APPENINN HOLDING NYRT. KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK a 2013. december 31-én végződő évre a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint
Általános információk Igazgatótanács tagjai Károly György (Igazgatótanács elnöke) ifj. Ádámosi György Éder Lőrinc Szabó Balázs Székely Gábor Varga Gábor Audit Bizottság tagjai ifj. Ádámosi György (Audit Bizottság elnöke) Éder Lőrinc Szabó Balázs Társaság elérhetőségei 1022 Budapest, Bég utca 3-5. Telefon: +36-1-346-8869 Fax: +36-1-346-8868 Web: www.appeninn.hu Társaság jogásza Kapolyi Ügyvédi Iroda 1051 Budapest József Nádor tér. 5-6. III. emelet Könyvvizsgáló Pénzmentő Könyvvizsgáló, Adótanácsadó és Vállalkozási Kft. Budapest 1037, Farkastorki út 54.
Tartalomjegyzék Független könyvvizsgálói jelentés...4 Konszolidált eredménykimutatás...5 Konszolidált átfogó jövedelem kimutatás...5 Konszolidált mérleg...6 Konszolidált kimutatás a saját tőke változásairól...7 Konszolidált cash flow kimutatás...8 Kiegészítő megjegyzések a konszolidált éves beszámolóhoz...9-48
4 Konszolidált Pénzügyi Kimutatások 2013. december 31. Minden adat EUR-ban amennyiben nincs másképp jelölve Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. részvényeseinek A konszolidált éves beszámolóról készült jelentés FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Elvégeztük az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. (a Társaság ) mellékelt 2013. évi konszolidált éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely konszolidált éves beszámoló a 2013. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegből melyben az eszközök és források egyező végösszege 75.764.487 EUR, az üzleti év nyereség 1.500.677 EUR, és az ezen időponttal végződő évre vonatkozó konszolidált eredmény kimutatásból, konszolidált átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásból, konszolidált saját tőke változásainak kimutatásából, konszolidált cash flow-k kimutatásából és a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó információkat tartalmazó konszolidált kiegészítő mellékletből áll. A vezetés felelőssége a konszolidált éves beszámolóért A vezetés felelős a megbízható és valós képet nyújtó konszolidált éves beszámoló elkészítéséért és bemutatásáért a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal ahogyan azokat az EU befogadta összhangban, valamint az olyan belső kontrollokért, amelyeket a vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetővé váljon az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításoktól mentes konszolidált éves beszámoló elkészítése. A könyvvizsgáló felelőssége A mi felelősségünk a konszolidált éves beszámoló véleményezése könyvvizsgálatunk alapján. Könyvvizsgálatunkat a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó Magyarországon érvényes törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. Ezek a standardok megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy a konszolidált éves beszámoló mentes-e a lényeges hibás állításoktól. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni a konszolidált éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az éves beszámoló akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló a konszolidált éves beszámoló Társaság általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollt azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a Társaság belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli alapelvek megfelelőségének és a vezetés által készített számviteli becslések ésszerűségének, valamint a konszolidált éves beszámoló átfogó prezentálásának értékelését is. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt könyvvizsgálói záradékunk (véleményünk) megadásához. Vélemény Véleményünk szerint az éves beszámoló megbízható és valós képet ad az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. 2013. december 31-én fennálló konszolidált vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen időponttal végződő évre vonatkozó konszolidált jövedelmi helyzetéről a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban foglaltakkal ahogyan azokat az EU befogadta - összhangban. Egyéb jelentéstételi kötelezettség: A konszolidált üzleti jelentésről készült jelentés Elvégeztük az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. mellékelt 2013. évi konszolidált üzleti jelentésének a vizsgálatát. A vezetés felelős a konszolidált üzleti jelentésnek a számviteli törvényben foglaltakkal összhangban történő elkészítéséért. A mi felelősségünk a konszolidált üzleti jelentés és az ugyanazon üzleti évre vonatkozó konszolidált éves beszámoló összhangjának megítélése. A konszolidált üzleti jelentéssel kapcsolatos munkánk a konszolidált üzleti jelentés és a konszolidált éves beszámoló összhangjának megítélésére korlátozódott és nem tartalmazta egyéb, a Társaság nem auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését. Véleményünk szerint az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. 2013. évi konszolidált üzleti jelentése az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. 2013. évi konszolidált éves beszámoló adataival összhangban van. 2014. február 28. dr. Rocskai János kamarai tag könyvvizsgáló 0004148
5 Konszolidált Pénzügyi Kimutatások 2013. december 31. Minden adat EUR-ban amennyiben nincs másképp jelölve Eredménykimutatás 2013. 2012. Ingatlan bérbeadásból származó bevétel 5 083 611 4 357 356 Ingatlan üzemeltetési költségek -1 819 642-1 706 892 Eszköz bérbeadásból származó bevétel 344 825 346 437 Eszköz bérbeadáshoz kapcsolódó költségek -190 213-248 521 Nettó bérleti díj bevételek 3 418 581 2 748 380 Adminisztrációs költségek -367 334-285 440 Személyi jellegű ráfordítások -40 911-64 477 Egyéb bevételek/(ráfordítások) 104 557 231 731 Bruttó működési eredmény (EBITDA) 3 114 893 2 630 194 Goodwill értékvesztés -486 626-221 127 Értékcsökkenés és amortizáció -13 651-32 039 Működési eredmény (EBIT) 2 614 616 2 377 028 Befektetési célú ingatlanok értékesítésének eredménye -185 864 37 195 Jövedelem termelő befektetési célú ingatlanok átértékelésnek eredménye 326 946-2 884 130 Akvizícióhoz kapcsolódó badwill 38 561 738 729 Kamatbevétel 61 625 78 529 Kamat ráfordítások -1 488 650-1 416 208 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása/(bevétele) 466 234 2 307 802 Adózás előtti eredmény 1 833 468 1 238 945 Nyereség adók -332 791-304 984 Üzleti év eredménye 1 500 677 933 961 Egyéb átfogó eredmény Tevékenységek devizaátszámításakor felmerült árfolyam-különbözetek 0-15 363 Tárgyévi egyéb átfogó eredmény, adózással csökkentve 0-15 363 TÁRGYÉVI ÁTFOGÓ EREDMÉNY ÖSSZESEN 1 500 677 918 598 Az eredményből A Társaság tulajdonosaira jutó rész 1 492 115 1 127 120 Nem ellenőrző részesedésekre jutó rész 8 562-208 522 Egy részvényre jutó eredmény EURcent-ben 5 4 Higított egy részvényre jutó eredmény EURcent-ben 5 4 Egy részvényre jutó nettó eszközérték EURcent-ben 60 51
