ÖSSZEFOGLALÓ A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2010. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
A beszámoló összeállításában közreműködtek: Tirják László Kalivoda Béla Kalán Józsefné Bánfi Péter Parczen Balázs Weisz Zoltán Ezer Ádám Buzás Krisztina Czanka Gábor Greksza János Harsányi Dezső Attila Mogyorós Edit Nóra Pusztai Mátyás Rómerné Bota Viktória Romhányi Józsefné Sallainé Kapocsi Judit Szelényi Balázs Szilágyi Ferencné Velencei Erika Gyenes Nóra Zelenák Krisztián igazgató általános igazgatóhelyettes gazdasági igazgatóhelyettes természetmegőrzési osztályvezető területfenntartási és őrszolgálati osztályvezető, őrszolgálatvezető vagyongazdálkodási osztályvezető ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályvezető humánpolitikai ügyintéző erdészeti és vadászati felügyelő tájvédelmi felügyelő őrszolgálatvezető-helyettes, halászati felügyelő mezőgazdasági felügyelő birtokügyi felügyelő biomonitoring koordinátor földnyilvántartói ügyintéző ökológiai felügyelő zoológiai felügyelő könyvelő számviteli ügyintéző ökoturisztikai-környezetinevelési felügyelő mezőgazdasági felügyelő 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. Személyi állomány 4 2. Területi adatok 5 2.1. Védett és védelemre tervezett területek 5 2.2. Saját vagyonkezelésű területek 6 3. Kutatás és monitorozás 8 3.1. Kutatás 8 3.2. Monitorozás 9 4. Kezelési tevékenység 12 4.1. Kezelési tervek 12 4.2. Élőhely fenntartás és rehabilitáció 13 4.3. Erdők kezelése 16 4.4. Fajvédelem 17 4.5. Saját állatállomány 21 4.6. Vadászterületek 24 4.7. Halászati vízterek 25 5. Jogi és hatósági ügyek 26 6. Természetvédelmi Őrszolgálat 27 7. Költségvetés és vagyon 28 7.1. Kiadások 30 7.2. Bevételek 30 7.3. Vagyon 31 7.4. Épületek 31 7.5. Eszközök 31 8. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 32 8.1. Infrastruktúra 32 8.1.a. ok és szálláshelyek 33 8.1.b. Kiállítások 34 8.1.c. Tanösvény 34 8.2. Kiadványok 35 8.3. Látogatottság, rendezvények 36 8.4. Társadalmi kapcsolatok 39 8.5. Környezeti nevelés 40 9. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel 41 10. Külföldi együttműködés 42 11. Ellenőrzések 43 12. Fontosabb célkitűzések a következő évre 44 3
1. Személyi állomány Az Igazgatóság engedélyezett létszáma változatlanul 55 fő volt 2010. évben is. 2010-ben az éves átlagos statisztikai létszám 80 fő, amely az Igazgatóság által 2010. évben elnyert közmunka programban résztvevőket is tartalmazza. A felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók száma 1 fővel nőtt. Ezzel az idegennyelv-ismeretekkel rendelkezők száma is növekedett. Jelentős esemény, hogy az Igazgatóság 2010. évben ismét nyert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által a nemzeti parkok igazgatóságok számára meghirdetett közmunkapályázaton. Ennek eredményeként 2010. január 15. és 2010. augusztus 31. között, átlagosan 27 főt foglalkoztatott az Igazgatóság 7,5 hónapon át, ezzel elősegítve a munkaerő-piaci visszailleszkedésüket. Tekintettel arra, hogy minden tájegységünkön a foglalkoztatottak helybeliek voltak, ez a program kitűnően szolgálta az Igazgatóság tevékenységének megismertetését és elfogadottságát is. A közmunkaprogramban résztvevők közül 15 fő továbbfoglalkoztatására vállalt kötelezettséget az Igazgatóság. A továbbfoglalkoztatás időtartamát a munkavállalók által ellátandó feladatkörök határozták meg. 1. táblázat: Személyi állomány Szakképzettség Dolgozó (fő) Alapfokú Középfokú Felsőfokú Nyelvismeret 2010-ben szerzett vizsgák Kormánytiszt -viselő 0 7 42 angol: 18 német: 5 spanyol: 1 Mt. hatálya alá tartozó Szerződéses 0 0 0 Összesen 9 25 46 Létszám: 80 9 18 4 angol: 7 német: 1 közig. alapvizsga: 5 közig. szakvizsga: 2 4
2. Területi adatok 2.1. Védett és védelemre tervezett területek Működési terület: 799.873 ha Védett Ebből fokozottan Védelemre tervezett védett db ha ha db ha Nemzeti Park 1 51.125 6.419 bővítés 308 Tájvédelmi Körzet 0 0 0 1 6.033 Természetvédelmi Terület 4 162 0 1 105 Láp 0 0 0 0 0 Szikes tó 12 1.788 0 0 0 Összesen 17 53.075 6.419 6.446 Ebből Ramsari terület 3 5.486 1.635 0 0 Bioszféra Rezervátum 0 0 0 0 0 Világörökség 0 0 0 0 0 Európa Diploma 0 0 0 0 0 Terület nélküli értékek Természeti Emlék 0 Forrás 0 Barlang 0 Víznyelő 0 Kunhalom 564 Földvár 49 Natura 2000 41 150.646 6.419 5
2.2. Saját vagyonkezelésű területek Igazgatóságunk működési területén 2010. évben az alábbi jogcímek szerint volt lehetőség növelni az állami tulajdont, illetve került vagyonkezelésünkbe ingatlan. 1./ Környezetvédelem és Energia Operatív Program / KEOP / földvásárlásra fordítható keretéből 86,9777 ha nagyságú 989,77 AK értékű ingatlant vásároltunk 38.139.000.- Ft vételár mellett az alábbi művelési ág részletezésben: gyep: 33 ha 7557 m2 229,31 AK szántó: 25 ha 4481 m2 570,64 AK erdő: 1 ha 6215 m2 18,86 AK kivett: 15 ha 6837 m2 -- nádas: 10 ha 4687 m2 170,96 AK A fenti KEOP keret hozzávetőlegesen felét jogerős FVM Hivatali határozatok végrehajtására fordítottuk. A határozatok végrehajtásával a fentiekből 42,3630 ha nagyságú 319,99 AK értékű terület került kártalanításra 17.045.000.- Ft felhasználásával kisajátítási eljárás lefolytatása nélkül. 2./ Az eladásra felkínált legfontosabb KEOP keretből nem finanszírozható - ingatlanokat saját forrásból vásároltuk meg összesen 5,2509 ha nagyságban 92,35 AK értékben 3.240.000.- Ft vételár mellett az alábbi művelési ág részletezésben: gyep: 1 ha 2595 m2 1,51 AK szántó: 3 ha 8741 m2 90,84 AK erdő: 0 ha 0000 m2 0,00 AK kivett: 0 ha 1773 m2 -- nádas: 0 ha 0000 m2 0,00 AK 3./ A Magyar Állam, mint tulajdonos képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság, és a NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zártkörűen működő Részvénytársaság, mint ideiglenes vagyonkezelő, valamint Igazgatóságunk Vagyonkezelési Szerződést kötött Biharugra, Geszt, Zsadány, Dévaványa, Ecsegfalva, Túrkeve, Mezőtúr, Gyomaendrőd, Orosháza, Kardoskút településeket érintő volt állami gazdasági ingatlanokra összesen 1.393,0338 ha nagyságú 11.240,22 AK értékű területére. A Vagyonkezelési Szerződésben foglaltak ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése 2 ingatlantömböt majorságot kivéve megtörtént. 6
