A MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZÉCHENYI ZSIGMOND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZÉCHENYI ZSIGMOND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2011

TARTALOM 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok... 7 1.3. Az alaptevékenységhez kapcsolódó főbb kiegészítő és segítő tevékenységek... 8 1.4. Az iskola története... 8 1.5. ÖKOISKOLA 2010-2013... 10 2. NEVELÉSI PROGRAM... 11 2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai... 11 2.1.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelve:... 11 2.1.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai:... 13 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 19 2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 20 2.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 23 2.4.1. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás... 23 2.4.2. Tanórán kívüli tevékenységek... 24 2.5. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja... 24 2.5.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:... 24 2.5.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése... 25 2.5.3. A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek... 25 2.5.4. A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek... 26 2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 27 2.7. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, kollégiumi, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei... 28 2.7.1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere... 28 2.7.2. Szülők és pedagógusok együttműködése... 29 2.8. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok... 30 2.8.1. Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint:... 30 2.8.2. Az életvitel és a kommunikáció tantárgy (szociális, életviteli és környezeti kompetenciák) értékelésének alapelvei:... 30 2.8.3. Vizsgával kapcsolatos szabályok:... 31 2.8.4. Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek:... 34 2.8.5. A bizonyítványok kiadásának rendje... 36 2.8.6. Magatartás és szorgalom minősítési rendszere... 36 2.9. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei... 41 2.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos tudnivalók 42 2.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei... 44 2

2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 46 2.13. Az iskola fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatai... 46 2.14. Az intézmény környezeti nevelési programja... 53 2.14.1. Alapelvek, jövőkép, célok... 53 2.14.2 A környezeti nevelés színterei... 55 2.14.3. A környezeti nevelés módszerei... 60 2.14.4. A környezeti nevelés taneszközei... 60 2.14.5. Erőforrások... 61 2.14.6. Iskolán kívüli együttműködés... 62 2.15. Az intézmény egészségnevelési és egészségfejlesztési programja... 63 2.15.1. Jogszabályi háttér... 63 2.15.2. Helyzetelemzés... 64 2.15.3. Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja... 65 2.15.4. Az egészségfejlesztés főbb területei... 65 2.15.5. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek... 66 2.15.6. Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők... 67 2.15.7. A segítő kapcsolatok... 69 2.15.8. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei... 69 2.15.9. A mindennapos iskolai testedzés programja... 72 2.15.10. Terveink:... 73 2.15.11. Értékelés, újabb célkitűzés... 73 2.16. A tanulók fizikai állapotának mérése... 74 3. FELNŐTTKÉPZÉS... 76 3.1. A tagozat munkarendje... 77 4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 78 4.1.A kompetencia alapú oktatás bevezetése... 78 4.2. Az intézményben a TÁMOP 3.1.4 pályázat alapján megjelenő kompetenciaterületek, tevékenységek 80 4.3. Új tanulásszervezési eljárások... 85 4.4. Önálló intézményi innovációk... 88 4.4.1. Erdei iskolai program... 88 4.4.2. Természetismereti vetélkedő... 90 4.4.3. 24 órás teremfoci... 91 4.4.4. Környezeti nevelés a fenntartható fejlődés érdekében... 91 4.5. Más intézményektől átvett jó gyakorlatok... 93 4.6. A TÁMOP 3.1.4. projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek... 94 4.7. Szakközépiskolai helyi tanterv... 102 4.8. Felnőttek középiskolája helyi tanterv... 103 4.8.1.Nappali tagozat helyi tanterve... 103 4.8.2. Levelező tagozat helyi tanterve... 104 4.9. Szakiskolai helyi tanterv... 105 3

5. SZAKMAI PROGRAMOK... 106 5.1. Képzési profil, általános szabályok... 106 5.2. Modulrendszerű szakképzés... 107 5.3. Moduláris rendszerű helyi tantervek... 109 5.3.1. Ács-állványozó... 109 5.3.2. Bútorasztalos... 110 5.3.3. Bútoripari technikus... 111 5.3.4. Dísznövénykertész... 112 5.3.5. Erdészeti szakmunkás... 113 5.3.6. Erdésztechnikus... 114 5.3.7. Épületasztalos... 115 5.3.8. Kertész és növényvédelmi technikus... 116 5.3.9. Kőműves... 117 5.3.10. Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó... 118 5.3.11. Természet és környezetvédelmi technikus... 119 5.3.12. Vadgazdálkodási technikus... 120 5.3.13. Internetes alkalmazásfejlesztő... 121 5.3.14. Bőrdíszműves... 122 5.3.15. Élelmiszer- és vegyi áru-eladó... 123 5.3.16. Gépi forgácsoló... 124 5.3.17. Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító... 125 5.3.18. Pék- cukrász... 126 5.4. Előrehozott szakképzés... 127 6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 135 7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI... 137 4

1. BEVEZETŐ 1.1. Az intézmény jogi státusza Az iskola hivatalos elnevezése, címe: MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZÉCHENYI ZSIGMOND SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA Székhely: 8734 Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta, Ady Endre u. 8. Telefon: 85/312-051 (központ) 85/310-389 (igazgató) Telefon/fax: 85/314-774 E-mail cím: szechenyiszki@gmail.com Telephely: 8700 Marcali, Hősök tere 3. Telefon/fax: 85/510-130 E-mail cím: info@szim.sulinet.hu OM azonosító: 034190 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 03-0164-03 Felnőttképzési lajstromszám: 0189 Az alapító okiratának száma, kelte; az engedély kiállítója Alapító okirat száma: 74/2011.(V.09.) és 61/2011.(IV.28.) Alapító okirat kelte: Marcali, 2011. május 09. Alapító okirat kiállítója: Marcali Város Önkormányzata Az iskola fenntartója: Marcali Város Önkormányzata 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Az intézmény képviselője: Markhard József igazgató 5

