Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Nemzeti Erőforrás Minisztérium Budapest Tárgy: költségvetési javaslatok Tisztelt Államtitkár Úr! A Közigazgatásfejlesztési Társaság üdvözli a kormányzat azon szándékát, hogy az ország szempontjából kiemelkedő jelentőségű fejlesztési területeken a lehető legszélesebb társadalmi részvételt igényli stratégiájának, döntéseinek kialakításához és megvitatásához. Mielőtt a felkínált véleményformálás lehetőségével élnénk, engedje meg, hogy röviden bemutassuk Önnek a Közigazgatásfejlesztési Társaságot (KÖFT) és annak tevékenységét. Az egyesületet fiatal köztisztviselők és támogatóik alapították 2006 végén azzal a céllal, hogy aktív szakmai munkát folytassanak a közigazgatási modernizáció égisze alatt, terjesszék a legkorszerűbb közigazgatási ismereteket, és olyan hálózatot alakítsanak ki, amely információkat és támogatást nyújt a jelen és a jövő szakembereinek, valamint a pálya iránt érdeklődő fiataloknak. Ennek részeként a Köft kiemelt céljaként fogalmazódott meg az elektronikus közigazgatás népszerűsítése az állampolgárok, vállalkozások és a közigazgatásban dolgozó szakemberek körében. Szoros együttműködést alakítottunk ki korábban a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központtal, a Magyar Közigazgatási Karral, valamint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével. Több, az EU által társfinanszírozott kutatási projektben működtünk közre, és kiadványok megjelentetésében is részt vettünk. A KÖFT-nek 2008-ban önálló szakmai szemináriumsorozata indult a Budapesti Corvinus Egyetemen Közigazgatás-fejlesztés elmélete és gyakorlata címmel, majd idén júniusban először intenzív, közpolitika tárgyú nyári PhD szemináriumot szerveztünk, melynek során a résztvevőknek lehetősége nyílt a hazai és európai uniós közpolitikára vonatkozó alapvető, a legutóbbi évek kutatási eredményeit is magában foglaló ismeretek elsajátítására. 2008. óta társszervezői vagyunk a Közigazgatási Állásbörze és Karriernapnak, valamint a Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetségével közösen részt vállalunk a Közigazgatási Szakmai Ifjúsági Napok megszervezésében és a kapcsolódó szakmai pályázati kiírásban.
A KÖFT 2010 tavaszán négy e-közigazgatás témájú e-learning tananyag megtervezésében és kivitelezésében működött közre. A Társaság 2010 nyarán részt vett a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett Új Széchenyi Terv vitairatának véleményezésében, egyeztetésében, ahol - több más téma mellett - a közigazgatás átalakításával kapcsolatban fogalmaztunk meg javaslatokat. Bekapcsolódtunk továbbá a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésébe is, több törvénytervezettel kapcsolatban is javaslatokat küldtünk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak (egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló tervezet). A rövid kitérő után, kapcsolódva a 2010. november 23-i Semmelweis Tervhez küldött véleményünkhöz, illetve a 2011. január 7-én az egészségügy költségvetéséhez tett felvetéseinkhez, az alábbi javaslatokat fogalmazzuk meg az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetésével összefüggésben. 1.) Garanciális elemként az alapszerű gazdálkodás elvének megfelelően - a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Ny. Alap) hasonlóan törvényi szinten javasolt rögzíteni, hogy az E. Alap költségvetését egyensúlyban kell tervezni. A Ny. Alap esetében - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. (10) bekezdéséhez hasonlóan - az új, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény is előírja, hogy az Alap költségvetését egyensúlyban kell tervezni: 55. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozása 82. (3) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves költségvetési bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, a különbség a központi költségvetésről szóló törvényben a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésén kívül tervezett központi kezelésű előirányzatból átadásra kerül a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történő tényleges kifizetésekre a költségvetési évben a tényleges költségvetési bevételek és költségvetési kiadások alakulása függvényében kerülhet sor. A Ny. Alap egyenlege az elmúlt években két kivétellel jelentősen kedvezőbben alakult, mint az E. Alapé, az utóbbi két év, jelenleg nyilvánosságra hozott adatai szerint (2009-2010.) gyakorlatilag egyensúlyban volt:
