Környezeti és társadalmi fenntarthatóság, esélyegyenlőség

Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 K É P Z É S E K Környezeti és társadalmi fenntarthatóság, esélyegyenlőség OKTATÁSI SEGÉDANYAG Budapest 2010. február

T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG... 4 1.1 A környezeti fenntarthatóság értelmezése... 4 1.2 A környezeti fenntarthatóság célkitűzései... 5 1.3 A humán fejlesztések környezeti összefüggései, hatásai... 6 1.4 Vállalások... 9 1.4.1 Fenntarthatósági tervvel vagy programmal rendelkezik vagy vállalja annak elkészítését... 9 1.4.2 Rendelkezik önkormányzati környezetvédelmi alappal vagy vállalja annak létrehozását... 10 1.4.3 A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma 11 1.4.4 Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres, és a kötelező mértéken felüli biztosítása... 11 1.4.5 A termék-, szolgáltatásfejlesztés során a várható környezeti hatások elemzése megtörténik és a fejlesztés ezek figyelembe vételével valósul meg... 11 1.4.6 A projekt kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére... 11 1.4.7 Az igénybe vett tanácsadás, képzés, emberi erőforrás fejlesztés kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére... 11 1.4.8 A társadalmi bizalom szintjének növekedését szolgáló megoldások száma... 12 1.4.9 Partnerei vagy társadalmi környezete számára szervezett környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos események száma... 12 1.4.10 Kombinált valamint anyag- és energia-takarékos irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása... 12 1.4.11 Újrahasznosított papír használat bevezetése és/vagy növelése az irodai és nyomdai munkák során... 12 1.4.12 A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések stb.) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek... 13 1.4.13 Környezeti szempontokat érvényesít a beszerzendő eszközök, termékek, alapanyagok értékelésénél/kiválasztásánál... 13 1.4.14 Környezeti menedzsment rendszerrel rendelkező beszállítóktól rendeli eszközeit, vagy a tanácsadó, oktató szolgáltatásokat... 13 1.5 Hasznos információforrások... 13 2. TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁG... 16 2.1 A társadalmi fenntarthatóság fogalma... 16 2.2 A társadalmi fenntarthatóság alapelvei... 17 2/27 oldal

2.3 VÁLLALÁSOK... 18 2.3.1 Jogszabályi keretek összefoglalása... 18 2.3.2 Célzott segítségnyújtás a fejlesztés által érintett csoportok, személyek, szervezetek számára 18 2.3.4 A társadalmi értékek megjelenítése a szervezeti célok között... 18 2.3.5 Jelentések, monitoring, eredmények és új közcélú adatok közzététele... 18 2.3.6 Területi együttműködés erősítése... 19 2.3.7 Megjelenik a térségi szemlélet... 19 3. ESÉLYEGYENLŐSÉG... 20 3.1 Az esélyegyenlőség fogalma... 20 3.2 Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése a foglalkoztatás területén... 21 3.3 VÁLLALÁSOK... 22 3.3.1 Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása... 22 3.3.2 Esélyegyenlőségi terv, koncepció megléte... 22 3.3.3 A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára évente esélyegyenlőségi képzést tart... 23 3.3.4 Leghátrányosabb helyzetű kistérségek vagy halmozottan hátrányos helyzetű települések fejlesztése... 24 3.3.5 Rugalmas munkaidő szervezés vagy csúsztatható munkakezdés lehetősége... 24 3.3.6 Munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez... 25 3.3.7 A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi csoportnál igazolhatóan kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére... 25 3.3.8 Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti... 26 3.3.9 A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket... 26 3.4 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 27 3/27 oldal

1. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely a jelen igényeit úgy elégíti ki, hogy a jövő nemzedékek igényei kielégítésének lehetőségeit nem csorbítja. Némiképp bővebb megfogalmazásban: a társadalmi, természeti és gazdasági tőke kamatainak célszerű és kiegyensúlyozott használata az emberi közösség teljességének javára anélkül, hogy maga a természeti tőke károsodna. A fogalom látszólag igen egyszerű. A benne rejlő követelmények megvalósítása azonban bonyolult. Az alapkövetelmény a jövő generáció érdekeinek figyelembevétele jelenlegi környezeti-gazdasági-társadalmi döntéseinknél, méghozzá oly módon, hogy a gazdasági-társadalmi tevékenységünk összhangban legyen a természeti követelményekkel. Ez a követelmény csak számos ellentmondást megoldva juthat érvényre. 1.1 A környezeti fenntarthatóság értelmezése A XXI. században világméretűvé váló környezeti problémák, a Föld országai, illetve az egyes emberek között megfigyelhető egyre nagyobb társadalmi különbségek világossá tették a nemzetek számára, hogy a meggondolatlan fogyasztásnövekedés és az ezzel járó gazdasági fejlesztések egyre inkább fenntarthatatlanná válnak. Környezetünk rombolása, az erőforrások felélése már a jövő generációk és a köröttünk lévő élővilág túlélési esélyeit fenyegetik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) országai ezért fenntartható fejlődés megvalósítását tűzték ki célul. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A gyakorlatban a fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, társadalom és környezet harmonikus fejlesztése. Az EU fejlesztési politikájában a horizontális elvek bevezetésének célja az volt, hogy a gazdasági beavatkozások során legyünk figyelemmel a fenntartható fejlődés elvére. Fontos, hogy fejlesztési elképzeléseink kialakítása során megvizsgáljuk, hogy nem okozunk-e kárt környezetünkben, nem romboljuk-e le értékes hagyományainkat nem éljük fel a jövő generációk számára is létfontosságú természeti erőforrásainkat, és nem növeljük-e tovább az állampolgárok közötti egyenlőtlenségeket. A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem célkitűzéseit, és ezen célok megvalósítását szolgáló feladatokat az EU és hazai szabályozás stratégiai dokumentumokban rögzíti. Az Európai Unió és Magyarország a környezeti fenntarthatóság elvéhez kapcsolódó célkitűzéseit az alábbi dokumentumokban rögzíti: az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja II. Nemzeti Környezetvédelmi Programi 4/27 oldal