A Közoktatási Törvény 18. -a szerint az intézményvezető esetenként külön megbízást adhat az intézmény képviseletére valamely munkatársnak. 6

Kollégiumi ellátás A Marcali Város Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok Általános iskola Szakiskolai képzés 9-10. évfolyamon - mezőgazdasági szakmacsoport - építészeti szakmacsoport - faipari szakmacsoport - élelmiszeripari szakmacsoport - könnyűipari szakmacsoport - gépészeti szakmacsoport - kereskedelem szakmacsoport Szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyamon - mezőgazdasági szakmacsoport - környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoport informatikai szakmacsoport sportiskolai képzés (labdarúgás) Szakmunkásképzés 11-12-(13). évfolyamon - 10. évfolyamra épülve - alapfokú iskolai végzettségre épülve Felnőttek Felnőttek Szakmunkás Érettségire középiskolája középiskolája képzés épülő nappali tagozat levelező középiskolai szakképzés tagozat végzettségre épülve 7

1.3. Az alaptevékenységhez kapcsolódó főbb kiegészítő és segítő tevékenységek - felnőtt tanfolyami oktatás, vizsgáztatás - diákétkeztetés - szolgáltatási tevékenység (tanműhelyek, kollégium, gépjárművek, kertészet, étterem, konyha) - vállalkozási tevékenység (tanerdő, csemetekert, vadászterület, mezőgazdasági tevékenység) - diáksport, testkultúra, fizikai kondicionálás - szakértés, szaktanácsadás 1.4. Az iskola története A szőcsénypusztai Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskolát jogi, közigazgatási értelemben 1963. június 1-jén alapították. Az intézmény 1992-ig kizárólag erdészeti szakmunkásképzéssel foglalkozott, 1986-tól - a barcs-középrigóci erdészeti szakmunkásképzés megszüntetését követően - párhuzamos osztályokban. Az 1980-as évek végén az erdőgazdaságok, mezőgazdasági üzemek kérésére, a fenntartó egyetértésével kezdte meg kihalófélben lévő, de szükséges szakmák (bognár, kádár, mezőgazdasági és patkolókovács) oktatásának előkészítését: a tárgyi és a személyi feltételek megteremtését. Az intézmény szakképzési profilja, ennek alapján, 1995-ig folyamatosan bővült: bognár, kádár, mezőgazdasági és patkolókovács, erdőművelő-fakitermelő, dísznövénykertész, bútor- és épületasztalos szakmákban folyt szakképzés. Az alapító okirat 1997-ben történt módosítása után 1998. szeptember 1-jétől 9-10. osztályos, illetve dolgozók középiskolája általános műveltséget megalapozó képzésformákat, 2000. szeptember 1-jétől erdészeti szakmunkás, mezőgazdasági és patkolókovács, dísznövénykertész, asztalos, vadász-vadtenyésztő, ács-állványozó szakképzést, 2001. szeptember 1-jétől pedig vadgazdálkodási technikus, faipari technikus, erdésztechnikus, kertész- és növényvédelmi technikus, 2005. szeptember 1-jétől kőműves, 2009 szeptemberétől növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó, környezetvédelmi technikus képzést lehet folytatni az intézményben. A Marcali Szakképző Iskola a fenntartó önkormányzat 61/2011. sz. határozata alapján 2011. július 1-jén beolvadt a MVÖ Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és 8

Szakiskolájába. A Marcali Szakképző Iskola a MVÖ Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolájának telephelyeként fog tovább működni. A telephely története: Az intézet 1970 szeptemberében lett önálló szakképzési intézmény. Ezt megelőzően 17 évig a kaposvári 503.sz. Szakmunkásképző Intézet fiókiskolájaként működött. Ebben az időszakban a bőrdíszműves, a mezőgazdasági gépész, az asztalos, a villany- és autószerelő, a kőműves, a lakatos és nőiruha-készítő tanulók elméleti képzését Marcali város többi iskolájának pedagógusai látták el, a gyakorlati oktatás pedig a város és a városkörnyék kisiparosainak segítségével valósult meg. Az első önállóan megkezdett tanévben (1970) indult meg az iskola független nevelőtestületének és gazdasági személyzetének kialakítása. Ezzel egy időben kezdte meg az első tanműhely is működését a Marcali Bőrdíszmű Vállalatnál. A későbbiek folyamán a városban és a városkörnyéken létrehozott vállalatok (főként leányvállalatok) saját tanműhellyel segítették a szakember-utánpótlást. 1982-re sikerült elérni, hogy minden szakmában megvalósuljon a csoportos tanműhelyi képzés. Szakközépiskolai oktatás először 1987-ben kezdődött meg a bőrdíszműves és a gépi forgácsoló, majd a számítástechnika, ill. a telefon- és hálózatszerelő szakmákban. Érettségi bizonyítvány megszerzésére a szakmunkások szakközépiskolájának levelező (1988-tól), majd 1996-tól e képzési forma nappali intenzív tagozatos osztályai is lehetőséget nyújtottak. 1989-ben pedig az első iskolai tanműhelyt is birtokba vehettük, ahol elsőként a gépi forgácsoló és bőrdíszműves, a későbbiekben pedig a nőiruha-készítő tanulók kaptak helyet. Érettségizett tanulók számára a rövid életű, de nagyon népszerű gazdaasszony, számítástechnikai szoftverüzemeltető, ill. gazdasági informatikus képzés indult. 2006-tól pék- cukrász tanulók oktatásával bővítettük képzési palettánkat. A Pedagógiai Programban szereplő, az általános képzési szakaszt követő szakmai képzések gyakorlata jelenleg, a szakképzés megújítása érdekében, úgynevezett duális képzés keretében az iskolai és vállalati tanműhelyekben, valamint egyéni képzőhelyeken valósul meg. 9