Adatok Mrd Ft-ban Időszak Ny. Alap E. Alap 2005. -93,5-375,3 2006. -19,5-111,3 2007. 0,2 27,4 2008. -67,6 0,1 2009. -7,2-149,5 2010. -3,7-91,7 2011. előirányzat 0,0-87,6 Forrás: saját szerkesztés a zárszámadási törvények alapján A Kormány álláspontja szerint - a Ny. Alapot követően - az E. Alap költségvetését is egyensúlyba kell hozni. Az NGM Az egykulcsos szja megteremtésének lépései című, 2011. évi közleménye is rögzíti: A kormány kiemelt célja hogy megkezdje az egészségügyi alap saját lábra állítását. A fentieknek megfelelően az új Áht-t az alábbiak szerint javasolt módosítani (információnk szerint az új Áht. módosítása 2012. februárban várható): 55. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai finanszírozása 82. (3) Ha a [Nyugdíjbiztosítási Alap] társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak tervezett éves költségvetési bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, a különbség a központi költségvetésről szóló törvényben a [Nyugdíjbiztosítási Alap] társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésén kívül tervezett központi kezelésű előirányzatból átadásra kerül a [Nyugdíjbiztosítási Alap] társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak számára. A központi költségvetés terhére történő tényleges kifizetésekre a költségvetési évben a tényleges költségvetési bevételek és költségvetési kiadások alakulása függvényében kerülhet sor. Az E. Alap hiányáért elsősorban nem a kiadási oldal tehető felelőssé: Az E. Alapot (egészségbiztosítási járulék és tételes egészségügyi hozzájárulás) és az Ny. Alapot (nyugdíjbiztosítási járulék) megillető főbb járulék- és hozzájárulás bevételeket megvizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt öt évben az E. Alap ezen bevételeit érintő szabályozás folyamatosan kedvezőtlenül alakult, míg a Ny. Alap tekintetében ennek ellenkezője történt: a tételes egészségügyi hozzájárulás összege 2005. november 1-jétől havi 3 450 Ft/főről 1 950 Ft/főre csökkent; az egészségbiztosítási járulékok mértéke 2008. január 1-jétől 4 százalékponttal csökkent, míg a nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke ugyanennyivel emelkedett (a
korhatár alatti rokkantsági ellátások Ny. Alaphoz történő átkerülésével összefüggésben, azaz az E. Alap kiadásai is csökkentek); 2010. január 1-jétől az egészségbiztosítási járulék mértéke további 3 százalékponttal csökkent, míg a nyugdíjjárulékok mértéke ugyanennyivel emelkedett; E módosítással az Ny. Alap pozíciója jelentősen javult, míg az E. Alap esetében a központi költségvetési hozzájárulások emelésével került kompenzálásra az intézkedés. ugyancsak 2010. január 1-jétől megszűnt a havi 1 950 Ft/fő tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, amely szintén negatívan érintette az E. Alap költségvetésének bevételi oldalát 2009. évben a tételes egészségügyi hozzájárulásból származó bevétel 79 milliárd forint volt a zárszámadási törvény alapján); az Ny. Alap bevételeit növelte továbbá a magánnyugdíjpénztári tagdíjak Ny. Alapba történő utalása, illetve a magánnyugdíjpénztári tagok visszalépése (2010-2011. évek). A fenitek alapján megállapítható, hogy az E. Alap hiányát, illetve a növekvő központi költségvetési hozzájárulásokat elsősorban a bevételi oldalt negatívan érintő jogszabályi változások okozzák. A járulékmértékek alakulását a következő diagram mutatja be: 40 5000 35 30 25 30 30 3600 3900 4200 28 4500 26 3450 3450 3450 26,5 26,5 26,5 26,5 26,5 29,5 33,5 33,5 33,5 34 4500 4000 3500 3000 Százalék 20 15 14 14 14 14 14 15 15 15 1950 17 15 1950 1950 1950 1950 2500 2000 Forint/hó/fő 11 11 1500 10 8 8 1000 5 500 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 (1-9) 0 0 2006 (9-) 2007 2008 2009 2010 2011 Egészségbiztosítási járulék Nyugdíjjárulék EHO Ft/hó/fő Forrás: saját szerkesztés a hatályos jogszabályok alapján 0 A fentiek következtében az E. Alap bevételi szerkezete jelentősen átalakult: a kiadások közel felét (51,7 százalékát) 2011. évben már a központi költségvetési hozzájárulások és a zárszámadási törvényben minden évben az Országgyűlés által elengedett hiány fedezte,
ez az arány a Ny. Alap tekintetében 2010. évben 18,4 százalék volt. Az E. Alap költségvetésének bevételi oldalán a központi költségvetési hozzájárulások 2011. évben 642,4 milliárd forintot, 2012. évben a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) alapján a Rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átvett pénzeszköz nélkül 395,8 milliárd forintot tettek/tesznek ki. Ennek kizárólag járulékemeléssel történő kiváltása nem reális célkitűzés, mivel egy százalékpont járulékemelés kb. 75-78 milliárd forinttal növeli a bevételeket (az első évben kevesebbel, tekintettel arra, hogy csak 11 hónapban érvényesül a magasabb járulékmérték). A központi költségvetési hozzájárulások döntő része az ún. nemzeti kockázatközösség keretében a központi költségvetéstől járulék címén átvett pénzeszköz: 2006. január 1-jétől a központi költségvetés egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot fizet a Tbj. 26. (5) bekezdésében meghatározottak után (pl.: a nyugdíjasok, a GYES-GYED-ben részesülők, a fogva tartottak, a szociálisan rászorulók, stb.). 