama növekedni fog. ESZKÖZEI A fundamentális elemzés tehát a vállalat értékét próbálja meghatározni. Ezekben az alábbi szempontokat vehetjük alapul 2 : Jövedelmezıségi mutatók (ROA, ROE, EPS) Eladósodottsági mutatók (saját tıke ellátottság, forrásszerkezet, likviditási ráták, kamatfedezettség) Hatékonyság (készletek, vevık, szállítók, forgási sebesség) Piaci mutatók (P/E, EBITDA, P/CF) A pénzügyi alapú döntéshozatalhoz tehát ismernünk kell a vállalat jelenbeli vagy jövıbeli értékét, és befektetéseinket ennek megfelelıen kell meghoznunk. Ha a részvény értéke a fundamentális elemzés alapján magasabb a piaci árnál, akkor érdemes akkor befektetni, ha a részvény értéke a fundamentális elemzés alapján alacsonyabb a piaci árnál, akkor eladni javasolt. 2 Tordai Péter: Fundamentális elemzés, http://www.bse.hu/gfx/download.arg?ptype=file&id=10019417
I. ELEMZÉSI MÓDSZEREK 9 1.3. RANDOM WALK Az 1973-ban publikált elméletet Burton Malkiel nevéhez kapcsolható. A teória hamar klasszikussá vált az irodalomban 3. Az elmélet szerint nem lehet tartósan a piaci átlag feletti hozamot elérni a piacokon, melynek bizonyítására mind a technikai, mind pedig a fundamentális elemzést tesztelés alá vette. Az eredmény pedig nem más lett, mint az, hogy alapvetıen mindkét elemzési módszer pusztán idıpocsékolás. A Random Walk elmélet szerint - mivel a piacon mindenki számára az azonos idıben elérhetı információk véletlenszerően érkeznek -, az adott részvény árfolyama véletlenszerően mozog, így nem lehet azt elıre jelezni. Malkiel a hosszabb ideig a piaci átlagot meghaladó hozamot csupán merı véletlennek tartja - érje el azt valaki a technikai, vagy akár a fundamentális elemzést használva. A Random Walk elmélet szerint a nagy számok törvénye érvényesül a piacon: ha elég sok ember próbálkozik, akkor bizonyosan lesz olyan, aki a piac felett teljesít, a legtöbben azonban erre nem lesznek képesek. A Random Walk elmélet szerint a részvény árfolyamok teljesen random szerően mozognak, azaz bolyongó mozgást mutatnak, s semmiféle tendencia nem érvényesül bennük. A teória szerint téves a technikai elemzés azon alapkijelentése, hogy a múltbeli adatokból következtetni lehet az árfolyamok jövıbeni alakulására. Ezen elmélet napjainkra azért is vált idejétmúlttá, mert míg 1973-ban alapvetıen az intézményi befektetık uralták a piacot, és szinte kizárólag ık jutottak hozzá az elemzésekhez, addig manapság az internet térhódításával mind a magánbefektetık száma, mind pedig a információhoz jutók köre emelkedett. Manapság ugyanis az információhoz jutás költsége igen alacsony és a tranzakciós díjak is költségek is szinte folyamatosan csökkennek. A Random Walk elmélet hívei a buy and hold befektetési stratégiát preferálják, hiszen véleményük szerint teljesen mindegy, hogy milyen instrumentumokba és mikor fektetnek, a mozgás úgy is a véletlen mőve. 3 Burton G. Malkiel: Bolyongás a Wall Streeten
