Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Debrecen, 2005. 1
Tartalom I. Fejezet A Szabályzat hatálya 4 II. Fejezet A Felügyelőség jogállása, irányítása és feladatai 4 A Felügyelőség általános adatai 4 A Felügyelőség alapítója, alapításának időpontja, jogelődje, alapító okiratának kelte, száma 5 A Felügyelőség jogállása, irányító és felettes szerve 5 A Felügyelőség gazdálkodási rendje 5 A Felügyelőség feladatai 6 A Felügyelőség kiegészítő, kisegítő tevékenységei 7 A Felügyelőség illetékességi területe 8 III. Fejezet A Felügyelőség vezetőinek és munkatársainak jogállása, a Felügyelőség működésére vonatkozó szabályok 8 A Felügyelőség vezetőinek és munkatársainak jogállása 8 Az igazgató 8 Az igazgatóhelyettesekre vonatkozó közös szabályok 9 Az igazgatóhelyettesekre vonatkozó különös szabályok 10 A Gazdasági Ellátó Osztály vezetőjére vonatkozó különös szabályok 12 Az osztályvezető 13 Az ügyintéző 14 Az ügykezelő 14 A fizikai alkalmazott 14 A Felügyelőség működésére vonatkozó szabályok 14 A Felügyelőség értekezletei 14 Összmunkatársi Értekezlet 15 Vezetői Értekezlet 15 Az ügyintézés általános szabályai 15 Horizontális munkacsoport 16 Az osztályok együttműködése az ügyintézésben 16 Az ügykezelés rendje 17 A kiadmányozás rendje 17 IV. Fejezet A kapcsolattartás, képviselet, tájékoztatás és együttműködés szabályai 19 A kapcsolattartás általános szabályai 19 A sajtó, valamint a közvélemény tájékoztatására vonatkozó egyéb szabályok 20 Képviseleti jogosultság 21 Pénzügyi kötelezettségvállalás, érvényesítés és ellenjegyzés 21 A pénzügyi ellenőrzés 22 V. Fejezet A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő egyes rendelkezések, a munkáltatói jogok gyakorlása 23 A munkáltatói jogok gyakorlása 23 A munkavégzésre és szabadság kiadására vonatkozó egyes rendelkezések 24 2
VI. Fejezet A Felügyelőség szervezete 24 A Felügyelőség szervezeti tagozódása és az egyes szervezeti egységek feladata 24 A szervezeti egységek feladatai 25 Igazgatói titkárság 25 Gazdasági Ellátó Osztály 26 Igazgatási, Koordinációs és Informatikai Osztály 26 Mérőállomás 26 Hatósági Osztály 27 Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 27 Vízjogi Engedélyezési Osztály 27 Hulladékgazdálkodási Osztály 28 Környezetbiztonsági és Kármentesítési Osztály 28 Levegőtisztaság-és Zajvédelmi Osztály 28 Természet-és Tájvédelmi Osztály 28 Vízvédelmi Osztály 29 A szervezeti egységek feladat-és hatáskörére vonatkozó közös szabályok 29 VII. Fejezet Záró rendelkezés 29 Hatálybalépés 29 Mellékletek 1. számú melléklet: Ügyrend 30 2. számú melléklet: Szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címek 42 adományozhatóságáról 3. számú melléklet: A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek felsorolása 42 4. számú melléklet: Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekkel járó munkakörök 42 5. számú melléklet: A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) keretében észlelt szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje 43 6. számú melléklet: A Felügyelőség ellenőrzési nyomvonala 50 7. számú melléklet: A Felügyelőség illetékességi területe 54 8. számú melléklet: A Felügyelőség szervezeti felépítése 55 3
I. Fejezet A szabályzat hatálya 1. A Szabályzat hatálya a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség), a Felügyelőség jogszabályban megjelölt feladatainak ellátására, működésére, szervezeti felépítésére, vezetőinek és munkatársainak jogállására terjed ki. II. Fejezet A Felügyelőség jogállása, irányítása feladatai A Felügyelőség általános adatai 2. A Felügyelőség a) elnevezése: Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; b) hivatalos rövidítése: TIKTVF; c) székhelye: 4025 Debrecen, Hatvan u. 16.; d) telephelyei: Debrecen, Piac u. 9/b., Debrecen, Hatvan u. 12-14., Debrecen, Kalotaszeg tér, Tiszafüred, Kakukk u. 2., Hortobágy monitor állomások (2 db.), Pocsaj automata mérőállomás, ÁNTSZ-től átvett mérőhelyek; e) statisztikai számjele: 15325718 7512 312 09; f) költségvetésének végrehajtására szolgáló bankszámla száma: Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Fiók 10034002-01711916; g) adószáma:15325718-2-09; h) államháztartási azonosítószáma: 039190; 4
A Felügyelőség alapítója, alapításának időpontja, jogelődje, alapító okiratának kelte, száma 3. A Felügyelőség a) alapítója: a Magyar Köztársaság Kormánya; b) alapításának időpontja: 1990. december 1. [1/1990. (XI. 13.) KTM rendelet a Környezetvédelmi Főfelügyelőségről és a környezetvédelmi felügyelőségről]; c) jogelődje az 1990. december 1. napján alapított Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség illetékességi területén működött vízügyi felügyelet, valamint nemzeti park igazgatóság; d) alapító okirat módosításának kelte: 2004. december 28.; e) alapító okiratának száma: JKH-182/12/2004. A Felügyelőség jogállása, irányító és felettes szerve 4. (1) A Felügyelőség a) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) területi szerve, önálló jogi személy b) feladatát a Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter irányítása alatt látja el, c) államigazgatási eljárásban felettes szerve az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (továbbiakban: Főfelügyelőség), d) hivatali szervezetének vezetője az igazgató, akit a Minisztérium közigazgatási államtitkára nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, e) át (a továbbiakban: SZMSZ) a Minisztérium közigazgatási államtitkára hagyja jóvá. (2) A Felügyelőség állami feladatként ellátott alaptevékenysége TEÁOR 75.11 általános közigazgatás. (3) A Felügyelőség köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló (továbbiakban: Ktv.) 1992. évi XXIII. törvényt, egyéb munkavállalóinak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló (továbbiakban: Mt.) 1992. évi XXII. törvényt kell alkalmazni. A Felügyelőség gazdálkodási rendje 5. A Felügyelőség önálló költségvetésű, önálló bérgazdálkodást folytató, maradványérdekeltségű központi költségvetési szerv. 5
