15. A gazdasági társaságok alapításának gazdasági és jogi követelményrendszere. A gazdasági társaságok megszüntetésének esetei, különös tekintettel a fizetésképtelenség esetére vonatkozó jogi eljárásokra. A cégek átalakulása (jogi, adózási vonatkozások). A vállalatok életpályája. A részvénytársaságok tőzsdei jelenlétének előnyei, hátrányai. Közkereseti társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést szerezhetnek; az alapításhoz legalább 2 tag szükséges. Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, így kkt. tag nem lehet. Kkt. és bt. nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály ide nem értve az önkormányzati rendeletet hatósági engedélyhez köti, a kkt. e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. A kkt.-nál foglalkoztatott munkavállalók jogaira, kötelezettségeire, valamint munkaügyi kapcsolataira a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. E társasági forma az alapítók körében azért lehet népszerű, mert olcsón és gyorsan létre lehet hozni, de a felelősségi formájára tekintettel nem a legkedveltebb társaság. (Ugyanis a kkt. kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel teljes vagyonával (korlátlanul) és amennyiben a kkt. vagyona a hitelezői igények kielégítését nem fedezi, akkor másodlagosan (mögöttesen) a tagok a saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.) A kkt. alapításához társasági szerződés megkötése szükséges. A társasági szerződést valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A társasági szerződést vagy hagyományos módon megszerkesztik vagy szerződésmintát alkalmaznak. Mindkét esetben jogi képviseleti kényszer áll fenn. Ha a társasági szerződés a gazdasági társaság időtartamáról nem rendelkezik, a társaságot határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni. A társasági szerződésben meg kell határozni: - a kkt. cégnevét és székhelyét, - a kkt. tagjait, mégpedig nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük), a természetes személy tag anyja nevének, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámának (nyilvántartási számának) feltüntetésével, - a kkt. főtevékenységét, 1
- a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, - a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját, - a tagok által kijelölt első vezető tisztségviselők, ill. ha működik a társaságnál az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá a természetes személy anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát), - a kkt. működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják. A kkt. bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit a törvény nem tilt vagy nem korlátoz. Ha a bíróság a társasági szerződés érvénytelenségét megállapítja, felhívja a társaság tagjait az érvénytelenség kiküszöbölésére. A kkt. alapításához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges, mely állhat pénzbeli hozzájárulásból, ill. a tagok által szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulásból (apport.) Az apport bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet. A tag a vagyoni hozzájárulását vagy annak értékét a társaság, ill. a tagsági jogviszonya fennállása alatt nem követelheti vissza. A kkt. alapítását a társasági szerződés megkötésétől számított legfeljebb 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. 2008. július 1-től kizárólagossá vált az elektronikus cégeljárás. Az alapítási költségeket lecsökkentette, hogy megszüntették a Cégközlönyben való közzétételi költségtérítést és a változásbejegyzés közzétételének költségtérítését. Költségek terhelik viszont a bankszámla-vezetési kötelezettségből, a cégbélyegző és az aláírási címpéldány elkészíttetéséből. Betéti társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek. Alapítása a társasági szerződés megkötésével történik. A társaság alapításához 2 tag, a beltag (felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges) és a kültag (csak vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért nem felel) szükségesek. A bel- és kültagok számának nem kötelező egyenlőnek lennie. Kiskorú személy a bt.-ben csak kültag lehet. A bt. és a kkt. esetében a vagyoni hozzájárulás mértéke nincs törvényi minimumösszeghez kötve, mint ahogyan a jegyzett tőke mértéke sem. A vagyoni hozzájárulásnál a törvény a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát meghatározhatja. 2
