Összefoglaló a KMNPI évi tevékenységéről. A beszámoló összeállításában közreműködtek: őrszolgálatvezető-helyettes, halászati felügyelő

Átírás

1

2 A beszámoló összeállításában közreműködtek: Tirják László Kalivoda Béla Farkas Máténé Bánfi Péter Parczen Balázs Lestyan-Goda Judit Weisz Zoltán Ezer Ádám Greksza János Harsányi Dezső Attila Katona Tímea Melián Csaba Molnár Géza Orcsikné Fazekas Edit Oros Mónika Pozderka Imre Pusztai Mátyás Rómerné Bota Viktória Romhányi Józsefné Roth Melinda Sallainé Kapocsi Judit Szilágyi Ferencné Velencei Erika Zelenák Krisztián igazgató általános igazgatóhelyettes gazdasági igazgatóhelyettes osztályvezető osztályvezető osztályvezető osztályvezető ökoturisztikai ügyintéző tájvédelmi felügyelő őrszolgálatvezető-helyettes, halászati felügyelő mezőgazdasági felügyelő mezőgazdasági felügyelő pályázati felügyelő informatikai felügyelő humánpolitikai ügyintéző mezőgazdasági felügyelő birtokügyi felügyelő Biomonitoring koordinátor földnyilvántartói ügyintéző pályázati felügyelő ökológiai felügyelő könyvelő számviteli ügyintéző mezőgazdasági felügyelő 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 6 2. Személyi állomány 7 3. Oltalom alatt álló természeti értékek és területek adatai Országos jelentőségű védett, védelemre tervezett természeti, Natura és egyéb területek és ezek változásai Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal létesített védett és 9 védelemre tervezett természeti területek Ex lege védett területek Ex lege védett természeti értékek Natura 2000 területek Nemzetközi jelentőségű területek Országos jelentőségű védett természeti területek speciális 13 természetvédelmi kezelési tervű részterületei 3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai Saját vagyonkezelésű területek Terület nélküli, egyedi jogszabállyal védett és védelemre tervezett 16 természeti értékek 3.5. Egyéb speciálisan megkülönböztetett védelemben részesülő területek Magas Természeti Értékű Területek Kutatás és monitorozás Kutatás Monitorozás TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok Jelentési kötelezettség Természetvédelmi kezelési tevékenység A) Természetvédelmi kezelési tervek B) Natura 2000 fenntartási tervek Élőhely-fenntartás, kezelés Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások Élőhely-fenntartási, kezelési tevékenységek Élőhely rehabilitáció Fajmegőrzési tevékenységek A fajokat érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások Fajmegőrzési tevékenységek ismertetése Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos gyakorlati tevékenységek Génmegőrzés Génmegőrzési tevékenység állatok esetében Génmegőrzési tevékenység növények esetében Erdőterületek, erdőgazdálkodás Nem saját vagyonkezelésben lévő védett és Natura erdőterületek Erdőrezervátum felmérések főbb eredményei Saját vagyonkezelésben lévő erdőterületek Vadászterületek, vadgazdálkodás 57 3

4 5.9. Halgazdálkodási vízterületek Természetvédelmi és génmegőrzési szempontból különleges 58 rendeltetésű halgazdálkodási vízterületek Védett természeti területen található halastavak Természetvédelmi mentőtevékenység Tájvédelem Egyedi tájértékek Településrendezési eszközök és településrendezési tervek véleményezése Fejlesztési koncepciók és egyéb tervek véleményezése Tájvédelmi jelentőségű beavatkozások Projektek Jogi és ügyirat forgalommal kapcsolatos tevékenység Az Igazgatóság ügyiratforgalma Szakvéleményadás, adatközlés a hatóságok számára Jelentési feladatok a Minisztérium számára Ügyfelekkel történő levelezés Szabálysértési ügyek Természetvédelmi bírság Büntető ügyek Polgári perek Természetvédelmi Őrszolgálat Alapadatok Személyi feltételek Technikai felszereltség Polgári természetőrök Feladatellátás Hatósági feladatellátás Együttműködés más hatóságokkal Nem hatósági feladatok ellátása Költségvetés és vagyon Kiadások Bevételek Vagyon Befektetett eszközök Forgóeszközök Épületek Eszközök Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok Ökoturisztikai és környezeti nevelési infrastruktúra Látogató-, és oktatóközpontok Tanösvények Egyéb bemutatóhelyek Erdei iskolák Szálláshelyek Új ökoturisztikai és környezeti nevelési létesítmények 82 4

5 11.2. Ökoturisztikai és környezeti nevelési programok, szolgáltatások Szakvezetéses túrák, speciális túrák Nyílt nap, jeles nap, saját szervezésű rendezvények Erdei iskolák Egyéb ökoturisztikai és környezeti nevelési programok, 86 szolgáltatások Kiadványok Látogatóstatisztika Társadalmi kapcsolatok Nemzeti Parki Termék Védjegyrendszer működtetése Tervezett fejlesztések Együttműködési megállapodások Fontosabb események Közfoglalkoztatás Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel Belföldi és külföldi együttműködés Ellenőrzés 100 Éves munka legfontosabb összefoglalása 101 Fontosabb célkitűzések a következő évre 102 5

6 1. Bevezetés Működési területünket első negyedévében összességében az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletű, az átlagosnál kevésbé csapadékos időjárás jellemezte. A januári rendkívüli hideget követően egy nagyon változatos, felmelegedéssel tarkított február követte, ami jeges ár keletkezésével járt a Tiszán és mellékfolyóin, azonban a medret a folyók nem hagyták el. Április végére a Tisza és mellékfolyói vízgyűjtőjének döntő részén teljesen elolvadt a hó és különösebb csapadék tevékenység sem jellemezte a területet. Így nagymértékben csökkent a felszíni lefolyás, ami a működési területen lévő folyószakaszok vízhozamain és vízállásain is meglátszott. Az év jelentős hányadán folyóink a kisvizes tartományban mozogtak. Az éves csapadékmennyiség nem érte el az átlagos mértéket, aszályos év a növényzetre is hatást gyakorolt. A volgamenti hérics virágzása korán indult, a legtöbb virágzó tő is egy héttel előbb nyílott, mint általában szokott. Minden termőhelyén sokkal kisebb mértékű virágzást mutatott a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum). A térségben az iszaplakó fajoknak nem kedvezett az aszályos nyári időjárás, nem jelentek meg a fajok a belvizes foltok hiánya miatt. Az iszaplakó fajok közül a mételyfüvet (Marsilea quadrifolia) a régről ismert termőhelyeken nem találtuk meg, azonban a Kis-Sárréten tavaly előkerült állománya idén is nagy tömegben jelentkezett. Ősszel alig virágzott a vetővirág (Sternbergia colchiciflora), a balkáni csillagvirág (Prospero paratheticum) ürmösökben a megszokott tömeges virágzással jelentkezett. A szikes pusztáinkon egyre több termőhelyen jelenik meg a védett sziki varjúháj (Sedum caespitosum), így a Kígyósi-pusztán és a Csanádi pusztákon is egyre több új ponton van jelen. Az erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) is tömeges virágzást mutatott az év folyamán. A szikes tavainkban is jellegzetes szikes tófenék társulások jelentek meg sziki sóballával (Suaeda pannonica) és hegyes bajuszpázsittal (Crypsis aculeata) már a nyár elején, júniusban megindultak a növények, mivel jóval korábban száradt ki a meder. Ősszel a szikes erdei rétek fajai tömeges virágzást mutattak több termőhelyen is, ebben az évben került felmérésre a Kis-Sárréten a sziki kocsordosok nagy része. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság állatállományának egyedszáma elérte a tervezett mennyiséget. A magyar szürke szarvasmarha, a magyar házi bivaly, racka, illetve a cigája juhok a védett természeti élőhelyek fenntartási munkáinak elengedhetetlen részei. A nemzeti kinccsé nyilvánított védet őshonos és veszélyeztetett állatfajták a természetes gyepek kezelési feladatain kívül idegenforgalmi értékkel bíró tájképi elemként is szolgálnak. Kulturális örökségünk részeként szerepet kapnak a hagyományőrzésben, ezek a gulyák és nyájak a pásztor mesterség fennmaradásának legjelentősebb helyszínei. Az intézmény pénzügyi egyensúlya folyamatosan biztosított volt, a takarékos költségvetés végrehajtása eredményesnek tekinthető. A fenti korlátozó és támogató feltételek rendszerében Igazgatóságunknak sikerült fenntartania működőképességét és megvalósítania a szakmai célkitűzéseket. 6