6 Konszolidált Pénzügyi Kimutatások Mérleg 2013. december 31. Minden adat EUR-ban amennyiben nincs másképp jelölve Mérleg Eszközök 2013.12.31 2012.12.31 Üzleti vagy cégérték (goodwill) 8 081 258 6 783 518 Egyéb immateriális javak 14 577 21 635 Jövedelem termelő befektetési célú ingatlanok 64 360 000 57 990 000 Tárgyi eszközök 837 954 1 046 764 Halasztott adó eszközök 361 008 397 223 Társult vállalkozások 5 052 0 Befektetett eszközök összesen 73 659 849 66 239 140 Készletek 3 941 13 310 Vevő és egyéb követelések 1 356 081 1 526 115 Elhatárolások 37 011 139 153 Pénz és pénzeszköz egyenértékes 629 790 1 014 230 Forgóeszközök összesen 2 026 823 2 692 808 Értékesítésre tartottnak minősített eszközök 77 815 210 443 Eszközök összesen 75 764 487 69 142 391 Mérleg - Tőke és források 2013.12.31 2012.12.31 Jegyzett tőke 11 850 483 10 503 273 Tartalékok 10 899 163 8 241 850 Visszavásárolt saját részvények -2 792 588-3 068 046 Felhalmozott eredmény 1 957 799-64 441 A Társaság részvényeseire jutó tőke 21 914 857 15 612 636 Nem ellenőrző részesedések 0 404 133 Tőke és tartalékok összesen 21 914 857 16 016 769 Hitelek 45 815 498 44 505 170 Bérlői letétek 632 215 513 142 Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek 1 720 929 1 834 268 Halasztott adó kötelezettségek 2 407 565 1 939 946 Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen 50 576 207 48 792 526 Szállítók és egyéb kötelezettségek 860 386 677 180 Rövid lejáratú hitelek 1 205 486 2 249 967 Adó kötelezettségek 189 647 171 681 Pénzügyi lízinggel kapcsolatos rövid lejáratú kötelezettségek 75 770 369 453 Passzív elhatárolások 942 134 864 815 Rövid lejáratú kötelezettségek összesen 3 273 423 4 333 096 Kötelezettségek összesen 53 849 630 53 125 622 Tőke és források összesen 75 764 487 69 142 391
7 Konszolidált Pénzügyi Kimutatások Saját tőke változásai 2013. december 31. Minden adat EUR-ban amennyiben nincs másképp jelölve EUR Jegyzett tőke Általános tartalék Átváltási tartalék Felhalmozott eredmény Saját részvények Az anyavállalat tulajdonosaira jutó Nem ellenőrző részesedése k Saját tőke összesen Egyenleg 2012. január 1-én 9 679 700 4 679 221 870 212-1 175 763-1 052 973 13 000 397 646 234 13 646 631 Tárgyévi átfogó eredmény Előző évi korrekció (átsorolás) 0 31 165 0-31 165 0 0 0 0 Tárgyévi eredmény 0 0 0 1 142 486 0 1 142 486-208 525 933 961 Részvény kibocsátás ázsióval 823 573 2 676 615 0 0 0 3 500 188 0 3 500 188 Tárgyévi akvizícióhoz kapcsolódó nem ellenőrző részesedés 0 0 0 0 0 0-33 576-33 576 Árfolyam hatás 0 0-15 363 0 0-15 363 0-15 363 Saját részvény vásárlás 0 0 0 0-6 664 765-6 664 765 0-6 664 765 Saját részvény értékesítés 0 0 0 0 4 649 693 4 649 693 0 4 649 693 Egyenleg 2012. december 31. 10 503 273 7 387 001 854 849-64 441-3 068 046 15 612 636 404 133 16 016 769 Tárgyévi átfogó eredmény Tárgyévi eredmény 0 0 0 1 492 115 0 1 492 115 8 561 1 500 676 Részvény kibocsátás ázsióval 1 347 210 2 694 365 0 0 0 4 041 574 0 4 041 574 Részesedés vásárlás kisebbségi részesedéstől 0 0 0 1 089 635 0 1 089 635-449 747 639 888 Nem ellenőrző részesedés kivezetésének átváltási tartalékra 0 0-37 052 0 0-37 052 37 052 0 gyakorolt hatása Saját részvény vásárlás 0 0 0 0-4 111 414-4 111 414 0-4 111 414 Saját részvény értékesítés 0 0 0 0 4 386 872 3 827 363 0 3 827 363 Saját részvénytranzakciók realizált eredménye 0 0 0-559509 0 0 0 0 Egyenleg 2013. december 31. 11 850 483 10 081 366 817 797 1 957 799-2 792 588 21 914 857 0 21 914 857
8 Konszolidált Pénzügyi Kimutatások Cash-flow kimutatás 2013. december 31. Minden adat EUR-ban amennyiben nincs másképp jelölve Konszolidált cash-flow kimutatás 2013. december 31. 2013. 2012. Adózás előtti eredmény 1 833 468 1 238 945 Jövedelem termelő célú ingatlanok átértékelésének eredménye 326 946 0 Nem realizált év végi devizaátértékelés -80 683 338 873 Befektetési célú ingatlan értékesítésének eredménye 185 864 0 Tárgyi eszköz értékesítésének nyeresége 0-190 343 Értékesítésre tartott eszközök értékesítésének eredménye 4 452-211 803 Értékcsökkenés 189 693 239 420 Vevő értékvesztés 0 1 123 Goodwill értékcsökkenés 486 626 221 125 Részvény alapú kifizetések 260 732 0 Badwill 39 228-738 729 Részesedések bevonása 5 183 Kamat ráfordítások 307 409 1 416 208 Követelések és egyéb forgóeszközök változása 170 034-135 170 Aktív időbeli elhatárolások változása 208 050 432 151 Készletek változása 9 369-9 284 Kötelezettségek és elhatárolások változása 176 182 443 141 Bérlői letétek változása 85 383 33 076 Fizetett nyereségadó -219 654-155 708 Üzleti tevékenységből származó nettó cash flow 3 983 099 2 928 209 Nettó pénzkiáramlás leányvállalat felvásárlásakor 44 238 179 939 Nettó pénzbeáramlás leányvállalat értékesítésekor -16 286 0 Ingatlanhoz kapcsolódó beruházás -834 886 0 Tárgyi eszköz beszerzések -3 227-441 310 Befektetési célú ingatlanok beszerzése -658 340 234 953 Tárgyi eszköz értékesítésének bevétele 124 166 536 114 Befektetési célú ingatlan értékesítésének bevétele 541 592 0 Befektetési tevékenységből származó nettó cash flow -802 743 509 695 Hitelfelvétel 4 524 537 0 Hiteltörlesztés -7 429 408-1 416 184 Pénzügyi lízing visszafizetése -407 022-235 962 Kapott kamat 63 935 16 595 Fizetett kamat -316 838-1 459 647 Pénzügyi tevékenységből származó nettó cash flow -3 564 796-3 095 197 Pénzeszközök változása -384 440 342 707 Pénzeszközök az év elején 1 014 230 671 523 Pénzeszközök az év végén 629 790 1 014 230
1. Vállalati információk Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. ( a Társaság ) a Magyarország törvényei szerint alapított nyilvános részvénytársaság. A Társaság székhelye: 1022 Budapest, Bég u. 3-5. A Társaság fő tevékenysége a Társaság leányvállalatai tulajdonában lévő irodaházak, kereskedelmi ingatlanok, raktárak és más ingatlanok bérbeadása, valamint ezen ingatlanok üzemeltetése. Az ingatlanbefektetési tevékenységen felül a Csoport speciális nehézgépek bérbeadásával is foglalkozik. Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. részvényeit 2010. július 2-án vezették be a Budapesti Értéktőzsde nyilvános kereskedésében. A Társaság jegyzett tőkéje 3.650.000 ezer HUF, amely 36.500.000 darab egyenként 100 HUF névértékű részvényből áll. A tulajdonosi összetétel a Társaság nyilvántartásai szerint a következő: Név Részvények (db) 2013. december 31. 2012. december 31. Részesedés (%) Részvények (db) Részesedés (%) Lehn Consult AG 22 008 612 60,30 13 923 550 42,84 Saját részvények 1 978 047 5,42 2 261 340 6,96 Alpina Intertrade AG 0 0,00 1 496 100 4,60 Igazgatótanács és vezetők 326 200 0,89 6 800 0,02 Közkézhányad 12 187 141 33,39 14 812 210 45,58 Összesen 36 500 000 100,00 32 500 000 100,00 2. A konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésének az alapja A konszolidált éves beszámoló az Európai Unió által is elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok ( IFRS ) alapján került összeállításra. Ezen Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok ( IFRS ) tartalmazzák: az Európai Közösségek Bizottsága által jóváhagyott, a Nemzetközi Számviteli Standardügyi Tanács ( IASB ) által kiadott standardokat, valamint a Nemzetközi Számviteli Standardügyi Bizottság ( IASB ) által kiadott Nemzetközi Számviteli Standardokat ( IAS ). Tartalmazzák továbbá, az Európai Közösségek Bizottsága által jóváhagyott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Értelmezési Bizottság ( IFRS Interpretation Committee ) és a Standrad Értelmezési Tanács ( SIC ) értelmezéseit. A Társaság és leányvállalatainak ( a Csoport ) konszolidált éves beszámolója a bekerülési érték elvének figyelembevételével került összeállításra, kivéve a befektetési célú ingatlanok, illetve a határidős ügyleteket esetében, amelyek valós értéken kerültek bemutatásra. A Csoport tevékenységére jellemző gazdasági események és körülmények alapján elszámolási és beszámolási pénznemként az euró ( EUR ) került meghatározásra. Ennek következtében a konszolidált éves beszámolóban is a számadatok EUR-ban szerepelnek, kivéve azon esetekben ahol más, erre vonatkozó információ kerül feltüntetésre.
