"ELEKTROENKEFALOGRÁFIA" ÉS "ELEKTRODIAGNOSZTIKA" (KLINIKAI NEUROLÓGIA) SZAKKÉPESÍTÉSEK Előzmények A Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság Vezetősége, a hazai EEG- EP- EMG- ENG vizsgálatok és leletezés helyzetét és színvonalát áttekintve, azt igen egyenetlennek, és egészében, elégtelennek ítélte. Bár sok helyen beszereztek korszerű, drága készülékeket, de kellő ismeretek hiányában nem képesek kiaknázni az azok által nyújtott lehetőségeket. A leletezés országos színvonala elmarad a ma elvárható és szükséges minimumtól. A lemaradás legfőbb oka tehát nem az anyagi eszközök hiánya, hanem az a tény, hogy az elektrofiziológiai leletezés hazánkban nincs kötelezően megszerzett és hivatalosan elismert szakismeretekhez (orvosi szakképesítéshez) kötve. Mindez mára az elektrofiziológiai módszerek indokolatlan térvesztéséhez, mellőzéséhez vezetett, aminek a klinikus és a betegek látják kárát. Ezért a Társaság Vezetősége elhatározta, hogy a hazai elektrofiziológiai képzés már létező, hivatalosan elfogadott formáit (a címben szereplő két szakképesítést) alapvetően nem módosítja, de tartalmát megújítja, valamint kidolgozza és széles körben ismertté teszi e két szakképesítés elnyerésének lehetőségét és feltételeit. A Vezetőség távlati célja, hogy - hasonlóan egyéb műszeres vizsgálatokhoz - csak a megfelelő képesítéssel rendelkező személyek leletezhessenek, hogy az elektrofiziológiai szolgáltatások színvonalának emelkedése mindannyiunk hasznára legyen. Az "Elektroenkefalográfia" szakképesítés a tradicionális EEG- t, az újabb EEG technikákat, a vizuális, akusztikus, és kognitív kiváltott válaszokat, azaz elsősorban a központi idegrendszer vizsgálatára alkalmas eljárásokat foglalja magába. Az "Elektrodiagnosztika" (klinikai neurológia) a szomatoszenzoros kiváltott választ, az EMG- ENG- t, MEP- et, azaz (inkább) a perifériás idegrendszer vizsgálatát célzó eljárásokat tömöríti. A szakképesítések rendszerének karbantartása a Társaság Vezetőségének feladata. Magába foglalja a két szakképesítés tananyagának öt évenkénti ismételt elbírálását, szükség szerinti megújítását, az egyes laboratóriumok akkreditációjának ismételt megítélését, az akkreditált laboratóriumokban történő oktatás, a vizsgáztatás figyelemmel kísérését és szükség szerinti módosítását, a szakképesítést elnyert személyek nyilvántartását. A vizsgára történő jelentkezés feltételei Az "Elektroenkefalográfia" és "Elektrodiagnosztika" (klinikai neurológia) szakképesítések bármelyikének megszerzését célzó vizsgára a jelentkezés ugyanazon úton és módon történik. Feltételek: 1. Magyarországon elfogadott, érvényes orvosdoktori diploma. 2. Klinikai képzettség: Magyarországon érvényes szakvizsga (neurológia, pszichiátria, idegsebészet, illetve ráépített szakvizsgák: gyermekneurológia, gyermekpszichiátria). 3. Elektrofiziológiai elméleti ismeretek. A tananyagot (1-2. melléklet) a Társaság Vezetősége határozza meg. Az elméleti felkészülésben az ajánlott irodalom mérvadó (1-2. melléklet). 4. Elektrofiziológiai gyakorlat: 4-A.) Legkevesebb 2 év elektrofiziológiai tevékenység, amit a jelölt a kívánt szakképesítésnek megfelelő elektrofiziológiai laboratóriumban eltöltött. "Elektroenkefalográfia" szakképesítés megszerzése előtt bármely EEG - EP laborban, "Elektrodiagnosztika" (klinikai neurológia) szakképesítés megszerzése előtt a 3. mellékletben megjelölt EMG - ENG - laboratóriumok valamelyikében, lehetőleg SEP gyakorlattal), megismerkedett a vizsgálati alaptechnikákkal, és szupervízió mellett leletezett. Erről munkahelyi vezető igazolása szükséges. 4-B.) Gyakorlat két vagy több akkreditált elektrofiziológiai laboratóriumban (3. melléklet), ahol megismerkedett minden, korszerű vizsgálattal és leletezési gyakorlattal, amit a választott szakképesítés felölel, valamint e laboratóriumok vezetői által igazoltan teljesítette a vizsgára jelentkezéshez szükséges szakmai követelményeket (4. melléklet). 4-C.) Ha igényli, a jelölt tutort (témavezetőt) választhat. Ffelkérheti a megszerezni kívánt szakképesítés egy vezető szakemberét (az egyik az akkreditált laboratórium vezetőjét), aki felkészülését segíti, irányítja.
