ALAPFOKÚ HIDRAULIKA LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK



Hasonló dokumentumok
ALAPFOKÚ HIDRAULIKA LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK

Nyomásirányító készülékek. Fenyvesi D. Dr. Harkay G. OE BGK

A pneumatika építőelemei 1.

Vízóra minıségellenırzés H4

Minőség elérhető áron!

(HI) HIDRAULIKUS TÁPEGYSÉG

TÉRFOGATÁRAM MÉRÉSE. Mérési feladatok

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS. Mérési feladatok

1. Hidrosztatikus hajtásokról

ÍRÁSBELI FELADAT MEGOLDÁSA

Útváltók. Fenyvesi D. Dr. Harkay G. OE-BGK

Gépész BSc Nappali MFEPA31R03. Dr. Szemes Péter Tamás 2. EA, 2012/2013/1

3. Vezérlőszelepek csoportosítása, kialakítása

Örvényszivattyú A feladat

Az univerzális traktorok hidrosztatikus erőátviteli berendezései (2.) Dr. Varga Vilmos Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Gödöllő

2. építésű szivattyú alternatívák Zárólapba épített nyomás és térfogat szelepek. 2. építésű szivattyú, VS Zárólapba épített fix nyomáshatárolóval

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q

ASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás

ÖRVÉNYSZIVATTYÚ JELLEGGÖRBÉINEK MÉRÉSE

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

ÖRVÉNYSZIVATTYÚ MÉRÉSE A berendezés

MUNKAANYAG. Bellák György László. Mechatronikai elemek. A követelménymodul megnevezése: Mechatronikai elemek gyártása, üzemeltetése, karbantartása

Beavatkozószervek. Összeállította: dr. Gerzson Miklós egyetemi docens Pannon Egyetem Automatizálási Tanszék

Általános környezetvédelmi technikusi feladatok

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

KTCM 512. Kombinált fogyasztói szabályozó és beszabályozó szelepek Nyomásfüggetlen in-line beszabályozó és szabályozó szelep folyamatos szabályozáshoz

PROGRAM ÁTTEKINTŐ. Gyártástechnológiai elemek és rendszerek. Munkadarab befogástechnika. Hidraulikus rögzítőhengerek

Versenyző kódja: 35 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny ELŐDÖNTŐ

Elővezérelt útváltó ADH.7 Cetop7 / NG16

TBV-CM. Kombinált fogyasztói szabályozó és beszabályozó szelepek Készülék beszabályozó szelep folyamatos (modulációs) szabályozással

Beszabályozó szelep - Csökkentett Kv értékkel

TBV. Beszabályozó szelepek Készülék beszabályozó szelep

TA-COMPACT-T. Kombinált fogyasztói szabályozó és beszabályozó szelepek Visszatérő hőmérséklet szabályozó szelep hűtési rendszerekhez

Kecskeméti Főiskola Műszaki Főiskolai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

STAD-R. Beszabályozó szelepek DN 15-25, csökkentett Kv értékkel

TBV. Készülék beszabályozó szelep ENGINEERING ADVANTAGE. A TBV szelep lehetővé teszi a pontos hidraulikai beszabályozást.

Mechatronika szigorlat Írásbeli mintafeladat

Nyomástartóedény-gépész Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője

Használható segédeszköz: Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

Nyomástartóedény-gépész Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője

Vasúti Üzemeltetési Igazgatóság Villamos Üzemigazgatóság Villamos Járműműszaki Főmérnökség MŰSZAKI LEÍRÁS COMBINO JÁRMŰ

Szűrő berendezések. Használati útmutató. mágneses vízszűrők HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ FL WE FL CP WE FL

STAP DN Nyomáskülönbség szabályozó szelep ENGINEERING ADVANTAGE

Gravi-szell huzatfokozó jelleggörbe mérése

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

Hidraulikus beszabályozás

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/

STAD-C. Beszabályozó szelep ENGINEERING ADVANTAGE

STAF, STAF-SG. Beszabályozó szelepek DN , PN 16 és PN 25

STAP. Nyomáskülönbség szabályozók DN

Zárt rendszerű napkollektoros melegvízellátó rendszer telepítése

Ülékes szelepek (PN 6) VL 2 2-utú szelep, karima VL 3 3-utú szelep, karima

4. Pneumatikus útszelepek működése

DRL üzembehelyezési segédlet

Mechatronikai Mérnök BSc nappali MFEPA31R03. Dr. Szemes Péter Tamás EA Alapvető fűtési körök és osztók

BMF, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Híradástechnika Intézet. Aktív Szűrő Mérése - Mérési Útmutató

