A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KIALAKULÁSA, JELENLEGI RENDSZERE Faragó Péter Budapesti Mszaki Egyetem 2011. november
A területrendezés, mint önálló tevékenység Eredetileg a területi tervezésen belül nem különült el karakteresen a területfejlesztés és a területrendezés. Az egyes tevékenységek súlyát adott munkán belül a feladat jellege és célja határozta meg. A területrendezés jogilag csak 1996-tól önálló tevékenység (Tftv.). A merev szétválasztás azóta is számos probléma forrása, megoldására sürget lenne egy tervtörvény megalkotása. Területrendezési tervek finanszírozási problémái (tervkészítés, érvényesítés). 2
TERVEZÉSI SZINTEK INKONZISZTENCIÁJA Területfejlesztés: EU csatlakozás után a fókuszterületei az országos, regionális és kistérségi szintek lettek Területrendezés: jogszabállyal rögzítendő tervek országos és megyei szinten kerülnek elfogadásra Fejlesztési típusú tervek Rendezési típusú tervek Nemzeti Fejlesztési Terv (OTK, ÚSzT, stb.) Országos Területrendezési Terv Területrendezés Településrendezés Kiemelt térségek fejlesztési programjai Regionális fejlesztési programok, regionális operatív programok Megyei területfejlesztési koncepciók Kistérségi fejlesztési tervek, kistérségi cselekvési programok Településfejlesztési koncepciók, településfejlesztési programok Kiemelt térségek területrendezési tervei (Bp. Agglomeráció, Balaton) ------ Megyék területrendezési tervei ------ Településrendezési eszközök Településszerkezeti terv Szabályozási terv Helyi építési szabályzat
A területi tervezés kezdeti idszaka Területi tervezés elfutárai a két világháborút lezáró folyamatokhoz köthetk (trianoni béketárgyalások - Magyarország gazdasági térképekben, a második világháborút befejezend béketárgyalások - Közép-Európa Atlasz). Az 50-es évek elején nagy nehézipari beruházások és kiemelt térségek fejlesztésének elkészítése (Sztálinváros, Komló, Zagyva-völgy, Borsodi térség, Baranyai térség stb.). Szervezetileg 1949-ben alakult önálló intézetté a Területrendezési Intézet (TERINT), szervezdtek a nagy állami tervezirodák (VÁTI, BUVÁTI), majd fokozatosan a többi vidéki terveziroda is. 1022/1963 (IX. 21.) Korm. határozat a regionális tervezés rendszerérl, amely meghatározta a tervek fajtáit, a tervek készítésének és jóváhagyásának rendjét és végrehajtását, valamint a regionális terveknek a népgazdasági tervekkel való kapcsolatát. Balaton terv els változatát 1963-ban hagyta jóvá a kormány, majd következett a Dunakanyar térsége, de ezeken kívül is több üdülkörzetre dolgoztak még ki terveket. 1971-ben az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció kormányszint jóváhagyása.
A 70-es évek sikeres törekvései Sorra készültek és nyertek kormányszint jóváhagyást a különböz üdülterületi tervek (Mátra-Bükk, Ráckevei-Duna). A Balaton és a Velencei-tó térségére elkészültek a központi fejlesztési programok is. Az aprófalvak, tanyák fejlesztését, vagy a falusi-tanyasi lakosság életkörülményeinek javítását kidolgozó tervek a hosszú és középtávú népgazdasági tervek megalapozását szolgálták. A szinte állandó feladatot jelent határ menti tervezés mellett nagyobb súllyal jelennek meg mind a tervezésben, mind a kutatásban az agglomerációkkal, az urbanizációval kapcsolatos témák. Az ENSZ termálprogram kidolgozása példaérték volt, egy munkán belül sikerült megteremteni a fejlesztés-rendezés összhangját az egész országra kiterjed távlati fejlesztési koncepciótól, annak középtávú lebontásán keresztül az egyes termálfürdk konkrét elrendezési mintatervéig bezárólag. Az évtized második felében kísérlet történt egy országos területrendezési terv kidolgozására a következ f témacsoportok szerint: a településhálózat rendszerének kidolgozása, a közlekedési, közm, energia és intézményhálózatok térbeli elrendezése, a célszer és gazdaságos területfelhasználás megtervezése, az emberi környezet védelmével kapcsolatos területi feladatok meghatározása.