A Felügyelőség feladatai 6. A jogszabályban meghatározott feladat-és hatáskörében (1) A Felügyelőség gyakorolja az elsőfokú a) környezetvédelmi, b) természetvédelmi, c) tájvédelmi és d) vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket. (2) A Felügyelőség a) működteti a hatósági tevékenységek ellátásához szükséges laboratóriumot; b) vezeti a külön jogszabályok szerinti nyilvántartásokat; c) összegyűjti és az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működtetéseshez szükséges feladatkörével összefüggő adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és informácós rendszerekkel. (3) A Felügyelőség ellátja a) a miniszter által meghatározott feladatmegosztás szerint a környezet állapotának és használatának figyelemmel kíséréseshez, igénybevételi és terhelési adatainak méréséhez, gyűjtéseshez, feldolgozásához és nyilvántartásához kialakított környezetvédelmi mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat (monitoring), valamint az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) működtetéseshez szükséges hatáskörébe utalt területi, valamint b) a jogerős hatósági határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat. (4) A Felügyelőség közreműködik a) a nemzetközi feladatok végrehajtásában, b) III. fokú készültség esetén az ár-és belvízvédekezés, valamint a vízminőségi kárelhárítás külön jogszabályban maghatározott feladatainak ellátásában. (5) A Felügyelőség véleményezi a) a települési önkormányzatok környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú rendelet-és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét a környezetvédelmi programokat, b) a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket, c) a felszámolási, végelszámolási eljárásban a környezeti károsodások, terhelések rendezését elrendelő határozat végrehajtására a felszámoló által kötött szerződést, közbenső mérleget, vagyonfelosztási javaslatot. (6) A Felügyelőség a) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; 6
b) segíti az illetékességi területen működő önkormányzatokat környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladataik ellátásában; c) rész vesz a környezeti tudat-és szemléletformáló feladatok ellátásában. (7) A Felügyelőség a) javaslatot tesz az ország területének a légszennyezettség mértéke alapján zónákba (agglomerációkba) történő besorolására; b) a határértéket meghaladó légszennyezettségű településekre, térségekre és zónákra intézkedési programot készít, nyilvánosságra hozza, irányítja és végrehajtja azt; c) közreműködik ca) a füstködriadó (szmogriadó) terv kidolgozásában, a riadó kezdeményezésében és a terv végrehajtásában, és cb) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek összeállításában; d) szennyezéscsökkentési intézkedési tervet dolgoz ki; e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal. A Felügyelőség kiegészítő, kisegítő tevékenységei 7. (1) A Felügyelőség az alaptevékenységéhez kapcsolódóan a szabad kapacitásának hasznosítása érdekében kiegészítő, kisegítő tevékenységeket, szolgáltatásokat végez a vonatkozó jogszabályok előírásaival összhangban. (2) A Felügyelőség által végezett kiegészítő, kisegítő tevékenységek: a) (75.12) Társadalmi szolgáltatások igazgatása; b) (55.23) Egyéb szálláshely szolgáltatás; c) (70.20) Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése; d) (71.34) Máshová nem sorolt egyéb gép kölcsönzése; e) (72.30) Adatfeldolgozás; f) (72.40) Adatbanki tevékenység; g) (73.10) Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés; h) (74.14) Üzletviteli tanácsadás; i) (74.20) Mérnöki tevékenység, tanácsadás; j) (74.30) Műszaki vizsgálat, elemzés; k) (74.83) Titkári, fordítói tevékenység; l) (74.84) Máshová nem sorolt egyéb, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás; m) (80.42) Felnőtt és egyéb oktatás. (3) A Felügyelőség vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A Felügyelőség illetékességi területe 8. 7
A Felügyelőség illetékességi területét a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 29/2004.(XII.25.) KvVM rendeletével állapította meg (7.számú melléklet). A) Illetékességi területe hatósági, szakhatósági eljárásokban: 1. Debrecen megyei jogú város közigazgatási területe. 2. Hajdú-Bihar megye kivéve Téglás közigazgatási területét. 3) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Szorgalmatos, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári közigazgatási területe. B) Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban: a) folyószabályozási: a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy-Berettyó Bucsától az Ágotai hídig; b) árvízvédelmi: a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti vádtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér-és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között. C) Általános területi kapcsolattartása: Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok. III. Fejezet A Felügyelőség vezetőinek és munkatársainak jogállása, a Felügyelőség működésére vonatkozó szabályok A Felügyelőség vezetőinek és munkatársainak jogállása Az igazgató 9. (1) Az igazgató a Felügyelőség hivatali szervezetének egyszemélyi felelős vezetője, valamennyi feladat- és hatáskör címzettje. 8