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a védett természeti területek természetvédelmi kezelését részben gazdálkodók bevonásával, bérleti szerződés keretében, részben saját eszköz- és munkaerő- állományával, jelentős állatállomány segítségével, valamint szükség esetén vállalkozási szerződéssel, saját használatban végzi. A területek kezelése az elfogadásra került vagyonkezelési koncepció, a hosszú távú vagyonkezelési terv (2007-2016), valamint az éves vagyonkezelési tervben foglaltaknak alapján történt. A) Saját használatban kezelt területek Saját használatban elsősorban azon területe kezelése történik, amelyek esetében az elvégzendő élőhely-rekonstrukció, illetve rehabilitáció, speciális természetvédelmi kezelés, vagy a saját állatállomány ellátásának érdekében indokolt. Ezen felül saját használatban kezeljük azon területeket is, melyeknek kezelése eseti jellegű, nem igényel minden évben beavatkozást. Az Igazgatóság használatában kezelt területek közül az egységes területalapú támogatás előírásainak megfelelően kezelt terület nagysága 7621,54 hektár, melyből az agrár-környezetgazdálkodási programban 3117,92 hektár érintett. B) Idegen hasznosításban kezelt területek A védett természeti területek idegen használatban történő kezelése bérleti szerződés keretében történik. A természetvédelmi kezelés szabályait a szerződés részét képező előíráscsomag rögzíti. A használat és kezelés elvégzéséhez olyan megbízható partnereket keresünk, akik az előírások betartását vállalják és az ehhez szükséges erőforrásokkal rendelkeznek. Előnyben részesülnek a legeltető állatállománnyal rendelkezők. A bérleti szerződések jelentős része egy éves futamidejű. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybe vételéhez a pályázatot nyert gazdálkodók részére 10824 hektár területnagyságban biztosítottunk 2014. augusztus 31. napjáig érvényes bérleti szerződést. 2.2. táblázat: A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésű területeinek fontosabb adatai Vagyonkezelt terület Saját használatban Hasznosításba adott * összes (hektár) hektár % hektár % Szántó 8 319,5708 3 709,1853 44,58 4 610,3855 55,42 Gyep 19 751,8426 7 609,8514 38,53 12 141,9912 61,47 Kert 0,4112 0,4112 100,00 0,0000 0,00 Szőlő 1,1682 1,1682 100,00 0,0000 0,00 Gyümölcsös 1,6579 1,6579 100,00 0,0000 0,00 Nádas 147,9252 147,9252 100,00 0,0000 0,00 Halastó 99,9234 99,9234 100,00 0,0000 0,00 Erdő 2 065,5591 2 065,5591 100,00 0,0000 0,00 Kivett 2 422,5097 1 466,8320 60,55 955,6777 39,45 Összesen 32 810,5681 15 102,5137 46,03 17 708,0544 53,97 *Gazdasági évet figyelembe véve (október 30-i állapot szerint) 7
3. Kutatás, monitorozás No. Kutatási téma Kutató Külső megbízás díja 1. KMNP Kardoskúti Fehértó területének élőhelytérképezése 2. A magyar tarsza (Isophya costata) és a Stys-tarsza (Isophya stysi) Körös-köz erdőtisztásain való előfordulási viszonyairól 3. A Vátyoni-erdő lepkefaunájának felmérése 4. A magyar tarsza (Isophya Costata)állománynagyságának vizsgálata a Tompapusztailöszgyepen 5. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutila) állományainak feltérképezése a működési területen 6. Atracélcincér (Pilemia tigrina) előfordulásának pontos lehatárolása a működési területen Dr. Molnár Zsolt Kisbenedek Tibor Feladat 1.000.000 Az országosan védett természeti terület élőhelytérképének elkészítése 250.000 Védett egyensszárnyúk, főként az Isophya fajok jelenlétének térképezése a Körös-közi erdők tisztásain és irtásrétjein Sum Szabolcs 630.000 A Kis-Sárréthez tartozó Vátyoni-erdő védett természeti terület lepkefaunájának felmérése Danyik Tibor - A magyar tarsza vizuális és akusztikus mintavételekkel történő egyedszámának becslése a Tompapusztai löszgyepen Danyik Tibor - A nagy tűzlepke újabb előfordulásainak keresése a KMNP területén Danyik Tibor - Az atracélcincér elterjedésének pontosítása a KMNPI működési területén 7. Atracélcincér populáció-, terjedésdinamikai vizsgálata 8. Nagylepkefajok faunisztikai felmérése a Körös-ártéren 9. Löszgyeprehabilitáció helyszíneinek talajtani vizsgálata 10. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kis-sárréti halmainak felmérése Danyik Tibor - Jelölés-visszafogás kísérlet az atracélcincér biológiájának pontosabb megismerése érdekében Danyik Tibor - A Körös-ártér védett természeti terület egy szakaszának nagylepke Dr. Barczi Attila felmérése 250.000 A löszgyep helyreállítások helyszínein a talajtípusok meghatározása Bede Ádám - A Kis-Sárrét kunhalmainak felmérése 8
3.2. Monitorozás No. Kutatási téma Kutató Külső megbízás díja 1. Kisfészkű aszat (Cirsium brachecephalum) monitorozása 2. Szennyes ínfű (Ajuga laxmannii) monitorozása 3. Mételyfű (Marsilea quadrifolia) monitorozása 4. Földbentermő here (Trifolium subterraneum) monitorozása 5. Iszapfű (Lindernia procumbens) monitorozása 6. Ecsetpázsitos sziki rét társulás (Agrostio-Alopecuretum pratensis) monitorozása 7. Bárányparéjos társulás (Camphorosmetum annuae) monitorozása 8. Bajuszpázsitos-sziki sóballás társulás (Crypsido-Suaedetum maritimae) monitorozása 9. Ürmös szikes puszta társulás (Artemisio-Festucetum pseudovinae) monitorozása 10. Hernyópázsitos sziki rét társulás (Agrostio-Beckmannietum eruciformis) monitorozása 11. Szikes erdei-rét társulás (Peucedano-Asteretum sedifolii) monitorozása Sallainé Kapocsi Judit, Rómerné Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Rómerné Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Rómerné Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Rómerné Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Rómerné Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Rómerné Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Rómerné Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Rómerné Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Rómerné Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Rómerné Bota Viktória Sallainé Kapocsi Judit, Rómerné Bota Viktória Feladat - A faj felmérése a Nemzeti Park területén. - A faj felmérése az ismert lelőhelyeken. - A faj felmérése az ismert lelőhelyeken. - A faj felmérése az ismert lelőhelyeken. - A faj felmérése 4 állandó kvadrátban, új lelőhelyek keresése, felmérése. - A társulás felmérése állandó mintavételi kvadrátban 1 mintaterületen. - A társulás felmérése állandó mintavételi kvadrátban 1 mintaterületen. - A társulás felmérése állandó mintavételi kvadrátban 1 mintaterületen. - A társulás felmérése állandó mintavételi kvadrátban 2 mintaterületen. - A társulás felmérése állandó mintavételi kvadrátban 2 mintaterületen. - A társulás felmérése állandó mintavételi kvadrátban 1 mintaterületen. 9