I. ELEMZÉSI MÓDSZEREK 10 1.4. DOW-ELMÉLET Charles Dow neve nem cseng rosszul a tızsde világában, azonban nevét elsısorban a róla elnevezett indexhez kapcsoljuk 4. Azonban a pénzpiac egyik legfontosabb elméletének megalkotása is Dow nevéhez főzıdik. Az 1902-ban a Wall Street Journalban megjelent teória a ma használt technikai elemzés egyik mérföldkövének számít 5. Az elkészített megfigyelések célja azonban nem azonban nem a tızsdei árfolyamok elırejelzése volt, hanem az, hogy milyen következtetéseket lehetne ezen mozgásokból a gazdaság egészére vonatkozóan levonni. Tanulmányai kapcsán olyan alaptéziseket, összefüggéseket állapított meg, melyeket manapság a tızsdei elırejelzés során alkalmazhatunk. A Dow elmélet ezen fıbb alapvetései 6 : 1) Az indexben minden tükrözıdik az egyes részvények árfolyamában minden a piac számára rendelkezésre álló információ tükrözıdik. 2) A piacon egyszerre három trend uralkodik elsıdleges: általában több mint egy évig tart, de nem ritka hogy akár egy évtizedig is, lehet emelkedı vagy esı irányú. másodlagos: az elsıdleges trenddel ellenkezı irányú, idıtartama általában 1-3 hónap. minor: rövid távú, 1 naptól 3 hétig terjedı trend. A másodlagos trend ezekbıl a minor trendekbıl áll 3) Az elsıdleges trend három szakaszból áll, melynek oka a piaci résztvevık eltérı informáltságából adódik: elsı szakasz: agresszív vételi hullám, melyet az átlagosnál jobban informált befektetık gerjesztenek második szakasz: a javuló gazdasági környezet miatt a nem a legjobban informált befektetıket is vételre ösztönzi. harmadik szakasz: a vállalatok eredményein felbuzdulva a kockázatkerülı kisbefektetık is megkezdik a vásárlást. Ilyenkor azonban a jól informált befektetık már eladókká válva realizálják a megszerzett profitot. 4 Dow Jones Industrial Average (DJIA) 5 The Dow Theory, 2007. 02. 25 In: http://www.marketthoughts.com/dow_theory.html 6 Achelis: Technical Analysis from A to Z
I. ELEMZÉSI MÓDSZEREK 11 4) Az indexeknek igazolniuk kell egymást: az egyes indexeknek a trendfordulásait más indexeknek is vissza kell igazolniuk, tehát az egyes trendfordulók akár elıre is jelezhetik más indexek változásait. 5) A forgalom erısíti a trendet: az elmélet elsısorban az árfolyam alakulására koncentrál, viszont kitér a forgalom alakulására is. Eszerint ha a csökkenı és növekvı elsıdleges trend esetén a forgalom növekszik, akkor az a trend megerısítését mutatja. 6) A trend sértetlensége az elsı határozott fordulópontig
II. DIAGRAMOK TÍPUSAI 12 II. DIAGRAMOK TÍPUSAI Mivel a technikai elemzés alapvetıen árfolyam specifikus, ezeknek az idıbeli lefutásából következtetünk: ennek alapja a grafikon, melyet a napi szóhasználatban chartnak is nevezünk. Több alapvetı fajtát különböztetünk meg, melyek különbözı tulajdonságaik miatt eltérı elınyökkel szolgálnak. Ezért fontos jól megválasztani, hogy milyen charton ábrázolunk, hiszen egy elemzés elkészítéséhez a jól megválasztott grafikon is hozzátartozik. 2.1. VONALDIAGRAM A legegyszerőbb, leghétköznapibb és legelterjedtebb formula. Használata során a hangsúly a nap végi záró árakon van, hiszen azokat összekötve kapjuk meg a grafikont. Gyakran akkor kényszerülünk rá a használatára, ha nem áll rendelkezésünkre napi minimum és maximum érték 7. Elınye a könnyő áttekinthetıség, hátránya viszont, hogy nem látjuk egy adott intervallumon (például napon belül) az árfolyam változásait. 2.1.ábra:Vonal diagramm 7 Achelis: Technical Analysis from A to Z