2011. évben ennek összege 9 300 Ft/hó/fő volt, 2012. évben 5 850 Ft/hó/fő összegre csökkent. Ebből is látható, hogy az E. Alap költségvetésének tervezése során a kiadási főösszeghez tervezik hozzá a bevételeket, gondosan figyelve arra, hogy az E. Alap költségvetése hiányt tartalmazzon. E módszer megváltoztatása nélkül az egészségügy költségvetési helyzetének rendezése nem valósítható meg. Az E. Alap bevételeit alapvetően meghatározza a járulékok mértéke, illetve az azokat fizető kör nagysága. 2.) A korábbi évek jelentős erőfeszítései ellenére (jogviszonyok rendezése) még továbbra is rendezetlen több százezer állampolgár társadalombiztosítási jogviszonya. Javasolható e réteg jogviszonyának rendezése, amely akár európai uniós források felhasználásával is megoldható. Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2012. évi összegével (és 300 ezer fővel) számítva a fentiek évi kb. 23 Mrd Ft bevételkiesést jelent az E. Alapnak (összevetésül a 2012. évi összes tervezett hiány 35,3 Mrd Ft). 3.) Erőfeszítéseket javasolt tenni zöldben ragadt jogviszonyok problémájára is (tehát azon személyekre, akiknek a biztosítotti jogviszony megszűnését követően e tény nem kerül bejelentésre a NAV-hoz, így járulékfizetés nélkül jutnak egészségügyi ellátáshoz). A fenti problémák megoldását az egyéni járulékfizetési nyilvántartás oldaná meg. Ez Európai Uniós forrásból megvalósítható lenne. Az egyéni járulékfizetési nyilvántartás kiépítése a nyugdíjbiztosítás területén is célként fogalmazódott meg, ezzel összhangban a lehetséges szinergiákat kihasználva az egészségbiztosítás területén is megvalósítható lenne.
4.) Javasolható a NAV érdekeltségi rendszerének módosítása. A Ktv. a korábbi évekhez hasonlóan az alábbiak szerint szabályozza a jutalmazási célú kifizetéseket: 28. (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán legfeljebb 25 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatán legfeljebb 6 750,0 millió forint előirányzat-módosítás engedélyezhető, ha A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, 2. Jövedéki adó alcím előirányzata, 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része és munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül. Tekintettel arra, hogy a fenti bekezdés az állami bevételek együttes túlteljesüléséhez köti a jutalmak folyósítását, a NAV a legkönnyebben teljesíthető és ellenőrizhető bevételekre fordítja kapacitásai döntő részét, így vélhetően a járulékok beszedésére nem irányul megfelelő figyelem. Ezért az érdekeltségi rendszer olyan módosítása javasolható, amely típusonkénti külön-külön túlteljesítéshez köti a kifizetéseket (ÁFA, SZJA, Jövedéki adó, Járulék): 28. (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán legfeljebb 25 000,0 millió forint, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatán legfeljebb 6 750,0 millió forint előirányzat-módosítás engedélyezhető, ha a) A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, b) 2. Jövedéki adó alcím előirányzata, c) 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, d) a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, az Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része és munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata [együttesen] külön-külön legalább 101%-ban teljesül. 5.) A fenti problémához kapcsolódik a járuléktartozások értékvesztésének témája is. A NAV a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelően a tartozásokat elég gyors ütemben írja le, ami nem segíti elő a tartozások megfelelő mértékű behajtását. Javasolható a jelenleg hatályos, alábbi jogszabályi rendelkezések módosítása és hátralékok beszedésére fordított tevékenység fokozása. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet
