22 Az MVM Rt. távközlési hálózata A magyar villamosenergia-rendszer igényeit kiszolgáló távközlési és informatikai hálózatát, annak múltját, jelenjét és az elképzelések szerinti jövôjét mutatja be röviden a cikk. Összefoglalást nyújt a közeljövô fejlesztési elképzeléseirôl és azon tendenciákról, amelyek lehetôséget nyitnak az MVM Rt. lehetséges szerepvállalására az országos távközlés terén, természetesen figyelembe véve a szoros nemzetközi kapcsolatokat és azzal összefüggésben a kötelezettségek teljesítésének igényét is. AGÁRDI FERENC, SERFÔZÔ TAMÁS A hazai jogszabályokban foglalt kötelezettségek, az ország EU-hoz történô csatlakozása kapcsán adódó feladatok mint a CENTREL-egyesülés, az UCTEcsatlakozás elôkészítése olyan minôségû távközlési feladatokat ír elô az MVM Rt. számára, amelyeket a magyar távközlési piacról nem tud kielégíteni egyetlen cég sem. Az MVM Rt. gazdálkodásának korszerûsítése kapcsán jelentôs távközlési igényeket támasztó technológiamódosítá- A múlt: analóg távtárcsázó adapter sokat is megvalósít, és tervez a közeljövôben is. Ezek közül jelentôsebbek a közvetlenül az MVM Rt. felügyeletében lévô szabályzóeszközök, mint pl. a szekunder szabályzóként üzemelô gázturbinák, vagy az alaphálózati távkezelés bevezetése és fejlesztése (távkezelt alállomások), az üzemirányító rendszer korszerûsítése, valamint a liberalizált piaci környezetnek megfelelô társasági struktúra kialakítása. Az indulás A jelen: alállomási RTU, digitális csatlakozási felület A villamosenergia-rendszer külön célú távközlési rendszerét 1950-ben hozta létre az akkori Erômûvek Ipari Központja az diszpécseri távbeszélô-forgalom biztosítása céljából. Azóta mind a szervezet, mind a távközlési rendszer kisebb nagyobb változások során átalakult, megújult, és feladatai is nagyságrendekkel növekedtek. Az Országos Villamos Távközlési Szolgálat (ÁSZ) az MVM Rt. távközlési és adatátviteli igényeinek kielégítésére szakosodott. Ezen belül a távközlési hálózatok létesítése, üzemeltetése, felügyelete, és fejlesztések kezdeményezése tartozik munkakörébe. Alapvetôen az ÁSZ szervezete a távközlési üzemvitel és rendszerfelügyelet, a távközlési rendszerfejlesztés és rendszergazdálkodás hármas csoportjára tagolódik, de magától értetôdôen ez a tagoltság inkább mátrix jellegû, nem különülnek el egymástól élesen az egyes szakterületek. A Telekommunikációs Fômérnökség és a Telekommunikációs Szolgáltatási Osztály létrehozása a privatizáció és az elkövetkezô liberalizáció következtében létrejövô új társasági struktúrának megfelelô, szolgáltatás jellegû távközlési tevékenység megalapozását szolgálja a korábbi szakszolgálati jellegûvel szemben. Ez egyben az üzleti távközlési tevékenység kialakításának bevezetésére szolgál. Napjainkban az Üzemi Szabályzat tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket e távközlési rendszereknek el kell látniuk a villamosenergia-termelés, -elosztás folyamatának zavartalan fenntartásához. Ezek a következôk. Operatív rendszerirányítási feladatokhoz szükséges távközlési szolgáltatások Adatátvitel: a telemechanikai rendszerek, távadatgyûjtés, technológiai távfelügyelet, távmûködtetés, fogyasztói korlátozó automatika (FKA), hangfrekvenciás körvezérlés (HKV), belsô energiaelszámolás, zavaríró lekérdezés kiszolgálására. Beszédátvitel: önmagában is többsíkú, ezáltal védett üzemirányítói távbeszélô hálózat (diszpécser, nemzetközi összeköttetések), amely a pont pont közti LB kapcsolatból, CA, AT&T távbeszélô hálózatból épül fel, és ezek tartalé-
