Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2014/2015. tanév I. félév Bedő Anett egyetemi tanársegéd bedoa@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1
A környezetvédelem nemzetközi áttekintése 1. 1900-ig Az első korszak előtt 2. 1900-1945 A környezetvédelem első korszaka A tudományos ismeretek fejlődése 3. 1945-1972 A környezetvédelem második korszaka Az új technológiák alkalmazása és hatásuk megértése 4. 1972-1992 A környezetvédelem harmadik korszaka Politikai és társadalmi tudatosság vonatkozásában bekövetkezett változások 5. 1992- A környezetvédelem negyedik korszaka A nemzetközi jogrendben és az intézményrendszerben bekövetkezett strukturális változások 2
Az első korszak előtt 1900-ig Hordákban élő, gyűjtögető életmódot folytató ember eseti sérüléseket okozott Növénytermesztés szántóföldi művelésre történő áttérése mezőgazdasági forradalom Helyi és regionális szintű változások, de nem globális Ókor öntözés és eke vízellátás, szennyvízelvezetés, - kezelés szemétkezelés, higiéniai kérdések (Róma Cloaca Maxima az első zárt szennyvízcsatorna) Középkorban az alacsony higiéniai színvonal, fertőzött víz, járványok jellemezték. Erdőirtás, mocsarak lecsapolása. 10-11. sz.: folyóvizek energiájának hasznosítása 12-13. sz.: szélmalmok elterjedése Új energiaforrás: faszén (kőszénfejtés, Anglia) 3
Az első korszak előtt 1900-ig Kőszén elégetésekor kén-dioxid keletkezik, a levegő páratartalmával savat alkot savas esők kialakulása 1500-as évek I. Edward angol király betiltotta Londonban a kőszén égetését Zsigmond király erdőtörvénye; Népességnövekedés, termelés, fogyasztás, természetpusztítás Ércbányászat, fémkohászat, közlekedés Vaskor: réz, bronz majd acél Gépesített gyári nagyipar ipar forradalom Nagyarányú tőkefelhalmozás, fejlett kereskedelem és hitelrendszer, felgyorsult urbanizáció, új iparágak Gőzgép (James Watt, 1765) Gőzhajó (Robert Fulton, 1807) Gőzmozdony (George Stephenson, 1825) 4
Az első korszak előtt 1900-ig Ennek eredményeként: a városok levegőjét kéntartalmú füst és por szennyezte, csökkent a napfényes órák száma (szmog), a káros egészségügyi következmények miatt megjelent az angolkór, és hatalmas mennyiségű ipari és kommunális szennyvíz került a városokon átfolyó folyókba Emberiség lélekszáma 1850: kb. 1 milliárd, 19. sz. vége: 1,5 milliárd (20. sz. vége: 6 milliárd) A születéskor várható élettartam javult Himlőoltás felfedezése, higiénés feltételek, táplálkozás és élelmezés javulása Szabályok az emberi egészséget, komfortérzetet és nem környezetvédelemét szolgálták 1870-ben végezték az első levegőszennyezettségi vizsgálatokat, míg Walesben az átlagéletkor 43 év volt, a városokban csupán 28 év! 5
A környezetvédelem első korszaka 1900-1945 Kétoldalú halászati megállapodások, vadvilág védelmét célzó kezdeményezések madarak, fókák, tengeri élőlények túlvadászat, túlhalászat megelőzése 1872. Yellowstone Nemzeti Park Az első nemzetközi összefogások a természetvédelem terén 1902: Párizsi Egyezmény (Mezőgazdaság számára hasznos madarak védelme) 1922. Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság, London 1928. Nemzetközi Természetvédelmi Hivatal, Brüsszel 6
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 II. vh. után az olaj olcsó és bőséges energiaforrás Hihetetlen gyors iparfejlesztés A környezeti károk globálissá váltak Levegő, vizek mindenütt elszennyeződtek Egészségkárosodás, új betegségek megjelenése 1950-es évek: új termelési irányzatok (modern gépek, vegyszerek, műanyagok) Közlekedés (légi) A természeti erőforrások fogynak. A növekvő ipari termelés fokozódó nyersanyagszükséglete növeli a környezetvédelmi gondokat. 7