Az eszközök értékvesztése 31/A. (1) A központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések - ideértve az adó-, az adó jellegű, az illeték, a járulék-, a járulék jellegű, a vám-, a vám jellegű tételek - értékelése során a 31. (2) bekezdés szerinti értékvesztés összege az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással (azok csoportos értékelésével) is meghatározható. (2) Az (1) bekezdés szerinti követelések esetében az értékvesztés összegét legalább negyedévenként kell megállapítani azzal, hogy az értékvesztést, illetve annak visszaírását tételesen nem kell megállapítani. (3) Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményeinek előző év(ek)re vonatkozó tapasztalati adatai alapján kell kialakítani. a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet Könyvviteli zárlat 15. (1) Az e rendeletben külön nem szabályozottak tekintetében a Tv., valamint az Áhsz. előírásait kell megfelelően alkalmazni, különösen a számviteli politikára, a (2)-(15) bekezdések figyelembevételével az értékelési szabályokra, a 13. -ban foglaltakkal együtt a számlarendre és a könyvviteli zárlatra, a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, valamint a számviteli bizonylatokra vonatkozóan. (2) A központi adókból, illetve az adók módjára behajtandó köztartozásokból eredő - az adó-, az adó jellegű, az illeték, a vám-, a vámjellegű - követelések (a továbbiakban együtt: az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések) esetében az értékvesztés összege az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással (azok csoportos értékelésével) is meghatározható. (3) A Kincstár az értékelési szabályzatának részeként az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékelésének szabályozását az Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve alakítja ki. (4) Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékelési elveinek meghatározása során az adósok minősítési kategóriái kialakításakor az adósokat legalább - adózói státuszuknak megfelelően - folyamatosan működő adósok, illetve folyamatos működésükben korlátozott adósok szerinti (pl. felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt stb.) csoportosításban kell részletezni, és a folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani (legalább az alábbi bontásban: legfeljebb 90 napos, 91-180 napos, 181-360 napos, illetve 360 napon túli minősítési kategóriákra).
(5) Az adóhatóságok az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók meghatározását az adóbeszedés eredményeinek előző év(ek)re vonatkozó tapasztalati adatai alapján alakíthatják ki, amennyiben az értékelési szabályzatban rögzítésre kerül az egyes minősítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutató meghatározásának feltételrendszere, valamint a százalékos mutatók éves felülvizsgálatának a rendje. (6) Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések értékvesztésének összege negyedévenkénti megállapítása során a tárgynegyedévben megállapított értékvesztés összege növeli, míg az előző negyedévben megállapított értékvesztés összege csökkenti a megfelelő adókövetelés értékvesztés számlájának egyenlegét, ebben az esetben az értékvesztést és annak visszaírását tételesen nem kell megállapítani. 6.) A járulékmértékekkel kapcsolatban a járulékrendszer egyszerűsítése érdekében javasolható a szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető részének (mérték: 2 %) megszüntetését és ezzel egyidejűleg a biztosítotti járulék ezt meghaladó mértékű növelését, azaz 7 %-ról 10 %-ra történő változtatását (a természetbeni egészségbiztosítási járulék növelésével a jelenlegi 4 %-ról 7 %-ra). Ez a bevételek nagyságát növelné, hiszen a plusz 1 %-os növelés bőven fedezné azon eseteket, ahol jelenleg a szociális hozzájárulási adó alapja nem a konkrét fizetés összege, hanem annál magasabb), valamint egyszerűsödne a munkáltatók helyzete, hiszen az E. Alap felé nem kellene egy alacsony összegű adót fizetniük, míg a biztosítotti egészségbiztosítási járulék mértéke megegyezne az egyéni nyugdíjjárulékéval (10 10 %). Az egyéni járulékfizetési nyilvántartás kiépítésével párhuzamosan ez vélhetően növelné a járulékfizetési hajlandóságot is, a biztosítottakat is érdekeltté kell tenni abban, hogy a tőlük levont járulékot a kifizető valóban befizesse az E. Alap részére segítené továbbá új munkahelyek létrehozását a munkaadói terhek csökkentésével. A fentiek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) következők szerinti módosításával valósítható meg: IV. Fejezet AZ ELLÁTÁSOK FEDEZETE 19. (2) A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. (3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke [8,5] 11,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék [4] 7 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A fenti változásokat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvényen is át kell vezetni:
