Zsámbék Város Képviselő-testületének 25/2009 (XI.11.) sz. RENDELETE az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII törvényben (továbbiakban Ltv.) valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (továbbiakban: Ötv) 16..(1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő - testülete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról az alábbi rendeletet (továbbiakban: Lr.) alkotja: 1.. Fogalom meghatározások E rendelet alkalmazásában: 1. Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a a) helyiségei; b) közművesítettsége; c) melegvíz-ellátása; és d) fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható. 2. Összkomfortos az a lakás, amely legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel; b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvíz-elvezetéssel); c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel); és d) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik. 3. Komfortos az a lakás, amely legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel; b) közművesítettséggel; c) melegvíz-ellátással; és 1
d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik. 4. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel; b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással); és c) egyedi fűtési móddal rendelkezik. 5. Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), WC használatával, és b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint c) a vízvétel lehetősége biztosított. 6. Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek) a) alapterülete 6 négyzetmétert meghaladja; b) külső határoló fala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal; c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá d) fűthető; és e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. 6. Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál. 7./ Szociális lakás: az a komfort nélküli, vagy szükséglakás, melyet a Képviselő-testület rendeletében ilyennek besorol. 7. Jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak - bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának - a hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja. 8. Gyermek: a vér szerinti, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek. 9. Szülő: a vér szerinti, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő. 10. 11. ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként kezelt terület I. fejezet A lakásbérleti jogviszony létrejötte, jogcíme a bérbeadás feltételei 2.. A lakásbérlet létrejötte Lakásbérleti jogviszonyt (a továbbiakban: lakásbérleti jog) a bérbeadó és a bérlő írásba foglalt szerződés aláírásával határozott vagy határozatlan időre létesíthet. 2
3.. A lakások bérbeadásának jogcímei A lakások bérbeadásának jogcímei: a./ szociális alapon történő bérbeadás b./ nem szociális (piaci) alapon történő bérbeadás 4.. Szociális alapon történő bérbeadás (1) Önkormányzati tulajdonú lakás szociális alapon történő bérbevételére igényt nyújthat be az a./ akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének - családban élők esetén 150%-át - gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 200%-át és b./ akinek, illetve a vele együttköltözőknek a tulajdonában, haszonélvezetében nincs a településen beköltözhető lakása, valamint c./ akinek, illetve a vele együttköltözőknek a vagyona együttes forgalmi értéke nem haladja meg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993 évi III. tv. 4. (1) bek. b) pontjában meghatározott mértéket. (2) Szociális alapon a szociális besorolású ingatlan adható bérbe. 5.. Nem szociális alapon (piaci) alapon történő bérbeadás (1) Önkormányzati tulajdonú lakás nem szociális alapon történő bérbeadása az alábbiak szerint történhet: a.) pályázat útján b.) törvényben, bírósági- vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség alapján; c.)lakásbérleti jog folytatásával; e.)szolgálati jelleggel; (2) Az (1) bekezdés a.) pontja szerinti bérbeadás esetén a kérelmezőnek az e rendelet 5. számú melléklete szerinti befogadó nyilatkozatot kell mellékelnie. 6.. Névjegyzék 3