1.5. ÖKOISKOLA 2010-2013 Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatán intézményünk elnyerte az Ökoiskola címet. A cím azoknak a nevelési-oktatási intézményeknek az elismerését szolgálja, melyek átgondoltan, intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati megvalósításával, a környezeti neveléssel. Az Ökoiskola cím adományozása kapcsolódik az ENSZ A fenntarthatóságra oktatás 2005 2014 évtizedének programjához. A cím elnyerésének előnyei: A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar "ökoiskola" kritériumrendszer intézményünk megkülönböztető minőségjelzője lett, mely vonzóvá teszi az iskolát a szülők számára, és pozitív külső visszajelzést nyújt az iskola munkájáról a fenntartó számára. Az állami kezdeményezésre létrejövő hálózat tagjaként iskolánk nagyobb eséllyel vehet részt a környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon. Intézményünk a cím elnyerésével az Ökoiskolák Hálózatának tagja lett, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését. Tanulóink részt vehetnek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ökoiskoláknak szervezett környezet- és természetvédelmi tárgyú programjain, rendezvényein, pályázatain.

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai 2.1.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelve: Intézményünk tevékenységét az alábbi alapelvek határozzák meg: Az 1963-ban alapított iskola több mint 40 éves története során - a különböző szerkezeti és tartalmi változásai mellett - országosan is elismert bázisává vált a szakmunkás és technikus szakemberképzés egyes területeinek. Intézményünk nevelő - oktató munkája során a következő alapelveket tekinti elsődlegesnek: Mindenkor felelősséget vállalunk a tanulók testi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért. A szakképzés mellett törekszünk arra, hogy diákjaink az emberi alapműveltség valamennyi irányába nyitottak legyenek. Alapvető értékünk a szűkebb és tágabb hazához, Európához, annak kultúrájához, hagyományaihoz, ünnepeihez való kötődés. A nevelést az oktatással azonos értékűnek tekintjük. Értékközvetítő munkánk során a tudás megbecsülése és a munka tisztelete összetartozik. A modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja, hogy lépést tartsunk az informatikai forradalommal. Nem tekintjük magunkat elit iskolának, de a tehetséggondozásnak és a képességfejlesztésnek fontos szerepet tulajdonítunk. Törekszünk az életen át tartó tanulás igényének felkeltésére. Az iskolai munkánk során olyan tevékenységi formákat működtetünk, amely biztosítja tanulóink esélyegyenlőségét. Kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő egyéni foglalkozást. A tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeiknek kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel. Megpróbálunk megbízható támaszai lenni a társadalom perifériájára szorult, sajnos, egyre nagyobb számú, tanulóinknak. Nem engedjük meg a gyermekek vagy hozzátartozóik hátrányos megkülönböztetését nemzeti, etnikai, vallási, politikai hovatartozásuk, más véleményük, továbbá vagyoni vagy jövedelmi helyzetük miatt. 11

A feltételek biztosításával és az ismeretek közvetítésével az egészséges életmód iránti igény kialakítására törekszünk. Kapcsolatrendszerünket, szellemi és anyagi tőkénket mozgósítva mindent elkövetünk a korszerű oktatás és szakképzés feltételrendszerének megteremtéséért. A rövid életű pedagógiai divatot mellőzve, a saját utunkat járva igyekszünk elébe menni a változásoknak. 12

2.1.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: Célok 1. A tanulási motiváció felkeltése 2. Képességek fejlesztése, differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazása, a lemaradt tanulók felzárkóztatása Feladatok, eszközök, eljárások A gyakorlathoz kapcsolódó projektmunkákra építő képzés. Projektpedagógiai témahetek, moduláris oktatási programok megvalósítása. Kompetencia alapú oktatás három kompetenciaterületen (szövegértés-szövegalkotás, matematika, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák). A tanulás tanítása. IKT - eszközök, digitális tananyagok széleskörű alkalmazása. Az osztályfőnöki és szaktanári munkában a tanulók egyéni tanulási útjának tanácsadói segítése. Fejlesztő értékelés. Az idegen nyelv, informatika, testnevelés, életvitel foglalkozások és a szakmai gyakorlat csoportbontásban való oktatása. Új tanulásszervezési eljárások, kooperatív módszerek alkalmazása. Nem kötelező tanórai foglalkozásokon (szakkörök, sportkörök, énekkar, korrepetálás) a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Tanulmányi előmenetelben lemaradók számára korrepetálási lehetőség, szükség esetén egyéni foglalkozás biztosítása. Iskolai tevékenységünk során kiemelt figyelmet szentelünk a sajátos nevelési igényű tanulók szűrésére, rehabilitációjára, egyéni fejlesztő foglalkozások szervezésére. Iskolánkban fejlesztő pedagógusok foglalkoznak az SNI-s tanulókkal. 13

3. A tanulók személyiségfejlesztése 4. Az érzelmi kultúra gazdagítása, az erkölcsi tudat erősítése 5. A vizsgákra való eredményes felkészítés A kompetencia alapú oktatási program keretében a tantestület egésze részt vesz különböző módszertani képzéseken (kooperatív tanulás, tanulás tanítása, tevékenységközpontú pedagógiák, drámapedagógia, IKT- eszközök alkalmazása, SNI-s tanulók integrált nevelése). Következetes osztályfőnöki és szaktanári nevelőmunka, személyes példamutatás. A 9. évfolyamokon a szociális kompetencia fejlesztése az életvitel tantárgy keretén belül heti három órában. Önismeret, társismeret, együttműködés fejlesztése (a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások keretén belül). Osztályfőnöki órákhoz kapcsolódó személyiségfejlesztő program (iskolai módszertani feladatgyűjtemény). Következetes mérési, értékelési rendszer alkalmazása. Az iskola hagyományainak ápolása, diákrendezvények élményt adó megrendezése, iskolai és állami ünnepek méltóságteljes megünneplése. Iskolánk névadója Széchenyi Zsigmond életútjának megismertetése, példaképül állítása. Etikai témák tanórákon történő feldolgozása (osztályfőnöki, társadalomismeret-etika, életvitel). A diákönkormányzat működésének támogatása. Az eredményes ismeretszerzés érdekében differenciált kiscsoportos foglalkozásokat alkalmazunk idegen nyelv, informatika, testnevelés tantárgyak, ill. szakmai gyakorlat esetében, továbbá kompetencia alapú oktatási programcsomagok segítségével oktatjuk a magyar nyelv és irodalom, 14