A jelentkezés módja A jelölt levélben fordul a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság Titkárához, és kéri a megjelölt szakképesítés megszerzését célzó vizsgára bocsátását. Mellékeli orvosdoktori diplomájának, szakvizsgájának másolatát, az elektrofiziológiai tanulmányokat igazoló bizonyítványok másolatát, továbbképző tanfolyamokon kapott bizonyítványok másolatát. Részletes írásos beszámolót mellékel addigi klinikai és elektrofiziológiai tevékenységéről, posztgraduális tanulmányairól, kutatómunkájáról (közlemények jegyzéke), oktató munkáját tanúsító bizonyítványok másolatát. A jelentkezés elbírálása A kérelmet a Társaság Vezetősége következő Vezetőségi Ülésén köteles elbírálni és a jelöltet értesíteni az eredményről. Pozitív esetben írásban értesíti a jelöltet a legközelebbi vizsga helyszínéről, idejéről, a vizsgabizottság összetételéről. Amennyiben a csatolt dokumentumok alapján a szakmai követelmények nem teljesültek, vagy egyéb hiányosság miatt a jelölt nem felel meg az ismertetett követelményeknek, a Vezetőség elutasító véleményét, részletesen megindokolva, írásban közli a jelölttel, egyúttal javaslatot tesz a hiányosságok pótlásának módjára. A vizsga Mindkét szakképesítésből évente 2 alkalommal nyílik lehetőség vizsgára. A vizsga helye nem állandó, az egyik akkreditációs helyen (laboratóriumban) történik. A helyet minden alkalommal a Társaság Vezetősége dönti el. A vizsga 3 tagú bizottság előtt történik. A bizottság nem állandó, tagjait a Társaság Vezetősége alkalmanként kéri fel, az akkreditált oktató központok vezetői közül. A tagok rendelkezzenek azzal az elektrofiziológiai szakképesítéssel, amelyikből vizsgáztatnak. A vizsga formája: elméleti rész, valamint néhány regisztrátum leletezése. A jelölt a sikeres vizsga eredményéről igazolást kap. Sikeres vizsga esetén rövidesen megkapja a megfelelő szakképzettséget tanúsító hivatalos okiratot.
1. melléklet "ELEKTROENKEFALOGRÁFIA SZAKKÉPESÍTÉS" (EEG- BAEP- VEP- KOGNITIV EP) TANANYAG ÉS AJÁNLOTT IRODALOM A klinikai EEG és EP vizsgálatok története Fejlődésük főbb állomásai, az úttörők neve, tevékenységük Elemi neuronális folyamatok A neuron felépítése. Neuron és glia szerepe az EEG és EP- k keletkezésében. Membrán (nyugalmi) potenciál, szinaptikus potenciálok, axonpotenciál. A depolarizáció és hiperpolarizáció mechanizmusai (ioncsatornák, szabályozásuk) Neurotranszmisszió és neuromoduláció Elektromos mező, dipolok. A skalp- EEG megjelenésének feltételei. Nyitott és zárt elektromos mezők. Dipolok összegződése. Az EP-k regisztrálásának feltételei. Átlagolás. Az elektromos szignál terjedésének módja: volume conduction, epikortikális, neuronális Normális neuronális interakciók és összetett működések Szinkronizáció és deszinkronizáció. Rekurrens excitáció. Feed forward és feed back gátlás. Alvás és ébrenlét, arousal neuronális mechanizmusai. Az EEG kialakításában szerepet játszó agyi rendszerek neurofiziológiája. A fő analizátorok (látórendszer, hallórendszer, szomatoszenzoros rendszer) anatómiája, élettana és elektrofiziológiája. A központi idegrendszer végrehajtó (motoros) működése: anatómiája, élettana, elektrofiziológiája A kognitív EP- k élettana, elektrofiziológiája A standard EEG és EP (AEP, VEP, kognitív EP) regisztrálás technikai alapjai, felvétel készítése. Az EEG / EP laboratórium és berendezése. Skalp- EEG és EP elektródok, fajtáik. Speciális elektródok. Elektródpotenciál. Elektródok elhelyezése EEG / EP vizsgálatokhoz. Montázsok. A 10-20 rendszer. Erősítés. Szűrés. A jel kiírásának (megjelenítésének) technikái EEG, EP felvételek készítésének gyakorlata. Biztonsági tudnivalók Elektromos biztonság, érintésvédelem. Fertőző beteggel kapcsolatos tudnivalók. EEG grafoelemek Morfológiai jellemzésük, előfordulásuk, Ritmusok és összetett aktivitások A normális EEG. Az EEG mint genetikusan meghatározott jelenség. A normális EEG jellemzése és típusai. Élettani változók (hőmérséklet, napszak, hormonális állapot, stb.) hatása az EEG- re. Az EEG ontogenezise, az ébrenléti EEG az egyes életkorokban. A poligráfiás alvásregisztrálás technikája. Az alvás és az elalvás- ébredés EEG - poligráfiás képe az egyes életszakaszokban. A kóros EEG aktivitások (elektromorfológia és interpretáció). Az aktivitás körülírt vagy generalizált hiánya. Körülírt és diffúz (generalizált) lassú és gyors aktivitások. Bilaterális ritmusos aktivitások (IRDA). Periodikus minták. Epileptiform minták. EEG az epilepsziákban Interiktális- iktális- posztiktális- periiktális EEG. Háttértevékenység, interiktális és iktális minták, általában, és a gyakoribb epilepsziás szindrómákban. Epileptiform jelek nem- epilepsziás személyekben. Antiepileptikumok hatása a háttértevékenységre és az epileptiform tranziensekre
