2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01.
Összeállította: Mácsadi László Heti 1 óra Évi 36 óra ESTI GIMNÁZIUM BIOLÓGIA 11. évfolyam 36 óra Óraszám Tananyag Fejlesztési cél Tanulói tevékenység, munkaformák 1. Bevezetés A molekuláris- és a sejtbiológia Frontális, csoport, A molekuláris- és a genetikai vonatkozásainak projektmunka, sejtbiológia genetikai felelevenítése. kiselőadás vonatkozásainak felelevenítése. 10. oldal 2. A genetika alaptörvényei Az uniformitás törvénye. A hasadás törvénye. A független öröklődés törvénye. Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése 3. Több tulajdonság egyidejű öröklődése 4. Az öröklésmenetek néhány példája A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése. Az intermedier és a domináns recesszív öröklésmenet, valamint a kodominancia lényege. Néhány emberi tulajdonság, betegség öröklődése. A nem és a nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. Az emberi ivar kialakulása. A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának csoportos Frontális Felhasznált eszközök Digitális tábla Mikroszkópi felvételek, digitális tábla Faliképek
A domináns-recesszív öröklődés. Az intermedier öröklésmenet. A kodominancia jelensége. Egyetlen tulajdonság több allélpár. Több tulajdonság egyetlen allélpár. 20. oldal korlátai. A gének kölcsönhatásának jelentősége, a mennyiségi jellegek kialakulása. 5. A nemhez kötött öröklődés Az ivari kromoszómák. A nemhez kötött öröklődés néhány példája. 23. oldal 6. A kapcsolt öröklődés és a rekombináció A kapcsolt gének. A rekombináció jelensége a meiózisban. A genetikai változékonyság alapjai. A genetikai kutatások jelentősége.a genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, egyszerűbb vizsgálatok, kísérletek önállóan elvégzésére. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes 23. oldal használatában 7. A mutáció és a A mutációk hatása az élő Egyéni önálló feldolgozás Faliképek Falikép, digitális tábla
mennyiségi jellegek öröklődése szervezetekben. A génmutáció fogalma. A kromoszómamutáció típusai. Sok gén közös működése. 8. A géntechnológia 9. A géntechnológia gyakorlati alkalmazásai. 10. A környezet és a tűrőképesség 11. A fény és a hőmérséklet mint környezeti tényező.. 12. A levegő és a víz hatása az élőlényekre A génsebészet fogalma. A génhordozók jelentősége. A géntechnológia kialakulása. A mikrobiológiai alkalmazás. Géntechnológia a növénynemesítés és a háziállattenyésztés során. A klón fogalma. A génterápia fogalma Az egyed feletti szerveződési szintek. A környezet fogalma. A tűrőképesség fogalma. Tágtűrés és szűktűrés A fényviszonyok változása a bioszférában. Az élőlények fénytűrő képessége. A bioszféra hőmérsékleti viszonyai. A hőtűrő képesség A levegő kémiai és fizikai hatásai. A növények vízellátása. A víz hatása az állatok elterjedésére.