12. Natura 2000 élőhelytípusok felmérése 13. Natura 2000 területek élőhelytérképezése 14. Kardoskúti Fehértó (O5x5_072) 5x5 km-es kvadrát újratérképezése 15. A magyar tarsza állományának monitoringja a Tompapusztai-löszgyepen (NBmR) 16. Egyenesszárnyú rovarok (Orthoptera) közösségeinek monitorozása az NBmR keretében KMNP területén végzett vizsgálatokról 17. Nagy hőscincér monitorozása Natura 2000 keretében 18. Nagy szikibagoly (Gortyna borelli)monitoringja 19. Halfajok felmérése Natura 2000 területeken. Sallainé Kapocsi Judit, Rómerné Bota Viktória Deák József Áron Dr. Molnár Zsolt - Egyes Natura 2000 élőhelytípusok felmérése extenzív és intenzív adatlapokkal. 250.000,- Szentesi gyepek KJTT élőhelytérképének elkészítése. 700.000,- 5x5 km-es állandó mintavételi kvadrát 1. újratérképezése. Danyik Tibor - A faj minden ismert élőhelyén 3 évente felmérést kell végezni. 2010-ben a Tompapusztai löszgyepen folyt felmérés Kisbenedek Tibor 500.000 Három mintavételi területen, három növénytársulásban fűhálós gyűjtés. Danyik Tibor - 10 kijelölt mintavételi területen mennyiségi és minőségi mintavételezés Danyik Tibor - A kijelölt 45 lokalitásból a második 15 helyszín felmérése az adott év időjárási feltételeinek megfelelően Sallai Zoltán 700.000,- Halfajok felmérése 3 Natura 2000-es kisvízfolyáson, valamint a KMNP Kis-Sárrét területi egységén található mocsarakban. 20. Gőte fajok monitorozása Őze Péter - Gőte fajok felmérése gőtecsapdázással a KMNP Cserebökény területi egységen. 21. Pele fajok monitorozása Tóth Imre - Pele fajok felmérése NBmR protokoll szerint a KMNP Kis-Sárrét területi egységen. 22. Ritka és telepesen költő madárfajok felmérése KMNPI - Ritka és telepesen költő madárfajok felmérése 10
23. Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek vízimadárszinkronja 24. Országos Ürgemonitorzó Akció 25. Kisemlősök monitorozása gyöngybagoly-köpetek vizsgálatára alapozva 26. Épületlakó denevérek monitorozása 27. Nyugati földikutya állományának monitorozása a KMNP Tompapusztai löszgyepen 28. Kisemlősök monitorozása a Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi puszták területén KMNPI, MME 500.000.- Vízimadárszinkron 6 vizes élőhelyen Szelényi Balázs Kalivoda Béla Dobrosi Dénes - A faj állományának felmérése minden ismert lokalitásban. 550.000,- Gyöngybagoly-köpetek gyűjtése, bontása, kisemlőscsontok fajmeghatározása Dobrosi Dénes 350.000,- Nagy patkósorrú denevér, csonkafülű denevér, hegyesorrú denevér kolóniáinak felmérése. Boldog Gusztáv Szelényi Balázs - Teljekörű túrásfelmérés a kora tavaszi és nyárvégi időszakban. dr. Tóth László 562.500,- Mintaterületen élvefogó csapdákkal történő mintavételezés. 11
4. Kezelési tevékenység 4.1. Kezelési tervek A védett vagy védelemre tervezett terület neve 1. Dénesmajori Csigáserdő TT 2. Szarvasi Arborétum TT 3. Szeghalmi Kéktó TT 4. Szarvasi Történelmi Emlékpark TT 5. Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Zsadány, Mezőgyán) 6. Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Magyarcsanád) Védettség Jogszabályként megjelent Állapot védett igen kihirdetve védett igen kihirdetve védett igen kihirdetve védett igen kihirdetve tervezett nem kihirdetés céljából felterjesztve tervezett nem kihirdetés céljából felterjesztve 7. Kishomok TT tervezett nem kihirdetés céljából felterjesztve 8. Körös-Maros területi egyeztetésre alkalmas védett nem Nemzeti Park dokumentáció elkészült 9. Körösközi-erdők területi egyeztetésre alkalmas tervezett nem TK dokumentáció elkészült 12
4.2. Élőhely fenntartás és rehabilitáció Kis-Sárrét Az Igazgatóság Földesi-telepen elhelyezett 48 darabos, három éves szürkemarha tinó állománya a tájegységi szintű 300 hektáros területkezelésen belül, 60 hektáron legelt. Az előző évhez képes változást jelent, hogy az állatállomány téli elhelyezése a tájegységen valósul meg. A takarmányozás helyben előállított szálastakarmánnyal történik. A 2010. év során botanikai szempontból értékes gyepterületek mechanikai kezelését végeztük 160 hektáron, az állapotfenntartás, az elnádasodás, becserjésedés megakadályozása végett. A Túzok LIFE program keretében felvállalt kötelezettségeinknek eleget téve összességében 51,25 hektár telepített gyep kezelését végeztük el művelési ág váltás céljából. Mágor-puszta A KEOP program keretében 10,57 hektár gyepek közé beékelődött szántóterület gyepesítését irányoztuk elő, de az időjárási viszonyok miatt nem volt lehetőségünk az optimális telepítési időben elvégezni a gyepesítést, így a terület gyommentesítéséről gondoskodtunk, ezzel felkészülve a 2011. évi telepítésre. Dévaványai-Ecsegi puszták A területei egységben, bemutatási, területkezelési céllal tartott magyar szürke szarvasmarhák, bivalyok és racka és cigája juhok legelőterülete, valamint a téli takarmányszükséglet előállítása szolgáló kaszáló 1226 hektár nagyságot tett ki. A dévaványai Túzokvédelmi Mintaterületen lévő szántókon (115 hektár) a felparcellázott területen váltakozva termesztünk kis parcellákon repcét, lucernát, őszi búzát, illetve végzünk ugarművelést. A dürgőhelyként is jelentős, a Mintaterületen belül lévő gyepterület kezelése részben kaszálással, részben szárzúzással történt. A jelentős sziki kocsord állománnyal rendelkező gyepeket kaszálással kezeltük. A Minaterületen kívül további szántóterületeket ugaroltattunk túzokvédelmi céllal, valamint a ködmönösi részen 35 hektár lucernával és 16 hektár gyeppel telepített rész, ebben az évben is mind túzokvédelmi, mind szálastakarmány betakarítás szempontjából nagy jelentősséggel bírt. A Réhelyi parton, mely a túzokvédelmi mintaterülethez közvetlenül, de kerítésen kívül csatlakozik, további 52 hektár, kikopó félben lévő lucernást kezeltünk, valamint 45 hektáron tavaszi árpát termesztettünk gyeptelepítés előveteményeként. A Túzok LIFE keretében 152 hektár gyeppel, füvesherével vetett szántóterület kezelését végeztük. Kígyósi-puszta A területi egységben 260 hektár legelőterület kezelését valósítottuk meg a Dévaványai-Ecsegi pusztáról átszállított 116 db két éves üszővel. Téli takarmány előállítására nem volt szükség a területi egységben, mivel az állatállomány téli gondozása a Réhelyben kialakított új telelőhelyen történik. 13