EEG eltérések különféle betegségcsoportokban (kivéve: epilepsziák). EEG eltérések speciális állapotokban (tudatzavarok) Gyógyszerek hatása az EEG- re EEG- provokációs eljárások Élettani alapok, javallat- ellenjavallat, gyakorlati kivitelét, a normális és kóros EEG válaszok, azok életkori függősége, interpretáció. Műtermékek Biológiai és nem- biológiai műtermékek. Hatásuk az EEG / EP tevékenységre. Felismerésük és kiküszöbölésük. EEG leletezés EEG grafoelemek, aktivitások megfelelő leírása. Minősítésük a normalitás- abnormalitás skálán. Klinikai interpretáció (EEG és klinikai adatok egyeztetése). Az EEG lelet. Speciális EEG technikák Poligráfia, EOG, EMG, EKG, légzés regisztrálási technikák. Járóbeteg EEG monitorozás. Video- EEG monitorozás. Telemetria. Intrakraniális EEG. EEG monitorozás intenzív osztályon Digitális és kvantitatív EEG Alapszintű számítógépes ismeretek. Mintavétel, időbeni feloldóképesség, feszültségszintek. Paraméterek szabályozása. Filekezelés. A frekvenciaelemzés Elméleti ismeretek. A Gyors Fourier Transzformáció (FFT) elve. Információnyerés- és vesztés a frekvenciaelemzés során. Amplitúdóspektrum és power spektrum. EEG szegmentek válogatása frekvenciaelemzésre. A válogatás problémái. A frekvenciaelemzés során keletkező műtermékek és kiküszöbölésük. A frekvenciaelemzés eredményeinek megjelenítése. A frekvenciaelemzéssel kapcsolatos statisztikai problémák. A valószínűségi mapping (Z- score) Csoportok összehasonlítása, T- próbák. A frekvenciaelemzés eredményének interpretációja. Az amplitudómapping Az amplitudómapping célja, indikációi. A vizsgálandó elemek kiválasztása. A potenciálmező értékelése. Az agytörzsi akusztikus válasz (BAEP) Keletkezése, morfológiája, normál értékei, a kóros eltérések lehetőségei. Az eltérések értelmezése. Kóros körülmények között bekövetkező változások. Az akusztikus válasz közepes latenciájú komponensei (MAEP) Keletkezésük, morfológiájuk, klinikai összefüggések. A késői akusztikus válasz Keletkezése, morfológiája, a kóros eltérések lehetőségei. A késői, ún. kognitív komponensek jelentősége. A retinogram (ERG) Genezise, morfológiája, kóros változásai. Különböző típusú ingerek hatása az ERG- re. A vizuális kiváltott potenciál (VEP) Genezise, morfológiája. Az inger intenzitása, lokalizációjának szerepe, valamint a kiváltott potenciál egyes komponenseivel való összefüggése. A kiváltott válasz skalp- eloszlása. A VEP különböző kórfolyamatokban.
Általános klinikai problémák és a kiváltott válaszok Tudatzavar és kiváltott válaszok. Demyelinizációs kórképek. Gyógyszerhatás és a kiváltott potenciálok. Intenzívterápiás és műtéti monitorozás kiváltott potenciálok segítségével. Kvantitatív és sokcsatornás kiváltott potenciál elemzések. Ajánlott irodalom: Clemens: Elektroenkefalográfia. In: Diagnosztikai eljárások a neurológiában. Szerk.: Csiba L. Medicina, 1997. Cooper R., J.W. Osselton, J.C. Shaw: Elektroenzephalographie. G. Fischer Verlag, Stuttgart, 1978. Duffy F.H., V.G. Iyer, W.W. Surwillo: Clinical electroencephalography and topographic brain mapping. Springer, 1989. Ebersole J.S. (Ed.): Ambulatory EEG monitoring. Raven Press, New York, 1989) EEG diagnosztika I- II. (OTE jegyzet), Szerk.: Halász P., Walsa R. Budapest, 1984. Gibbs F.A., E.L. Gibbs: Electroencephalographie. Hrsg: G. Fischer, Stuttgart, 1971. Handbook of electroencephalography and clinical neurophysiology Ed- in- Chief: A. Rémond. Elsevier 1975-76. Lüders H.O., Awad I.: Conceptual considerations. In: Lüders H.O.. Epilepsy Surgery. Raven Press, New York, 1991. 