TERVEZÉS KATALÓGUSOKKAL KISFELADAT

Elővezérelt nyomásszelep Alaplapos / Csővezetékes, NG16 / NG25

F. F, <I> F,, F, <I> F,, F, <J> F F, <I> F,,

Hidraulika alapjai. Dr. Hantos Tibor. Barak Antal, Nagy Lajos, Simon Gábor

STAD-R. Beszabályozó szelepek Beszabályozó szelep DN 15-25, csökkentett Kv értékkel

Két dugattyús munkahenger, Sorozat TWC Ø6-32 mm Kettős működésű mágneses dugattyúval Csillapítás: elasztikus

Folyadékok és gázok mechanikája

Modellkísérlet szivattyús tározós erőmű hatásfokának meghatározására

Fűtési rendszerek hidraulikai méretezése. Baumann Mihály adjunktus Lenkovics László tanársegéd PTE MIK Gépészmérnök Tanszék

Funkció Csavarzatok 2008

Villamos állítószelepek Típus 3226/5857, 3226/5824, 3226/5825 Pneumatikus állítószelepek Típus 3226/2780-1, 3226/ Háromjáratú szelep Típus 3226

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

VZL 2, 3 és 4 járatú szelepek

Minta Írásbeli Záróvizsga és BSc felvételi kérdések Mechatronikai mérnök

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Programozható irányító berendezések és szenzorrendszerek. Az ipari irányítástechnika gyakorlati eszközei Végrehajtók, beavatkozók

1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások

Rendelési információk

C30 Láncos Ablakmozgató motor Telepítési útmutató

Fluidmechanikai aktuátorok

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

1. feladat Összesen 17 pont

Navier-formula. Frissítve: Egyenes hajlítás

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

Automatikai műszerész Automatikai műszerész

ANYAGMOZGATÓ BERENDEZÉSEK

HIDRAULIKA BÁZIS TP 501. tankönyv

fojtószelep-szinkron teszter

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

MUNKAANYAG. Karczub Béla. Hidraulikus rendszerek kapcsolástechnikája, jelölésrendszere, egyszerűbb kapcsolások. A követelménymodul megnevezése:

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. GPS* SOLAR óra. A világ mind a 39 időzónáját felismeri.

TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐ ALAPTANFOLYAM (szóbeli vizsgakérdések)

Az állítószelepek Típus 3222 együlékes átmeneti szelepből és erőzáró villamos állítóműből vagy pneumatikus állítóműből állnak.

Áramlástechnikai mérések

Ülékes szelepek (PN 16) VF 2 2 utú szelep, karima VF 3 3 járatú szelep, karima

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Folyamatirányítás. Számítási gyakorlatok. Gyakorlaton megoldandó feladatok. Készítette: Dr. Farkas Tivadar

3. Az alábbi adatsor egy rugó hosszát ábrázolja a rá ható húzóerő függvényében:

1. feladat Összesen 21 pont

Mérési jegyzőkönyv. M1 számú mérés. Testek ellenállástényezőjének mérése

7. Dugattyúrudas munkahengerek

Hőtan I. főtétele tesztek

Átírás:

ALAPFOKÚ HIDRAULIKA LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK (Hallgatói példány) 1. KÖZVETLEN VEZÉRLÉSŰ ÉS ELŐVEZÉRELT NYOMÁSIRÁNYÍTÓK JELLEGGÖRBÉI, SZELEPÁLLANDÓ MEGHATÁROZÁSA MÉRÉSSEL 2. FOJTÓ ÉS TÉRFOGATÁRAM-IRÁNYÍTÓ JELLEGGÖRBÉI (Mérés térfogatáram-mérővel) 3. FOJTÁSOS HAJTÁS VIZSGÁLATA KIÖMLŐÁGI, ILLETVE BEÖMLŐÁGI FOJTÁSSAL 4. TÉRFOGATÁRAM-IRÁNYÍTÓK ÁTERESZTŐKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA MUNKAHENGERREL, VÁLTOZÓ TERHELÉS ESETÉN 5. VEZÉRELT VISSZACSAPÓ SZELEP ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI 6. NEGATÍV TERHELÉS VIZSGÁLATA 7. HIDRAULIKUS AKKUMULÁTOR KAPACITÁSÁNAK VIZSGÁLATA A gyakorlati útmutatókat a BOSCH REXROTH KFT. anyagainak részbeni felhasználásával összeállította: Dr. Kröell Dulay Imre Nagy Lajos ny. egyetemi docens tanársegéd A kutató munka a TÁMOP-4.2.1B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Miskolc, 2011.