1.2 A környezeti fenntarthatóság célkitűzései I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása Célkitűzés: Az egyéni döntéshozatalban és a tervezésben tükröződjenek a környezeti értékek és a környezetvédelemre vonatkozó szabályok. A környezeti információkat nem nélkülözheti a megfontolt tervezés és cselekvés. 1. A projektnek illeszkednie kell a projekt megvalósulásának helyén érvényes helyi környezetvédelmi programhoz, stratégiához. 2. A projekt megvalósítása során be kell tartani a hazai és az EU-s környezetvédelmi jogszabályokat. 3. A fejlesztések tervezésekor figyelembe kell venni a helyi környezet állapotát és természeti erőforrások rendelkezésre állását! 4. A projekt kialakítása és megvalósítása során biztosítani kell az érintetteknek a döntésekben való részvételét. II. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezet állapot között egyensúlyt kell biztosítani Célkitűzés: A gazdaság és környezet harmóniájának biztosítása érdekében a szükségletek kielégítése és a természeti/környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni. Azaz a folytonos gazdasági növekedés nem járhat a környezetminőség folytonos romlásával. 5. A lételemeknek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek (levegő, víz, föld, élővilág) használata és terhelése ne haladja meg azok önmegújító képességét. 6. A környezeti elemek és rendszerek állapotát, ahol szükséges és lehetséges, javítani kell. 7. A természetbe hulladékként visszakerülő anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkennie kell. III. Természeti erőforrások fenntartható használata Célkitűzés: A gazdaság szereplőinek és a társadalom tagjainak a természeti erőforrásokat úgy kell használniuk, hogy azok igénybe-vétele ne haladja meg a források keletkezésének, illetve megújulásának a mértékét. A jövő generációkért érzett felelősség pedig mindenkitől megköveteli a természeti erőforrások felhasználásában a takarékosságot és a racionalitást. 8. A megújuló erőforrások alkalmazásának előnybe részesítése (a meg nem újuló természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás érdekében) 9. A fejlesztéseknek az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell mutatniuk. 10. A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, a fejlesztéseknél a területkímélő pl. barnamezős megoldásokat kell előnyben részesíteni a zöldmezős területek igénybevételével szemben. 5/27 oldal

IV. A meglévő értékek védelme és megőrzése Célkitűzés: A természetben és a kulturális hagyományok révén létrejött értékeket meg kell őrizni a jövő generációk számára. A kardinális értékek elvesztésével járó folyamatok nem tűrhetők el. 11. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. 12. A biológiai sokféleség megőrzésének feltételeit, a természetes és természetszerű élőhelyek sokszínűségét és térbeli koherenciáját biztosítani kell. 13. Az építészeti és kulturális értékek fennmaradását biztosítani kell. 14. A fejlesztéseknél a tájképi és tájhasználati értékek fennmaradását biztosítani kell. V. A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása Célkitűzés: A társadalom számára biztosítani kell, hogy továbbra is az évszázadok során kialakult harmóniában élhessenek környezetükkel. Meg kell adni mindenkinek a lakóhelyén a környezethez alkalmazkodó és az emberhez méltó élet lehetőségét mind a jelenben, mind a jövőben. A fenntartható fejlődést csak a felelősségteljes ember érheti el. 15. A fejlesztések ne veszélyeztessék a helyi kultúra részét képező, természettel harmonizáló, hagyományos gazdasági, termelői kultúrát és fogyasztói szokásokat. 16. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a fejlesztések pozitív eredményeit és hatásait a helyi közösség minél több tagja kihasználhassa. 17. A helyi szinten kezelhető erőforrások használata elsősorban a helyi közösség hasznát szolgálja. 18. A fejlesztések járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon. 1.3 A humán fejlesztések környezeti összefüggései, hatásai A humán fejlesztés típusú intézkedések többnyire a foglalkoztatás, oktatás, képzés, kommunikáció és ismeretterjesztés, együttműködések erősítése és technikai segítségnyújtás típusú intézkedéseket foglalják magukba. A humán erőforrás fejlesztés típusú intézkedéseknek általában nincs közvetlen környezeti hatásuk. Ugyanakkor az intézkedések bizonyos környezetvédelmi tartalmú feladatok kibővítésével és egyes környezeti tartalmak erősítésével jelentős mértékben hozzájárulhatnak a környezettudatos magatartás és fenntartható gazdasági és társadalmi normák kialakulásához. A környezeti fenntarthatóság elérése nem pusztán a környezetvédelmi beruházások megvalósításán és a környezetvédelmi szabályok betartásán múlik. A környezet iránt érzett felelősségnek és a környezettudatos magatartásnak az ember sajátjává kell válnia. E magatartás kialakításában nagy szerepe van az információhoz való hozzájutásnak, oktatásképzésnek, a tudományos életnek és az ismeretterjesztésnek. Mindemellett olyan fórumok szükségesek, amelyek biztosítják az állampolgárok számára a részvétel lehetőségét a környezetükre vonatkozó döntéshozatalban. 6/27 oldal