Az alapítás egyéb fontos szempontjai és a társasági szerződés elemei megegyeznek a kkt.-nál leírtakkal. Korlátolt felelősségű társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést szerezhetnek. A kft. alapításához az egyszemélyes kft. kivételével legalább 2 tag szükséges. Fontos szabály, hogy tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. Kft. alapításához társasági szerződés megkötése, egyszemélyes kft.-nél alapító okirat elfogadása szükséges. A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság számlájára befizették. A cégbejegyzéstől számított 1 éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni. A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani. A kft. társasági szerződésének elemei között szerepel még a kkt.-nál felsoroltakon kívül a kft. egyes tagjai törzsbetéteinek mértéke és a szavazati jog mértéke. A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb 500000 Ft-nál. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb 100000 Ft-nál. Minden tagnak egy törzsbetéte van, egy törzsbetétnek azonban több tulajdonosa is lehet. A törvény nem ír elő kötelező készpénzapport arányt. Ebből az következik, hogy kizárólag apporttal is lehet alapítani. Azok a szempontokra, amelyekre külön nem tértem ki ismét, megegyeznek a kkt.-nál leírtakkal. A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, működési formája lehet zártkörű vagy nyilvános. Nyilvánosan működik az az rt., amelynek részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba. Zártkörűen működik az az rt., amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba. Az rt. kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Az összes részvény névértékének összege az rt. alaptőkéje. Rt.-t üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek. Az rt. alapításához alapszabály, egyszemélyes rt.-nél alapító okirat elfogadása szükséges. Az alapszabály elemei megegyeznek a kkt. társasági szerződésének elemeivel. 3
Az rt. alapítása során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy az rt. valamennyi részvényét átveszik (zártkörű alapítás). A zrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió Ft-nál. Rt. pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható. Az rt. cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább 25%-át befizették. Az nyrt. jegyzett tőke minimuma 20 millió Ft; nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. A gazdasági társaságok megszűntetésének esetei, különös tekintettel a fizetésképtelenség esetére vonatkozó jogi eljárásokra A kkt. a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Jogutód nélkül szűnik meg a kkt., ha - a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult - a legfőbb szerv (a tagok gyűlése) elhatározza a társaság jogutód nélküli megszűnését - a társaság tagjainak száma egyre csökken - a cégbíróság megszünteti - jogszabály így rendelkezik. A kkt. jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnő társaságot terhelő kötelezettség alapján fennmaradt követelés a társaság megszűnésétől számított 5 éves jogvesztő határidő alatt érvényesíthető a kkt. volt tagjával szemben. Ha a tag felelőssége a fennállás alatt is korlátlan és egyetemleges volt, így a helytállási kötelezettsége is korlátlan és egyetemleges a megszűnt kkt. kötelezettségeiért. A tagok a felmerült tartozást a felosztott társasági vagyonból való részesedésük arányában viselik. Ha a társaság jogutód nélkül szűnik meg, végelszámolásnak van helye ( v. a. toldat). A bt.