23 kaként az ügyviteli távbeszélô rendszer közösen szolgál. A szolgáltatás felhasználói: az Országos Villamos Teherelosztó (), a tartalék teherelosztó (T), a körzeti diszpécserszolgálatok (-ek), az üzemirányító központok (ÜIK-k), az alállomások és az erômûvek. Távközlési szolgáltatások a védelmi rendszerek részére: a távvezetéki védelmek és a rendszer-automatikák. E szolgáltatás felhasználója az alaphálózati üzemvitel. Távközlési szolgáltatások az elszámolási mérés részére: villamosenergia-elszámolási mérésadatok átvitele. E szolgáltatás felhasználói: az MVM Rt. központ, az, a T, az áramszolgáltatók központjai, a -ek, és az erômûvek. Nemzetközi üzemirányításhoz szükséges távközlési szolgáltatások a CENTREL és UCTE adatátviteli és beszédkapcsolatok biztosításához Adatátvitel: telemechanikai rendszerek, távadatgyûjtés, nemzetközi adatcsere, energiaelszámolás, zavaríró lekérdezés, kapcsolt adatátvitel (file transfer) kiszolgálása. Beszédátvitel: üzemirányítói távbeszélô hálózat része. E szolgáltatás felhasználói: az MVM Rt. központ, az, a T, a CENTREL teherelosztók, a bécsi teherelosztó, a laufenburgi UCTE-központ, a szomszédos országok teherelosztói, a -ek és az erômûvek. Mûszaki-igazgatási feladatokhoz szükséges távközlési szolgáltatások Beszédátvitel: ügyviteli, adminisztratív telefonszolgáltatás, városi vonalak kezelése, üzemirányítás tartalékolása, épületen belüli, vezeték nélküli távbeszélôszolgáltatás. Adatátvitel: az informatikai feldolgozórendszerek, WAN/LAN, mûszaki információs rendszer (térinformatika), SAP, banki adatkapcsolatok, internet-alkalmazások. E szolgáltatás felhasználói: az MVM Rt. központ, az, a T, az együttmûködô vállalatok. Az MVM Rt. alaptevékenységeinek ellátásához nélkülözhetetlen a minôségi kiszolgálást biztosító, megbízható, önálló távközlési hálózat fenntartása és fejlesztése. Mára az iparág igen bonyolult és összetett, országos kiterjedésû távközlési hálózatának egy része mind erkölcsileg, mind fizikailag elavult, bár az üzemviteli szakemberek erôfeszítései továbbra is lehetôvé teszik a távközlési igények kielégítését. A hálózatot kiegészítô, külsô szolgáltatóktól bérelt összeköttetések egyre drágábbak s továbbra sem rendelkeznek olyan megbízhatósági jellemzôkkel, amelyet egy stratégiai iparág megkövetel. Az iparág privatizációja után az egyes cégek igényei is megváltoztak az országos távközlési hálózattal szemben. Az üzemirányítói feladatok ellátására akkor is szükség van, amikor rendkívüli helyzet alakul ki egyes körzetekben vagy az energiarendszerben (a villamos hálózati rendszer összeomlása, az országos szolgáltatás teljes vagy részleges kiesése, katasztrófahelyzet). Ezért ezek a feladatok csak különlegesen megbízható, rendkívüli körülmények között is mûködô rendszerekkel végezhetôk el. Az informatikai rendszerek mûködtetéséhez távközlési kapcsolatokra van