Ezek az ún. puha eszközök jó kiegészítői lehetnek bármely intézkedésnek, amelyek hozzájárulnak a társadalom szemléletváltásához, a környezeti érdekek gazdálkodói érdekekbe történő integrálásához, a környezetkímélő megoldások alkalmazásának ösztönzéséhez. A kutatások és technológiai fejlesztéseknek olyan irányát kell ösztönözni, amelyek a környezeti elemek minőségének megőrzéséhez szükségesek. Azoknak az innovációknak kell prioritást élvezniük, amelyek leginkább csökkentik a természet károsodását és az ember egészségének veszélyeztetését. Kiemelkedő jelentőségű a termékek, valamint a vállalatok, intézmények környezeti minősítése. Nemcsak a környezettudatos fogyasztók számára jelent problémát, ha a vásárolni kívánt termékek között nem tudnak különbséget tenni, de a társadalom és a gazdaság sem nélkülözheti a példaértékű intézményi és vállalati szerepvállalást és példamutatást. A kommunikáció és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek esetében is célszerű törekedni a környezetvédelmi tartalmakkal való bővítésre. Az együttműködések során is vizsgálni célszerű a közös környezetvédelmi cselekvés lehetőségét. A környezeti nevelés és képzés elsősorban az intézményes oktatás területe, de rendkívül fontos a kulturális (pl. a műemléki, művészeti, közművelődési és közgyűjteményi) intézmények és szervezetek, a munkahelyek, a családok és más társadalmi csoportok szerepe is. Az ismeretterjesztő dokumentumok és más ismerethordozók mellett döntőek a természettel harmóniában kialakult szokások és képességek ápolását szolgáló lehetőségek biztosítása és az egészséges életvezetés kialakításának támogatása. A környezeti oktatás és képzés lényeges eleme a pozitív megközelítés igénye, a pozitív gondolkodásmód kialakítása, amelynek eszköze a természeti értékek bemutatása és a technológiai lehetőségek iránti bizalom fenntartása. Ezzel kapcsolatosan hasznos segítséget nyújtanak a különböző civil szervezetek kiadványai, mint például a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által kiadott Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 2003. stb. Azok a foglalkoztatásra, különösen hátrányos helyzetűek foglalkoztatására irányuló projektek, amelyek során helyben kívánják foglalkoztatni és megtartani a munkaerőt, jelentős mértékben hozzájárulnak a fenntarthatósági célkitűzésekhez. Az önkormányzatok által szervezett közmunkák is gyakran szolgálnak környezetjavító célokat. Amennyiben lehet, törekedni kell a hagyományos termelési szokások és a helyi kultúra továbbvitelének ösztönzésére. A foglalkoztatás során érdemes kitérni fenntarthatósággal kapcsolatos erkölcsi normák megismertetésére és terjesztésére, így a munkahelyi környezeti kultúra támogatására, a munkavállalók környezeti tudatosságának növelésére stb. Vizsgálandó szempontok a humán fejlesztés típusú intézkedések környezeti fenntarthatóságára vonatkozóan Jelen fejezetben meghatároztuk az egyes fenntarthatósági célkitűzések konkrét, a humán fejlesztés projekttípusra vonatkozó környezeti fenntarthatósági vizsgálandó szempontokat. A pályázatban közölt konkrét környezetvédelmi tartalmak (válaszok) ismeretében megítélhető a projekt környezeti fenntarthatósága. A projekt típusokon belül az egyes intézkedések (komponensek) még mindig meglehetősen eltérőek lehetnek. A következő táblázat az adott projekt típusra jellemző minden környezeti fenntarthatósági szempontot tartalmaz. Az adott komponens esetében a pályázat kiírójának 7/27 oldal

joga van az adott intézkedési elemre nem jellemző kérdéseket elhagyni, azaz lehetséges, hogy a kiírás az itt bemutatottaknál lényegesen kevesebb kérdést tartalmaz. Természetesen a kevesebb kérdés megnöveli az egyes kérdések jelentőségét. A Humán erőforrás fejlesztés típusú projektek esetében a fenntarthatósági célkitűzéseket összességében kell megítélni, mivel környezetre gyakorolt hatásuk közvetlen nem kimutatható és mérhető. E projektek esetében alapvető kérdés, hogy milyen mértékben lehetnek ezek a projektek közvetítő közegei a fenntarthatóságnak. Ezen projekttípus esetében a környezeti fenntarthatóság, mint tartalmi elem megjelenését érdemes vizsgálni. Humán fejlesztés típusú intézkedések környezeti fenntarthatóságára vonatkozó kérdések Fenntarthatósági Vizsgálandó szempontok Megítélés célkitűzések I. A környezeti 1. A projektnek milyen Az intézkedésekre adandó követelmények elfogadása és környezeti fenntarthatósági összpontszámot nem megtartása vonatkozásai vannak? célkitűzésenként II. Az emberi szükségletek (kategóriánként) adható kielégítése és a környezet 2. A projekt tartalmaz-e a részpontszámok alapján, állapota közötti egyensúly környezeti fenntarthatósággal hanem a projekt egészében biztosítása kapcsolatos ismereteket? kell megítélni. III. Természeti erőforrások fenntartható használata 3. A projekt elősegíti-e környezeti menedzsment IV. A meglévő értékek rendszerek bevezetését, védelme és megőrzése alkalmazását? V. A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása 4. A projekt tervezése során felvették-e a kapcsolatot helyi vagy érintett területen lévő társadalmi szervezetekkel? 8/27 oldal