-nél ez annyival egészül ki, hogy ha a tag felelőssége a bt.-t terhelő kötelezettségekért a társaság fennállása alatt korlátozott volt (kültag(ok), a társaság megszűnésekor a tag felelőssége a felosztott társasági vagyonból a tagnak jutó rész erejéig áll fenn. A kft.-re vonatkozó szabályok az említettektől annyiban térnek el, hogy ha a tag felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, akkor a társaság megszűnésekor a felosztott társasági vagyonból a tagnak jutó rész erejéig felel a kötelezettségekért. A társaság megszűnésének elhatározásához a taggyűlés legalább ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, 4
majd a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Ha a végelszámolás megindításakor a társaság törzstőkéje még nem került teljes egészében befizetésre a végelszámoló jogosult a még nem teljesített befizetésekre vonatkozó kötelezettségeket azonnal esedékessé tenni és annak teljesítését a tagoktól megkövetelni, ha arra a társaság tartozásainak kiegyenlítése érdekében szükség van. Ha a társaság tagjainak száma 1 főre csökkent, a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként működik tovább. Az rt. esetében ha a tag (részvényes) felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság fennállása alatt korlátlan és egyetemleges volt, a helytállási kötelezettsége is korlátlan és egyetemleges a megszűnt gazdasági társaság kötelezettségeiért. A tagok a helytállási kötelezettségre tekintettel felmerült tartozást a felosztott társasági vagyonból való részesedésük arányában viselik, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik. Az rt. közgyűlése a szavazatok ¾-es szótöbbségével elhatározhatja az rt. megszűnését. Az rt. jogutód nélküli megszűnése esetében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a részvényesek között az általuk a részvényekre ténylegesen teljesített befizetések, ill. nem pénzbeli hozzájárulások alapján, részvényeik névértékének arányában kell felosztani. Ha az az eset áll fenn, hogy a végelszámolás megindításakor az rt. alaptőkéje nem került teljes egészében befizetésre, a továbbiak megegyeznek a kft.-nél leírtakkal. Végelszámolás akkor történhet, ha nincs fizetésképtelen pozícióban a cég, az eljárást a cégbíróság folytatja le. Ha fizetésképtelen pozícióban van a cég, felszámolási eljárás vagy csődeljárás indítható, ezt rendes polgári bíróság folytatja le. A csődeljárás célja a szervezet reorganizációja; újra fizetőképes legyen (az adós cég fizetési haladékot kapjon és csődegyezség keretében megállapodjon hitelezőivel). A felszámolási eljárás célja a hitelezői érdekek védelme (fizetésképtelen adós cég jogutód nélküli megszűnése során a hitelezők kielégítést nyerjenek). A csőd és felszámolási eljárás nemperes eljárás. Sikeres a csődeljárás, ha a cég nem szűnik meg jogutód nélkül és helyreáll a fizetőképessége. Sikertelen a csődeljárás, ha a cég nem szűnik meg jogutód nélkül, de a hitelezők felszámolási eljárást kezdeményeznek. A csődeljárás menete: 1. kezdeményezés a cég vezetője által: kérelem benyújtása a rendes polgári bírósághoz 2. az adós cég tárgyal a hitelezőivel: fizetési haladékot kér megkapja vagy nem kapja meg (megszűnik az eljárás). A fizetési haladék miatt az esedékes követeléseket nem kell teljesítenie, kivétel a munkabér és egyéb bér jellegű juttatások + ÁFA. Időtartama max. 60-120 nap (+ 60 nap). 5