6. A nevelés- oktatás folyamatában a tanulók egészségének fejlesztése 7. Az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet kialakítása 8. A tanulótársakkal, munkatársakkal való valamint a matematika tantárgyat. Az anyanyelv és irodalom, ember és társadalom (társadalomismeret, etika, történelem) műveltségterületet tantárgyi bontás nélkül oktatjuk. A kötelező és a választható érettségi tantárgyakból, az eredményesség érdekében, az egyéni fejlesztő foglalkozást tartó kollégával együttműködünk. Testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon és a sportköri szakosztályokban a tanulók mindennapos testedzésre, egészséges életmódra nevelése. Bekapcsolódás az iskolán kívüli sportéletbe, valamint házibajnokságok rendezése. Egészséges életmódra nevelő iskolai rendezvények, akciók (vetélkedők, diáknap stb.) rendezése. Szaktárgyi és osztályfőnöki tanári munka során az egészséges életmód hangsúlyozása (életvitel). Szenvedélybetegségek és drog-megelőzési programok működtetése, együttműködve a Marcali Rendőrkapitánysággal, iskolaorvossal, védőnővel. Az iskolai kulturált környezetének megőrzése érdekében kifejtett tevékenység (folyamatos karbantartás, takarítás, tanulói környezetszépítő akciók). Környezetvédelmi ismeretek nyújtása szaktárgyakban. Természetismereti vetélkedő a 9-10. évfolyamon a környék iskolái között. Környezeti nevelési program. (Környezetvédelem moduláris oktatási program bevezetése a 9. évfolyamon heti két órában). Erdei iskolai program működtetése. Az iskolai dolgozók személyes példamutatása. Csoportos feladatok biztosítása mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés során (projektek, témahetek 15

együttműködés és a kommunikációs készségek fejlesztése 9. A gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez igazodó szakmai és közismereti ismeretek nyújtása szervezése). A tanulói együttműködésre építő módszertani elemek alkalmazása (kooperatív módszerek) a tanórákon. A diákönkormányzati tevékenység támogatása. Szakmai kirándulások, üzemlátogatások szervezése. Kompetencia alapú oktatás. A kommunikációs képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv, az idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki órák keretén belül. Az idegennyelv-oktatás területén célunk - az érettségire való felkészítés mellett hogy minél több tanuló jusson el a nyelvvizsgáig. Számítástechnikában megfelelő felkészültséget tanúsító tanulók számára lehetőséget teremtünk az OKJ szakképesítő vizsga, ill. ECDL vizsga letételére. Az idegennyelv-oktatás hatékonyságát lehetőségek szerint idegen nyelvi labor alkalmazásával növeljük. Életszerű gyakorlati feladatok biztosítása a tanműhelyekben, szakmai bemutatók, versenyek szervezése, szakkiállításokon való részvétel biztosítása. Szakmatörténeti gyűjtőmunka és az ehhez kapcsolódó kiállítások megrendezése. IKT - eszközök, digitális tananyagok alkalmazása. Kiterjedt kapcsolatrendszer az adott szakterületen tevékenykedő cégekkel. Együttműködési megállapodással, tanulószerződésekkel a tanulók teljes- vagy rész gyakorlati képzésének külső biztosítása. Az iskolai tanműhelyi feltételek folyamatos korszerűsítése. Munkajogi, gazdasági, minőségbiztosítási és vállalkozási ismeretek oktatása. 10. A munkával kapcsolatos Életszerű, gyakorlatias projektfeladatok alkalmazása. 16

igényesség és felelősségtudat kialakítása 11. Tanulóink felkészítése az önálló ismeretszerzésre, az élethosszig tartó tanulásra 12. Tanulóink felkészítése Magyarország európai integrációjára 13. Tanulóink felkészítése a felelős állampolgári szerepvállalásra Modulrendszerű szakképzés. Felkészítés önálló ismeretszerzéshez szükséges információhordozók használatára. Könyvtári szolgáltatások és internethasználat biztosítása. Egyes szakmákban vizsgaremek készítése. Igényes munkakörnyezet biztosítása az iskolai képzés során. Az üzemi gyakorlat során részvétel a termelőfolyamatokban. Az igényes, minőségi munkavégzést preferáló értékelési rendszer működtetése. Önálló tanulásra, információgyűjtésre és problémamegoldásra késztető feladatok alkalmazása. Az önálló ismeretszerzés információhordozóinak megismertetése, felkészítés használatukra. Történelem, földrajz, vállalkozási ismeretek, életvitel tantárgy keretén belül, ill. bizonyos szakmai csoportoknál külön tantárgy keretében, hangsúlyozottan foglalkozunk az EU-s ismeretekkel. Bekapcsolódunk az európai uniós oktatási programokba (Comenius, Leonardo da Vinci). Tanulóink alaposabb idegen nyelvi ismereteit emelt óraszámú nyelvoktatással, fakultációs lehetőséggel segítjük. Társadalomismeret és vállalkozási ismeretek tantárgyak tanítása. Iskolai diákönkormányzat működtetése, diákközgyűlések szervezése. Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek során. A felelős állampolgári szerepvállalás kialakítása érdekében megvásároltuk a Belvárosi Tanoda 17