A visszagyepesedés érdekében parlagszántókat szárzúztunk, ezzel elősegítve a spontán visszagyepesedést. A puszta déli részén a mezei élettérhez kötődő fajok védelmi szempontjai szerint saját használatban művelt területek (106 hektár) kezelését, 2010. évben az eredeti koncepció szerint folytattuk. A kezelés során mind a költési, mind a téli időszakban kedvező kultúrák (őszi búza, rozs, zab, vetett gyep, repce, pihentetett terület, lucerna, vöröshere, baltacím, zabosbükköny, füveshere, édeskömény) kerülnek telepítésre/fenntartásra kisparcellás kialakításban, részben ugarkeverékként. A cserjesávok mentén és a parcellák között füves mezsgyéket alakítunk ki, a munkaműveletek ütemezésére különös figyelmet fordítunk. Ezek a szempontok kiterjesztésre kerülnek a szomszédos, bérleti szerződés keretében kezelt szántóterületekre is, melyek szegélyében cserjetelepítést is végeztünk. Tompapusztai löszgyep A tompapusztai gyep speciális kezelését a közvetlenül mellette lévő szántóterületre is kiterjesztettük. A 27 hektár szántó gyepesítésének folyamatát megkezdtük, spontán gyepesedését folyamatos gyommentesítéssel segítettük elő. A terület használatának megváltoztatásával a földikutya élettere nőtt, a bővítésen előfordulást rögzítettünk. Körös-ártér A Hármas-Körös hullámtérét négy árvíz és az Igazgatóság területeit egyaránt érintő folyamatos esőzés jellemezte, melynek következtében gépi munkát minimális mértékben állt módunkban a területen elvégezni. A mechanikai beavatkozás a szükséges gyommentesítésben merült ki. Az előző években rendszeressé vált nyári legeltetést a folyamatosan nedves gyepek védelme érdekében idén nem valósítottuk meg. Kardoskúti Fehértó A tájegységben folytatódtak a korábbi tevékenységek, az itt lévő magyar szürke szarvasmarha (474 db telelő állat), cigája (346 db telelő állat) és racka (349 db telelő állat) juh törzsállomány révén több mint 1700 hektár kezelését valósítottuk meg legeltetéssel és kaszálással. Ezen felül 91 hektáron végeztünk ugaroltatást, mely részben visszagyepesítési célú, egy része pedig a közelben lévő kék vércse telep egyedeinek is kedvelt táplálkozó helye volt. A 147 hektáron vetett őszi búza, árpa, zab, kukorica, valamit zöldugar elsősorban az állatállomány takarmányaként került felhasználásra, de a Fehértó közelsége miatt a vonuló darvaknak és vadludaknak is táplálkozó helyül szolgált. Csanádi-puszták A területi egységet szélsőséges időjárási viszonyok jellemezték. A 2010. június 18- án bekövetkezett jégverés a Montág-puszta jelentős részét érintette, mely során a jelentős természetvédelmi kár mellett a legelő és kaszáló területeink fő növedéke is megsemmisült. Az éves legeltetési és kaszálási tervet át kellett alakítani, a szürke szarvasmarhákat azonnal át kellett hajtani a Kopáncsi-pusztára. 14
A Csanádi-pusztákon összességében 1500 hektár gyep, valamit parlagterület kezelését végezzük szürkemarhák legeltetésével, valamint a szálastakarmány előállítása is ezen a pusztarészen történik. A Montág-puszta északi részében 2005. őszétől túzokvédelmi céllal kerültek szántóföldek saját használatba (51 ha), mely területen a túzokvédelmi munka 2010-ben is folytatódott. Túzokvédelmi céllal 83,84 hektár lucerna fenntartását végeztük el, melyről a termést az állatállomány téli takarmányszükségletének kielégítésére használunk fel, további 36 ha lucernatelepítéshez készültünk elő, mely során előveteményként zabot vetettünk. Maros-ártér A hullámtérben elhelyezkedő szántó művelési ágú területek művelési ágának megváltoztatása érdekében Igazgatóságunk 101 hektáron végzett szárzúzást, így segítve elő a spontán visszagyepesedést, további 136 hektár területnagyságon KEOP keretében végeztünk hullámréti területen történt magfogásból származó szaporítóanyaggal gyeptelepítést. Ezen felül 164 hektár gyepterület kezelése történt adventív fajok visszaszorítása érdekében, részben mechanikai kezeléssel, részben a Montág-pusztáról átszállított 87 db szaporulat nélküli tehénből álló gulyával. 15
4.3. Erdők kezelése 2010. évben tovább folytattuk a nem őshonos állományok őshonos fajokból álló erdőkre való lecserélését. Véghasználataink 2010. évben nem voltak. A Körös hullámterében a téli és tavaszi árvizek közel 50 ha területen pusztították ki a többéves erdősítéseket: (Kunszentmárton 40 F2 (2,70 ha), Kunszentmárton 40 G2 (4,15 ha), Kunszentmárton 40 H1 (3,71 ha), Kunszentmárton 49 C (1,24 ha), Kunszentmárton 49 E (1,51 ha), Kunszentmárton 51 C (4,84 ha), Kunszentmárton 51 D (1,59 ha), Kunszentmárton 51 G (1,35 ha), Kunszentmárton 51 J (0,63 ha), Kunszentmárton 51 L (2,48 ha), Mezőtúr 301 B1 (2,62 ha), Mezőtúr 301 B3 (3,23 ha), Mezőtúr 301 B4 (2,71 ha), Mezőtúr 301 B6 (2,92 ha), Mezőtúr 305 B (0,42 ha), Mezőtúr 305 C (3,00 ha), Mezőtúr 305 D (3,79 ha), Öcsöd 46 B (2,07 ha), Öcsöd 65 A (4,17 ha)). Ezen területek teljes ismétlésre szorulnak, de ezek elvégzése a 2010. decemberében ismét beköszöntött árvíz miatt még nem valósult meg. A Maros hullámterében a folyamatos erdősítések ápolását, pótlását végeztük: Magyarcsanád 10 A (2,00 ha), 10 E (2,54 ha), 10 G (3,94 ha), 15 E (2,05 ha), 15 F (3,29 ha), 15 G (3,29 ha), 16 I (3,25 ha), 16 J (2,01 ha), 16 K (3,29 ha), 16 Q (3,01 ha), 17 B (6,71 ha), 17 F (2,10 ha), 18 E (3,17 ha), 18 F (3,00 ha), 19 A (5,67 ha), 19 G (1,92), 19 H (2,62 ha), 20 A (0,95 ha), 22 E (2,70 ha), 22 F (2,04 ha), 43 B (3,00 ha), Makó 28 I (3,83 ha), 28 U (1,43 ha), 29 B (1,20 ha), Szeged 192 I (2,47 ha), 192 K (2,70 ha), 192 M (3,17 ha), 192 O (4,76 ha), Apátfalva 10 B (2,45 ha), 10 D (3,39 ha), 11 b (3,35 ha). A Kis-Sárréten a folyamatos erdősítések ápolását és pótlását végeztük: Geszt 10 K (4,74 ha), 85 B (0,65 ha), 86 B (0,71 ha), 88 C (3,00 ha), 88 D (1,82 ha), 88 W (0,91 ha), 89 B (3,56 ha), 94 A (2,67 ha), Vésztő 33 A (0,3 ha), 33 B (0,7 ha), 35 A (4,06 ha), Zsadány 36 D (0,58 ha), 36 E (1,44 ha), 36 F (1,81 ha), Vésztő 0183/6, 0183/10 (3,00 ha). A Kígyósi-pusztán a folyamatos erdősítések ápolását és pótlását végeztük.:szabadkígyós 25 C (0,8 ha), 27 E (5,5 ha), Gyula 284 B (0,5 ha), 284 C (6 ha), 284 D (6 ha), 285 A (0,5 ha), 285 B (6 ha), 285 D (6 ha). 16