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 1945. ENSZ Célja a béke és a biztonság megőrzése, a szabadságjogok tiszteletben tartása, a nemzetek közötti együttműködés elősegítése (világbéke) 1945. FAO, Róma (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet) Célja a tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése 1946. UNESCO (Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet) Célja az írástudatlanság elleni küzdelem, az alapfokú oktatás általánossá tétele, a kiskorúak jogvédelme, az emberiség kulturális örökségének megőrzése, valamint a természet- és társadalomtudományok fejlődésének nemzetközi előmozdítása 8
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 1948. IUCN (Nemzetközi Unió a Természet védelméért) célja a természetvédelmi kérdésekben való kutatás, oktatás és ismeretterjesztés 1960-as évek Nemzetközi Biológiai Program (IBP) Célja a Föld élővilágának leltárba vétele Ember és Bioszféra (MAB) Az emberi tevékenység hatása a legelőterületekre; a tavak, mocsarak, folyóvizek, torkolatok természeti értékeire; a hegyi és tundra ökoszisztémákra, A környezet minőségének értékelése DDT, HCH klórozott szénhidrogének A környezetvédelem bel-, majd külpolitikai kérdéssé vált 9
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 1961. Természetvédelmi Világalap (WWF) fő cél: élővilág sokféleségének védelme, természeti erőforrások megőrzése, környezeti szennyezések megszűntetése 1962. Rachel Carson: Néma tavasz (Silent Spring) Vegyszerhasználat veszélyei Nem tudományos mű, de tudományos alaposságú 1966. Red Data Book (Vörös Könyv) kipusztult vagy veszélyeztetett növény- és állatfajok 1968. Római Klub 10 ország 30 tudósa (jelenleg 25 ország 70 tudósa) Szigorúan zárt körű tagsággal A világ elé tárja az emberiséget fenyegető veszélyeket (globális gondok) Globális nézőpont, holisztikus szemlélet, hosszú távú megoldások 10
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 1970. április 22. Föld napja USA 20 millió ember 1971. Vizes élőhelyek védelméről szóló egyezmény, Ramsar Vizes területek visszaszorítása, pusztítása ellen, vízimadarak háborítatlanságának biztosítása Hazánkban 23 terület áll védelem alatt 11
Ramsari-terület - Magyarország Balaton Kardoskúti Fehér-tó Baradla Kis-Balaton Béda-Karapancsa Mártély Tájvédelmi Körzet Biharugrai halastavak Ócsai Tájvédelmi Körzet Bodrogzug Pacsmagi Természetvédelmi Terület Dinnyési-fertő Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Felső Kiskunsági tavak Szaporcai Ó-Dráva meder Hortobágyi Nemzeti Park Rétszilasi tavak Természetvédelmi Terület Gemenc Tatai Öreg-tó Fertő-tó Velencei-tó Ipoly-völgy Izsáki Kolon-tó 12
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 1972. Daniella Meadows: A növekedés határai (világmodell) Római Klub első jelentése Matematikai modell az 1900-1970 közti időszakra, öt változóra: népességnövekedés, energia-és nyersanyagkészletek felhasználása (fogyása), a környezetszennyezés, az ipari termelés és az élelmiszertermelés A trendeket extrapolálták2100-ig (feltételezve, hogy azok töretlenül folytatódnak) A számítógép által produkált eredmény: ha nem avatkozunk be, és az exponenciális növekedés tovább folytatódik, akkor a XXI. század közepén az emberi civilizáció összeomlik. 13
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 Daniella Meadows(1972): A növekedés határai Fázisok kimerülnek az energia-és nyersanyagkészletek, lecsökken mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés a népességnövekedés viszont tovább tart elviselhetetlen lesz a környezetszennyezés, a termőföldek elfogynak és elszennyeződnek 2050 körül a populáció is összeomlik Megoldási javaslat A zéró növekedés modellje A születések és halálozások számát egyensúlyba kell hozni Az ipari termelés 1990-ig növekedhet a világon, egy főre vetítve elérheti az 1970-es szint háromszorosát, de ezután le kell állni (világátlagban). 14
