Értelmezési segédlet a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény és a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009 (VIII. 6.) MNB rendelet a l k a l m a z á s á h o z Összeállította: A Magyar Bankszövetség és a Magyar SEPA Egyesület vegyes, a PSD implementációt támogató munkacsoportja 2009. szeptember 18.; V1.0 MAGYAR BANKSZÖVETSÉG
Tartalomjegyzék I. Mi lett a pénzforgalommal?... 6 Az új szabályozás...6 A hatályos és az új pénzforgalmi szabályok főbb különbségei...9 Újdonságok a szabályozásban ami eddig nem volt... 14 A bankok főbb feladatai az új pénzforgalmi szabályokkal kapcsolatban... 14 II. Szószedet/Szótár/Értelmezések... 17 III. Szerződéskötés, szerződés-módosítás, egyoldalú szerződésmódosítási szabályok, a szerződés megszűnése... 34 A keretszerződés fogalma és tartalma... 34 Meglévő ügyfél- szerződések... 34 A keretszerződés formai követelményei... 35 A keretszerződés módosítása... 35 A keretszerződés megszűnése... 37 A keretszerződés tartalmi elemei... 38 IV. Előzetes tájékoztatás, utólagos tájékoztatás... 43 Általános rendelkezések az előzetes és az utólagos tájékoztatással kapcsolatban... 43 Árfolyammal kapcsolatos tájékoztatás... 43 Jogszabályokban található szabályozások.... 43 Összegzés:... 46 Tájékoztatás díjakról, költségekről, egyéb fizetési kötelezettségekről... 47 Összefoglaló táblázat a tájékoztatási elemek lehetséges elhelyezéséről... 47 V. Teljesítési határidők és lebonyolítási szabályok... 51 Új fogalmak/alkalmazási előírások a szabályozásban... 51 Teljesítési határidők... 53 Kimenő irány (fizető fél által adott megbízás végrehajtása)... 53 Bejövő irány (kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett átutalás)... 54 Értéknap (20. )... 54 A teljesítési határidők összefoglaló táblázatok... 55 Összegzés... 58 Költségviselés (Pft 36. ) és az Összeg védelme (R 15. )... 58 Fizetési műveletek, megbízások jóváhagyása és visszavonása (Pft. 37-38. )... 59 Egyéb kérdések:... 60 Fizetési számlával nem rendelkező fél részére összeg rendelkezésre bocsátás (Rendelet 23. )... 60 Okmányos és értékpapír ügyletek kapcsolódási pontjai a szabályozásokkal... 61 VI. A beszedéseket érintő új szabályok különös tekintettel a csoportos beszedésekre... 62 Visszatérítéssel érintett fizetési műveletek... 62 Lehetőség a szabályozásra... 62 Az igény érvényesítésének feltételei... 62 Mentesülés a visszatérítési kötelezettség alól... 63 Limitközlés és nyomtatvány... 63 VII. A pénzforgalmi végrehajtás szabályai (beszedés, inkasszók, hatósági átutalás átutalási végzés, sorkezelés)... 64 A pénzforgalmi végrehajtás elvei... 64 Terminológiai- és rendszertani változások... 64 A megszűnő, az új és a továbbélő megbízások viszonya... 65 Néhány gyakorlati probléma és megoldási javaslat... 66 Közvetlen benyújtás... 67 Értesítési tilalom... 68 Számlavezetői követelések érvényesítése... 68 Végrehajtás alól mentes összeg banki figyelembe vétele... 69 2
Sorbaállítás... 69 Sorkezelés/előnyös rangsorolás... 70 Pénzforgalom csőd és felszámolás alatt... 72 VIII. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközök szabályozása (különös tekintettel a bankkártyára)... 73 A szabályozás jellemzői... 73 Fogalmak régi fogalmak új tartalommal és új fogalmak... 74 Új és régi szabályok is... 75 Amire különösen célszerű ügyelniük a pénzforgalmi szolgáltatóknak... 79 A tájékoztatás speciális szabályai... 80 Az összeg ellenőrzésének biztosítása (Pft 25. (3) bekezdése)... 80 A használat díja (Pft 7. )... 81 Összeg elszámolása (Rendelet 40. )... 82 Jóváhagyás... 82 A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és átadása... 83 Limit kikötésének lehetősége... 84 A letiltás szabályai... 84 Bejelentési kötelezettség... 85 A pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségei a bejelentésekkel kapcsolatban... 85 Felelősségi és kárviselési szabályok... 86 A pénzforgalmi szolgáltató felelősségének tartalma... 87 Mentesülés a felelősség alól... 88 Visszatérítés (refund) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök használata körében... 88 Összegzés... 89 3
BEVEZETÉS ÉS AJÁNLÁS A 2009. november 01. napjától kötelezően alkalmazandó pénzforgalmi szabályok előkészítése során és különösen a kihirdetésüket követően nagy számú értelmezési kérdés merült fel a bankok részéről. Nagy valószínűséggel azon okból, hogy az új szabályok alapvetően változtatják meg nemcsak a pénzforgalmi gyakorlatot, de a szemléletet is. Ez pedig azzal a szükségképpeni következménnyel és követelménnyel jár, hogy minden banknak felül kell vizsgálnia az általa alkalmazott gyakorlatot, annak minden részletében és át kell alakítania az új feltételekhez igazodva. Egyfajta természetes megoldásként a bankok pénzforgalmi szakemberei összehasonlították az alkalmazandó rendszert a meglévő rendszerrel ami komoly nehézséget okozott, mert az új szemlélet és az új fogalomrendszer nehezen (vagy éppen sehogyan sem) illeszkedik a meglévőhöz. A minél könnyebb összeillesztést pedig az értelmezési problémák is nehezítik. A pénzforgalmi törvény 2009. július 22-i és az MNB rendelet augusztus 6-i kihirdetése óta eltelt nagyon rövid idő nem bizonyult elegendőnek arra, hogy a jogalkotók maguk értelmezzék a problémás rendelkezéseket, álláspontjuk szerint egyébként is egyértelműek a szabályok. A pénzforgalmi szolgáltatást nyújtók részéről érzékelt igény alapján a Magyar Bankszövetség és a Magyar SEPA Egyesület által létrehozott munkacsoport vállalkozott arra, hogy összegyűjtve az alkalmazásra vonatkozó kérdéseket és elemezve a pénzforgalmi törvényt és a végrehajtására