Geoinformatika a környezetvédelemben 1 3. Táblázatkezelés és pontobjektumok digitalizálása Feladatunk az, hogy készítsük el a tokaji Nagy-Kopasz hegy környékének magassági pontjainak térképét és töltsük fel adatokkal. Ebben a gyakorlatban: megtanuljuk a témákhoz tartozó táblázatok megnyitását és főbb jellemzőit, megtanuljuk, hogy mit jelent a pont, vonal és terület típusú fedvények közötti különbség és mit jelent ez a digitalizálás szempontjából, megtanuljuk, hogyan lehet szerkeszthetővé tenni egy réteget (vagyis témát), megtanuljuk, hogyan lehet térképet beolvasni egy térképi nézetbe; megtanuljuk a pont típusú objektumok digitalizálását, A gyakorlat első részében a fedvényekhez tartozó leíró adatok megjelenítését tanuljuk meg. Ehhez az eddigiekben is használt állományokat fogjuk használni, vagyis az OSM pontok, vonal és poligonok fedvényeit. Legyen az aktív téma a world94.shp és válasszuk ki a legördülő menükből a Layer Table parancsot, vagy nyomjuk meg a (Open Attribute Table) gombot. Ekkor a következő kép jelenik meg előttünk (3-1. ábra):
Geoinformatika a környezetvédelemben 2 3-1. ábra. A táblázat megjelenése a QGIS szoftverben Eszerint ennek a fedvénynek a leíró adatai között többféle adatoszlop található. Ezek az adatok lehetnek egész szám (whole number), törtszám (decimal number) szöveg (text) típusúak. Vegyük észre, hogy a szöveg típusú oszlopokban a mezők tartalma balra rendezett, a szám típusúakban jobbra rendezett (3-1. ábra). Ez az információ most feleslegesnek is tűnhet, de jól jön akkor, amikor nem akar működni valamelyik operátor. Ha egy számnak látszó adat balra rendezett, biztosak lehetünk benne, hogy szövegként lett tárolva importálva. Saját magunk feltehetően mindig jól dolgozunk, de sokszor előfordulhat, olyan is, amikor mások által készített fedvénnyel kell dolgoznunk és legtöbbször ez számos általunk nem is sejtett hibát vethet fel. A táblázatban is tudunk (sőt kell is) objektumokat, pontosabban itt rekordokat kijelölni. A kijelöléshez egyszerűen meg kell nyomni az ID (vagyis a legelső) oszlopban valamelyik számot, több rekord kijelöléséhez a SHIFT, vagy a CTRL gombot is le kell nyomni. A táblázat és a térkép között oda-vissza kapcsolat valósul meg, vagyis amikor kijelölünk egy (vagy több) rekordot a táblázatban, az kijelölésre kerül a térképen is ÉS amikor a térképen kerül kijelölésre egy (vagy több) objektum, a hozzá(juk) tartozó rekordok is kijelölésre kerülnek.