51-62. oldal. Rajna P., Halász P.: A felnőttkori epilepszia EEG Atlasza. Innomark, 1990. Niedermeyer E., F.H. Lopes da Silva: Electroencephalography. Basic principles, clinical applications and related fields. Urban & Schwarzenberg 1982. Santamaria J., K.H. Chiappa: The EEG of drowsiness. Demos Publications, New York, 1987. Stefan H., W. Burr: Atlas of mobile long- term EEG recordings. G. Fischer, Stuttgart, 1986. Bármely nemzetközileg elismert EEG tankönyv, kézikönyv, atlasz. Anatómiai- élettani alapismeretekhez: Gloor P.: Volume conductor principles: their application to the surface and depth electroencephalogram In: Presurgical evaluation of the epilepsies. Eds.: H.G. Wieser, C.E. Elger. Springer, Berlin 1987.59. o. Kellaway P.: Maturational and biorhythmic changes in the electroencephalogram. In: Genetic basis of the epilepsies. Eds.: V.E. Anderson, W.A. Hauser, J.K. Penry, C,F. Sing. Raven Press, New York, 1982. 21.o. Rutecki P.A.: Neuronal excitability: voltage- dependent currents and synaptic transmission. J. Clin. Neurophysiol. 9: 195, 1992. Steriade M., P. Gloor, R.R. Linás, F.H. Lopes da Silva, M.M. Mesulam: Basic mechanisms of cerebral rhythmic activities. Electroenceph.Clin. Neurophysiol. 76: 481, 1990. Steriade M., D.A. McCormick, T.J. Sejnowski: Thalamocortical oscillations in the sleeping and aroused brain. Science 262: 679-685, 1993. Normális és kóros EEG jelenségek részletesebb ismertetése: Brenner R. P., N. Schaul: Periodic EEG Patterns: Classification, clinical correlation, and pathophysiology. J. Clin. Neurophysiol. 7: 249, 1990, Kozelka J.W., T.A. Pedley: Beta and mu rhythms. J. Clin. Neurophysiol. 7:191, 1990. Markand O.N.: Alpha Rhythms. J. Clin. Neurophysiology7: 163, 1990. Schaul N.: Pathogenesis and significance of abnormal nonepileptiform rhythms in the EEG. J. Clin. Neurophysiol. 7: 2229, 1990. Westmoreland B., D.W. Klass: Unusual EG patterns. J. Clin. Neurophysiology 7:209, 1990. Kvantitatív EEG: Clemens B.: Interiktális epilepsziás tüskekisülések vizsgálata amplitúdo- mapping segítségével. Ideggy. Szle. 45: 141, 1992a. John E.R., L. Prichep, P. Easton: Neurometrics: computer assisted differential diagnosis of brain dysfunctions. Science 293: 162, 1988a. Gevins A.: Overview of computer analysis. In: Methods of analysis of brain electrical and magnetic signals. EEG Handbook (Revised Series, Vol.1.). Eds.: A. Gevins, A. Rémond. Elsevier, 1987. 31.o. Nuwer M.: Quantitative EEG : 1. Techniques and problems of frequency analysis and topographic mapping. J. Clin. Neurophysiol. 5: 1-43, 1988a.
Nuwer M.: Quantitative EEG: 2. Frequency analysis and topographic mapping in clinical settings. J. Clin. Neurophysiol. 5: 45-85, 1988b. Perrin F., O. Bertrand, M.H. Giard, J. Pernier: Precautions in topographic mapping and in evoked potential map reading. J. Clin. Neurophysiol. 7: 498, 1990. Wong P.K.H.: Introduction into brain topography. Plenum Press, New York, 1991. Lopes da Silva F.: A critical review of clinical applications of topographic mapping of brain potentials. J. Clin. Neurophysiol. 7: 535, 1990. EP irodalom: EEG diagnosztika I. (OTE jegyzet EP fejezetei), Szerk.: Halász P., Walsa R. Budapest, 1984. Handbook of Electroencephalography and Clinical Neurophysiology. Ed: T. W. Picton, 1995. Clinical Neurophysiology Ed.: J. W. Osselton 1995. A magyar nyelven megjelent kiváltott válasz tárgyú munkák. Ajánlások, EEG / EP standardok Gilmore R.L. (Ed.): American Electroencephalographic Society guidlines in electroencephalography, evoked potentials and polysomnography. J. Clin. Neurophysiology 11: 1-147, 1994. Nuwer M., D. Lehmann, F. Lopes da Silva, S. Matsuoka, W. Sutherling, Jean- Francois Vibert: IFCN guidelines for topographic and frequency analysis of EEGs. and EPs. Report of an IFCN committee. Electroenceph.Clin. Neurophysiol. 91:1, 1994. EEG és EP standardok (IFCN bizottságok munkáinak fordítása) magyar nyelven: Ideggyógyászati Szemle 1996, 49: 242-264. o. 2. melléklet "ELEKTRODIAGNOSZTIKA" (KLINIKAI NEUROLÓGIA) SZAKKÉPESÍTÉS (SEP, MEP, EMG, ENG) TANANYAG ÉS AJÁNLOTT IRODALOM A. Elektromyográfia Az izomvizsgálatok történeti áttekintése. Alapfogalmak: az izom élettana és fontosabb biokémiai tulajdonságai. Az izommembrán elektromos tevékenysége, regisztrálhatósága, ennek feltételei a klinikai gyakorlatban. Fontosabb ioncsatornák szerepe fiziológiás és patológiás körülmények között. Az EMG során regisztrált fiziológiás jelenségek leírása, a regisztrálás során