7 2. Személyi állomány Az Igazgatóság átlagos statisztikai létszáma évben 106,5 fő volt. Az Igazgatóság által elnyert országos közfoglalkoztatási programban résztvevők számát is figyelembe véve ez a létszám 161,5 fő volt. 1. A nemzeti park igazgatóságok részéről a védett természeti területek és a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelése kapcsán nem hazai költségvetési források terhére foglalkoztatottak száma (fő) 1.1. Kormánytisztviselők - teljes munkaidőben Szerződéses munkavállalók - teljes munkaidőben MTvK munkavállalók - teljes munkaidőben Kormánytisztviselők - részmunkaidőben Szerződéses munkavállalók - részmunkaidőben MTvK munkavállalók - részmunkaidőben 1 2. A védett természeti területek és Natura 2000 területek természetvédelmi kezelése kapcsán alkalmazott közfoglalkoztatottak száma (fő) A védett természeti területek és Natura 2000 területek természetvédelmi kezelése kapcsán az igazgatósággal írásos megállapodás alapján együttműködő vállalkozások érintett munkavállalóinak becsült száma (fő) 3.1 Turisztikai szolgáltatók Megbízott tervező/kivitelező vállalatok Gazdálkodók, mezőgazdasági, erdészeti vállalkozások Egyéb 93 7

8 3. Oltalom alatt álló természeti értékek és területek adatai 8

9 3.1. Országos jelentőségű védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000 és egyéb területek Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal létesített védett és védelemre tervezett természeti területek. Működési terület (ha) Védett természeti terület Száma (db) Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Változás a tárgyévben (ha) Védelemre tervezett Száma (db) Kiterjedése (ha) Nemzeti park , , bővítés 26,76 Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület 4 163, Természeti emlék Védelemre tervezett földtani alapszelvények Védelemre tervezett földtani képződmények Összesen , , ,76 9

10 Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal létesített védett természeti területek adatai: Név Törzskönyvi szám Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Körös-Maros Nemzeti Park 276/NP/ , ,95 Szarvasi Arborétum TT. 13/TT/ , Szarvasi Történelmi Emlékpark TT. 241/TT/1991 0, Dénesmajori Csigás-erdő TT. 281/TT/1997 5, Szeghalmi Kéktó TT. 306/TT/ , Az Igazgatóság működési területén lévő két helyi jelentőségű védett természeti területen a természetvédelmi kezelést az Igazgatóság látja el: Anna-liget Természetvédelmi Terület Kondorosi kónya zsálya termőhelye Természetvédelmi Terület Ex lege védett természeti területek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 23. (3) g) pontja alapján 49 db földvárat tartunk nyilván. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található kunhalmok teljes körű (levéltári, térképi illetve terepi azonosítás) felmérése évben zajlott le. Mindösszesen 2389 db kunhalom, illetve halom hely (elpusztult egykori halom) került elő, amelyek közül 601 db halom felel meg mindenben a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 23. (3) bekezdés f) pontjának. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR) szereplő halmok száma jelenleg 319 db. Ex lege védett természeti területek Egyedi jogszabállyal védett természeti területen elhelyezkedő Egyedi jogszabállyal védett természeti területen kívül elhelyezkedő Száma (db) Kiterjedése (ha) Száma (db) Kiterjedése (ha) Lápok Szikes tavak ,28 kunhalom 59 16,18* ,04* földvár 3 nincs adat 46 nincs adat forrás víznyelő * Számított értékek, az ismert sugár alapján, kör alakot feltételezve. 10

11 Ex lege védett természeti értékek Igazgatóságunk működési területén barlang nem található Natura 2000 területek Típus Nyilvántartott terület (db) Terület (hektár) különleges madárvédelmi terület ,88 jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület ,79 jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület ,13 Az Igazgatóság által jelölt különleges madárvédelmi területek listája No. Területkód Név Terület (hektár) 1. HUKM10001 Kígyósi-puszta 8771,93 2. HUKM10002 Kis-Sárrét 8340,35 3. HUKM10003 Dévaványai-sík 25214,04 4. HUKM10004 Vásárhelyi- és Csanádi-puszták 21832,54 5. HUKM10005 Cserebökényi-puszták 28074,66 különleges madárvédelmi terület összesen: 92233,52 Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt különleges madárvédelmi területek listája No. Területkód Név Terület* (hektár) 1. HUKN10007 Alsó-Tiszavölgy 8213,20 2. HUHN10003 Bihar 644,16 különleges madárvédelmi terület összesen: 8857,36 *a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága 11

12 Az Igazgatóság által jelölt jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek listája No. Területkód Név Terület (hektár) 1. HUKM20003 T-erdő 136,63 2. HUKM20011 Körösközi erdők 5635,16 3. HUKM20020 Gyepes-csatorna 170,25 4. HUKM20021 Sarkad-Fás 117,5 5. HUKM20022 Köles-ér 71,12 6. HUKM20023 Korhány és Holt-Korhány 49,24 7. HUKM20024 Orosi tölgyes 57,13 8. HUKM20025 Gyantéi erdők 221,58 jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület: 6458,61 Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek listája No. Területkód Név Terület* (hektár) 1. HUHN20004 Felső-Sebes-Körös 109,18 jóváhagyott különleges természetmegőrzési terület: 109,18 *a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága Az Igazgatóság által jelölt jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek listája No. Területkód Név Terület (hektár) 1. HUKM20001 Vásárhelyi és Csanádi gyepek 16419,46 2. HUKM20002 Vásárhelyi Kék-tó 3910,09 3. HUKM20004 Száraz-ér 1521,66 4. HUKM20005 Deszki gyepek 537,06 5. HUKM20006 Mágocs-ér 126,04 6. HUKM20007 Csorvási löszgyep 12,91 7. HUKM20008 Maros 5964,59 8. HUKM20009 Mezőhegyes-Battonyai gyepek 94,73 9. HUKM20010 Gyula-Szabadkígyósi gyepek 10633, HUKM20012 Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös 1979, HUKM20013 Bélmegyeri Fás-puszta 652, HUKM20014 Dévaványa környéki gyepek 14027,2 12

