VÉRVÉTELI TECHNIKÁK Martin Dittman Tájékoztató segédlet vénás vérvétel kivitelezéséhez 1
Előszó Egészen napjainkig a megfelelő vérvételi technika nem volt elméletben oktatott tantárgy, sokkal inkább a betegeken végrehajtott módszerek segítségével szereztek tapasztalatokat e téren, és a művelet kritikai megközelítése is ebből a szemszögből történt. Ennek a füzetnek az a célja, hogy jobban megértesse a bármilyen helyzetben alkalmazható, megfelelő és stabil vérvételi technikákat, ezáltal elkerülhetővé téve azokat a szükségtelen hibákat, amelyek gyakran lehetetlenné teszik a vér levételét. Azonban jegyezzük meg, hogy ilyen magas szintű magabiztosságra és ügyességre csak megfelelő és folyamatos gyakorlás segítségével lehet szert tenni. Különösen fontos, hogy mielőtt megpróbálnánk vért venni egy betegtől, megfelelő biztonsággal és otthonosan tudjuk kezelni az alkalmazandó vérvételi rendszert. Ha valaki ügyetlenkedik, az nem csupán az amatőrség benyomását kelti, hanem fokozza a beteg idegességét, amely negatívan befolyásolja a véna állapotát. Hogy jobban megértsük, miről van szó, tanácsos először önmagunktól vért venni, ezáltal a pályánk kezdetén megismerhetjük azt, hogy ténylegesen milyen érzést jelent az eljárás, ezáltal a nem fog fájni kijelentés nem marad a beteg figyelmén kívül, vagy nem kelti a gyakorlat és a hozzáértés hiányának benyomását, mint ahogy az gyakran érződik. A vénás punctiohoz felhasznált eszközök VACUETTE vérvételi eszközök VACUETTE érszorító Steril egyszer használatos kesztyű Steril tampon Fertőtlenítő vagy alkoholos oldat Ragtapasz Prioritási sorrend a véna kiválasztásához: 1) a kéz dorsalis oldalán (Venae dorsales) 2) a kar antecubitalis régiójában (Vena mediana, basilica vagy cephalica) 2
3) a láb dorsalis oldalán (Arcus venosus) 4) Vena subclaviaból Punctio iránya 5) Vena vagy arteria femoralisból Szemrevételezés A véna punctio helyének végső kiválasztása előtt át kell vizsgálni a tervezett területet. A kiválasztás folyamán a prioritási sorrend figyelembe vételével kell eljárni. Az esetek 95%ában az 1) és a 2) lehetőség megfelelő eredményt ad. A láb dorsalis régióját gyakran alábecsülik (az orvosok és a nővérek), a beteg számára fájdalmasabb volta miatt. A vena subclavia valamint a vena és arteria femoralis csak speciális esetekben jöhetnek szóba, a vérvétel helyének legutolsó alternatívájaként. Ebben az esetben csak gyakorlott személyzet hajthatja végre a műveletet. 3
A véna kidomborodását fokozó műveletek 1. Hajlítsuk lefelé a kart. 2. Simítsuk distalis irányban a vénát. 3. Szoríttassuk ökölbe néhányszor a kezet. 4. Enyhén paskoljuk meg a vénát. 5. Melegítsük fel a véna területét (meleg törülközővel, elektromos melegítőpárnával) 4
6. Használjunk helyi érzéstelenítő bőrtapaszt. Az érszorító használata Helyezzük fel az érszorítót vagy a vérnyomásmérő mandzsettát kb. egy tenyérnyivel (7,5 cm-el) a tervezett szúrási hely fölé. Az érszorító nem okozhat semmilyen fájdalmat a betegnek. Csak annyira legyen szoros, hogy meggátolja a vénás véráramlást, de nem akadályozhatja az artériás vérkeringést. Javasoltan 20-30 Hgmm-el legyen a systolés vérnyomás értéke alatt, azaz egészséges páciensek esetében, akiknek 120-130 Hgmm a systolés vérnyomásuk, a nyomás értéke 100 Hgmm alatt kell legyen. Az érszorító nem lehet 1 percnél tovább felhelyezve (ellenkező esetben a haemoconcentratio miatt fenn