A vállalkozás indítás teendői
ÖSSZEFOGLALÓ A vállalkozás, vállalat fogalma A mindennapi életben a két fogalmat gyakran azonos (szinonim) fogalomként emlegetik. Nyilván a két dolog sok hasonlatosságot tartalmaz, de mégis különbözik. A vállalkozás: Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogyasztói igények kielégítésére, profitszerzés céljából, illetve az a gazdálkodó egység, amely ilyen jellegű tevékenységet végez. A definícióból következik, hogy vállalkozást indítani minden olyan tevékenységre lehet, amelyre van igény, azaz eladható. Az üzletszerűség feltétele a rendszeresség, azaz csak az ilyen jelleggel végzett tevékenység üzletszerű. A másik feltétele az, hogy a tevékenységet haszonszerzés céljából folytassák. A vállalat: A jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete. A definícióból látható, hogy a vállalkozás tágabb fogalom, ugyanis minden vállalat, egyben üzleti vállalkozás is, de nem minden vállalkozás tekinthető egyben vállalatnak is. Ahhoz, hogy valaki sikeres vállalkozást alapítson vagy sikeresen vegyen részt egy üzleti vállalkozásban elsősorban saját képességeivel, adottságaival kell tisztában lennie. Önismeret A legtöbb szakember azt vallja, hogy az önismerettel rendelkező ember a lehető legnagyobb mértékig tisztában van érzéseivel, motívumaival ezzel együtt azonban a teljes önismeret lehetetlen vállalkozás. Minél kevesebb azonban a tudat elől rejtett késztetés, annál hatékonyabban tudunk környezetünkhöz alkalmazkodni; értenünk kell ugyanis a legfontosabb motívumok, lelki energiák működtetéséhez. Az önismeret által hatékony valóságészlelőkké válhatunk; nem értjük félre a környezetünk jelzéseit, saját képességeinket nem értékeljük tévesen, nem vállalunk többet a kelleténél, de feladatvállalási helyzetben nem is becsüljük alá magunkat. A jó önismeret lehetőséget ad a megfelelő önértékelésre és mások elfogadására, az önfejlesztésre, és társas helyzetekben hatékony kapcsolatteremtést tesz lehetővé. (A
szoros és kielégítő kapcsolatok pedig érzelmi kiegyensúlyozottságot hoznak, ami nélkül alkotóképességünk stagnál vagy csak gyengén működik.) A vállalkozói életstratégia kialakításához nélkülözhetetlen a kellő mértékű és mélységű önismeret. Önmagunk ismeretére alapozunk a konfliktushelyzetek megoldásánál, az üzleti kapcsolatfelvételnél és a tárgyalásoknál, és általában véve minden szakmai és emberi kihívásnál. A megfelelő belső kvalitásokkal rendelkező és azokat tudatosan használó vállalkozó napjaink megélhetési harca során ezáltal serkentheti vállalata biztonságos működését, munkatársai alkotókedvét és kreativitását. Üzleti ötlet Akár kezdő vállalkozásról, akár már működő vállalkozás továbbfejlődéséről beszélünk, a távolabbi jövőben gondolkodók részére életképes ötlet kell. A megfelelő ötlet megtalálására több lehetőség kínálkozik. o Ötletbörze (brain storming) o Mátrix vagy háló o Ötletek feltérképezése o Problémamegoldás Üzleti stratégia Stratégiai tervezés fogalma, tartalmi jegyei, készítése A stratégiai tervezés menedzseri lépések sorozata, amelynek során szerves kapcsolat jön létre a vállalkozás célkitűzései, erőforrásai és a változó piaci lehetőségek között. A stratégiai tervezés tehát egy folyamatos, összhangteremtő tevékenység, speciális menedzsmentfeladat. A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszú távon biztosítja fennmaradását. Ehhez viszont szükséges, hogy a vállalkozás (a vállalkozó) rendelkezzen olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik azt, hogy tartósan és rugalmasan alkalmazkodjék gazdasági, technológiai, társadalmi (emberi) és ökológiai környezetéhez. Ez az eszköz a vállalkozó kezében a stratégia.