A környezetvédelem második korszaka 1945-1972 1972. ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről, Stockholm Nyilatkozat az emberi környezetről Nyilatkozat az irányelvekről Akcióprogram javaslatok Szervezeti intézkedések csak egy Földünk van gondolat, békés körülmények között is kialakulhat veszélyhelyzet Politikai és társadalmi tudatosságban bekövetkezett változás 15
A környezetvédelem harmadik korszaka 1972-1992 1972. Párizsi Világörökség-védelmi Egyezmény Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete Hollókő ófalu és táji környezete Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta Pécsi ókeresztény sírkamrák Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj A tokaji történelmi borvidék 16
A környezetvédelem harmadik korszaka 1972-1992 1973. Washingtoni CITES Egyezmény A veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről 1976. első környezetvédelmi törvény Mo-on 1979. Bonni Egyezmény A vándorló vadon élő fajok és vonulási helyük védelméről 1979. Berni Egyezmény Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről 1982-1992. Montevideo Program Szárazföldi eredetű tengerszennyezés, a sztratoszférikus ózonréteg védelme és a veszélyes vegyi anyagok szállítása, kezelése Nemzetközi környezetvédelmi jog fejlesztése (oktatás, kutatás) 17
A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái 20. század: vegyipar százada műtrágyák, növényvédőszerek, gyógyszerek, műanyagok a gazdaság (és az emberiség) igényeit elégítette ki 1976. július: Seveso (Észak-Olaszország) Vegyi gyártelep, növényvédőszer Emberi mulasztás miatt következett be Dioxin-felhő Kb. 100.000 legelő állatot, egész kukorica mezőket pusztított el Spóroltak a biztonságon 1986. Sandoz (Svájc) Sandos gyár üzemének balesete hosszú időre beszennyezte a Rajnát. 18
A harmadik korszak súlyos környezeti katasztrófái 1984. Bhopal (India) Vegyipar Hirosimája Növényvédőszer-gyárból kiszabadult 40 tonna metilizocianát gáz 3ezer ember azonnali halálát okozta, >200ezer ember súlyosan megbetegedett (kár: >3.300 billió $) A vegyiparban nincsen helye rögtönzésnek, túlzott takarékoskodásnak Seveso II. irányelv: a fentiekhez hasonló balesetek elkerülését tűzte ki célul Új társadalmi kultúrát kell teremteni Állampolgárok bevonása, önkormányzatok felelőssége 1986. április 26. Csernobili katasztrófa Uránium, plútónium, jód-131, cézium-137 A baleset 3,7 millió ember életkörülményeit érintette A szennyezettség kb. 30ezer km 2 -en JELENLEG is magas Több ember életét követelték Jóvátehetetlen károkat okoztak a környezetben 19
A harmadik korszak fontos eseményei 20
A harmadik korszak fontos eseményei 1979. Genfi Egyezmény A nagy távolságokra jutó, országhatárokon átterjedő szennyezésekről - SO 2 1984. Genfi Jegyzőkönyv Célja a levegőszennyező-anyagok nagy távolságra eljutásának megfigyelésére és értékelésére kidolgozott európai együttműködési program finanszírozása 1985. Helsinki Jegyzőkönyv Célja a kénkibocsátások és azok országhatárokon való átáramlásának legalább 30 %-kal történő csökkentésehazánkban teljesült 1988. Szófiai Jegyzőkönyv Célja a nitrogén-vegyületek által okozott káros hatások csökkentése hazánkban teljesült 1991. Genfi Jegyzőkönyv Az illékony szerves vegyületek légköri kibocsátásáról és csökkentéséről szól 1998. Oslói Jegyzőkönyv A kén kibocsátásának további csökkentéséről szól 21