kiadott Rendeletet, értelmezési segédletet állít össze. Az anyag elkészült első változatként, hiszen nyilvánvalóan nem lehet teljes, mert az új jogszabályok gyakorlati alkalmazása még nem kezdődött el. A segédletet összeállítók célja az volt, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel támogassák az új szabályok gyakorlati alkalmazásának megvalósításában elsődlegesen a bankokat és más hitelintézeteket, amelyek eddig is a pénzforgalom aktív résztvevői voltak. Módszerként egyfajta összetett megoldást követtek, amelyet az értelmezési segédlet jól tükröz. Tartalmaz ugyanis áttekintést és elemezést az új szabályozásról, szószedetet értelmező megjegyzésekkel a gyakorlat szempontjából legfontosabbnak tartott fogalmakról, tematikus értelmező ismertetést a legfontosabb rendelkezésekről. Az anyag hangsúlyozottan gyakorlat-orientált és segédlet, amely a többféle lehetséges értelmezés közül a munkacsoport tagjai által elfogadott értelmezésekből áll, hivatalos álláspontot nem tartalmaz, kifejezetten gondolatébresztő célzatú és nem teljes körű, 4
azaz nem tér ki az új szabályozás minden rendelkezésére. Tudatosan és teljes egészében hiányzik az anyagból a pénzforgalmi szolgáltatók szervezetére és működési feltételeire vonatkozó szabályozás bemutatása, mivel a cél a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos főbb problémák feltárása és lehetséges megoldási javaslatok bemutatása volt. A gyakorlat-orientáltság az oka annak is, hogy a segédlet különböző fejezetei ismétléseket is tartalmaznak, ugyanarról a témáról több fejezetben is olvasható ismertetés, más-más megközelítésben (pl. a szószedetben értelmezve, az újdonságok kapcsán felsorolva és a tematikus feldolgozásokban is). Összeállítói gondolatébresztőnek szánják, kizárva minden felelősséget az értelmezések elfogadói felé, de bízva abban, hogy jól használható értelmezési segédletet szerkesztettek. Az értelmezés munkáját a továbbiakban minden pénzforgalmi szolgáltatónak, minden szakembernek és minden ügyfélnek is magának kell elvégeznie. Budapest, 2009. szeptember 18. 5
I. Mi lett a pénzforgalommal? Rövid válasz a kérdésre: alapjaiban változik meg, új elveken alapuló és új tartalmú szabályozás lesz hatályos 2009. november 01. napjától az EU-ban és Magyarországon is. Az új szabályozás A változás gyakorlatilag a pénzforgalom teljes átalakulását jelenti, bár részletszabályokban a megtartva haladás elve is érvényesül. A magyar szabályozás fontos jellemzője, hogy az EU-irányelv rendelkezéseit nem csupán az irányelvben meghatározott hatállyal kell alkalmazni, hanem gyakorlatilag a pénzforgalom egészére kiterjedően. Az alkalmazás szempontjából azt érdemes kiemelni, hogy megszűnik a nagyon részletes szabályozás, tehát a pénzforgalomban is jellemzővé vált a dereguláció, amelynek hatását és következményeit a pénzforgalom minden résztvevője tehát valamennyi pénzforgalmi szolgáltató és az összes ügyfél - közvetlenül tapasztalni fogja és azokat elfogadni köteles. A hatékony alkalmazáshoz és alkalmazkodáshoz nagyon fontos, hogy jól értsük azokat az elveket, amelyek alapján és amelyek alkalmazásával kialakították az új szabályozást. Ez sok esetben rendkívül nehéz, mert az elvek és a szabályozás ellentmondásos, illetve az elvek a hazai általános jogi környezetben nehezen értelmezhetők. Alábbiakban összefoglaljuk ezeket az elveket azzal az igénnyel, hogy a részletszabályok megismerését elősegítsük. A változás alapja az EU-szabályozás. 2007. decemberében kihirdetésre került a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelv, amely szándéka és célja szerint lehetővé teszi a pénzforgalom jelenlegi széttagolt, nemzeti szintű jogi szabályozásának teljes harmonizációját az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagországaiban. Az irányelv szabályait a tagországoknak legkésőbb 2009. november 1-ig kell a hazai jogrendjükbe átültetniük. A cél megfogalmazását tekintve érdemes odafigyelni a célzott területi hatályra, amely az EGT tagországait öleli fel. A magyar pénzforgalom szempontjából ez a feltétel döntő jelentőségű, mivel teljesen új megközelítést jelent a pénzforgalmi műveletek teljesítése körében. A banki működést úgy kell (át)alakítani, hogy összhangban legyen a szabályozás két meghatározó specifikumával, amely az EGT-államokon belüli és az azokon kívüli fizetési műveletek, továbbá az EGT-államok devizájában bonyolódó és egyéb devizanemekben teljesített fizetési műveletek között tesz különbséget. 6
Az EU irányelv kötelező implementálása során az úgynevezett teljes harmonizáció követelménye szerint kellett eljárni Magyarországon is. Ezt az elvet a magyar jogalkotás úgy alkalmazta, hogy túlterjeszkedve az Irányelv hatályán - az EU irányelv rendelkezéseinek hatályát a pénzforgalom egészére kiterjesztette. A folyamat során az Országgyűlés 2009. június 29-én elfogadta a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényt (a továbbiakban: Pft.), valamint módosította a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő rendelkezéseit. Ezzel a szabályozással a jogalkotó háromféle változtatást valósított meg. Megváltoztatta a szabályozás szintjét, megváltoztatta a szabályozási struktúrát és tartalmában is jelentősen módosította a pénzforgalmi szabályokat. A következmény: meghatározó jelentőségű szemléletváltozás és tartalom-változás a magyar pénzforgalmi szabályozásban, amelyet érvényesíteniük kell a pénzforgalmi szolgáltatóknak, de meg kell szokniuk az ügyfeleknek is. Formálisan tekintve a pénzforgalmi szabályozás magasabb szintre került és sokkal összetettebb lett. A magasabb szint azt jelenti, hogy a pénzforgalmi szabályozás alapjogszabálya két törvény, a Pft. és a Hpt. Ugyancsak törvényi szintű szabályozássá vált a csődeljárás és a végrehajtás pénzforgalmi vonatkozása. Előbbi a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), utóbbi pedig a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) részeként. A legmagasabb szintű 4 jogszabályi változáson kívül, azaz a felsorolt törvényeket érintő változásokkal egyidejűleg hatályát veszti a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI.24.) MNB Rendelet is, helyette azonban új jogszabályt hirdettek ki: a 18/2009 (VIII.6.) MNB Rendeletet (továbbiakban Rendelet). Két további tényt is érdemes kiemelni a szabályozás változása körében. Az egyik a határon átnyúló fizetések szabályozására vonatkozik, a másik pedig a 227/2006.