szükség, amelyeknek biztonsági igénye azonos az informatikai rendszerekével. Ilyen biztonsági igényû és speciális célú szolgáltatásokra a világon Szlovénia 4+4 Horvátország 4+4 23 GHz Gyõr ÉDÁSZ Gyõr 400 4 km 90 km Hévíz 400 Söjtör 1 Keszthely 1 Lenti 1 1. ábra Az MVM Rt. távközlési hálózata (00. június) 59 km Kálváriahegy Toponár 400 6 km Kaposvár 1 Pécs HE. 71 km Bonyhád 14 szál 38,2 km 1x2 Mb 15 GHz Bánhida E. 15 GHz MVM Oroszlány E. Kelenföld Litér 61 km Martonvásár 41,7 km Dunaújváros Paks MUX Paks 400 Paks konténer 88 km Pécs DÉDÁSZ 14 szál DE Rt. 7,3 km 19,6 km Göd ELMÛ Kõbánya Délp. 86 km 40,2 km 32,1 km Nagykõrös Szabadszállás 21,8 km 45,2 km Szekszárd 1 Szekszárd MATÁV Szekszárd ÜIG 6 szál Soroksár 51,7 km 1x2 Mb R.keresztúr Albertirsa 113 km Detk 2 31,4 km Jászberény Városföld 45,8 km Szolnok 2 5 km 42,3 km Szentes 1 Miskolc ÉMÁSZ 8,5 km 23 GHz Mezõkövesd 1 Mikrohullámú rendsze Távközlési hálózatfe 79 km Sándorfalva km 23 GHz 6,7 km Szeged passzív Szeged 0,14 km DÉMÁSZ Sajószöged Felsõzsolca 1 28 km Tisza E. Tiszalök 15 GHz,9 km R4 Debrecen 2 14 szál Debrecen TITÁSZ Jelmagyarázat: Optikai kábel Bérelt optikai kábel Mikrohullámú rendsze
Oroszlány 2 Martonvásár 400 Kálváriahegy DE Rt. cont. DE Rt. szál Dunaújváros 2 2. ábra Az MVM Rt. távközlési hálózata Budapest környéke (00. június) 11 GHz 4 szál Déli pu. MVM BVTSZ GySEV Kelenf.E. ERBE MOL (2 szabad) 2x 18 GHz Csepel E. STM-4 ELMÛ Göd 400 Angyalföld Újpest E. Késmárk u. 18 GHz Délpest Soroksár 1x2 Mb Kõbánya STM-4 Albertirsa 750 Rákoskeresztúr Jelmagyarázat: Optikai kábel Bérelt optikai kábel Távközlési hálózatfelügy Az mellé települt torony, amely egyben teherliftként is szolgál egyetlen közcélú informatikai, távközlési szolgáltató sem vállalkozik, mert a nyilvános távközlési szolgáltatók energiaipari szakértelem nélkül és üzleti megfontolások alapján gazdaságosan nem tudják ezeket a feladatokat megoldani. Sem a MATÁV, sem a magyarországi alternatív távközlési szolgáltatók (pl. PANTEL) üzleti stratégiájában nem található erre vonatkozó megoldás. Ez az oka annak, hogy a VET felhatalmazza a szállítót és a szolgáltatót, hogy külön célú, távközlési hálózattal rendelkezzenek. A saját célú hálózat alkalmazása teljesen megfelel a nemzetközi tapasztalatoknak, a világ nagy szolgáltatói mind ezt a gyakorlatot követik. Példaként említhetô a német RWE és Bayernwerk, a finn FORTUM (volt IVO), továbbá az angol National Grid Co. Mindanynyian jelentôs, saját célú távközlési hálózattal rendelkeznek. Az üzemirányításhoz szükséges új rendszerek, pl. ÜRIK, csak korszerû távközlési infrastruktúrával és kommunikációs hálózattal mûködtethetôk. Ezen túlmenôen az ország EU-csatlakozása és az UCTE-együttmûködés mûszaki feltételrendszere elôírja a távközlési rendszer korszerûsítését, fejlesztését. A fejlesztések során, az üvegszálas optikai technológiából elkerülhetetlenül keletkezô többletkapacitások értékesítése üzleti alapon kötött szerzôdésekkel az üzemeltetési költségek csökkenését eredményezheti. A távközlés terén az egyes áramszolgáltatókkal, erômûvekkel a privatizáció után is szoros a szakmai együttmûködés, hisz az együttmûködô villamosenergia-rendszer megköveteli a koordinált