Tartalomjegyzék. 1. Bevezető... 1. 2. Az információs rendszerek világa... 5. 3. Az információs rendszerek felépítése... 31

Hasonló dokumentumok
Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

Közigazgatási informatika tantárgyból

IBM felhő menedzsment

Információ menedzsment

Vezetői információs rendszerek

VIR alapfogalmai. Előadásvázlat. dr. Kovács László

Történet John Little (1970) (Management Science cikk)

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében):

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

Tudásalapú információ integráció

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

Elosztott rendszer architektúrák

Mikor és hogyan érdemes virtualizálni?

stratégiai kutatási terve

Autóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András

Tartalomjegyzék. Előszó... xi. 1. Bevezetés Mechanikai, elektromos és logikai jellemzők... 13

Nyilvántartási Rendszer

SDL Trados szervermegoldások. Szekeres Csaba SDL Trados partner M-Prospect Kft.

Informatikai projektellenőr szerepe/feladatai Informatika / Az informatika térhódítása Függőség az információtól / informatikától Információs

A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban

Kommunikáció. 3. előadás

Infor PM10 Üzleti intelligencia megoldás

Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások

Üzleti folyamatok rugalmasabb IT támogatása. Nick Gábor András szeptember 10.

01. gyakorlat - Projektalapítás

COMPANY PROFILE SZOFI ALGORITHMIC RESEARCH KFT

ALKALMAZÁS KERETRENDSZER

Információs társadalom

Szoftver újrafelhasználás

A kormányzati informatika konszolidációja. Vályi-Nagy Vilmos. Helyettes államtitkár

Everything Over Ethernet

Szoftver-technológia II. Szoftver újrafelhasználás. (Software reuse) Irodalom

Sikerünk kulcsa: az információ De honnan lesz adatunk? Palaczk Péter

VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK. Debrenti Attila Sándor

Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások ANMS. távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés

Gazdasági informatika alapjai

Az információs rendszerek adatai

Megfelelés a PSD2 szabályozásnak, RTS ajánlásokkal Electra openapi

Tartalomjegyzék. Bevezetés. 1. A.NET 3.5-keretrendszer 1. A korszerű alkalmazások felépítésének kihívásai... 2

Alapismeretek. Tanmenet

AAI projekt. Megvalósíthatósági vizsgálat alatt

Az Agrodat.hu szenzorhálózat kommunikációs/távközlési rendszerének tervezési tapasztalatai

Hálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás.

Komponens alapú fejlesztés

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Az információs rendszerek adatai

A virtualizáció a modern vállalati informatikai infrastruktúra alapja

Folyamatok. 6. előadás

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Az MTA Cloud a tudományos alkalmazások támogatására. Kacsuk Péter MTA SZTAKI

ADATBÁZISOK ADATBÁZIS-KEZELŐ RENDSZEREK. Debrenti Attila

Felhőszolgáltatások megvalósítása PureSystems eszközökön

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Microsoft SQL Server telepítése

Létesítményüzemeltetés a gyakorlatban Korszerű létesítménygazdálkodási eszközök

Folyamatmodellezés és eszközei. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék

Alapismeretek. Tanmenet

LIBRA: a programozott fejlődés

META. a földügyi folyamatok tükrében. Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály

Szombathely Város Vezetõi Döntéstámogató Rendszere VDIR-STAT.

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Web:

ÜDVÖZÖLJÜK A HaXSoN BEMUTATÓN!

hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba

SZOLGÁLTATÁS ORIENTÁLT ARCHITEKTÚRÁK (SOA)

<Insert Picture Here> Közeli jövőkép az üzleti intelligenciáról

Előadók: Angyal Gergely (Raiffeisen), tesztelési csoportvezető Kováts Márton (KFKI), szenior rendszermérnök

Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2018 Informatika

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben

Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon

NAGY TELJESÍTM. Szerzők Dévai. István Automatizálási. és s Alkalmazott Informatikai Tanszék

ERserver. iseries. Az iseries Access for Windows használatának megkezdése

Banki informatika. Pázmány Péter Katolikus ITK. Kada Zsolt

SZOFI ALGORITHMIC RESEARCH KFT

alkalmazásfejlesztő környezete

VIRTUALIZÁCIÓ KÉSZÍTETTE: NAGY ZOLTÁN MÁRK EHA: NAZKABF.SZE I. ÉVES PROGRAMTERVEZŐ-INFORMATIKUS, BSC

Takács Gábor mérnök informatikus, okl. mérnöktanár

WEB2GRID: Desktop Grid a Web 2.0 szolgálatában

Nyílt forráskódú integrált vállalatirányítási rendszerek. Pető István Vállalatirányítási rendszerek március 10.

Rendszermodernizációs lehetőségek a HANA-val Poszeidon. Groma István PhD SDA DMS Zrt.

Quadro Byte Zrt.