1. KÖZVETLEN VEZÉRLÉSŰ ÉS ELŐVEZÉRELT NYOMÁS-IRÁNYÍTÓK JELLEGGÖRBÉI, SZELEPÁLLANDÓ MEGHATÁROZÁSA MÉRÉSSEL A hidraulikus rendszerben alkalmazott üzemi nyomás nagyságát a rendszerben található elemek és terhelések hidraulikai ellenállásának nagysága határozza meg. Ha az üzemi nyomás valamilyen oknál fogva egy bizonyos értéket meghaladna, akkor a különböző elemek károsodásának megelőzése érdekében a nyomáshatároló védi a rendszert. A nyomáshatároló nyitónyomását meghaladó üzemi nyomás esetén a munkafolyadék a nyomáshatárolón keresztül a tartályba folyik vissza. A vizsgálat célja: a beállított és tényleges nyomás közti különbség vizsgálata a nyomáshatárolón átáramló térfogatáram függvényében. A nyomáshatárolók záróeleme változtatja helyzetét (csökkenti vagy növeli az átfolyási keresztmetszetet), ha módosul az átömlő térfogatáram. A helyzetváltozás miatt csökken vagy növekszik a rugóerő, így a vele egyensúlyt létrehozó nyomás is. A szelepállandó megmutatja, hogy egységnyi térfogatváltozás esetén mennyit változik a nyomás: K T p Q T T bar 3 dm min A vizsgálat menete: A vizsgálat két lépcsőben történik. Először a közvetlen, majd az elővezérelt nyomáshatárolót kell vizsgálni. Közvetlen vezérlésű nyomáshatároló vizsgálata 1. Építse össze az ábrán látható körfolyamot. (A körfolyam tartalmazza mindkét nyomásirányítót)

1 p T 3 Q F 2 4 Q T Q S M 2. Beállítások a szivattyú indítása előtt: az 1 jelű fojtószelepet és a 3 (közvetett vezérlésű) nyomáshatárolót teljesen zárja el, a 2 (közvetlen vezérlésű) nyomáshatároló szelepet pedig teljesen nyissa ki. 3. Indítsa el a szivattyút és fokozatosan növelje a 2 nyomáshatároló p T nyomásának értékét 50 bar-ig. 4. Fokozatosan nyissa az 1 fojtószelepet addig, amíg a p T nyomás hirtelen csökkenni kezd. Olvassa le a 4 térfogatáram-mérő által mutatott értéket. 5. Ossza fel tíz egyenlő részre a mért térfogatáramot és az 1 fojtószelep fokozatos nyitásával, majd a teljesen nyitott helyzet után fokozatos zárással állítsa be a tíz lépcsőt. A fojtószelep állítását mindig egy irányban végezze. (Kettős (oda-vissza) pozícionáló állítással nem szabad végezni a kijelölt folyadékáramokat elegendő közelítőleg beállítani.) A leolvasott értéket írja be a mellékelt vizsgálati jegyzőkönyvbe. 6. A mért adatokat ábrázolja p T -Q T diagramon, majd a mérési pontokat kösse össze folytonos vonallal. Ezzel megkapja a nyomáshatároló szelep p T -Q T diagramját, vagyis a nyomás változását a nyomáshatároló szelepen átáramló folyadékáram függvényében.

Elővezérelt nyomáshatároló vizsgálata 1. Az összeépített körfolyamban a szivattyú indítása előtt zárja el az 1 fojtószelepet és a 2 nyomáshatároló szelepet, a 3 elővezérelt nyomáshatárolót teljesen nyissa ki. 2. Az előzőek szerint végezze el az elővezérelt nyomáshatárolóval is a vizsgálatot. A jegyzőkönyv végén értékelje a kapott eredményeket.

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Mérés helye:.. Mérés ideje:... A vizsgálatot végezték:... A mérés megnevezése: Közvetlen vezérlésű és elővezérelt nyomáshatároló mérése Közvetlen vezérlésű nyomáshatároló mérési eredményei: Olajminőség: Olajhőmérséklet:.

Közvetlen vezérlésű nyomáshatároló mérési eredményei: Fojtó állása Q T [dm 3 /min] p T [bar] nyitva zárva nyitva

Elővezérelt nyomáshatároló mérési eredményei: Fojtó állása Q T [dm 3 /min] p T [bar] nyitva zárva nyitva

A közvetlen vezérlésű és elővezérelt nyomáshatároló p T -Q T jellegörbéje (beállított nyomás változása az átáramló térfogatáram függvényében) Figyelem: A jelleggörbéken jelölje a folyadékáram változásának irányát a két mérésen megfelelően, jelölje a nyomáshatárolók típusait, valamint határozza meg a K T szelepállandó értékéit mindkét nyomáshatárolóra. Megállapítások: 1. Hogyan változott a beállított nyomás a folyadékáram függvényében? 2. Milyen különbséget tapasztalt a kétféle nyomáshatároló között? 3. A K T szelepállandó értéke: a. közvetlen vezérlésű szelep: b. elővezérelt szelep: Miért változtatja a záróelem a helyzetét, ha változik az átfolyó térfogatáram?