bekövetkező változások. Az EMG végzése: a laboratórium felépítése, elektródák, erősítők, adatfeldolgozás, munkavédelmi előírások ismerete, különös tekintettel az érintésvédelemre, a fertőzések elkerülésére. Műtermékek és elhárításuk ismerete. A leggyakrabban vizsgált izmok lényegesebb funkcionális anatómiai paramétereinek ismerete. A vizsgálati indikációk ismerete. Spontán potenciálok, spontán aktivitás és fajtái. Neurogén léziók EMG képe a betegség lefolyása során (I. motoneuron lézió, II. motoneuron érintettségek: motoneuron betegségek, spinális izomatrófiák, ALS, polyneuropátiák, mononeuropátiák). Myogén léziók EMG képe. Myopathiák, myotóniák. Myositisek EMG képe. Speciális EMG vizsgálati módszerek: single fiber EMG, módszerek ismertetése, a vizsgált paraméterek változása betegségekben. Makro EMG, módszerek ismertetése, a vizsgált paraméterek változása betegségekben. EMG vizsgálati módszerek dystoniák verifikálásában. EMG vizsgálatok rehabilitációs célból.
Ajánlott irodalom: Principles of Neural Science. III. ed. (II- III- IV. fejezetek) Ed.: Kandel E.R., Schwartz J.H., Jessell T.M. 1991. Elsevier, New York- Amsterdam- London- Tokyo. Kómár J.- Kiss J.: A modern klinikai elektromyographia és elektroneurográfia alapjai. Interagent Kft, Budapest, 1994. Ludin H.P.: Electromyography in practice. Kimura J.: Electrodiagnosis in diseases of nerve and muscle: principles and practice. Ed.2. F.A.Davis Co. Philadelphia, 1989, 1993. Goodgold J.: Anatomical correlates of clinical electromyography. 2nd Ed. Williams & Wilkins, Baltimore- London, 1980. Oh S.J.: Clinical electromyography: nerve conduction studies. Univ. Par Press, Baltimore, 1984. Mechler F.: Elektromiográfia. In: Diagnosztikai eljárások a neurológiában. Szerk.: Csiba L. Medicina, 1997. B.1 Elektroneurográfia Alapfogalmak: a neuromuscularis synapsis tulajdonságai, változás myasthenia gravisban, Eaton- Lambert szindrómában, Botulinum toxin hatására, vizsgálhatósága a klinikai gyakorlatban. A neuron működésének élettani és biokémiai jellegzetességei. Synapsisok. Neuronláncok. Reflex működések és jellegzetességeik. a KIR- ben levő pályák és a perifériás ideg jellegzetességei. Az ingerületvezetés sajátosságai az idegroston és az idegeken. Ioncsatornák szerepe. Az ENG különböző fajtái (motoros vezetés, szenzoros vezetés, A- válasz, M- válasz, késői válaszok: H-, F- válasz, ütköztetéses vizsgálatok, repetitív ingerlés). Az egyes ENG típusokban regisztrált fiziológiás változások leírása, a regisztráció típusától függően bekövetkező változások. A hőmérséklet hatása a mérési eredményekre. Az ENG végzése: a laboratórium felépítése, elektródák, erősítők, adatfeldolgozás, munkavédelmi előírások ismerete, különös tekintettel az érintésvédelemre, a fertőzések elkerülésére. Műtermékek és elhárításuk ismerete. A klinikai gyakorlatban használt idegek funkcionális anatómiai sajátosságainak ismertetése az ENG szemszögéből. Ideg- anastomosisok. A vizsgálati indikációk ismertetése. Idegsérülések típusai, klinikai és elektrofiziológiai jellemzői. A polyneuropátiák és elektrofiziológiai klasszifikációjuk. A különböző mononeuropátiák ENG vizsgálata. Alagút- szindrómák. Ajánlott irodalom: Principles of Neural Science. III. ed. (II- III- IV. fejezetek) Ed.: Kandel E.R., Schwartz J.H., Jessell T.M. 1991. Elsevier, New York- Amsterdam- London- Tokyo. Kómár J.- Kiss J.: A modern klinikai elektromyographia és elektroneurográfia alapjai. Interagent Kft, Budapest, 1994. Kimura J.: Electrodiagnosis in diseases of nerve and muscle: principles and practice. Ed.2. F.A.Davis Co. Philadelphia. Goodgold J.: Anatomical correlates of clinical electromyography. 2nd Ed. Williams & Wilkins, Baltimore- London, 1980. Oh S.J.: Clinical electromyography: nerve conduction studies. Univ. Par Press, Baltimore, 1984. Diószeghy P.: Eelektroneurográfia. In: Diagnosztikai eljárások a neurológiában. Szerk.: Csiba L. Medicina, 1997. B2. Mágneses motoros ingerlés Alapfogalmak: a motoros idegrendszer szerveződése, funkcionális anatómiai alapfogalmak. A mágneses tér hatásai az ingerlékeny szövetre. A mágneses ingerlés során regisztrált fiziológiás jelenségek leírása (aktiváció és inhibíció), a regisztráció során bekövetkező változások. Kortikális és foraminális ingerlés.