A stratégia segít abban, hogy a piacon szereplő versenytársak stratégiáit elemezve a saját céljaink eléréséhez a legoptimálisabb utat válasszuk ki. Tehát a vállalkozásoknál a külső környezeti lehetőségek és a rendelkezésre álló belső erőforrások koordinálásában az összekötő szerepet a stratégia tölti be. Ezért a döntéshozatal alapfeltétele, hogy a kellő időben, a megfelelő helyen rendelkezésre álljon a szükséges információ A tervezés létfontosságú egy szervezet megalapításhoz, alapvető elvárás, hogy az emberek tudják, hogy mi a teendőjük és mit várnak el tőlük. A tervezés keretet ad a szervezet későbbi teljesítményének értékeléséhez, elemzéséhez. A stratégiai tervezés a vállalkozásoknál többszintű; azonban a legfontosabb az egész vállalkozás hosszú távú céljait, feladatait meghatározó vállalati szintű stratégia. A tervezési folyamat kialakítása olyan vállalkozásoknak ajánlható, amelyek viszonylag stabil piaci környezetben működnek és a stratégiai elemzés és tervezés költségeit biztosítani tudják. Azonban a hosszabb távú feladatok kidolgozására, az irányvonal kialakítására minden vállalkozásnak szüksége van. A stratégiai tervezés módszerei, technikái A vállalkozás vezetői a stratégiai tervezés tevékenységeinek elvégzéséhez sokféle módszer és technika közül választhatnak. Nézzük meg, melyek ezek közül a legfontosabb módszerek és technikák.
alacsony Piaci növekedés magas A stratégiai elképzelések értékelésének legismertebb módszerei a portfólió elemzések, melyek a vállalkozás termékszerkezetét minősítik különböző szempontok szerint. A portfólió mátrixok legelterjedtebb változata a Bostoni Tanácsadó csoport - Boston Consulting Group - a világ egyik legnevezetesebb pénzügyi tanácsadó csoportja - által kidolgozott un. BCG mátrix. A BCG mátrix a termékek/ szolgáltatások helyzetét a relatív piaci részesedés (vállalkozás piaci részesedésének és a legerősebb konkurens piaci részesedésének hányadosa) és a piaci kereslet növekedésének vizsgálatával határozza meg. A BCG portfólió mátrix - egy négy cellát tartalmazó rács, - ahol az x tengelyen a relatív piaci részesedés, az y tengelyen a piac növekedési ráta szerepel - az alábbiak szerint alakul: Piaci részesedés alacsony magas Az ábra alapján a BCG mátrix meghatározza a vezetői döntéshozatal során alkalmazható stratégiákat, nézzük meg mit is jelentenek az egyes negyedek?