1.4 Vállalások 1.4.1 Fenntarthatósági tervvel vagy programmal rendelkezik vagy vállalja annak elkészítését A Local Agenda 21 (LA21) alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A fenntarthatóság helyi programját kell megteremteni, amelynek segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a város, falu mai és leendő polgárai otthon vannak. Az önkormányzati szervek a LA21 megvalósításában kapott központi szerepét a következő jellemzők indokolják: Az önkormányzat a helyi közösséghez közel van, könnyebben elérhető, mint a központi kormányzat vagy a nemzetközi szervezetek, így érzékenyebb a helyi problémákra (szubszidiaritás elve). Kiterjedt szolgáltató-rendszer működtetője. Az önkormányzatok jelentős befolyással rendelkeznek a helyi infrastruktúra (tömegközlekedés, csatornarendszer, vízszolgáltatás stb.) felett. Az erőforrások egyik legnagyobb felhasználója. A legtöbb közösségben az önkormányzat messze a legnagyobb munkáltató és erőforrás-felhasználó. Éppen ezért a hatékonyság növelését, a hulladék mennyiségének csökkentését célzó intézkedések és egyéb, a fenntarthatóságot szem előtt tartó belső akciói direkt módon is nagy hatással vannak. A piacot befolyásoló erő. Mint az áruk és szolgáltatások egyik legnagyobb szervezeti fogyasztója a településen, az önkormányzat jelentős befolyást gyakorolhat beszállítóira. A beszállítói lánc tagjainak szigorú követelményeket szabó tiszta beszerzési eljárások pozitív hatásai jóval a közösség keretein túl is érezhetőek lehetnek. Példakép más szervezetek számára. A környezetmenedzsment javuló gyakorlatával kapcsolatban szükség van a megfelelően tanulmányozott és jól dokumentált példákra. Az önkormányzat saját tapasztalatainak továbbadása ösztönzőleg hathat mások számára. Lehet, hogy a tapasztalatok egy része kifejezetten technikai jellegű pl. egy új technológia energiahatékonyságának piaci tesztelése, vagy a hosszú távú környezeti költségeket is kezelő számviteli rendszer bevezetése.a legnehezebb feladat az, hogy a magasabb szintű környezeti teljesítményt egy szervezet integráns részéve tegyük, ezért az ezen a téren elért sikerek továbbadása felbecsülhetetlen értékkel bír és ritkán követel nagy tőkebefektetést. Információszolgáltató. Mindennapi életünk során folyamatosan hatalmas információtömegnek vagyunk kitéve komplex környezetünkkel kapcsolatban. Ebből a halmazból csak kevés szervezet és egyén képes kiszűrni a számára fontos tényeket, ezért az önkormányzat, mint tolmács, szerkesztő és nevelő fontos szerepet vállalhat. Egyre több helyen felismerik, hogy a információ könnyű elérésének lehetővé tétele nagyban támogatja a helyi közösséget. Támogató. A környezeti teljesítmény javítását sokszor csak kollektív cselekvésen keresztül lehet megvalósítani. Az önkormányzat kezében számos eszköz van arra, hogy stratégiai keretet biztosítson a polgárok személyes környezeti teljesítményének javításához. Sőt, számos nagy szervezet hagyatkozhat még a központi gondoskodásra: tömegközlekedés, hulladékfeldolgozás, oktatás. Hálózatműködtető (networker). Amennyiben a közösség teljes erőforrásbázisát mozgósítani akarjuk, akkor az üzleti szektor, az önkéntes szektor és az állami szektor erőit egyesíteni kell 9/27 oldal

és ebben nagy szerepe van a helyi önkormányzatnak. Képesnek kell lennie, hogy az együttműködések és társulások különböző formáin keresztül bevonja az említett csoportokat a folyamatba, ezzel biztosítva a nagyobb fenntarthatóságot. Lobbizó és az általános megegyezést segítő fél. Az önkormányzat szócsőként is kell, hogy működjön, ami eljuttatja a közösség reményeit és törekvéseit nemzeti és nemzetközi szintre. Feladat az önkormányzat területére érvényes Fenntarthatóság helyi programja elkészítése (LA 21), amelyhez útmutatót nyújt: Turchanyi Gyula - Szlávik János (2002): Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez BM Önkormányzati Tájékoztató különszám, 2002 www.profturchany.eu/documents/helyi_agenda_2ő_utmutato.pdf. Az elkészült dokumentumot jóváhagyás után nyilvánosságra kell hozni. 1.4.2 Rendelkezik önkormányzati környezetvédelmi alappal vagy vállalja annak létrehozását A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. trv. 58 (1) bekezdése értelmében az önkormányzat környezetvédelmi alapot hozhat létre környezetvédelmi feladatainak ellátására. A környezetvédelmi alap bevételeit kizárólag környezetvédelmi feladatok megoldására lehet fordítani, felhasználásáról önkormányzati rendeletben kell intézkedni. Az alap bevételeiről és forrásainak felhasználásáról a zárszámadás részeként beszámolót kell évente készíteni. 58. (1) Környezetvédelmi feladatai (46. ) megoldásának elősegítése érdekében a települési önkormányzat - Budapesten a fővárosi önkormányzat is - önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre. (2) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei: a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, b) a területi környezetvédelmi hatóság [65. (1) bek. a) pont] által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege, e) egyéb bevételek. 46. (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. 10/27 oldal