A konszolidációba bevont társaságok főbb adatai: Társaság Cím Fő tevékenység Jegyzett tőke 2013- ban Jegyzett tőke 2012- ben Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Vagyonkezelés 12 293 288 11 157 266 E-Office Zrt. 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Iroda bérbeadás 2 357 617 0 W-GO 2000 Zrt. 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Iroda bérbeadás 101 041 102 990 Appeninn - BP 1047 Zrt. 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Logisztikai ingatlan bérbeadása 84 201 85 825 Bertex Kft. 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Logisztikai ingatlan bérbeadása 67 697 69 003 WBO Zrt. 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Iroda bérbeadás 20 208 20 598 Kranservice Zrt. 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Gép bérbeadás 16 840 17 165 Appeninn Logisztikai Zrt. 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Logisztikai ingatlan bérbeadása 16 840 17 165 AppeninnSolaris Zrt. 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Iroda bérbeadás 16 840 17 165 Curlington Kft. 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Logisztikai ingatlan bérbeadása 10 441 10 642 Mikepércsi út 132 Kft. 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Logisztikai ingatlan bérbeadása 10 104 10 299 K85 Kft. 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Kereskedelmi ingatlan bérbeadás 10 104 10 299 Szent László Téri Szolgáltató Ház Kft.* 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Kereskedelmi ingatlan bérbeadás 10 104 0 Ady Center Kft. Budapest, Ady Endre u. 24 Iroda bérbeadás 1 684 1 717 Tavig Kft.** 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Holding cég 0 10 299 Volcano Properties Ingatlanforgalmazó Kft.** 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Iroda bérbeadás 0 17 165 Andrassy '96 Kft.** 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Iroda bérbeadás 0 13 732 OM 05** 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Iroda bérbeadás 0 68 660 Hattyúház Zrt.** 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Iroda bérbeadás 0 343 300 1088 Budapest, József krt Kereskedelmi ingatlan CW Porperties Kft.*** 17. bérbeadás 0 10 299 Teleconstruct Kft.* 1022 Budapest, Bég u. 3-5 Iroda bérbeadás 0 0 *A Társaságok tárgyévben kerültek először bevonásra a konszolidációba, az üzleti kombinációkat bővebben a 18 jegyzetben mutatjuk be. ** Tárgyévben a Társaságok beleolvadtak az E-Office Zrt-be. *** A Társaság kontrollvesztés miatt kikerült a konszolidációs körből.
3. Kritikus számviteli becslések és feltételezések A Csoport számviteli politikáinak (lásd a Jegyzetek 4. pontját) alkalmazása során a vezetésnek döntéseket, becsléseket és feltételezéseket kell tennie azon eszközök és kötelezettségek nyilvántartási értéke tekintetében, amelyek más forrásokból nem nyilvánvalóak. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és más, relevánsnak minősített tényezőkön alapulnak. A tényleges eredmények eltérhetnek ezen becslésektől. A becsléseket és az ezeket megalapozó feltételezéseket folyamatosan felül kell vizsgálni. A számviteli becslések módosításait a módosítás időszakában kell elszámolni, amennyiben a módosítás kizárólag ezt az időszakot érinti, vagy a módosítás időszakában és az azt követő időszakokban, amennyiben a módosítás a tárgyidőszakot és a jövőbeli időszakokat is érinti. Számviteli döntések Az alábbiakban ismertetésre kerülnek azok a kritikus döntések a becsléseket tartalmazók kivételével (lásd számviteli becslések jegyzet), amelyeket a Csoport a számviteli politikáinak az alkalmazása során meghozott, és amelyek a legjelentősebb hatással voltak a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre. Funkcionális pénznem és a jelentés pénzneme A Csoport tevékenységére jellemző gazdasági események és körülmények alapján elszámolási és beszámolási pénznemként az euró ( EUR ) került meghatározásra. Ennek következtében a konszolidált éves beszámolóban is a számadatok EUR-ban szerepelnek, kivéve azon esetekben ahol más, erre vonatkozó információ kerül feltüntetésre. Operatív lízing szerződések- a Csoport mint bérbeadó A Csoport évente áttekinti lízing szerződéseit, ahol a Csoport mint bérbeadóként szerepel. Ezek alapján a Csoport szerződései az IAS 17 és az ezzel harmonizáló számviteli politika alapján operatív lízingnek minősülnek (beleértve ebbe a Társaság nehézgép bérbeadási tevékenységét is). Ingatlanok besorolása A Csoport tulajdonában lévő ingatlanok bekerüléskor besorolásra kerülnek befektetési célú ingatlanok és fejlesztési célú ingatlanok közé az alábbiak szerint: Befektetési célú ingatlanok közé azokat soroljuk melyeket a Csoport jellemzően abból a célból vásárolt, hogy az ingatlan bérbeadásából és értéknövekedéséből profitáljon. Ezeket az ingatlanokat (jellemzően irodaházak, raktárak és gyárépületek) hosszabb távon saját célokra nem használja és nem tervezi értékesítésüket a közeljövőben. Fejlesztési célú ingatlanok közé soroljuk azokat az ingatlanokat, melyeken a Csoport a közeljövőben beruházni és fejleszteni majd értékesíteni kíván (jellemzően ilyen beruházások a lakópark építések). A Társaság fejlesztési célú ingatlannal nem rendelkezett 2013. december 31-én és 2012. december 31-én. Az ingatlanok funkciója vagy egyéb körülmény változása esetén a besorolás felülvizsgálatra kerül. Számviteli becslések Az alábbiakban ismertetésre kerülnek azok a kritikus számviteli becslések, amelyeket a Csoport a számviteli politikáinak az alkalmazása során meghozott, és amelyek a legjelentősebb hatással voltak a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre. Goodwill értékvesztése A részesedések megszerzésével kapcsolatban megállapított goodwill értéke legalább évente egyszer, a konszolidált éves beszámoló elkészítésének keretében felülvizsgálatára kerül. A goodwill értékvesztésének meghatározásához szükséges azon pénztermelő egységek használati értékének a becslése, amelyekhez goodwill került hozzárendelésre. A használati érték kiszámításához elengedhetetlen, hogy a vezetőség megbecsülje a pénztermelő egység jövőben várható cash-flow-ját és a megfelelő diszkontrátát, mivel csak ezekből számítható ki a jelenérték. A goodwill nyilvántartási értéke a beszámolási időszak végén 8.081.258 EUR (2012: 6.783.518 EUR) volt, miután 2013 során 486.626 EUR (2012: 219.705EUR) értékvesztést számolt el a vállalkozás. Lásd 17. jegyzet Tárgyi eszközök hasznos élettartama Az IFRS standardoknak megfelelően a Csoport minden éves beszámolási időszak végén felülvizsgálja az ingatlanok, gépek és berendezések hasznos élettartamát és maradványértékét. A tárgyév során az Igazgatótanács megállapította, hogy nem szükséges a tárgyi eszközök hasznos élettartamának és maradványértékének a felülvizsgálata.
Befektetési célú ingatlanok valós értéke A befektetési célú ingatlanok valós értékének meghatározása jelentős részben becsléseken és feltételezéseken alapul, ezért a tényleges érték jelentősen eltérhet a becslés eredményeképpen kapott értéktől. A befektetési célú ingatlanok valós értéke a Csoport által készített saját értékelések, illetve független értékbecslők által elvégzett értékelések alapján kerül megállapításra. Értékelési elvek: A befejezett befektetési célú ingatlanok esetében, valamint azon fejlesztés alatt álló befektetési célú ingatlanok esetében, ahol valós érték megbízhatóan megállapítható, a valósérték piaci alapú értékbecslés alapján kerül meghatározásra. Azon fejlesztés alatt álló befektetési célú ingatlanok esetében, ahol a valós érték megbízhatóan nem állapítható meg (az alacsony készültségi fok, az ingatlan egyedülálló jellege és/vagy a piaci tranzakciók teljes hiánya miatt), a könyv szerinti érték az esetleges értékvesztéssel csökkentett bekerülési érték. Értékelési módszerek: Az értékelések a jövedelem megközelítés, diszkontált cash flow módszer alkalmazásával készülnek. A módszer az ingatlanokból származó időszaki pénzáramok (cash flow-k) becslésén alapul. Az ingatlanból származó pénzáramok jelenértéke egy piaci alapú, a befektetők hozamelvárását tükröző diszkontráta alkalmazásával kerül megállapításra. Az időszaki pénzáram a kihasználatlan területek nélküli jövedelem csökkentve az ingatlan működtetésével és újraelőállításával kapcsolatos költségekkel. Az időszaki pénzáramok, valamint a becslési időszak végére megállapított maradványérték jelenértékre diszkontált összege az ingatlan valós értéke. A befektetési célú ingatlanok valós értékére vonatkozó becslést a 21. megjegyzés tartalmazza. A jelenlegi valós értékbecslések különösen nagyfokú kockázatot és bizonytalanságot hordoznak, mivel az általános gazdasági válság üzletmenetre gyakorolt jövőbeli hatásai nem jelezhetők egyértelműen előre. 