II. DIAGRAMOK TÍPUSAI 13 2.2. BAR-CHART Szintén gyakori ábrázolási forma, viszont a vonaldiagramnál több adatot tartalmaz. A gyakorlatban nagyon jól hasznosítható információk olvashatóak le róla. Az ábrázoláshoz felhasználja az intervallumra vonatkozó nyitó, záró, minimum és maximum értékeket is.. 2.2. ábra:bar-chart 2.3. JAPÁN GYERTYA A 300 évvel ezelıtt Japánban elterjedı ábrázolásmód térhódítása az utóbbi idıben kezd egyre népszerőbbé válni. Ennek szintén praktikus okai vannak, ugyanis ez a típusú chart nagyon könnyen olvasható. Jól leolvashatóak az adott intervallumra vonatkozó nyitó, záró, minimum és maximum értékek. Továbbá nagy segítséget nyújt az is, hogy könnyen látható a gyertya színe és alakja alapján, hogy ezen értékek egymáshoz képest hogyan helyezkednek el. Az alábbi grafikonon a két alap gyertyatípust láthatjuk: Napi maximum (felsı árnyék) Záróár Napi maximum (felsı árnyék) Nyitóár A gyertya teste A gyertya teste Nyitóár Napi minimum (alsó árnyék) Záróár Napi minimum (alsó árnyék) 2.3. ábra: Fehér és fekete testő japán gyertyák 8 8 Candlesticks, http://www.incrediblecharts.com/technical/candlesticks.htm
II. DIAGRAMOK TÍPUSAI 14 Láthatjuk tehát, hogy amennyiben a nyitó árfolyam alacsonyabban helyezkedik el, mint a záró, akkor fehér; amennyiben viszont a nyitó magasabb, mint a záró, akkor fekete gyertyát kapunk. Ezzel egyszerően a chartra pillantva tudjuk, hogy emelkedı vagy esı-e az adott intervallum. 2.4. ábra: Japán gyertya Ezek a nyers ábrák jelentik tehát a technikai elemzés alapjait, a kiindulást, melynek segítéségével összetettebb elemzést végezhetünk egy adott instrumentumra vonatkozóan.
II. DIAGRAMOK TÍPUSAI 15 2.4. SKÁLÁZÁS Az X-tengely beosztásához két különbözı eljárás használható. A függıleges tengelyt skálázhatjuk ugyanis lineárisan vagy logaritmikus módon. Lineáris skála esetén a függıleges tengelyen történı egységnyi elmozdulást ugyanekkora lépésközzel ábrázolunk a vízszintes tengelyen is. Elsısorban rövid távú ábrázolásra szolgál, fıként abban az esetben, ha az árfolyam egy szők sávban mozog. Logaritmikus skála használatakor az elmozdulást %-os formában mutatja a függıleges tengelyen. Emiatt alkalmasabb a nagy árfolyam-ingadozású részvények ábrázolására, illetve hosszabb idıtávú elemzések elkészítésére. 2.5. ábra: Hosszú távú BUX görbe lineáris illetve logaritmikus skálájú grafikonon A 2.5 ábra két grafikonja jól szemlélteti a különbség a két ábrázolásmód között. Az elsı görbe lineáris ábrázolású, megfigyelhetjük a függıleges tengely egymástól azonos távolságra lévı osztópontjait. A második chart skálázásán láthatjuk a függıleges értékek eltérését. A 2.5. ábra diagramjai a szemléltetés miatt elég szélsıségesek láthatjuk az árfolyam-görbék egészen különbözıek viszont jól mutatja, hogy fontos figyelnünk arra, milyen skálájú grafikonokat használunk az elemzésekhez.