Feladat az önkormányzati rendelet megalkotása az önkormányzati környezetvédelmi alap létrehozásáról, a zárszámadás részeként beszámoló készítése az alap bevételeiről és forrásainak felhasználásáról. 1.4.3 A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma A munkavállalók legalább felének évente fenntarthatósági képzésen részt kell vennie. A képzés lehet külső vagy belső képzés, amelyeknek környezetvédelmi, környezeti nevelési, fenntarthatósági témakörökre kell kiterjednie. A képzést az éves képzési tervben szerepeltetni kell, megvalósítását dokumentálni szükséges. 1.4.4 Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres, és a kötelező mértéken felüli biztosítása A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46.. (1) e) pontja alapján az önkormányzat köteles illetékességi területén a környezet állapotát elemezni és értékelni, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer a lakosságot tájékoztatni. Az időszakosan készülő környezet állapot értékeléseket célszerű az önkormányzatnál rendelkezésre álló frissebb adatokkal, információkkal rendszeresen aktualizálni. Az aktualizálást évente legalább kétszer végre kell hajtani és legalább két kommunikációs csatornán elérhetővé kell tenni. 1.4.5 A termék-, szolgáltatásfejlesztés során a várható környezeti hatások elemzése megtörténik és a fejlesztés ezek figyelembe vételével valósul meg A szervezetfejlesztés és folyamatfejlesztések során azok közvetlen és közvetett környezeti hatásait értékelni kell annak érdekében, hogy a pozitív hatásokat maximalizálni, illetve a negatív hatásokat minimalizálni tudjuk. A teljesítményértékelési rendszert környezeti szempontú értékeléssel kell kiegészíteni. 1.4.6 A projekt kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére Jelen képzés egyik célja ezen ismeretek bővítése. 1.4.7 Az igénybe vett tanácsadás, képzés, emberi erőforrás fejlesztés kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére Jelen képzés egyik célja ezen ismeretek bővítése. 11/27 oldal

1.4.8 A társadalmi bizalom szintjének növekedését szolgáló megoldások száma A vállalás két megoldásra is összpontosít: az egyik a működés átláthatósága, amelynek technikai kivitelezése az üvegzseb funkció honlapon történő megjelenítése, a másik megoldás annak a lehetősége, hogy a település polgárai on-line módon, a honlapon keresztül tehetnek bejelentéseket, panaszokat, észrevételeket és használhatják a projekt során kifejlesztett fórum funkcióit is. 1.4.9 Partnerei vagy társadalmi környezete számára szervezett környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos események száma A környezeti fenntarthatósági program (LA 21) tárgyalásánál láttuk, hogy az önkormányzatnak milyen jelentős szerepe van annak kidolgozásában, valamint a közösség környezettel, környezetvédelemmel kapcsolatos magatartásának formálásában, befolyásolásában. Ezt a tanulási folyamatot az önkormányzatnak kézzel fogható akciókkal, a közösség aktív bevonásával kell erősítenie. Követendő példákkal kell elől járnia a környezettudatosság terén. Erre kiválóan alkalmas lehet egy-egy nyílt nap megszervezése vagy ún. hulladékgyűjtési akciók lebonyolítása. Jó megoldás lehet akár a tiszta udvar, rendes ház akció kiírása, felelevenítés is. 1.4.10 Kombinált valamint anyag- és energia-takarékos irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása A követelménynek megfelelő irodatechnikai eszközök beszerzése és alkalmazása hatékonyan tudja támogatni a szervezet környezettudatos működését. A beszerzések során szükséges figyelembe venni ennek a szempontnak az érvényesítését, figyelembe véve a zöld közbeszerzéssel kapcsolatos irányelveket is. 1.4.11 Újrahasznosított papír használat bevezetése és/vagy növelése az irodai és nyomdai munkák során Napjainkban még mindig a legtöbb önkormányzat papírgyárként működik. A papír alapú iroda felváltása elektronikus irodával hosszú folyamat, de addig is törekedni szükséges egyrészt a felhasznált papír mennyiségének csökkentésére, másrészt az újrahasznosított papír felhasználási mennyiségének növelésére. A nem hivatalos dokumentumok nyomtatása lehetséges 2 oldalra, vagy már egy oldalon használt papírra. A beszerzéseknél törekedni kell az újrahasznosított papír arányának növelésére, környezetbarát papírok és egyéb irodai eszközök előnybe részesítésére. A káros környezeti hatások így is jelentős mértékben csökkenthetőek. 12/27 oldal