(XI.20.) Korm. Rendelet sorsa. A határon átnyúló fizetésekre kötelezően alkalmazott 2560/2001.EK Rendeletet hatályon kívül helyezik, helyette az EU Parlament és a Tanács együttes Rendeletet alkot, A Közösségben történő határon átnyúló fizetésekről. Hatályba lépésének napja: 2009. november 01. A 2009. október 31. napjáig minden rendelkezésében kötelezően alkalmazandó, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. Rendelet jogi és ezzel gyakorlati sorsa egyelőre bizonytalan. A jogalkotó formálisan nem helyezte hatályon kívül, rendelkezéseinek döntő része azonban tartalmában részévé vált az új, illetve módosított jogszabályoknak. A változások lényege jól tükröződik a jogszabályok címében: a Pft. a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról címet viseli, lényegében magába olvasztva a Korm. 7
Rendeletet, amelynek címe: a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről. Ez azt jelenti, hogy 2009. november 01-jét követően a szolgáltatás nyújtása szempontjából megfogalmazott rendelkezéseket kell alkalmazni, míg eddig a szolgáltatás szabályait rendezték kötelező érvénnyel. Az eltérő szemlélet pedig komoly következményekkel jár a pénzforgalmi szolgáltató tevékenységének megszervezésében. Nem egyszerűen meg kell szerveznie a pénzforgalmi szolgáltatást, hanem a hangsúly áttevődött a szolgáltatás teljesítésére, a szabályozás a teljesítésre koncentrál. E szemléletváltozás következménye természetesen megjelenik a lebonyolítás szabályaiban is. Nagyon jelentősen megváltozott a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának, azaz a lebonyolításnak a rendje is. A paradigmaváltás itt érzékelhető legjobban. A rendelkezések egy része - a meghirdetett és alkalmazott dereguláció következtében hatályon kívül került anélkül, hogy helyettük akárcsak módosított tartalommal is lenne jogszabályi rendelkezés. Ami nem változott: a fizetési megbízások lebonyolítása, valamint a fizetési módok részletes szabályait változatlanul a Magyar Nemzeti Bank elnöke szabályozza a Rendeletben. Az új szabályozás elvi alapját képezi továbbá az a szemléletváltozás is, amely az ügyfél-szempontú szabályozásban ölt testet. A Pft. és annak nyomán a Rendelet minden rendelkezése az ügyfél és nem a pénzforgalmi szolgáltató szempontjait érvényesíti. A pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségeit ebben a megközelítésben rögzíti, ami sajátos eredmény/következmény-orientált és determinált szabályozást eredményez. Ebből a szemléletből viszont következik, hogy viszonylag tág teret biztosít a pénzforgalmi szolgáltatók számára ahhoz, hogy a sok vonatkozásban keret jellegű jogi szabályozás alapján saját üzletpolitikájuk/lehetőségeik függvényében állapodjanak meg az ügyfeleikkel a teljesítés konkrét részleteiben. Nagyon fontos, hogy a megállapodás előkészítése során a pénzforgalmi szolgáltatók behatóan tanulmányozzák a Pft-t és a Rendeletet egyaránt, azaz nagyon pontosan értelmezzék a rendelkezéseket. Különösen ügyeljenek arra, hogy a látszólag rövid Pft-ben és a Rendeletben is szinte minden kifejezésnek súlya és jelentősége van, továbbá nagyon lényeges a jogszabályon belüli helye, és kapcsolódása a jogszabály más rendelkezéseihez. Mindenféleképpen probléma, hogy a szabályok nem rendezik egyértelműen a kógencia-diszpozitivitás kérdést, vagyis azt, hogy a jogszabályi rendelkezésektől milyen esetekben lehet eltérni: csak amikor a jogszabály kifejezetten lehetővé teszi, vagy mindenütt, ahol azt a jogszabály kifejezetten nem zárja ki. A legalább korlátozott diszpozitivitás folytán kialakuló eltérő banki szabályozások várhatóan növelik a pénzforgalmi szolgáltatók közötti versenyt, ám ugyanakkor várhatóan növekszik majd az ebből eredő jogviták száma is. 8
A hatályos és az új pénzforgalmi szabályok főbb különbségei A részletesen bemutatott szemléletváltozáson kívül a 2009. november 01-vel hatályba lépő szabályozás körében az alábbi, meghatározó jelentőségű különbségeket érdemes kiemelni, összevetve az eddigi szabályozással. 1. Formális szempontból a legszembetűnőbb a fogalom-rendszer teljes átalakulása. Az alapfogalmakat kizárólag a Pft tartalmazza, mindösszesen 29 értelmező rendelkezéssel. Közülük 24 fogalmat definiál e törvény, 5 fogalom esetében pedig a Hpt-re hivatkozik. Teljesen új fogalom 14, (pénz, fizetési számla, pénzforgalmi számla, fizető fél, hitelesítés, keretszerződés, kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, pénzforgalmi szolgáltató, referencia-árfolyam, referencia-kamatláb, tartós adathordozó, távközlő eszköz, EGT-állam), tartalmában új fogalom pedig 10 (fizetési művelet, fizetési megbízás, átutalás, beszedés, egyedi azonosító, munkanap, kedvezményezett, mikrovállalkozás, ügyfél, sorbaállítás). Kiemelt jelentőséget kapott a Pft-ben és a Rendeletben is az értéknap fogalma. A Rendelet nem ismétli meg a Pft-ben definiált fogalmakat, hanem kiegészíti a definíciók körét 10 fogalommal. Közülük összesen 3 (EGT-n belüli fizetési művelet, munkanap záró időpontja, papíralapú fizetési megbízás)teljesen új fogalom, a többinek csak a szövegezése módosult, érdemi tartalmai változás nélkül. A Hpt.