4.4. Fajvédelem Ebben a fejezetben kizárólag az élőhely fenntartástól, élőhely kezeléstől független fajvédelmi tevékenységeket ismertetjük. Faj, fajcsoport tevékenység hatás erdélyi hérics szaporítás 72 ponton történt magvetés. A számlálások (Adonis x hybrida) állományfelmérés alapján az állomány 5272 tő volt Csorváson. kónya zsálya (Salvia nutans) fekete gólya (Ciconia nigra) szaporítás állományfelmérés költőpárok felmérése 10 ismert költőpár 144 ponton történt magvetés. A számlálások alapján a virágzó tőcsoportok száma 158 volt. fehér gólya (Ciconia ciconia) rétisas (Haliaeetus albicilla) a fészek-tartóra helyezése, vezeték szigetelés költőpárok felmérése, ellenőrzése 30 fészek tartóra helyezése 13 költőpár, 10 sikeres költésből 12 kirepült fióka. parlagi sas (Aquila heliaca) kerecsensólyom (Falco cherrug) kék vércse (Falco vespertinus) szalakóta (Coracias garrulus) túzok (Otis tarda) denevérek (Chiroptera sp.) költőpárok felmérése, ellenőrzése műfészek kihelyezés, költőpárok felmérése, ellenőrzése Műfészkek karbantartása, költések ellenőrzése állományfelmérés állományfelmérés, fészekmentés épületlakó kolóniák felmérése 16 költőpár, 11 sikeres költésből 19 kirepült fióka. 19 költőpár, 12 sikeres költésből 30 kirepült fióka. 660 db költőláda; 217 ismert foglaló pár a működési területen 400 db költőládában 145 pár költött. A tavaszi maximum a működési területen 606 pld. 7 pld. visszatelepített madár. 11 jelentős - 7 csonkafülű denevér (Myotis emarginatus), 2 nagy patkósdenevér (Rhynolophus ferrumequinun), 2 hegyesorrú denevér (Myotis blythi) - denevérkolónia került felmérése. Erdélyi hérics (Adonis x hybrida) Ebben az évben is folytattuk a faj magról történő szaporítását. Csorváson a Sarkadidűlő pufferébe 71 ponton történt magvetés ősszel. A Tatársánci ősgyepen a pufferben 4 méter átmérőjű körben történt magvetés. 17
A 2006. évi magvetésből Csorváson 27 fiatal növényt találtunk, a 2007-2009-ben elvetett magokból nem tapasztaltunk csírázást. A korábbi magvetésekből származó tövek száma az Ördögsáncon 109 fiatal tő, míg a Tatársáncon 71 fiatal tő volt. A három állomány idei adatait az alábbi táblázatokban adjuk közre. KMNP Csorvási löszgyep: Virágzó tő Nem virágzó tő Második éves kis növény Első éves csíranövény Összesen Sarkadi-tanya 67 280 134 0 481 Brucella-dűlő 16 15 39 16 86 Farkas-tanya 444 327 1406 43 2220 Vadkörte-fa 759 433 1248 45 2485 Összesen: 1286 1055 2827 104 5272 KMNP Tatársánci ősgyep (telepített állomány): Virágzó tő Nem virágzó Második éves Első éves Összesen tő kis növény csíranövény Tatársánc 18 14 119 4 155 KMNP Dévaványai-Ecsegi puszták Ördögsánc (telepített állomány): Virágzó tő Nem virágzó Második éves Első éves Összesen tő kis növény csíranövény Ördögsánc 22 19 250 8 299 Kónya zsálya (Salvia nutans) Az erdélyi héricshez hasonlóan ennél a fajnál is folytattuk a magról történő szaporítást. A kondorosi termőhelyen 44 ponton, a Tatársánci ősgyep pufferében 100 ponton történt magvetés az őszi időszakban. Az idei állományadatok és a korábbi évek magvetéseinek eredménye az idén az alábbiak szerint alakultak. Kondorosi kónya zsálya termőhelye, útmezsgye: 2009-hez képest a virágzó tőcsoportok száma 57-ről 41 csökkent, a virághajtások száma 224-ről 241-re növekedett meg. A Salvia betonicifolia virághajtások száma 27-ről 29-re növekedett, a virágzó tőcsoportok száma 9-ről 6-ra csökkent. Kondorosi pufferterület: A pufferbe 2006-ban kitelepített négy tő közül 3 virágzott és 39 virághajtást hozott. 18
A 2006 és 2009 között történt magvetésekből a pufferben idén már 32 virágzó Salvia nutans tőcsoport volt jelen 55 virághajtással és 12 nem virágzó tőcsoport. 11 virágzó Salvia betonicifolia tőcsoport 21 virághajtással és 3 nem virágzó tőcsoport. KMNP Tatársánci ősgyep: Tatársáncon a virághajtások száma a tavalyi 141-ről 183-ra nőtt. Tavalyi 33 virágzó tőcsoport helyett idén 53 virágzott. A virágtalan idősebb tőcsoportok száma idén 13 volt a tavalyi 17-hez képest. A Salvia betonicifolia virághajtásainak a száma a tavalyi 22 (4 tőcsoport) helyett 31 (3 tőcsoport) volt. KMNP Dévaványai-Ecsegi-puszták, Ördögsánc (telepített állomány): A tavalyi 17 virágzó tőcsoport helyett idén 29 virágzó tőcsoport volt, míg a virághajtások száma tavaly 47 volt, idén pedig 67. A nem virágzó idősebb tövek száma 11 volt idén, míg tavaly 21 tő. A 2009. évi magvetésből 50 csíranövény és 72 fiatal, kis növény fejlődött ki. KMNP Csanádi-puszták, Királyhegyesi-puszta (telepített állomány): 2010-ben a virágzó és a nem virágzó tőcsoportokat igen nehezen lehetett elkülöníteni, és az összes tőcsoport számát meghatározni, mert a növények 5x10 m-es területen egybefüggő foltot alkottak. Az összes virághajtás számot azonban meg tudtuk adni: Salvia nutans: 155, Salvia betonicifolia: 39. Fekete gólya (Ciconia nigra) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 6 pár, azon kívül további 4 pár költése vált ismertté a működési területen. Fehér gólya (Ciconia ciconia) 2010-ben a működési területen 30 fészek tartóra helyezése történt meg. Rétisas (Haliaeetus albicilla) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 9 pár, azon kívül további 4 pár költése vált ismertté, ebből 10 pár volt sikeres (12 kirepült fióka). Parlagi sas (Aquila heliaca) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 4 pár, azon kívül további 12 pár költése vált ismertté, ebből 11 pár volt sikeres (19 kirepült fióka). 19
Kerecsensólyom (Falco cherrug) A revírek felderítését és az ismert költőpárok rendszeres ellenőrzését folyamatosan végeztük. A nemzeti parkban 5 pár, azon kívül további 14 pár költése vált ismertté, melyből 12 pár volt sikeres (30 kirepült fióka). A 19 párból mindössze 3 pár költött természetes fészekben. Kék vércse (Falco vespertinus) Az igazgatóság működési területén 660 db költőláda karbantartása, ellenőrzése zajlott. Az ismert foglaló párok száma 217 pár volt. Szalakóta (Coracias garrulus) 2010-ben a már kint lévő 400 db. költőláda felújítása, ellenőrzése zajlott. A teljes működési területen ismert párok száma idén 145 pár volt. Az ismert párok döntő többsége a mesterséges költőládákat használja. Túzok (Otis tarda) A tavaszi túzokszámlálás eredményei a következők szerint alakultak 2010-ben: Dévaványai-Ecsegi-puszták 559 pld., Csanádi-puszták 27 pld., Kis-Sárrét 20 pld. A Túzokvédelmi Állomásra bekerült tojásokból 8 kelt sikeresen és 7 csibét repatriáltunk a Túzokvédelmi Mintaterületen. Denevérvédelem A jelentős épületlakó fajok állományainak felderítése, felmérése biztosított volt. A működési területen 2010-ben 11 jelentős kolónia - 7 csonkafülű denevér (Myotis emarginatus), 2 nagy patkósorrú denevér (Rhynolophus ferrumequinum) és 7 hegyesorrú denevér (Myotis blythi) - volt ismert, melyek zavartalanságát rendszeres ellenőrzéssel biztosítottuk. Középfeszültségű vezetékszakaszok szigetelése 2010-ben 30 kilométernyi középfeszültségű vezetékszakasz teljes körű szigetelése történt meg kiemelten fontos térségben. 20