áll a mérési eredmények torzulásának kockázata). Ha mégis több időre van szükség, akkor az érszorító fellazításával helyre kell állítani a vérkeringést és a természetes bőrszín visszatérését a végtagokon. Ha bőrszín szemmel láthatóan kékes elszíneződést ölt, akkor azonnal lazítsuk fel az érszorítót és a normális bőrszín visszatértéig ne helyezzük fel újra. Semmilyen körülmények között sem maradhat 1 percnél tovább az érszorító felhelyezve. Abban az esetben, ha a vérvétel céljára elégtelen a vér kiáramlás, akkor a vérvétel végrehajtása közben enyhén helyezzük vissza az érszorítót. A punctio helyének fertőtlenítése A punctio helyét körültekintően és alaposan fertőtlenítsük. Ha egyszerűen csak letöröljük fertőtlenítő oldattal a szúrás helyét, és azonnal végrehajtjuk a punctiot, akkor ez nem lesz megfelelő, és a beteg illetve a minta beszennyezését, valamint szükségtelen fájdalom okozását eredményezheti. 5
A terület megfelelő fertőtlenítése céljából alkohol oldatot tartalmazó tamponnal dörzsöljük le a bőrt. A dörzsölést körkörösen kifelé haladó mozgással végezzük. A bőrflóra baktériummentessé válásához alkohol oldat estében 3 perc, jód oldat estében 5 perc szükséges. Ha a punctio intravénás katéter behelyezésével van összefüggésben, akkor a punctio helyét steril tamponnal kell lefedni, és kötelező maszkot, sapkát és köpenyt viselni. Minden punctio esetében elengedhetetlen a steril (eldobható) kesztyűk használata, mivel ezzel küszöbölhető ki a fertőzések, pl. hepatitis, HIV stb. lehetősége. A punctio rutin eljárása Punctio a kéz dorsalis felszínén Annak ellenére, hogy a legkedveltebb a kar antecubitalis régiója (a könyökhajlat területe), mindig vegyük számításba véna punctio végrehajtása céljára a kéz dorsalis felszínét. Minden punctio magában hordozza a balsiker lehetőségét, így ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a distalis irányból a proximalis irányba haladva, számos punctios lehetőség álljon rendelkezésre infúzió bekötése céljára. Jobbkezes személyzet esetén a beteg szúrni kívánt kezét bal kézzel kell tartani úgy, hogy a beteg ujjait és hüvelykujját lefelé tartva a bőr kifeszüljön. 10 20 fokos szögben szúrjuk be a tűt a bőrbe, a kívánt véna közepével egyvonalban. Amint elkezd folyni a vér, lazítsuk fel az érszorítót. 6
Punctio az antecubitalis regioban (a könyökhajlat területén) Ez a terület messze a legkedveltebb punctios terület! Mindig tanácsos mind a két kart megvizsgálva kiválasztani a megfelelő kart azt, amelyen a legjobban ki vannak domborodva a vénák. Azonban fontos a beteg kívánságának is eleget tenni (melyik karját szereti jobban, stb.), a saját belátásunkra van bízva, hogy ahol lehet, vegyük ezt figyelembe. A legfontosabb az, hogy a beteg relaxált állapotban és kényelmesen elhelyezkedve legyen, ha nem vagyunk biztosak ebben, akkor fektessük le a beteget. A könyök legyen kinyújtva, és támasszuk alá egy megfelelően elhelyezett párnával. A véna átmérője 5 és 10 mm között változik egészséges és relaxált felnőtt betegek esetében. Ha kézzel kissé összenyomjuk a felkart, akkor ennek hatására a vénák enyhe dilatatioja fokozza a vénák láthatóságát. A vénás terület palpatioját ezen a ponton még steril kesztyű viselése nélkül végezhetjük. Ideális esetben a systolés vérnyomásnak kb. 30 Hgmm-el kell csökkennie vérnyomásmérő mandzsetta használata esetén. A mutatóujjunkkal tapintsuk ki a megcélzott véna kidomborodását és ellenőrizzük, hogy nem lüktet-e (így kerülhető el az artériák megszúrása). Új steril kesztyűket felvéve, hajtsuk végre a terület szakszerű fertőtlenítését. A bal kezünkkel húzzuk meg a bőrt az érszorító alatt, ezáltal kifeszítve a bőrt a kar és a véna fölött. Így kiküszöbölhetjük az elcsúszás nem kívánatos hatását. A jobb kezünkkel 10 20 fokos szögben szúrjuk be a tűt a bőrbe. 10 15 mm-re toljuk be a tűt, amíg eléri a véna üregét. 7