III. A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJAI 16 III. A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJAI. 3. 1. TREND A chartok elemzése során az egyik leggyakrabban használt kifejezés a trend, illetve a trendhez kapcsolódó fogalmak. MI A TREND? Ahogyan a Dow által leírt elméletben is olvashattuk a tıkepiacok trend szerint mozognak, tehát a piacok mozgásának van egy uralkodó iránya. Kialakulásukat elsısorban a piaci várakozásoknak köszönhetik, melyek a piacokat trendszerően mozgatják. Irányuk alapján alapvetıen három trendtípust különböztetünk meg 9 : Emelkedı Süllyedı Vízszintes trend oldalazás EMELKEDİ TREND - Az árfolyam folyamatos emelkedése során két vagy több lokális mélypontot tudunk egy pozitív meredekségő vonallal összekötni. A második mélypontnak magasabbnak kell lennie mint az ıt megelızınek. Az emelkedı trendvonal jelenti az árfolyam számára azt a támaszt, amely fölött kell tartózkodnia, hogy emelkedı trendrıl beszéljünk. 3.1. ábra: Emelkedı trend a BUX-ban. 9 Dow Theory Trends, http://www.incrediblecharts.com/technical/dow_theory_trends.htm
III. A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJAI 17 CSÖKKENİ TREND - Süllyedı trendrıl akkor beszélünk, ha az árfolyam lokális maximumaira tudunk egy olyan negatív meredekségő egyenest húzni, amelyet az árfolyam alulról érint. Tehát a grafikon legalább két csúcspontjára rá tudunk illeszteni egy egyenest. Ezen csúcspontoknál a másodiknak mindig alacsonyabban kell elhelyezkednie. 3.2.ábra: Csökkenı trend a Rába részvény grafikonján. OLDALAZÁS SÁVOZÁS - amennyiben az árfolyam vízszintes irányban, egy viszonylag szők kereskedési sávban mozog, azt sávozásnak nevezzük. Ilyenkor a forgalom leül és iránytalanság jellemzi a piacot. Ez a periódus általában minimum 4-6 hetes idıszak. A sávból való kitörést a forgalomnak kell megerısíteni. 3.3 ábra: Sávozás a BUX grafikonján
III. A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJAI 18 PRIMER, SECUNDER, MINOR TREND A korábban a Dow-elméletben taglalt különbözı idıtávok alapján a trendeket az alábbi három típusba sorolhatjuk 10 : Primer elsıdleges trend, mely több mint egy évig tart. Secunder általában az elsıdleges trenddel ellentétes irányú, annak a korrekciója Minor rövid távú egy héttıl három tartó trend, mely könnyen befolyásolható 3.4. ábra: Trendek a BUX grafikonján 10 Kecskeméti [2006], 24. old.
III. A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJAI 19 3.2. TRENDFORDULÓK Trendfordulókról akkor beszélünk, ha az árfolyam áttöri a trendvonalat. Ennek az áttörésnek szignifikánsak és a forgalom által megerısítettnek kell lennie. Általános szabályként elmondhatjuk, hogy akkor szignifikáns a ki- vagy letörés, ha az árfolyam az elkövetkezı két napon során 2%-os mértékben a megfelelı irányba mozdul el 11. A trendfordulók alapvetıen kétfélék lehetnek: átmeneti fázis nélküliek átmeneti fázissal rendelkezık 3.2.1. TRENDFORDULÓ ÁTMENETI FÁZIS NÉLKÜL Ahogyan az ábrán is láthatjuk, az emelkedı szakasz után az árfolyam azonnal esésbe fordul. Ennek a kereskedése nehéz, hiszen az átmeneti szakasz hiánya miatt a hirtelen irányváltást nagyon nehéz követni. 3.5. ábra: Átmeneti fázis nélküli trendforduló 11 Kecskeméti [2006] 18.old.