(1) A szociális alapon történő bérbeadás figyelemmel az Ltv. 84..(1) bekezdésérlakásigénylési névjegyzék alapján történhet. (2) A névjegyzéket a Polgármesteri Hivatal vezeti. (3) A kérelmet az erre rendszeresített e rendelet 7. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. (4) A kérelem benyújtása díj- és illetékmentes. (5) A kérelmezőt a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül tájékoztatni kell. (6) A lakások bérbeadása felől a névjegyzék alapján a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság dönt. (7) A bérbeadás az e rendelet szerint meghatározott szempontrendszer alapján történik, jogosultság egyenlőség esetén a jelentkezési sorrend az irányadó. 7.. Pályázat útján történő bérbeadás (1) A pályázat útján történő bérbeadás az üresen álló, illetve megüresedő lakások bérelhetőségét pályázat útján kell meghirdetni: (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell - a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát - a bérbeadás jogcímét - a bérleti díjat - a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját - a lakás megtekintésének időpontját - a pályázat eredményének közlési módját és időpontját - a pályázat elbírálásának szempontrendszerét. (3) A pályázó pályázatát a pályázati kiírásnak megfelelően, írásban nyújthatja be. (4) A pályázók közül a nyertes pályázót a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság választja ki. (5) A pályázat elbírálásának fő szempontja, a pályázó és családja a./ jelenlegi lakáskörülménye b./ jövedelmi viszonya c./ családi helyzete c./ egészségügyi állapota e./ vagyoni helyzete f./ kérelmezővel együtt költözők száma 8.. Törvényben, bírósági- vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség alapján történő bérbeadás 4
(1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség teljesítéséről - az e célra elkülönített üres és bérbe adható lakások figyelembe vételével - a polgármester gondoskodik. (2) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség esetén a Bizottság döntése alapján a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy az önkormányzat kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megváltja. A pénzbeli térítés mértékét a felek megállapodása határozza meg, azonban az nem haladhatja meg azon átlagos elhelyezkedésű és műszaki állapotú lakás beköltözhető forgalmi értékének 50 %-át, amelyre a jogosult egyébként igény tarthatna. (3) Amennyiben a törvény, bírósági vagy hatósági határozat a lakbérre (szociális, vagy piaci alapú) nem tartalmaz kötelező rendelkezést, a lakbér megállapításánál e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. 9.. Lakásbérleti jog folytatásával történő bérbeadás (1)Lakásbérleti jog folytatására az a kérelmező jogosult, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül jogosult volt befogadni, és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. (2) Ha a (1) bekezdésben említettek jogosultak a lakásbérleti jog folytatására, eltérő megállapodásuk hiányában a lakásbérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője. (3) A lakásbérleti jogot az azonos sorrendben jogosultak eltérő megállapodásuk hiányában bérlőtársként folytathatják. (4) Aki a lakásbérleti jogot folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a bérlő halálakor jogszerűen laktak a lakásban. 10.. Szolgálati jellegű bérbeadás (1) Szolgálati jellegű lakásbérleti szerződést az önkormányzattal és intézményeivel közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személyekkel lehet kötni, a jogviszonyuk fennállásáig terjedő időre. 11.. Önkormányzati bérlakásba történő befogadás szabályai (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhatja - házastársát - gyermekét - befogadott gyermekének a gyermekét - szülőjét 5
(2) a.) A bérbeadó a bérlő kérelmére írásban hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a testvérét, az élettársát, testvérének gyermekét, élettársának gyermekét befogadja. b) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén elhelyezési igény nélkül a lakást elhagyja. c) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a bérlő -bérlőtársa, bérlőtársai is- valamint a befogadandó személy az előírt feltételt tudomásul veszi, valamint igazolja, hogy a lakás bérletével kapcsolatos tartozása nincs. d) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a lakók számát figyelembe véve a lakás egy felnőtt korú, cselekvőképes használójára legalább 17,00 m2-es lakószobarész jut. (3) A (2) bekezdés szerinti befogadás esetén a bérlő a kérelemhez az e rendelet 6. számú melléklete szerinti befogadó nyilatkozatot köteles csatolni. 