Mélyebb behatolás szinte mindig azt jelenti, hogy elhibáztuk a célterületet. A szúrást végző kezünkkel tartsuk folyamatosan a vérvételi eszközt. Némi gyakorlást követően egy megkülönböztethető pukkanásból tudhatjuk meg, hogy megtörtént a behatolás a véna üregébe. Kerüljünk minden szükségtelen kézmozdulatot. A tű minden hirtelen elmozdulása a vénában szükségtelen fájdalmat okoz a betegnek. A bal kezünkkel helyezzünk be egy vákuumcsövet a csőtartóba. Amint elkezd folyni a vér a VACUETTE csőbe, lazítsuk fel a mandzsettát. Ha jelentősen lecsökken a vér kiáramlása, akkor szorítsuk meg ismét a karon az érszorítót egy rövid időre. Alternatív punctios helyek Punctio a láb dorsalis felszínén Helyezzük fel az érszorítót kb. egy tenyérnyivel a véna punctio területe fölé. Miután kifeszítettük a bőrt a véna fölött, szúrjuk be a vérvételi eszköz tűjét 10 20 fokos szögben a bőrbe. A vérvételi eszköz végén levő műanyagcsőben megjelenő vérfolyás jelzi a tű megfelelő elhelyezkedését. Punctio a vena subclavian A vena subclavia megszúrása gyakorlatilag mindig egy centrális katéter behelyezésével jár együtt. A vena subclavia vérvétel céjából történő punctioja nem általános beavatkozás, és csak teljesen indokolt esetben kerül végrehajtásra. Osszuk három részre medialis lateralis irányban az articulatio sternoclavicularis és articulatio acromioclavicularis közötti területet. Relaxáljuk a beteget. A beteg feje contra lateralisan, kissé oldalra döntve de ne túlfeszítve helyezkedjen el. Egy asszisztenssel húzassuk a beteg szúrásoldali karját caudalis irányba, amit tartson is meg abban a helyzetben úgy, hogy közben ne okozzon kényelmetlenséget a betegnek. Miután helyileg subcutan érzéstelenítettük a betegen a területet, szúrjuk be a tűt az első és a második harmad közötti átmeneti területen. A tűnek végig érintkeznie kell a claviculaval. A tűnek a jugularis terület irányába kell mutatnia. A tűt 2 maximum 3,5 cm-re betolva hatoljunk be a vena subclaviaba (átlagos, 70 kg testsúlyú beteg esetében). Ha nem történik meg a behatolás, akkor ez azt jelenti, hogy a tű nem ért hozzá a claviculahoz a beszúrás közben. A vena subclavia mindig, még sokkos állapotú betegek esetében is kitágult állapotban van. 8
A vena cava superior punctioja esetén mindig számolni kell a pneumothorax kockázatával. Az ilyen esetekben a siker a hozzáértés és a szerencse függvénye, emiatt csak olyan gyakorlott személyzet hajthatja végre, akik meg tudnak birkózni az ilyen komplikációkkal, pl. pleura lecsapolással. Az arteria vagy vena femoralis punctioja Az arteria femoralis punctioja megfelelő forrást biztosít ABG (arterialis vérgáz) vizsgálatok számára. Az artéria kitapintható és a ligamentum inguinalis alatt helyezkedik el. Tartsuk meg határozottan a bal kezünk középső és mutató ujjával az artériát. A terület helyi érzéstelenítését követően helyezzük a véredényre merőlegesen a vérvételi tűt. A