kapcsolatok fenntartását a villamosenergia-ipar üzembiztonsága érdekében. Ugyanakkor a tulajdonosi változások miatt a távközlési hálózatot szükségszerûen módosítani kell. Idôközben megvalósult az ÜRIK-, BAWI- és egyéb projektek távközlési része (1 2. ábra). Ez jelentôs elôrelépés volt a hálózat megújítás terén, hiszen a megvalósult hálózatrész már fejlett technológiával rendelkezik. Ugyanakkor gazdasági okok miatt a minimális üzemirányítási igényeket kielégítô teljes MVM-hálózat nem lett egyenszilárdságú. 1998-ban sor került az MVM Rt. telefonközpontjainak korszerûsítésére is, amely lehetôvé tette a modern digitális technika szolgáltatásainak teljesebb körû kihasználását, megtartva az MVM Rt. ügyviteli távbeszélô-hálózatának korábbi struktúráját. Folyamatosan digitalizáljuk az MVM Rt. üzemirányítói távbeszélô-hálózatát, mind kapcsolástechnikai, mind átviteltechnikai szempontból. Az üzemirányítói távbeszélô rendszer hálózatképét a 3. ábra mutatja be. Elképzelések, tervek 1999-ben indult az MVM Rt. távközlési igényeit kielégítô új rendszerterv elkészítése. Az elôzetes felmérés három verziót javasolt a megvalósításra, amelyek közül egy országos gyûrût is tartalmazó hálózatképet választott ki az MVM. Ez a hálózat SDH (szinkron digitális hierar-
25 Sajóivánka Borsodi E. Felsõzsolca 26.. Tiszalök 28.. Kisvárda Gyõr 14.. Gyõr Szombathely Inota Ajka Litér Héviz 15.. 16.. Söjtör Keszthely Lenti Toponár 17.. Kaposvár Oroszlány Martonvásár 13.. 30.. Pécs 400 Bánhida Pécs E. Pécs 11.... MVM DUME Dunaújváros Paks 18.... Göd OVIT Üz. 12.. BVTSZ.. Lõrinci Albertirsa 25.. Detk 23.. 19.. Sándorfalva Szeged 2 21.. Mátrai E. Szolnok Szeged 2+ Sajószöged 22.. 30.. Békéscsaba Tisza-II.E. Debrecen Debrecen DEFINITY központ Tervezett DEFINITY közpo Mellék állomás.. Irányszám Átviteli út saját digitális há DEFINITY trönk 4W+EM DEFINITY trönk 2 Mbps Kihelyezett mellék. Átviteli út TVF-en DEFINITY trönk 4W+EM Kihelyezett mellék 3. ábra Az MVM Rt. üzemirányítói távbeszélô-hálózata chia) technológiára épül, megtartva a más technológiákkal (ATM) való bôvíthetôség lehetôségét és alternatívaként elkészítettük a teljesen ATM-technológiára épülô hálózat tervét is. A végleges rendszerterv rögzítette egy olyan MVM Rt. tulajdonú távközlési hálózat mûszaki alapjait, amely biztonságos, megfelelô tartalékokkal rendelkezô távközlést tesz lehetôvé és egyúttal az MVM Rt.-nek a távközlési piacra lépését is elôsegíti. A terv közel 0 távközlés-technikailag elérendô objektumra készült, és mintegy 00 km-es optikai nyomvonalat dolgozott ki. Az MVM Rt. más, nyilvános távközlési szolgáltatókkal szemben a végponttól végpontig való szolgáltatásmenedzselést tartja az egyik legfontosabb feladatának a terv megvalósítása során. A tervezett hálózat mintegy Mrd Ft beruházást igényel. Az országos optikai hálózat a jelenlegi digitális hálózati elemeket is magában foglalva a 4.1. és 4.2. ábrán látható. A hálózat úgynevezett optikai gyûrûkbôl épül fel, amelyek lehetôvé teszik az egyes távközlési átviteli utak megfelelô védelmét (n 1) hiba esetén is. Az így kialakított hálózaton az országhatár mentén húzódó távközlési optikai gyûrû va- A János-hegyi mikroállomás