13 13. HUKM20015 Hortobágy-Berettyó 3079, HUKM20016 Sebes-Körös 1455, HUKM20017 Hármas-Körös 7818, HUKM20018 Holt-Sebes-Körös 285, HUKM20019 Dél-Bihari szikesek 6521, HUKM20026 Tóniszállás-Szarvasi gyepek 586, HUKM20027 Cserebökény 10000, HUKM20028 Tőkei gyepek 2985, HUKM20029 Szentesi gyepek 606, HUKM20030 Lapistó-Fertő 1902, HUKM20031 Kurca 198,59 jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: 91319,31 Más Nemzeti Park Igazgatóságok által jelölt jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek listája No. Területkód Név Terület* (hektár) 1. HUKN20031 Alsó-Tisza hullámtér 3264,82 2. HUHN20013 Közép-Bihar 200,00 jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: 3464,82 *a site a KMNPI működési területére eső területrészének nagysága Nemzetközi jelentőségű területek No. Név Kihirdetés éve Terület (hektár) 1. Kardoskúti Fehér-tó Ramsari Terület , Biharugrai Ramsari Terület , Montág-puszta Ramsari Terület ,6805 Ramsari terület összesen: 5464, Országos jelentőségű védett természeti területek speciális természetvédelmi kezelési tervű részterületei Nincs ilyen. 13

14 3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai 1./ A Földművelésügyi Minisztérium FgF/80/33/2017 támogatói okirat terhére az alábbi vásárlást valósítottuk meg. szántó: 4,0000 ha 26,72 AK A vásárlásra fordított összeg: Ft 2./ Igazgatóságunk saját költségvetésének terhére megvásárolt területek: szántó: 12,7504 ha 249,91 AK rét: 4,3015 ha 56,72 AK legelő: 0,6680 ha 2,86 AK erdő: 8,0279 ha 49,98 AK kivett 0,7150 ha -- összesen: 22,4628 ha 359,47 AK A vásárlásra fordított összeg: Ft A 2017-ben összesen megvásárolt területek művelési ág szerinti megoszlása: szántó: 16,7504 ha 276,63 AK rét: 4,3015 ha 56,72 AK legelő: 0,6680 ha 2,86 AK erdő: 8,0279 ha 49,98 AK kivett 0,7150 ha -- összesen: 30,4628 ha 386,19 AK A vásárlásra fordított összeg: Ft 14

15 3.3. Saját vagyonkezelésű területek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a védett természeti területek természetvédelmi kezelését részben gazdálkodók bevonásával, bérleti szerződés keretében, részben saját eszköz- és munkaerő- állományával, jelentős állatállomány segítségével, valamint szükség esetén vállalkozási szerződéssel, saját használatban végzi. A területek kezelése az elfogadásra került vagyonkezelési koncepció, a hosszú távú vagyonkezelési terv ( ), valamint az éves vagyonkezelési tervben foglaltaknak alapján történt. A) Saját használatban kezelt területek Saját használatban elsősorban azon területe kezelése történik, amelyek esetében az elvégzendő élőhely-rekonstrukció, illetve rehabilitáció, speciális természetvédelmi kezelés, vagy a saját állatállomány ellátásának érdekében indokolt. Ezen felül saját használatban kezeljük azon területeket is, melyeknek kezelése eseti jellegű, nem igényel minden évben beavatkozást. A területkezelések központi eleme az Igazgatóság őshonos állományával történő legeltetéses élőhely fenntartás, fejlesztés. A területkezelések során a gyepterületek megőrzése, természetességük fenntartása, javítása, és a hozzájuk kötődő fajok élőhelyi igényeinek kielégítése érdekében kiemelt jelentőséggel bír a nagytestű őshonos háziállatok legelő állományára alapozott gazdálkodás. Az Igazgatóság fajtafenntartó tenyészetében lévő, magas genetikai értéket képviselő magyar szürke szarvasmarha, házi bivaly, valamint racka és cigája juh állományok elengedhetetlen szerepet vállalnak az országos jelentőségű védett természeti területek kezelésében. Az őshonos magyar háziállat fajták génállományának megőrzése érdekében folytatott tenyésztési munkát a területkezelési igényekkel, az élőhely-rekostrukciós beavatkozások eredményének fenntartási munkáival összehangolva valósítjuk meg. Igazgatóságunk szántóföldi kezelést fajvédelmi, illetve élőhely védelmi tevékenység keretében végez. Ezek közül kiemelkedő a Szabadkígyósi tájegységen a mezei élettérhez kötődő fajok védelmére kialakított kisparcellás mintaterület, a Dévaványai tájegységen kialakított túzokvédelmi mintaterület és fogolyvédelmi mintaterület, a Kardoskúti tájegységen lehatárolt kékvércse, vadlúd-, daru táplálkozó hely. Az igazgatóság használatában kezelt területek közül az egységes területalapú támogatás és egyben az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás, valamint a területek adottságaiból fakadó egyéb kötelező előírásoknak megfelelően kezelt terület nagysága 9366 hektár. Az ökológiai minősítés rendszerében, folyamatos évenkénti növekedéssel, 7549 hektár gyepterület van. 15

16 B) Idegen hasznosításban kezelt területek Az idegen használatban kezelt védett természeti területek természetvédelmi fenntartása bérleti szerződésben rögzített feltételrendszer keretei között történik. A haszonbérleti szerződések megkötése a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010 (XI.17.) Korm. rendelet, valamint a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenységének egységes szakmai alapelvek szerinti ellátásáról szóló 12/2012. (VI. 8.) VM utasítás rendelkezéseinek megfelelően történt. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelésű területeinek fontosabb adatai Vagyonkezelt terület Saját használatban Hasznosításba adott összes (hektár) hektár % hektár % Szántó 7331, ,75 56, ,02 43,85 Gyümölcsös Gyep 20647, ,95 43, ,75 56,26 Kert 1,17 1,17 100,00 0,00 0,00 Szőlő 0,41 0,41 100,00 0,00 0,00 1,64 1,64 100,00 0,00 0,00 Halastó 81,12 0,21 0,26 80,91 99,74 Nádas 172,81 147,37 85,28 25,43 14,72 Erdő/fásított terület 2226, ,27 100,00 0,00 0,00 Kivett 2430, ,18 62,83 903,30 37,19 Összesen 32893, ,97 51, ,41 48, Terület nélküli, egyedi jogszabállyal védett és védelemre tervezett természeti értékek Igazgatóságunk működési területén nyilvántartott természeti emlék; forrás, víznyelő, barlang nem található. 16