13. A levegő és a víz hatása az élőlényekre 14. A talaj alapvető jellemzői 15. Az ökológiai rendszerek anyagforgalma. A levegő kémiai és fizikai hatásai. A növények vízellátása. A víz hatása az állatok elterjedésére A talaj kialakulása. A talaj kémiai és fizikai tulajdonságai az élőlények szempontjából Az anyagforgalom fogalma. A szén, a nitrogén, a víz és a foszfor anyagforgalma a bioszférában Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és segítsük hozzá a tanulót, hogy legyen képes a különböző jellemzők alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szereplő mérhető mennyiségek Egyéni és csoportos, frontális Faliképek, digitális tábla
mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában. 16. Az ökológiai rendszerek energiaáramlása. 17. A populációk szerkezete A táplálkozási hálózat és szintjei. A napenergia útja. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. A biológiai produkció A populáció fogalma. Az egyedszám, a sűrűség, a térbeli eloszlás, a koreloszlás fogalma. 18. A populációk változásai A születések és halálozások száma. A populációk növekedése. Az egyedek életkora, termékenysége és vándorlása a populációk szempontjából Tegyük képessé a tanulót arra, hogy a tanulás során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Törekedjünk arra, hogy a tanuló fizikai és pszichés egészségének megőrzését tekintse értéknek. 19. A populációk Ismertessük meg a tanulóval a
kölcsönhatásai Az együttélés, a versengés, az élősködés, a zsákmányszerzés mint kölcsönhatási típusok. szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő különböző szerveződési szintű anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. 20. A társulások szerkezete. 21. A társulások változásai. 22. A hazai fás társulások főbb típusai A társulás fogalma. A sokféleség, a szintezettség és a mintázat fogalma Az aszpektusok. A szukcesszió jelensége Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb Megfigyelések végzésea természetben és a kis Megfigyelések, arborétumok gyűjtemények
A klímazonális erdők típusai. Az azonális erdők típusai. A hazai erdők jellemző állatvilága. A hazai természetvédelem. környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő különböző szerveződési szintű anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Videó közös megtekintése DVD lejátszó, gyüjtemények 23. A hazai fátlan társulások főbb típusai Az alapkőzet befolyásolta fátlan társulások. A vízellátás által befolyásolt fátlan társulások. A társulások jellemző állatvilága. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő különböző szerveződési szintű anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy
mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. 24. A tengerek élővilága A tengerben ható környezeti tényezők. A partközeli, a nyílt tengeri és a mélytengeri élővilág ökológiai jellemzői. Ismertessük meg, vétessük észre a 25. A trópusi esőerdők élővilága A környezeti tényezők hatása. Az esőerdők szintezettsége. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szintek jellemzése. Ismertessük meg, vétessük észre a 26. A szavannák élővilága A környezeti tényezők hatása. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szintek jellemzése. Ismertessük meg, vétessük észre a 27. A szubtrópusi Ismertessük meg, vétessük észre a
területek és a füves puszták élővilága A zonális sivatagok, a keménylombú és a babérlombú erdők. A füves puszták környezeti tényezői és szintjei. 28. A lomberdők és a tűlevelű erdők élővilága A környezeti tényezők hatása. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szintek jellemzése. Ismertessük meg, vétessük észre a 29. A sarkvidékek és a magas hegységek élővilága A tundra és az állandóan fagyos területek. A trópusi és a mérsékelt övezeti magashegységek élővilága 30. A sarkvidékek és a magas hegységek Ismertessük meg, vétessük észre a Ismertessük meg, vétessük észre a
élővilága A tundra és az állandóan fagyos területek. A trópusi és a mérsékelt övezeti magashegységek élővilága 31. A bioszféra és a természetvédelem A biodiverzitás fogalma. A fajok védelme. A fajok kipusztulásának okai. A biodiverzitás fenntartásának módjai. Ismertessük meg, vétessük észre a Csontváz, torzó 32. A populációk genetikai egyensúlya A populáció génállománya. A genetikai egyensúly. Mutánsok megjelenése, génáramlás, szelekció, genetikai sodródás a populációkban Adaptáció és a fajok kialakulása Csontváz, torzó 33. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a
A földtörténeti időszakok evolúciós folyamatai A földfelszín és a légkör kialakulása. Az első élő rendszerek megje lenése. A prokarióták kialakulása. A többsejtű eukarióták evolúciója. biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élő rendszerek is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet fejlődéséről, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. Csontváz, torzó 34. földtörténeti középidő evolúciós folyamatai A triász, a jura és a kréta időszakokban végbement evolúciós Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élő rendszerek is változnak. Adjunk
változások áttekintése. áttekintést a földi élet fejlődéséről, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Csontváz, torzó 35. Az ember evolúciója Az ősi főemlősök evolúciója. A majomemberek, az előemberek, az ősemberek, a mai ember evolúciós jellemzői. Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. 36. Év végi összefoglalás, értékelés Csontváz, torzó Ellenőrzés, értékelés:
Negyedéves beszámolók formájában, írásban, vagy szóban. Eszközök: Tankönyv: Dr. Lénárd Gábor Biológia I.-II.-III. Kis növényhatározó, Kis állathatározó, Kiegészítő: Biológiai Album