A vizsgálat végzése: a laboratórium felépítése, elektródák, erősítők, adatfeldolgozás, munkavédelmi előírások ismerete, különös tekintettel az érintésvédelemre, a fertőzések elkerülésére. Műtermékek és elhárításuk ismerete. A leggyakrabban vizsgált pályák, perifériás idegek és izmok lényegesebb funkcionális anatómiai paramétereinek ismerete. A vizsgálat indikációinak ismerete. Az észlelt változások különböző, a felső és alsó motoneuront, esetleg motoros gyököt érintő kórképekben. A vizsgálat jelentősége radikuláris és/ vagy plexust érintő traumás léziókban. Ajánlott irodalom: Principles of Neural Science. III. ed. (II- III- IV. fejezetek) Ed.: Kandel E.R., Schwartz J.H., Jessell T.M. 1991. Elsevier, New York- Amsterdam- London- Tokyo. Kómár J.- Kiss J.: A modern klinikai elektromyographia és elektroneurográfia alapjai. Interagent Kft, Budapest, 1994. Kimura J.: Electrodiagnosis in diseases of nerve and muscle: principles and practice. Ed.2. F.A.Davis Co. Philadelphia. Goodgold J.: Anatomical correlates of clinical electromyography. 2nd Ed. Williams & Wilkins, Baltimore- London, 1980. Chiappa K.H.: Evoked potentials in clinical medicine. 2nd. ed. Raven Press, NY, 1990. Chokroverty S. (Ed): Magnetic stimulation in clinical neurophysiology. Buttersworth, London, 1990. C. A szomatoszenzoros kiváltott válasz (SEP) Alapfogalmak: az analizátor élettani, funkcionális anatómiai ismerete. Az egyes hullámformák lehetséges generátorainak ismerete. A szubkortikális válasz genezise, morfológiája és kóros körülmények közötti változásai. Near field és far field potenciálok, a volume conduction fogalma. A válasz lokalizációs jelentősége, perifériás ideg, gerincvelő és agy megbetegedéseiben.a kortikális potenciálok genezise, formai jellemzői, kóros eltérései. SEP vizsgálatok végzése: a laboratórium felépítése, elektródák, erősítők, adatfeldolgozás, munkavédelmi előírások ismerete, különös tekintettel az érintésvédelemre, a fertőzések elkerülésére. Műtermékek és elhárításuk ismerete. A SEP indikációi neurológiai, neurotraumatológiai, ortopédiai, idegsebészeti kórképekben. A várható eltérések ismertetése. Ajánlott irodalom: Principles of Neural Science. III. ed. Ed.: Kandel E.R., Schwartz J.H., Jessell T.M. 1991. Elsevier, New York- Amsterdam- London- Tokyo. Chiappa K.H.: Evoked potentials in clinical medicine. 2nd. ed. Raven Press, NY, 1990. D. protokollok ismerete 1. Polyneuropátia igazolása 2. Plexopátia, radikulopátia, mononeuropátia lehetséges differenciáldiagnosztikája 3. sclerosis multiplex és egyéb demyelinizációs betegségek elektrodiagnózisa 4. Parkinson- betegség elektrodiagnózisa 5. Plexus- radikuláris traumás sérülések elektrodiagnózisa 6. Stroke- betegek elektrodiagnosztikai követése rehabilitációs programhoz.