1.4.12 A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések stb.) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek A szempont egy része szorosan kapcsolódik a zöld beszerzéshez, és a szolgáltatás vásárlás során érvényesíthető, míg másik részük a közösségi helyek tervezésekor érvényesíthető szempont. 1.4.13 Környezeti szempontokat érvényesít a beszerzendő eszközök, termékek, alapanyagok értékelésénél/kiválasztásánál A szempontot a beszerzés szabályozásánál kell érvényesíteni. Felhasználható irodalom: Zöld közbeszerzés! A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve. Az EU Bizottság belső munkadokumentuma SEC(2004) 1050 Brüsszel 2004.8.18. www.kozbeszerzes.hu Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára. Készült a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat támogatásával. Környezettudományi Központ. Budapest, 2003. 1.4.14 Környezeti menedzsment rendszerrel rendelkező beszállítóktól rendeli eszközeit, vagy a tanácsadó, oktató szolgáltatásokat A szempontot a beszerzés szabályozásánál kell érvényesíteni. Felhasználható irodalom: Zöld közbeszerzés! A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve. Az EU Bizottság belső munkadokumentuma SEC(2004) 1050 Brüsszel 2004.8.18. www.kozbeszerzes.hu Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára. Készült a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat támogatásával. Környezettudományi Központ. Budapest, 2003. 1.5 Hasznos információforrások AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 761/2001/EK RENDELETE (2001. március 19.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről Követendő legjobb példák: http://www.emasnetwork.org/hu/projectinfo MSZ EN ISO 14001:2005, Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek Ökoiskolák hálózatának honlapja www.okoiskola.hu Útmutató a fenntarthatósági jelentések elkészítéséhez: www.globalreporting.org (magyar nyelven) Turchanyi Gyula - Szlávik János (2002): Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez BM Önkormányzati Tájékoztató különszám, 2002 www.prof-turchany.eu/documents/helyi_agenda_21_utmutato.pdf Az Országgyűlés 132/2003. (XII.11.) OGY határozata a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 13/27 oldal

Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez. Oktatási Minisztérium kiadványa, 2004. ftp://ftp.oki.hu/kornyezeti/kornyezeti-mintaprogramoksegedlet.pdf Környezet-menedzsment (szerk. Kósi Kálmán Valkó László), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest, 2006 Tóth Gergely: Környezeti teljesítményértékelés. Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület. Budapest, 2001 Fenntarthatóság pedagógiája. A remény paradigmája a 21. század számára. www.korlanc.uw.hu A környezettudatosság mérésének papír-ceruza módszerei. Ökoiskolák hálózata. www.okoiskola.hu MSZ EN ISO 19011:2003, Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához Fenntartható városi közlekedési irányelvek. SMILE Towards Sustainable Urban Transport Policies: Recommendations for Local Authorities. May, 2004 c. Európai Uniós kézikönyv kivonatos összefoglalása. http://www.mut.hu/dok/06korelo.doc Munkába, iskolába környezetbarát módon! Tanácsok és hasznos információk a 2005. évi Európai Mobilitási Hét megszervezéséhez. Európai kézikönyv helyi önkormányzatok számára. http://www.kvvm.hu/cimg/documents/emh_kezikonyv.doc Szántó K. F.Holényi M: Ökologikus településfejlesztés. Ybl Miklós Főiskola, Magasépítészeti Tanszék kiadványa. A TEMPUSSJEP- 09015/95 program. http://www.pannonmuhely.hu/pdf/telepules.pdf Kiáltvány az élő utcákért. Gyalogosok Szövetsége. Nagy-Britannia, 2001. www.livingstreets.org.uk Magyarul elérhető: a Lélegzet c. kiadvány XII. évfolyam 7-8. számában. www.lelegzet.hu Dr. Fi István: Utak és környezetük tervezése. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Építőmérnöki Kar. Út és vasútépítési Tanszék. Budapest, 2002. http://www.uvt.bme.hu/targyak/utterv/fi_uk.pdf www.ippc.hu Zöld közbeszerzés! A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve. Az EU Bizottság belső munkadokumentuma SEC(2004) 1050 Brüsszel 2004.8.18. www.kozbeszerzes.hu Zöld beszerzési kézikönyv önkormányzatok számára. Készült a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat támogatásával. Környezettudományi Központ. Budapest, 2003. 10/1995.(IX.28.)KTM rendelet A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. Tv. végrehajtásáról 94/2002.(V.5.)Korm. rendelet A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 213/2006. (X..27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. Törvény végrehajtásának egyes szabályairól A magyar Környezetbarát Termék minősítési rendszer és egyéb minősítő szervezetek honlapjai: www.kornyezetbarat-termek.hu, www.biokontroll.hu, www.okogarancia.hu, www.innovatext.hu Közlekedésbiztonsággal kapcsolatos információk: http://ec.europa.eu/healtheu/my_environment/road_safety/index_hu.htm Mészáros Péter: A kerékpározás fejlesztésének szükségessége és lehetőségei a holland tapasztalatok tükrében. Magyar Közlekedési Klub, 2006 www.mkk.zpok.hu/dok/kerparoskozlekedes.pdf 14/27 oldal