(2) Az igazgató az SZMSZ-ben, más szabályzatban vagy egyéb külön rendelkezéssel meghatározott feladat- és hatásköröket az igazgatóhelyettesekre, osztályvezetőkre vagy a Felügyelőség köztisztviselőire átruházhat. Az igazgató az intézkedés jogát a jogszabályok keretei között bármely ügyben magához vonhatja, az ügyintézésre bármely köztisztviselőt kijelölhet, az ügyintézés módjára utasítást adhat. (3) Az igazgató irányító, szervező, koordináló és ellenőrző tevékenységével magas színvonalon biztosítja a Felügyelőség hatáskörébe tartozó feladatok tervszerű ellátását. E körben gondoskodik, illetve biztosítja a) a Felügyelőség kötelezettségeinek teljesítését és jogainak érvényesítését; b) a Felügyelőség munkájában a törvényességet; c) a Felügyelőség SZMSZ-ének, valamint más normatív intézkedések (szabályzatok és igazgatói utasítások) kiadását; d) a kezelésében lévő állami vagyon fenntartását és megóvását, az azzal való törvényes és célszerű gazdálkodást. (4) Az igazgató a Felügyelőség feladatainak eredményes ellátása érdekében a) megszervezi a Felügyelőség munkáját; b) gondoskodik a feladatoknak szervezeti egységekre történő lebontásáról; c) közvetlenül vagy helyettesei útján irányítja a szervezeti egységek munkáját; d) gyakorolja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben (továbbiakban: Ktv.), egyéb jogszabályokban, illetve a Közszolgálati Szabályzatban meghatározott munkáltatói jogokat. (5) Az igazgató biztosítja a) a szabálytalanságok kezelését (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása), melynek eljárási rendjét a 5. számú melléklete rögzít; b) a Felügyelőségen a helyi érdekképviseleti szerv (szakszervezet) működését; c) azon jogokat, amelyek az érdekképviseleti szervet (szakszervezetet) a külön jogszabályokban megilletik. (6) Az igazgató kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik a) a Felügyelőség szakmai, gazdasági tevékenységét és ügymenetét alapvetően befolyásoló ügyek eldöntése; b) az igazgatóhelyetteseket és az osztályok vezetőit érintő teljeskörü munkáltatói jogkör gyakorlása c) a Felügyelőség valamennyi dolgozója tekintetében - a gazdálkodásért felelős vezető kinevezését és felmentését kivéve közszolgálati jogviszony, vagy egyéb a Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony létesítése, megszüntetése, továbbá díjazások megállapítása, valamint a fegyelmi jogkört érintő munkáltatói jogosítványok gyakorlása b) az igazgatóhelyettesek és más közvetlenül alárendelt vezetők munkájának irányítása, a felmerülő véleményeltérések tisztázása; c) a létszám, valamint illetményalap felhasználásának megállapítása, az illetményalapon felüli juttatások meghatározása, az alapilletmény eltérítése és a jutalomkeret felosztása; d) a Felügyelőség nemzetközi kapcsolatainak meghatározása. 9
(7) Az igazgató a Felügyelőség rendelkezésére bocsátott eszközök használata terén gondoskodik a költségvetési keretek és egyéb források rendeltetésszerű és gazdaságos felhasználásáról. (8) Az igazgató felelős a Felügyelőség működésének egészéért, különösen a) a saját hatáskörben hozott döntésekért, intézkedésekért; b) a feladatkörébe tartozó tevékenység szakszerű, a környezetvédelem, természetvédelem és vízügy érdekeit szolgáló elvégzéséért; c) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi államigazgatási feladatok ellátásának megszervezéséért, azok végrehajtásáért és törvényességéért; d) a költségvetési juttatások törvényes, célszerű és takarékos felhasználásának megszervezéséért; e) a fejlesztések gazdaságos megvalósításáért; f) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért, az ellenőrzési nyomvonal elkészítéséért (6. számú melléklet) g) az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért. (9) Az igazgatót akadályoztatása vagy távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti az erre vonatkozó külön szabályok szerint. (10) Hatáskörének helyettesére való átruházása nem érinti az igazgatónak azt a jogát, hogy helyetteseinek ezen körben tett intézkedéseit felülbírálja, illetve részükre utasítást adjon. Az igazgatóhelyettesekre vonatkozó közös szabályok (1) A Felügyelőségen igazgatóhelyettes a) az általános, b) valamint a hatósági igazgatóhelyettes. 10. (2) Az igazgatóhelyettes a) feladatait az igazgató közvetlen irányítása és felügyelete mellett látja el; b) átruházott jogkörben gyakorolja a kiadmányozási jogot az SZMSZ és az Ügyrendi Szabályzat rendelkezései szerint; c) az irányítása és felügyelete alá tartozó köztisztviselők tekintetében gyakorolja a Közszolgálati Szabályzatban meghatározott az igazgató által átruházott munkáltatói jogokat; d) jelentősebb döntéseiről az igazgatót rendszeresen tájékoztatja, elvi jelentőségű, vagy a Felügyelőség egészére kiható konkrét döntés előtt köteles konzultálni az igazgatóval; e) tájékoztatja az igazgatót mindazon ügyekről, eseményekről, amelyek az igazgató hatáskörébe tartozó intézkedést, döntést igényelnek; f) valamely hatáskörének gyakorlásával bármely irányítása alatt álló osztályvezetőt megbízhat, kivéve, ha az ügyet az Igazgató a személyes hatáskörébe vonta, vagy az ügy természeténél fogva az személyes hatáskörébe intézendő g) ellenőrzési jogkört gyakorol a felügyelete alá tartozó szervezeti egységnél; 10
h) közreműködik a szakterületéhez tartozó szabályzatok és igazgatói utasítások előkészítésében; i) kapcsolatot tart, a Minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, a társfelügyelőségekkel, és egyéb szervezetekkel; j) dönt mindazokban a szakterületével kapcsolatos kérdésekben, amelyben a döntési jog nem az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik; k) ellátja az igazgató eseti felhatalmazása, illetve kijelölése alapján feladatkörébe utalt teendőket. (3) Az igazgatóhelyettes felelős a) feladatainak szakszerű és határidőre történő végrehajtásáért; b) a saját és az igazgató helyettesítése folytán gyakorolt, hatáskörében hozott döntésekért, intézkedésekért; c) a felügyelete alatt működő szervezeti egységek eredményes munkavégzéséhez szükséges tájékoztatás biztosításáért. Az igazgatóhelyettesekre vonatkozó különös szabályok 11. (1) Az általános igazgatóhelyettes a) ellátja a Felügyelőség Szakértői Egységének irányítását és felügyeletét, koordinálja munkájukat; b) távollétében helyettesíti az igazgatót vezetői jogkörében; c) gondoskodik a Felügyelőség éves munkatervének elkészítéséről, koordinálja a feladatterv és beszámoló jelentések összeállítását az igazgatóhelyettes(ek) és osztályvezetők közreműködésével; d) feltárja a szakági feladatok hatékony végrehajtását akadályozó körülményeket; e) meghatározza a Felügyelőség szakágazati feladatait; f) felügyeli a Felügyelőség éves ellenőrzési tervének teljesítését; g) koordinálja a Felügyelőség ügyeleti, készenléti feladatait; h) összeállítja a Felügyelőség éves szabadságolási ütemtervét. (2) Az általános igazgatóhelyettes felelős a) az éves munkaterv és beszámoló határidőre történő elkészítéséért, valamint; b) a Felügyelőség munkatervében meghatározott, valamint a felettes szervtől feladatátadással kapott szakmai feladatok határidőben és megfelelő minőségben történő végrehajtásáért. (3) A hatósági igazgatóhelyettes a) ellátja a hatósági tevékenység irányítását és felügyeletét, gondoskodik a vezetése alatt álló Hatósági Egység, valamint a szakmai osztályok hatósági jogalkalmazó tevékenységének törvényességéről; b) az igazgató és az általános igazgatóhelyettes együttes távollétekor ellátja az igazgató helyettesítését; c) távollétében a Hatósági Osztály vezetője helyettesíti; d) szervezi és felügyeli az ügyfélszolgálat működését; e) gondoskodik a jogszabályok Felügyelőségen történő egységes alkalmazásáról; f) felügyeli a hatósági nyilvántartás vezetését. 11