3. melléklet EEG OKTATÁSRA AKKREDITÁLT MUNKAHELYEK (E: EEG, Q: kvantitatív EEG, L: long term EEG monitorozás, V: video- EEG monitorozás P: poliszomnográfia) Bp. Országos Traumatologiai Intézet (Nagy Aladár)... E Bp. Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet. (Sólyom András)... E Q Bp. OPNI Központi EEG Lab. (Kundra Olga, Geréby György).... E Bp. OPNI- HIETE Epilepszia centrum (Halász Péter)... E Q L V Bp. Szt. István Kórház Idegosztály (Balogh Attila)... E Q L V Bp. BM Kórház Mentálhygiénés Osztály (Böröcz István)... E Q Bp. Margit Kórház EEG Labor (Tóth Ignác)... E Bp. SOTE Pszchiátriai és Pszihoterápiás Klinika (Rajna Péter)... E L Bp. Budai Honvéd Kórház EEG Lab (Köves Péter)... E L Bp. SOTE Neurologiai Klinika (Szirmai Imre)... E Q Bp. Honvéd Kórház (Rózsavölgyi Margit)... E L Bp. MÁV Kórház Idegsebészeti O. Idegélettani Lab...,... E Q V Vaszary Kolos Kórház Neurológia, Esztergom (Nikl János)... E Pécsi Orvostud. Egyetem Neurologiai Klinika (Czopf József)...... E Q L V Sopron Kórház Idegosztály (Winiczai Zoltán)... E Q Zalaegerszeg Városi Kórház Idegosztály (Várszegi József)... E Q L V Szombathely Kh. EEG Lab (Horváth Ágnes SZK)... E Kaposvár EEG (Mezőfi László SZK)... E Győr (Ostorharics-Horváth György)... E Kenézy Gyula. Kh. Idegosztály- Epi. Centrum (Clemens Béla)..... E Q L V SZOTE Ideg- Elmeklin. EEG (Járdánházy Tamás, Szupera Zoltán)... E Q L V Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház. Idegosztály (Szabó Mihály)... E Q Opciók (speciális lehetőségek): Kizárólag gyermek EEG: Bp. Heim Pál Kh EEG Lab (Halász Adrienne)... E Bp. SOTE II. Gyermekklin.EEG Lab (Kálmánchey Rozália)... E Bp. Szabadsághegyi Szanatórium Fejlődésneurologia (Katona Ferenc)... E SOTE I. Gyermekklinika (Kohlhéb Ottó)... E Q L DOTE Gyermekklinika (György Ilona)... E Intraoperativ EEG monitorozás Bp. MÁV Kórház Idegsebészeti O. Idegélettani Lab. Neuroinfectológia EEG Szt. László Kórház Neuroinfectológiai Osztály EEG Labor (Káli Gábor) E Poliszomnográfia: Bp. Budai Honvéd Kórház EEG Lab (Köves Péter)... E L P EMG- ENG OKTATÁSRA AKKREDITÁLT MUNKAHELYEK Pécsi OTE Idegklinika (Czopf József) Szeged SZOTE Idegklinika EMG - ENG - EP Laboratórium (Dibó György) Debrecen DOTE Idegkl. EEG - ENG - EP Laboratórium (Mechler Ferenc, Diószeghy Péter) Bp. Újpesti Kórház Idegosztály (Kómár József) Bp. Országos Traumatologiai Intézet (Nagy Aladár) Bp. OITI EMG Laboratórium (Sólyom András) Bp. OPNI Központi EEG Lab. (Perényi József)
Bp. SOTE Idegkl. Elektrofiziológiai Laboratórium (Szirmai Imre) Bp. Szt. Margit Kórház EMG Laboratórium (Tóth Ignác) Bp. Heim Pál Gyermekkórház (Herczegfalvi Ágnes) Bp. Dél-pesti Kórház Idegosztály (Kiss Gábor) Bp. MÁV Kórház Idegosztály (Kollár György) Bp. MÁV Kórház Idegsebészeti O. Idegélettani Lab. Bp. Nyírő Gyula Kórház EMG Laboratórium (Faragó András) Szombathelyi Megyei Kórház Idegosztály (Horváth Ágnes) Sopron Kórház EMG Laboratórium (Winiczai Zoltán) EP OKTATÁSRA AKKREDITÁLT MUNKAHELYEK Bp. SOTE Neurológiai Klinika (Szirmai Imre) VEP, SEP, AEP Bp. SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika (Rajna Péter) Kognitív EP Bp. MTA Pszichológiai Intézet (Molnár Márk) Kognitív EP Bp. Központi BM Kórház (Böröcz István) VEP, SEP, AEP Bp. Országos Idegsebészeti Tud. Int. (Sólyom András) VEP, SEP, AEP Bp. OPNI Központi Elektrofiz. Laboratórium (Kundra Olga) VEP, SEP, AEP, MEP Bp. MÁV Kórház Idegsebészeti O. Idegélettani Lab. VEP, BAEP, SEP, kognitív EP. Sopron Városi Kórház (Winiczay Zoltán) VEP, SEP, AEP. Zalaegerszeg Városi Kórház Idegosztály. (Várszegi József) VEP, SEP, AEP Kaposvári Kórház Idegosztály (Mezőfi László) VEP, SEP, AEP Pécsi OTE, Neurológiai Klinika (Czopf József) VEP, SEP, AEP, Kognitív EP. Debrecen DOTE Idegklinika (Mechler Ferenc, Diószeghy Péter) VEP, AEP, SEP, MEP Szeged SZOTE Idegklinika (Dibó György, Mayer Péter) SEP, AEP Szeged SZOTE Szemészeti Klinika (Janáky Márta) VEP Békés M. Pándy Kálmán Kórház Idegosztály (Szabó Mihály) VEP, SEP AEP Opciók: Gyermek- EP Bp. SOTE II. Gyermekklinika (Kálmánczhey Rozália) Bp. Szabadsághegyi Szanatórium Fejlődésneurologia (Katona Ferenc) Kognitív EP MTA Pszichológiai Intézet (Karmos György, Molnár Márk) Bp. MÁV Kórház Idegsebészeti O. Idegélettani Lab. Megjegyzések az akkreditáció kérdéséhez (minden vizsgáló eljárás terén): 1. A felsorolt munkahelyek felszereltsége, az oktatásért felelős személy változhat. 2. A fenti felsorolás összeállítói kérik, hogy az összeállítás esetleges hibáira, az esetleg fel nem sorolt munkahelyek hívják fel a Vezetőség figyelmét. Az akkreditáció kérdésében javasolt változás indokát és dokumentumait mellékelni szíveskedjenek.