Fejős tehenek azok az üzletágak, amelyek a magas piaci részesedésnek köszönhetően jó versenypozícióval rendelkeznek, de egy érett, lassú növekedéssel jellemezhető piacon. A kutyák a nem versenyképes üzletágakat jelölik, amelyek csekély piaci részesedéssel és alacsony növekedési potenciállal rendelkeznek. A kérdőjeleknél nagy növekedésre van lehetőség, de a kis piaci részesedés miatt ezek az üzletágak nem képesek a növekedést saját erejükből finanszírozni. A sztárok olyan üzletágakat jelölnek, amelyek magas piaci részesedéssel rendelkeznek egy erőteljes növekedéssel jellemezhető piacon. A modell szerint a vállalatoknak kiegyensúlyozott portfolióval kell rendelkezniük ahhoz, hogy képesek legyenek a piaci lehetőségek kihasználására. A Mc-Kinsey-féle portfolió a négymezős mátrix továbbfejlesztett változata. E soktényezős mátrix vízszintes tengelye a relatív versenyelőnyt, a függőleges pedig a piaci vonzerőt ábrázolja. külső tényezőket (piaci vonzerő) vizsgál, melyek kevésbé befolyásolhatók belső tényezőket (az üzletág versenyképessége) vizsgál, melyek módosíthatók, fejleszthetők Üzleti terv készítése Az üzleti tervet a vállalkozó készíti saját magának abból a célból, hogy vállalkozása kiszámítható, tervezhető, ellenőrizhető legyen. Az üzleti terv olyan alapdokumentum,
amely leírja, hogy hol tart a vállalkozás a tervezés időszakában, hová akar eljutni és hogyan akarja céljait megvalósítani. Az üzleti tervnek 3 funkciója van: a vállalkozás alapítói számára pontos, megfontolt és logikus keretet biztosít egy vállalati stratégia megtervezéséhez alapot szolgáltat a harmadik féllel való tárgyaláshoz összehasonlítási alapul szolgál a tényleges teljesítmény méréséhez. Az üzleti terv összeállítását megelőző feladatok: ötletek gyűjtése, alternatívák kidolgozása ötletforrások információgyűjtés előzetes elemzés célpiac meghatározása ki igényli a terméket/szolgáltatást piac-szegmentáció források, tőkeszükséglet meghatározása támogatási formák számbavétele. Az üzleti terv tartalma: 1. Bevezetés: 2. Összefoglaló rész 3. Iparágelemzés 4. A vállalkozás leírása 5. Termelési/szolgáltatási és üzemeltetési terv 6. Marketingterv 7. Szervezeti terv 8. Kockázatbecslés 9. Pénzügyi terv Emberi erőforrás gazdálkodás
A vállalkozás számára alapvető fontosságú a foglalkoztatottak létszámának és feladatköreinek pontos meghatározása. A vállalkozás számára alapvető fontosságú, hogy a foglalkoztatott munkaerő-állomány munkavégző képessége a vállalat profittermelő-képességét kedvezően befolyásolja. Az emberi erőforrással való gazdálkodás feladatai: a cég munkaerő-szükségletének és munkaerő-keresletének meghatározása a szükséges létszám megszerzése: toborzás, kiválasztás, felvétel és munkába állítás a munkaerő-állomány képzése, továbbképzése munkaerő-szelekció, elbocsátás megfelelő munkaszervezés és humánus munkafeltételek biztosítása bér- és jövedelemgazdálkodás, az ösztönzési rendszer kialakítása érdekegyeztetés a munkáltató és az érdekvédelmi szervezetek között. A vállalkozások jellemzői A vállalkozások csoportosíthatók: Tevékenységük szerint Tulajdonos szerint Az induláshoz szükséges tőke nagysága alapján A vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere Finanszírozási szükséglet szerint Adózási szabályok szerint A befektetési cél alapján Alapítási költségek szerint A tőkekivonás lehetősége alapján A gazdasági társaságok alapításának előnyei és hátrányai Előnyei több személy könnyebben teremti elő a szükséges tőkét, így fejlettebb, drágább eszközökkel rendelkező, nagyobb beruházásokra alkalmas céget lehet alapítani,
megoszlik a kockázat több személy között, bizonyos esetekben a felelősség korlátolt, a tulajdoni részesedés szabadon (bizonyos esetekben jogi korlátozásokkal) értékesíthető. Hátrányai a tulajdonostársak nem körültekintő kiválasztása esetén konfliktus keletkezhet a működés során, ami akár csődeljárás, illetve felszámolás előzménye is lehet, általában bonyolultabb könyvvezetést, adminisztrációt igényel, költséges az alapítása, megszüntetése nehézkes, a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, amely e hatáskörében eljárva hatósági jogkört is gyakorol a társaság felett. Gazdasági társaságok alapításának lépései 2008. július 1. óta a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló (továbbiakban Ctv.) törvényben meghatározott módon és a mellékletekkel együtt előterjeszteni, a létesítő okirat megkötését követő 30 napon belül. Ha a leendő társaság alapításához hatósági engedély megléte szükséges, az engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megtenni a bejelentést. A cégbejegyzési kérelem mellé kötelezően csatolandóak a meghatározott mellékletek, valamint csatolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló igazolást. A cégbíróságon megvizsgálják, hogy az arra jogosult nyújtja-e be az iratokat, azok szabályszerűen ki vannak-e töltve, majd számítógépen rögzítésre kerül a cégnév és a székhely. A leendő társaság kap egy 10 jegyű cégjegyzékszámot, amely a társaság egyedi azonosítására szolgál. A cégbíróság egy tanúsítványt állít ki a következő tartalommal:
- cégnév - székhely - cégjegyzékszám - adószám - statisztikai számjel Ennek birtokában a társaság b.a., azaz bejegyzés alatt elnevezéssel előtársaságként kezdhet működni (megkötésekkel). Az előtársaság a létrehozandó társasággal azonos, annak egy létrejövetelét megelőző, átmeneti minősége. Jogképessége onnantól kezdődik, hogy cégjegyzékszámot kap. A cégbejegyzési kérelem benyújtásától a bejegyző végzésig folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet, kivéve a hatósági engedélyköteles tevékenységek körét. A működés során leendő tisztségviselői járnak el, s a bejegyző végzést követően az 1. sz. EU Irányelv alapján a tagok eldöntik, jóváhagyják-e a bejegyzés előtti, előtársasági szakaszban megkötött ügyleteket. (Ha ezt nem teszik meg, úgy azért a vezető tisztségviselő fog helyt állni.) Bejegyzés után az előtársaság jogutódlás nélkül, automatikusan végleges társaságként működik tovább, tehát jogai és kötelezettségei a bejegyzett társaság jogaivá és kötelezettségeivé válnak. A cégbejegyzési kérelem benyújtásától számított 8 napon belül a cégbíróság megvizsgálja, lerótták-e az illetéket, illetőleg csatolták-e kötelező mellékleteket. Ha ezek valamelyike hiányzik, a cégbíróság elutasítja a bejegyzési kérelmet. (Azt az elutasítástól számított 8 nap elteltével kijavítva, a hiányosságokat pótolva újra be lehet nyújtani.) Amennyiben a bejegyzési kérelem megfelelő, s a határidőket is megtartják, úgy a cégbíróság végzéssel bejegyzi a gazdasági társaságot. Ha hiányosságot észlel a bíróság, úgy hiánypótlásra küldi vissza a kérelmet a jogi képviselőnek. A bírság a kérelmet végzéssel el is utasíthatja, ha a cégtörvény mellékletében megjelölt olyan okirat hiányzik, amelynek hiánya azonnali elutasításhoz vezet (pl. ügyvédi meghatalmazás), vagy a hiánypótlási eljárásban megjelölt hiányokat a társaság nem
pótolja, vagy ismét hiányosan nyújtja be a kérelmet. (Ezzel szemben van jogorvoslati lehetőség.) A végzés meghozatalától számított 8 napon belül értesítik a kérelmezőt, valamint gondoskodnak a bejegyzés tényének Cégközlönyben való közzétételéről. Vállalkozások alapításának könyvviteli kérdései Számvitel A vállalkozásoknak vagyonukról, azok változásáról, jövedelmi helyzetükről folyamatos nyilvántartást kell vezetniük. A piacgazdaság működéséhez ugyanis nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára objektív információk álljanak rendelkezésre a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ez a számvitel alapvető feladata. A tulajdonosok, befektetők, a vállalkozás vezetői, az üzleti partnerek, a hitelezők ilyen információk birtokában tudnak megalapozott döntéseket hozni. A hatályos számviteli szabályokat törvény rögzíti (2000. évi C. tv. a számvitelről). Ezen szabályok alapján megbízható és valós összkép biztosítható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeni terveiről. A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden ol77yan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. Hatálya alá tartozik a gazdálkodó. Könyvvitel A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és kettős könyvvitel rendszerében csak magyar nyelven történhet. A kettős könyvvitel az eszközökről és azok forrásairól továbbá a gazdasági műveletekről vezetett olyan könyvviteli nyilvántartás, amely az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben áttekinthetően mutatja. (Gazdasági művelet: olyan gazdasági esemény, amely a vállalkozás vagyonában, értékben kifejezhető változást okoz.)