2. FOJTÓ ÉS TÉRFOGATÁRAM-IRÁNYÍTÓ JELLEGGÖRBÉI (Mérés térfogatáram-mérővel) FOJTÓSZELEP JELLEGGÖRBÉI A vizsgálat célja: a fojtókon átáramló folyadékmennyiség meghatározása az átáramlási (fojtó) keresztmetszet és a nyomáskülönbség függvényében. A fojtás térfogatáram-egyenlete: 2 Q A p, F F F ahol: - átfolyási tényező - A F áramlási keresztmetszet - p F a fojtás előtti és utáni nyomások különbsége - a folyadék sűrűsége Ebből következően két jelleggörbe vizsgálata célszerű 1. Térfogatáram változása a fojtási keresztmetszet függvényében, állandó nyomáskülönbség mellett. Q F f A F pf áll. 2. Térfogatáram változása a fojtáson keletkező nyomáskülönbség függvényében állandó fojtási keresztmetszet esetén. Q F f p F AF áll

A vizsgálat menete A vizsgálat két lépcsőben történik az ábrákon látható körfolyammal. Először a fojtó keresztmetszetnek, majd a fojtón létrehozott nyomáskülönbségnek az átáramló térfogatáramra gyakorolt hatását vizsgáljuk. A fojtó keresztmetszet hatásának vizsgálata 1. Építse össze az ábrán látható körfolyamatot. 2. Beállítások a szivattyú indítása előtt: az 1 jelű fojtószelepet teljesen zárjuk el, a 2 nyomáshatároló szelepet pedig teljesen nyissa ki ütközésig tekerve az állítógombot. 3. Indítsa el a szivattyút, és fokozatosan növelje a nyomáshatároló állítógombjának befelé fordításával p 1 nyomás értékét 50 bar-ig. 4. Fokozatosan nyissa az 1 fojtószelepet addig, míg a p 1 nyomás hirtelen csökkeni nem kezd. (Ekkor a szivattyú teljes folyadékárama a fojtószelepen folyik keresztül.) Olvassa le a fojtószelep osztásértékét. Ossza fel tíz egyenlő részre ezt a rendelkezésre álló nyitási osztástartományt. Az 1 fojtó fokozatos nyitásával állítsa be az első lépcsőt. Ellenőrizze, hogy a beállított p 1 nyomás ténylegesen 50 bar. Szükség esetén korrigáljon a 2 nyomáshatárolóval. Mérje meg a fojtón átfolyó térfogatáramot. Az adatokat rögzítse a mellékelt vizsgálati jegyzőkönyvben.

1 p 1 Q F p F Q F fojtó folyadékárama 2 Q T nyomáshatároló folyadékárama Q sz szivattyú folyadékárama M p 1 5. Végezze el a mérést a felosztás többi lépcsőjére is, vagyis fokozatosan nyissa az 1 fojtószelepet. A mért eredményeket rajzolja be a vizsgálati jegyzőkönyv diagramjába, majd a mérési pontokat kösse össze folyamatos vonallal. Ezzel megkapja a fojtószelep Q F - A F diagramját, vagyis a térfogatáram változását a fojtási keresztmetszet függvényében. 6. A jegyzőkönyv végén értékelje a kapott eredményeket. A nyomáskülönbség hatásának vizsgálata Q F f p F AF áll 1. Alakítsa át a körfolyamatot a következő ábra szerintire. Vagyis építsen be egy fojtót (3) a kifolyóágba. (Ezzel modellezzük a terhelés-változást, vagyis pl. egy munkahengerben terhelésnövekedésnek megfelelő nyomásnövekedést.) 2. A 2 nyomáshatároló nyitónyomását állítsa 50 bar-ra 3. Állítsa az 1 fojtószelepet olyan értékre, amelynél a térfogatáram 4-5 dm 3 /min közötti értékű volt. Nyissa ki a 3 fojtót teljesen. Olvassa le a p 2 nyomást és ossza fel az 50 bar-ig

terjedő nyomástartományt tíz lépcsőre és minden egyes nyomáslépcsőn mérje meg a fojtón átfolyó folyadékmennyiséget. Szükség esetén a p 1 nyomást korrigálja. p 2 1 p 1 Terhelés szimuláció 3 p F Q F fojtó folyadékárama Q F 2 Q T nyomáshatároló folyadékárama Q sz szivattyú folyadékárama M p 1 4. A mért eredményeket milliméter papíron ábrázolja, majd a mérési pontokat kösse össze folyamatos vonallal. Ezzel megkapja a fojtószelep Q F - p F diagramját, vagyis a térfogatáram változását a fojtón kialakuló nyomáskülönbség függvényében, állandó fojtási keresztmetszet esetén. 5. A jegyzőkönyv végén értékelje a kapott eredményeket.