A Gazdasági Ellátó Osztály vezetőjére vonatkozó különös szabályok 12. (1) A Gazdasági Ellátó Osztály vezetője a Felügyelőség felelős gazdasági vezetője, aki eljár mindazon gazdasági és pénzügyekben, amelyek ellátását jogszabály vagy az SZMSZ elrendeli vagy az igazgató meghatározza. (2) A gazdasági vezető a Felügyelőség működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettesének minősül. (3) A gazdasági vezető irányítja és ellenőrzi a gazdasági, pénzügyi, számviteli munkát, e körben a) meghatározza a Felügyelőség feladatainak eredményes és gazdaságos megoldásához szükséges gazdálkodási feltételeket és intézkedik biztosításuk érdekében; b) érvényt szerez a Felügyelőség gazdálkodási és pénzügyi feladataira vonatkozó jogszabályok és intézkedések előírásainak; c) gondoskodik a Felügyelőség intézményi költségvetésének elkészítéséről; d) határidőre elkészíti a Felügyelőség éves és féléves gazdasági beszámolóját; e) képviseli a Felügyelőséget a felügyeleti szervnél közgazdasági és költségvetési szakterületen; f) vezeti a Gazdasági Ellátó Osztályt és koordinálja a Felügyelőség más szervezeti egységeinek gazdálkodással összefüggő tevékenységét; g) felügyeli a leltározás megszervezését és lebonyolítását, a leltári felelősség érvényesítését; h) gondoskodik a bérgazdálkodással, társadalombiztosítással, adózással, valamint a jogszabályban előírt juttatásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásáról; i) ellátja a beruházások és beszerzések irányítását azok végrehajtását; j) dönt mindazokban a közgazdasági szakterülettel kapcsolatos kérdésekben, amelyekben a döntési jog nem az igazgató hatáskörébe tartozik; k) gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket dolgoz ki a Felügyelőség egészére. (4) A gazdasági vezető felelős a) a Felügyelőség gazdasági, pénzügyi tevékenységének törvényességéért és célszerűségéért; valamint b) a közgazdasági szakterület irányításáért, a számviteli bizonylati rendszer megszervezéséért, a költségelszámolás kialakításáért, a leltár, a mérlegkészítés megszervezéséért, a tervek készítési rendjének megszervezéséért, a pénz- és eszközgazdálkodás rendjének megszervezéséért, az adatszolgáltatási rend kialakításáért, mindezek tartalmi helyességéért, a beruházások és beszerzések jogszabály szerinti végrehajtásáért. (6) A gazdasági vezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a Gazdasági Ellátó Osztály kijelölt ügyintézője helyettesíti. 12
Az osztályvezető 13. (1) A Szakértői Egység osztályvezetőit az általános igazgatóhelyettes, a Hatósági Egység osztályvezetőit a hatósági igazgatóhelyettes irányítja. (2) Az osztályok jogalkalmazói tevékenységének törvényességét a hatósági igazgatóhelyettes felügyeli. (3) Az osztályvezető a) a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározottak, illetőleg a felettes vezetőjének utasítása szerint a szakmai szabályok alapján vezeti az alája rendelt szervezeti egységet, szervezi és koordinálja annak munkáját; b) átruházott jogkörben gyakorolja a kiadmányozási jogot az SZMSZ és az Ügyrendi Szabályzat rendelkezései szerint; c) köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a szervezeti egység jogkörébe tartozó feladatok folyamatos ellátása, illetve a konkrét ügyek elintézése érdekében, ennek során munkakapcsolatot tart a Felügyelőség más szervezeti egységeivel, illetve szükség szerint külső szervezetekkel; d) dönt a szervezeti egység feladatkörébe tartozó kérdésekben, amelyek nem tartoznak felettes vezetői hatáskörbe; e) rendszeresen tájékoztatja felettes vezetőjét az egység tevékenységéről, a fontosabb konkrét ügyek elintézéséről és az elvi jelentőségű egyéb ügyekről; f) a szervezeti egység feladatainak teljesítését akadályozó körülmény észlelése esetén köteles haladéktalanul intézkedést kezdeményezni a felettes vezetőjénél. (4) Az osztályvezető gyakorolja a vezetése alá tartozó szervezeti egységbe beosztott köztisztviselők és munkavállalók (a továbbiakban együtt: köztisztviselők) felett az igazgató által átruházott munkáltatói jogkört. E körben a) figyelemmel kíséri az egység dolgozóinak tevékenységét, beszámoltatja őket feladataik végrehajtásáról, értékeli munkájukat, szakmai fejlődésüket; b) tájékoztatja az egység dolgozóit a feladatkörüket, illetve az egység általános helyzetét érintő kérdésekben, szakmai iránymutatást ad részükre; c) ellenőrzi az egységnél a munkafegyelem megtartását, intézkedést, illetve javaslatokat tesz a munkavégzés feltételeinek biztosítására. (5) Az osztályvezető felelős a) a szervezeti egység feladatainak jogszerű, a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért; b) saját hatáskörében hozott szakmai és hatósági döntésekért; c) az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért. (6) Az osztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt ügyintéző helyettesíti. 13