tűt megmozgatva ( táncoltatva ) keressük meg az artéria közepét és ültessük rá a tűt az érfal tetejére. Enyhén cranialis irányba (75 fokos szögben) elbillentve a tű hegyét, szúrjuk át az ér falát. Ezt követően elénk piros artériás vérnek kell kifolynia. A vena femoralis punctioja a fenti eljáráshoz hasonlóan történik. A vena femoralis lateralisan helyezkedik el az arteria femoralishoz viszonyítva, azonban az arteria femoralishoz képest nem olyan piros a vére és nem tapasztalható a pulzáló hatás. A problémás vénás állapotokhoz vezető tényezők Szorongás és félelem Hideg A vénák vasoconstrictioja Gyenge/vékony vénák Többször megszúrt vénák Sclerosisos vagy megkeményedett vénák Félrecsúszó vénák Érzékeny vénák pl. nőknél/gyermekeknél Dehydratio Sokkot megelőző vagy sokkos állapot Törékeny vénák Elhúzódó steroid használat Cachexia A fenti felsorolás néhány, a vénás punctio számára kedvezőtlen tényezőt ismertet, azonban a lista nem teljes, további akadályozó tényezők is előadódhatnak. Nem titok, hogy számos olyan szituáció létezik, amelyek nehézségeket okozhatnak a vérvétel folyamán. Szerencsétlen minden olyan esemény, amely megnehezíti a vérvételi műveletet, azonban az olyan megjegyzések, mint pl. önnek rosszak a vénái nem sokat segítenek, és csak a tehetetlenségünket hangsúlyozzák. A legfontosabb, hogy csökkentsük a beteg szorongását, mivel ez a vasonconstrictio általános közvetítője. A sikeres vénás punctio leglényegesebb követelménye a nyugodt légkör. A nyugtalan légkör, valamint a túl hideg szoba vagy a vénás punctiot végrehajtó személyzet hideg keze mind vasoconstrictiohoz vezethet. Vegyük figyelembe a páciens szúrási helyre, testhelyzetre stb. vonatkozó kéréseit, és minden esetben amennyire csak lehetséges próbáljuk meg teljesíteni ezeket. Mindazonáltal, még a gyakorlott személyzet esetében is előadódhatnak olyan nehézségek, mint amikor a tű hegyének ferdére vágott éle hozzászorul a véna falához, és nem indul meg a 9
vér kiáramlása. Az ilyen esetekben az a megoldás, hogy finoman el kell forgatni a tűt úgy, hogy a ferde él a véna ürege felé nézzen. Ha ez nem vezet eredményre, akkor húzzuk ki a vákuumcső gumidugójából a csőtartóban lévő tűt. Ekkor megszűnik a szívó hatás a véna falán, és leválik a tű ferde éle róla. Toljuk vissza a vákuumcsövet a helyére és hajtsuk végre a vénás punctiot. Ha a probléma ekkor sem szűnik meg, akkor próbáljuk meg egy vérvételi készlet segítségével végrehajtani a vénás punctiot. Hasznos tanácsok a vérvételhez A kétvégű tű hátsó védő védőkupakjának eltávolítása, és a tűnek a csőtartóba történő behelyezését követően vegyük le az elülső védőkupakot is. Bizonyos esetekben ajánlatos meghajlítani a tűt, ezáltal optimálisabb szöget érhetünk el a tűvel az ilyen egyedi szituációkban. Az elülső védőkupakot felhasználva, az ujjunkkal enyhén megnyomva hajlítsuk el a tűt. Higiénés okokból és a fertőzések megelőzése érdekében mindig használjunk steril, egyszer használatos kesztyűket. A csőtartót a mutató, a középső és a hüvelykujjunkkal kell tartani. A bőr átszúrásához használt kezünket nem szabad a művelet közben a másik kezünkre cserélni, ezáltal biztosítható az eszköz rögzítése a beteg kezében/karjában. Miután behelyeztük a tűt a vénába, a szabad kezünkkel dugjuk be a vákuumcsövet a csőtartóba. Ha megfelelő a tű helyzete, akkor elkezd folyni a vér a csőbe. Ha nem folyik a vér, akkor nyilvánvalóan nincs benne a tű hegye a véna üregében. Ebben az esetben kissé húzzuk vissza a tűt és korrigáljuk a tű pozícionálását. Vérvétel vénás vagy artériás katéterből Lehetőség van katéterből történő vérvételre is, azonban ez a módszer csak feltételesen ajánlott. A katéterekből történő vérvétel előfeltétele a jól definiált eljárás és a körültekintés. Távolítsunk el kb. 10 ml vért egy fecskendővel, melyet ezt követően megsemmisítünk; ezzel a biztonsági 10