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Mérés helye:. Mérés ideje:.. A vizsgálatot végezték:... A mérés megnevezése: Fojtó térfogatáram-irányító jelleggörbéi Olajminőség: Olajhőmérséklet: FOJTÓ Nyomáskülönbség p 1 p F bar 1 fojtó állása osztás Térfogatáram Q F 3 dm min Megállapítás: Hogyan változott a térfogatáram a fojtó nyitásának függvényében?

Térfogatáram- nyomáskülönbség kapcsolat mérési eredményei: Olajminőség: Olajhőmérséklet: Fojtó állása osztás p 1 bar p 2 bar p F bar Térfogatáram Q F 3 dm min Megállapítások: Hogyan változott a folyadékáram a fojtón kialakuló nyomáskülönbség függvényében?

KÉTUTÚ ÁRAMÁLLANDÓSÍTÓ JELLEGGÖRBÉJE Az áramállandósítók feladata, hogy a beállított térfogatáram mennyiségét a nyomásingadozásoktól függetlenül állandó szinten tartsák. Az alábbi ábra egy kétutas áramállandósítót mutat be utánkapcsolt nyomásmérleggel. Ha az áramlási-, és súrlódási erőket elhanyagoljuk, a nyomásmérlegen a következő egyensúly alakul ki: p (1) 1 AK p2 AK FF Átalakítva és rendezve az (1) egyenletet, kapjuk: p FF p1 p2 állandó (2) A K A gyakorlaton alkalmazott kétutas áramállandósító utánkapcsolt nyomásmérleggel Az kétutas áramállandósító részletes jelképe

A változó terhelést ebben a kísérletben egy, -az állítható áramállandósító után kapcsolt-, fojtóval 3 szimuláljuk. A mérés menete 1. Nyissa ki a 3 fojtót teljesen 2. Állítsa a 2 áramállandósítót teljes fojtásra. 3. Az 1 nyomáshatároló nyitónyomását beállítjuk p 1 =40 bar-ra. 4. A 2 áramállandósító fojtását addig nyitjuk, míg a térfogatáram kb. 2-2,5 dm 3 /min közötti lesz. A továbbiakban a fojtást változatlanul hagyjuk! 5. A mérést a táblázatban megadott p 2 értékekkel végezze el. p 2 p 1 3 2 1 M

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Mérés helye:.. Mérés ideje:.. A vizsgálatot végezték:... A mérés megnevezése: Kétutú áramállandósító mérése p 2 (bar) p 1 (bar) p 1 -p 2 (bar) 3 Q F ( dm ) min A mért adatokat milliméter papíron ábrázolja! Miben különbözik a jelleggörbe az egyszerű fojtó jelleggörbéjétől?

3. FOJTÁSOS HAJTÁS VIZSGÁLATA KIÖMLŐÁGI, ILLETVE BEÖMLŐÁGI FOJTÁSSAL A vizsgálat célja: a munkatéri nyomásoknak és a tömítések igénybevételének megfigyelése növekvő terhelésnél. A gyakorlat végrehajtásához az ábrán vázolt kapcsolásokat kell összeállítani. Az 1. változatban a fojtás a kiömlőágban, a 2. változatban a beömlőágban van. Beállítások mindkét változatra: 1. Az 1 nyomáshatároló nyitónyomását állítsuk be p l = bar értékre! Ezt a gyakorlat során nem kell megváltoztatni, értéke állandó marad. 2. A 2 fojtó-visszacsapó szelepet teljesen nyissuk ki! 3. a 3 Munkahenger löketidejét stopperrel mérje meg. (A 4/3-as útszelepet működtesse az a mágnessel.) 4. A mért (p 1, p 2, p 3 ) nyomásértékeket jegyezze fel a táblázatba. 5. Az előbb meghatározott löketidőt a fojtó-visszacsapó segítségével az előzőleg mért érték duplájára állítsa be. 6. A mért nyomásértékeket jegyezze fel a táblázatba. 7. A dugattyúsebességet egészen az akadozó csúszás állapotáig fojtsa! A nyomásértékeket jegyezze fel. A nyomásértékeket a dugattyúrúd kifelé mozgása közben kell leolvasni!