Nagy bonyolultságú rendszerek fejlesztőeszközei

Novell ZENworks Configuration Management. Néhrer János konzultáns Novell PSH Kft.

TOGAF elemei a gyakorlatban

VvAaLlÓóSs IiıDdEeJjȷŰű OoDdSs goldengate alapokon a magyar telekomban

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

Oracle9i Alkalmazás Szerver Üzleti folyamat integráció. Molnár Balázs Vezető értékesítési konzultáns Oracle Hungary

Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata:

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell

Tartalomjegyzék. Köszönetnyilvánítás. 1. Az alapok 1

Adatbázis rendszerek 7. előadás State of the art

A Magyar Posta Zrt Hyper-V infrastruktúrája. Bene Zsolt Infrastruktúra fejlesztő rendszermérnök Magyar Posta ZRT

Könyvtári címkéző munkahely

Programrendszerek tanúsítása szoftverminőség mérése

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

Folyamatok rugalmas irányítása. FourCorm Kft.

Projekt beszámoló. Könyvelési Szakértői Rendszer Kifejlesztése Repetitív Könyvelési Feladatok Szabályalapú Feldolgozására

Felhasználók hitelesítése adatbiztonság szállításkor. Felhasználóknak szeparálása

Átírás:

1. Bevezető... 1 2. Az információs rendszerek világa... 5 2.1. Definíciók és alapfogalmak... 6 2.2. A vállalati alkalmazások közös tulajdonságai... 9 2.3. IT-megoldások bevezetése... 12 2.4. Az információs rendszerek típusai... 13 2.4.1. Szervezeti hierarchiát követő csoportosítás... 14 2.4.2. Csoportosítás a partnerek szerepköre szerint... 15 2.5. Vállalati alkalmazások adatfeldolgozási teljesítménye... 17 2.6. Elosztott és párhuzamos feldolgozás... 19 2.6.1. Skálázhatóság és rendszer-optimalizálás... 20 2.6.2. A párhuzamos feldolgozás jellemzői... 21 2.6.3. A párhuzamosítás mértékei... 23 2.7. Kérdések és válaszok... 26 3. Az információs rendszerek felépítése... 31 3.1. Mi a rendszer-architektúra?... 31 3.2. Történeti áttekintés... 32 3.2.1. Infrastrukturális fejlődés... 33 3.2.2. A korai alkalmazásfejlesztés alakulása... 35 3.2.3. Az 1990-es évek... 36 3.2.4. A 2000-es évek és napjaink... 38 3.3. Központosított és elosztott rendszerek... 40 3.3.1. A központosított rendszerek előnyei... 41 3.3.2. A központosított rendszerek problémái... 43 3.3.3. Az elosztott rendszerek előnyei és hátrányai... 44 3.4. Architekturális tervezési minták... 46 3.4.1. Kliens-szerver architektúra... 47 3.4.2. A rétegszerkezet... 48 3.4.3. Alternatív megoldások... 50 3.5. Az információs rendszerek csoportosítása architektúra alapján... 53 3.6. Kétrétegű architektúrák... 54

3.7. Háromrétegű architektúrák... 56 3.7.1. A rétegek szétválasztása... 57 3.7.2. A rétegek elhelyezése... 57 3.8. A rétegszerkezet kiterjesztése... 60 3.9. Kérdések és válaszok... 61 4. A kliensoldal... 65 4.1. Vastagkliens-megoldások... 65 4.2. Vékonykliens-megoldások... 68 4.2.1. Vékonyklienstípusok és általános tulajdonságok... 69 4.2.2. Böngészőre épülő vékonykliens-alkalmazások... 71 4.2.3. Áttérés vastagkliensről vékonykliensre... 74 4.3. Okoskliens-megoldások... 76 4.3.1. Szoros és laza csatolás... 77 4.3.2. Szolgáltatásorientált architektúra... 78 4.3.3. Szolgáltatásorientált architektúra követelményei... 79 4.3.4. Új igények a kliensoldali fejlesztésben... 82 4.3.5. Az okoskliensek jellemzői... 84 4.3.5.1. Helyi erőforrások használata... 85 4.3.5.2. Hálózati erőforrások használata... 85 4.3.5.3. Nem folyamatos hálózati kapcsolat támogatása... 86 4.3.5.4. Intelligens telepítés és szoftverfrissítés... 86 4.3.5.5. Alkalmazkodás változatos kliensplatformokhoz... 87 4.3.6. Okosklienstípusok... 88 4.4. Mobilkliens-megoldások... 90 4.4.1. A mobilkliensek jellemzői... 91 4.4.2. Mobilkliensek teljesítménye... 93 4.5. A különféle kliensarchitektúrák értékelése... 94 4.6. Kérdések és válaszok... 96 5. Nagy teljesítményű rendszerek... 99 5.1. Történeti áttekintés... 100 5.1.1. A teljesítménynövelés útjai... 101 5.1.2. A párhuzamosítás története... 104 5.1.3. Mai párhuzamos architektúrák... 106 5.1.4. Nagy teljesítményű számítási rendszerek csoportosítása... 108 5.1.4.1. A szuperszámítógépek csoportosítása... 109 5.1.4.2. Elosztott rendszerek... 111 vi