-ben szabályozott alapfogalmak tartalmukban változnak. Egy részük a Ptf.-ben hivatkozott 5 értelmező rendelkezés (Pénzforgalmi szolgáltatás, Vállalkozás, Fogyasztó, Készpénzátutalás, Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz). Rajtuk kívül azonban változnak egyéb fogalmak is a Hpt-ben. E fogalmak: Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése; Hitelnyújtás; Pénzváltási tevékenység; Fizetési rendszer). A feladat a pénzforgalmi szolgáltatók számára az, hogy 2009. november 1-től az új fogalomrendszer alkalmazásával nyújtsák szolgáltatásaikat, lehetőség szerint a legkisebb zökkenővel az ügyfelek vonatkozásában. Ehhez a jogalkotó ad segítséget, mert a Pft. 66. (12) bekezdése lehetővé teszi a korábban kötött szerződések hatályban maradását, ha azok megfelelnek a törvényben meghatározott követelményeknek. 2. A piac szempontjából lényeges változás az új pénzforgalmi szolgáltatók megjelenésének biztosítása. Az EU-jogalkotók célja volt a pénzforgalmi szolgáltatások piacának megnyitása, azaz a piacra lépés megkönnyítése a pénzforgalmi szolgáltatók számára. Ezt a pénzforgalmi intézmények keretében biztosítja. A pénzforgalmi intézményekre vonatkozó szervezeti és működési szabályokat a Hpt. tartalmazza. A Pft. alapján lehetővé válik új pénzforgalmi szolgáltatók megjelenése, teljes szolgáltatási spektrummal. 2009. november 1-jétől nemcsak a hitelintézetek nyújthatnak teljes körű pénzforgalmi szolgáltatásokat Magyarországon, hanem a Magyar Posta, valamint az úgynevezett pénzforgalmi intézmények (pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására 9
engedéllyel rendelkező szervezetek, amelyek csak korlátozásokkal végezhetnek hitelés pénzkölcsön nyújtási, illetve egyéb üzleti tevékenységet). 3. Új vagy új tartalmú kötelezettségeket határoznak meg a jogszabályok a pénzforgalmi szolgáltatók így a hitelintézetek számára. A hitelintézetek számára új kötelezettségek: a fizetési művelet jóváhagyásának biztosítása, a fizetési művelet helyesbítése és a visszatérítés (refund), míg tartalmát tekintve jelentősen változó, bővülő kötelezettség vonatkozik az ügyfelek előzetes tájékoztatására. 4. Korlátozza az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét a pénzforgalmi szolgáltatók számára. A Pft. korlátozza a pénzforgalmi szolgáltatók által az ügyfél hátrányára történő pénzforgalmi szerződés-módosításokat. Legalább két hónappal előbb tájékoztatni kell az ügyfelet, akinek joga van költség nélkül felmondani, illetve elállni a szerződéstől, ha a módosítást nem fogadja el. 5. Lehetőséget biztosít az ügyfelek közötti jelentős differenciálásra. A Pft. rendelkezéseit kötelező alkalmazni a fogyasztók és a mikrovállalkozások számára nyújtott pénzforgalmi szolgáltatások körében. E két ügyfélkörön kívül eltérés lehetséges, a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti megállapodással. 6. Szigorodnak a tájékoztatás szabályai. A pénzforgalmi szolgáltató köteles minden tájékoztatást megadni az ügyfélnek -, illetve a fizetési megbízást kezdeményező kedvezményezettnek is - a pénzforgalmi tranzakcióval, illetve annak körülményeivel kapcsolatban. A tájékoztatás körében speciális szabályok vonatkoznak az előzetes tájékoztatásra és az utólagos tájékoztatásra. 7. Mindössze 4 típusú fizetési mód alkalmazása lehetséges. A Pft. négyféle fizetési mód típust különböztet meg, minden, a gyakorlatban alkalmazott megoldást ezek valamelyikének kell tekinteni. A négyféle fizetési mód: készpénzfizetés, a fizetési számlák közötti fizetés, a fizetési számlához kötődő készpénzfizetés és a fizetési számla nélküli fizetés. 8. Dereguláció a pénzforgalom lebonyolítása körében. Számos gyakorlati kérdés megoldását részletszabályozás nélkül - a jogalkotók a pénzforgalmi szolgáltatókra bízzák, mely szabályokat a keretszerződésben javasolt rendezni. Az irányelv fizetési műveletek lebonyolítására vonatkozó szabályainak átültetése szükségessé tette, hogy a pénzforgalom lebonyolításáról szóló Rendelet is módosuljon. Az említett jogharmonizációs kötelezettség teljesítése mellett sor került a pénzforgalom lebonyolításáról szóló hatályos 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet előírásainak teljes körű felülvizsgálatára, amelynek során a pénzforgalmi szolgáltatók számára lehetőséget biztosítottak a pénzforgalmi szolgáltatók, illetve ügyfeleik részéről felmerült észrevételek ismertetésére, illetve figyelemmel voltak a jegybanki ellenőrzések tapasztalataira is. 10