4. A számviteli politika fontosabb elemei A kimutatások elkészítésének alapelvei A konszolidált éves beszámoló az Európai Unió által is elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok ( IFRS ) alapján került összeállításra. Ezen Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok ( IFRS ) tartalmazzák: az Európai Közösségek Bizottsága által jóváhagyott, a Nemzetközi Számviteli Standardügyi Tanács ( IASB ) által kiadott standardokat, valamint a Nemzetközi Számviteli Standardügyi Bizottság ( IASC ) által kiadott Nemzetközi Számviteli Standardokat ( IAS ). Tartalmazzák továbbá, az Európai Közösségek Bizottsága által jóváhagyott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Értelmezési Bizottság ( IFRS Interpretation Committee ) és a Standard Értelmezési Tanács ( SIC ) értelmezéseit. A Társaság és leányvállalatainak ( a Csoport ) konszolidált éves beszámolója a bekerülési érték elvének figyelembevételével került összeállításra, kivéve a befektetési célú ingatlanok, amelyek valós értéken kerültek bemutatásra. A Társaság alapításától kezdődően az IFRS alapelvek szerint állítja össze beszámolóit, így az IFRS 1 standard (A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása) nem került alkalmazásra. Üzleti kombinációk Az üzletek megszerzései a felvásárlási módszerrel kerülnek elszámolásra. Az üzleti kombináció keretében átadott ellentételezés valós értéken értékelendő, amely a Csoport által átadott eszközöknek a felvásárlás napján érvényes valós értékének, a Csoportnál felmerült, a felvásárolt korábbi tulajdonosai felé fennálló kötelezettségeknek, valamint azon Csoport által kibocsátott tőkerészesedéseknek az összege, amely a felvásároltban lévő ellenőrzés megszerzésének fejében került kibocsátásra. A felvásárlásokkal kapcsolatos költségek elszámolása az eredményben történik azok felmerülésekor. A felvásárlás időpontjában, a megszerzett azonosítható eszközök és vállalt kötelezettségek a valós értékükön értékelendők, az alábbiak kivételével: a halasztott adó eszközök és halasztott adó kötelezettségek, illetve a dolgozói juttatási programokhoz kapcsolódó eszközök és kötelezettségek elszámolása és értékelése rendre az IAS 12 Jövedelemadók, illetve az IAS 19 Munkavállalói juttatások standard alapján történik; azon kötelezettségek és tőkeinstrumentumok elszámolása, amelyek a felvásárolt részvény alapú fizetési megállapodásaihoz kapcsolódnak, illetve azon részvény alapú fizetési megállapodásokhoz, amelyekkel a Csoport a felvásárolt részvényalapú kifizetéseit váltja fel, az IFRS 2 Részvényalapú kifizetések standard alapján történik; továbbá az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard alapján értékesítésre tartottnak minősített eszközök értékelése az említett standarddal összhangban történik. A goodwill, az átadott ellenérték, a felvásároltban lévő bármely nem-ellenőrző részesedés és a felvásárló által a felvásároltban korábban tartott tőkeérdekeltségek (ha volt ilyen) valós értékei összegének a beazonosítható eszközök és vállalt kötelezettségek megszerzéskori nettó összegén felüli többletként értékelendő. Abban az esetben, ha újbóli felmérést követően
az azonosítható eszközök és vállalt kötelezettségek megszerzéskori nettó összege meghaladja a kifizetett ellenérték, a felvásároltban lévő bármely nem-ellenőrző részesedés és a felvásárló által korábban tartott érdekeltség (ha volt ilyen) összegét, a többlet az eredményben kerül elszámolásra, mint előnyös vételi üzlet nyeresége (badwill). Abban az esetben, ha a Csoport által egy üzleti kombináció keretében átadott ellenérték függő ellenérték megállapodásból származó eszközöket vagy kötelezettségeket tartalmaz, a függő ellenérték az akvizíció időpontjára vonatkozó valós értéken értékelendő és egy üzleti kombináció részeként átadott ellenértékként kezelendő. A függő ellenérték azon változásai, amelyek értékelési időszaki kiigazításnak tekintendők, visszamenőlegesen módosítandók, a goodwill tekintetében is megfelelő kiigazításokkal. Az értékelési időszaki kiigazítások olyan kiigazítások, amelyek az értékelési időszakban (amely nem haladhatja meg az akvizíció időpontjától számított egy évet) felmerült információkból adódnak olyan tényekről illetve körülményekről, amelyek az akvizíció időpontjában is fennálltak. A függő ellenérték valós értékében bekövetkező, értékelési időszaki kiigazításnak nem minősülő változás későbbi elszámolása a függő ellenérték besorolásán múlik. A saját tőkeként besorolt függő ellenérték nem kerülhet átértékelésre a későbbi beszámolási időpontokban és a későbbi rendezése a saját tőkén belül kerül elszámolásra. A követelésként vagy kötelezettségként besorolt függő ellenérték a későbbi beszámolási időpontokban az IAS 39, illetve ha az alkalmazható, az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standardnak megfelelően átértékelendők, a kapcsolódó nyereség vagy veszteség pedig az eredményben elszámolandó. Ha egy üzleti kombináció több lépésben valósul meg, a Csoport által a felvásároltban korábban tartott tőkerészesedések a felvásárlás napján (vagyis amikor a Csoport megszerzi az ellenőrzés jogát) valós értékre értékelendők, az esetlegesen felmerülő nyereség vagy veszteség pedig az eredményben kerül elszámolásra. A felvásároltban a felvásárlás napját megelőzően birtokolt részesedésből eredő azon összegek, amelyek korábban az egyéb átfogó eredményben kerültek elszámolásra, abban az esetben sorolhatóak át az eredménybe, ha a részesedés elidegenítése esetén ez lenne a megfelelő számviteli kezelés. Ha egy üzleti kombináció első elszámolása még nem zárult le annak a beszámolási időszaknak a végén, amely során az üzleti kombináció végbement, akkor a Csoport átmeneti becsült összegeket számol el azokra a tételekre, amelyek elszámolása még nem történt meg. Ezeket a becsült összegeket a Csoport az elszámolási időszak során (lásd fentebb) korrigálja, vagy további eszközöket, illetve kötelezettségeket számol el, annak érdekében, hogy az összegekben tükröződjenek a felvásárlás napján fennálló tényekre és körülményekre vonatkozóan megszerzett új információk is, amelyek ha ismertek lettek volna befolyásolták volna, hogy milyen összegek kerülnek elszámolásra a felvásárlás napján. A fentebb vázolt politika az összes 2010. január 1.-jén vagy azt követően létrejött üzleti kombinációra alkalmazandó. Ingatlanok és részesedések megszerzése A Csoport ingatlanokat tulajdonló leányvállalatokban szerez részesedéseket. Az egyes akvizíciók időpontjában a Csoport mérlegelés tárgyává teszi, hogy a leányvállalatokban megszerzett részesedést tartalmilag üzletmenet megszerzésének tekinti e. Amennyiben a leányvállalat tulajdonában lévő ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységek is megszerzésre kerülnek, akkor abban az esetben a részesedések megszerzését számvitelileg üzleti kombinációként kezeli. Az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységek meghatározásakor megvizsgálásra kerül, hogy a részesedés megszerzésével milyen az ingatlanhoz szorosan kapcsolódó jelentős üzleti folyamatok felett szerzünk kontrollt, mint például: ingatlan javítás és karbantartás, ingatlanüzemeltetés, bérbeadási tevékenység, takarítás, biztonsági őrzés. Bármely megszerzett tevékenység fontosságának megítélése során a Csoport az IAS 40 vonatkozó iránymutatásainak megfelelően jár el. Üzleti vagy Cégérték (Goodwill) Egy üzlet megszerzéséből adódó goodwill nyilvántartási értéke az üzlet felvásárlásának napján elszámolt érték csökkentve a felhalmozott értékvesztés összegével (lásd 17. megjegyzés) Az értékvesztés vizsgálata során a Csoport a goodwill összegét minden olyan pénztermelő egységhez hozzárendeli, amely várhatóan részesedni fog a kombinációból eredő szinergiahatásokból. Az olyan pénztermelő egységek esetében, amelyekhez goodwill lett rendelve, az értékvesztés vizsgálata évente megtörténik, vagy ennél gyakrabban, abban az esetben, ha a jelek arra utalnak, hogy értékvesztés állhat fenn. Amennyiben a pénztermelő egység megtérülő értéke alacsonyabb, mint a nyilvántartási értéke, az értékvesztést először az egységhez rendelt goodwill nyilvántartási értékéhez kerül hozzárendelésre (csökkentve azt), majd pedig a pénztermelő egység egyéb eszközeihez az eszközök nyilvántartási értékeinek aránya alapján. Bármely a goodwillel kapcsolatos értékvesztés közvetlenül az eredményben kerül elszámolásra a konszolidált eredménykimutatás belül a goodwill értékvesztés eredménykimutatás soron. A goodwillel kapcsolatban elszámolt értékvesztés a későbbi időszakokban nem kerülhet visszaírásra. A releváns pénztermelő egységek értékesítésekor a goodwillt a Csoport figyelembe veszi az értékesítésen realizált eredmény meghatározásakor.