Geoinformatika a környezetvédelemben 3 Rendezzük a térképet és a táblázatot egymás mellé. Válasszunk ki a térképen egy poligont és ellenőrizzük a táblázatban is, hogy mi kerül kiválasztásra. Válasszuk ki a táblázatból a name oszlopból az Üdülőtelep -et, majd ellenőrizzük a térképen. A feladat megoldása történhet úgy is, hogy egyenként kikeresgetjük a káoszból az egyes országokat, mivel azok digitalizálásuk sorrendjében jelennek meg a táblázatban és véletlenül sem számunkra is átlátható betűrendben. Ilyen esetek mindennapjaink során gyakran (igazából mindig) előfordulnak, így nem haszontalan, ha megtanuljuk a sorba rendezést növekvő, illetve csökkenő sorrendben. A sorba rendezés művelet mindig a kiválasztott oszlopra vonatkozik. Egérrel kattintsunk a user oszlop fejlécére. Ezzel máris emelkedő sorrendbe rendeztük a neveket, újabb kattintásra csökkenő sorrendbe rendezi át a sorokat a program. Sorba rendezett adatokból már könnyen ki lehet választani a keresett rekordot. Gyakorlásként jelöljük ki az OSM lines fedvényen a Zöldfa és a Virág utcákat. A táblázatban kiválasztott elemeket egymás mellé tudjuk rendezni egy gombnyomással, ahelyett, hogy görgetjük a táblázat rekordjait. Rendezzük egymás mellé a kiválasztott rekordokat a (Move selection to top) gombbal, másik lehetőség, hogy csak a kiválasztott rekordokat jelenítjük meg: tegyünk x-et a Show selected only bejegyzés mellé. A (Zoom map to selected rows) gombbal rögtön megjeleníthetjük a térképen a táblázatban kijelölt elemeket. Most fordítsuk meg a kijelölést, a két említett utca kivételével minden legyen kijelölve. Használjuk a (Invert selection) gombot. A (Unselect all) gombbal megszüntetünk minden kijelölést. Új oszlopot akkor tudunk hozzáadni, ha előbb elindítjuk a szerkesztést a gombbal (Layer Toggle editing) és lenyomjuk a leírást bővebben lásd később. (New Coloumn) gombot. A Bonyolultabb kérdés az, ha át akarjuk nevezni, vagy ki akarunk törölni oszlopokat. Ehhez le kell tölteni egy ún. plugint, ami ezt lehetővé teszi. A Plugins Fetch Python plugins menüpontból indítsuk el a QGIS Python Plugin Installert. A Repositories fülecske alatt nyomjuk meg az Add 3rd party repositories gombot, majd a Plugins fülecske ablakában keressük meg a Table manager plugint. Az Install plugin gomb lenyomása után a bővítményt installálja a program és ezentúl mindig rendelkezésre áll.
Geoinformatika a környezetvédelemben 4 A Plugins Table Table manager elindítása után a 3-2. ábrán látható párbeszédablak tűnik fel. Csak akkor működik, ha a réteg nem áll szerkesztés alatt. 3-2. ábra. A Table manager szerkesztési lehetőségei Az Insert gombbal új oszlopot szúrhatunk be, a Delete-tel oszlopot törölhetünk ki, a Rename-mel pedig átnevezhetjük az oszlopok nevét. A Move up és Move down gombok az oszlopok helyét, sorrendjét változtatják meg. A Clone gombbal másolatot készíthetünk egy oszlopról. A folytatásban áttérünk a digitalizálásra. A geoinformatikai (GIS) szoftverek nem teszik lehetővé a pont, vonal és terület (poligon) típusú objektumok keveredését egy fedvényen belül. A gyakorlatban tehát külön fedvényeken kell a különböző típusú objektumokat ábrázolni. Tematikailag azt mondhatjuk, hogy minél összetettebb egy objektum típus, annál kevésbé indokolt egy fedvényen ábrázolni. Pl. nem zavaró, ha villanyoszlopokat, csatornafedőket és fákat ábrázolunk egy fedvényen, mert nem eshetnek pont ugyanarra helyre és könnyen leválogathatók (pont típus). Elviekben elmondhatjuk ezt pl. az utakról és patakokról is (vonal típus), de már felmerülhet, hogy ennek van-e értelme. Az