4.5. Saját állatállomány Tájegység Magyar szürke szarvasmarha Bivaly Mangalica sertés Racka juh Cigája juh Összesen Kígyósi-puszta - 1 db 1 db Kardoskúti 349 db 346 db 1169 db 474 db Fehértó Csanádi-puszták 330 db 330 db Összesen: 1484 db 129 db 3 db 416 db 370 db 2402 db Egyéb: 2 db szamár, 45 db galamb, 20 db tyúk Dévaványa Magyar szürke szarvasmarha és bivaly állomány Dévaványai- 128 db 3 db 67 db 24 db 854 db 632 db Ecsegi puszták Kis-Sárrét 48 db- 48 db Montágpuszta 21 Dévaványa (szürke marha) Összesen (marha) Dévaványa (bivaly) Állatállomány Sóstói-telep Biharugra Tehén 10 év felett 103 db - - 103 db 9 db Tehén 5-10 év 91 db 187 db - 278 db 18 db Tehén 5 év alatt 51db 65 db - 116 db 4 db Selejt tehén (10 év felett) 2 db - - 2 db - Üsző 10 év 1 db - 1 db - Üsző 5 év 2 db 2 db 4 db 2 db Üsző 4 év 9 db 4 db 13 db 3 db Üsző 3 év 23 db - 1 db 24 db 9 db Üsző 2 év 33 db - 73 db 106 db 16 db Üsző 1 év - - 134 db 134 db 8 db Üsző 0-1 év - - 67 db 67 db 4 db Szopós borjú 125 db 72 db 197 db 22 db Tinó 0-1 év - - 50 db 50 db 4 db Tinó 1 éves - - 108 db 108 db 15 db Tinó 2 éves - - 64 db 64 db 11 db Tinó 3 éves - - 48 db 55 db 113 db - Tinó 4 éves - - 40 db 40 db -
Állatállomány változás 2006-2010 2006 2007 2008 2009 2010 Magyar szürke 725 855 1007 1155 1484 szarvasmarha Racka és cigája 852 1259 871 783 786 Házi bivaly 68 68 96 98 129 Dévaványai-Ecsegi puszták Kardoskútról és a Montág-pusztai telepről 296 db szürkemarha borjú került átszállításra. A magyar szürkék száma ezzel 632 db-ra nőtt Dévaványán. Új telelőhelyet alakítottunk ki Réhely mellett a Szalai-tanyán, ahol egy védőtető került kialakításra. A beruházás során a teleltetés feltételeit megteremtve, megvalósítottuk a karámrendszert, beszereztük a szükséges eszközöket, valamit a szérű felkészítése és takarmánnyal, alomanyaggal történő feltöltése is megtörtént. Az idősebb tinók értékesítése heti rendszerességgel történik a békéscsabai Jamina-Hús Kft. boltjában. Bivaly állományunk évről évre nő, a létszám jelenleg 129 db. Kardoskúti Fehértó A 2009/2010-es ellési szezonban közel 137 borjút neveltünk fel, a 2010/2011-es ellési szezonban, december végéig 125 borjú született. A Kardoskúti tehenek és a tenyésztésre várományos üszők száma 274, ezzel a tehénállomány selejtezését magasabb színvonalon áll módunkban elvégezni. A juhászatban 148 cigája és 260 racka bárány született, melyből 71 cigája- és 193 rackabárány értékesítésre, a többi bárány tenyésztésbe került, kiöregedett egyedek cseréjére. Csanádi-puszták Igazgatóságunk magyar szürke szarvasmarha állománya a Montág-pusztán 252 anya állat, illetve ennek a szaporulata. A 2009-2010-es ellési szezonban 169 borjút neveltünk fel. Ebben az évben két gulyában legeltettünk, felét a Montág-pusztán, majd a jégverés után a Kopáncsi-puszta északi részén, felét a legeltetési időszak első részében a Kopáncsi-puszta déli részén. A legeltetési időszak második részében a két gulya összehajtását és a Maros-ártérre legeltetési időszak fennmaradó részére átszállított gulya leválasztását követően a Montág-puszta sarjúnövedékén készült fel a télre az állomány. Novemberben megkezdődött az ellés, év végéig 72 borjúnk született. A meglehetősen rossz állapotú Montág pusztai telepen egy állagmegóvási és felújítási munka keretében lecseréltettük a tetőszerkezetet, és felújítattuk az istállókat is. A jövő évi pároztatáshoz 3 db fiatal tenyészbikát vásároltunk a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett bikavásáron. 22
Biharugra Az Igazgatóság Földesi-telepen elhelyezett 48 darabos, három éves szürkemarha tinó állománya 60 hektáron legelt. Az előző évhez képes változást jelent, hogy az állatállomány téli elhelyezése a tájegységen valósul meg. A takarmányozás helyben előállított szálastakarmánnyal történik. Szabadkígyós Szabadkígyósra a legeltetési időszakban Réhelyből 116 db 2 éves üszőt szállítottunk természetvédelmi területkezelés céljából. Ezen állomány a meglévő 1 db bivalytinóval együtt 260 ha területen legelt. 23
4.6. Vadászterületek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 4 vadászterülettel rendelkezik, melyek elsődleges funkciója a természetvédelmi értékek védelmének elősegítése. Ennek megfelelően a vadászterületek különleges rendeltetésűek: KMNPI Dévaványai vadászterület: 4.215 hektár KMNPI Szabadkígyósi vadászterület 1.580 hektár KMNPI Kardoskúti vadászterület: 1.547 hektár KMNPI Montág-pusztai vadászterület: 2.193 hektár A vadászterületeken vadászható állatfaj egyede kizárólag természetvédelmi érdekből, mennyiségi szabályozás, állategészségügyi ok, valamint kármegelőzés céljából ejthető el, vagy fogható be. Egyéb vadgazdálkodási tevékenység csak természetvédelmi érdekből, állategészségügyi okból, kármegelőzés miatt, vagy vadmentés jelleggel végezhető. A vadászterületen esetlegesen képződő bevételek teljes egészében a területen élő növény- és állatvilág élőhelyeinek megőrzésére, javítására fordítandók. 24
4.7. Halászati vízterek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak önálló halászati joga nincs. Természetes halászati vízterek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében lévő országos jelentőségű védett természeti területeken a következők: - Hármas-Körös folyó (12+000-Sebes-Körös és Kettős-Körös torkolatig) 551 hektár - Hortobágy-Berettyó folyó 160 hektár - A Hármas-Körös folyó hullámtéren belüli holtágak összesen: 78 hektár A fenti halászati vízterek halászati, illetve horgászati hasznosításának jogát a Körösi Halász Szövetkezet és a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége gyakorolja. A folyóvizek vonatkozásában a gazdálkodási szempontok maradéktalanul megfelelnek a természet védelméről szóló törvény által megfogalmazott gazdálkodási elveknek. Ezen túlmenően, a halászati hasznosítókkal egyetértésben, a Hármas-Körös folyó országos jelentőségű védett természeti területei vonatkozásában (valamint a Maros folyón) négy halfaj kikerült a halászati és horgászati hasznosíthatóság alól, amelyek a következők: aranykárász (Carassius carassius), compó (Tinca tinca), garda (Pelecus cultratus) és a kősüllő (Stizosteidon volgense). A halászati hasznosítók önálló kezdeményezése alapján további korlátozásként jelent meg egyes keszegfajok méretkorlátozásának bevezetése. Bevezetésre került, hogy a területen horgászatot folytatóknak kötelezően maguknál kell tartaniuk golyóstollat, mérleget és mérőszalagot. A természetes halbölcsők, illetve ívóhelyek száma kicsi és ezek ívásra alkalmassága az aktuális vízviszonyoktól függ. A meglévő kubikgödrök, illetve hullámtéren belüli holtágvégek ívásra, illetve ivadéknevelésre történő alkalmassá tétele az eddigiekben nem valósult meg, bár a halászati