Őshonos fák listája a Független Ökológiai Központ honlapján http://www.foek.hu/programok/oshonos.html Zöld Szállodák bírálati szempontjai a Magyar Szállodaszövetség holapján http://www.hah.hu/articles/index.php?id=52&sid=ajca14281185974176&lang=hu&type_i d=0&first= Az OKM és a KvVM kidolgoztatta Zöld Óvoda kritériumrendszert, és minősítési adatlapot: http://www.omai.hu/main.php?folderid=715; http://www.zoldovoda.hu/index.php [Az OKM és a KvVM által kialakított Erdei Iskola Szolgáltatások minősítési rendszere: http://www.kokosz.hu/html/m311.htm [Zöld Iroda program a KÖVET honlapján: http://www.kovet.hu/view/main/147.html Bővebb információ a fenntarthatóságról A fenntartható fejlődés honlapja www.ff3.hu A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiája (tervezet) honlapja - www.fenntarthatóság.hu Az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja (angolul) - www.ff3.hu/upload/6_action_plan_en.pdf Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája www.europa.eu.int/comm/environment/eussd/index.htm (Forrás: NFÜ, Útmutató) 15/27 oldal

2. TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁG 2.1 A társadalmi fenntarthatóság fogalma A fenntartható fejlődés felé vezető út értékelésére vonatkozóan számos megközelítés létezik. Ezek közül a legszélesebb körben elterjedt és számos nemzetközi szervezet ajánlásaiban is szerepel az úgynevezett többféle tőke modellje. Ez a modell különválasztja noha egymással nyilvánvalóan összefüggenek az életminőség négy dimenzióját, és ennek megfelelően négyféle tőkét különböztet meg: az emberi (humán) tőkét, a társadalmi tőkét, az ember alkotta tőkét és a természeti tőkét (KÉP jelentés, 2007). Fontos meghatározói emberi életminőségünknek a környezetünk állapotát jellemző mutatók, azaz a természeti tőke. A természeti környezet erőforrásai (talaj, atmoszféra, erdők, vizek, vizes területek, élővilág stb.) és az ezek által nyújtott szolgáltatások lehetnek megújulóak vagy nem megújulóak, illetve a gazdaság számára felhasználhatóak vagy nem felhasználhatóak. A környezeti fenntarthatóság szerint a minimális elvárás az, hogy a természeti tőkét meg kell őrizni, mindez pedig azt jelenti, hogy a természeti erőforrások pusztítását okozó fogyasztást nem lehet jövedelemnek számítani, hiszen ez a természeti tőke csökkenését okozza. Az ember alkotta tőke alatt értendők például a különböző termelt javak, a pénzügyi eszközök, az infrastruktúra, valamint a humán és társadalmi szolgáltatásokba (pl. egészségügy, oktatás, kultúra, szociális szolgáltatások) történő beruházások is. Az ember alkotta tőke nagyon fontos, de önmagában nem elégséges, nem fest teljes képet egy közösség életminőségéről. Emiatt szükség van a humán és a társadalmi tőke önálló kezelésére is. A humán tőke fogalma az egyének egzisztenciális kibontakozásával kapcsolatos. Ebbe a kategóriába tartozik például az emberek fizikai és mentális egészségi állapota, a kihívásoknak való megfelelésük, a tudás és kultúra javainak alakítására való képességük, valamint önérvényesítő, regenerációs és teherbíró képességük is. A humán tőke közösségi szintű mérésére alkalmas indikátor például a várható élettartam alakulása, de idetartoznak a különféle iskolázottsági, műveltségi mutatók, valamint a kulturális aktivitás jellemzői is. A társadalmi tőke inkább kollektív ismérv: egyének közti kapcsolatokat, szoros társadalmi kapcsolathálókat, erős civil szervezeteket, valamint a kölcsönösség, a szolidaritás és a bizalom ezekből fakadó normáit foglalja magában, amely által a társadalom több mint egyének összessége (Putnam (ő993, 2000), Orbán és Szántó (2005)). Ezen túlmenően a kisebb és nagyobb közösségekkel, a kormányzás különféle formáival, a társadalmi viselkedéssel, s a kulturális kifejeződéssel valamilyen mértékű azonosulást jelenti. A társadalmi tőke a közösség tagjainak a döntésekbe való bevonására, részvételére és az élhető környezetre épít. Számos kutatás bizonyítja a társadalmi tőke pozitív hatását más tőkeformákra, például a gazdasági fejlődésre, a népesség egészségi állapotára, a közbiztonságra, stb. (pl. Putnam, Fukuyama). Ennek hatására az elmúlt évtized során jelentősen megélénkült a gazdasági és politikai szervezetek érdeklődése a társadalmi tőke koncepciója iránt. Számos nemzetközi fejlesztési szervezet is felismerte, hogy mind a szűkebb értelemben vett gazdasági növekedésnek, mind pedig a széles értelemben vett fenntartható fejlődésnek nélkülözhetetlen feltétele a társadalmi tőke (Orbán és Szántó, 2005). Bár a környezeti fenntarthatóság szempontjából a természeti tőke, a gazdasági fenntarthatóság szempontjából az ember alkotta tőke, a társadalmi fenntarthatóság szempontjából pedig a társadalmi és a humán tőke megőrzése, illetve növelése tűnik elsődleges célnak, az előzőek alapján is nyilvánvaló, hogy a közöttük fennálló szoros összefüggések miatt merev 16/27 oldal