17 3.5. Egyéb speciálisan megkülönböztetett védelemben részesülő területek Igazgatóságunk működési területén 1 db erdőrezervátum található, Szeged határában, a Maros Hullámtér Erdőrezervátum. Községhatár Tag Részlet Terület (ha) Zóna Szeged 100 A 21,04 Magterület Szeged 99 A 11,56 Védőzóna Szeged 99 B 17,18 Védőzóna Szeged 99 C 3,97 Védőzóna Szeged 99 NY1 0,20 Védőzóna Szeged 99 NY2 0,31 Védőzóna Szeged 100 B 1,92 Védőzóna Szeged 100 E 3,84 Védőzóna Szeged 100 NY 0,42 Védőzóna Szeged 100 UT 0,14 Védőzóna A Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó elemek a Területrendezési Tervek felülvizsgálata során mind az érintett megyei (Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok,), mind pedig a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő települési rendezési tervekbe beépítésre kerültek, kerülnek Magas Természeti Értékű Területek A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 3 Magas Természeti Értékű Területet (MTÉT) működik: 1. Dévaványa és környéke MTÉT 2. Békés-Csanádi hát MTÉT 3. Kis-Sárrét MTÉT A évben a nyertes pályázatok mind a három Magas Természeti Értékű Területen jelen vannak. Ezek a programok a MTÉT Túzokvédelmi szántó, a MTÉT Kék Vércse-Védelmi szántó és MTÉT Alföldi Madárvédelmi szántó tematikus előíráscsoportok és a MTÉT Túzokvédelmi Gyep, a MTÉT Alföldi Madárvédelmi Gyep tematikus előíráscsoportokat érinti. 17

18 4. Kutatás és monitorozás 4.1. Kutatás 4.2. Monitorozás Ssz. Kutatási téma 1. Közösségi jelentőségű vízi makrogerinctelenek felmérése 2. A barna rétihéja (Circus aeruginosus) állománynagyságának és költési eredményességének vizsgálata Kutatás helyszíne Száraz-ér kjtt (HUKM20004) KMNP Dévaványai- Ecsegi puszták Kutatást végző szevezet/magánszemély Csabai Zoltán, EV Megbízás Költség forrása Eredmények röviden díja (ft) Természetvédelmi Felmérés 45 mintavételi ponton kártalanítási keret tavasszal, nyáron, kora ősszel (természetvédelmi vízihálózással, egyeléssel, állapot-felmérés) uszadékhálózással. Eredmények: összesen 247 taxon előfordulása, ezek közül 2 IUCN vörös listás, 1 Natura 2000-es, 4 hazai védett, 3 idegenhonos inváziós (Haitia acutaanisops sardens sardens Sinanodonta woodiana), 7 Mo-n ritka. A Száraz-ér refúgiumként szolgál a fajok számára. Mintaterület: Dévaványa, Ecsegfalva, Körösladány, Szeghalom. Állománynagyság felmérése, költésbe kezdő párok száma, tojásos fészkek száma, sikeresen fiókát nevelő és reptető párok száma került felmérésre. Eredmények: 11 költőpár volt, átlagosan 2,3 fióka/fészek kelt ki. Sikeresen kirepített fióka: 2,1 fióka/fészekalj. Oecosystem Bt Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) 18

19 Ssz. Kutatási téma 3. Vizes élőhelyek vízimadárállománymonitoringja 4. Kisemlős monitorozás bagolyköpetek elemzésével 5. Épületlakó denevérek felmérése Kutatás Kutatást végző helyszíne szevezet/magánszemély Kardoskúti KMNPI és Fehértó Ramsari MME Csongrád és Terület, Békés Megyei HCS Montág-puszta RT, Biharugrai halastavak RT KMNPI Magyar Természetkutató Egyesület Megbízás Költség forrása Eredmények röviden díja (ft) Természetvédelmi Heti szintű vízimadármonitoring kártalanítási keret három Ramsari területen: (természetvédelmi Biharugrai-halastavak, Kardoskúti állapot-felmérés) Fehér-tó, Montág-puszta Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) KMNPI Utasi Gabriella, EV Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) A 2 érintett középtájon (Körös- Maros köze, Berettyó- Körösvidék) összesen 1176 zsákmányállat. Körös-Maros köze: 699 példány összesen; mezei pocok gradáció, kevés cickány, kevés színesítő elem. Berettyó-Körösvidék: 477 példány összesen. Mezei pocok gradáció, cickányok aránya alacsony, vízicickány kevés, egér állomány átlagos. 31 lokalitás, 3 faj. Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus): állománynövekedés előző évhez képest; nagy patkósorrú denevér (Rhynolophus ferrumequinum): állomány enyhe csökkenése előző évhez képest; hegyesorrú denevér (Myotis oxygnathus): állomány jelentős növekedése. 19

20 Ssz. Kutatási téma 6. A Körös-Maros Nemzeti Park Tompapusztai löszgyep bővítési terület fajkészletének vizsgálata 7. Közösségi jelentőségű élőhelyek felmérése Kutatás helyszíne KMNP Tompapusztai löszgyep bővítése Tőkei gyepek kjtt (HUKM20028), Cserebökény kjtt (HUKM20027), Hármas-Körös kjtt (HUKM20017) Kutatást végző szevezet/magánszemély Pro Planta Bt. Megbízás Költség forrása Eredmények röviden díja (ft) Természetvédelmi A területen állandó kvadrátok kártalanítási keret kijelölése és cönológiai (természetvédelmi felvételezése történt, az állapot-felmérés) ősgyepen 4 db 1000 m 2 -es, a bővítési területen 13 db 1000 m 2 - es kvadrát felvételezése történt. Emellett a gyepszerkezet vizsgálatára 4 db 52 méter hosszú linea felvételezése történt 5x5 cm-es mikrocönológiai kvadrátokkal. A kutatás célja a terület gyepesedésének vizsgálata. 91E0, 91F0, 91I0 közösségi jelentőségű élőhelytípusok esetén extenzív adatlapok kitöltése. Jakab Gusztáv, EV Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) 20