Befektetések társult vállalkozásokban Társult vállalkozásnak számít az olyan vállalkozás, amelyben a Csoportjelentős befolyással bír, és amely nem minősül sem leányvállalatban, sem közös vezetésű vállalatban lévő érdekeltségnek. Jelentős befolyás a befektetés tárgyát képező gazdálkodó pénzügyi és működési politikáját alakító döntési folyamatokban ezen eljárások feletti ellenőrzés vagy közös ellenőrzés megléte nélkül. A társult vállalkozások eredményeit, eszközeit és kötelezettségeit ezen konszolidált pénzügyi kimutatások az equity-módszerrel jelenítik meg, kivéve akkor, ha a befektetések értékesítésre tartottként vannak besorolva, amely esetben az elszámolás az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard alapján történik. Az equity-módszer értelmében a konszolidált pénzügyi helyzet kimutatása a társult vállalkozásban meglévő befektetést kezdetben beszerzési értéken jeleníti meg, majd kiigazításra kerül a Csoportnak a társult vállalkozás eredményében és átfogó eredményében való részesedésének megfelelően. Amennyiben a társult vállalkozás veszteségeinek Csoportra eső része meghaladja a Csoport társult vállalkozásban lévő érdekeltségét (beleértve valamennyi hosszú távú érdekeltséget, amely a Csoportnak a társult vállalkozásban lévő nettó befektetésének része), a Csoport megszünteti a további veszteségekből való részesedés elszámolását. Az addicionális veszteségek csak annyiban kerülnek elszámolásra, amennyiben a Csoportnak ez jogi vagy vélelmezett kötelezettsége, vagy ha a Csoport kifizetéseket hajtott végre a társult vállalkozás érdekében. Az akvizíció költségeinek a felvásárlás napján megjelenített a társult vállalkozás eszközeinek, kötelezettségeinek és függő kötelezettségeinek nettó valós értékéből a Csoportra jutó részesedés értékét meghaladó többlete goodwillként kerül elszámolásra és a befektetett eszköz nyilvántartási értékének részét képezi. Az eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek nettó valós értékéből a Csoportra jutó részesedés felvásárlás költségeit meghaladó többlete az újbóli becslést követően közvetlenül az eredményben kerül elszámolásra. Az IAS 39 rendelkezései abból a célból kerülnek alkalmazásra, hogy megállapítható legyen, hogy a Csoport egy társult vállalkozásban való részesedésére szükséges-e értékvesztés elszámolása. Szükség esetén a részesedés teljes könyv szerinti értéke (beleértve a goodwillt is) értékvesztés szempontjából egy különálló eszközként kerül tesztelésre az IAS 36 Eszközök értékvesztése standardnak megfelelően, melynek megfelelően a megtérülési érték (a használati érték és az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték közül a magasabb érték) a könyv szerinti értékkel kerül összehasonlításra. Bármely elszámolt értékvesztési veszteség a befektetés könyv szerinti értékének részét képezi. Ezen értékvesztés veszteség bármely visszaírása az IAS 36-nak megfelelően történik a befektetés későbbi megtérülési értékének mértékéig. Egy társult vállalkozásban lévő részesedés értékesítése esetén, ha az a jelentős befolyás elvesztéséhez vezet, a megmaradt befektetések az értékesítés napján érvényes valós értékükön értékelendők, mint az IAS 39 szerint egy pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítésekor figyelembe vett valós érték. Bármely a társult vállalkozásban megmaradt részesedésre jutó könyv szerinti érték és valós érték közötti különbözet az érdekeltség eladásából származó nyereség vagy veszteség meghatározásakor figyelembe vételre kerül. Továbbá, a Csoport a korábban a társult vállalkozással kapcsolatban az átfogó eredményben elszámolt összegeket azonos alapon számolja el azzal a módszerrel, amely akkor lenne szükséges, ha a társult vállalkozás közvetlenül kivezetné a kapcsolódó eszközöket és kötelezettségeket. Így, egy társult vállalkozásra vonatkozó veszteség illetve nyereség összegét, amely korábban az egyéb átfogó eredménybe lett besorolva és az eredménybe kerülne átvezetésre a kapcsolódó eszközök vagy kötelezettségek kivezetésekor, a Csoport a saját tőkéből az eredménybe csoportosítja át (mint átsorolási módosítás), amint a társult vállalkozásban lévő jelentős befolyását elveszíti. Abban az esetben, ha a Csoport a társult vállalkozással folytat tranzakciót, az ebből a tranzakcióból származó eredmény a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaiban csupán a társult vállalkozásban a Csoporthoz nem köthető arányáig jeleníthető meg. Értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök A befektetett eszközök és elidegenítési csoportok értékesítésre tartottnak minősítettként kerülnek besorolásra, ha nyilvántartási értékük a folyamatos használat helyett értékesítési tranzakció keretében térül meg. E feltétel csak abban az esetben teljesül, ha az értékesítés valószínűsége nagy, és a befektetett eszközt (vagy elidegenítési csoportot) jelen állapotában azonnal értékesíteni lehet. A vezetőségnek el kell köteleznie magát az értékesítés mellett, amelyre vonatkozóan a besorolás időpontját követő egy éven belül befejezett értékesítési tranzakciónak való minősítés várható. Ha a Csoport egy olyan adásvételi konstrukcióban való elkötelezettségét fejezi ki, amelynek eredményeként a Csoport elveszíti valamely leányvállalata feletti ellenőrzést, akkor a szóban forgó leányvállalat összes eszköze és kötelezettsége attól kezdve értékesítésre tartottnak minősül, hogy a fentiekben felsorolt feltételek teljesülnek, függetlenül attól, hogy a Csoport az értékesítést követően rendelkezik-e majd nem-ellenőrző részesedéssel egykori leányvállalatában. Az értékesítésre tartottnak minősítettként besorolt befektetett eszközök (és elidegenítési csoportok) értékelése korábbi nyilvántartási értékük és az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték közül az alacsonyabb értéken történik.
Árbevétel elszámolása Az árbevételt a kapott vagy járó ellenérték valós értékén kell értékelni. Az árbevételt csökkentik az ügyfeleknek nyújtott visszatérítések, engedmények és egyéb hasonló juttatások. Bérleti díj bevételek Az operatív lízingből származó bérleti díj bevétel elszámolása lineáris módszerrel történik a vonatkozó lízing futamideje alatt. Az operatív lízinggel kapcsolatos kezdeti tárgyalásokkal és megállapodásokkal kapcsolatos közvetlen költségek hozzáadódnak a lízingbe adott eszköz nyilvántartási értékéhez és lineáris módszerrel kerülnek elszámolásra a lízing futamideje alatt. Bérlőknek nyújtott kedvezményeket a bérleti szerződés futamidejére vonatkozóan a Csoport elhatárolja, még abban az esetben is amennyiben ez nincsen összhangban a felmerülő pénzügyi ütemezéssel. Az operatív lízingügylet idő előtt felmondásából származó bevételek a felmerülésük időpontjában kerülnek elszámolásra. Üzemeltetési költségek továbbszámlázásának bevételei Az ingatlan üzemeltetési költségek továbbhárításából származó bevételeket a Társaság abban a periódusban számolja el, melyben a Csoport ingatlanüzemeltetésből származó költségei felmerülnek. A Társaság viseli annak kockázatát, hogy a felmerülő üzemeltetési költségek továbbhárításából származó bevételek esetlegesen nem fedezik az üzemeltetési költségeket, ezért a tranzakció eredeti kötelezettjének számít és nem ügynökének. Osztalék- és kamatbevételek A befektetésekből származó osztalék akkor kerül elszámolásra, amikor a tulajdonosnak a kifizetéshez való joga megnyílik (feltéve, hogy valószínűsíthető, hogy a hasznok be fognak folyni a Csoporthoz, és a bevétel összege megbízhatóan mérhető). Egy pénzügyi eszközből származó kamatbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor valószínűsíthető, hogy a gazdasági hasznok be fognak folyni a Csoporthoz, és a bevétel összege megbízhatóan mérhető. A kamatbevétel időarányosan elhatárolásra kerül a fennálló tőkeösszeg figyelembe vételével a vonatkozó effektív kamatlábbal, amely az a kamatláb, amely a pénzügyi eszköz várható élettartamára becsült jövőbeli készpénz-bevételeket pontosan az adott eszköz kezdeti megjelenítésekor rögzített nettó nyilvántartási értékére diszkontálja Lízingügyletek A lízingek pénzügyi lízingnek minősülnek, ha a lízingfeltételek lényegileg a bérlőre hárítják a tulajdonlással járó valamennyi kockázatot és hasznot. Minden ettől eltérő lízingügylet operatív lízingnek tekintendő. A Csoport, mint lízingbe adó Pénzügyi lízing keretében a lízingbe vevő által fizetendő összegek követelésként kerülnek elszámolásra a Csoportnak a lízingügyletben szereplő nettó befektetése értékén. A pénzügyi lízingből származó bevétel felosztásra kerül a számviteli időszakok között, a Csoport lízingügyletben szereplő nettó befektetése állandó megtérülési rátájának arányában. A Csoport nem rendelkezett pénzügyi lízinggel, mint lízingbe adó 2013. december 31-én és 2012. december 31-én. A Csoport, mint lízingbe vevő A Csoport alvállalkozói szerződéseinél az IFRIC 4 alapján vizsgálja meg a lízing definíciójának való megfelelőséget, ezután a Társaság az IAS 17 standardnak megfelelően a lízingügyleteket besorolja operatív vagy pénzügyi lízingek közé. A pénzügyi lízing keretében lízingbe vett eszközök, mint a Csoport eszközei valós értékükön kerülnek elszámolásra a lízingügylet kezdetekor, vagy amennyiben az alacsonyabb, akkor a minimális lízingdíjak jelenértékén. A lízingbe adó felé fennálló kapcsolódó kötelezettség pénzügyi lízingből származó kötelezettségként jelenik meg a konszolidált mérlegben. A lízingdíjak a finanszírozási ráfordítások és a lízingkötelezettség csökkenése között kerülnek felosztásra annak érdekében, hogy egyenletes kamatláb alakuljon ki a kötelezettség fennmaradó egyenlegére. A finanszírozási ráfordítások közvetlenül az eredményben kerülnek elszámolásra, kivéve, ha azok közvetlenül minősített eszközökhöz rendelhetők, amely esetben a Csoport hitelfelvételi költségekkel kapcsolatos általános szabályzata szerint kerülnek aktiválásra. A függő bérleti díjak költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor felmerülnek. Az operatív lízingdíjak költségként kerülnek elszámolásra lineáris módszerrel a lízing futamideje alatt, kivéve, ha egyéb elszámolási elv jobban mutatja be azt az idősémát, amelyben a lízingelt eszközből származó gazdasági előnyök érvényesülnek. Az operatív lízing keretében felmerülő függő bérleti díjak költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor felmerülnek. Amennyiben a Csoport operatív lízingszerződések megkötését célzó ösztönzőket kap, akkor azok kötelezettségként kerülnek elszámolásra. Az ösztönzőkből származó összesített juttatás a bérleti díjak csökkenéseként kerül elszámolásra lineáris módszerrel, kivéve, ha egyéb elszámolási elv jobban mutatja be azt az idősémát, amelyben a lízingelt eszközből származó gazdasági előnyök érvényesülnek.