A harmadik korszak fontos eseményei 1998. Aarhusi Jegyzőkönyv a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok (POP) légköri kibocsátásának csökkentéséről Növényvédőszerek (DDT) Ipari vegyi anyagok (PCB) Melléktermékek (PAH) 1998. Aarhusi Jegyzőkönyv A toxikus nehézfémek légköri kibocsátásának csökkentéséről Cd, Pb, Hg 1999. Göteborgi Jegyzőkönyv A savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ólom csökkentéséről szól No x - csökkentés 1985. Bécsi Jegyzőkönyv Az ózonréteg védelmét írja elő 1989. Bázeli Egyezmény A veszélyes hulladék országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről Környezet és Fejlődés Világbizottság Vezetője: Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök asszony Jelentése: Közös Jövőnk 22
A harmadik korszak fontos eseményei Közös Jövőnk A népesedés, a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés perspektívái Energia és környezetvédelem Ipari környezetvédelem és fejlődés Élelmiszer-biztonság Emberi települések Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A környezetgazdálkodást támogató döntési rendszerek Nemzetközi együttműködés A fenntartható fejlődés fogalma a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket A környezet-gazdaság-társadalom egymással összefügg Oktatás, nevelés hiányzik - kritika 23
A környezetvédelem negyedik korszaka 1992-2002 1992. Helsinki Egyezmény Témája a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelme és használata Magyarország felszíni vizeinek 96 %-a külföldről érkezik 1992. Környezet és fejlődés Világkonferencia, Rio de Janeiro Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről 27 alapelvet tartalmaz Föld Charta dokumentum Éghajlat-változási Keretegyezmény üvegházhatású gázok csökkentése Egyezmény a Biológiai sokféleségről Az erdők védelméről szóló egyezmény Feladatok a 21. századra (Agenda 21) cselekvési program a fenntartható fejlődés eszméjét mindenki elfogadta fejlett és fejlődő országok ellentmondásainak feloldását várták tőle jelentős környezetpolitikai siker, kevés kézzel fogható eredménnyel 24
A környezetvédelem negyedik korszaka 1992-2002 1997 Kiotói egyezmény Fejlett országok vállalták: 2008-2012-es időszakra 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátást (országonként eltérő lehet) Mo. 8% A megállapodás életbe lépésének feltétele, hogy azt legalább 55 olyan ország ratifikálja, amelyek együttesen a fejlett országok 1990. évi kibocsátásának minimum 55 százalékát adják. 2005-ben lépett hatályba (USA nem) 25
A környezetvédelem negyedik korszaka 1992-2002 zöld: aláírta, ratifikálta; sárga: aláírta, ratifikálás függőben; piros: aláírta, ratifikálást visszautasította; szürke: nem írta alá 26
A környezetvédelem negyedik korszaka 1992-2002 2000. Firenzei Egyezmény Témája az Európai Táj védelme 2002. szeptember: Johannesburgi Konferencia Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó Agenda 21 megvalósításának értékelése Erős globalizáció- és amerika ellenes hangulat Egészséges ivóvízhez jutás Energia megújuló Halászat szaporítani a kipusztulással fenyegetett fajokat Segélyek fejlődő országoknak Biológiai sokféleség megörzése 2009. Koppenhágai klímacsúcs A kiotói jegyzőkönyvet tárgyalták újra a jövő szempontjából egyértelműen kudarcot vallott 27
A környezetvédelem előtörténete 28
Jeles napok Február 2. A Vizes Élőhelyek Világnapja Március 6. Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap Március 22. A Víz Világnapja Április 22. A Föld Napja Április 24. A Kísérleti Állatok Védelmének Világnapja Május 10. Madarak ás Fák Napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap Június 8. A Óceánok Világnapja Június 17. Világnap az elsivatagosodás és az Aszály Ellen Június 21. A Nap Napja Július 11. Népesedés Világnapja Szeptember 16. Az Ózon Világnapja Szeptember 23. Takarítási Világnap Szeptember 26. A Tiszta hegyek Napja Október 4. Állatok Világnapja Október 8. A Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Október 21. Földünkért Világnap November 27. Ne vásárolj semmit! Nap December 29. A Biodiverzitás Védelmének Világnapja 29