26 Szlovénia Lenti 1 km Horvátország Söjtör 1 L6 Bécs L5 2x Hévíz 400 33 km 3,3 km 60 km Gyõr ÉDÁSZ Ajka Gyõr 400 89,6 km 12 km Keszthely 1 Veszprém Szigetvár 1 Toponár 400 34 km Bõs 30 km Oroszlány E. Inota 5,4 km Kaposvár 1 Kálváriahegy 71 km Litér 23,2 km 93 km 34,6 km Bonyhád Pécs HE. 7,2 km 50 km Pécs Bánhida 60,6 km Martonvásár Szfehérvár L13 39,8 km Dunaújváros 96 km Paks MUX 40 km Sajóivánka Ózd Kisvárda 2 33 km Borsodnádasd Felsõzsolca 400 11,9 km Felsõzsolca 1 Léva Salgótarján 28 km Miskolc ÉMÁSZ 26,9 km Nyíregyháza Tiszalök Nagybátony Sajószöged 50 km 4 szál Tisza E. Eger 35 km Mátrai E L4 3,6 km L3 Mezõkövesd 1 44,3 km 65 km Göd Detk 2 21 km/5 km L2 R4 17 km 26,7 12 km km szál L1 ELMÛ Debrecen 2 14 szál 12,6 km Debrecen TITÁSZ Kõbánya Jászberény 67 km MVM Kelenföld Rákoskeresztúr 42 km Soroksár DE Rt 7,3 km 68 km Paks konténer Paks 400 13,5 km Szekszárd 1 6 szál 2,5 km Szekszárdkir 6 szál 0,7 km Szekszárd MATÁV 6 szál 2,7 km Szekszárd ÜIG 72 km 52,7 km Nagykõrös Kecskemét Szabadszállás Kiskunhalas 2 km 2x Városföld Albertirsa 113 km 60 km 38,3km Sándorfalva 4 km Szeged 2 25km Szolnok 2 79 km Szentes 15km 5 km 32 km Hódmezõv. 1 km SzegedKD Szeged DÉMÁSZ 65 km 30 km 30 km Mezõtúr Békéscsaba 400 1 km 30 km 65 km Orosháza 1 4 km Békéscsaba 55 km Arad 35 km Szeghalom 39 km Berettyóújfalu 1 2x Jelmagyarázat km 35 km km Nyírbátor 1 Mátészalka 1 Meglévô optikai kábel 00 május Tervezett optikai kábel 00 május-d Tervezett optikai kábel 01 Tervezett optikai kábel 02 Bérelt optikai szakasz 4.1. ábra A rendszerterv által meghatározott hálózat (országos) lósítható meg. Ez a nagy gyûrû megfelelô forgalomtechnikai eljárások segítségével logikailag is megvalósítható, ezzel is növelve a hálózat rendelkezésre állását. Göd400 A távközlési üzletben való részvétel Kálváriahegy Angyalföld 12 Újpest E 21 km 12 A korszerû digitális technikára alapozott fejlesztés az MVM igényeinek kielégítése mellett jelentôs többletkapacitást eredményez, ami jól hasznosítható a távközlési piacon. Ennek vizsgálatára külsô szakértôk bevonásával az MVM Rt. elemzô tanulmányt készített. Az anyag a következôket mutatta ki: u A piaci feltételek változásának eredményeként a magyarországi energiaés távközlési ipar területén új üzleti lehetôségek adódnak. u Az MVM Rt.-nél a tervezett mûködési és szervezeti változások segítik a rugalmasabb, piacorientáltabb mûködést. A diverzifikációs lehetôségek elemzése szerint a távközlés irányába érdemes nyitni. A magyar távközlési piac is változásokon megy keresztül, ami lehetôséget nyújt új piaci szereplôk belépésére. Az Oroszlány 2 Martonvásár 400 DUME kon. DUME Dunaújváros 2 L7 DUFI 4 Déli pu L11 BVTSZ MOL km 4.2. ábra A rendszerterv által meghatározott hálózat (budapesti) L9 L L8 Kelenföld km ERBE Csepel E Elmû MVM GYSEV Délpest Soroksár 12 15 km Kõbánya Késmárk u Rákoskeresztúr Jelmagyarázat Meglévô optikai kábel 00 május Tervezett optikai kábel 00 május-d Tervezett optikai kábel 01 Tervezett optikai kábel 02 Bérelt optikai szakasz 2