3. az eredményt be kell jelenteni a cégbíróságnak: végzést hoz és vagyonfelügyelőt rendel ki 4. az adós cég reorganizációs programot és egyezségi javaslatot készít: egyezségi tárgyalást tart hitelezőivel. Ha nem egyeznek meg az eljárás megszűnik, ha megegyeznek, létrejön a csődegyezség, amit a vagyonfelügyelő is jóváhagy. 5. az eredményt ismételten be kell jelenteni a cégbíróságnak: befejezettnek nyilvánítja vagy megszünteti az eljárást A felszámolási eljárás során a cég nevében fel kell tüntetni az f.a. toldatot. Menete: 1. a kezdeményezés: történhet az adós, hitelező, végelszámoló kérelmére, cégbíróság vagy büntetőügyben eljárt bíróság értesítése alapján. Ha az adós elismeri tartozását, nyilatkoznia kell, hogy kér-e fizetési haladékot (30 nap). Ha az adós nem nyilatkozik a bíróság vélelmezi a fizetésképtelenséget és megindítja a felszámolási eljárást. Ha az adós vitatja a fizetésképtelenséget, a bíróság hivatalból kivizsgálja. 2. fizetésképtelenség vizsgálata: a bíróság által (60 nap). Ha megállapítja a fizetésképtelenséget, elrendeli a felszámolást és kijelöli a felszámolót. Ha az adós nem fizetésképtelen, elrendeli az eljárás megszüntetését. 3. a cég vezető tisztségviselőjének a kötelezettsége: zárómérleg készítése, munkavállalók tájékoztatása 4. a felszámoló tevékenysége: nyilvántartásba veszi a hitelezőket, értékesíti a cég vagyonát (nyilvános pályázat vagy árverés útján) 5. a felszámoló zárómérleget, adóbevallást, vagyonfelosztási javaslatot készít megküldi a cégbíróságnak 6. a bíróság ezt megküldi a hitelezőknek, ha kifogásolják, a bíróság tárgyalást tart 7. a hitelezők kielégítése 8. a bíróság dönt az eljárás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, végzését közzéteszi a Cégközlönyben Egyszerűsített felszámolás: ha a vagyon előreláthatólag a felszámolás költségeinek fedezésére sem elegendő vagy az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan (pl: hiányos könyvvezetés miatt). A felszámoló kérelmére a bíróság végzésben elrendeli az adós vagyonának felosztását és az adós cég megszüntetését. Büntetőjogi eszköz a 2 eljárás törvényes lebonyolítására: csődbűncselekmény, mint büntetőjogi tényállás. Aki fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, hitelezői kielégítését meghiúsítja, bűntettet követ el és 5 6
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2-8 évig terjed a szabadságvesztés, ha a gazdasági életben súlyos következményekkel jár a cselekmény. A cégek átalakulása (jogi, adózási vonatkozások) Jogutóddal szűnik meg a társaság társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (összefoglaló nevén: átalakulás) esetén. Az átalakuló cég a cégbírósági bejegyzés napjával szűnik meg. Az átalakulás napja a jogutód gazdasági társaság bejegyzésének a napja. Társasági formaváltásnak számít, ha a társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ. Gazdasági társaságok egyesülése esetén 2 vagy több gazdasági társaságból egyetlen jogutód gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet összeolvadással vagy beolvadással. Társaság szétválása esetén a társaság tagjai és a társasági vagyon egy részének a részvételével 2 vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással vagy kiválással. Főszabályként az átalakulás során a gazdasági társaság alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nem alakulhat át más társasággá az a cég, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. Átalakulását csak akkor határozhatja el, ha a tagok a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulásokat teljes egészében teljesítették. Az átalakulással létrejövő társaság előtársaságként nem működhet. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja. A jogutódot terhelik a jogelőd kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal szembeni kötelezettségeket is. Ha a korlátlanul felelős tag az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá válik, még 5 évig korlátlanul és egyetemlegesen felel az átalakulás előtti kötelezettségekért. A gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulásról 2 alkalommal határoz. A vezető tisztségviselők elkészítik a vagyonmérleg és a vagyonleltár-tervezeteket. Az átalakulással létrejövő és az átalakuló társaság vagyonmérleg-tervezete eltérhet. A vagyonmérleg-tervezetet a számviteli törvény által előírt bontásban kell elkészíteni és könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. (Erre a társaság könyvvizsgálója nem jogosult.) A vagyonmérleg tervezetek elkészítésénél lehetőség van az átértékelésre, de ez a különben adómentes átalakulásnál adófizetési kötelezettséget eredményezhet. Az átalakulás az átalakuló gazdasági társaság szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Kkt. bt.