Globális problémák az 1970-es években Adósságválság Környezeti problémák, környezetszennyezés Regionális feszültségek (katonai) kockázatai A nem megújuló természeti erőforrások korlátozottsága A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Népesedési problémák és következményeik a legtöbb környezeti gond gyökere a népesség növekedése 30
Adósságválság 1960-70-es évek: gyarmati sorból felszabadult országok: olcsó külső kölcsönre alapozott fejlesztés (pénzfelesleg volt a nyersanyag-árrobbanás miatt) 1980-as évektől elmélyülő világméretű recesszió kamatlábak nőttek drága hitelek, adósságszolgálat ezen országok gazdaságából hatalmas összegeket vonnak ki gazdaság visszaesik még nehezebben fizetnek egyre mélyülő spirál A környezetkímélő technológiákat sem tudják megfizetni, sőt! Életben maradásuk érdekében károkozás a környezetükben (pl. trópusi fakitermelés) 31
Környezetszennyezés A fosszilis energiahordozók túlzott felhasználása miatt fokozódó üvegházhatás, légköri felmelegedés A műholdas megfigyelések által regisztrált ózonréteg károsodás ( ózonlyuk ) A rohamos erdőirtás, fokozódó talajerózió Savas esők A nagyobb részben társadalmi hatásokra felgyorsult elsivatagosodás A csernobili katasztrófa után kellően tudatosult nukleáris veszély Az élővilág sokszínűségének veszélyeztetettsége Hulladékelhelyezés 32
Regionális feszültségek kockázatai Különösen a fejlődő térségekben, regionális feszültségek léptek/lépnek fel (éhség, adósságválság, nemzeti, törzsi ellentétek) 1994-es ruandai polgárháború: az éhségprobléma helyi megoldása 800 ezer áldozattal Haditechnika magas szintje globális környezeti veszélyek pl. atomveszély kuvaiti háború: égő olajkutak (globális légköri következmények) tömegpusztító fegyverek A fegyverkezésre, haditechnikára fordított összeg a világon: 1300-1500 millió dollár/év Válságos gazdasági, politikai, katonai helyzetben aligha remélhető a környezeti hatásokat kellően mérlegelő döntés 33
Regionális feszültségek kockázatai 34
A nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága Rohamos ipari fejlődés + gyors népesség növekedés = táplálék + fogyasztási cikkek (= természeti erőforrások kontrollálatlan kitermelése, rablógazdálkodás) Nem megújuló természeti erőforrások: Szén Kőolaj Földgáz Arany Ezüst Platina Réz, Stb Nyersanyag-árrobbanás (olajár) Újrahasznosítás, helyettesíthetőség kérdése (réz esetében), technológiai fejlődés szerepe 35
A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Termőföld az emberiség élelmezésének legfőbb feltétele Művelhető területek korlátozottsága 34%: mezőgazdasági művelésre alkalmas (szántók, rétek) 3,2 milliárd hektár 1,5 milliárd hektár áll mezőgazdasági művelés alatt, amelynek kb. 1/3-a (0,5 millió ha) jó termőképességű 36%: semmilyen mezőgazdasági művelésre nem alkalmas (sivatagok, beépített, jéggel borított területek) 30%: erdő Környezeti problémák extenzív növelés: kevés lehetőség van, jelentős környezeti károkkal járnak (erdőirtás, szűzföldek feltörése talajerózió) intenzívebb használat: (öntözés elmocsarasodás, szikesedés; műtrágyázás szennyezik a vizeket, táplálékláncban felhalmozódik, növényvédőszerek környezetromboló) 36