Részvényalapú kifizetések A munkavállalóknak és más, hasonló szolgáltatásokat nyújtó személyeknek nyújtott, tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetések értékelése a tőkeinstrumentumoknak a nyújtás napján érvényes valós értékén történik. Tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetések értékelése a kapott áruk vagy szolgáltatások valós értékén történik, kivéve, ha a valós értéket nem lehet megbízhatóan meghatározni, amely esetben az átadott tőkeinstrumentumok valós értékén kerülnek értékelésre, arra a napra vonatkozó értékkel, amikor a vállalkozás megkapja az árut vagy a másik fél teljesíti a szolgáltatást. Készpénzben teljesített részvényalapú kifizetések esetében a kapott áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos kötelezettség első elszámolása a kötelezettség valós értékén történik. A kötelezettség rendezéséig hátralévő minden egyes beszámolási időszak végén, valamint a rendezés napján a Csoport átértékeli a kötelezettség valós értékét, a valós érték esetleges változásai pedig a tárgyévi eredményben kerülnek elszámolásra. Nyereségadók Tárgyévi adó: A Csoport tagvállalatai társasági adót és helyi iparűzési adót fizetnek a magyar államnak illetve a helyi önkormányzatoknak. A társasági adó alapja az adózó társaság számviteli nyereségének adóalap-csökkentő és adóalap-növelő tételeivel korrigált adózás előtti eredménye. A helyi iparűzési adó alapja az adózó társaság nettó árbevétele csökkenve bizonyos ráfordításokkal és költségekkel (bruttó fedezet). Halasztott adó: A halasztott adót a kötelezettség módszert alkalmazva az eszközök és kötelezettségek konszolidált éves beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke és a társasági adózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük. Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan nem akvizíciós tranzakció keretében, amely nincs hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre. A halasztott adó összegét olyan, törvénybe foglalt, a mérleg fordulónapon érvényes adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztott adókövetelés érvényesítése, illetve a halasztott adókötelezettség rendezése időpontjában. Halasztott adókövetelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztott adókötelezettség), amellyel szemben a halasztott adókövetelés érvényesíthető. Azon befektetési célú ingatlanok esetén, amelyekre az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok szerint valós érték modell került alkalmazásra, az feltételezhető, hogy értékesítésként kerülnek megtérülésre a halasztott adó kiszámítása szempontjából. A halasztott adó kötelezettséget illetve halasztott adókövetelést az alapján kell meghatározni, hogy az az értékesítésen keresztül fog megtérülni. Amennyiben a befektetési célú ingatlanok az IAS 40-el összhangban valós értéken kerülnek bemutatásra, azon jogrendszerekben ahol adót nem vetnek ki a befektetési célú ingatlanok értékesítése után, a Társaság nem számol el halasztott adó kötelezettséget és halasztott adókövetelést a valós értékeléssel kapcsolatosan felmerülő nyereségekre és veszteségekre. A Társaság nem számolt el halasztott adó a befektetési célú ingatlanok valós értékének változásával kapcsolatosan. Pénzeszközök A pénzeszközök tartalmazzák a készpénzt, a bankszámlapénzt, a három hónapnál rövidebb lejáratú bankbetéteket, és a rövid távú, magas likviditású befektetéseket, amelyek könnyen meghatározott összegű pénzeszközre válthatók át, és elhanyagolható az értékváltozás kockázata. Vevői és egyéb követelések A vevő és egyéb követeléseket bekerüléskor valós értéken, a későbbiekben pedig amortizált bekerülési értéken, az effektív kamatláb módszerének alkalmazásával és az értékvesztés levonásával mutatjuk be. A vevői és egyéb követelések esetében értékvesztés megállapítására akkor kerül sor, ha objektív bizonyosság van arra, hogy a Csoport nem lesz képes behajtani minden, a mögöttes megállapodás szerint esedékes összeget. Az adós jelentős pénzügyi nehézségei, az adós csődjének vagy pénzügyi átszervezésének valószínűsége, fizetési késedelem vagy nemfizetés, valamint korábbi behajtások arra vonatkozó jelzéseknek tekinthetők, hogy a vevőkövetelésnél értékvesztés elszámolása válhat szükségessé. A Csoport a vevőköveteléseire elszámolt értékvesztéseket, a felmerült vevőkövetelés besorolásától függően vagy az eszköz bérbeadáshoz kapcsolódó költségek vagy az ingatlan üzemeltetési költségek eredménykimutatás soron mutatja be a konszolidált eredménykimutatásában. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközöket eredeti bekerülési értéken, a halmozott értékcsökkenés és értékvesztés levonásával mutatjuk be. Eszközök eladásakor vagy használatból történő kivonásakor a bekerülési értéket és a halmozott értékcsökkenést a számviteli nyilvántartásokból kivezetjük, és a kapcsolódó nyereséget vagy veszteséget az eredménykimutatásban elszámoljuk a nettó egyéb bevétel/ráfordítás soron.