27 MVM Rt.-nek célszerû kihasználni ezt a lehetôséget: a liberalizálódó távközlési piac vezetékes vagy mobil szolgáltatási vállalkozásaiba beszállva tudjuk kihasználni potenciális adottságainkat. Az MVM mint az energiaszektor országos szállító alaphálózatának tulajdonosa megfelelô infrastrukturális alapot tud rendelkezésre bocsátani egy országos távközlési gerinchálózat kiépítéséhez. Az MVM Rt. számos egyéb közmûszolgáltatóval szemben elônyösebb helyzetben van, mivel saját tulajdonában van maga a fizikai hálózat. Ennek több elônye is van: u Jogi szempontból könnyebbé teszi a hálózat felhasználását közcélú távközlési szolgáltatás céljára. u Jelentôs pénzügyi elônyökkel bír, ha a kiépítési folyamat gyors és a terjeszkedéshez nincs szükség hatósági engedélyekre. u További költségeket lehet megtakarítani az MVM Rt. meglévô infrastruktúrájának, a nagyfeszültségû villamos hálózatnak a kihasználásával. u Az MVM Rt. az adatátvitel és a zártláncú felhasználócsoport (CUG) piacán keresztül léphet be a legkisebb kockázattal a távközlési piacra. A távközlési piac már ma is jelentôs érdeklôdéssel fordul az MVM által nyújtott lehetôségek irányába. Folyamatosan kapunk felkéréseket a hazai piac szereplôitôl, de nagy nemzetközi partnereink is egyre több üzleti lehetôséget ajánlanak. Példaként kiemelhetjük a szlovák SE által felajánlott együttmûködést, amelynek eredményeként a Gyôr Bôs határmenti OPGW összeköttetés létesítésére és hasznosítására vonatkozó szerzôdés készül. Másik hasonlóan nagy jelentôségû megkeresés a szlovén partnerünktôl, az ELES-tôl a már meglévô horvát szlovén irányban telepített fénykábel hasznosítására egy déltôl északi irányban haladó gerinchálózat részeként. A mind gyakrabban érkezô üzleti ajánlatok teljesebb kihasználása érdekében az MVM elôrehaladott tárgyalásokat folytat egy másik nagy állami tulajdonú céggel, az Antenna Hungária Rt.-vel. Az erre vonatkozó szándéknyilatkozat nemrég aláírásra került. A két cég eszközei és lehetôségei között meglévô komplementaritás a mûszaki megoldások olyan szinergiáit kínálja, mely mindkét cég számára jelentôs elônyöket hozhat. Ezek feltárása jelenleg folyamatban van, és ha rövid idôn belül a szükséges jogi keretek tisztázódnak, a távközlési üzlet nyújtotta lehetôségek kihasználása a jelenlegi szintnél lényegesen magasabbra emelkedhet. HIREK HIREK HIREK HIREK HIREK HIREK HIREK HIREK Közmeghallgatás Brüsszelben 00. szeptember 14-én tartotta a DG TREN a belsô energiapiac bôvítésével kapcsolatos közmeghallgatást. A megnyitó beszédet F. Lamourex fôigazgató tartotta, de a délutáni ülésen mintegy negyedórás elôadást tartott L. de Palacio alelnök aszszony is. Ô a következô kérdésekre utalt: A villamos- és gázipari liberalizáció célja az Európai Közösség tagállamaiban a fenntartható fejlôdés és egy önszabályozó egyensúlyi helyzet elérése. Maga a liberalizáció sikeresnek tekinthetô, pozitív hatása az elvártnál nagyobb piacnyitás, ugyanakkor néhány országban problémák vannak e téren. A bizottság mindazon esetekben, ahol a reguláció hiányzik, vagy például a gázpiaci nyitásnál késedelmek vannak, jogi akciókat kezdeményez. A villamosenergia-piacnyitás kedvezô hatása az árak csökkenése és a piaci környezet fejlôdése. A cél az egységes, integrált villamosenergia-piac létrehozása. A gázáraknál hasonló trendet vár, ugyanakkor a petróleum árakhoz történô indexálás