Geoinformatika a környezetvédelemben 5 viszont biztosan nem jó, ha egy fedvényen kerül ábrázolásra, ami átfedhet egymással: pl. területhasználat és talajtípus. Ez utóbbi speciális esete lehet az, amikor sok kis poligonból áll össze a térkép, a tematikus tartalmat a leíró adatokból kérdezhetjük vissza. Első lépésként tanuljuk meg, hogyan kell pont objektumokat digitalizálni. Hozzunk létre egy új fedvényt: Layer New, ezen belül pont típust és HD72 vetületet válasszunk, majd nevezzük el proba_pont.shp-nak. A 3-2. ábrán látható párbeszédablakban kell kiválasztani a fájl objektumtípusát, ami most legyen pont. Ugyanitt máris létrehozhatjuk a számunkra lényeges oszlopokat. Most 3-3. ábra. Új pontréteg létrehozása A név mezőben lehetőleg egyszerű neveket használjunk, ne legyen hosszabb, mint 10 karakter és ne tartalmazzon ékezeteket. Ha beszédesebb oszlopneveket
Geoinformatika a környezetvédelemben 6 szeretnénk, akkor a Layer Properties-ben a Fields fülecske alatt töltsük ki az Alias neveket, ami legalábbis a QGIS-en belül megoldja a hosszú, ékezetes nevek kérdését. Most hozzunk létre egy magassag nevű oszlopot (Name), a típusa (Type) legyen törtszám (decimal number), a szélesség (Width) legyen 6 karakter, a pontosság (Precision) mint a tizedesjegyek száma pedig 2, majd nyomjuk meg az Add to attribute list gombot. Ezzel 4+2, összesen 6 karakternyi hosszúságú számot tudunk majd beírni, a tizedesjegyek száma tehát beszámít a szélességnél megadottakba. Ugyanezt a műveletet bármikor megismételhetjük, ha megnyitjuk a táblázatot, megnyitjuk szerkesztésre és a (New coloumn) gombbal bármikor hozzáadhatunk egy új oszlopot. A szerkesztősávban megjelenő új, általunk létrehozott fedvény legyen az aktív fedvény és nyomjuk meg a gombot, vagy válasszuk a Layer Toggle editing parancsot. Vegyük észre, hogy a szerkesztésre megnyitott fedvény neve előtt megjelenik egy ceruza jel, ami azt jelenti, hogy a réteg meg van nyitva szerkesztésre. Ennek hiányában a réteg nem szerkeszthető. Szerkesztés nélkül nem is tudunk a térképre tenni objektumokat. Amikor a réteg szerkeszthető, a (Capture Point) gombbal el is lehet helyezni a kívánt objektumokat. Most adjunk hozzá a térképi nézethez egy raszteres térképet: válasszuk a Layer Add Raster Layer parancsot, vagy gombot (3-4. ábra). A hozzáadott térkép koordinátái EOV koordináták, vagyis a térkép nem egyszerűen egy szkennelt ábra, hanem egy ún. georeferált térkép, egy ún. GEOTIFF. Eszerint ezt a térképet már georeferálták, vetületi koordinátákkal látták el. Adjuk hozzá a zamardi.tif fájlt is ehhez a nézethez és nézzük meg, hogy hová kerül. Ha ezek után a térkép nincs a megfelelő helyen, ellenőrizzük a vetületi rendszerét (a szerkesztősávban jobb klikk a zamardi.tif-en, majd Set layer CRS esetünkben HD72/EOV). Ha ezek után sem kerül a térkép a helyére, akkor ellenőrizzük, hogy be van-e a kapcsolva a Settings Layer Propertiesben az Enable on the fly CRS transformation. Egyszerre egy objektumot érdemes létrehozni és rögtön utána ki kell tölteni az attribútum táblát, aminek a kitöltendő sorait azonnal be is hozza a program. Az előre definiált jellemzőknek megfelelően tudunk csak beírni a táblázatba, azaz jelen esetben nem tudunk 4 karakternél több számot beírni a tizedes vessző elé és 2-nél többet a tizedesvessző mögé. Keressük meg a térképen a magassági pontokat és vigyük be leíró adatként a magasságukat a táblázatba.
Geoinformatika a környezetvédelemben 7 3-4. ábra. Magassági pontok a térképen (piros körökkel jelölve) Ha a pont rossz helyre került, akkor a (Node Tool) gomb lenyomása után át tudjuk helyezni, illetve ki lehet törölni. Egyet rá kell kattintani bal egérgombbal és amikor piros jelölőnégyzet jelenik meg körülötte, akkor mozgatható lesz az objektum is. A törlés a DELETE (billentyűzeten) gomb lenyomásával végleg törölhetjük a pontot. A digitalizálás befejezése után nyomjuk be a gombot (vagy válasszuk a Layer Toggle editing parancsot), a változtatásokat mentsük el. Az eredményt kérdezzük le a (Identify Features) gombbal. GYAKORLATOK 1. Digitalizáljuk be az útkereszteződéseket, vasúti hidakat és lássuk el a táblázatban a megfelelő elnevezéssel. Az OSM pontok fedvényén azonosítsuk Zamárdi pontjait!