9. Jelentősen megváltoznak a pénzforgalom lebonyolításának szabályai amelyeket a Rendelet tartalmaz. a) Szűkül a szabályozási kör A Rendelet nem tartalmazza: az elszámolás-forgalomra vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatására vonatkozó szabályokat, miután azokról a Pft. rendelkezik, mégpedig a hatályos szabályozástól sokszor eltérő módon. Ez különösen a bankszámlakivonatokra vonatkozó részletes rendelkezések hiánya szempontjából lényeges. b) A dereguláció következményeként: Megszűnik a Rendelet mellékletét képező nyomtatványok kötelező használata. A bankok a Pft. és a Rendelet által meghatározott tartalmi feltételek teljesítésére kötelesek, de általában a formát maguk határozzák meg. Kötelesek azonban elfogadni a Rendelet mellékletét képező nyomtatványokon benyújtott megbízásokat. Megszűnik az a szabályozás, hogy csak a hatályos Rendeletben meghatározott fizetési módok alkalmazhatók, az ott meghatározott feltételekkel. A pénzforgalmi szolgáltatók jogosultak a Pft. által meghatározott 4 típusú fizetési módon belül bármiféle altípus alkalmazásában megállapodni ügyfeleikkel, de minden esetben meg kell felelniük a jogszabályokban meghatározott minden általános rendelkezésnek. A Rendelet csak felsorolja a készpénzforgalmon kívüli fizetési módok három típusát a Pft. alapján és e típusok néhány altípusát nevesíti. Meghatározza a két leggyakoribb fizetési mód, az átutalás és a beszedés általános szabályait, továbbá néhány altípusuk különös szabályait. c) Szigorodnak a bejövő átutalásokra vonatkozó rendelkezésre bocsátási és értéknapozási szabályok az EGT-államok devizanemében végrehajtott fizetési műveletek tekintetében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak az EGT-állam pénznemében teljesített, bejövő átutalások esetében a számlájukon történt jóváírásra vonatkozó tudomásszerzést követően haladéktalanul a kedvezményezett rendelkezésére kell bocsátaniuk az összeget (jóvá kell írni a számláján). A pénzforgalmi szolgáltató köteles a számlatulajdonosnak kamatot fizetni az összeg pénzforgalmi szolgáltató számlájára történő beérkezés napjától. d) A kimenő (küldött) tranzakciók körében szigorú jóváírási határidők érvényesülnek az EGT-államon belüli fizetési műveletek esetében. Fontos eleme a szabályozásnak, hogy a kimenő (küldött) tranzakciók esetében egyértelmű határidőket kell alkalmaznia a pénzforgalmi szolgáltatóknak az általuk elvégzendő feladatok tekintetében, annak érdekében, hogy a fizető fél és a kedvezményezett az átutalások esetében nagyobb biztonsággal tudja, mikor ér oda a pénz a címzetthez. A deviza-átutalások esetében konkrét határidőket kell betartaniuk a pénzforgalmi szolgáltatóknak. Ilyen szabály például, hogy az EGT-államon belül az euró átutalásoknak legkésőbb 3 napon belül teljesülniük kell. 11
e) Megváltoznak a fizetési módok elnevezésükben és részben tartalmukban is. Csak három csoportot különböztet meg a Rendelet: Fizetési számlák közötti fizetési módok: az átutalás különösen: o a csoportos átutalás o a rendszeres átutalás o a hatósági átutalás o az átutalási végzés Nem nevesíti, de továbbra is alapesetnek tekinti a leggyakoribb átutalást, a jelenlegi egyszerű átutalást. Nem szabályozza a bankkártyával kezdeményezett átutalást. a beszedés különösen: o a felhatalmazó levélen alapuló beszedés o a váltóbeszedés o a csekkbeszedés o a csoportos beszedés o a határidős beszedés o az okmányos beszedés A jelenleg alkalmazott beszedés típusok közül az azonnali inkasszó e néven megszűnik. Tartalmát tekintve megszűnnek a határozaton, illetve jogszabályon alapuló inkasszók, nevében megszűnik, de azonos tartalommal, csak hatósági átutalásra átkeresztelve és átutalássá átcsoportosítva hatósági átutalási megbízásként él tovább a jelenlegi végrehajtói inkasszó. Amennyiben azonban a bírósági végrehajtás általános feltételei fennállnak, teljesítésre beadhatók maradnak a 2009. november 1. napja előtti végrehajtható okiraton alapuló, pénzforgalmi úton érvényesíthető (2-es indokú) beszedések. a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés o az okmányos meghitelezés (akkreditív) Fizetési számlához kötődő készpénzfizetési módok - különösen: készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátása és beváltása, készpénzbefizetés fizetési számlára, készpénzkifizetés fizetési számláról. Fizetési számla nélküli fizetési mód - különösen: készpénzátutalás 12
Nem sorolja fel nevesítve és/vagy nem szabályozza részletesen a jelenleg alkalmazott fizetési módok közül a fizetést bankkártyával, elektronikus pénzeszközzel, postai készpénz-átutalási megbízással, POS terminálon, kifizetési utalvánnyal történő kiutalással, postai úton pénzforgalmi betétkönyv útján, belföldi postautalvánnyal. pénztárnál való kifizetés postai úton kifizetés, kézbesítéssel. Az ezekre vonatkozó általános szabályokat a Pft. szabályozza, míg a részletes szabályokat a keretszerződésnek célszerű tartalmaznia. f) A fizetési műveletek lebonyolításának szabályait két nagy csoportba osztja: általános szabályok, illetve az EGT-államon belüli fizetési műveletek lebonyolításának különös szabályai. g) Tartalmazza a Pft. rendelkezései alapján kötelező alábbi új illetve kiegészült eljárások lebonyolításának szabályait: Fizetési megbízás visszautasítása Fizetési művelet összegének védelme (a levonás nélküli teljesítés szabálya) Értéknapozás A fizetési művelet összegének rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok. Hatósági átutalás Átutalási végzés h) Teljesítési elemeket különböztet meg a pénzforgalmi szolgáltató feladatai körében, szabályozva a benyújtás, az átvétel, az értéknapozás, a befogadás és a ráháruló feladatok elvégzését. 10. Megváltoznak a végrehajtás szabályai a pénzforgalmat érintő rendelkezéseikben. A Pft. elfogadásával egyidejűleg került sor a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítására, mely a pénzforgalmi végrehajtás, azaz az inkasszós rendszer átalakítását foglalja magában. A bankokra is kiható eredménye kétirányú. Számlavezetői oldalról a változás az inkasszók banki okmányvizsgálati kötelezettségének, és az ebből eredő banki felelősségnek és reklamációknak a megszűnését jelenti, míg hitelezői / követelésérvényesítési szempontból azzal jár, hogy végrehajtható okiraton (közjegyzői okirat, bírósági határozat) alapuló igényeit a bank is csak önálló bírósági végrehajtó beiktatásával tudja érvényesíteni. 11. Új működtetési szabályok. Az átalakuló pénzforgalmi szabályozás keretében új jogszabályok rendelkeznek a fizetési rendszer működtetésére vonatkozó tárgyi, technikai, biztonsági és üzletmenet 13