elkülönítésük nem célszerű. Alapelvként kell elfogadnunk, hogy a különféle tőkeformák egymás rovására hosszú távon nem áldozhatóak fel, mert ez végső soron az adott társadalom általános hanyatlásához vezet. A fejlesztések megtervezése során ezért különös figyelmet kell szentelni a különféle tőkeformák várható alakulásának. Különösen nehéz feladat a fejlesztések és a humán, illetve társadalmi tőke (pl. a jó kormányzás) közötti kapcsolatok empirikus értelmezése és olyan követelményrendszer kidolgozása, amely a társadalmi fenntarthatóságot figyelembe veszi. Jelen útmutató ehhez kíván segítséget nyújtani. 2.2 A társadalmi fenntarthatóság alapelvei Jó kormányzás Jogkövetés A megegyezést célzó részvétel Célravezető és hatékony eredményesség Felelős elszámoltathatóság Fogékonyság a társadalmi szükségletek iránt Megfelelő kapacitás és kompetencia biztosítása Esélyegyenlőség Átláthatóság Egészségmegőrzés, egészségtudatosság Közösségi kapcsolatok, szolidaritás, bizalom Képzés, felkészítés Biztonság A társadalmi fenntarthatóság területi szempontrendszere (Forrás: NFÜ, Útmutató) 17/27 oldal

2.3 VÁLLALÁSOK 2.3.1 Jogszabályi keretek összefoglalása A projekt által érintett ügycsoport, illetve feladat/ szolgáltatás kereteit meghatározó jogszabályok listájának felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések érthető összefoglalása felhasználói, ügyintézői útmutatók részeként. A dokumentumokat ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni a honlapon és az ügyfélszolgálaton kinyomtatva. Feladat: Útmutatók, jogszabályok listája, jogszabályok közérthető magyarázata 2.3.2 Célzott segítségnyújtás a fejlesztés által érintett csoportok, személyek, szervezetek számára Az érintett csoportok, személyek és szervezetek számára a fejlesztést követően segítségnyújtás biztosítása a fejlesztés eredményeinek a hasznosítása érdekében. Ez megvalósulhat elektronikus, telefonos vagy személyes formában (pl. konzultáció). Feladat: A segítségnyújtási lehetőség dokumentálása 2.3.4 A társadalmi értékek megjelenítése a szervezeti célok között A szervezet által felvállalt célok értékorientációjában a szakterületet érintő egyes társadalmi értékek megjelenítése, illetve a célok nyilvánosságra hozatala. Az értékorientáció kiterjedhet a releváns szakterületi célok kiemelésére is. Feladat: A szervezeti célok közzététele 2.3.5 Jelentések, monitoring, eredmények és új közcélú adatok közzététele A fejlesztés tárgyát képező szolgáltatással, tevékenységekkel kapcsolatos jelentések, monitoring eredmények és háttérelemzések, továbbá az azt érintő, eddig a széles nyilvánosság számára rendszeresen elérhetővé nem tett új közcélú adatok (pl. ügyintézési statisztikák) rendszeres közzététele. A monitoring kapcsán a rendszeresség évente legalább két alkalmat jelent, míg a közérdekű adatok tekintetében az adatok mérési gyakoriságához kötődik. Feladat: Az adatok közzététele 18/27 oldal

2.3.6 Területi együttműködés erősítése A fejlesztés eredményei és/vagy a projekt megvalósítása közvetlenül erősíti az érintett földrajzi térségben a területi együttműködést. Feladat: A területi együttműködésre gyakorolt hatások elemzését tartalmazó dokumentum nyilvánosságra hozása 2.3.7 Megjelenik a térségi szemlélet A fejlesztés eredményeiben érvényesítésre kerül a térségi szemlélet, illetőleg a regionális szempontú megközelítés. Feladat: A térségi szemléletre gyakorolt hatások elemzését tartalmazó dokumentum nyilvánosságra hozása 19/27 oldal

3. ESÉLYEGYENLŐSÉG 3.1 Az esélyegyenlőség fogalma Az esélyegyenlőség meglehetősen új fogalom, amely jelentős szemléletváltást tükröz. Korábban rokkantaknak nevezték a fogyatékos embereket és elsősorban egészségügyi kérdésként kezelték a sorsukat: pusztán társadalombiztosítási aspektusból, különféle pénzbeli támogatások, ellátások formájában foglalkoztak velük. De már viszonylag korán, a hetvenes évek végén megfogalmazódott az igény, hogy a vakokat, mozgássérülteket elsősorban az önálló, saját élet éléséhez kell hozzásegíteni: pozitív diszkriminációra épp azért van szükség, mert a fogyatékkal élők általában nem betegek, hanem hátrányos helyzetbe került emberek, akik bizonyos dolgokban - például a munkaerőpiacra való bejutás tekintetében - segítségre szorulnak. Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fogalmát gyakran használják szinonimaként, ami azt sugallja, hogy egy és ugyanazon dologról van szó. Valójában azonban az egyenlő bánásmód elve (másként a diszkrimináció tilalma) és az esélyegyenlőségi politika ugyanannak az elvárásnak két eltérő filozófiájú megközelítése. 2003. évi CXXV. törvény : Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény A hátrányos megkülönböztetés két formája: 1. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt: neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. 2. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. 20/27 oldal