Az ügyintéző 14. (1) Az ügyintéző gondoskodik a Felügyelőség szervezeti egységeinek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek közül a vezetője általi kijelölés (szignálás) szerinti ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, valamint a végrehajtás szervezéséről. Ennek érdekében különösen a) ellátja a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat, illetőleg a munkakörével összefüggő vagy átmenetileg azzal össze nem függő azon feladatokat, amelyek végzésére vezetője utasítja; b) felelős feladatainak a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért; c) munkavégzését akadályozó körülmény esetén jogosult és köteles intézkedést kezdeményezni vezetőjénél. (2) Az ügyintézőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen felettese által a) esetenként, vagy b) a munkaköri leírásában állandó jelleggel meghatározott másik ügyintéző helyettesíti. Az ügykezelő 15. Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a közvetlen vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi. A fizikai alkalmazott 16. A fizikai alkalmazott tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői és ügyviteli feladatok ellátását, valamint ellátja mindazokat a kisegítő feladatokat, amelyre a munkaköri leírásában foglaltak szerint vezetője utasítja. A Felügyelőség működésére vonatkozó szabályok A Felügyelőség értekezletei Összmunkatársi Értekezlet 17. (1) A Felügyelőség összmunkatársi értekezlete általános tájékoztatást szolgáló tanácskozó jellegű megbeszélés. 14
(2) Célja tájékoztatást adni a Felügyelőség munkájáról, a szervezeti egységek értékeléséről, valamint a következő időszak feladatairól, a fontosabb változásokról. (3) Az összmunkatársi értekezletet évente legalább egy alkalommal, illetve szükség szerint kell össze hívni. (4) Az értekezletet az igazgató vezeti, megszervezéséről az Igazgatási, Koordinációs és Informatikai Osztály vezetője gondoskodik. Vezetői Értekezlet 18. (1) A vezetői értekezlet az igazgató, vagy az általa megbízott vezető által a vezetők részére általában heti rendszerességgel összehívott feladategyeztető, konzultatív, tájékoztatást szolgáló megbeszélés. (2) A vezetői értekezlet állandó résztvevői: igazgató, igazgató helyettesek, osztályvezetők. A vezetői értekezlet esetenkénti résztvevői az igazgató által meghívottak. Az Értekezlet résztvevői távollétük, vagy akadályoztatásuk esetén kötelesek ezt a körülményt előzetesen bejelenteni és helyettesítésükről gondoskodni. (3) Az Értekezlet résztvevőjét helyettesítő köteles az Értekezleten elhangzottakról felettesét haladéktalanul tájékoztatni, és a szükségessé váló intézkedéseket késedelem nélkül megtenni. (4) Azokban a kérdésekben, amelyek a munkatársak többségi érdekeit érinti, az érdekképviseleti szerv képviselőjének részvételét biztosítani kell. (5) Az értekezlet állásfoglalását/állásfoglalásait melyet az értekezletet összehívó vezető fogalmaz meg -, a döntést, illetve az elhangzott hozzászólások lényegét emlékeztetőben kell rögzíteni. Az emlékeztetőt az IKO vezetője készíti és az igazgató hagyja jóvá. Az emlékeztetőt a jóváhagyást követően a résztvevőknek meg kell küldeni. Az ügyintézés általános szabályai 19. (1) Az ügy elintézéséért az igazgató, az általános igazgatóhelyettes vagy hatósági igazgatóhelyettes által kijelölt szervezeti egység vezetője felelős. Hatásköri vita esetén a közös felügyeletet gyakorló vezető dönt. (2) Az ügy elintézésében a munkaköri leírás szerint érintett vezető és ügyintéző közreműködik. (3) Az érdemi ügyintéző közvetlen felettesének van alárendelve, aki munkáját az adott ügy elintézésére (elbírálására) irányadó anyagi és eljárási jogszabályoknak megfelelően önállóan 15
végzi azzal, hogy felettese az ügynek a jogszabálynak megfelelő törvényes keretek között történő elintézésére iránymutatást ad. (4) Ha az ügyintézőt az ügy elintézésében, döntésre előkészítésében bármely körülmény akadályozza, azt köteles a közvetlen vezetőjének késedelem nélkül bejelenteni. (5) Az érdemi ügyintéző felelős a kijelölt (szignált) ügyek, valamint a munkatervben számára megállapított feladatok törvényes és megfelelő színvonalú ellátásáért, az ügyintézési határidők betartásáért, továbbá az állam-és szolgálati titok megőrzéséért, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásáért. Horizontális munkacsoport 20. (1) Az igazgató, - esetenként az általános igazgatóhelyettes, illetve hatósági igazgatóhelyettes - a Felügyelőség stratégiai, illetve nagyobb, átfogó jelentőségű feladatainak hatékonyabb ellátására, a szélesebb szakmai döntések előkészítése céljából, határozott időre, a feladat végrehajtásában érintettekből álló horizontális munkacsoportot hozhat létre. A horizontális munkacsoport létrehozását elrendelő vezető köteles meghatározni a munkacsoport létszámát, vezetőjét, összetételét, hatáskörét, megalakításának célját, az ehhez rendelt feladatok elvégzésének határidejét. (2) A horizontális munkacsoport vezetője felelős a feladat koordinált végrehajtásáért, valamint a csoport munkájáról készült írásos tájékoztató elkészítésért. (3) A horizontális munkacsoport tevékenysége során felmerülő vitás kérdésekben ha arról a munkacsoport tagjai nem tudnak megegyezni, az igazgató dönt. Az osztályok együttműködése az ügyintézésben 21. (1) Több osztály ügykörét érintő eljárás lefolytatásakor, az ügyintézésre az ügy tárgyának megfelelően első helyen illetékes osztály az ügyet véleményezésre átadja valamennyi érdekelt osztálynak, szükség esetén egyeztetést folytat le az érdekeltekkel az egységes állásfoglalás (intézkedés) kialakítása érdekében, összehangolja a társosztályok véleményeit, vagy pedig a vitás kérdéseket összefoglalja és az igazgató elé terjeszti döntés végett. (2) Az osztályok véleményének előzetes, munkaközi egyeztetését az ügy döntésre való előkészítése során - a munkakapcsolat keretében - az ügyintézés szintjének megfelelően elsősorban az illetékes osztály ügyintézője, illetőleg vezetője kezdeményezi és folytatja le. (3) Az érintett szakterület nemleges szakvéleménye esetén nem adható ki pozitív szakhatósági állásfoglalás, illetve eljáró hatósági jogkörben hozott pozitív tartalmú döntés. 16