intézkedéssel érhetjük el, hogy a vezeték mentes legyen az öblítő oldattól, stb. Ha a tűvel végzett manuális lecsapolás sikeres, akkor azt követően a vákuumcsöves vérvétel is lehetséges lesz. A vákuumcsövet közvetlenül a katéterre lehet csatlakoztatni egy Luer adapter segítségével. A vér levételét követően a katétert alaposan át kell öblíteni és tisztítani fiziológiás sóoldattal (20 ml NaCl 0,9%) az eldugulás megelőzése érdekében. A vér levételét követő műveletek Semmi sem rosszabb annál, ha véraláfutás marad a betegen a vérvételt követően. A phlebotomiat végző személyt végső soron a sikeres vérvételt követően a szemmel látható véraláfutás nagysága alapján ítélik meg. A véraláfutás mindenképp elkerülendő! Mielőtt kihúzzuk a tűt a vénából, vegyük ki a vérgyűjtő vákuumcsövet és teljesen lazítsuk fel az érszorítót. Ezután egy steril tamponnal szorítsuk le a szúrás helyét. Ha a kifejtett nyomás túl erős a tűnek a vénából történő kihúzása közben, akkor ez a véna falának károsodását és a véna sérülését eredményezheti. Ebben az esetben nagy valószínűséggel kiterjedt haematoma alakul ki a punctio helyén. A leszorítást közvetlenül a tű eltávolítását követően kell kifejteni. A normális coagulatios időtartam 2 4 percet igényel, így az ennek megfelelő leszorítás esetén nem fog kialakulni a haematoma. Meg kell magyarázni a betegeknek, hogy a vérvételt követő műveletek mindenképp a javukat szolgálják. Ha a beteg gyenge és nem képes az együttműködésre, akkor valakinek segítenie kell a megfelelő leszorítás biztosításában. A leszorítás befejezését követően, a szúrás helyét fedjük le steril sebtapasszal. Ha a punctiot a kar antecubitalis régiójában (a könyökhajlatban) végeztük, akkor a kart behajlítás nélkül, függőlegesen fel kell tartani. A behajlítás vértolulást okozhat, ami haematomat eredményezhet. Anticoagulatios kezelésben részesülő betegek esetében különösen fontos a megfelelő manuális leszorítás. Jobb egy perccel tovább, mint egy perccel rövidebb ideig! 11
A vérvételt követően túl hamar végzett fizikai erőkifejtés, mint pl. a fűrészelés, kalapácsolás, sőt a túl gyors lépcsőn járás is haematoma kialakulásához vezethet. Vérvétel kisgyermekek esetében A kisgyermekektől (kb. két éves kortól) történő vérvétel során ugyanazt az eljárást kell alkalmazni, mint amit felnőttek esetében, azzal az eltéréssel, hogy a felhasznált eszközök kisebb méretűek lehetnek. A nyugodt és barátságos légkör biztosítása kis gyermekek esetében különösen fontos. A gyermekek sokkal jobban együttműködnek, ha érthetően elmagyarázzuk nekik, hogy mi fog történni velük. A megfelelő vérvételi művelet biztosításának előfeltétele, hogy kb. egy órával azt megelőzően érzéstelenítő bőrtapasszal lássuk el a vérvétel tervezett helyét. Ha a gyermeket az édesanyja vagy egy segítő ölébe ültetjük, akkor azzal nagymértékben megkönnyíthetjük a dolgunk. A kéz dorsalis felszínén vagy a kar antecubitalis