hasznosítók pályázataiban már az első ötéves tervekben is szerepelt ennek a fejlesztésnek a megkezdése. A természetes ívóhelyek relatív hiányát próbálják meg mérsékelni valamelyest a hullámtéren belüli un. szentély jellegű holtágak és a mentett oldali holtágak hullámtéren belüli maradványai. A 2010-es év során négy árhullám érintette a Hármas-Köröst, amely kiemelkedően jó ívási feltételeket biztosított több halfaj számára is, mint pl. a csuka, a keszegfélék, a ponty és sajnos az ezüstkárász. A nyári árhullám azonban egy kiemelkedő volumenű halpusztulást is eredményezett vízminőségi okok miatt. A halászati hasznosítás alól kivett halfajok közül kiemelkedő tömeget képviseltek a durbincs fajok egyedei, de több ponton is jelentősebb állományok pusztulását tapasztaltuk a halványfoltú küllő és a tarka géb vonatkozásában. A szentély jellegű holtágak vonatkozásában egyetlen kivétellel kizárólag korlátozott halászati hasznosítás történik. A korlátozások a következők: a halászati tevékenység teljes körű szüneteltetése március 1. és május 31. között, a kizárólagos szelekciós halászat, továbbá a mesterséges ivadék telepítés feltételekhez kötése, amely e víztereken a ragadozóhalak ivadékainak kijuttatását teszi lehetővé csupán. Ezeken a holtágakon az anyahal befogások sem kerülnek engedélyezésre. Horgászati hasznosítási forma kizárólag a Gyigerzugi holtág adott szakaszán, az erre a célra kijelölt helyeken engedélyezett. Kisszerszámos halászati mód egyetlen ilyen holtágon sem alkalmazható. 25
5. Jogi és hatósági ügyek 2010. évi szabálysértési ügyek 2010-ben az Igazgatóság nem folytatott le szabálysértési eljárást, illetve a Természetvédelmi Őrszolgálat nem szabott ki helyszíni bírságot. 2010. évi büntető feljelentések Az Igazgatóság 4 esetben tett ismeretlen elkövető ellen falopás ügyben büntető feljelentést, 2 esetben pedig egerészölyv mérgezés miatt természetkárosítás ügyben kezdeményeztünk szintén ismeretlen elkövető ellen büntető eljárást. Az elkövető kilétét egyik esetben sem sikerült felderíteni. 2010. évi polgári peres ügyek Az Igazgatóságnak 2010. évben két polgári peres ügye volt. Az egyik esetben a felperesek vadkár megtérítése ügyében indítottak keresetet az Igazgatóság ellen, melynek során követelésüket a bíróság részben megítélte. A másik esetben az Igazgatóság haszonbérleti díj megfizetése iránt nyújtott be fizetési meghagyás iránti kérelmet még 2009-ben, amely ellentmondás folytán 2010-ben polgári perré alakult át. A per a felek közötti a bíróság által jóváhagyott - egyezséggel zárult. Az Igazgatóság 2010. évben egy kártérítési ügyhöz kapcsolódó peren kívüli egyezséget kötött a vagyonkezelésében lévő szilárd burkolatú úton, annak rossz állapota miatt elszenvedett gépjárműkárt miatt. 26
6. Természetvédelmi Őrszolgálat A Természetvédelmi Őrszolgálat létszáma 2010. év végén 20 fő volt. Ennek értelmében az egy főre jutó védett természeti területek nagysága átlagos, az egy főre jutó működési terület mértéke jelentősen az országos átlag feletti. Különösen bonyolult így a nem védett Natura 2000 területek ellenőrzésének biztosítása. Az információtechnológiai fejlesztés keretében a dévaványai és a kardoskúti területi irodák egy-egy A/3-as térkép nyomtatásra alkalmas fénymásolót kaptak. Az őrszolgálati kollégák munkáját két új szubméteres GPS segíti. 2010. év során öt kolléga nem volt szolgálati gépjárművel ellátva. A természetvédelmi őrök terepi ruházati ellátottsága a jogszabálynak megfelelő. Az utánpótlás a gyártásnak megfelelően, hullámokban került használatba. A különböző szervekkel kötött együttműködési megállapodások közül elsősorban a rendőrkapitányságokkal volt élő a kapcsolatunk. A Természetvédelmi Őrszolgálat legfontosabb jellemzőit a táblázat mutatja be. Végzettség felsőfokú Középfokú Összesen Létszám 16 4 20 Egy főre eső terület (ha) átlag minimum maximum Működési terület 39.950 16.552 156.711 Védett természeti terület 2.645 357 7.996 27
7. Költségvetés és vagyon Az Igazgatóság épület és építmény állománya műszakilag megfelelő állapotban van. Mivel a létesítmények jelentős része viszonylag új építésű, illetve a korábbi években jelentősebb felújításon esett át, így a létesítmények többsége a szokásos állagmegóváson kívül jelentősebb beavatkozást nem igényelt. A megfelelő műszaki színvonal fenntartása érdekében a létesítmények időszakonként szükséges felújítási és karban tartási munkáit a jövőben is el kell végezni. A 2010. évben jóváhagyott felújítási keret teret terhére az alábbi munkálatokra került sor: 1. A dévaványai Túzokvédelmi Állomás esetében sor került a külső járdák burkolatának részleges cseréjére, az irodaépület mosdójának teljes felújítására. Mindhárom épület nádtetőjének javítását, illetve szintén mindhárom épület esetében a rossz hőszigetelésű külső nyílászárók cseréjét, a külső faelemek festését is elvégezték. 2. Több megfigyelő torony esetében sor került az időnként szükségessé váló festésre, mellyel együtt kisebb javítások elvégzése is megtörtént. 3. A kardoskúti Sóstói telepen I. és II. számú hodály ajtóinak cseréje, illetve az I. számú hodályon a villámhárító cseréje történt meg. 4. A Montág-pusztai állattartó telepen elkészült az istállók, illetve a gondozói és raktár épület tetőszerkezetének teljes felújítása. A 2010. évi beruházások során az alábbi feladatok teljesültek: 1. Saját kezelésben lévő védett természeti területek esetében az Igazgatóság által intézményi kereteken belül elvégezhető munka arányának növelése érdekében a mezőgazdasági géppark fejlesztésében sikerült jelentős eredményeket elérni. Ezen fejlesztések a költséghatékonyság növelése mellett rendkívül fontosak azért is, mert az egyes munkaműveletek szervezése egyszerűbbé válik, ezen keresztül azok a kellő időben és módon, jó minőségben végezhetőek el. A géppark fejlesztése során sor került 2 darab univerzális traktor és 2 darab nagy teljesítményű traktor, 2 darab körbálázó, 1 darab rendképző, 3 db fűkasza, 1 db állatszállító pótkocsi, 1 darab teleszkópos rakodógép és 1 db szárzúzó beszerzésére. A 2 darab univerzális traktor a hozzá vásárolt adapterekkel együtt az állattartó telep gépi munkáját segíti (bálaszállítás, trágyázás, szemestakarmány rakodás). A teleszkópos rakodó elsősorban a kazlazásban és az állatok etetése, almozása során nyújt segítséget. A két nagyteljesítményű traktor és a munkagépek a területkezelést segítik. 2. Az erőgépek üzemanyag-szükségletének biztosítása érdekében beszerzésre került egy üzemanyag-szállító pótkocsi, mely egyrészt lehetővé teszi az olcsóbb üzemanyag beszerzést, másrészt az üzemanyag-szállítás előírásainak is megfelel. Nagy térfogatának (5 m 3 ) köszönhetően a szállítás idő és költségigénye lényegesen csökken. 28