-vé vagy bt. kkt.-vá a társasági szerződés módosításával alakulhat át. A társasági tevékenység megváltozott formában való továbbfolytatásában részt venni nem kívánó tagokkal megfelelően kell elszámolni. A kft.-nél olvasható, hogy nem kizárt az sem, hogy a jogelőd társaság tagja a jogutódnak csekélyebb vagyoni hozzájárulással kíván tagja lenni. Nincs helye a tag részére vagyonkiadásnak, ha a jogelőd saját tőkéje nulla vagy negatív. 7
Az átalakulásról a társasági szerződés módosítása után a Cégközlönyben közleményt kell közzétenni és kétszer egymás után megjelentetni. Összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át. Beolvadás esetében a beolvadó társaság megszűnik és annak vagyona az átvevő társaságra, mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad. Egyszemélyes társaság is szétválhat 2 vagy több gazdasági társaságra. Ilyenkor szétválási okiratot kell készíteni. Kiválás esetében az a kft., amelyből a kiválás történik, a társasági szerződése módosítását követően változatlan társasági formában működik tovább, a kivált tagok részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával pedig új gazdasági társaság vagy társaságok jönnek létre. Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a kft.- től megváló tagok a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakoznak. Különválás esetében a különváló gazdasági társaság megszűnik és vagyona az átalakulással létrejövő gazdasági társaságokra, mint jogutódokra száll át. Az egyesülő rt.-k vezető tisztségviselői az egyesülési szerződés elkészítésével egyidejűleg írásbeli beszámolót készítenek, amelyben a jogi és a gazdasági szempontok ismertetésével megindokolják az egyesülés szükségességét, valamint a részvények cserearányát. Ha az rt. más gazdasági társasággá alakul át, a részvények érvénytelenné válnak. Az átalakulás indokai lehetnek elsősorban anyagi érdekek, pl: az adó, a TB, és egyéb közterheknek, valamint a számviteli szabályoknak a megváltozása. Az egyesüléssel együtt jár az adókedvezmények megszerzése is. Valemennyi adózónak a 0171. számú nyomtatványon kell tennie adóbevallást 30 napon belül, ha átalakul, a megszűnés napjával. Ezen a nyomtatványon kell többek között a társasági adó és az osztalékadó bevallási kötelezettséget teljesíteni. Áfa szempontjából átalakulás esetén a jogutód áfa bevallásának gyakorisága egyező lesz a jogelőd bevallási gyakoriságával. A jogelődnél a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától keletkezett előzetesen felszámított adó tekintetében az adólevonási jogot a jogutód gyakorolja. Átalakuláskor a jogelőd megszűnéséhez kapcsolódó adóbevallásban szerepeltetett negatív elszámolandó adót a jogutód csökkentő tételként veheti figyelembe. Az adóalanynak (azaz a jogutódnak) kell a visszaigénylésre jogosító 4 millió Ft-os ellenértéket elérnie. 8
A vállalatok életpályája Magvető, alapító szakasz: a vállalati üzleti koncepció, a termelés-működés modelljének kialakítása K+F időszak a koncepció kiforratlansága miatt magas a bukási arány a finanszírozási igények még nem túl magasak (kivéve: K+F igényes tevékenységénél) a tulajdonos személyes hozzájárulása is fontos közforrások, támogatások, kockázati tőke igénybe vétele Indulás: a vállalati működés formalizálódik kifejlesztett termék, szolgáltatás a kockázat, bukás valószínűsége még magas a vállalkozók szembesülnek a tényleges költségekkel a finanszírozási igény folyamatosan nő, a tulajdonos megtakarítása többnyire nem elegendő, banki hitel a magas kockázat, kis eszközfedezet miatt nem áll rendelkezésre a vállalat a magvetés, indulás szabaszában többnyire veszteséges Korai növekedés: lassú értékesítés-élénkülés a működési kockázat fokozatosan csökken, a cég stabilizálódik, kialakul