12.. A lakásbérlet megszűnése A szerződés megszűnik, ha a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik; b) a lakás megsemmisül, úgyszintén, ha a lakás lakhatatlanná válik c) az arra jogosult felmond; d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy; e) a bérlő a lakást elcseréli; f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították; g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti; h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik. 13.. A lakások lakbérének megállapítása (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérleti díját jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakások lakbérét minden év január 1-jén az infláció mértékével növelheti. (3) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a nem szociális alapon történő bérbeadás esetén (L.r. 5..) b.) c.) pontjai esetében évente felülvizsgálja a megállapított lakbér mértékét. (4) A Lr. 7.. szerinti bérbeadás a lakbér mértékéről és esedékességéről nyilatkozattétel alapján a bérleti szerződésben kell rendelkezni. 14.. A felek jogai és kötelezettségei 6
A felek jogait és kötelezettségeit a hatályos jogszabályok figyelembe vételével - a bérleti szerződésben kell rögzíteni. II. FEJEZET Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek és ingatlanok bérlete 15.. (1) A piaci lehetőségeket figyelembe véve a helyiségek bérbeadása pályázat útján történik. (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: - a helyiség címét, alapterületét, egyéb jellemző adatait - a helyiség használatával kapcsolatos kikötéseket - - a bérleti díjra vonatkozó alsó határt, (amely e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott irányáraknál kevesebb nem lehet) - a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját - a helyiség megtekintésének időpontját - a pályázat eredményének közlési módját és időpontját - a pályázat elbírálásának szempontrendszerét. (3) A pályázati kiírást legalább 30 napra a polgármesteri hivatal honlapján és hirdetőtábláján közzé kell tenni és lehetőség szerint az önkormányzati tájékoztatóban is meg kell jelentetni. (4) A pályázó pályázatát a pályázati kiírásnak megfelelően, írásban nyújthatja be. (5) A képviselő-testület a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának döntési jogát a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottságra ruházza. (6) A bérleti szerződés alap esetben öt évre köthető. Amennyiben a helyiség rendeltetésre alkalmas állapotba hozásáról a bérlő bérbeszámítási megállapodás megkötésével saját maga gondoskodik, akkor bérleti szerződés időtartama a bérbeszámítás időszakának a kétszerese, de legfeljebb 15 év lehet.. (7) A felek jogait és kötelezettségeit a hatályos jogszabályok figyelembe vételével - a bérleti szerződésben kell rögzíteni. (8) A helyiségek ingyenes használatba adásáról kizárólag a képviselő-testület dönt. (9) A bérbeadó a helyiséget leltár alapján köteles a bérlőnek átadni. (10) A bérlő köteles gondoskodni: - a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről - a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, előtető, biztonsági berendezések karbantartásáról - a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásáról illetőleg cseréről, - az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan 7
használ, illetőleg tart üzemben a felek megállapodásának alapján és annak megfelelően, - a bérlemény, a közös használatra szolgáló helyiségek és területek, továbbá a helyiség előtti közterület tisztántartásáról, megvilágításáról, - a közszolgáltatók felé a közüzemi díjak megtérítéséről, a kommunális hulladék elszállításáról (10a) A bérbeadó hozzájárulásával a bérlővel megállapodás köthető, hogy a bérlő teszi a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmassá, illetve átalakítja, bővíti, korszerűsíti. A munkálatok megkezdése előtt amennyiben szükséges - a hatóságok engedélyét be kell szerezni, melyhez bérbeadó nevében a tulajdonosi hozzájárulást a Polgármester adja ki. (10b) A bérlő által elvégzett munkálatokra vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell: a.) a munkálatok által érintett területek falakkal körülírt és négyzetméterben meghatározott pontos leírását, b.) az elvégzendő munkák pontos meghatározását, megnevezését, befejezésének határidejét, c.) az elvégzendő munkák költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját, d.) azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges engedélyeket a bérlő köteles beszerezni, e.) a költségek megosztását a bérlő és a bérbeadó