(4) Az ügyintéző az érdemi intézkedés tervezetét az egyeztetett állásfoglalások, illetőleg szükség esetén a vezetői döntés alapján készíti el és terjeszti elő kiadmányozásra. (5) Ha jogszabály, vagy arra jogosult vezető az ügy elintézésére határidőt állapít meg, ennek betartása (betartatása) az ügyintéző és az őt irányító vezető közös kötelezettsége és felelősége. (6) A szervezeti egységek vezetői kötelesek az irányításuk alá tartozó munkatársakat tájékoztatni a feladatok ellátásához szükséges információkról, döntésekről, illetőleg a feladat megoldásához szükséges egyéb adatokról, körülményekről. Az ügykezelés rendje 22. (1) A Felügyelőséghez érkező iratok, beadványok, egyéb megkeresések érkeztetését az ügyirat-kezelési szabályzatnak megfelelően a Hatósági Osztály látja el. (2) Az érkeztetett iratokat a Hatósági Osztály a címzett, illetve az ügy tárgya szerinti szignálásra jogosultság alapján az igazgatóhoz, vagy a Hatósági Egység vezetőjéhez továbbítja. (3) Az igazgatóhoz és a Hatósági Egységhez továbbított iratokat az igazgató és hatósági igazgatóhelyettes távollétükben az általános igazgatóhelyettes és a Hatósági Osztály vezetője döntés-előkészítés céljából osztályra, vagy ügyintézőre szignálja. Az osztályra szignált írat esetében az osztályvezető jelöli ki az érdemi ügyintézőt. (4) A nyilvántartásba vétel (iktatás) az ügy tárgya szerint az ügyirat-kezelési szabályzatnak megfelelően az igazgatói titkárság, a Hatósági Osztály valamint a Gazdasági Ellátó Osztály feladata. (5) A kiadmányozott iratok közléséről (postázásáról) a Hatósági Osztály gondoskodik. (6) A Hatósági Osztály egyebekben vezeti a határidős nyilvántartást és az ügyiratkelési szabályzatnak megfelelően gondoskodik a lezárult, befejezett ügyek, illetőleg iratok kezelésről. A kiadmányozás rendje 23. (1) Az ügy érdemi elintézésének befejezésével a kiadmányozásra jogosult rendelkezik az irat kiadmányozásáról, illetőleg az ügyirat irattárba helyezéséről. (2) A kiadmányozás szabályai szerint ha a kiadmányozás jogát, az arra vonatkozó rendelkezések szerint, külön intézkedéssel nem ruházza át az igazgató kiadmányozza: - a Felügyelőség egészének működésével, ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseket, ügyiratokat, 17
- az országos hatáskörű szervhez vagy annak vezetőihez, országgyűlési képviselőkhöz, a megyei közigazgatási hivatal vezetőjéhez, bármely dekoncentrált szerv vezetőjéhez, az önkormányzatok képviselő-testületeihez, illetve azok vezetőihez, a polgármesteri hivatal vezetőjéhez, egyházak képviselőihez intézett leveleket, - a Felügyelőség költségvetési, számviteli és pénzügyi beszámolóit, a kötelezettségvállalásra vonatkozó iratokat, szerződéseket (a beruházási okmányokat), - személyzeti, munkaügyi és bérügyi feladatok ellátásával kapcsolatos iratokat, - a különböző nem minisztériumi hatáskörbe tartozó szabályzatokat és utasításokat, - a Felügyelőség tevékenységére vonatkozó adatszolgáltatásokat, a Felügyelőség munkatársait (köztisztviselőit) érintő személyzeti feladatokkal, minősítéssel, vagyonnyilatkozattal, stb. kapcsolatos ügyiratokat, - azokat az ügyiratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magához vonta, - azokat az ügyiratokat, melyek kiadmányozása nem ruházható át az igazgatóhelyettesekre és osztályvezetőkre (3) Az igazgatóhelyettesek kiadmányozási jogot gyakorolnak: a) az igazgatóval egyezetett módon; b) munkaköri kötelezettség körébe tartozó hatósági ügy kiadmányozása körében; c) az igazgató helyettesítése során (4) A gazdasági vezető, valamint az osztályvezetők kiadmányozási joga minden olyan ügyre kiterjed, melyre az igazgató kifejezetten meghatalmazza, meghatalmazás hiányában az igazgató akadályoztatása esetén minden olyan ügyre melyben a helyettesítést az igazgató utasítás formájában nem zárja ki. (5) Az ügyintéző kiadmányozza az érdemi döntést megelőző közbenső eljárási intézkedéseket, amelyek szükségességéért és az elintézési határidőért felelős. (6) A kiadmányozásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a Felügyelőség egyik osztálya a másik részére, vagy felettes vezető részére: - érdemi állásfoglalást, vagy intézkedést tartalmazó ügyiratot (feljegyzést, szakvéleményt, jelentést, észrevételt) továbbít, vagy - az ügyet érdemi elintézés végett illetékességből átirányítja. (7) Nem tartozik a kiadmányozási jog szabályai alá a közbenső intézkedés, amelyet az ügy érdemi elintézése során más osztályhoz észrevételezésre, véleményezésre, illetőleg állásfoglalásra, adatszolgáltatásra, kiegészítő dokumentálásra, stb. visszavárólag megküldenek, továbbá ha annak meghatározott határidőre a nyilvántartásba vételét rendelik el. (8) Az ügyirat kiadmányozásra való előkészítéséért, a törvényességi, szakmai és célszerűségi szempontok kidolgozásáért, valamint a határidőben történő előterjesztéséért az ügyintéző felelős. Az ügyiratot az ügyintézőnek alá kell írnia és az ügykezelésre vonatkozó szabályzat szerinti esetekben az ügyiraton az ügyintéző nevét fel kell tüntetni. (9) Az előbbiekben említett követelményeknek megfelelő elintézésért, továbbá a más szervezeti egységekkel egyeztetett egységes felügyelőségi állásfoglalás kialakításáért az előadó és közvetlen felettes vezetője (osztályvezető) együttesen felelős, aki a kiadmány tervezetét felülvizsgálja és azt a szükséges módosítások elrendelése, majd végrehajtása után 18