3. A dévaványai Réhelyi szomszédságában lévő Szalai tanya állattartó telepén elkészült az ott tartott szürkemarha állomány számára egy védőtető és egy karámrendszer, mely elsősorban a téli állattartás során nyújt megfelelő elhelyezést az állatok számára. 4. A természetvédelmi kezelési feladatok ellátása érdekében több kéziszerszám és kisgép beszerzésére is sor került. A nagygépes technológiával nem kezelhető kisebb területek gondozása érdekében vásárolt az Igazgatóság 2 db motoros aljnövényzet tisztítót, a pusztai területen legelő állatállomány biztonságos elkerítése érdekében három darab napelemes villanypásztort, a túzokvédelmi mintaterületen lévő túzokállomány itatásához egy napelemes szivattyút. Igazgatóságunk költségvetési és vagyoni jellemzőit a következő táblázatok foglalják össze. 29
7.1. táblázat: Kiadások Teljesítés (eft) Működési kiadások Személyi juttatás 227 781 Járulék 58 803 Dologi 540 109 Felhalmozási kiadások Működési célú pénzeszköz átadás Intézményi beruházás 248 012 Felújítás 41 809 Felhalmozási célú pénzeszköz átadás Egyéb központi beruházás Kölcsönök nyújtása 679 Kiadások összesen 1 117 193 7.2. táblázat: Bevételek Teljesítés (eft) Bevételek Intézményi működési 247 365 Támogatás értékű műk. bevétel és egyéb bev. 405 589 Felhalmozási 372 236 Kölcsönök visszatérülése 679 Bevételek összesen 1 025 869 Költségvetési támogatás Működési 229 386 Felhalmozási 9 000 Támogatás összesen 238 386 Összes bevétel 1 264 255 Működési bevétből 2009. évi előirányzatmaradv.igbevét: 25 375 Felhalmozási bevétből 2009. évi előirányzatmaradv.igbevét: 135 736 Költségvetési befizetés, visszafizetés 20 204 Előirányzat-maradvány igénybevétel összesen: 181 315 2010. évi maradvány 147 062 30
7.3. táblázat: Vagyon Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték (eft) (eft) (eft) Vagyoni értékű jogok 3 277 2 206 1 071 Szellemi termékek 14 011 13 737 274 földterület 2 869 815-2 869 815 telek 48 620-48 620 épület 963 639 133 611 830 028 építmény 616 616 110 980 505 636 erdő 181 706-181 706 ügyviteli 59 084 53 758 5 326 egyéb 386 296 202 978 183 318 felszerelések képzőművészeti alkotások Járművek 134 471 94 181 40 290 Tenyészállatok 120 165 38 283 81 882 Beruházások, felújítások 17 694-17 694 Összesen 5 415 394 649 734 4 765 660 7.4. táblázat: Épületek Az épület típusa* Száma (db) Növekedés a tárgyévben (db) Iroda 6 Szolgálati lakás 3 Állattartó épület 18 Egyéb állattartó építmény 17 1 Tanya 4 Egyéb 3 1 * A turisztikai létesítmények a 8. fejezetben kerülnek részletezésre 7.5. táblázat: Eszközök Az eszköz megnevezése Száma (db) Növekedés a tárgyévben (db) Mezőgazdasági munkagép 71 12 Terepjáró 23 Motorkerékpár 4 Kerékpár 81 Vízijármű 6 Videokamera 2 Digitális fényképezőgép 38 3 Hagyományos fényképezőgép 11 Állványos távcső 16 Kéztávcső 54 Éjjellátó készülék 1 Számítógép 65 1 31
8. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 8.1. Infrastruktúra Jelenleg két látogatóközpontot üzemeltet az Igazgatóság: egyik az 1986-tól üzemelő és azóta a térség szakmai, turisztikai és oktató bázisává fejlődött Réhelyi, amely 2003-ban új oktató és szállásépülettel bővült. A Réhelyi sajátossága a túzokvédelmi munka és ősi magyar háziállatfajták bemutatása. A múzeumi épület emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét a túzokot, valamint a tájegység élővilágát és történetét. A központ külső bemutatóhelyein túzok, magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés, baromfi- és galambfajták figyelhetők meg. A látogatóközpontból kiindulva tanösvény mutatja be a terület jellemző növény- és állatvilágát. A védett területen kijelölt kerékpártúra útvonalak bejárásához kerékpárok bérelhetők. Az oktató- és szállásépületben 48 fő részére szállás vehető igénybe. Szakmai továbbképzések, előadások, tréningek megtartására nyújt lehetőséget az épületben található két 50 fő befogadóképességű előadóterem és a két 25 fős oktatóterem. A Réhelyi ban működő Ködvirág Erdei Iskola minősített erdei iskola programszolgáltató hely. A 2003 májusában megnyitott Körösvölgyi a szarvasi Annaligetben, az Igazgatóság székházának szomszédságában található. A látogatóközpont sajátosságát a Dél-alföld természeti értékeinek bemutatása jelenti. A főépületben a Dél- Tiszántúl természeti értékeit bemutató állandó kiállítás tekinthető meg. A 100 fő befogadóképességű, korszerű technikával ellátott konferencia terem, és a 25 fős oktatóterem konferenciák, tréningek helyszíne lehet. Az Anna-ligetben kialakított 2 km hosszú, 8 bemutató táblával ellátott tanösvény került kialakításra, amelyet gyógynövényes kert és a park faállományát bemutató gyűjteményes kert egészít ki. A Körösvölgyi is várja erdei iskolás programokkal a diákokat. A látogatóközpontokban igényelhető programok és szolgáltatások évről-évre bővülnek: túravezetés, rendhagyó órák megtartása, szakmai ismeretterjesztő előadások, konferencia és oktató termek kiadása, kerékpárkölcsönzés, kiadványok és ajándéktárgyak értékesítése. A két látogatóközpont mellett egy múzeumi kiállítóhelyet is üzemeltet az Igazgatóság Kardoskúton. A Kardoskúti Múzeum kiállítási anyagát 1989-ben készítette a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának Természettudományi Osztálya. A kiállítás átalakítása, frissítése már időszerű lenne, de az itt létesíteni kívánt harmadik látogatóközpont ezt a feladatot is át fogja venni. A természettudományi kiállítás mára már inkább dokumentumértékű, a lehengerlő látnivalókhoz, interaktivitáshoz szokott múzeumlátogató turistáknak ez a kiállítás már nem képvisel nagy vonzerőt, ugyanakkor van igény a múzeumi körülmények között átadott ismeretterjesztésre is. A 2007-től működő Bihari Madárvárta hagyományos szerkezetű, a bihari tájra jellemző építészeti stílus elemeit tükrözi. A szállásépületben 7 db 3+3 ágyas fürdővel ellátott lakrész és 3 db 2 ágyas, szintén külön fürdővel rendelkező szoba található, így összesen 48 fő elszállásolására alkalmas. 90 m 2 -es nagyterme előadások, értekezletek, gyakorlati foglalkozások lebonyolításának optimális színtere, valamit a hozzá kapcsolódó melegítőkonyhával az étkeztetés megoldására is alkalmas. Az épület teljes felszereltségéhez egy komplex oktatási eszközrendszer is hozzátartozik. 32