14. A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés 15. Hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés 16. A képzés valamennyi területén a gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása Alapítványi Gimnázium Hasznos holmik című jó gyakorlatát. Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt: szakmai szakkörök, énekkar, sportfoglalkozások stb. A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat, kondicionálóteremhasználat, sportlétesítmény használata. Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házibajnokságok szervezése. Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű megünneplése. Osztálykirándulások szervezése, Magyarország kulturális és történelmi nevezetességeinek megismertetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre. A gyakorlati jellegű foglalkozásokat emelt óraszámban oktatjuk. Jól felszerelt tanműhelyekkel, szaktantermekkel biztosítjuk a gyakorlati tapasztalatokhoz kötődő képzés tárgyi feltételeit. Tantárgyi projektfeladatok, vizsgaprojektek alkalmazása. 18

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelési tervünkben és helyi tantervünkben a követelmények kialakításánál kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a tanulók adottságaikkal, belső fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Az eredményes személyiségfejlesztés színterei: 1. Sokoldalú iskolai élet biztosítása - iskolai diákönkormányzat - szakkörök - iskolai diáksport egyesület rendezvényei - iskolaújság működtetése - hagyományőrző rendezvények (diáknap, tanulmányi versenyek, ünnepek, megemlékezések, stb.) - versenyeztetés (tanulmányi, gyakorlati/szakmai, kulturális és sport területén). 2. Önismeret kialakítása Területei: - osztályfőnöki óra, pályaorientációs foglalkozások - csoportmódszerek - együttműködési készséget fejlesztő munkamódszerek alkalmazása - tanórán kívüli és diákönkormányzati tevékenység 3. Életvitel, életmódformálás - Egészséges életmód (táplálkozás, kiegyensúlyozott életvitel, pihenés, szórakozás) iránti igény kialakítása a tanórákon és a tanórán kívüli iskolai tevékenység során. - Életvitel tantárgyi órák a 9. évfolyamon heti három órában (szociális, életviteli és környezeti kompetencia-fejlesztés). - A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása. - Káros szenvedélyek megelőzésére (dohányzás, alkohol, drog) alkalmazott iskolai programok szervezése. 19

4. Motívumok, szokások megismerése, ismertetése - osztályfőnöki és pályaorientációs órákon alkalmazott személyiség- tesztek és gyakorlatok segítségével - intézményi szinten önismereti kör működtetésével - ünnepek és azok tartalmának felismerése, elmélyítése az iskolai ünnepségek alkalmával. 5. A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés - osztály és iskolai szintű diákönkormányzat működtetése - fórumok rendezése - diákképviselet biztosítása a fegyelmi bizottságban - részvétel megyei és országos diákszervezetekben és rendezvényeiken - az ember és társadalom műveltségterület, ill. a társadalomismeret tantárgyak oktatása során. Helyi tantervünk olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskola közösségfejlesztő tevékenysége szorosan összekapcsolódik a NAT közös követelményeivel, azokra alapoz. Különböző közösségfejlesztési szinteket határozunk meg: csoport, osztály, évfolyam, iskolai szint. A különböző tevékenységi szinteket oly módon szervezzük meg, hogy a tanulók között kölcsönös függési- felelősségi viszonyok alakuljanak ki. Intézményünkben a közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezésének módszerei alatt két egymással szoros rokonságot mutató tevékenységi formát értünk: - a diákönkormányzati feladatok megszervezése 20

- a tanulmányi feladatok (elmélet, gyakorlat) megszervezésének módszere, melyet további két főbb részre oszthatunk, a tanórán belüli és azon kívüli tevékenységre. Színterek Tanulmányi feladatok szervezése Diákönkormányzat tanórai tevékenység tanórán kívüli tev. Csoport Tanulói teammunka Csoportos projektmunka Tanulmányi versenyekre csoportos felkészítés és részvétel Érdeklődési kör szerint szervezett szakkörök, diáksport egyesületi és Diákszervezeten belül adódó különböző feladatokra alakult csoportok (diákújságszerkesztők, iskoladisco szervezők, stúdiósok és egyéb alkalmi csoportok) kulturális csoportok Osztály Osztályszintű projektek készítése Osztály ügyeleti Tanulmányi kirándulás (a tanév utolsó hónapjában) Osztály- diákbizottság választása és az osztály képviselete az rendszer működtetése Testvérosztály- iskolai Csoportos módszerek alkalmazása a tananyag feldolgozásban A tanórai munka kapcsolatok kialakítása (közös rendezvények más iskolák osztályaival) Az osztályok által diákbizottságban, küldöttgyűléseken során hangsúlyt kap a vállalt iskolai kommunikációs kultúra változásának felismerése, értelmezése (önálló rendezvények megszervezése (pl.: iskola-disco, gólyaavató, stb.) ismeretszerzés) újszerű ismeretek, multimédiás technikák megismerése, 21

Évfolyam Iskola alkalmazása, érvek kifejezése, értelmezése. megvédése) Beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti segítőkész magatartás kialakítása Évfolyam szinten szervezett fakultációk, érettségire felkészítő, idegen nyelvi tehetséggondozás, felvételi előkészítő csoportok működtetése. Iskolai kötődést erősítő hagyományos rendezvények, ünnepségek (gólyaavató, szalagavató, ballagás, okt. 23-i, márc. 15-i iskolai ünnepek, iskolai nap megrendezése) - Iskolai szakkörök, diáksport egyesület működtetése (iskolai kórus) Szalagavató műsorok készítése, gólyabál Iskolai diákbizottság működtetése Képviselet a diákönkormányzatban 22

2.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban a tehetséges, gyorsabb tempójú haladásra képes tanulók kiválasztását, képességeiknek megfelelő fejlesztését valamennyi pedagógus feladatának tekinti. 2.4.1. A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás A tehetséggondozás és a felzárkóztatás során a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát, például a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív technikák, a projektmódszer, és a tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásával. Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezés alábbi formái: individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség és képességfejlesztési utakat, ill. az ezekhez szükséges eszközrendszert biztosítja. kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása és a készség és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (A leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva.) projektmódszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk, és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel azt. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely egyszerre tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást, az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. 23