régiójából történő vérvételhez kisméretű vérvételi eszközkészletet kell alkalmazni. A vákuumcsövek is kisebb legyenek. Nagyon fontos, hogy szorosan tartsuk meg a kart, ezáltal megelőzhetjük a menekülő reflexmozdulatot. A kéz dorsalis felszínén végzett punctio Az asszisztens egy tenyérnyivel a csuklóízület fölött a kart szorosan tartva állítsa le a véráramlást. A bal kezünket használva ragadjuk meg az ujjakat és húzzuk feszesre a bőrt. A tű 10 20 fokos szöget zárjon be a bőrrel. Az eljárás teljes időtartama alatt szorosan kell tartanai a végtagot, hogy megelőzhessük azokat a véletlen elmozdulásokat, amelyek a tűnek a vénából történő kicsúszását eredményezhetik. A kar antecubitalis régiójában végzett punctio A könyökhajlatban végzett punctiok esetében az asszisztens a gyermek felkarját tartsa úgy, hogy közben megállítja a véráramlást. Ha elég nagy a kar átmérője, akkor egy kisméretű érszorítót, vagy a gyermekek számára is megfelelő vérnyomásmérő mandzsettát is használhatunk a vénás véráramlás leállítására. A bal kezünkkel feszítsük meg a bőrt a könyökhajlat területén. A jobb kezünkkel 15 fokos szögben szúrjuk be a tűt a bőrbe. A vénás terültet előzőleg érzéstelenítő bőrtapasszal érzésteleníteni kell. A vérnek a vérvételi készlet műanyag vezetékében történő megjelenését követően el kell ereszteni a kart (vagy el kell távolítani az érszorítót). Egy kis űrtartalmú VACUETTE csövet a csőtartóba helyezve folytassuk a vérvételi műveletet. Az egész eljárás folyamán az asszisztens feladata a gyermek nyugton és mozdulatlanul tartása és állandó bátorítása. 12
A láb dorsalis felszínén végzett punctio A gyermek lábában a vénás keringést az asszisztens kéznyomással meg tudja állítani. Hajlítsuk lefelé a lábujjakat és feszítsük meg a bőrt a lábon. Egy vérvételi készletet használva szúrjuk meg érintő irányban a láb vénáját. A kiáramló vér megjelenését követően csatlakoztassunk be egy kis űrtartalmú VACUETTE csövet. Vérvétel csecsemők és újszülöttek esetében A hajas fejbőr vénás punctioja Egy pelenka segítségével az elmozdulás megelőzése céljából, rögzítsük a csecsemő karjait a törzséhez. A haj átfésülésével keressünk egy megfelelő vénát a fejbőrön. Az asszisztens tartsa meg szorosan, de óvatosan a csecsemő fejét. A hajat két kézzel elválasztva tegyük láthatóvá az alatta fekvő bőrt és a vénát, majd szorítsuk el a vénát az ujjainkkal. A bal kezünkkel feszítsük ki a bőrt a punctio helyén. Fertőtlenítsük a szúrás területét, majd 5 15 fokos szögben szúrjuk be a bőrbe egy kisméretű vérvételi készlet tűjét. A kiáramló vér megjelenését követően csatlakoztassunk be egy VACUETTE csövet. Ha a cső megtelt, akkor vegyük ki a csőtartóból és távolítsuk el a vérvételi készletet a hajas fejbőr vénájából. A vérzés elállásáig (minimum 2 percig) enyhén szorítsunk rá egy steril tampont a szúrás helyére. Tartsuk meg álló testhelyzetben, és nyugtassuk meg a csecsemőt. 13