Az eszközök bekerülési értéke tartalmazza a beszerzési árat, ideértve az illetékeket és az eszköz beszerzésekor felmerülő vissza nem igényelhető adókat, valamint az eszköz rendeltetésszerű használatba vételéhez, üzemképes állapotba hozásához és a megfelelő helyszínen történő elhelyezéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, ideértve a hitelfelvételi költséget is. A hasznos élettartamot meghosszabbító vagy az eszköz állapotát jelentősen javító cseréket és fejlesztéseket aktiváljuk. A karbantartást és javítást felmerülésük időszakában ráfordításként számoljuk el. Az értékcsökkenést lineáris módszer alapján számoljuk el az eszközök becsült hasznos élettartama során. Az értékcsökkenés általános szabályai a következők: Eszköztípus Hasznos élettartam Immateriális jószágok Gépek és berendezések Bérbe adott műszaki gépek Irodai berendezések, felszerelések 3 év 3-7 év 5 év 3-7 év Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése a goodwill kivételével A Csoport minden beszámolási időszak végén felülvizsgálja tárgyi eszközeinek és immateriális javainak nyilvántartási értékét abból a szempontból, hogy van-e arra utaló jel, hogy értékvesztés történt az eszközökben. Amennyiben erre utaló jel létezik, becslést készül az eszköz megtérülési értékére az esetleges értékvesztés (ha van ilyen) mértékének a meghatározása érdekében. Amennyiben egy egyedi eszköz várhatóan megtérülő összegét nem lehet megbecsülni, a Csoport azon pénztermelő egység megtérülő értékére készít becslést, amelyhez az eszköz tartozik. Amennyiben azonosítható egy megbízható és következetes allokációs módszer, a vállalati eszközök is hozzárendelésre kerülnek az egyedi pénztermelő egységekhez, vagy a pénztermelő egységek azon legkisebb csoportjához, amelyhez meghatározható egy megbízható és következetes allokációs módszer. A határozatlan hasznos élettartamú és a még nem aktivált immateriális javak legalább évente és az eszköz értékvesztésére utaló jelek felmerülése esetén vizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából. A megtérülő érték az értékesítési költséggel csökkentett valós érték és a használati érték közül a magasabb összeg. A használati érték felmérése során a becsült jövőbeli cash-flow-k a jelenértékükre egy olyan adózás-előtti diszkontrátával kerülnek diszkontálásra, amely tükrözi az idő pénzben kifejezett értékével kapcsolatos aktuális piaci megítélést és a konkrétan arra az eszközre vonatkozó kockázatokat, és amelyhez köthető jövőbeli cash-flow-k korrekciójára még nem került sor. Amennyiben egy eszköz (vagy pénztermelő egység) becsült megtérülési értéke alacsonyabb, mint a nyilvántartási értéke, akkor az eszköz (vagy pénztermelő egység) nyilvántartási értékét a megtérülő értékre kell csökkenteni. A Csoport az értékvesztést azonnal az eredményben számolja el az egyéb bevételek/(ráfordítások) eredménykimutatás soron. Egy értékvesztési veszteség utólagos visszaírása esetén az eszköz (vagy pénztermelő egység) nyilvántartási értéke a felülvizsgált becsült megtérülési értékre kerül megnövelésre, de olyan módon, hogy a megnövelt nyilvántartási érték nem haladhatja meg azt a nyilvántartási értéket, amely akkor lett volna érvényes, ha a korábbi években nem került volna sor értékvesztés elszámolására az eszközzel (vagy pénztermelő egységgel) kapcsolatban. Az értékvesztés visszaírása közvetlenül az eredményben kerül az egyéb bevételek/(ráfordítások) eredménykimutatás soron elszámolásra. Befektetési célú ingatlanok A befektetési célú ingatlanok bérleti díj megszerzése és/vagy értéknövekedés céljából tartott ingatlanok (ideértve a fejlesztés alatt álló befektetési célú ingatlanokat is). A befektetési célú ingatlanok kezdeti értékelése bekerülési értéken történik, beleértve a tranzakciós költségeket is. A bekerülést követően a befektetési célú ingatlanok értékelése valós értéken történik. A befektetési célú ingatlanok valós értékének változásából származó nyereség vagy veszteség a vonatkozó időszak eredményében kerül elszámolásra a jövedelem termelő befektetési célú ingatlanok átértékelésének eredménye soron. A befektetési célú ingatlanok kivezetésre kerülnek az értékesítéskor, vagy amikor a befektetési célú ingatlan a forgalomból véglegesen kivonásra kerül és amikor az értékesítéséből már nem várhatóak jövőbeni hasznok. Az ingatlan kivezetésekor keletkezett nyereség vagy veszteség (amely az értékesítés ellenértéke és az eszköz nyilvántartási értéke közötti különbségként kerül meghatározásra) annak az időszaknak az eredményében kerül elszámolásra a befektetési célú ingatlanok értékesítésének eredménye soron, amikor az ingatlan kivezetésre kerül. Céltartalékok Céltartalékot akkor számolunk el, ha a Csoportnak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag, és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket képviselő források kiáramlását eredményezi, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét. A céltartalékok a fennálló kötelezettség mérleg fordulónapon történő kiegyenlítéséhez szükséges, legjobb tudásunk szerint megbecsült értékén kerülnek a könyvekbe.
Pénzügyi kötelezettségek és tőkeinstrumentumok Besorolás kötelezettségként vagy tőkeként A Csoporthoz tartozó gazdálkodók által kibocsátott hitel- illetve tőkeinstrumentumok pénzügyi kötelezettségként vagy tőkeként kerülnek besorolásra a szerződéses megállapodás tartalmának, valamint a pénzügyi kötelezettségek és tőkeinstrumentumok definíciójának figyelembe vételével. Tőkeinstrumentumok A tőkeinstrumentum bármely szerződés, amely egy gazdálkodó összes kötelezettségének a levonása után a vállalkozás eszközeiben meglévő maradvány érdekeltséget testesít meg. A Csoport által kibocsátott tőkeinstrumentumok a kapott összeg értékében számolandók el, a közvetlen kibocsátási költségekkel csökkentve. Amikor a Társaság visszavásárolja a saját tőke instrumentumait, akkor ezt közvetlenül a saját tőkében kell elszámolnia, illetve abból levonnia. A Csoport saját tőke instrumentumainak vásárlása, eladása, kibocsátása és megszüntetése során nem keletkezik eredményben elszámolt nyereség vagy veszteség. Hitelek és kölcsönök A hiteleket és kölcsönöket felvételükkor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken ismerjük el, a későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken mutatjuk be. Az effektív kamatot a kölcsön futamideje alatt az eredménykimutatásban (kamatráfordítások) számoljuk el. Hitelek és kölcsönök kivezetése Csoport akkor és csak akkor vezet ki egy adott pénzügyi kötelezettséget a könyveiből, ha a kötelezettség teljesítésre kerül, azt elengedik, vagy pedig lejár. A kivezetett pénzügyi kötelezettség könyv szerinti értékének és fizetett vagy fizetendő ellenértékek különbözetét az eredményben kell elszámolni. Saját részvények A saját részvényeket bekerülési értéken, beszerzésenként egyedileg tartjuk nyilván. A saját részvények a saját tőkét (eredménytartalék) csökkentő tételként kerülnek elszámolásra. Az értékesítéskor keletkező nyereség és veszteség ennek megfelelően közvetlenül az eredménytartalékkal szemben kerül elszámolásra. Hitelfelvételi költségek A közvetlenül egy olyan minősített eszköz beszerzésének, megépítésének vagy előállításának tulajdonítható hitelfelvételi költségek, amely eszköz esetében jelentős idő szükséges addig, amíg az eszköz a tervezett célnak megfelelően használható vagy értékesíthető, a hitelfelvételi költségek hozzáadódnak az adott eszköz bekerülési értékéhez az eszköz tervezett használatának vagy értékesítésének időpontjáig. A minősített eszközhöz még fel nem használt egyes konkrét hitelrészek átmeneti befektetése útján szerzett befektetésből származó jövedelem levonásra kerül az aktiválható hitelfelvételi költségek összegéből. Minden egyéb hitelfelvételi költség az eredménnyel szemben kerül elszámolásra abban az időszakban, amikor felmerül. Bérlői letétek A bérlőktől kapott letétek kezdeti valós értékükön kerülnek elszámolásra el, a későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken mutatjuk be. Azok a bérlői letétek melyek éven túli bérleti szerződésekhez kapcsolódnak azok a hosszú lejáratú kötelezettségek között jelennek meg, a fennmaradó bérlői letétek az egyéb kötelezettségek között kerülnek kimutatásra a konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásban. Devizás átértékelések A Csoport devizás eszközeit és kötelezettségeit a mérleg fordulónapon a Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza árfolyamon értékeli át. Az átértékelésből származó árfolyam nyereséget illetve veszteséget nettó módon mutatja ki a tárgy évi eredménykimutatásának pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai soron. Egy részvényre jutó eredmény A részvényenkénti eredményt úgy számítjuk ki, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az adott évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. A higított részvényenkénti eredményt a törzsrészvények mellett a hígulást okozó részvényopciók súlyozott átlagos számának figyelembevételével (ha van ilyen) számítjuk ki.