21 Ssz. Kutatási téma 8. Közösségi jelentőségű élőhelyek felmérése 9. Terresztris csigafauna felmérése a Csanádipusztákon Kutatás helyszíne Körösközi erdők ktm (HUKM20011), Fekete-, Fehérés Kettős-Körös kjtt (HUKM20012), Hármas-Körös kjtt (HUKM20017), Mágocs-ér kjtt (HUKM20006), KMNP Kis- Sárrét KMNP Csanádipuszák Kutatást végző Megbízás Költség forrása Eredmények röviden szevezet/magánszemély díja (ft) Silva Naturalis Kft Természetvédelmi 1530, 3270 közösségi kártalanítási keret jelentőségű élőhelytípusok (természetvédelmi esetén extenzív adatlapok állapot-felmérés) kitöltése. Deli Tamás, EV Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) Terresztris csigafauna felmérése talajminta-kvadrát és egyeléses gyűjtés módszerrel 65 mintavételi területről (szikes mocsarak, vakszikesek, szikfokok, ürmös szikesek, löszgyepek, parlagok) Eredmények: 12 szárazföldi csigafaj 2892 egyede + egyeléssel további 1 faj és 40 csigaegyed. 21

22 Ssz. Kutatási téma Kutatás helyszíne Kutatást végző Megbízás Költség forrása szevezet/magánszemély díja (ft) 10. Kétélű-hüllő KMNP Kardoskúti Vági Balázs, EV Természetvédelmi közösségek felmérése Fehértó kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) 11. Cserebökény kjtt élőhelytérképének elkészítése 12. Összehasonlító tájhasználati értékelések Cserebökény kjtt nem védett részei(hukm20027) Jakab Gusztáv, EV Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) KMNPI MTA ÖBKI Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) Eredmények röviden Évi 5 alkalommal 9 lokalitásban összesen 9 faj került elő, 5 kétéltű és 3 hüllőfaj. Módszerek. palackcsapdázás, sávtranszszekt, hálózás. A kevésbé gyakori békafajok (zöld levelibéka, zöld varangy) nem kerültek elő. Előkerült a mocsári teknős újra. Cserebökény kjtt (HUKM20027) nem védett részeinek ÁNÉR2011 alapú élőhelytérképének elkészítése, inváziós és védett növényfajok felmérése. Ártéri élőhelyek, így keményfás és puhafás ligeterdők, rétek, mocsarak, vizes élőhelyek állapotfelmérése, bolygatási hatások feltárása, kezelési elvek kidolgozása. 22

23 Ssz. Kutatási téma Kutatás helyszíne Kutatást végző Megbízás Költség forrása szevezet/magánszemély díja (ft) 13. Szabadkígyós Szabadkígyós Bierbaum Bt Természetvédelmi O5x5_053 kvadrát O5x5_053 kártalanítási keret újratérképezése (természetvédelmi állapot-felmérés) 14. Löszgyepek cönológiai és florisztikai felmérése Kardoskúton 15. Löszgyepek cönológiai és florisztikai felmérése a Kis-Sárréten KMNP Kardoskúti Fehértó SZTE Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) KMNP Kis-Sárrét SZTE Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) Eredmények röviden Szabadkígyós O5x5_053 NBmR 5x5 km-es kvadrát ÁNÉR2011 alapú élőhelytérképének elkészítése, inváziós és védett növényfajok felmérése, korábbi felméréshez viszonyított változási térkép elkészítése. KEHOP program helyszínén alapállapot felmérés beavatkozás előtt. 10 db egyenként 50x50 m-es mintavételi kvadrátban finom léptékű vegetációtérkép készítése. Minden nagy kvadrátban 4-4 db 2x2 m-es mikrokvadrátban cönológiai felvételek készítése. KEHOP program helyszínén alapállapot felmérés. 10 db egyenként 100 m hosszú transzszektnél egyenként 20 db 5x5 m mintavételi kvadrátban cönológiai felvételek készítése, fajkészlet megadása. 23

24 Ssz. Kutatási téma Kutatás helyszíne Kutatást végző szevezet/magánszemély 16. Erdei élőhelyek Silva Naturalis Kft. felmérése - körzeti erdőtervezés 17. Erdei élőhelyek felmérése - kezelési kísérlet Körösközi erdők (HUKM20011), Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös (HUKM20012), Sebes-Körös (HUKM20016), Hármas-Körös (HUKM20017) KMNP Körös-ártér, KMNP Dévaványaiecsegi-puszták Silva Naturalis Kft. Megbízás Költség forrása Eredmények röviden díja (ft) Természetvédelmi Körösközi erdők kártalanítási keret (HUKM20011), Fekete-, (természetvédelmi Fehér- és Kettős-Körös állapot-felmérés) (HUKM20012), Sebes-Körös (HUKM20016), Hármas- Körös (HUKM20017) egyes mozaikjainál, körzeti erdőtervezéshez szükséges adatszolgáltatáshoz felmérés: 3 aszpektusban (tavasz-nyárősz) florisztikai felmérés, erdők szerkezetére vonatkozó adatok gyűjtése, ÁNÉR térképezés Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) 2014 óta folyó hosszútávú kísérlet többféle erdőben. Idős hazainyáras állományok: 4 erdőrészletben 12 mintavételi területen lékek kialakítását követően hazai nyáras állományok természetes felújulásának monitorozása. Őshonos fafajú középkorú faállományok kezelési kérdéseinek vizsgálata. 24

25 Ssz. Kutatási téma Kutatás helyszíne Kutatást végző szevezet/magánszemély 18. Egyedi tájérték felmérés 19. Bókoló zsálya (Salvia nutans) genetikai vizsgálata Kötegyán, Mezőgyán, Méhkerék, Újszalonta Megbízás Költség forrása díja (ft) Meridián Alapítvány Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) KMNPI Sramkó Gábor, EV Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) Eredmények röviden Kötegyán, Mezőgyán, Méhkerék, Újszalonta települések egyedi tájérték kataszterének elkészítése. Hazai állományok filogenetikai összehasonlítása: A hazai állományok egy elkülönült pannon egységet képeznek. A hibridek DNS-tartalmának vizsgálata: nincs poliploidizáció. 25

26 Ssz. Kutatási téma Kutatás helyszíne Kutatást végző Megbízás Költség forrása szevezet/magánszemély díja (ft) 20. Ritka és telepesen KMNPI KMNPI Természetvédelmi költő madarak kártalanítási keret monitoringja (természetvédelmi állapot-felmérés) Eredmények röviden Rendszeresen, vagy alkalmilag költő kiemelt jelentőségű madárfajok állományfelmérése (42 faj): szürke gém 306 pár; üstökösgém 66 pár; fattyúszerkő 12 pár; kormos szerkő 0 pár; fehérszárnyú szerkő 0 pár; nagy kócsag 761 pár; kis kócsag 135 pár; dankasirály 305 pár; szerecsensirály 3 pár; bakcsó: 616 pár; kárókatona 100 pár; kis kárókatona 121 pár; kanalasgém 65 pár; batla 0 pár; feketenyakú vöcsök 7 pár; küszvágó csér 70 pár; nyári lúd 318 pár; cigányréce 114 pár; kendermagos réce 14 pár; vörösnyakú vöcsök 1 pár; bütykös hattyú 14 pár; túzok 310 tyúk; ugartyúk 4 pár; nagy goda 27 pár; gólyatöcs 36 pár; gulipán 9 pár; piroslábú cankó 21 pár; széki lile 0 pár; székicsér 0 pár; feketeszárnyú székicsér 0 pár; hamvas rétihéja 2 pár; rétisas 22 pár; kerecsensólyom 29 pár. 26