A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Urbanizáció (jelentős termőterület-csökkenés) Kína: 1987-1992: szántóterület 5%-át vesztette el az urbanizáció következtében Infrastruktúra fejlesztése Dohány, kábítószer ültetvények több autó több út, garázs stb. Összegzett hatás: az egy főre jutó termőterület csökken VÍZ? 37
A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága A művelésbe vont terület (1) és az egy főre jutó termőterület (2) változása a Földön (1950-2000) 38
Összefonódó válságok 1970-es évektől: megnőtt a természeti csapásokkal érintett népesség száma: Szárazság: árvizek: 1960-as évek: 18,5 mfő/év, 5,2 mfő/év 1970-es évek: 24,4 mfő/év 15,4 mfő/év 1980-as évek: 35 mfő/év (Afrika), India: több tízmillió ENSZ a természeti katasztrófák elleni védekezés: 1990-es évek, azok száma a duplájára nőtt: 1992: 360 jelentős természeti katasztrófa, 2001: 700 Többszörösen nőtt a természeti katasztrófák áldozatainak száma, az okozott kár nagysága. 39
A népesség növekedése, élelmezési problémák Népesség önmagát reprodukáló sokaság elsődleges jellemzői: a létszám, a nemek és életkorok szerinti összetétele. számának változása: születések és halálozások egyenlege (természetes szaporodás/fogyás) és a külső vándorlások egyenlege (szaporodás/fogyás) 40
A világ népességének alakulása Őskőkor Gyűjtögetés, vadászat rendkívül lassú szaporodás Újkőkor (neolit) Mezőgazdasági forradalom korszaka Növények és állatok domesztikálása lassú népszaporodás (i.e. 7000 táján kb. 10 millió fő, megkétszereződéséhez 2500 év) Lassan, de folyamatosan gyarapodott a Föld népessége, rövidült a megkétszereződéshez szükséges időtartam Ipari forradalom népesedési forradalom 1850-ig a Föld népessége túllépte az egymilliárdos határt Okai: Orvostudomány, egészségügy fejl. születések száma (halálozási ráta, betegségek, járványok, csecsemőhalálozás, stb.) Az éhezés időszakos visszaszorulása Az előzőek miatt az életkor jelentős meghosszabbodása A nagy népességnövekedésű országokban jelentősen megnőtt a fiatal népesség aránya, amely tovább erősítette a népességnövekedési hatást. Javuló életfeltételek. 41
A világ népességének alakulása Népesedési forradalom hatása Észak-Amerika, Közép- és Dél-Európa XX. sz. közepéig: fejlődő országok 100 év alatt megkétszereződött a népesség ( 2,5 milliárd fő), majd 40 év alatt 5 milliárd fő Amikor a mai 60-asok születtek, még csak harmadannyi ember élt a Földön, mint jelenleg Világnépesség gyarapodása: >1 %/év (80 millió fő: fejlődő országokban, 1,8 millió fő a fejlett országokban) 2010: 6,8 milliárd fő (az eloszlás nem egyenletes) a lakosság növekedése azokban az országokban a leggyorsabb, ahol a gazdasági környezet ezt legkevésbé teszi lehetővé XIX. Század: fehér, európai származású népességgyarapodása kiemelkedő XX. Század: fejlődő országok népessége többszöröződik 42
A világ népességének alakulása egyetlen generáció életében megháromszorozódott bolygónk népessége 43
A világ népességének alakulása Népesedés: Kezdetben nagyon lassan változott 2-3 ezer év alatt duplázódott meg, 17. Századtól felgyorsult a folyamata népességmegduplázódás időszaka lerövidült, a XX. sz. közepén alig 30-40 év kellett hozzá. 44
A világ népességének alakulása 45
A világ népességének alakulása 10 9 8 7 Népesség (milliárd fő) A világ teljes népessége 2048 2028 2013 6 1999 20 5 4 3 2 1804 1 0 1800 118 év 1922 37 év 1959 1974 1850 1900 1950 2000 2050 15 1987 13 12 14 15 A Föld népességének változása 1800 óta (milliárd fő) 46
A világ népességének alakulása A Föld lakosságának megoszlása a gazdasági fejlettség függvényében (1950-2150), és a várható trend 47
A világ népességének alakulása Kína és India népességváltozása 1950-2000 48
Itt élnek családok milliói
Fürdőzőkkel zsúfolt strandok
Forgalmi dugók!