2.4.2. Tanórán kívüli tevékenységek - Tehetséges diákjainknak házi tanulmányi versenyeket szervezünk, a legjobbaknak felkészülést biztosítunk a megyei és országos versenyekre (Szakma Kiváló Tanulója, Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, tantárgyi versenyek). - Tanulóink számára minden tanév elején szakköröket indítunk, ahol érdeklődési körüknek megfelelően fejleszthetik képességeiket. - Tanulóink zenei tehetségének kibontakoztatására énekkart és zenekart működtetünk, benevezzük őket városi, megyei és országos kulturális versenyekre. - Iskolánkban diáksport egyesületet működtetünk a sportban tehetséges diákjaink képességeinek kibontakoztatása érdekében. 2.5. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja 2.5.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Szoros kapcsolat fenntartása a küldő általános iskolákkal, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, pedagógiai szakszolgálatokkal. Heti 2 x 2 órában gyermekpszichológus foglalkozik a tanulókkal, illetve heti két nap védőnő tart a diákoknak dohányzás-, alkohol-, drogprevenciós foglalkozásokat. A tanórai tanulást az egyéni képességekhez igazodva szervezzük meg. A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: - differenciált tanulásszervezés - kooperatív technikák alkalmazása - projektmódszer elterjesztése - tevékenységközpontú pedagógiák - individuális tanulás előtérbe helyezése - az alapozó időszak elnyújtása 24

- fejlesztő értékelés bevezetése - a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT - eszközhasználattal. A kollégiummal együttműködve egyéni, kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokat szerveznünk. Törekszünk elmélyíteni a nevelők-tanulók személyes kapcsolatait. Kiemelt feladatként kezeljük a tanulók családi hátterének megismerését. Együttműködésre törekszünk a szülőkkel a nevelési gondok megoldásában. 2.5.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az érintett tanulóknak egészségügyi és rehabilitációs foglalkozások biztosítása (képesség- és személyiségfejlesztő eljárások egyéni fejlesztési terv alapján). Egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása (szaktanári korrepetálás, tanulás tanítása). Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás az oktatásban. Tanulószobai foglalkozások biztosítása. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatának biztosítása. A szakmaválasztás, továbbtanulás irányítása, segítése. 2.5.3. A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek Tankönyvtámogatás Minden tanév elején, az osztályfőnökhöz benyújtott kérvény alapján, a törvényi előírásoknak megfelelően kapható. Azoknak a tanulóknak, akiknek a tankönyv részleges megfizetése is problémát jelent, az intézmény könyvtárán keresztül biztosítjuk a tankönyvellátást. Erdészeti Szakoktatásért Közalapítvány, Vadászati Szakoktatásért Közalapítvány Az intézményben működő két közalapítvány támogatja a szociálisan rászorult tanulókat tankönyv, füzetcsomag, osztály szintű tanulmányi kirándulás, étkezési térítési díj, iskola által szervezett tanfolyamok 25

részvételi díjának részbeni vagy teljes átvállalásával. Különösen indokolt esetekben az alapítványok készpénzbeni segélyt biztosítanak. A kérelmeket a diákönkormányzat, az osztályfőnökök, GYIF javaslata alapján a kuratóriumok bírálják el. Szakképzési Alapítvány a Marcali Szakképző Iskola Támogatására Az alapítvány célja: a Marcaliban szakképzésben résztvevő tanulók nevelésének és oktatásának segítése, az oktatás tárgyi, technikai és személyi feltételeinek javítása; az idegen nyelv tanulásának elősegítése; az iskolai szabadidős programok támogatása; tanulmányi, sport- és kulturális versenyek támogatása; hátrányos helyzetű jó tanuló diákok segítése. Indokolt esetben az osztályfőnökök javaslata alapján az intézmény igazgatója hivatalosan megkeresi a tanulók lakóhely szerinti önkormányzatát szociális segélyek, támogatások folyósítása érdekében. 2.5.4. A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek teamen belüli egyéni problémák megbeszélése gyermekpszichológus alkalmazása nevelési értekezletek, tréningek szakirodalom tanulmányozása, tapasztalatok felhasználása egyéni szakmai képzés (gyógypedagógia, mentálhigiénia, gyógytestnevelő, stb.) csoportos továbbképzés az intézményben belső vagy külső szakmai irányítással 26

2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység valamennyi pedagógus feladata, melynek fő célja a problémák feltárása, megelőzése, ebben kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek, kollégiumi nevelőknek. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére az intézményben gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, kapcsolatot tartson a szülőkkel, illetékes intézményekkel, hivatalokkal (GYIVI, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Gyámhatóság, Családsegítő Szolgálat, lakóhely szerinti önkormányzat, városi rendőrkapitányság, ÁNTSZ, gyermek- és ifjúságvédelemben részt vevő társadalmi szervek, egyházak, alapítványok). Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének három fő feladata: a veszélyeztető okok megelőzése, feltárása és megszüntetése. Ennek érdekében jelezni kell a problémákat az illetékes szerveknek, szakembereknek, együtt kell működni velük a veszélyeztető okok megszüntetése érdekében. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi pedagógiai munkát az alábbi tevékenységek szolgálják: - differenciált oktatás, képességfejlesztés - felzárkóztató foglalkozások - tehetséggondozó foglalkozások - személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) - szociális hátrányok csökkentése (segély, természetbeni támogatás) - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése - családi életre történő nevelés - tanulószobai, kollégiumi foglalkozások - kedvezményes étkezési lehetőségek - kedvezményes tankönyv biztosítása - egészségügyi szűrővizsgálatok - tanulók szabadidejének célirányos szervezése - szülőkkel való együttműködés 27