A vérvételre vonatkozó biztonsági előírások A rutin vérvételi művelet folyamán a fokozott fertőzésveszély (pl. HIV, Hepatitis) miatt kiemelt figyelmet kell fordítani az eszközök helytelen és/vagy eltérő használatának vagy a gondatlanságnak az elkerülésére. A VACUETTE gyártmányú műanyag (PET) vérvételi csövek A vastag falú műanyag (PET) csövek üveg helyett történő alkalmazásával gyakorlatilag kiküszöbölhetők a cső eltörése és az üvegszilánkok által okozott sérülések. A szárnyas biztonsági vérvételi készlet A biztonsági vérvételi készlet használatát követően nyomjuk össze az elzáró elem oldalait és csúsztassuk előre a szárnyas elemet, amíg egy kattanást nem hallunk. A tűt ekkor teljesen el kell fednie a védőkupaknak, ezáltal kiküszöbölve a tűszúrásból adódó sérüléseket és lehetővé téve a biztonságos hulladéktárolóba helyezést. A Speedy gyorskioldó tartó A Speedy egy automatikus tűeltávolító mechanizmussal ellátott újrafelhasználható tartó. A vérvételt követően tartsuk a Speedy tartót függőlegesen az éles hulladékok tárolója fölé, és nyomjuk le a kioldó mechanizmus kiálló elemét. A tű ekkor magától belehullik a hulladékgyűjtő tartályba. Laboratóriumi vizsgálatok által támasztott követelmények Laboratóriumi szempontból a legfontosabb követelmény az, hogy az érszorító a lehető legrövidebb ideig legyen felhelyezve a vérvétel folyamán. (Ha hosszabb ideig tart az érelszorítás, akkor nagyobb az esélye annak, hogy hibás eredményeket kapunk.) A hosszabb felhelyezési idő megváltoztathatja az albumen értékeket, a sejt számot, a lipideket és más fehérjefüggő anyagokat. 14
Ha túl szoros az érszorító, akkor az haemolisyshez vezethet. Ha el akarjuk kerülni a kálium értékek megnövekedését, akkor óvakodni kell a véna minden túlzott manipulációjától, pl. a kéz túl erős ökölbeszorításától és kiengedésétől, a véna túl erős tapogatásától. A nem rutinszerűen alkalmazandó műveleteket visszafogottan, és csak a valóban problematikus esetekben hajtsuk végre. Az anticoagulans adalékot tartalmazó csöveket utoljára kell levenni, ezzel megelőzhető a többi minta szennyeződése. A javasolt sorrend az alábbi: vér kultúra csövek anticoagulans nélküli csövek citrátos csövek coagulatio diagnozishoz anticoagulans adalékot tartalmazó egyéb csövek A vér levételét követően az összes csövet 4-szer 5-ször 180 fokos szögben meg kell fordítani. Teljes megfordítás alatt azt értjük, amikor a buborék a csőben a cső tetejétől a legaljára halad. A csövek megforgatásával megfelelően összekeveredik a minta az anticoagulans vagy coagulans adalékkal, így ezáltal sokkal pontosabb laboratóriumi eredmények kaphatók. Ha a vénás katéterből nem megfelelően lett levéve a vér, akkor ez az infúziós folyadékkal történő szennyeződését vagy hígulását eredményezheti. A hibás laboratóriumi eredményekből adódó reklamációk gyakorta közvetlenül a vérvételkor alkalmazott helytelen módszerek következményei. Elengedhetetlenül fontos a beteg adatainak pontos felcímkézése. A címkét úgy kell felragasztani a csőre, hogy a vér kiáramlása jól látható legyen. A vér levételét követően a csöveket azonnal a laboratóriumba kell szállítani a feldolgozásuk céljára. Felhasznált irodalom 1. Dörner, K., Böhler, T.: Diagnostische Strategien in der Pädiatrie, Darmstadt 1997 2. Guder, W.G., Narayanan, S., Wisser, H., Zawta, B.: Proben zwischen Patient und Labor, Darmstadt 1999 3. Flamm H., Rotter M.: Angewandte Hygiene in Krankenhaus und Artzpraxis, Wien 1999 15
Martin Dittmann Orvosi diplomáját a Berlini Szabadegyetemen szerezte. A Baseli (Svájc) és Cardiffi (GB) Egyetemi Kórházakban tett szakvizsgát az Anaesthesia és Intenzív kezelés területén. A Baseli Egyetemi Kórház Sebészeti Intenzív Osztályának vezetőhelyettese. Baselben habilitált. 1980 és 1999 között a Bad Säckingeni (Németország) Kreiskrankenhaus Anaestesiai és Intenzív Osztályának vezetője. 16