Bodrogközi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás 3973 Cigánd, Fı u. 80. 47/534-024 47/534-024 fax: 47/534-025 bodrogkoz@t-online.hu, http://www.bodrogkoz.com Bodrogköz vidéke a 16. századtól református vidék a Páciumhoz tartozott. A 19. század végéig három folyó a Tisza, Bodrog és a Latorca lezárta ezt a vidéket. Így itt úttalan-utakon közlekedtek az emberek a folyók szabályzásáig, tavaszi-ıszi esızések és az árvíz idején szinte átjárhatatlanná vált ez a terület. Ma már ritkábban lehet érezni a víz hatalmát. A Bodrogköz csodaszép májusban, amikor az ártereken ezerféle virág nyílik. A július és augusztus is rejt különleges szépségeket ebben a vízi világban, amikor a morotvák és a kicsi holtágak vizén virágzik a hófehér tündérrózsa, és az aranysárga tündérfátyol. Ilyenkor különleges élményt nyújt egy-egy csónaktúra. A vízparti madárvilág több képviselıjének (mozdulatlanul álldogáló szürke gém, víz fölé nyúló, ágakon figyelı bakcsó, halakra lecsapó jégmadár, stb.) életét is megfigyelhetjük, ha érdeklıdve és csendesen járunk. Anonymus is említi, hogy ezen a területen ıseinknek az állatok legeltetése mellett komoly vonzerıt jelentett az itt található vizek halgazdagsága. Ezért olvasható a késıbbi korok feljegyzéseiben, hogy az itteni ember fıtt halat evett sült hallal. A mindennapok megélhetésében fontos szerepet játszott a halat adó folyó közelsége. Az elmúlt száz-százötven évben a Bodrogköz egész területén hatalmas természetátalakító munka ment végbe, melynek következtében holtággá, mocsaras, erısen feltöltıdı jellegő állóvízzé vált a térség valamennyi vízfolyása, a három nagyobb folyója kivételével. Az ármentesítés szerkezeti változást hozott, az ártéri gazdálkodás gyakorlatilag megszőnt, de megnövekedett a szántók aránya. A Bodrogközi Kistérség az egyik legfiatalabb kistérség, csupán 2004-ben, a térségi rendszer legutóbbi módosításakor hozták létre. Ajánlás: Az ország egyik legeldugottabb zugába való kirándulást azoknak a diákoknak és tanároknak ajánljuk, akik a vízi és vízparti élıvilágot, az ott gazdálkodó és természetátalakító embert, és az ısi honfoglalás-, és Árpád-kori emlékek megismerését tartja szívügyének.
Karcsa Közigazgatási rang: község (Népesség: 2037 fı) Megközelíthetı közúton Sátoraljaújhelyrıl (20 km), illetve Sárospatakról (26 km). A Bodrogköz legrégibb települése, már a honfoglalás elıtt lakott volt, bár az elsı írásos feljegyzés a faluról egy 1186-os pápai oklevélen olvasható. Ebben III. Orbán pápa kinyilvánítja, hogy a magyarországi keresztes lovagok (Johanniták) magyarországi házait, - köztük a Karcsait is - saját fennhatósága alá helyezi. A 16. században Karcsa Mágóchy Gáspár észak-magyarországi fıkapitány és unokaöccse birtokába került. A Karcsa patak a 16-18. században még a vízi közlekedésben nagy jelentıséggel bírt, ezt bizonyítja, hogy a terület birtokosa hajóvám joggal rendelkezett a Karcsán. Mágóchyak után a birtok Alaghy Menyhért kezébe került, mivel ı fiú utód nélkül halt meg, birtokai a királyra szálltak, aki zálogbirtokul a Sennyey családnak adományozta, s az ı birtokuk volt 1945-ig. Karcsa és a szomszéd falu Karos határában a közelmúltban jelentıs honfoglalás-kori temetıt tártak föl. Református templom: A település, de egyben hazánk egyik legjelentısebb Árpád-kori mőemléke, mely homokdombom áll a Karcsa (egykor bıviző folyó) mellett. Román stílusú, amely két részbıl áll, a körtemplom a 11-12. században, a nyugati hosszanti hajó a 12-13. században épült, melynek bejárati oszlopfıit faragványok díszítik. Nehezen