a formális működés rendje a bevételek lassabban emelkednek, mint a kiadások a növekedés ütemétől függően újabb források bevonása az állandó alkalmazottak számának növekedése, a munkavállalók tulajdonhoz juttatása nem tőkehiány, hanem a jobb munkavégzésre ösztönzés eszköze a növekvő vállalatoknál felerősödhet a likviditáshiány Késői növekedés: kevés vállalat jut el a késői növekedés szakaszába az értékesítés igen dinamikusan nő, a vállalat számára gondot jelent az igények kielégítése, a magas növekedés fokozódó finanszírozási igénnyel párosul a működési kockázat csökken, az alkalmazottak száma nő, a szervezeti rendszer fejlődik a dinamika fenntartásához a tőzsdei bevezetés adhat utolsó lökést Érettség: dinamikus növekedés lelassul, a cég stabilizálódik 9
az értékesítés nem nő tovább, de a kockázatok jelentősen csökkennek nagy valószínűséggel nem az alapítók, hanem professzionális menedzserek irányítanak a szervezet kikristályosodik, a bürokrácia növekszik egyszerűsödik a forráshoz jutás nemzetköziesedés, tőzsdére lépés Érettség után hanyatlás vagy megújulás: felkészülés mi lesz a továbbiakban? a stabil pénzügyi, működési rendszer is meginoghat megújulás új termékek, új piacok, új menedzsment vagy hanyatlás, a bevételek először lassú majd gyors csökkenése tudatos döntés lehet a dezinvesztáció, a tőkekivonás válságmenedzsment felszámolás A részvénytársaságok tőzsdei jelenlétének előnyei, hátrányai Ha az rt. részvényei a Budapesti Értéktőzsdén bevezetésre kerültek, az igazgatóság az éves rendes közgyűlésen a számviteli törvény szerinti beszámolóval együtt terjeszti a közgyűlés elé a felelős vállalatirányítási jelentést. A jelentésben az igazgatóság összefoglalja az rt. által az előző üzleti évben követett felelős vállalatirányítási gyakorlatot és nyilatkozik arról, hogy milyen eltérésekkel alkalmazta a BÉT felelős vállalatirányítási ajánlásait. A jelentést az rt. honlapján közzé kell tenni. A jelentés elfogadásáról a közgyűlés külön határoz. A tőzsdei jelenlét előnyei: - sokszereplős piac, sok eladó és vevő, ezért valószínűleg értékesíteni lehet az árut - finanszírozási előny: pl. a bevezetés feltételeinek megfelelő részvénykibocsátó részvényjegyzése sikeresebb lehet (többen érdeklődnek, tőzsdei forgalomba kerül), amelynek következtében a részvénykibocsátással történő vállalatfinanszírozás sikeresebbé válhat - a tőzsdei cégek folyamatos publicitást élveznek - bizonyos presztízst, rangot jelent a gazdasági életben, hiszen előminősítést kell végezni, ez a feltétele a bekerülésnek (tőkeerő, gazdasági eredmények) - a tőzsdére csak a megbízható, jó eredményeket felmutató vállalatok papírjai kerülhetnek be a szigorú előírások a befektetések biztonságát szolgálják 10
- reklám: a bevezetés image javító hatású - az rt.-k nemcsak olcsóbban juthatnak forrásokhoz, hanem a hitelnyújtó gyámkodásától is megszabadulhatnak - likviditási előny: a tőzsdei forgalomban lévő papírok könnyebben forognak - a részvény feltétlenül likvid piacot kíván. A koncentrált és szervezett piac, mint pl: a tőzsde, jelentős mértékben hozzájárulhat a részvény elterjedéséhez, működőképességéhez. - folyamatos és nyilvános érdeklődés: a tőzsde, mint információ centrum meghatározza a befektetések, vállalkozások mindenkori piaci értékét, tájékoztat a piaci megítélésről - a befektetők bizalmát növeli A tőzsdei jelenlét hátrányai: - az árfolyamokat olyan gazdasági hatások is befolyásolják, ami a vállalattól független (pl: politikai döntés) - az árfolyamok esetleges csökkenése aggodalmat kelthet a partnerekben, befektetőkben - a tőzsdei jelenlét sokkal nyilvánosabb működést követel, ezen cégeknek folyamatos információszolgáltatási, beszámolási kötelezettsége van - potenciális felvásárlási célponttá válhat, nem válogathatja meg, hogy kik szerezhetnek tulajdont, a felvásárlási lehetőségek miatt új tulajdonosok is megjelenhetnek a cég életében (akár a konkurencia is) - költségvonzata is van 11