27 Ssz. Kutatási téma Kutatás helyszíne Kutatást végző Megbízás Költség forrása Eredmények röviden szevezet/magánszemély díja (ft) 21. Ürge (Spermophilus citellus) monitoringja KMNP Kígyósipuszta (Kétegyháza) KMNPI mintavételi lokalitásban fordul elő, Kétegyházán, a telepített állomány. Az állomány egyedszáma hasonló az előző évekhez viszonyítva. 22. Növénytársulások felmérése az NBmR keretében bárányparéjos vakszikes (Camphorosmetum anuuae), bajuszpázsitos-sziki sóballás (Crypsido- Suaedetum maritimae), mocsári sásos társulás (Caricetum acutiformis) monitorozása KMNP Kardoskúti Fehértó és KMNP Kis-Sárrét KMNPI Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) Az NBmR protokoll szerint megadott mintavételi módszerrel állandó kvadrátokban a társulások monitorozása. 27

28 Ssz. Kutatási téma Kutatás helyszíne Kutatást végző szevezet/magánszemély 23. Védett növényfajok felmérése: kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), heverő iszapfű (Lindernia procumbens), volgamenti hérics (Adonis volgensis), bókoló zsálya (Salvia nutans), tündérfátyol (Nymphoides peltata, sziki lórom (Rumex pseudonatronatus), törpemandula (Amygdalus nana), ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis), sziki kocsord (Peucedanum officinale) 24. Fokozottan védett madárfajok felmérése: parlagi sas (Aquila heliaca), kék vércse (Falco vespertinus), daru (Grus grus), túzok (Otis tarda) Megbízás Költség forrása díja (ft) KMNPI KMNPI Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) KMNPI KMNPI Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) Eredmények röviden Részben NBmR, részben saját protokoll alapján védett növényfajok monitorozása. Parlagi sas és más sas fajok, kék vércse, daru, túzok szinkron számolások protokoll alapján. 28

29 Ssz. Kutatási téma Kutatás helyszíne Kutatást végző Megbízás Költség forrása szevezet/magánszemély díja (ft) 25. Kétéltű és hüllő fajok KMNP Csanádipuszták KMNPI Természetvédelmi felmérése kártalanítási keret (természetvédelmi állapot-felmérés) Eredmények röviden Kétéltű és hüllő fajok felmérése a Csanádipusztákon vizuális és akusztikus módszerrel. Összesen 7 faj fordult elő. 29

30 4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Természetvédelmi Információs Rendszerben a föld- és birtokügyi modult, a vagyongazdálkodási és az őrszolgálati modult tölti. A biotika modulba történő feltöltéshez kb rekord áll rendelkezésre Jelentési kötelezettség A Natura 2000 hálózattal kapcsolatosan az új kutatási és monitoring eredmények alapján a közösségi jelentőségű élőhelyekre és fajokra vonatkozó adatok a Natura 2000 területek adatlapjain (Standard Data Form) aktualizálva lettek. 30

31 5. Természetvédelmi kezelési tevékenység 5.1.A) Kezelési tervek No. A védett vagy védelemre tervezett terület neve Védettség Jogszabályként megjelent Állapot 1. Dénesmajori Csigáserdő TT védett igen kihirdetve 2. Szarvasi Arborétum TT védett igen kihirdetve 3. Szeghalmi Kéktó TT védett igen kihirdetve Szarvasi Történelmi Emlékpark TT Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Zsadány, Mezőgyán) Körös-Maros Nemzeti Park bővítése (Magyarcsanád) védett igen kihirdetve védett igen kihirdetve védett igen kihirdetve 7. Körös-Maros Nemzeti Park védett nem dokumentáció elkészült 5.1.B) Natura 2000 fenntartási tervek No. Natura 2000 terület neve Területkód Elkészítés éve Elkészítés forrása 1. Kis-Sárrét KMT HUKM Túzokvédelmi LIFE program 2. Dévaványai-sík KMT HUKM Túzokvédelmi LIFE program 3. Vásárhelyi és Csanádi gyepek HUKM Vásárhelyi Kék-tó HUKM Száraz-ér HUKM Deszki gyepek HUKM Mágocs-ér HUKM Csorvási löszgyep HUKM Maros HUKM Mezõhegyes-Battonyai gyepek HUKM EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat 31

32 11. Gyula-Szabadkígyósi gyepek HUKM Fekete-, Fehér- és Kettõs- Körös HUKM Dévaványa környéki gyepek HUKM Sebes-Körös HUKM Holt-Sebes-Körös HUKM Gyepes-csatorna HUKM Köles-ér HUKM Korhány és Holt-Korhány HUKM Tóniszállás-Szarvasi gyepek HUKM Cserebökény HUKM Tőkei gyepek HUKM Szentesi gyepek HUKM Lapistó-Fertõ HUKM Kurca HUKM Bélmegyeri Fáspuszta HUKM Hármas-Körös HUKM Dél-Bihari szikesek HUKM Hortobágy-Berettyó HUKM Vásárhelyi- és Csanádi gyepek HUKM EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat EMVA Natura 2000 fenntartásiterv-készítési pályázat Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi kezelési intézkedések) Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi kezelési intézkedések) Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi kezelési intézkedések) Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi kezelési intézkedések) Természetvédelmi kártalanítási keret (természetvédelmi kezelési intézkedések) 32