1. változat 2. változat 3 3 p 2 p 3 2 p 3 p 4 2 (1) A(0) B (2) p 4 p 2 (1) A(0) B (2) a b a b P T P T p 1 p 1 1 1 M M

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Mérés helye:.. Mérés ideje:... A vizsgálatot végezték:... A mérés megnevezése: Fojtásos hajtás vizsgálata kiömlőági, illetve beömlőági fojtással 1. változat Terhelés nélküli eset: p 1 [bar] p 2 [bar] p 3 [bar] p 4 [bar] Megfigyelések: Löketidő: t=, Terheléses eset: p 1 [bar] p 2 [bar] p 3 [bar] p 4 [bar] Megfigyelések: Löketidő: t=, Akadozva csúszás: p 1 [bar] p 2 [bar] p 3 [bar] p 4 [bar] 20 19 29 3 Megfigyelések: Löketidő: t=, Tanulság:

2. változat Terhelés nélkül: 1. fojtás: p 1 [bar] p 2 [bar] p 3 [bar] p 4 [bar] Megfigyelések: Löketidő: t=, Terheléses eset: p 1 [bar] p 2 [bar] p 3 [bar] p 4 [bar] Megfigyelések: Löketidő: t= Akadozva csúszás: p 1 [bar] p 2 [bar] p 3 [bar] p 4 [bar] Megfigyelések: Löketidő: t= Tanulság:

4. TÉRFOGATÁRAM-IRÁNYÍTÓK ÁTERESZTŐKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA MUNKAHENGERREL, VÁLTOZÓ TERHELÉS ESTÉN A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy változó terhelésnél hogyan változik a munkahenger sebessége térfogatáram-állandósító, illetve fojtás alkalmazása esetén. Vizsgálati berendezés A vizsgálati berendezés körfolyama áramállandósító felhasználásával a kapcsolási rajzon látható. A második vizsgálathoz az áramállandósító helyén fojtó-visszacsapó szelepet kell alkalmazni. A munkahenger terhelése a rúdoldalon a kiömlőágba épített fojtószeleppel történik. A vizsgálati berendezés adatai Q smax = 5,5 dm 3 /min, p Tmax = 52 bar. A munkahenger adatai: D = 25 mm, d = 16 mm, L = 200 mm. A feladat végrehajtása 1. Előírásszerűen helyezze üzembe a szivattyút. Állítsa be a nyomáshatároló nyitónyomását p To = 35 bar-ra.

2. Nyissa ki teljesen a terhelő fojtást (R F2 ). A dugattyú plusz mozgása alatt (útváltó működtetése az a mágnessel) állítsa be a térfogatáram-állandósítóban lévő R F1 fojtás fokozatos nyitásával azt az ellenállást, amelynél a p 1 nyomás közel azonos a p To értékével. 3. Állítsa középhelyzetbe az útváltót. Teljesen zárja el az R F2 fojtást. Az útváltó kapcsolásával ( a mágnes) indítsa a dugattyú kitoló mozgását. Közben nyissa az R F2 fojtást mindaddig, amíg a p m nyomás legalább 5 bar-ral kisebb nem lesz a p T nyomáshoz képest a mozgás alatt. (A rövid lökethossz miatt esetleg többször meg kell ismételni a dugattyú ide-oda mozgatását.) Legalább háromszor mérjük meg a teljes lökethossz megtételéhez szükséges időt a sebesség kiszámításához. A mért adatokat rögzítse a mellékelt táblázatban. 4. Az R F1 fojtás változatlan értékénél a p m nyomás 5 bar-onkénti csökkentésével R F2 állításával ismételje meg az előzőekben leírtakat. Térfogatáram-állandósító helyett fojtást beépítve hajtsa végre az 1) 4) pontban leírtakat. A VIZSGÁLAT KIÉRTÉKELÉSE 1. A mért adatok alapján készítse el a v m = f(f t ) sebességdiagramot és a p T = f(f t ), p m = f(f t ) nyomásdiagramokat. 2. Hasonlítsa össze a kétféle irányító elemmel kapott eredményt. 3. Indokolja az eltérés okát. A kapcsolási rajzon bejelölt p c nyomásnak mi a szerepe a szabályozásban? 4. Hogyan nevezi a szakmai zsargon az alkalmazott áramirányítót? Mi az irányító szakmailag helyes elnevezése?

A vizsgálat körfolyama: p m A D A d F +v p m R F2 p c p 1 R F1 A B (1) (0) (2) a P T b p T Q T Q m z 3 Q s M

A VIZSGÁLAT KIÉRTÉKELÉSE Jelleggörbe elkészítése. A henger sebességének meghatározásához mérni kell a dugattyú kifelé mozgásának az idejét, amely a mérési bizonytalanság miatt többször meg kell ismételni. Az adatsor táblázatba vitele után megszerkeszthetők a m f F ), p f F ), p f F ) diagramok. ( t T ( t m ( t A térfogatáram-állandósító diagramon bejelölhető a p c szabályozott nyomás és ezzel a fojtáson keletkező nyomásesés. Kiértékelés: A dugattyút terhelő erő: A dugattyú, rúd oldali keresztmetsze: Azaz:

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Mérés helye:.. Mérés ideje:... A vizsgálatot végezték:... A mérés megnevezése: Térfogatáram-irányítók áteresztőképességének vizsgálata munkahengerrel, változó terhelés esetén Irányító elem: Térfogatáram állandósító Típusa: Tápnyomás p To = bar p 1 [bar] p m [bar] p m [bar] t [s] v m [m/s] F t [N] Q [dm 3 / min] Irányító elem: Fojtás Típusa: Tápnyomás p To = bar

p 1 [bar] p m [bar] p m [bar] t [s] v m [m/s] F t [N] Q [dm 3 / min] Sebesség- és nyomásdiagramok (külön lapon)

5. VEZÉRELT VISSZACSAPÓ SZELEP ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A hidraulikusan nyitható visszacsapó szelep működése az alábbi feladattal követhető nyomon. A gyakorlat során a dugattyúrúdnak a henger két véghelyzete között kell állnia A feladat során a dugattyút lefelé menetben állítsa meg a két véghelyzet között. Figyelje meg a zárás idejét és a tehertartást 5 perc állás után! Használjon stoppert. Az egyik kapcsolásban a vezérelt visszacsapó szelep a fojtó és a munkahenger között van, a másikban az útváltó és a fojtószelep között van elhelyezve. 1. változat Teher p x X p A A p 2 p B B Teher p 1 M

1. Mérje meg a nyomásokat emeléskor, illetve süllyesztéskor. Töltsük ki a megfelelő táblázatot. A fojtót gyors járatnak megfelelően nyissa ki. A nyomáshatároló nyitónyomása: 15 bar. 2. változat Teher p x p 2 p B X B p A A Teher p 1 M

Kérdések: 1. Melyik változat alkalmasabb csőszakadás esetén a zuhanás megakadályozására? 2. Melyik változat alkalmasabb süllyesztés közben keletkező akadó mozgás (megállás, indulás) elkerülésére? Megjegyzés: Ha a rendelkezésre álló idő lehetővé teszi, akkor célszerű a vizsgálatokat megismételni húzó terhelés esetén is.

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Mérés helye: Mérés ideje:. A vizsgálatot végezték:.. A mérés megnevezése: Vezérelt visszacsapó szelep alkalmazási lehetőségei 1. változat Munkahenger p 1 p 2 p x Emel Felső véghelyzet Süllyeszt Tehertartás Alsó véghelyzet 2. változat Munkahenger p 1 p 2 p x Emel Felső véghelyzet Süllyeszt Tehertartás Alsó véghelyzet Megfigyelés:

Válasz a kérdésekre: 1. 2.

5. NEGATÍV TERHELÉS VIZSGÁLATA A vizsgálat célja üzemi viszonyok megismerése negatív terhelés esetén, és a szükséges beállítások gyakorlása. A rendszer adatai: Q smax = 5,5 dm 3 /min, p Tm ax = 52 bar. A munkahenger adatai: ød= 20 mm ø d= 14 mm L= 200 mm Feladat: 1. Építse össze az ábrán látható körfolyamot. 2. Helyezze üzembe a szivattyút. Ellenőrizze a nyomásokat. 3. Nyissa ki teljesen a kifolyó-ági fojtást és a nyomáshatárolót. Indítsa a dugattyú felfelé mozgását az útváltó bekapcsolásával. A nyomáshatároló előfeszítésével állapítsa meg azt a nyomást, amelynél a dugattyú elindul. 4. A felső véghelyzetben a nyomáshatároló nyitónyomását növelje 5 bar-ral. 5. Nyitott fojtószelep-állásnál többszöri ismétléssel állapítsa meg a dugattyú emelési és süllyesztési sebességét. Rögzítse a nyomásmérők adatait. 6. A fojtószelep zárásával keresse meg azt az ellenállást, amelynél a dugattyú koppanás nélkül jut véghelyzetbe. Ismét állapítsa meg a sebességeket, rögzítse a nyomásokat.

Értékelés: 1. Állapítsa meg a terhelő tömeg súlyát. 2. Állapítsa meg az ütközési energiát süllyedéskor. 3. Az adatokból állapítsa meg, hogy lefelé mozgáskor a szivattyú térfogatárama elegendőe a munkahenger feltöltéséhez nyitott fojtás esetén? 4. Hányszoros a sebességeltérés a nyitott fojtás és koppanásmentes véghelyzetbe érkezés sebessége között?

A vizsgálat körfolyama: m F p m A d A D A B (1) (0) (2) p m a P T b p T R F z 1 M

Értékelés: 1. A terhelő tömeg súlya Induláskor a nyomás: p T = bar 1.1. A terhelés tömege 2. Ütközési energia Süllyedési idő: t= s 3. A rúdoldali hengertérfogat feltöltése süllyedéskor

Ezzel: Összehasonlítás: 4. n fojtás nélküli sebesség koppanás nélküli sebesség 5. Ha van idő! A mérés megismétlése húzó terheléssel! (Az állványt meg kell fordítani!)