- illetékes szervekkel, társadalmi szervezetekkel történő együttműködés - családlátogatások. 2.7. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, kollégiumi, gyakorlati oktatók) együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Intézményünk a tanulókat, szülőket a legfontosabb partnereiként kezeli, ezért fontosnak tartjuk a kölcsönös, aktív, bizalmi kapcsolatra épülő, őszinte, nyílt együttműködést, úgy, hogy a pedagógus és a szülő kölcsönösen segíteni tudja egymást a tanuló nevelésében. 2.7.1. A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tájékoztatják: - az iskola igazgatója évente két alkalommal diákgyűlést tart - az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők az intézmény éves munkatervében meghatározott időpontokban fogadóórát tartanak - a diákönkormányzatot segítő pedagógus havonta rendszeresen tájékoztatást ad a DÖK ülésén - az osztályfőnökök minden héten adnak tájékoztatást osztályfőnöki órán - a szaktanárok a tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról folyamatosan tájékoztatják - a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőkkel, nevelőtestülettel - a gyakorlati oktatásvezető minden tanév elején tájékoztatást ad a külső gyakorlati képzési lehetőségekkel kapcsolatban - a tanulók korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján és a könyvtárban elhelyezett Pedagógiai Programba, Intézményi Minőségirányítási Programba és az éves munkatervbe 28

- a tanulók választott képviselőik útján részt vesznek a Pedagógiai Program, a Házirend, az Iskolai Minőségirányítási Programban foglaltak véleményezésében - a tanulók a diákság érdekeit megyei, illetve országos diákfórumokon képviselhetik. 2.7.2. Szülők és pedagógusok együttműködése - a tanulók fejlődésének érdekében az osztályfőnökök, a kollégiumi nevelők, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szoros és aktív kapcsolatot tartanak a szülőkkel - a szülők korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján elérhető, illetve a könyvtárban elhelyezett Pedagógiai Programba, Iskolai Minőségirányítási Programba, Munkatervbe, részt vesznek a Házirend kialakításában, módosításában - a szülők és pedagógusok együttműködését az alábbi fórumok szolgálják: szülői értekezlet (félévente) összevont szülői értekezlet (igény szerint) fogadóóra (igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők, szaktanárok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, kollégiumi nevelők) iskolalátogatás előzetes egyeztetés alapján nyílt napok rendezése telefonos kapcsolattartás írásbeli tájékoztató írásbeli kérdőív - a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban személyesen, vagy a szülői munkaközösség képviselőin keresztül közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével - az intézmény vezetősége az Iskolai Minőségirányítási Programban foglaltak szerint folyamatosan törekszik a szülőkkel, tanulókkal történő kapcsolattartás javítására. 29

2.8. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok 2.8.1. Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint: - diagnosztizáló értékelés / előzetes /: egy - egy témakör tanítása előtt felméri a tanulók előzetes tudását - formatív értékelés / közbülső /: egy - egy témakör tanítása közben zajlik, mely által a tanár visszajelzést kap, és e szerint alakítja további munkáját - szummatív értékelés /összegző /: egy témakör befejezésekor. Az értékelés hagyományos formái: - szóbeli felelet (részletes számadás vagy összefoglaló, tételszerű) - felmérő dolgozatok (írásbeli felelet, esszé) - tesztek - témazáró nagydolgozatok (tantervi előírásoknak megfelelően) - szöveges értékelés (pályaorientáció, szociális kompetencia). További értékelési formáink: - házi dolgozatok - tanórai tevékenység - kiselőadások - gyűjtőmunka - projektmunka - vizsgamunka. A nem csoportos képzésben résztvevő tanulók félévi gyakorlati jegyét a havi jegyek alapján az osztályfőnök is megállapíthatja. 2.8.2. Az életvitel és a kommunikáció tantárgy (szociális, életviteli és környezeti kompetenciák) értékelésének alapelvei: A szociális kompetenciák, illetve a kommunikációs szint fejlődésének követésére és értékelésére általánosságban véve alkalmatlan forma az osztályozás. Erre a célra eredményesen csak a formatív vagy fejlesztő értékelés használható, amelyhez gazdag eszköztárat kínálnak a program moduljai. Ezek között egyaránt szerepet kap a tanulói önértékelés, a társak általi csoportos visszajelzés, és a tanári értékelés sokféle formája. Ugyanakkor helyet ad a program a tanári munka diákok általi értékelésére is. 30

A szociális kompetenciák és a kommunikáció szintjének fejlettsége nehezen mérhető, direkt módon nem is igen figyelhető meg. Érzékeny, nehezen megfogható készség- és képesség együttesről, attitűdökről van szó, amelyeket kevéssé előnyös, sőt néha lehetetlen számszerűsíteni. Következtetni lehet azonban rá viselkedési, verbális és érzelmi megnyilvánulási formákból, s így fejlődésük mégis érzékelhető és nyomon követhető. A véleményt nyilvánító tanárnak azonban mindig árnyalt megközelítést kell alkalmaznia, amelynek lényege sosem az ítélet, hanem az adott állapot méltatása egy korábbihoz képest, illetve a további lehetőségek megfogalmazása. A modulokban megjelenő értékelési formák legfőbb közös jellemzői: A tanulók egész személyiségének fejlesztését célozzák. Döntően szóbeli vagy írásos, szöveges visszajelzések. Lehetőség szerint minden munkafolyamathoz és produktumhoz hozzákapcsolódnak, függetlenül attól, hogy egyéni vagy csoportos tanulási helyzetről van-e szó. A nehézségek, hiányosságok feltárása, megbeszélése mellett elsősorban a pozitívumok megerősítésére koncentrálnak. Fontos funkciójuk a diákok tanulási képességének fejlesztése. Az egyéni sajátosságra való odafigyelés révén felébresztik, illetve fenntartják a tanulók motiváltságát. Segítséget nyújtanak a diákoknak a hozott hátrányok, illetve a tanulási folyamat során szerzett kudarcok feldolgozásában. Építenek a tanulói önértékelésre és önreflexióra. 2.8.3. Vizsgával kapcsolatos szabályok: Az érettségi vizsga részei és tantárgyai A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig (valamennyi középiskolában és az országos vizsgaközpontban), az október-novemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig (a kijelölt középiskolákban) jelentkezhet érettségi vizsgákra. Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt négy kötelező, egy általa választott vizsgatárgyból kell legalább középszinten vizsgát tennie. A kötelező vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák 31