A világ népességének alakulása Központi kérdése, hogy milyen eszközökkel lehet befolyásolni a demográfiai folyamatokat, hogyan lassítható a népesség növekedése. Népesség növekedésével a fogyasztási szint is nő és ezáltal egyre több hasznosul a természeti erőforrásokból. Népességnövekedés csökkentési kísérletei: Kína: adminisztratív intézkedésekkel látványos eredmény, emberi jogok korlátozása - egy gyerekes családmodell 1970-1990 között egy nőre jutó szülésszám 5,8-ról 2-re csökkent India: férfi sterilizálási program nem sok eredménnyel Indonézia: két gyermekes modell Ellenpélda: Malaysia Az igazi probléma nem a népesség növekedés hanem annak élelmiszerrel való ellátása 56
Prognózis a világ népességének alakulására 1965-2065 között: növekedés 2200 után: lefékeződik és fokozatosan hosszabbodó feleződési szakaszokba megy át a világnépesség egyre lassuló ütemű fogyáson megy keresztül. 57
Népesedési problémák A népességnövekedés egyik legkritikusabb területe az élelmiszerhiány növekedése. Míg a Föld fejlettebb részén állandósult az élelmiszertúltermelés, a másik részén állandóvá vált az élelmiszerhiány. A Föld egyik részén a túltápláltságba, másik részén az alultápláltságba halnak bele az emberek. 1,1 milliárd fő: a hiányosan táplálkozók -ebből kb. 0,3-0,4 milliárd fő éhezik A világgazdasági rendszer ennek az ellentmondásnak a feloldására: segélyek Mezőgazdasági termelés a fejlődő régiókban csökken, ahol pedig gyors a népesség növekedése. A 90-es évekig a gabonatermelés gyorsabban nőtt mint a népesség. A gyors fejlődés oka lehetett: műtrágya és növényvédő szerek használata, öntözött területek bővülése a mezőgazdaságba fogott területek növekedése 58
A népesség területi eloszlása Világnépesség elhelyezkedése földrajzilag rendkívül egyenlőtlen (túlzsúfolt térségek gyéren benépesített területek) négy kiemelkedő koncentrációs térség helyezkedik el a kelet-ázsiai (mezőgazdaság) a dél-ázsiai (mezőgazdaság) a nyugat-európai (ókori földközi-tengeri civilizációk) az észak-amerikai (atlanti part és Nagy-tavak környéke) Városi népesség alakulása 1800-as évek: 4-6 % 1900-as évek: 15 % 1980: >2,5 milliárd fő 2000: a népesség több, mint fele Urbanizáció Városodás: a városok kiterjedése vagy növekedése (mennyiségi) Városiasodás: a városi életmód, gazdasági tevékenységek (minőségi) 59
A Föld eltartóképessége 2011: 7milliárd ember 2050-: kb. 10 milliárd fő Jut-e kenyér mindenkinek? Kontinensek területe: 149 millió km 2 12 %-on tudunk intenzíven gazdálkodni 22 %-át külterjesen hasznosítjuk 30 %-a: erdő, bozótos 36 %: teljesen kívül reked a gazdálkodás határán Egy ember évi élelmiszerellátása: 0,4 ha (FAO) Népesség gyarapodása + civilizációs igények XXI. században: 0,3 ha (technikai és technológiai ismeretek bővülése) Földi vízkészletek apadása sokkal súlyosabb probléma Mezőgazdaság népesség Vízigényes ipari ágazatok Vízpazarlás, -szennyezés 60
A Föld felszínének megoszlása a jelen technológiája által meghatározott hasznosíthatóság szerint 61
Az egy főre jutó édesvíz készlet (1965-2015) 62
Népsűrűség és gazdasági teljesítmény Ország Fő/km 2 GDP India 190 426 USA indiai 1/7-e indiai 70x-ese Japán 335 egyik leggazdagabb ország Kanada 3,1 módos ország Ausztrália 2,4 módos ország Banglades 860 260 63
A nagyvárosok problémái nem tudják a szükséges ütemben fejleszteni az infrastruktúrát, nem tudják tartani a városi szolgáltatások színvonalát: Afrikai nagyvárosok: nincs vezetékes víz, WC stb. Alexandria: az 1 millió főre tervezett csatornahálózatot 4 millióan használják Kolumbia: Bogota folyón a fővárostól 120 km-re 7,3 millió colibaktérium (ivásra 100, fürdésre 200 a határérték) közlekedés, légszennyezés, hulladék stb. problémák 64
Népesedési problémák következményei A városi népesség aránya a Földön és a kontinenseken (1950-2001) 65