A valóságnak megfelelő nyilvántartás fontos feltétele a bizonylati elv és bizonylati fegyelem betartása. Minden gazdasági műveletről, amely az eszközök és források állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani A gazdasági műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli bizonylat olyan okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, bankkivonat stb.), amelyet a számviteli nyilvántartás céljára készítettek és rendelkezik a törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. Ilyenek: a bizonylat megnevezése, sorszáma a kiállító gazdálkodó megjelölése a kiállítás időpontja felelős személyek aláírása a gazdasági művelet tartalmának leírása, a változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai stb. A bizonylat adatainak formailag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. Beszámoló A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesmagyar nyelven készíteni. A beszámoló lehet éves beszámoló egyszerűsített éves beszámoló összevont (konszolidált) éves beszámoló egyszerűsített beszámoló Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, kivéve ha egyszerűsített éves beszámolót készít. Részei: éves beszámoló mérlege
éves beszámoló eredménykimutatása éves beszámoló kiegészítő melléklete A vállalkozás bevételei, kiadásai, nyeresége/vesztesége Bevétel Gyűjtőfogalomként fogjuk fel, és beletartozónak tekintjük: az árbevételt az egyéb bevételt a pénzügyi műveletek bevételeit a rendkívüli bevételeket. Ráfordítás Ezt is gyűjtőfogalomként értelmezzük, és beletartozónak tekintjük: a költségeket az egyéb ráfordítást a pénzügyi műveletek ráfordításait a rendkívüli ráfordítást. A vállalkozás lehetséges fejlődési szakaszai Az életciklusokkal foglalkozó kutatók általában egyetértenek abban, hogy a vállalkozások növekedése, fejlődése jellegzetes szakaszokból áll. Egy-egy növekedési szakaszt hasonló piaci viselkedés, hasonló szervezeti és vezetési problémák jellemeznek ezeket már gyakran egymástól eltérő módon látják a kutatók. Kritikusak azok a vezetői döntések, amelyek az egyes szakaszok elhagyásához, a továbblépéshez szükségesek. A kutatók többsége a gyorsan növekvő vállalkozásokkal foglalkozó Timmons tipológiájából (Timmons 1990) indul ki, aki a következő öt fejlődési fázist különbözteti meg: 1. a kutatás és fejlesztés fázisa (a vállalkozás alapítása előtt 1-3 évvel); 2. az indulási fázis (a vállalkozás első 3 éve); 3. a korai növekedési fázisa (a 4. évtől a 10. évig); 4. az érettség fázisa (a 11. és a 15. év között); 5. a stabilizási fázis (a 15. év után).
A magyarországi kis- és középvállalkozások életútjának modellezésénél az alábbi, a nyugati piacgazdaságok vállalkozásaitól némileg eltérő életfázisok megkülönböztetése célszerű: elindulás; kontrollálatlan növekedés; növekedés formalizált keretek között; megállapodottság együttműködés. A magyarországi kis- és középvállalkozások életpályáján az egyes fejlődési szakaszok nem határolódnak el egymástól éles kontúrokkal: az új periódus jellemzői mellett a régebbi maradványai egy ideig megőrződnek. Általános jelenség, hogy a formalizált működés megteremtése csak lassan és fokozatosan megy végbe: a vállalkozások vezetői a gyakorlatban nehezen engedik ki a hatalmat a kezükből, a funkcionális egységek vagy önálló üzleti területek vezetői csak fokozatosan kapták meg a tevékenységükhöz szükséges döntési jogokat. Ez azt is jelenti, hogy a vállalkozások döntő részénél nem valósul meg a tulajdonosi és a menedzseri szerepek szétválasztása.