Az Egészségbiztosítási Alap 5. (1) Az Egészségbiztosítási Alap (3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik: a) [a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része,] a munkáltatói egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék), ideértve az álláskeresési támogatás után fizetett egészségbiztosítási járulékot is; Módosítani szükséges továbbá a Ktv alábbi bekezdését is, amely a szociális hozzájárulási adó felosztását határozza meg: 55. (3) A szociális hozzájárulási adó 2012-ben megfizetett összegének 88,89 százaléka az Ny. Alapot, 7,41 százaléka az E. Alapot, 3,70 százaléka a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot, az E. Alapot és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető részt a NAV megállapítja és a jogosult számlájára naponta átutalja. Ezzel az egyének összesített adó ás járulékfizetési kötelezettsége emelkedne, azonban szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy megfelelő szintű egészségügyi ellátás csak megfelelő mértékű költségvetési ráfordítással teremthető meg, illetve több tanulmány is megállapította, hogy Magyarország a környező országoknál is alacsonyabb GDP-arányos egészségügyi kiadásokkal rendelkezik. Az egyének tehernövekedése az adórendszer megfelelő részén kompenzálható lenne. 7.) Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a 2012. évi emelés ellenére is alacsonynak tekinthető, ezért javasolható annak rögzítése az egyének által fizetett mindenkori minimális természetbeni egészségbiztosítási járulék összegéhez kötni (azaz visszatérni a 2010. év előtti szabályozáshoz). Ez az 5.) pontban megfogalmazott javaslat szerint a minimálbér után 7 % mértékű járulékot jelentene. Ezzel a jelenlegi 6 390 Ft-ról 6 510 Ft-ra növekedne a járulék összege, amely a létszám változását figyelmen kívül hagyva kb. 2 Mrd Ft bevételnövekedést jelentene (amely a minimálbér évenkénti emelésével automatikusan tovább növekedne). A fentiek a Tbj. alábbiak szerinti módosítását igényli: IV. Fejezet AZ ELLÁTÁSOK FEDEZETE 19. (4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi [összege 6390 forint (napi összege 213 forint)] a kötelező legkisebb munkabér külön jogszabályban megállapított összege után fizetendő, (3) bekezdés szerinti természetbeni egészségbiztosítási járulék. 8.) Az egységes szabályozás érdekében a központi költségvetés által fizetett egészségügyi
szolgáltatási járulékot is a fenti összeggel megegyezően javasolt megállapítani, amely a Tbj. alábbiak szerinti módosítását teszi szükségessé: IV. Fejezet AZ ELLÁTÁSOK FEDEZETE Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok 26. (5) A központi költségvetés a 16. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. (1) bekezdés c)-f), h)-o), s) és t) pontjában meghatározott személyek után havonta [5850 forint] a 19. (4) bekezdésében meghatározott mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A módosítás a 2012. évi 5 850 Ft havi összeggel és a 2012. évi minimálbér után alapulvételével számított új összeg figyelembevételével változatlan létszámmal számolva (kb. 5,5-5,6 millió fő) mintegy 42-44 milliárd forint többletbevételt jelentene. 9.) A dohányárukra kivetett jövedéki adó egy részét javasoljuk népegészségügyi termékadóként beszedni, amely így az E. Alap bevételeit növelné. Ez mindenképpen indokolható a dohányzás okozta betegségekre kifizetett évi több tízmilliárd forintnyi egészségügyi ellátás miatt. A bevételi oldalt érintő, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján számszerűsíthető javaslatok kb. 130 milliárd forint bevételnövelő költségvetési hatást gyakorolnának. A javaslatok egy részének 2012. év közi bevezetése problémákat jelenthet, így ezeket az E. Alap 2013. évi költségvetés tervezésekor javasolt érvényesíteni. Intézkedés sorszáma a szövegben Intézkedés megnevezése adatok milliárd forintban "Elméleti" költségvetési hatás 2. A 300 ezer fős jogviszonnyal nem rendelkező réteg jogviszonyának rendezése 23,0 3. zöldben ragadt jogviszonyok problémájának megoldása jelenleg nem számszerűsíthető 4. NAV érdekeltségi rendszerének módosítása jelenleg nem számszerűsíthető 5. Járuléktartozások értékvesztésének módosítása, a tartozások beszedési tevékenységének fokozása jelenleg nem számszerűsíthető 6. Járulékmértékek változtatása 50,0 7. Egészségügyi szolgáltatási járulék emelése 2,0 8. Központi költségvetés által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék emelése 42,0 9. Dohányárukra kivetett jövedéki adó egy részének népegészségügyi termékadóként történő beszedése Döntés szerint Számszerűsíthető költségvetési hatások összesen: 117,0 A fenti javaslatok az E. Alap hiányának rendezése mellett forrást jelentenének a tragikus egészségügyi bérezési viszonyok javítására is.
Bízunk benne, hogy javaslataink és észrevételeink hozzájárulnak a Semmelweis Terv végrehajtásához, amelyhez a továbbiakban is felajánljuk segítségünket. Budapest, 2012. január 30. Köszönettel és tisztelettel, Bódi Gábor elnök