között, amennyiben a korszerűsítés, átalakítás keretében a bérlő a bérbeadóra tartozó munkát is végez, f.) a bérbeszámítás időtartamát, g.) a munkavégzéssel összefüggően a bérlő kárfelelősségét, a bérbeadóval és ha van az épület többi bérlőjével, tulajdonosával és használójával szemben, h.) szabálytalan, illetve az engedélyektől eltérő kialakítás esetén a bérlőnek az eredeti állapot szerinti, vagy az engedélyeknek megfelelő helyreállítási kötelezettségét. (11) A helyiség bérleti jogát a bérlő kizárólag a bérbeadó hozzájárulásával ruházhatja át. A hozzájárulásának feltételei: a.) bérlő a bérleti jogának átruházásáról szóló szerződéstervezetet köteles megküldeni bérbeadó részére, b.)a bérleti jog átruházásáról szóló szerződés kizárólag a bérlő és bérbeadó közti eredeti bérleti szerződésben foglalt célra és időtartamra köthető. (12) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni. III. fejezet A lakások és helyiségek elidegenítése Üres lakás és helyiség elidegenítése 16. (1) Üres lakás és helyiség esetében a vevőt árverés vagy pályázat útján kell kiválasztani. (2) A pályázati feltételeket átruházott hatáskörben a képviselő-testület bizottsága, az árverési feltételeket a jegyző külön szabályzatban határozza meg. 8
(3) A lakások és helyiségek elidegenítéséről a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság dönt, a döntés előkészítését és végrehajtását a Polgármesteri Hivatal végzi. (4) A lakások és helyiségek legalacsonyabb eladási árát értékbecslő által megállapított forgalmi érték alapján a Pénzügyi, Ügyrendi Bizottság állapítja meg. (5) A lakás vagy helyiség vételárát az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg egy összegben kell megfizetni. 17 Lakások és helyiségek bérlőnek történő elidegenítése. Lakások elidegenítése Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati, illetőleg az állami lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a) a bérlőt; b) a bérlőtársakat egyenlő arányban; c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában; d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét. 18.. A lakás vételárának megállapítása Az önkormányzati és az állami lakás vételárát - ha a lakást az e törvény alapján arra jogosult vásárolja meg - a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen a) az épület településen belüli fekvése; b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága; c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítás óta eltelt idő; d) a lakás alapterülete és komfortfokozata; e) a lakottság ténye figyelembevételével kell megállapítani. (2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét. 19.. Az eladási ajánlat 9
(1) Ha a lakást a rendelet szerint a bérlője vagy a vele egy tekintet alá eső személy az elidegenítésre való külön kijelölés nélkül megvásárolhatja, a bérlő kérelmére eladási ajánlatot kell küldeni. (2) Ha az elidegenítésre történő kijelölés már megtörtént, akkor azoknak a bérlőknek, akik azt kérték - 90 napon belül - eladási ajánlatot kell küldeni. (3) A bérlőnek küldött eladási ajánlatnak tartalmaznia kell: a) A lakás címét, ingatlan-nyilvántartási adatait: társasházi különlap (albetét) számát, helyrajzi száma, a lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányad, valamint a lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát és, b) Az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, c) A forgalmi értéket tartalmazó értékbecslést, d) Vételárat, e) A vételár megfizetésének e rendeletben szabályozott feltételeit, f) Megvételének szándékáról adandó válasz határidejét (továbbiakban: ajánlati kötöttség ), g) A jogosultak által közlendő, az adásvételi szerződés megkötéséhez kért adatokat. (4) Az ajánlatban a bérlő figyelmét fel kell hívni, hogy a) a bérlő hozzájárulhat, hogy a lakást helyette egyenes ági rokona vagy örökbefogadott gyermeke vásárolja meg, c) A bérlőtársak az ajánlat elfogadását együttesen vagy külön is bejelenthetik. Adásvételi szerződés valamennyi bérlőtárs egybehangzó nyilatkozata alapján köthető. Ha az egyik bérlőtárs írásban nyilatkozik, hogy nem kíván a lakás vevője lenni, hozzájárulásával az adásvételi szerződés a másik bérlőtárssal az egész lakásra megköthető. 20.. Az ajánlat elfogadása (1) Ha a bérlő az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belüli határidőn belül az ajánlatra nem tesz elfogadó nyilatkozatot az adásvételi szerződés nem köthető meg. Ha a bérlő ezen határidőn belül elfogadó nyilatkozatot tesz, de az adásvételi szerződést nem köti meg ahhoz, hogy az adásvételi szerződés megköthető legyen a bérlő költségére aktualizált értékbecslés alapján új eladási ajánlatot kell kiadni, amelynek elfogadásáról a bérlőnek 15 napon belül kell nyilatkoznia. (2) Ha a bérlő az eladási ajánlatban közölt forgalmi érték felülvizsgálatát kér, a kérelmet a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. Az ajánlati kötöttség időtartama a felülvizsgálati kérelem előterjesztése és a Képviselő-testület közlése között időtartammal megnő. 21.. 10