folytonossági követelményekről (19/2009. (VIII. 6.) Rendelet), valamint a fizetési rendszer működtetését végző szervezetek üzletszabályzatára és szabályzataira vonatkozó követelményekről (20/2009. (VIII. 6.) Rendelet). E Rendeletek a pénzforgalmi elszámolóház (Giro) és az országos fizetési rendszert működtető MNB pénzforgalmi tevékenységére vonatkozóan nyújtanak keretszabályozást. A Rendelet nem tartalmaz rendelkezéseket a hitelintézetek közötti bankszámlanyitásra vonatkozóan, mert azt a kötelező jegybanki tartalék kiszámításának, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról szóló, módosított 10/2005. (VI. 11.) MNB rendelet rendezi. Újdonságok a szabályozásban ami eddig nem volt A bemutatott szabályozási elvek, valamint a hatályos és az új szabályozás összehasonlítása részletesen összefoglalva láttatja, milyen újdonságokat hoz a pénzforgalmi szabályozás 2009. november 01-től. Legfontosabb újdonsága az alapvető szemléletváltozás és következménye, ami eddig nem volt, azaz a dereguláció a pénzforgalomban. A szemléletváltozás az újdonság, amely várhatóan a legnagyobb nehézséget okozza majd a pénzforgalom minden résztvevője számára. Erőteljesen érinti tehát mind a pénzforgalmi szolgáltatókat és ezen belül a bankokat, mind pedig az ügyfeleket Az újdonságok a gyakorlatban: új típusú pénzforgalmi szolgáltatók lehetséges piacra lépése, az ügyfelek széles körű előzetes tájékoztatása, a nevesített néhány tranzakció helyett fizetési műveletek, a fizetési műveletek ügyfél általi jóváhagyása, a fizetési műveletek helyesbítése, a visszatérítés (refund), a hatósági átutalás. A bankok főbb feladatai az új pénzforgalmi szabályokkal kapcsolatban Pénzforgalmi szolgáltatásuk kötelező á t a l a k í t á s a - tartalmában és formájában egyaránt. IT-rendszerük kötelező átalakítása, alkalmazkodva a megváltozott szabályozáshoz. Ügyfél-kapcsolati rendszerük átalakítása, több vonatkozásban: o üzletszabályzatok, általános szerződési feltételek, egyedi ügyfélszerződések, kondíciós listák, hirdetmények, stb. módosítása, a meglévő és az új ügyfelek vonatkozásában is; o call center szolgáltatásuk, ügyfélszolgálatuk módosítása; o internetes és mobil csatornáik használata szabályainak módosítása; Megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása az átalakítás körében. 14
Banki szleng átalakítása munkatársak képzése, oktatása. A fontosabb gyakorlati teendők: a) Megszerkeszteni a fogalomtárat, amely tartalmazza: az új fogalmak definícióját, a jelenlegi és az új fogalmak egymás közötti megfeleltetését, a megmaradó jelenlegi fogalmak definícióját, kiemelve az esetleges módosulásokat b) A pénzforgalmi szolgáltatások ügyfelek felé való teljesítése/lebonyolítása körében: Gap-analízis: Meghatározni a teljesítés lebonyolításának szabályait, mindenekelőtt azt, hogy a Pft-ben, illetve a Rendeletben előírt kötelező határidőket és a levonás nélküli teljesítést biztosítja-e a Bank. Szükség szerint végrehajtani a módosításokat a banki rendszerekben, valamint a végrehajtási folyamatokban. c) A visszatérítés (refund) körében: (szabályait a Pft. tartalmazza, de a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának részeként szorosan összekapcsolódik a R szabályaival) Dönteni alkalmazásának banki rendjéről, Kialakítani a banki folyamatot, Szabályozni. d) Meghatározni a bank által alkalmazni kívánt fizetési módokat, elvégezni a gapanalízist, kialakítani a hiányzó szabályokat, eljárási rendet, módosítani a jelenleg hatályos szabályokat (inkasszó, felhatalmazó levél); e) Kialakítani a hatósági átutalási megbízás és az átutalási végzés befogadásának és a kapcsolódó végrehajtásnak a rendjét; f) Meghatározni a bank által használni kívánt nyomtatványok tartalmát és formáját lehetőség szerint a jelenlegi nyomtatványok minimális módosításával; g) Dönteni a pénzforgalmi szolgáltatások árazásáról és ezek alapján módosítani a kondíciós listákat/hirdetményeket; h) A pénzforgalmi szolgáltatások teljesítésének /lebonyolításának belső, banki folyamatai körében: Gap-analízis: Áttekinteni minden banki folyamatot a pénzforgalmi szolgáltatások körében, meghatározni a szabályozási igényeket a folyamatok elemeiben (pl. a fizetési megbízás benyújtásának, a fizetési megbízás átvételének, a fizetési megbízás befogadásának, a fizetési megbízás teljesítésének körében, Szükség szerint kialakítani az új szabályokat, illetve módosítani a meglévő szabályokat (ügyviteli utasítások, stb.). i) A jogi dokumentálás körében: Gap-analízis: a szabályozási igények feltárása a Pft és a Rendelet kötelező rendelkezései, valamint a célszerűségi megfontolások alapján 15
Dönteni a keretszerződés felépítéséről, az üzletszabályzatok/általános szerződési feltételek rendszeréről, a kondíciós listák/hirdetmények tartalmáról; Meghatározni, hogy az ügyfél-szerződések közül melyeket és milyen tartalommal kell módosítani (pl. hitelszerződésekben a felhatalmazással kapcsolatos rendelkezések, a Bank közvetlen terhelési jogára vonatkozó rendelkezések); Az a)-g) pontokban foglaltak teljesítése során hozott döntések alapján a jogi dokumentáció megszövegezése. j) A változásokról szóló ügyfél-tájékoztatás körében: Dönteni a módjáról és az időpontjáról Dönteni a megvalósítás rendjéről. Elkészíteni az új tájékoztatókat. A felsorolás természetesen csak az általában elvégzendő feladatokat tartalmazza, az átfogó összefoglalás igényével, amelyet minden banknak a saját üzletpolitikája alapján és azokkal összhangban kell véglegesítenie, majd a végrehajtania a külföldi tulajdonosok elvárásaira is tekintettel. 16