III. A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJAI 20 3.2.2. TRENDFORDULÓ ÁTMENETI FÁZISSAL Ebben az esetben az árfolyam az emelkedı trend kifulladása után sávozik, majd az ebbıl történı letörés után alakul ki az új trend. 3.6. ábra: Trendváltás átmeneti fázissal A kereskedési döntések meghozásánál, illetve egy elemzés elkészítéséhez nyilvánvaló segítséget nyújt az esetleges trendfordulók elırejelzése. A trendfordítós alakzatokról a következı fejezetben lesz szó. 3.3. TÁMASZ- ELLENÁLLÁS A korábbi ábrákon látható trendvonalakat az elemzés során helyzetüktıl függıen támasznak vagy ellenállásnak nevezzük 12 TÁMASZ - Az az árszint, ahol az árfolyam olyan vételi nyomásnak van kitéve, hogy ezen szint alá a jelentkezı vételi erı miatt nem megy. Ahogyan az az ábrán is látszik, az árfolyam a támasz szintjérıl többször is fordul. A támasz töréséhez általában kimagasló forgalom kell, ami ebben az esetben nagy volumenő eladásokat jelent. Gyakori a letört támasz 12 Support and Resistance, http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:support_and_resistan
III. A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJAI 21 visszatesztelése, amely szint viszont ekkor már ellenállásként funkcionál, így az árfolyam nem tudja átvinni. 3.7..ábra: Támasz szint az OTP grafikonján ELLENÁLLÁS - Az ellenállás olyan árszint, amit a folyamatosan jelentkezı eladások miatt, az árfolyam nem tud meghaladni. Ahogyan a 3.8-as ábrán láthatjuk, egy bizonyos magasság többször is ellenállást jelent az árfolyamnak, amennyiben nincs megfelelı vételi erı annak átviteléhez. 3.8. ábra: Ellenállás az OTP grafikonján
III. A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJAI 22 3.4. FORGALOM A forgalom az adott periódusban a piacon gazdát cserélı részvények összessége. Ez az elemzések során igen komoly szerepet kap. A forgalom biztosít ugyanis kellı validitást az árak elmozdulásához. 13 Egy árfolyamváltozás akkor szignifikáns ugyanis, ha ahhoz kellı mértékő az átlagot meghaladó forgalom is társul. Emiatt tehát fontos figyelembe vennünk az árfolyamváltozások értékelésekor azt, hogy mindez milyen forgalom mellett zajlott le. 3.9. ábra: Forgalom alakulása az Egis grafikonján A fenti ábrán is jól látható, hogy amikor jelentıs, egy irányba történı elmozdulás ment végbe, akkor a forgalom is folyamatos emelkedést mutatott. Viszont egy szők sávban történı kereskedés esetén, ahol nem voltak jelentıs elmozdulások, a forgalom is lecsökkent. A késıbbiek során az egyszerőség kedvéért zölddel az emelkedı, pirossal pedig a csökkenı napok forgalmát jelöljük, hiszen az is fontos kérdés, hogy melyik irányú elmozdulás mekkora forgalom mellett történik. 13 Technical Analysis from A to Z
III. A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJAI 23 3.5. IDİTÁV A technikai elemzésnek fontos része az idıtáv. Egy befektetési döntés meghozásakor fontos szempont, hogy milyen hosszú idıszakra kívánjuk az adott részvényt megvásárolni. Ezért az elemzés megírásakor is nagy szerepet kap, hogy rövid- közép, vagy hosszú távú döntést kívánunk hozni. Az eltérı idıtávok eltérı kereskedési technikákat és eltérı elemzési módszereket igényelnek. Nyilván nem mindegy azonban, hogy egy részvényt fél évre, néhány napra, vagy akár csak napon belülre kívánunk megvásárolni. Ezekhez ugyanis eltérı információkra van szükségünk. A korábbi fejezetekben említett grafikonok közül a bar-chart és a japán gyertya diagramon egy periódus értékeit tudjuk leolvasni. Ezen intervallum az 5 perctıl egészen az egy hónapig terjedhet. Kereskedési technikánk és a befektetésünk idıtávja határozza meg azt, hogy a grafikonon milyen intervallumot ábrázolunk. A leggyakoribb esetben egy gyertya egy nap adatait tartalmazza. Napon belüli kereskedésre azonban nem ritka az órás vagy akár a 15 perces chart használata sem.
IV. ALAKZATOK 24 IV. ALAKZATOK Az árfolyamok elırejelzéséhez többféle segédeszközt is használunk a technikai elemzés során. A késıbbi fejezetben bemutatásra kerülı számított indikátorok mellett nagy hangsúlyt kapnak a chart alakulásából leolvasható információk. Ezeket különbözı alakzatoknak nevezzük és az elırejelzés szempontjából két alapvetı csoportra oszthatjuk. TRENDFORDÍTÓ ALAKZATOK - ezek olyan formációk, melyekbıl nagy valószínőséggel az aktuális trenddel ellenkezı irányba lép ki az árfolyam: Bump and run Duplacsúcs Dupla alj Fej váll Fordított fej váll Ékek Álkitörés A kereskedés szempontjából nagyon fontos alakzatok, hiszen elırevetítik és számíthatóvá teszik a jövıbeni trendváltozásokat. TRENDERİSÍTİ ALAKZATOK - az adott trend irányába kialakuló alakzatok, melyek a trend folyatatását vetítik elıre: Fülescsésze Zászló, árbóc Háromszögek Csatorna Ezen alakzatok bemutatását azért tartom fontosnak, mert nagyon könnyen észrevehetıek, nagy megbízhatóságúak és a célár meghatározását is segítik, ezért használatuk nélkülözhetetlen egy technikai elemzı számára.