elképzelhetô. A piacnyitás gyorsítása a piac szerkezetének a változását jelenti, ezen belül a hozzáférés feltételeit, a reciprocitás fokozatos megszüntetését és a fogyasztók valódi választási lehetôségének biztosítását is. Biztosítani kell a diszkriminációmentes hozzáférést, a valóban független hálózatüzemeltetôt, a tevékenységek szétválasztását az átláthatóság, megbízhatóság és objektivitás érdekében. A villamosenergia-piac fragmentáltságát, amelyet a hiányzó infrastruktúra, illetve helyi ellenállás okoz elsôsorban, lehetôleg önkéntes egyezményekkel kell kiküszöbölni. Erre jó példa a tranzitkérdés, a hálózatok igénybevételének formálódó szabályozása. Ha nem lesznek önkéntes megállapodások, akkor a bizottságnak jogi akciókat kell kezdeményezni. Továbbra is fontos a közérdekû szolgáltatási kötelezettségek biztosítása, ezen belül a megbízható ellátás, a szegény embereknek az ár garantálása és a szolgáltatás minôségének javítása. A szociális partnerek, a környezetvédelmi szervezetek, az elosztók és szolgáltatók, a kereskedôk, a gáztársaságok, a villamosenergia-ipari társaságok, az átviteli hálózat üzemeltetôi, a fogyasztók és a villamosenergia-tôzsdék nevében felszólaló résztvevôk állást foglaltak a további piacnyitás szükségességében, ugyanakkor felhívták a figyelmet a még rendezetlen kérdésekre, illetve a piacnyitás árnyoldalaira is. A villamosenergia-ipar nevében vezetô elôadást tartott az EURELECTRIC, amely álláspontját írásos dokumentumban is nyilvánosságra hozta. Az EURELECTRIC volt az egyetlen szervezet, amely a villamosenergia-piacnyitással összefüggô egyéb kérdések, mint például a megújuló energiaforrás és a kapcsolt villamosenergia-termelés, a gázpiaci liberalizáció, a GATS-tárgyalások, a közbeszerzés, a környezetvédelmi korlátozások egységes kezelése és a környezetvédelmi adózás szabályozásával foglalkozott. (Dr. Gerse Károly) A HEW kanadai társaságnak értékesít CO 2 -kibocsátást A hamburgi villamos mûvek (HEW) az elsô német társaság, amely megkezdte a kereskedelmet a CO 2 -kibocsátási jogokkal a Kiotói Jegyzôkönyv és az Európai Bizottság kibocsátás-kereskedelemrôl szóló Zöld könyve alapján. 3000 tonna szén-dioxid éves kibocsátásának átadásáról van szó 00-tôl 07-ig, amelyet Hamburgban megújuló energiaforrások alkalmazásával akarnak elérni. A vevô egy kanadai villamosenergiaszolgáltató társaság, a Trans-Alta. A New York-i ügynökség, a NatSource, 0,75-2 USD/tonnára becsüli a CO 2 árát, így az üzlet értéke maximum 42 000 USD lehet. EU orosz energiapartnerség Az Európai Unió hosszú távra szóló stratégiai partnerséggé kívánja átalakítani az Oroszországhoz fûzôdô kapcsolatait jelentette ki hétfôn az Európai Bizottság szóvivôje, megerôsítve azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint az Unió tárgyalásokat kezdett Oroszországgal onnan származó energiabehozatalának nagymértékû növelésérôl. A Financial Times hétvégi számában közölt jelentés szerint a bizottság illetékesei elmondták, hogy az Unió szeretné megduplázni jelenleg évi 0 millió tonna olaj-egyenértékû földgázimportját Oroszországból, és onnan származó olaj-, illetve villamosenergia-importját is növelni kívánja. (Magyar Hírlap, 00. október 3.)