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Mérés helye:. Mérés ideje:.. A vizsgálatot végezték:... A mérés megnevezése: Negatív terhelés vizsgálata Nyomás a tömeg indulásakor:: p T = bar Adatok emeléskor: Nyitott fojtásnál Koppanásmentes fojtásnál p m [bar] p m [bar] t [s] v [m/s] Adatok süllyesztéskor: Nyitott fojtásnál Koppanásmentes fojtásnál p m [bar] p m [bar] t [s] v [m/s]

6. HIDRAULIKUS AKKUMULÁTOR KAPACITÁSÁNAK VIZSGÁLATA A vizsgálat célja: annak megállapítása, hogy a töltő nyomás (p 1 ) hogyan befolyásolja az akkumulátor kapacitását. A kapacitás mérési és elméleti eredményeinek összehasonlítása. Gyakorlati tapasztalatszerzés a hidraulikus akkumulátor üzembehelyezésére. Az alábbi hidraulikus kapcsolásban egy beépített hidroakkumulátor gondoskodik a tartalék-energiaellátásról. Az akkumulátor biztosítja üzemzavar esetén a megfelelő működést, hogy a megkezdett munkaciklust be lehessen fejezni. A gázzal működő akkumulátorok kapacitásának meghatározó paraméterek: - névleges méret (V 1 ), - a gáz töltő nyomása (p 1 ), - a legkisebb üzemi nyomás (p 2 ), - a legnagyobb üzemi nyomás (p 3 ). A rendszer adatai: Q smax = 5,5 dm 3 /min, p Tmax = 52 bar. Az akkumulátorok névleges térfogata: V 1 = 0,75 dm 3 ; A töltőnyomások értékei: p 11 = 10 bar, p 12 = 5 bar. Az akkumulátorok megengedett üzemi nyomása: p 3 = 30 bar

Feladat: 1. Építse össze az ábrán látható körfolyamot 2. Tanulmányozza a körfolyamatot, majd állapítsa meg és a jegyzőkönyvben rögzítse, hogy a körfolyamban lévő irányítóelemek milyen helyzetében lehet végrehajtani a következőket: - A p Ta nyomás beállítása - Értéke: bar - Az akkumulátor legnagyobb nyomásának beállítása p a = bar-ra. - A p T nyomás beállítása 3. Az R F2 fojtás felhasználásával és a szivattyú bekapcsolásával állítsa be a p e nyomást úgy, hogy az akkumulátor legkisebb üzemi nyomása p 2 =p m = bar legyen. 4. Az útváltó középső helyzetében töltse fel az akkumulátort(p a =p 3 ). 5. Álló szivattyú mellett, a dugattyú ± irányú mozgatásával állapítsa meg az akkumulátor által tárolt folyadékmennyiséget mindkét töltőnyomásnál p a = p 2 nyomás eléréséig. Megjegyzés: A dugattyú mínusz irányú mozgását a szivattyúval kell megvalósítani.

A vizsgálat körfolyama: A D A d p m +v p a V 1 p m p e p Ta z 2 z 1 (1) A(0) B (2) a R F1 Q a P T R F2 b Q T p T z 3 Q s M

Kiegészítő kérdések: 1. Ha az R F1, és az R F2 fojtás nyitott és az útváltó középállásában várható-e az akkumulátor nyomásának változása, és miért? (Q s =0, z 1, z 2, z 3, zárva, p ta >p a ) 2. Mi az értelme az R F1, R F2 fojtószelepek beépítésének? 3. Mi az oka az elméleti és a mérési értékek közötti különbségnek?

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Mérés helye:. Mérés ideje:.. A vizsgálatot végezték:... A mérés megnevezése: A hidraulikus akkumulátor kapacitásának vizsgálata a töltőnyomás függvényében A nyomáshatárolók nyitónyomásának az értékei: p Tao = bar p To = bar p m = p 2 = bar Töltőnyomások: p 11 =10 bar p 12 =5 bar Az akkumulátor legnagyobb nyomása: p 3 =30 bar A munkahenger lökettérfogata (+ mozgásra): V H = Löketszám az akkumulátor lemerüléséig:

n(p 11 ) = n(p 12 ) = Az akkumulátorok által kibocsátott folyadékmennyiség: V f (p 11 ) = V f (p 12 ) = Az akkumulátorok kapacitásának elméleti értékei az alábbi összefüggések felhasználásával: C a (p 11 ) = C a (p 12 ) = Az elméleti kapacitás alapján várható folyadéktérfogat: V fe (p 11 ) = V fe (p 12 ) = A kétféle eredmény összehasonlítása: A töltő nyomás hatása elméletben: mérés alapján:

Válasz a kérdésekre: 1. 2. 3.