Népesedési folyamatok Magyarország A népesség természetes fogyása negyedszázados folyamat + nemzetközi vándorlás = tényleges fogyás alacsony (kb. 10,5 millió fő) 20-50 év távlatában egyre gyorsuló népességcsökkenés (megállításához: a termékenység és az élettartamok egyidejű, folyamatos és igen jelentős mértékű emelkedése) perspektivikusabb demográfiai fejlődés: csak magasabb eltartási terhek vállalása mellett a nyugdíjkorhatár-emelés, a kisgyermekes családok fokozott támogatása, a jövedelem-elosztás elmozdítása a fiatalabb életkorok felé stb. 66
Népesedési problémák következményei A városi élet az emberek többsége számára vonzó. Ugyanakkor sokkal ártalmasabb, mint a falusi, mert: a környezet szennyezése sokszorosan nagyobb ipari termelés + közlekedés itt csoportosul, ezért sokféle és nagy mennyiségű szennyezőanyag kerül a légkörbe és a vizekbe az egészségre káros anyagokat is tartalmazó városi hulladék mennyisége gyorsan növekszik, így kezelhetetlenné válik a nagyobb városokban - a nagy beépítettség és a betontömeg következtében - sajátos éghajlatalakul ki, amelynek velejárója a füstköd kialakulása az állandó, nagymértékűzaj és a zsúfoltság vagy a lakótelepi sivár környezet, sőt az erős megvilágítás is lelki betegségeket okozhatnak 67
Népesedési problémák és következményeik Valamennyi környezeti gond gyökere a népesség növekedése több ember több fogyasztás több fogyasztás több termelés több termelés egyre több nyersanyag kiaknázása élettelen és élő természeti környezetet pusztít el egyre nagyobb életteret hódít el az élővilágtól egyre nagyobb energia-és anyag-átalakítás HULLADÉK 68
Az ökonómia csapdájában A környezeti problémák alapvető oka és következménye Szegénység Egyenlőtlen fejlődés Fogyasztási kényszer Az egyre nagyobb népesség fogyasztási igénye egyre nő (több száj többet igényel) fejletlen országok Nő az egyének fogyasztása is (pazarló fogyasztás, bóvlik, presztízsfogyasztás) fejlett országok Növekedési kényszer A politikai stabilitás alapja a gazdasági növekedés (GDP-vel mérik és nem szabadidővel, környezeti állapottal...) Technológiai kötöttség Egy-egy technológia jelentős erőforrásokat köt le, átállás a fejlettebbre jóval drágább 69
Környezetvédelem - fenntarthatóság Képes-e a Föld eltartani az évente ~ 76 millióval növekvő népességet? 2050: 9 milliárd ember - Erőforrások? - Károsanyag-kibocsátás? - Éhínség, felmelegedés, szárazság, pusztító viharok, erdőtüzek? 70
Környezetvédelem - fenntarthatóság Elmúlt évek - USA: tiszta technológiákba történő beruházások (10x) - Kína: áramtermelő kapacitás (2x) Elkövetkező két évtized - Világ autóparkja négykerekű számítógép - Legsúlyosabb kérdések: világ ivóvízellátása, kevésbé környezetterhelő mezőgazdaság, élelmiszer-termelés megteremtése Modern gazdaságok alapja - Továbbra is: fosszilis energiaforrások/felmelegedés 71
Az emberiség kilátásai Legalább 140 növény- és állatfaj tűnik el naponta A hőt csapdába ejtő atmoszférikus szén-dioxid mennyisége 26 százalékkal magasabb, mint az iparosodás előtt, és folyamatosan növekszik Az erdők évi kb. 17 millió hektáros sebességgel fogynak, ez nagyjából Finnország területének felével egyenlő A Föld népessége évente 92 millióval növekszik, mintha minden évben egy Mexikót adnánk hozzá, ebből 88 millióan a fejlődő világban születnek Minden harmadik gyermek hiányosan táplált Majdnem három millió gyermek hal meg évente olyan betegségekben, amelyeket védőoltással meg lehetne előzni Évente 1 millió nő veszti életét megelőzhető terhességi problémától Kb. 1 milliárd felnőtt nem tud írni és olvasni 72
Az emberiség kilátásai Ha a népesség növekedésének ütemére a jelenlegi előrejelzések igaznak bizonyulnak és az emberi tevékenység módja a bolygón nem változik meg, megtörténhet, hogy a tudomány és a technológia képtelen lesz megelőzni a környezet helyrehozhatatlan pusztulását és a világ nagy részének elszegényedését. 73
Köszönöm a figyelmet! 74