33 5.2. Élőhely-fenntartás, kezelés Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások Működési területünket első negyedévében összességében az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletű, az átlagosnál kevésbé csapadékos időjárás jellemezte. A januári rendkívüli hideget követően egy nagyon változatos, felmelegedéssel tarkított február követte, ami jeges ár keletkezésével járt a Tiszán és mellékfolyóin, azonban a medret a folyók nem hagyták el. Április végére a Tisza és mellékfolyói vízgyűjtőjének döntő részén teljesen elolvadt a hó és különösebb csapadék tevékenység sem jellemezte a területet. Így nagymértékben csökkent a felszíni lefolyás, ami a működési területen lévő folyószakaszok vízhozamain és vízállásain is meglátszott. Az év jelentős hányadán folyóink a kisvizes tartományban mozogtak. A kardoskúti Fehér-tó nyugati medre meglehetősen korán már április közepén kiszáradt, amit július első dekádjában követett a keleti meder is. Az aszályos nyárnak köszönhetően a Fehér-tó medrét illetve a környező szikeseket érintő természetvédelmi célú beavatkozások a nyár folyamán szinte zavartalanul lefolyhattak. A Kígyósi-pusztán, a Nagy-gyöp mocsarában természetvédelmi szempontból megfelelő mennyiségű víz gyűlt össze tél folyamán. Ez a vízmennyiség természetes módon lassan szivárgott, illetve párolgott el az év során így a mocsár május hónap végére száradt ki. Az aszályos nyárnak köszönhetően ez az állapot november hónapig tartósan fennmaradt. Összességében ez az év közel optimálisan alakult. A területet a kiszáradás után, júliusban, kaszálással hasznosítattuk. A nádasok, gyékényesek és kákás foltok kivételével az egész terület le lett kaszálva. A lehordott széna után felnövekvő sarjú, legeltetéssel lett hasznosítva. A két beavatkozás az aszállyal párosulva megfelelő rövidfüvű pusztai környezetet alakított ki. A kopár területen a viszonylag csekély víz is látványos képet mutatott. Szintén a Kígyósi-pusztán, az Apáti pusztai vízálláson kialakult vízfelület dinamikája követte a Nagy-gyöp mocsarában zajló folyamatokat. A vízfelület folyamatos párolgást követően, köszönhetően a kevés csapadéknak május végére magszűnt és szintén november hónapban alakult ki először vízállás a területen. Az övgátolt legelőkön, a tél folyamán ideálisnak mondható vízállások alakultak ki. A vízfelületek nyár elején szinte teljesen megszűntek, és csak december hónapban alakultak ki ismét. A Kis-Sárrét vizes élőhelyeit is jelentősen befolyásolta a szokatlan eloszlású csapadék. A Sző-rét maximális vízoszlop magasságát (74 cm), március hónapban érte el. A legkisebb vízszintet pedig augusztus közepén mértük: 19 cm. Az őszi csapadék megindulásával jelentősen nőtt a vízmennyiség, december hónapra elérte a 60 cm-t. Ebben az évben mesterséges vízpótlás nem volt. Az Ugrai-rét a maximális vízszintjét március hónap elején értük el (66 cm). A költési időszak kezdetén a vízállás átlagos volt, de végére jelentősen csökkent, július közepére már közelítette a nullpontot. Az őszi esők után december hónapra elérte a 40 cmt. 33

34 A Kivágási legelő maximális vízborítottsága február hónapra alakult ki 41 cm relatív magassággal. Költési időben is víz alatt állt, folyamatos apadás mellett július közepére száradt ki teljesen. A csatornákban azonban ekkor is maradt víz. Szeptember hónapban vízpótlást végeztünk, melynek végeztével 38 cm-es víz alakult ki. Kisgyantén 87,61 mbf vízállás alakult ki, ami sajnos elmaradt az ideális magasságtól, így a terület már a nyár elejére kiszáradt, csak a csatorna legmélyebb részein maradt némi víz. Az esős ősznek köszönhetően december végére 87,60-as vízállást mértünk. A Kis-vátyoni mocsarakban, költésidőben közepes vízállás volt. A mocsár legmélyebb része egész évben víz alatt maradt. Év végére kb. 11 ha állt víz alatt. Mezőgyánban, a Boglyás-réten költésidőben jó vízállás volt. Júliusra teljesen kiszáradt. Mágor-pusztán az időjárásnak köszönhetően, az előző évhez képest kevesebb volt a vízzel borított terület nagysága és a nyár közepére teljesen kiszáradtak a legmélyebb részek is. A vízzel borított mocsárrétek kiterjedése méréseink szerint 25 ha. 34

35 Élőhely-fenntartási, kezelési tevékenységek Kis-Sárrét Az igazgatóság Földesi-telepén elhelyezett 120 darabos szürkemarha tinó állománnyal Simota gyepeinek kezelését végeztük el. A gyepek állapota az elfogadható nagyságú állatlétszám (20 ló, 930 szarvasmarha és 3500 juh) révén megfelelő volt. A biharugrai-begécsi halastórendszert három társaság kezeli. A Zöldhalmi, Csík, Szilas, Emlék, Ludas, Bodorok, Begécs II, III., IV., V., VI., VII., VIII. és IX tavakon folyt halgazdálkodás, a Gazdák, Kissziki, Begécs-I, és Nagysziki tavak vízpótlást kaptak. A tavalyi évhez hasonlóan továbbra is komoly fenntartási, fejlesztési munkák folytak a tórendszeren. A Sző-rétben a maximális vízszint 74 cm volt, melyet márciusban mértünk. Augusztus közepén mértük a minimális vízszintet, 19 cm-t. Vízpótlásra nem volt szükség. Az Ugrai-réten a maximális vízszintet március elején értük el. A költési időszak elején a vízállás átlagos volt, de a végére jelentősen növekedett. A Kivágási legelőn a maximumot februárban értük el, költési időben is víz alatt állt, folyamatos apadás mellett július közepére száradt ki teljesen. Több szakaszban szeptember végén érte el az optimális téli induló vízszintet. Mágor-puszta A Németi-legelőn idén is 200 db juh legelt. Mágoron a szarvasmarhatartás mellett a tavaly óta a juh is megjelent újra, ami jelentős javulást eredményez a terület állapotában: 220 szarvasmarha, 120 juh. A korábbi élőhely-rehabilitációval érintett területrész mocsárrétjein kora tavasszal kedvező vízborítás alakult ki, mely fokozatosan csökkent. Dévaványai-Ecsegi puszták Az igazgatóság saját állatállományának legeltetése elsősorban a Réhely- Szarlalapos-Atyaszeg Túzokkíméleti Magterületen (2310 ha) történt. Atyaszegen 3 hónapig legelt 112 magyar szürke marha, a réhelyi gyepeket pedig három gulyában 288 bivaly legelte az év folyamán. A túzokkíméleti magterületen kívül Kórézugban és Tempomzugban is legelt az igazgatóság szürke marha gulyája. A Dévaványai-Ecsegi puszták térségében a gazdálkodók állatállománya a tavalyi évhez képest nem változott jelentősen, összesen 2200 szarvasmarha, 250 bivaly, 20 ló és szamár, valamint 2200 juh legelt a védett területeken. 35