A vételár megfizetése (1) A vételárként a lakás értékesítésekor annak teljes vételárát kell megfizetni. (2) Azon vevőnek, aki 4.. a.) pontja szerint szociális alapú bérlakásra lenne jogosult, részletfizetés engedélyezhető legfeljebb 3 évig terjedő időtartamra. Részletfizetés különösen indokolt esetben- a 22.. szerinti kikötések mellett- legfeljebb 10 évre biztosítható. (3) Részletfizetés melletti adásvétel esetén, a vételár teljes kifizetéséig a tulajdonjogot fenn kell tartani, illetve e helyett, vagy e mellett más jogi biztosítékkal kell a vételárfizetés folyamatosságát biztosítani. (4) Lakáscélú ingatlan értékesítésekor csereingatlan nettó értéken, és értékbecslés alapján számítható be vételárrészként. 22.. A lakás fennmaradó vételárának megfizetésekor számítandó kamat (1) A vásárló az adásvételi szerződés megkötését követően 3 évig a vételár fennmaradó része után kamat fizetésére nem köteles. Ezt követően a kamat nagysága a jegybanki alapkamatnak megfelelő. A kamatfizetés alapja a 4. év január 1-én még fennálló vételárrész. Kezdő időpontja a szerződés aláírásától számított 4. év. (2) A vételárrészlet késedelmes megfizetése esetén a szerződés esetleges megszűnésén túl- a késedelmes időszakra a vevő köteles a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét is megfizetni függetlenül attól, hogy a késedelem melyik fizetési időszakban következett be. 23.. Helyiségek bérlőnek történő értékesítése (1) Értékesítésre kijelölt helyiség megvásárlására a helyiség bérlőjének elővásárlási joga van. (2) A bérlőnek az értékesítésre történő kijelölést követő 15 napon belül meg kell küldeni az eladási ajánlatot. 24.. Az értékesítési ajánlat (1) A bérlőnek küldött értékesítési ajánlatnak tartalmaznia kell: a) A helyiség címét, ingatlan-nyilvántartási adatait: helyrajzi számát, a lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányad, valamint a lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát és, b) Az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, 11
c) a helyiség vételárát e) A vételár megfizetésének feltételeit, f) Megvételének szándékáról adandó válasz határidejét (továbbiakban: ajánlati kötöttség ), A helyiségek bérlői által fizetendő vételár 25.. (1) A helyiség vételára megegyezik annak forgalmi értékbecsléssel meghatározott értékével. 26.. A vételár megfizetése (1) Az adás-vételi szerződés megkötésekor a helyiség vételárát egy összegben kell megfizetni, de külön kérelemre legfeljebb egy évi részletfizetés engedélyezhető, ha a szerződés megkötésével egyidejűleg a vételár felének megfizetése megtörtént. (2) A részletekben történő fizetés esetén a fennmaradó vételárrész erejéig a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamat kötendő ki. (3) A részletfizetés engedélyezése esetén a vételár teljes megfizetésig a helyiség tulajdonjogát fenn kell tartani, kivéve, ha ezt jogszabály kizárja. (4) Ha a helyiség forgalmi értéke a 10 millió forintot meghaladja, a vételárat csak egy összegben lehet megfizetni. (5) A vételárhátralék erejéig a helyiségre az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyezni. 27.. A lakások és helyiségek értékesítéséből befolyt vételár felhasználása (1)Az önkormányzati lakások és helyiségek értékesítéséből befolyt vételárat a Polgármesteri Hivatal köteles elkülönített számlán kezelni, és a számla egyenlegéről negyedévente a képviselő-testületet tájékoztatni. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben említett bevételeit lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra, különösen: a) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására, b) lakóépület teljes vagy részletes felújítására, korszerűsítésére, c) város rehabilitációra, d) az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására, e) önkormányzati helyi támogatás nyújtására, 12
f) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére, g) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is, h) önkormányzati lakbértámogatás nyújtására. (3) A lakás és helyiség elidegenítéséből származó bevételből az önkormányzat levonhatja a) az épület elidegenítésre való előkészítésével; b) a földrészlet megosztásával; c) a társasházzá való átalakítással; d) a forgalmi érték megállapításával; e) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket. (4) Az értékesítésből befolyt összeg felhasználásának tervezett célját és ütemezését jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Az ütemezést minden évben az önkormányzat költségvetésével egyidejűleg felül kell vizsgálni. IV. fejezet 28.. Záró rendelkezések 1.) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. 2.) Ez a rendelet a 27.. kivételével - 2009. december 1.-én lép hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésével a bérbeadói döntéssel még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 27.. 2010. január 1.-én lép hatályba. 3.) A rendelet hatálybalépésével az e rendelet hatálya alá tartozó bérleti megállapodásokat e rendelet szerint kell értelmezni. A megállapodásokat e rendeletnek megfelelően-azoknak a rendelettel való összhangját biztosítva- legkésőbb a hatálybalépést követő 30. napig megfelelően módosítani kell. A rendelet hatálybalépését követően- figyelemmel az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseire- a rendelettel összhangban nem álló szerződéseket meg kell szüntetni, és az érintett lakást, vagy helyiséget ki kell üríteni. E felől a Bérbeadó, vagy annak szerve 2010. június 30.-ig köteles intézkedni. A szerződéssel, vagy más- az írásos formát jogszerűen mellőző formában létre nem hozott, tényleges lakás-, vagy helyiséghasználatot a rendelet hatálybalépését követően meg kell szüntetni. A rendelet hatálybalépésével, az e rendelettel összhangban nem álló, de az e rendelet szabályozási körével érintett önkormányzati döntéseket-, rendeleteket, határozatokat- megfelelően módosítani kell. 3.) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. 4.) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/2002.(IV.12.) 13
számú, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakbérének megállapításáról szóló 3/2002.(IV.12.) számú, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 4/2002.(IV.12.) számú rendeletei hatályukat vesztik. 5.) E rendeletnek a vagyonhasznosítással kapcsolatos szabályait a vagyonhasznosításról szóló rendelettel összhangban kell értelmezni. Zsámbék, 2009. november 10. Lovas Lajos polgármester dr. Malik Dean jegyző Záradék A rendelet a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kihirdetésre került: Zsámbék, 2009. november 11. dr. Malik Dean Jegyző 14
Önkormányzat tulajdonában lévő lakások alapbér-mérték meghatározása 1. számú melléklet a.) összkomfortos lakások esetében: b.) komfortos lakások esetében: c.) félkomfortos lakások esetében: d.) komfort nélküli lakások esetében: e.) szükséglakás esetében: 320,-Ft/m2/hó 260,-Ft/m2/hó 160,-Ft/m2/hó 125,-Ft/m2/hó 50,-Ft/m2/hó 15
2. számú melléklet Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások komfortfokozat alapján történő besorolása bérlakás címe szobák száma komfort fokozat besorolás Szent I. tér 3. 1 szükséglakás önkormányzati bérlakás Szent I. tér 3. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Szent I. tér 3. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Etyeki u. 4/a. 2 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Etyeki u. 4/b. 3 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Etyeki u. 4/c. 1 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Etyeki u. 4/d. 1 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Etyeki u. 4/e. 1 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Etyeki u. 4/f. 1 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Magyar u. 1. 1 félkomfortos önkormányzati bérlakás Magyar u. 1. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Magyar u. 1. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Magyar u. 1. 1 szükséglakás önkormányzati bérlakás Magyar u. 1. 1 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Magyar u. 1. 1 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Magyar u. 4. 1,5 félkomfortos önkormányzati bérlakás Magyar u. 4. 1,5 félkomfortos önkormányzati bérlakás Magyar u. 4. 