IV. ALAKZATOK 25 4.1 TRENDFORDÍTÓ ALAKZATOK 4.1.1. BUMP AND RUN Az alakzatot 1997-ben alkotta meg Thomas Bulkowsky. Alapvetıen három részbıl tevıdik össze 14 : Lead in, vagyis bevezetı szakasz itt az árfolyam egy emelkedı trendvonal mentén halad felfelé legalább egy hónapig. Bulkowsky javaslata szerint a trendvonal meredeksége 30-45 között az ideális, ekkor ugyanis még ésszerő az emelkedés üteme Bump pattanás, ezt spekulatív fázisnak tekintjük, ugyanis nem tart sokáig. A második trendvonal meredeksége meghaladja az 50. Ahogyan a 4.1. ábrán látható, itt a meredek emelkedés kiemelkedı forgalommal párosul. Run a szakasz kialakulásának elsı jele, mikor az árfolyam letöri a második trendvonalat, és ez egészen a fı trendvonalig esik. Ezen a ponton leképzelhetı, hogy csak egy kisebb megpattanást követıen törik a trend. 4.1. ábra: Bump and run alakzat az Mtelekom grafikonján Látható, hogy a bump szakasz magasságát ki tudjuk számolni. Azon távolság dupláját kell a fı trendre mérnünk, amennyivel a korábbi esetekben eltávolodott az árfolyamtól. 14 Bump and Run Reversal (Reversal), http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:bump_and_run_reversa
IV. ALAKZATOK 26 4.1.2. DUPLA CSÚCS (DOUBLE TOP) Az egyik legkönnyebben felismerhetı trendváltó alakzat. Lefutásának lépései 15 : Minden trendforduló kialakulásának feltétele egy elsıdleges trend. Elsı csúcs az aktuális trend legmagasabb pontja. Itt még nem látszik, hogy ez trendforduló, hiszen bullish trend esetén megszokottak az egyre magasabb csúcsok. Korrekció a csúcs utáni csökkenés, ekkor elkezdıdik az árfolyam lemorzsolódása. Második csúcs az elsı csúcsnál alacsonyabb forgalommal jön létre és ekkor általában alacsonyabb maximumot üt az árfolyam. A támasz törése a második csúcstól történı esés forgalma már jelentısnek mondható, jóval nagyobb, mint az elsı csúcs utáni lecsorgás idıszakáé. A két egymástól szignifikánsan elkülöníthetı csúcsot a forgalom determinálja, ahogyan azt az ábrán is láthatjuk. A csúcsok magassága csak elméleti esetben azonos, a gyakorlatban 3%-os különbség még elfogadható 16. 4.2. ábra: Dupla csúcs kialakulása a MOL részvény grafikonján 15 Double Top (Reversal), 2007. 03. 20. In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:double_top_reversal 16 Kecskeméti [2006] 59. old
IV. ALAKZATOK 27 4.1.3. DUPLA ALJ (DOUBLE BOTTOM) A dupla csúcs fordított változata, hiszen annak a tükrözésével kapjuk meg. Tehát egy kialakuló esı trend végén kialakuló két lokális mélypont fordítja az árfolyamot emelkedı trendbe. Az alakzat kulcspontjai a következık 17 : Elsı alj az aktuális süllyedı trend lokális minimuma, ekkor még nem tudjuk, hogy trendfordulóról van szó. Csúcs a mélypont utáni 10-20%-os emelkedéssel kialakuló maximum, amelyrıl az árfolyam fordul. Második alj a csúcs után létrejövı lokális mélypont, mely nem mélyebb mint a korábbi. Az elfogadható eltérés a csúcsok között 3%. 4.3. ábra: Dupla alj a Synergon részvény grafikonján 4.1.4. FEJ VÁLL ALAKZAT (HEAD AND SHOLDERS) Ahogy a neve is mutatja és az ábrán is látszik, a fej váll alakzat egy bal vállból és fejbıl és egy jobb vállból épül fel. A csúcsok és mélypontok nagyságán kívül fontos még 17 Double Bottom (Reversal), 2007. 03.20. In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:double_bottom_revers