változás idszaka (80-as évek, 90-es évek eleje) A '80-as évek elején egyre több kritika érte az Országos Településhálózat-fejlesztési koncepciót, a szerepköri besorolás merevségét kritizálták és az aránytalan területi fejlesztés orientáló eszközét látták benne. A határ menti tervezés kibvül a magyar-osztrák határszakasz tervezésével (Alpokalja, Nyugat-Dunántúl), új feladatként jelentkeznek a Bs-Nagymarosi vízlépcshöz kapcsolódó munkák. A tervezést támogató technikai eszközök korszer formáinak fokozatos terjedése (légi felvételek szabadabb alkalmazhatósága, számítógépek használatának elterjedése). A rendszerváltást követen a területi tervezés fókuszában a munkanélküliség térségi problémáira, a szerkezetváltással küzd Pécs-Komló térségére, a leginkább elmaradott térségekre és a külterületi lakotthelyekre vonatkozó koncepciók kidolgozása állt. Az idszak végén az akkori nyersanyag és energiapolitikai elképzeléseknek megfelelen került napirendre a Recsk térségében nyitandó ércbánya, illetve új atom, valamint kszéntüzelés ermvek telepítésének kérdése, az ezekre vonatkozó hatástanulmányok kidolgozása.
Új idszámítás a területi tervezésben: 1996. Jogszabályi alap a területfejlesztésrl és a területrendezésrl szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) Területrendezési tervek rendszere Országos Területrendezési Terv (Országgylés) Kiemelt térségek területrendezési terve (Országgylés) - Balaton Kiemelt Üdülkörzet, - Budapesti Agglomer áció Megyei területrendezési terv (Megyei Önkormányzat) Megye egy térségére készül területrendezési terv (Megyei Önkormányzat) Területrendezési tanulmányterv (nem kerül jóváhagyásra) 8
ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV
Az Országos Területrendezési Terv Az ország területére meghatározza a területfelhasználás feltételeit, a mszaki infrastruktúra-hálózat térbeli rendjét a természeti, táji, ökológia és kulturális adottságok védelmének figyelembevételével. Nagytávlatú jövkép. Törvénnyel kerül elfogadásra. Az OTrT törvénnyel nem lehe tnek ellentétesek a kiemelt térségek, a megyék területrendezési tervei, valamint a t elepülésrendezési tervek sem.
Az Országos Területrendezési Terv jelentsége A fenntartható fejldés területi korlátainak meghatározása. Az ország bekapcsolása az európai térszerkezetbe -- EU irányelvek érvényesítése (ESDP) -- csatlakozás az európai infrastruktúra rendszerekhez (Helsinkifolyosók). Területbiztosítás (kiszámíthatóság, biztonság, párhuzamos fejlesztések elkerülése). Az országos összefüggések rögzítése (a megyei tervek és a kiemelt térségek tervei számára).
Az Országos Területrendezési Terv felépítése Elfogadásra kerül munkarészek Az Ország Szerkezeti Terve, Országos övezetek, Az ország szerkezeti tervére és az országos övezetekre vonatkozó szabályok Megalapozó munkarészek Szakági tervjavaslatok, Környezeti, társadalmi és gazdasági hatások vizsgálata, Elfogadásra kerül munkarészek indoklása, Tervezi válaszok dokument ációja
Az ország szerkezeti terve
A területfelhasználás szabályozásának elve országos terv megyei terv településterv 100 % 75 % 100 % 85 % 64 % erdgazdálkodási térség erdgazdálkodási térség erdterület
A vonalas infrastruktúrák szabályozásának elve a törvény elírása C B A X nem lehetséges! D lehetséges nyomvonal
16
Térségi övezetek és azok kapcsolata ORSZÁGOS ÖVEZETEK KIEMELT TÉRSÉGI ÉS MEGYEI ÖVEZETEK a) Országos ökológiai hálózat a) Védett természeti terület ) Kiemelten fontos érzékeny természeti terület ) Kiváló termhelyi adottságú szántóterület b) Védett természeti terület védövezete c) Természeti terület d) Ökológiai (zöld) folyosó ) Komplex tájrehabilitációt igényl terület e) Térségi tájrehabilitációt igényl terület ) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminségédelmi terület ) Felszíni vizek vízminség-védelmi vízgyjt területe f) Tájképvédelmi terület g) Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület h) Rendszeresen belvíz járta terület i) Hullámtér és nyílt ártér j) Csúszásveszélyes terület k) Vízeróziónak kitett terület l) Széleróziónak kitett terület m) Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület
Kiváló termhelyi adottságú szántóterület: kimagasló agrárpotenciálú, környezetileg legkevésbé érzékeny mezgazdasági
omplex tájrehabilitációt igényl terület:felhagyott ipari termelés és bányászat nyomán kialakult, maradandóan károsodott
lszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyjt területe: eutrofizációra hajlamos, veszélyeztetett felszíni vizek vízgyjt terület
iemelten fontos érzékeny természeti terület: hagyományos mezgazdálkodás mellett fennmaradt természetközeli élhelyek
Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek: stratégiai vízkészletek (karsztos területek, üzemel és távlati vízbázisok, ásványi- és
KÖVETKEZIK A II. R ÉSZ