volt értelmezhetı, hogy a magyarországi Bodrogköz lápos Morotva-szabdalta holtágakkal tarkított területén hogyan lehetett kıbıl melyet alig lehet itt fellelni templomot emelni. Talán ezért is született a legenda, mely szerint egyszer tündérek jártak a vidéken és amikor meglátták az itt élı emberek nehéz sorsát, könnyeket ejtettek, és hogy vigaszt adjanak messzi vidékrıl hoztak köveket és szép kis templomot építettek arra a piciny dombra, ahova a víz nem ér fel. (A mondának több változata létezik, de mindegyik megegyezik abban, hogy a nép képzelete tündéreknek tulajdonítja a templom építését.) Pontos adatok nem állnak rendelkezésre a templom építésérıl, a szakemberek csak következtetni tudnak az épület korára. Egy biztos, hogy a körtemplom, ami nem is kıbıl, hanem téglából készült és templom hajója, ami már kıbıl van, nem egy idıben épült. A kı eredete a közeli Zempléni-hegység, amelyet valószínőleg a helyszínen faragták ki. A kis kör alakú szentély (rotunda) a legkorábbi templomainkra jellemzı, arra az idıre, amikor István király utasításba adta, hogy minden tíz falu építsen egy templomot.
A szentély vakolata fehér, a hatalmas hajó vakolatlan, jól látszanak a precízen kifaragott kıkockák. A régi idık emlékeit megcsodálhatjuk a jobb oldali, épségben megmaradt oszlopfıket díszítı kıfaragványokon. Kapuzata a román építészeti stílus mintapéldánya. Szépen illeszkedik a templomhoz a különálló zsindelytetıs harangláb. A monda másik változata a Tájak, korok múzeumok kiskönyvtára 52. számának 6-8 oldalán olvasható. A kiadvány templomban megvásárolható. A templom kulcsa megtalálható: Ifj. Szabadka Béláné, Marika, Karcsa, Táncsics M. u. 6. (Templomtól balra, az útelágazásánál a fehér sarki ház.) Tel.: 47/342-574 5. és 9. évf. anyanyelv és irodalom (népköltészet, magyar regék és mondák), 5. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 5. 9. 10. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) mővészettörténet, hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Karcsa önkormányzat 3963 Karcsa, Petıfi Sándor u. 11. Telefon: (47) 542-009 (47) 542-009 E-mail: karcsph@t-online.hu Diákcsoportoknak szállás, étkezési lehetıség nincs a településen, legközelebb Sárospatakon, vagy Kisrozvágyon találhatunk.
Pácin Közigazgatási rang: község (Népesség: 1559 fı) A település a magyar-szlovák határ közvetlen közelében található. Ásatások szerint már a honfoglalás kora körül lakott volt. A honfoglalás-kori leletek jelenlegi megítélése alapján feltételezhetı, hogy már a 10. század elsı felében uralkodó magyar fejedelmek jelentıs hatalmi központja volt ez a terület. A honfoglalás kori települések jelenlétre utal a karcsai Árpád-kori templom is. Történeti adatokkal bizonyítható, hogy a Bodrogközben letelepült honfoglaló ıseink a területet téli szállásként tekintették. Pácin Bodrogköz egyik gyöngyszeme, érdemes felkeresni és megismerkedni természeti és épített értékeivel. A szomszéd falu, Kisrozvágy (4 km) határába épült fel a Bodrogközi Régi Magyar Kultúra Közhasznú Alapítvány munkája nyomán a Berzseny elnevezéső honfoglalás-kori bemutatófalu és táborhely. Bodrogközi kastélymúzeum: A késı reneszánsz kastélyépület a térség egyik legkiemelkedıbb mőemléke, a karcsai román kori templom mellett. A pácini kastély építését a részben borkereskedésbıl meggazdagodott Mágóczy Gáspár határozta el, és 1581-re készült el a természetes vízfolyással körülvett homokdombon. Új életérzést tükrözött a kastély, újfajta lakásigények kielégítésére volt alkalmas, de azért ırizte a késı középkori nemesi lakóépületek hagyományait is. A kastély egy egyszerő kivitelő földszintre és egy gazdagon díszített emeletre tagolódott. A kastély a 16. század végén élte fénykorát. 