36 Szarkalaposon folytattuk a kerítéssel körbevett 400 hektáros Túzokvédelmi Mintaterület 180 hektáros szántóinak kisparcellás rendszerű, gyepes sávokkal tagolt túzokvédelmi célú kezelését. Ennek keretében elvetésre került 9 hektár őszi káposztarepce, 3,5 hektár évelő rozs. A fennmaradó területen lucernások, évelő rozs, gyepes sávok ugarterületek találhatók. A Réhelyben kialakított fogolyvédelmi mintaterületen (33 ha) a lucernát kaszáltuk, a fennmaradó területen évelő rozs és ugarsávok voltak. Kígyósi-puszta Télen a szikes gyepek egy része vízállásos volt. A Nagy-gyöp mocsarában természetvédelmi szempontból megfelelő mennyiségű víz gyűlt össze tél folyamán. Ez a vízmennyiség természetes módon lassan szivárgott, illetve párolgott el az év során így a mocsár május hónap végére száradt ki. Az aszályos nyárnak köszönhetően ez az állapot november hónapig tartósan fennmaradt. Összességében ez az év közel optimálisan alakult. Az Igazgatóság 620 magyar szürke szarvasmarhával legeltette a pusztát, ezen kívül a gazdálkodók 1300 marhával, 22 bivallyal, 50 lóval és szamárral és 2600 birkával legeltettek. A puszta déli részén a mezei élettérhez kötődő fajok védelmi szempontjai szerint folytattuk 86 hektár kezelését. A kezelés során mind a költési, mind a téli időszakban kedvező kultúrák kerülnek telepítésre/fenntartásra kisparcellás kialakításban, részben ugarkeverékként. A kialakított cserjesávok mentén és a parcellák között füves mezsgyéket alakítottunk ki. A munkaműveletek ütemezésére különös figyelmet fordítunk. Körös-ártér Árvízi elöntés idén nem volt a hullámtéren. Május közepétől október közepéig 100 darab magyar szürke szarvasmarha tinót legeltetett az igazgatóság a hullámtéren, két helyszínen. Ezen kívül mintegy 480 szarvasmarhát és 600 birkát legeltettek a nemzeti park e részterületén a gazdálkodók. A tájidegen cserjések kezelése ebben az évben tovább folytatódott. Számos gyepterületen, gyepszegélyen, erdősülő partélen, csatorna- és árokszegélyen sikerült ezen invazív tájidegen faj állományait visszaszorítani. Cserebökény Az Igazgatóság 120 magyar szürke szarvasmarhával legeltette a puszta északi részeit, ezen kívül a gazdálkodók 550 marhával, és 4750 birkával legeltettek. Kardoskúti Fehértó Az igazgatóság magyar szürke gulyái a megszokott módon az öt gulyaállásról legeltek. 490 magyar szürke szarvasmarhával, valamint 830 cigája és racka juhval valamennyi saját kezelésben lévő gyepterületet legeltettük. Ezen kívül a gazdálkodók 36

37 további 710 marhával, 15 lóval és szamárral, valamint 1275 birkával legeltettek, így, bár az intenzitásban eltérések tapasztalhatók a legeltetés a puszta szinte minden részét érintette. Fajmegőrzési céllal három helyszínen végzett az igazgatóság szántóföldi művelést: kisparcellás szántóföldi mintaterület került kialakításra kialakítása 43 hektáron a puszta északi részén, Fecskésen a Kékvércse-védelmi LIFE+ pályázat keretében. A kardoskúti Fehér-tó nyugati medre meglehetősen korán már április közepén kiszáradt, amit július első dekádjában követett a keleti meder is. Az aszályos nyárnak köszönhetően a Fehér-tó medrét illetve a környező szikeseket érintő természetvédelmi célú beavatkozások a nyár folyamán szinte zavartalanul lefolyhattak. Csanádi puszták Az igazgatóság által legeltetett területek mindhárom pusztafoltot a Montág- és a Kopáncsi-pusztát, valamint a Királyhegyesi-pusztát is érintették. Az igazgatóság 310 példányos magyar szürke szarvasmarha állománya szépen lelegelte a Héricses-dombot, a Liliomos-mocsár környékét, a Kopáncsi-pusztát. A gazdálkodók összesen 750 marhával, 25 lóval és szamárral és 1800 birkával legeltettek összesen a három pusztán. Maros-ártér Ebben az évben egy 100 egyedből álló tinó gulyát hajtottunk legelőre a Bökényiöblözetben. A november elejéig tartó legeltetés révén jelentős, köztük gyalogakáccal fertőzött gyepterületeket sikerült lelegeltetni. Ezen kívül más gazdálkodók 170 marhával legeltettek. Tompapusztai löszgyep A terület 30 %-ának fennhagyásával júliusban a teljes területen megtörtént a kaszálás a gyepen. A 27 hektáros bővítési területen két szárzúzás történt a gyepesedés elősegítése érdekében. Csorvási löszgyep A volgamenti hérics termőhelyén a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a nádasodó részeken szelektív kézi kaszálás történt júliusban, majd szeptemberben tisztítókaszálást is végzett az Igazgatóság. 37

38 5.3. Élőhely rehabilitáció A KEHOP Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése konstrukcióban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az alábbi előkészítő munkákat végezte/végeztette el. Kardoskúti Fehértó KEHOP Ősi szikesek és szikes tavak vízháztartásának helyreállítása a Kardoskúti Fehértó vízgyűjtőjén c. projekt keretében megvalósult vizes élőhelyeket érintő helyreállítási munkálatok július 17. napján indultak és szeptember 1. napján fejeződtek be. A projekt specifikus célja a vizes élőhelyek vízborítottságának a növelése, a gyepterületek vízháztartásának javítása, a fokozottan védett kardoskúti Fehér-tó eredeti partjának a helyreállítása, a tó vízháztartását befolyásoló csatornák eltüntetése, a tótól délre lévő mesterségesen kialakított árokrendszer megszüntetése, a vizes élőhelyekhez kötődő védett fajok állományainak növekedése, a veszélyeztetett pannon szikes sztyeppek és mocsarak (1530) élőhelytípusának a megőrzése, veszélyeztető tényezőinek megszüntetése volt. A projekt keretében a megszüntetendő árkok, csatornák és gátak kapcsán megmozgatásra került mintegy m3-nyi nagyságrendű földtömeg és megközelítőleg 9600 fm vonalas létesítmény (töltés, depó, csatorna, árok) lett megszüntetve. Csanádi puszták Pannon szikes sztyeppek és mocsarak helyreállítása a Csanádi-pusztán címmel (pályázati azonosító: KEHOP ) a projekt keretében tervezett vizes élőhelyeket érintő helyreállítási munkálatok július 17. napján indultak és szeptember 13. napján fejeződtek be. A munkálatok során az alábbi beavatkozások történtek: a. Székes-éri 4. sz. csatorna részleges megszüntetése 1450 fm hosszban; b. Székes-éri csatorna bevágásának csökkentése 2968 fm hosszban és a megmaradó minimális vezérárok km szelvényében, 1 db betétpallós, beton, szabályozó műtárgy, valamint 3 db állatátjáró létesítése; c. Nagykopáncsi-2 sz. csatorna mellett húzódó depónia 0+509,3 fm szelvényében 1 db előfejes, betétpallós vízszintszabályozó műtárgy létesítése, a depónia rendezése 0+634,1 és 0+670,5 fm szelvények között. Dévaványai-Ecsegi puszták A Körös-Maros Nemzeti Park Túzokkíméleti Magterületének fejlesztése a túzok tradicionális élőhelyén, Észak-Békésben című, KEHOP számú pályázat keretén belül feleslegessé vált töltés- és csatornahálózat megszüntetéséhez év végére rendelkezésre állnak a szükséges engedélyek (vízjogi létesítési engedély, természetvédelmi engedély). A munkák megkezdésének ideje várhatóan július. Kígyósi-puszta A Komplex élőhely-rekonstrukció a Kígyósi-pusztán c. KEHOP számú projekt keretében elkészült a Kétegyházi Kurgánmező rehabilitációjának régészeti és tájtörténeti megalapozása, illetve egyes halmok konkrét rekonstrukciós tervei. Az ún. övgátolt legelők területén található feleslegessé vált vízkormányzó művek 38