II. Szószedet/Szótár/Értelmezések A teljesség igénye nélkül olyan fogalmak jogszabályi meghatározását, illetve egy lehetséges értelmezését tartalmazza, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatás gyakorlatában különösen fontosak AZONNAL A 2009. november 01. napjától hatályos pénzforgalmi jogszabályok a határidők meghatározására többféle megoldást tartalmaznak: megjelölnek pontos időtartamokat (pl. 1 hónap, két hónap, egy év Pft. 15., 17., illetve négy munkanap, következő munkanap Rendelet 8., 10., 17. ), illetve határozószót alkalmaznak. Közülük a leggyakoribbak: azonnal (Pft.10., 15., 17., 60. és Rendelet 21. ), és haladéktalanul(pl. Pft. 9., 23., 24., 26., 27., 30., 32., 33.,39., 40., 42..44., 49., 50., 62., és Rendelet 21.. A határozószók alkalmazása körében problémát okozhat a pontos tartalom, hiszen a pénzforgalmi szolgáltató teljesítése mindig hosszabb-rövidebb folyamat, azaz többkevesebb időigénye van. Kérdéses lehet, hogy a teljesítéshez szükséges időtartam, mint időintervallum hogyan jelenik meg a haladéktalan teljesítés követelményének kielégítése során. ld. még: IDŐTARTAM, IDŐPONT, HALADÉKTALANUL ÁRFOLYAM ld. ÁRFOLYAM és KAMAT ÁRFOLYAM ÉS KAMAT A 2009. november 01-től hatályos pénzforgalmi szabályozás fontos része a kamatra és az árfolyamra vonatkozó, viszonylag nagy számú rendelkezés, amelyet a Pft. tartalmaz, az alábbiak szerint: Pft. Fogalom-meghatározások 2. 5. értéknap: az a nap, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla javára vagy a fizetési számla terhére elszámolt pénzösszeg utáni kamatszámítás szempontjából figyelembe vesz, 23. referencia-árfolyam: pénzforgalmi szolgáltató által közzétett vagy a nyilvánosság számára hozzáférhető pénznemek közötti mindenkori átváltási árfolyam, 24. referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, 17
Az ügyfelek tájékoztatásának, szerződéskötésének és szerződésmódosításának közös szabályai 6. (1) Ha a fizetési művelethez kapcsolódó pénznemek közötti átváltásra a fizetési megbízás megadása előtt kerül sor, és a pénznemek közötti átváltás a fizetés helyén vagy a kedvezményezett által történik, a pénznemek közötti átváltást végző köteles tájékoztatni a fizető felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően az alkalmazandó átváltási árfolyamról és valamennyi ehhez kapcsolódó díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a pénznemek közötti átváltást a fizető félnek jóvá kell hagynia. Keretszerződés Szerződéskötést megelőző tájékoztatás 10. (1) A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet: c) az ellenszolgáltatásra vonatkozóan: cb) a pénzforgalmi szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazandó kamatlábakról és átváltási árfolyamokról, vagy referencia-kamatláb és referencia-árfolyam alkalmazása esetén a tényleges kamat kiszámításának módjáról, és a referencia-kamatláb vagy átváltási árfolyam megállapításának időpontjáról, indexéről vagy alapjáról, valamint cc) erre vonatkozó megállapodás esetén - a 15. (4) bekezdésével összhangban - a referenciakamatláb vagy referencia-árfolyam változásának azonnali alkalmazásáról és az ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségéről; Szerződés formai és tartalmi követelményei 14. (1) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés tartalmazza i) a szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott kamatlábakat és átváltási árfolyamokat, vagy referencia-kamatláb és referencia-árfolyam alkalmazása esetén a tényleges kamat kiszámításának módját, és a referencia-kamatláb vagy átváltási árfolyam megállapításának időpontját, indexét vagy alapját és nyilvánosságra hozatalának helyét; valamint erre vonatkozó megállapodás esetén - a 15. (4) bekezdésével összhangban - a referencia-kamatláb vagy referencia-árfolyam változásának azonnali alkalmazását és az ehhez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget, Szerződés módosítása és megszüntetése 15. (4) A kamatláb vagy átváltási árfolyam módosítására a (2) bekezdés szerinti értesítés nélkül és azonnal is sor kerülhet, ha a felek ezt a lehetőséget a keretszerződésben kikötötték, és a változások a 10. c) pontjának cb) pontjában meghatározott referencia-kamatlábon vagy referencia-árfolyamon alapulnak. (5) A pénzforgalmi szolgáltató a kamatláb változásáról az ügyfelet a 8. -ban és a 9. -ban meghatározott módon köteles tájékoztatni kivéve, ha a keretszerződés szerint abban állapodtak meg, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a tájékoztatást az ügyfél részére meghatározott gyakorisággal és módon adja meg. A kamat vagy árfolyam ügyfél számára előnyös változása esetén a pénzforgalmi szolgáltatót tájékoztatási kötelezettség nem terheli. Utólagos tájékoztatás 23. (1) A pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésen alapuló fizetési megbízás alapján a fizető fél számlájának megterhelését követően, vagy ha a fizető fél a fizetést nem a fizetési 18