1856-ban történt kisebb átalakítás után a kastélyon romantikus építészeti stílusjegyek jelentek meg. 1945 után államosították a kastélyt, melynek különbözı funkciója volt, (legutóbb óvoda, napköziotthon), miközben az állaga folyamatosan romlott. Az 1977 és 1987 között végzett teljes rekonstrukció az épületet a 16. századi formájában állította vissza, így hazánk egyik legjelentısebb késı reneszánsz építészeti emlékének számít ez a kastély, ami jelenleg a Bodrogközi Kastélymúzeumnak ad helyet. A bejárat fölött szép, reneszánsz faragvány - 1581- es évszámmal hívja fel a figyelmet a kastély korára. A reneszánsz-kori hangulatot idézi a nagyterem, ami egykor ebédlı volt. A kiállításon ízelítıt kaphatunk a reneszánsz-kori hangulatból (a nagyterem-egykori ebédlı). A régi korok világába kalauzol el a hálószoba, a kandallós pitvar, a lépcsıfeljárót magába foglaló elıtér. A délnyugati
saroktoronyban rendezett kiállításon a diákok megismerkedhetnek a korra jellemzı fegyverekkel. A földszinti középsı teremben elhelyezett tárgyak segítségével további bepillantást nyerünk a hétköznapi életbe (használati tárgyak, konyhai eszközök). A pácini kastély földszinti részének több termében Bodrogköz néprajzának reprezentáns tárgycsoportjai mesélnek a Bodrogköz népi kultúrájáról. Kiemelt hangsúlyt kapnak a textil, a kerámia, a lakáskultúra, a vallási élet, a különféle népi mesterség. Különösen érdekes a kendı győjtemény, melynek változása végigköveti az emberi életet, (fiatalkoridıskor) érdekes megfigyelni, hogy milyen kendık kötıdnek egy-egy jeles ünnephez. A kerítés mentén a helyreállított gyilokjárókon végigsétálva csodálatos kilátás nyílik a parkra. Érdemes leülni és beszélgetni a kastély melletti szép angolparkban és megnézni az itt található növényeket. A park természetvédelem alatt álló terület. Bodrogközi Kastélymúzeum, 3964 Pácin, Kastélypark Nyitva: május 1-tıl október 31-ig 10-16 óráig, hétfın zárva. November 1-tıl április 30-ig csak elızetes bejelentkezés alapján. 06 20 427-2433, 06/47-342-014 kastelymuzeum.pacin@museum.hu kazinczymuz@hermuz.hu Bodrogközi Tájgazdálkodási Mintaút táblája (a kastélytól útban a Pácin-Karcsa tó felé) elıtt jól lehet tanítani az ember természetátalakító munkájának hatását és a határ menti népek békés egymás mellett élését, közös munkálkodásának fontosságát a természeti környezet megóvása érdekében. Pácini Karcsa tó: A Bodrog holtága, kiváló hely a vízi élılények, vízi élıhelyek megfigyelésére. A partján meg lehet pihenni, és elfogyasztani a magunk által hozott szendvicseket. Gyönyörő látvány a tó, melynek másik oldala már Szlovákia, a szemközti település Veľký Kamenec (Nagykövesd). 5. és 9. évf. anyanyelv és irodalom (népköltészet, magyar regék és mondák), 5. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 5. 9. 10. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) mővészettörténet, hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, honfoglalás-kori életmód táborok résztvevıi számára.
Bodrogközi Régi Magyar Kultúra Közhasznú Alapítvány 3965 Kisrozvágy Petıfi u. 55. Petraskó Tamás, a kuratórium elnöke mobil: 20-54-74-558 e-mail: bodremka@bodremka.hu vagy tpetrasko7@gmail.com http://www.bodremka.hu/index.php Pácin község önkormányzata 3964 Pácin, Fı utca 35. Telefon: (06-47) 342-033 Fax: (06-47) 342-033 E-mail: phpacin@t-online.hu Polgármester: Barati Attila