jogosultsága esetében kiadmányozza, vagy pedig aláírásával látja el és azt szolgálati úton terjeszti elő a kiadmányozásra jogosultnak. (10) A kiadmányozott ügyirat tartalmáért és formai helyességéért a kiadmányozó felelős. 24. (1) Az ügyben környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízügyi szakkérdésben kialakult véleményeltérés esetén az igazgató döntését kell kérni. A döntésig az ügyirat nem kiadmányozható. (2) Az (1) bekezdés szerinti ügyben az igazgató szükség szerint a vezetői értekezlet állásfoglalását kéri. 25. A hatósági határozatokat, valamint a szakhatósági állásfogásokat azon ügycsoportok vagy ügyek kivételével, amelyek kiadmányozását az igazgató magának tartotta fenn - a hatósági igazgatóhelyettes vagy helyettes kiadmányozóként a hatósági osztály vezetője kiadmányozza. IV. Fejezet A kapcsolattartás, képviselet, tájékoztatás és együttműködés szabályai A kapcsolattartás általános szabályai 26. (1). A Felügyelőséget a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben, valamint a felügyeleti szervek, más hatóságok, társadalmi szervezetek és külföldi szervek, szervezetek előtt illetőleg ezek által szervezett rendezvényen az igazgató képviseli. (2) Bírósági peres és nem peres eljárásban a Felügyelőséget az igazgató, a hatósági osztály vezetője, vagy jogi szakvizsgával rendelkező köztisztviselő, közigazgatási perben meghatalmazás alapján osztályvezető vagy kijelölt ügyintéző képviseli. (3) A Felügyelőséget a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium valamint a területi államigazgatási szervek előtt hatósági, valamint szakmai kérdésekben az igazgató, illetve az igazgatóhelyettesek, pénzügyi és gazdasági kérdésekben az igazgató, és a Gazdasági Ellátó Osztály vezetője képviseli. (4) Bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása tekintetében általános felhatalmazással képviseli a Felügyelőséget az igazgató és a Gazdasági Ellátó Osztály vezetője, valamint az igazgató által megbízott személyek. 19
(5) A képviseletre jogosult kifejezett felhatalmazása esetén az előzőekben fel nem sorolt vezető osztályvezető -, vagy ügyintéző is képviselheti a Felügyelőséget, aki felhatalmazása körében illetőleg a beosztásából következő hatáskörében nyilváníthat véleményt, álláspontjáról a felhatalmazást adót és közvetlen felettesét tájékoztatni köteles. (6) Hatósági eljárásban a Felügyelőséget vezető, vagy legalább gyakornoki besorolású köztisztviselő - az igazgató eseti felhatalmazása alapján - konkrét ügyben utasítás szerint képviseli. (7) A közigazgatási eljárásokban a Felügyelőség képviseletét ellátó köztisztviselő a kapott utasítás szerint nyilváníthat véleményt. Ha az adott ügyben a köztisztviselő nem ismeri a Felügyelőség álláspontját vagy az ügyben az állásfoglalásához a kellő tájékozottsággal nem rendelkezik az állásfoglalástól tartózkodni köteles, annak bejelentésével, hogy a Felügyelőség az állásfoglalást 8 napon belül írásban közli. (8) Minden olyan képviselethez vagy a Felügyelőség nevében történő intézkedéshez, amely a Felügyelőség részére polgári jogi vagy más kötelezettségvállalással jár a kötelezettségvállalás szabályai szerint kell eljárni. (9) A más szervek által létrehozott bizottságokban történő részvételt az igazgató határozza meg. Bizottsági tagsághoz az igazgató előzetes engedélye szükséges. (10) A Felügyelőség nemzetközi kapcsolatainak szabályait külön miniszteri utasítás határozza meg. (11) Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kérdésekben a társadalmi szervezetekkel való megfelelő kapcsolat ápolása a Felügyelőség minden munkatársának feladata. A sajtó, valamint a közvélemény tájékoztatására vonatkozó egyéb szabályok 27. (1) A Felügyelőség nevében nyilatkozatot csak az igazgató, távollétében, tartós akadályoztatása esetén az igazgató által helyettesítéssel megbízott igazgatóhelyettes adhat. (2) Átfogó, illetve koncepcionális hatósági és szakmai kérdésekben az igazgatóhelyettesek, pénzügyi és gazdasági kérdésekben a Gazdasági Ellátó Osztály vezetője nyilatkozhat, valamint adhat tájékoztatást a képviseletre vonatkozó szabályok szerint. (3) Az igazgató egyéb szakmai kérdésekről történő nyilatkozattételre felhatalmazhat osztályvezetőt, illetve más köztisztviselőt is. Engedély nélkül nyilatkozat tétel nem tehető. (4) A nyilatkozatokról, annak megjelenési helyéről, idejéről a nyilatkozatot adónak, illetve publikálónak tájékoztatni kell szakmai felettesét. 20
(5) A nyilatkozattal, illetve a tájékoztatási tevékenységgel összefüggésben az állami, illetve a szolgálati titkokra, továbbá a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat be kell tartani. A nyilatkozat nem járhat a személyhez fűződő jogok sérelmével. Képviseleti jogosultság 28. A Felügyelőség képviseletét az igazgató látja el, aki a képviseleti jogot átruházhatja az általa erre felhatalmazott személyre. Pénzügyi kötelezettségvállalás, érvényesítés és ellenjegyzés 29. (1) A Felügyelőség szükségleteinek fedezésére szolgáló pénzeszközök kifizetésére vonatkozó rendelkezésre (utalványozásra), továbbá az olyan intézkedés megtételére (döntéshozatalára), amely az említett pénzeszközökből később kifizetést tesz szükségessé (kötelezettségvállalás) kizárólag az igazgató jogosult. Akadályoztatása esetén ezt a jogot átruházott hatáskörben a megbízott helyettese gyakorolja, írásban történő meghatalmazás alapján. (2) Kötelezettség csak abban az esetben vállalható, ha annak célszerűségét a kötelezettségvállaló megállapította és ennek dokumentumát aláírta. (3) A kötelezettségvállalásnak előirányzat felhasználási terven kell alapulnia. (4) A kötelezettségvállalás a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet. (5) Érvényesítést a gazdasági vezető által írásban megbízott, meghatározott képesítéssel rendelkező dolgozók végezhetnek. (6) A 217/1998. (XII.30.) Kormány rendelet 10. (5) előírásai szerint, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító: - feltétel és követelményrendszerét, - folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá - a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát a Felügyelőség Gazdálkodási szabályzata tartalmazza. 21