számlán keresztül bonyolítja, a fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni: d) a pénzforgalmi szolgáltató által, a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint Egyszeri fizetési megbízás Előzetes tájékoztatás 31. (1) A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról köteles az ügyfelet tájékoztatni: d) a pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési művelet teljesítése során alkalmazandó tényleges vagy referencia-árfolyamról. Utólagos tájékoztatás 32. (1) A pénzforgalmi szolgáltató az egyszeri fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni: d) a pénzforgalmi szolgáltató által a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint Kedvezményezett tájékoztatása 33. (1) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési művelet teljesítését követően a következő adatokról köteles a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni: d) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója által a fizetési művelet teljesítése során alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltást megelőző összegről, valamint Fizetési műveletek helyesbítése, a felelősségi és kárviselési szabályok 46. (1) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója visszatéríti a kedvezményezett által vagy rajta keresztül kezdeményezett, és a fizető fél által jóváhagyott fizetési művelet összegét, ha: a) a jóváhagyás időpontjában a fizető fél a fizetési művelet összegét nem ismerte, és b) a fizetési művelet összege meghaladta azt az összeget, amely a fizető fél részéről az adott helyzetben ésszerűen elvárható volt. (4) A fizető fél nem hivatkozhat az (1) bekezdés b) pontjára a pénznemek közötti átváltással kapcsolatosan, ha az átváltás során a 31. (1) bekezdésének d) pontjában vagy a 10. (2) bekezdése c) pontjának cb) alpontjában foglaltak szerint referencia-árfolyam alkalmazására került sor. 52. Az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója felel az általa nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési műveletért felszámított díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség megtérítéséért, és a kamatbevétel elmaradásáért. Sorbaállítás 61. (2) A hatósági átutalás és átutalási végzés alapján teljesített átutalás teljesítése során a hatósági átutalási megbízásban és az átutalási végzésben szereplő pénznemmel azonos pénznemben vezetett fizetési számlát kell figyelembe venni, ha a fizető fél rendelkezik ilyen pénznemben vezetett fizetési számlával. Ha a fizető fél nem rendelkezik ilyen pénznemben vezetett fizetési számlával vagy az azonos pénznemben vezetett fizetési számlán nem, vagy csak részben volt fedezet, akkor a forintban, majd az egyéb pénznemben vezetett fizetési számlát kell figyelembe venni. Pénznemek közötti átváltás esetén a terhelést végző pénzforgalmi szolgáltató által jegyzett - a pénzforgalmi számla megterhelésének napján érvényes - devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. (3) A terhelést végző pénzforgalmi szolgáltató által nem jegyzett pénznemre szóló, hatósági átutalási megbízás és átutalási végzés esetén e fizetési megbízást forintban kell teljesíteni. A forintra történő átváltást a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a terhelés napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni. 19
Speciális szabály: 6. (1) Ha a fizetési művelethez kapcsolódó pénznemek közötti átváltásra a fizetési megbízás megadása előtt kerül sor, és a pénznemek közötti átváltás a fizetés helyén vagy a kedvezményezett által történik, a pénznemek közötti átváltást végző köteles tájékoztatni a fizető felet a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően az alkalmazandó átváltási árfolyamról és valamennyi ehhez kapcsolódó díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a pénznemek közötti átváltást a fizető félnek jóvá kell hagynia. A Rendelet kizárólag a konverzió körében tartalmaz rendelkezéseket (pl. 10. (4) bek.,16. (1) bek., 40.. ). Jelentőségére tekintettel célszerű a keretszerződésben részletesen meghatározni a kamatokkal és árfolyamokkal kapcsolatos feltételeket, szabályokat. ÁTVÉTEL A fogalmat a pénzforgalmi jogszabályok egyike sem határozza meg, de a pénzforgalmi szolgáltatók kötelezettségei körében részletes rendelkezéseket tartalmaz az átvétellel kapcsolatban a Pft. (10. (1) bek. bd) pontja, 14. (1) bek. f) pontja, 23. (1) bek., 32. (1) bek., 38. (1) bek., 60. (2) bek., 62. (1) bek., 64. (5) bek., )továbbá a Rendelet - az átvétel időpontjára és joghatályára vonatkozóan (5., 7. (7) bek., 9., 14., 17., 18., 22., 37. ) A Rendelet 23. -a az átvételt nem a pénzforgalmi szolgáltató, hanem az ügyfél tevékenységeként értelmezve tartalmaz kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató számára. A felsorolt jogszabályi rendelkezésekkel összhangban célszerű a keretszerződésben részletes feltételeket rögzíteni az átvétellel kapcsolatosan, megfontolva, hogy azok szolgáltatástípusonként, csatornánként eltérőek is lehetnek. BANKHIBA miatti helyesbítés 2009. november 01. napjától alapvetően megváltozik a bankhiba miatti helyesbítésre vonatkozó jogi szabályozás. A pénzforgalmi jogszabályokban nem szerepel az a lehetőség, hogy a bank vagy bármely pénzforgalmi szolgáltató megterhelheti az ügyfele fizetési számláját a számlatulajdonos rendelkezése nélkül, téves bejegyzés helyesbítése érdekében. A jogszerű megoldás a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján beszámítási jog érvényesítése a pénzforgalmi szolgáltató részéről, amelyről célszerű rendelkezni a keretszerződésben. BANKSZÁMLA ld. FIZETÉSI SZÁMLA BEFOGADÁS A fogalmat a pénzforgalmi jogszabályok egyike sem határozza meg, de a pénzforgalmi szolgáltatók kötelezettségei körében részletes rendelkezéseket tartalmaz a befogadással kapcsolatban a Pft. (10. (1) bek. bd) pontja, 14. (1) bek. f) pontja,), továbbá a Rendelet (6.. 7. (5) bek., (7) bek., 9., 31. (2) bek., 20