meg, hogy az adott tantárgyból tett vizsga milyen részekből áll. Ezek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Az érettségin a következő vizsgatárgyakból kötelező vizsgázni: a) magyar nyelv és irodalom b) történelem c) matematika d) idegen nyelv. Iskolánkban választható érettségi tantárgyak: a) informatika b) földrajz c) kémia d) biológia e) testnevelés f) fizika g) mezőgazdasági alapismeretek. Abban az esetben, ha a tanuló nem teljesíti az érettségi követelményeket, törzslap kivonatot kap. Tanulóinknak emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést is biztosítunk. Előrehozott érettségi vizsga Az előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezés feltétele, hogy a tanuló teljesítse iskolája helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket, és megszerezze az abban előírt osztályzatokat. Az előírt osztályzatok megszerzésének módjáról az iskola belső szabályzata alapján az iskola igazgatója dönt. Az osztályzatok megszerzése a teljes tanulmányi időre vonatkozik, és osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az érettségi vizsgák megkezdéséig jegyet kell szerezni, ehhez a tanulónak az utolsó hónap anyagából be kell számolnia a szaktanárnál. Az osztályozó vizsgákra február 15-ig kell jelentkezni az igazgatónak címzett kérvényben, mely tartalmazza a tanuló nevét, osztályát, megjelölve a tantárgy nevét és az évfolyamot, amelynek anyagából a tanuló vizsgázni kíván. 32

Előrehozott érettségi vizsgát tehet az a tanuló is, aki nem teljesítette mindegyik érettségi tárgyból a 12. évfolyam követelményeit. Ebben az esetben is az igazgatónak címzett kérvényt kell beadnia az írásbeli érettségi vizsga megkezdése előtt. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt jelenlegi iskolájában nem tanulta. Ha az adott tantárgy szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor a tanulónak abban az iskolában kell megszereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot. Csak ezután bocsátható érettségi vizsgára az adott tárgyból. Ha az adott tantárgy nem szerepel a tanuló jelenlegi iskolájának helyi tantervében, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben lehet a jelentkezést törölni, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni. Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába. Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból. Aki előrehozott érettségin emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a következő vizsgaidőszakban. Legalább elégséges osztályzat esetében az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére (mondjuk a jobb teljesítmény reményében). Erre legkorábban a teljes érettségi vizsga befejezése után van először lehetőség (ismétlő vizsga). Az érettségi bizonyítvány átadásáig a tanulói jogviszony ideje alatt középszintű érettségi vizsga emelt szinten történő megismétlése (szintemelő vizsga) ugyanabból a vizsgatárgyból egy alkalommal tehető. 33

A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig, az október-novemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig jelentkezhet érettségi vizsgára. A tanuló osztályozó-, illetve különbözeti vizsgára bocsátását, az alóli felmentését az iskola igazgatója engedélyezi az adott osztályban tanító tanárok javaslata alapján. A különbözeti-, javítóvizsgák mindig 3 fős bizottság előtt folynak. A bizottság tagjait az iskola igazgatója jelöli ki. A bizottság elnöke vezeti a jegyzőkönyvet. A vizsgákra vonatkozó kérelmet egy hónappal a vizsgák előtt az igazgatóhoz kell benyújtani. Javítóvizsgára a közoktatási törvényben meghatározott tanuló utasítható. A javítóvizsga augusztusban szervezhető. A tanuló különbözeti vizsgát tehet valamely tantárgyból, ha az a továbbhaladásához szükséges. A különbözeti vizsga témaköreit a tanuló a vizsgára való jelentkezéskor megkapja. A témakörök az adott évfolyam adott tantárgy helyi tantervében szereplő témakörök. 2.8.4. Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek: Pedagógusaink a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítik. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét félévenként legalább annyi érdemjeggyel értékeli, hogy a tanuló érdemjegyeinek száma még heti egyórás tantárgy esetében sem legyen kevesebb háromnál. A tanulók teljesítményének értékelésénél, minősítésénél alkalmazott érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél Jeles: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikus és hiánytalanul megadott válaszok. Jó: összefüggően, jól felépített ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik. 34

Közepes: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kis hányadát is csak segítő kérdések alapján ismeri fel. Elégséges: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tanuló a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni, nem képes. Elégtelen: elfogadhatatlan, nagyon hiányos tartalom, a tények ötven százalékát sem tudja még segítő kérdésekkel sem felidézni a tanuló. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai Témazáró dolgozatok írásának időpontját a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt köteles bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítani. Egy tanítási napon csak két témazáró dolgozatot lehet íratni. Egyéb dolgozat írását a szaktanár legkésőbb előző tanítási órán jelentse be, a dolgozatot két héten belül javítsa ki. A szaktanár egy tantárgyból nem írathat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző, javított dolgozatot ki nem adja a tanulóknak. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat, hogy melyek azok a tanulói tevékenységek, amelyeket az osztályzatok kialakításánál súlyozottan fog figyelembe venni. A tanuló érdemjegyeiről és magaviseletéről az iskola ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket, az érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrzőbe. Az adatok helyességét az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi. A gyakorlati jegyeket a szakoktatók írják be az ellenőrző könyv megfelelő részébe, illetve a naplóba is. Magatartási problémák miatt tantárgyi érdemjegy nem adható. Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amelyről a tanuló nem tud. A tanév során témazáró dolgozatot heti egy vagy két tanóraszámú tantárgy esetében legalább kettőt, három vagy annál magasabb óraszámú tantárgy estében legalább hármat kell íratni. A témazáró dolgozatokat a folyamatos tanítás mellett hasonló jellegű feladatsorral kell előkészíteni, figyelembe véve a vizsgakövetelményeket (érettségi és szakmai vizsgák). 35