4. melléklet AZ AKKREDITÁLT HELYEKEN TÖRTÉNŐ ELEKTROFIZIOLÓGIAI KÉPZÉS KÖRÜLMÉNYEI, A JELÖLT ÁLTAL TELJESÍTENDŐ KÖVETELMÉNYEK A gyakorlati ismeretek elsajátítása az oktatásra akkreditált laboratóriumokban történik (3. melléklet), az oktatásért felelős személy irányítása alatt. Az egyes vizsgáló módszerek mindegyike csak ott tanítható, ahol a megfelelő tárgyi és személyi felszereltség valóban rendelkezésre áll (3. melléklet). A jelöltnek tanulmányait legkevesebb két akkreditált laboratóriumban kell végeznie. Ezeket maga határozhatja meg. Az akkreditált laboratóriumban eltöltött gyakorlat nem kell folyamatos legyen, a sorrendet és időbeosztást a jelölt és a laboratórium vezetője határozzák meg. Az akkreditált laboratóriumokban eltöltött periódus azonban nem lehet kevesebb fél évnél. A gyakorlati képzésnek minden vizsgáló módszerben ki kell terjedni a megjelölt témakörökre (4. melléklet). A jelöltnek teljesíteni kell a vizsgáló módszerenként megjelölt követelményeket (l.: normák). A normaként megadott számok tájékoztató jellegűek, ilyen vizsgálati szám mellett érhető el kielégítő szakmai gyakorlat. Amennyiben a jelölt saját munkahelyén egy bizonyos módszerben gyakorlatot szerezhetett, az akkreditált laboratóriumban felügyelet mellett kell ismereteit bizonyítani, illetve kiegészíteni, a normák által megszabottnál kisebb - az oktatásért felelős személy által meghatározott - számú regisztrátumon. Az EEG terén teljesítendő normák: (Az EEG-n belül a hagyományos EEG, QEEG, VIDEO-EEG és LTM külön- külön módszernek számítanak. Az egyes oktató helyeken csak azon EEG módszerek oktathatók, amilyen felszerelésük valóban van és amilyen tevékenység ott valóban folyik). A követelmények módszerenként: 500 standard EEG és 50 alvásos EEG elemzése. 20 EEG- poligráfiás regisztrátum elemzése. 10 mobil long- term EEG regisztrátum tanulmányozása és véleményezése. 30 iktális video- EEG regisztrátum tanulmányozása és véleményezése. 50 amplitúdó mapping készítése. 50 frekvenciatartományban végzett vizsgálat (amplitúdó vagy power spectrum) végzése. Az EP- k terén teljesítendő normák: A laboratórium felszerelésének megismerése, segítség melletti majd önálló használata. A gyakorlatban a jelölt tudjon elektródákat felhelyezni, a regisztráló berendezést tudja megfelelően használni. Ismerje a laboratóriumot vezető szakember leletezési gyakorlatát. EP leletezés a laboratóriumot vezető szakember melletti majd önállóan, annak utólagos szuperviziójával. A vizsgára bocsátás normái: BAEP: legalább 500 regisztrátum leletezése VEP: legalább 300 regisztrátum leletezése SEP: legalább 300 regisztrátum leletezése MEP: legalább 300 regisztrátum leletezése KOGNITíV EP: 50 regisztrátum leletezése Az EMG- ENG terén teljesítendő normák: A jelöltnek egy EMG laboratóriumban 300 órát kell eltöltenie, ebből 100 órát a 3. Mellékletben található felsorolásban első 11 helyen szereplő laboratórium valamelyikében. Ezalatt el kell sajátítania az EMG és ENG felvétel készítésének technikáját, majd a rutin vizsgálatokból 20-20
vizsgálatot, a ritkábban végzettekből 1-5 vizsgálatot önállóan kell elvégeznie. Kötelező legyen a részvétel egy- egy továbbképző tanfolyamon is. A jelölt elektrofiziológiai tevékenységének igazolása Ha a jelölt a követelményeket teljesített, az elektrofiziológiai laboratórium vezetője illetve az oktatásért felelős személy igazolást ad ki, amiben tételesen igazolja a követelmények teljesítését és részletes szakmai értékelést ad a jelölt elméleti felkészültségéről és gyakorlati tevékenységéről. Végül, javasolja vagy nem javasolja vizsgára bocsátását (de nem dönt e kérdésben). Amennyiben a jelölt felkészülését megfelelőnek érzi, javasolja azt, ha nem, úgy felkészülésének meghosszabbítását javasolja. A jelölt a különböző laboratóriumokban szerzett írásos véleményekkel jelentkezik a vizsgára a Társaság Vezetőségénél.