IV. ALAKZATOK 28 figyelnünk a forgalmat, a célárat, illetve a támasz és ellenállás szinteket. Az alakzat a következı lépésekbıl épül fel: Elsıdleges trend fontos, hogy legyen egy tartós és jelen esetben emelkedı trendünk. Bal váll az aktuális emelkedı trend lokális csúcsát nevezzük bal vállnak, amely után az árfolyam lefelé korrekciózik. Általában ekkor még ez eredeti trendvonal fölött stabilizálódik és fordul. Fej a bal váll lokális mélypontja után az árfolyam meghaladva az elızıt, új csúcsot üt, mely az emelkedı trend maximuma lesz. Jobb váll a lefutó korrekció után az árfolyam kialakít egy harmadik csúcsot. Fontos, hogy ennek a második csúcsnál alacsonyabban, körülbelül az elsıvel egy szintben kell létrejönnie. Nyakvonal ahogyan az ábra is mutatja a mintaszerő lefolyású fej-váll alakzatban a két lokális minimum nagyjából egy szinten helyezkedik el, melyet összekötve kapjuk meg azt a támaszt, melyet nyakvonalnak nevezünk. Ezen szintek törése jelenti a trend fordulását. A 4.4-es ábrán is láthatjuk, hogy akkor tekinthetı teljesnek a fordító alakzat, ha az árfolyam szignifikánsan töri a nyakvonalat. A tankönyvszerő letöréshez kimagasló forgalom is szükséges. Az alakzat jellegzetességébıl adódik, hogy célárat is tudunk belıle számolni. A nyakvonal és a fej közötti távolság adja a nyakvonal törése után a minimálisan elvárt célárat. 4.4. ábra: Fej váll alakzat a Rába heti bontású grafikonján
IV. ALAKZATOK 29 4.1.5. FORDÍTOTT FEJ VÁLL Gyakorlatilag az elıbb bemutatott alakzat gyakorlatilag tükörképérıl beszélünk. Csökkenı trendben jön létre, megbízható fordulós alakzatként. 4.5. ábra: Fordított fej-váll alakzat
IV. ALAKZATOK 30 4.1.6. ÉKEK Az egyik leggyakoribb chart-alakzat az ékelıdés, amikor az árfolyam egy egyre szőkülı sávban halad az aktuális trend irányába. Ennek az iránynak megfelelıen beszélhetünk emelkedı vagy csökkenı ékrıl. CSÖKKENİ ÉK Esı trend végén általában fordulatot elıre vetítve alakul ki. A felsı szintvonalat legalább három lokális maximum pont kell, hogy meghatározza. Minden egyes maximumnak kisebbnek kell lennie, mint az ıt megelızı 18. A támaszt az árfolyam legalább két lokális minimumának összekötésével kapjuk, ezen mélypontoknak egyre alacsonyabban kell kialakulniuk, ahogyan azt az ábrán is láthatjuk. Amikor az ék alsó és felsı oldala között meglévı távolság kellıképpen beszőkült, a nagy forgalommal kilép az árfolyam az alakzatból. A kitörést kellıen nagy forgalomnak kell validálnia, hiszen ebben az esetben ez egyértelmő trendforduló is. 4.6.. ábra: Csökkenı ék a Richter grafikonján 18 Falling Wedge (Reversal), 2007. 03.20 In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:falling_wedge_revers