2 komfort nélküli önkormányzati bérlakás Magyar u. 4. 1 szükséglakás önkormányzati bérlakás Somogyi B. u. 6. 3 összkomfortos önkormányzati bérlakás Ady E. ltp. 1/b. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Ady E. ltp. 6/a. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Ady E. ltp. 8/b. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Ady E. ltp. 3/a. 2 félkomfortos önkormányzati bérlakás Ady E. ltp. 9/a. 2,5 félkomfortos önkormányzati bérlakás Ady E. ltp. 8/a. 2,5 félkomfortos önkormányzati bérlakás Akadémia u. 3. 1 szükséglakás önkormányzati bérlakás Akadémia u. 3 1 szükséglakás önkormányzati bérlakás Etyeki u. 2. 3 összkomfortos szolgálati lakás Petőfi S. u. 15/a. 2 komfortos önkormányzati bérlakás Petőfi S. u. 15/b. 2 komfortos önkormányzati bérlakás Petőfi S. u. 15/c. 1 komfortos önkormányzati bérlakás 16
3. számú melléklet A lakás- és helyiségértékesítésből befolyt összegek felhasználásnak célja és ütemezése A felhasználás célja - építési beruházással kapcsolatos költségek ellentételezésére - városi infrastruktúra javítása - önkormányzati lakásállomány bővítése - önkormányzat ingatlanhasználattal kapcsolatos tevékenységek támogatása Ütemezés 2010. januártól folyamatosan 17
Lakásigénylési támogatás bírálati szempontrendszere 4. számú melléklet 1./ jelenlegi lakásörülmények nincs lakása albérletben él (hajléktalan) családtagként más lakásában él szívességi lakáshasználó összesen 2./ jövedelmi viszonyok 0-25.000,- 25.001,- - Ft/hó/fő 45.000,- Ft/hó/fő 45.001,- - 60.000,- Ft/hó/fő 60.001,- - 80.000,- Ft/hó/fő 80.001,- Ft 100.000,- Ft 100.001,- Ft/fő felett. összesen 3./ családi helyzet egyedülálló házastársával él 1 gyermekes család 2 gyermekes család 3 vagy több gyermekes család 1 gyermekét egyedül nevelő 2 gyermekét egyedül nevelő család 3 vagy több gyermekét egyedül nevelő Össze 4./ egészségi állapot kérelmező tartósan beteg kérelmező gyermeke tartósan beteg kérelmező vagy vele együtt költöző tartósan beteg Összesen 5./ vagyoni helyzete gépkocsi egyéb ingatlan nyaraló 200.000,- Ft feletti értékű értéktárgy összesen 6./ kérelmezővel együtt költözők száma 1 2 fő 3-5 fő 5-7 fő 8-10 fő 10 fő felett 18
5. sz. melléklet BEFOGADÓ NYILATKOZAT (lakásbérlők részére) Alulírott, (név, anyja neve, születési idő), nyilatkozom, hogy (név, anyja neve, szül. idő) személyt (cím) az Önkormányzattól bérelt és az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan bérleti jogviszonyának megszűnésekor (cím) Tulajdonomat képező, vagy általam bérelt ingatlanon befogadom. Az általam befogadott személy a bérleti jogviszony megszűnésekor elhelyezési kérelemmel az Önkormányzat felé a továbbiakban nem kíván élni. Befogadó aláírása Lakásbérlő aláírása Tanúk: 19
6. sz. melléklet. BEFOGADÓ NYILATKOZAT (bérlőtárs befogadásához) Alulírott, (név, anyja neve, születési idő), nyilatkozom, hogy az általam az Önkormányzattól bérelt és az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanon (cím) a bérleménybe befogadott személy (név, anyja neve, szül. idő, lakcím) a bérleti jogviszony megszűnése után elhelyezési kérelemmel nem kíván élni. Befogadó aláírása Befogadott aláírása Tanúk: 20
7. számú melléklet SZOCIÁLIS ALAPON TÖRTÉNŐ BÉRLAKÁS BÉRLETI JOGOSULTSÁG FELTÉTELEINEK MEGÁLLAPÍTÁSA Személyes adatok Igénylő neve: Leánykori név: Születési hely,idő: Anyja neve: Állandó bejelentett lakcíme: Tartózkodási helye: Elérhetőség: Családi állapota: Iskolai végzettsége: Szakképzettsége: Munkahely neve, címe: Foglalkozása: Jövedelem adatok (havi bontásban) Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem: Ebből közfoglalkoztatásból származó jövedelem: Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: Táppénz, gyermekgondozási támogatások: Nyugellátás és egyéb, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: Egyéb, máshová nem sorolt jövedelem: Összes nettó jövedelem: 21
Lakásban együtt élő személyek 1. Vele együtt lakó vagy kötőző neve, leánykori neve: Születési hely, idő: Személyi igazolvány száma: Állandó bejelentett lakcíme: Tartózkodási helye: Rokonsági fok: Összes havi nettó jövedelem: 2. Vele együtt lakó vagy kötőző neve, leánykori neve: Születési hely, idő: Személyi igazolvány száma: Állandó bejelentett lakcíme: Tartózkodási helye: Rokonsági fok: Összes havi nettó jövedelem: 3. Vele együtt lakó vagy kötőző neve, leánykori neve: Születési hely, idő: Személyi igazolvány száma: Állandó bejelentett lakcíme: Tartózkodási helye: Rokonsági fok: Összes havi nettó jövedelem: Az együttköltözők egy főre jutó havi nettó jövedelme: 22