A pénzügyi ellenőrzés 30. A Felügyelőség a saját gazdálkodására irányuló államháztartási pénzügyi ellenőrzést a) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés; és b) a ellenőrzési tevékenység útján látja el. 31. (1) A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a Gazdasági Ellátó Osztály által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. (2) A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is); b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését; c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). (3) Az igazgató köteles gondoskodni olyan szabályzatok kiadásáról, folyamatok kialakításáról és működtetéséről, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. (4) A külön szabályzatokban a (2) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell. 32. (1) A ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy a Felügyelőség mint ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A ellenőrzés a Felügyelőség céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti a kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárások hatékonyságát. (2) A Felügyelőségen a ellenőrzés feladatait közvetlenül az igazgatónak alárendelt ellenőr vagy megbízási jogviszony keretében külső szakértő látja el. (3) A ellenőrzést végző személy tevékenységét funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenség mellett az igazgatónak közvetlenül alárendelve végzi. (4) A ellenőrzést végző személy feladata 22
a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát; d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni az igazgató számára a Felügyelőség működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési és a ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében; f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket; g) ellenőrizni a szabályzatok és igazgatói utasítások hatályosulását. (5) Amennyiben a ellenőrzés feladatait nem főállásban foglalkoztatott személy látja el, a ellenőrzési tevékenység külső erőforrások bevonásával történő megszervezéséért az igazgató a felelős. (6) A ellenőrzés megállapításai, jelentései alapján szükség szerinti intézkedés elrendelése az igazgató feladata. (7) Az ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző személy feladatait és az ellenőrzés eljárási szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza. V. Fejezet A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő egyes rendelkezések, a munkáltatói jogok gyakorlása A munkáltatói jogok gyakorlása 33. (1) A munkáltatói jogok gyakorlására a Ktv., a közszolgálati jogviszonyra, illetve a munkajogviszonyra vonatkozó egyéb jogszabályok, továbbá a közszolgálati szabályzat ezzel összefüggő rendelkezései az irányadók. (2) A Felügyelőség dolgozóit érintő munkáltatói jogokat a Ktv. általános szabályai, valamint jelen szabályzat 9. (7) pontja szerint az igazgató gyakorolja. 23
(3) Az igazgató tartós távolléte setén a munkáltatói jogkör a közszolgálati szabályzat szerint vezető megbízású köztisztviselőre átruházható. (4) Az igazgató, mint a hivatali szervezet vezetője a törvényben maghatározott feltételekkel rendelkező köztisztviselőnek szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a közigazgatási szerv felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 15%-át. (5) A (4) pont szerint adományozható címek számát, a Ktv. szerint képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket, továbbá a Ktv.-ben meghatározott vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. 3. 4. számú, melléklete tartalmazza. A munkavégzésre és a szabadság kiadására vonatkozó egyes rendelkezések 34. (1) A munkavégzésre, a munkaidőre a Ktv. szabályai, a közszolgálati szabályzat ezzel összefüggő rendelkezései irányadók. A munkaidő heti negyven óra, hétfőtől péntekig napi nyolc óra. A köztisztviselő munkaidő beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. (2) A dolgozók évi rendes szabadságának kiadása éves szabadságolási ütemterv szerint történik. Ennek összeállítása az általános igazgatóhelyettes feladata, aki az osztályvezetők javaslata alapján a dolgozók kérelmének figyelembevételével úgy állítja azt össze, hogy a folyamatos, akadályoztatás mentes hivatali munkavégzés biztosítva legyen. (3) A szabadság kiadásánál a vezető és kinevezett helyettesének egyidejű távolléte nem engedélyezhető, kivéve, ha erre az igazgató eseti engedélyt ad. (4) A szabadság és egyéb munkaidő kedvezmények kiadásával kapcsolatos jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetése a szabályzat szerint a szabadság kiadására jogosult szervezeti egység, illetve egység vezetőjének feladata. VI. Fejezet A Felügyelőség szervezete A Felügyelőség szervezeti tagozódása és az egyes szervezeti egységek feladata 35. (1) A Felügyelőség szervezete az igazgató, általános igazgatóhelyettes és hatósági igazgatóhelyettes munkáját közvetlenül segítő és általuk felügyelt szervezeti egységekre tagozódik. 24
(2) Az igazgató közvetlen irányítása alá tartozik (8. számú melléklet). a) az általános igazgatóhelyettes, b) a hatósági igazgatóhelyettes, c) az igazgatói titkárság, d) a Gazdasági Ellátó Osztály vezetője, e) az Igazgatási, Koordinációs és Informatikai Osztály vezetője, f) a ellenőr, amennyiben a ellenőrzés feladatait főállásban foglalkoztatottként látja el, g) a Mérőállomás vezetője, h) Mérőállomás minőségügyi vezetője, aki e megbízatásánál fogva nem minősül a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerinti vezető megbízású köztisztviselőnek. (2) Az általános igazgatóhelyettes irányítja a Szakértői Egységet (8. számú melléklet), és felügyelete alá tartozik: a) a Hulladékgazdálkodási Osztály; b) a Környezetbiztonsági és Kármentesítési Osztály; c) a Levegőtisztaság-és Zajvédelmi Osztály; d) a Természet- és Tájvédelmi Osztály; e) a Vízvédelmi Osztály. (3) A hatósági igazgatóhelyettes irányítja a Hatósági Egységet (8.számú melléklet), és felügyelete alá tartozik: a) a Hatósági Osztály; b) a Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály; c) a Vízjogi Engedélyezési Osztály. (4) Az osztályokat közvetlenül az osztályvezetők irányítják, akik egymással mellérendelt viszonyban állnak. A szervezeti egységek feladatai Igazgatói titkárság 36. (1) Az Igazgatói titkárság mint önálló szervezeti egység az igazgató közvetlen irányítása alatt áll. (2) Az Igazgatói titkárság feladat- és hatáskörébe tartozik különösen a) az igazgató és igazgatóhelyettesek tevékenységével összefüggő ügyviteli és operatív feladatok ellátása; b) figyelemmel kíséri az igazgató és igazgatóhelyettesek napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását. 25