5. Új és módosított Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) alkalmazása Változások a Csoport által alkalmazott számviteli politikában IFRS 13 módosításai A Csoport a 2013. üzleti évben alkalmazta először az IFRS 13-at. Az IFRS 13 egységes iránymutatást ad a valós értékelésre és az ahhoz kapcsolódó közzétételekre vonatkozóan. A Standard meghatározza a valós érték fogalmát valamint keretelveket állít fel a valós érték meghatározására és kapcsolódó közzétételekre vonatkozóan. Az IFRS 13 hatálya széles; egyaránt alkalmazandó a pénzügyi instrumentumokra valamint a nem-pénzügyi instrumentumokra, melyekre vonatkozóan más IFRS standard megengedi vagy megköveteli a valós érték alkalmazását valamint a kapcsolódó kiegészítések közzétételét. Az IFRS 13 a valós érték fogalmát úgy határozza meg, mint az az ár, amelyet piaci szereplők közötti szokásos tranzakció során egy eszközért kapnának, vagy egy kötelezettség átruházásáért fizetnének az értékelés időpontjában. Az IFRS 13 hatálya alatt a valós érték egy olyan ár, mely közvetlenül meghatározható vagy bármely értékelési technikával megbecsülhető. Az IFRS 13 kiterjedt közzétételi előírásokat fogalmaz meg. Az IFRS 13, 2013. január 1-től alkalmazandó. Az átmeneti időszakban a Társaságok felmentést kaptak azon kiegészítő megjegyzések bemutatása alól, melyek az összehasonlító adatok közzétételét követelik meg az előző időszakokra vonatkozóan. A Standard előírásaival összhangban a Társaság az átmeneti rendelkezésekkel összhangban nem tett közzé új kiegészítő információkat a 2012. évre vonatkozóan. A kiegészítő megjegyzések bemutatásán túl az IFRS 13 alkalmazása a Társaság pénzügyi kimutatásaira jelentős hatással nincsen. Kibocsátás alatt álló új és módosított IFRS-ek A Csoport az alábbi kibocsátott, de nem hatályos új vagy módosított IFRS-et nem alkalmazta: IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok 4 IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások 2 IFRS 11 Közös megállapodások 2 IFRS 12 Közzétételi kötelezettségek az egyéb gazdálkodókban lévő érdekeltségekre 2 IFRS 13 Valós értéken történő értékelés 2 Az IAS 1 módosításai Egyéb átfogó jövedelem elemeinek bemutatása 1 IAS 27 (2011-es módosítás) Egyedi pénzügyi kimutatások 2 Társult vállalkozásokban és közös vezetésű IAS 28 (2011-es módosítás) vállalkozásokban lévő befektetések 2 1 A 2012. július 1-el, vagy azt követően kezdődő időszakokra hatályos 2 A 2014. január 1-el, vagy azt követően kezdődő időszakokra hatályos 3 A 2015. január 1-el, vagy azt követően kezdődő időszakokra hatályos 4 Az Európai Unió által még be nem fogadott Standard. IFRS 9 A 2009 novemberében kibocsátott IFRS 9 új követelményeket vezet be a pénzügyi eszközök besorolása és értékelése terén. A 2010 októberében módosított IFRS 9 tartalmazza a pénzügyi kötelezettségek besorolási és értékelési szabályait, valamint a kivezetési követelményeket. Az IFRS 9 legfőbb követelményei: Az IFRS 9 előírja, hogy az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és Értékelés standard hatálya alá eső összes pénzügyi instrumentum a továbbiakban amortizált bekerülési értéken illetve valós értéken legyen értékelve. Konkrétan, az olyan adósságinstrumentumokba történő befektetések, amelyek olyan pénzügyi modell keretében tartanak, amely célja a szerződés szerinti cash-flow-k begyűjtése továbbá csak olyan szerződés szerinti cash-flowkkal rendelkeznek, amelyek tőkefizetésekből és a fennálló tőketartozásra vonatkozó kamatkifizetésekből állnak. Ezen adósságinstrumentumokba történő befektetések általánosan amortizált bekerülési értéken vannak értékelve a soron következő számviteli időszak végén. Minden más adósság illetve tőkeinstrumentumba történő befektetés valós értéken értékelendő a következő számviteli időszak végén.
Az IFRS 9 legfontosabb hatása a pénzügyi kötelezettségek osztályozása, illetve értékelése terén ezen kötelezettségek olyan valós érték változásainak elszámolására vonatkozik (eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek besorolt pénzügyi kötelezettségek), amelyek egy kötelezettség hitelkockázatának változásából erednek. Az IFRS 9 szerint olyan pénzügyi kötelezettségek esetében, amelyek az eredménnyel szembeni valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségnek lettek besorolva, a pénzügyi kötelezettség valós értékének azon változása, amely a hitelkockázat megváltozásából ered, az egyéb átfogó jövedelmek között jelenítendő meg, kivéve, ha a hitelkockázat megváltozásából adódó értékváltozás egyéb átfogó jövedelemként történő elszámolása egy számviteli inkonzisztencia keletkezéséhez vagy annak növekedéséhez vezetne. A pénzügyi kötelezettségek hitelkockázatának változásából eredő valós érték változások később nem kerülnek átsorolásra az eredménybe. Korábban az IAS 39-nek megfelelően a nyereséggel vagy veszteséggel szembeni valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek valós értékében beállt teljes változás az eredményben került elszámolásra. Az IFRS 9 a 2015. január 1.-jén illetve azt követően kezdődő időszakokban alkalmazandó. Az Európai Unió a standardot még nem fogadta be. IFRS 10, IFRS 11, IFRS 12 bevezetése és IAS 27, IAS 28 módosításai 2011 májusában az alábbi öt standardból álló csomag került kibocsátásra a konszolidáció, közös megállapodások, a társult vállalkozások és a közzétételek kérdésének körét érintve: IFRS 10, IFRS 11, IFRS 12, IAS 27 (2011-ben módosítva) és IAS 28 (2011-ben módosítva). Az öt standard legfőbb követelményei az alábbiakban foglalható össze. Az IFRS 10 az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások azon részeit váltja fel, amelyek a konszolidált pénzügyi kimutatásokkal foglalkoznak. A SIC-12 Konszolidáció speciális célú gazdálkodó egységek az IFRS 10 kibocsátásával párhuzamosan visszavonásra kerül. Az IFRS 10 értelmében, a konszolidációnak csak egy alapja lehet, az ellenőrzés (kontrol). Emellett az IFRS 10 a kontrol új definícióját is bevezette, amely három elemből áll: (a) irányítás egy befektetés tárgyát képező gazdálkodó felett, (b) a befektetés változó megtérülésének való kitettség, illetve hozzá tartozó jogok és (c) képesség arra, hogy a befektető az irányítási jogát használva a befektetésből származó megtérülésére hatással legyen. Az IFRS 10 széleskörű útmutatásokat tartalmaz az összetett eseményekre vonatkozóan. Az IFRS 11 az IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek rendelkezéseit váltja fel. Az IFRS 11 foglalkozik azzal, hogy egy közös megállapodás, amelyben két vagy több félnek van közös ellenőrzési joga, milyen módon kerüljön besorolásra. A SIC- 13 Közösen ellenőrzött gazdálkodók a tulajdonosok nem pénzbeli hozzájárulása az IFRS 11 kibocsátásával párhuzamosan visszavonásra kerül. Az IFRS 11 alapján a közös megállapodások közös tevékenységként illetve közös vállalkozásként kerülnek osztályozásra, attól függően, hogy a feleknek milyen jogaik illetve kötelezettségeik vannak az együttes megállapodásra vonatkozóan. Ezzel ellentétben az IAS 31 szerint három fajta együttes megállapodás létezik: közösen ellenőrzött társaságok, közösen ellenőrzött eszközök és közösen ellenőrzött tevékenységek. Emellett a közös vállalkozásokat az IFRS 11 értelmében kötelező lesz az equity módszerrel elszámolni, míg a közösen ellenőrzött társaságok az IAS 31 szerint akár az equity módszerrel, akár az arányos konszolidáció módszerével is elszámolhatók. Az IFRS 12 egy közzétételekre vonatkozó standard és azokra a gazdasági egységekre vonatkozik, amelyek érdekeltséggel rendelkeznek leányvállalatokban, közös megállapodásokban, társult vállalkozásokban és/vagy nem-konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben. Általánosan elmondható, hogy az IFRS 12 közzétételi követelményei a korábbi standardokhoz viszonyítva szélesebb körűek. Ez az öt standard a 2013. január 1-el illetve később kezdődő beszámolási időszakoktól kezdődően hatályos. A standardok korai alkalmazása megengedett, feltéve, hogy az öt standard együttesen kerül alkalmazásra. Az Igazgató Tanács előrejelzése szerint ez az öt standard a 2014. január 1-el kezdődő pénzügyi évtől kezdve alkalmazásra kerül. A standardok alkalmazása lényeges hatással lehet a konszolidált pénzügyi kimutatásokban közzétett összegekre. Az IFRS 10 azt eredményezheti, hogy a Csoport a továbbiakban nem konszolidálja tovább néhány befektetését. Ugyanakkor az igazgatóság még nem végzett részletes elemzést a standardok részletes alkalmazására vonatkozóan így annak mértékét sem számszerűsítette. IAS 1 módosításai Az IAS 1 módosításai megtartják annak lehetőségét, hogy az eredmény, illetve az egyéb átfogó jövedelem egyetlen kimutatásban vagy két elkülönült, de egymást követő kimutatásban kerüljön bemutatásra. Ugyanakkor az IAS 1 módosításai az átfogó jövedelmek esetében további közzétételi követelményeket határoz meg, amely szerint az átfogó jövedelmeknek két külön csoportját különböztetjük meg: (a) tételek, amelyek később nem kerülnek átcsoportosításra az eredménybe, és (b) olyan tételek, amelyek később bizonyos feltételek mellett az eredménybe lesznek átcsoportosítva. Az egyéb átfogó jövedelem tételeire vonatkozó jövedelemadók azonos alapon kerülnek allokálásra. Az IAS 1 módosításai a 2012. július 1-el illetve később kezdődő beszámolási időszakoktól kezdődően hatályosak. Az egyéb átfogó jövedelem tételeinek bemutatása ennek megfelelően lesz átalakítva, amint a módosítás a jövőbeni számviteli időszakokban alkalmazásra kerül.