Jelenlegi lakáshelyzet Jelenlegi tartózkodási hely: Tartózkodás jogcíme: Lakás műszaki állapota: Lakás komfort fokozata: Lakás rezsiköltsége éves átlag havi lebontásban: Költözési szándék oka: Ingatlanvagyonnal rendelkezem (igen/nem): Igen válasz esetén, annak leírása (jellege, műszaki állapota): 23
Nyilatkozat 1. Alulírott kérelmező, tudomásul veszem hogy az adatokban bekövetkezett változást köteles vagyok 30 napon belül bejelenteni. 2. Alulírott kérelmező, hozzájárulok, hogy vagyoni és életkörülményeimről az illetékes bizottság illetve a hivatal illetékes munkatársa a helyszínen győződnek meg. 3. Alulírott kérelmező hozzájárulok ahhoz, hogy a kérelmemben feltüntetett, vagy hiánypótlásra felhívást követően közölt személyes adataimat a lakásigénylési jogosultság elbírálása, illetve az eljárás lefolytatása érdekében lakásigénylési névjegyzék keretében Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő Testülete, illetékes bizottsága, és a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája azokat megismerje és az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelje. 4. Az adózás rendjéről szóló módosított 2003.évi XCII. Tv. 54 (1) bekezdés c.) pontja alapján hozzájárulok, hogy az adóhatóság az alábbi adózási adataimat Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő Testülete, illetékes bizottsága, és a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya részére bérleti ajánlat kérelmem elbírálásához, illetve bérleti szerződésem hosszabbítási kérelmem kiadja: - fennálló adótartozás összege, - adóhatóságnál nyilvántartott ingatlanom és annak tulajdoni részaránya Zsámbék, Igénylő aláírása 24
Csatolandó dokumentumok: - jövedelemigazolás - munkáltatói igazolás - nyilatkozatok 25
8. számú melléklet Közművelődési Intézethez tartozó telephelyek helyiségeinek bérleti díjai Könyvtár terem helyiséghasználati díj 2700,-Ft/óra Múzeumok teremhasználati díj 2700,-Ft/óra Művelődési Ház kistermének bérleti díja nagytermének bérleti díja Rendezvény megtartásakor az egész épület bérleti díja legfeljebb Civil szervezetek bevételes rendezvényeinek megtartásakor az egész épület bérleti díja maximum 4 óra esetén Ifjúsági ház bérleti díja 2700,-Ft/óra 5300,-Ft/óra 42400,-Ft/alkalom 31800,-Ft 5300,-Ft/óra Jelendíjak megfizetése alól mentesül az önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 2/2010 (II.5) számú önkormányzati rendelet 9. a. pontja szerinti szervezet, ha a helyiséghasználattal érintett rendezvény, program, vásár a) valamennyi résztvevő számára ingyenes b) a rendezvénynek bevétele nincs c) a rendezvényen nem folytatnak reklámtevékenységet d) Egyesület vagy más jogi személyiséggel rendelkező szervező esetében az adott rendezvény vagy rendezvények megtartásáért tagjaitól tagdíjat nem szed és e) A rendezvény időtartama nem haladja meg a 120 percet f) Nevelési, oktatási intézmények jótékonysági célú rendezvényei g) Önkormányzat hivatalos célú rendezvényei Fentiekben részletezett kedvezmények igénybevétele az e rendelet 10. sz. mellékletét képező nyilatkozatok megtételével lehetséges.. 26
9. számú melléklet Irányárak (bérbeadás esetén) Irányárak bérbeadás esetén: - üzlethelyiség, iroda 1.200,-Ft/m2/hó - raktárhelyiség 700,-Ft/m2/hó Egy ingatlan részbeni használata esetén terület- illetve időarányosan számítandó ki a bérleti díj. - Egyéb 1.000,-Ft/ hó - Tornaterem 5.000,-Ft/óra - Aula 3.000,-Ft/óra - Tanterem 1.100,-Ft/óra 27
10. számú melléklet Nyilatkozat Alulírott..., mint a...(egyesület/alapítvány*) képviselője nyilatkozom, hogy az egyesületünk/szervezetünk* által...-én megrendezésre kerülő...elnevezésű rendezvény/program/vásár* a.) valamennyi résztvevő számára ingyenes,* b.) a rendezvénynek bevétele nincs,* c.) a rendezvényen nem folytatnak reklámtevékenységet,* d.) Egyesület, vagy más jogi személyiséggel rendelkező szervező esetében az adott rendezvény, vagy rendezvények megtartásáért tagjaitól tagdíjat nem szed, és* e.) a rendezvény időtartama nem haladja meg a 120 percet,* Fentiek alapján kérem egyesületünk/szervezetünk részére az önkormányzat rendeletében meghatározott díjfizetés alóli mentességet. Nyilatkozom továbbá, hogy az általam képviselt egyesület/szervezet nem minősül politikai párt helyi szervezetének. Kelt:...... * a megfelelő szöveg aláhúzandó!! 28