5.2. Hagyományos SIMD-szuperszámítógépek... 113 5.2.1. Vektorprocesszor-alapú architektúrák... 113 5.2.2. Hosszú utasításszavú architektúrák... 115 5.2.3. Masszívan párhuzamos feldolgozás... 118 5.3. Szálszintű párhuzamosítást alkalmazó MIMD-számítógépek... 121 5.3.1. Processzorok és a memóriák sebességviszonyai... 122 5.3.1.1. A cache-memóriák működése... 124 5.3.1.2. Memóriaterületek leképezése... 127 5.3.1.3. A többprocesszoros rendszerek skálázási problémái... 129 5.3.2. Központi memóriavezérlős architektúrák... 132 5.3.3. SMP-architektúrák... 134 5.3.4. Az SMP-architektúrák kiterjesztése... 136 5.3.5. Cache-koherens NUMA-architektúrák... 138 5.3.6. Nem cache-koherens NUMA-architektúrák... 144 5.4. Klaszterek... 146 5.4.1. Klaszterek típusai és főbb tulajdonságai... 148 5.4.2. Hardverfelépítés... 150 5.4.3. Összekapcsoló hálózatok... 151 5.4.3.1. Kommunikációs hardverek... 152 5.4.3.2. A szoftver szerepe... 154 5.5. Nagy teljesítményű rendszerek összehasonlítása... 155 5.6. Kérdések és válaszok... 160 6. Hibatűrő rendszerek... 163 6.1. Az elérhetőség definiálása... 164 6.1.1. Alapfogalmak... 165 6.1.2. Összetett rendszerek elérhetősége... 166 6.1.3. Hibatűrő rendszerek... 167 6.2. A megbízhatóság növelésének eszközei... 168 6.3. A megbízhatóság szintjei... 170 6.4. A hibalehetőségek kezelése... 174 6.4.1. Modellek és előfeltevések... 174 6.4.2. Tipikus hibaforrások és védekezési módszerek... 176 6.4.3. A tartalékképzés gyakorlati korlátai... 179 6.5. Gazdaságossági értékelés... 181 6.5.1. A rendszerleállás ára... 182 6.5.2. Értékbecslési és megtérülési modell... 184 6.5.3. Számpélda... 186 vii

6.6. Hibatűrő klaszterezés... 189 6.6.1. Az átkapcsolási folyamat tulajdonságai... 190 6.6.2. A klaszterkonfiguráció építőelemei... 193 6.6.2.1. Szerverek... 193 6.6.2.2. Hálózatok... 194 6.6.2.3. Háttértárak... 195 6.6.2.4. Alkalmazások... 196 6.6.3. Hidegtartalék-konfiguráció... 197 6.6.4. Közös háttértárat használó melegtartalék- konfiguráció... 199 6.6.4.1. Életjelek és automatikus monitorozás... 200 6.6.4.2. Hálózati identitás átvétele... 202 6.6.5. Közös háttértár nélküli melegtartalék- konfiguráció... 204 6.6.6. Két vagy több aktív csomóponttal rendelkező konfigurációk... 206 6.6.6.1. Aktív-aktív konfiguráció... 207 6.6.6.2. Kettőnél több csomópontból álló klaszterek... 209 6.6.6.3. Szolgáltatáskörnyezet-alapú tárkezelés... 211 6.6.7. Párhuzamosan működő azonos szerepű csomópontok... 213 6.7. Egyéb klaszterezési kérdések... 215 6.7.1. A tudathasadás problémaköre... 215 6.7.2. Szolgáltatásátadások tervezése... 217 6.7.3. Klasztervezérlő szoftverek szerepe... 219 6.8. Kérdések és válaszok... 220 7. Vállalati rendszerek gazdaságos üzemeltetése... 223 7.1. A virtualizálás... 224 7.1.1. Erőforrás-virtualizálás... 225 7.1.2. Platformvirtualizálás... 228 7.1.3. Virtuális munkakörnyezetek... 229 7.2. Teljes számítógépek virtualizálásának módszerei... 230 7.2.1. Alkalmazásszintű virtualizálás... 231 7.2.2. Virtualizálás operációsrendszer-szinten... 232 7.2.3. Emuláció... 233 7.2.4. Paravirtualizálás... 234 7.2.5. Virtualizálás hardvertámogatással... 236 7.2.5.1. Az AMD Pacifica architektúrája... 237 7.2.5.2. Monolitikus és mikrokernelalapú hypervisorok... 239 7.3. Virtualizálás vállalati rendszerekben... 240 7.3.1. A virtualizálás motivációi... 240 7.3.2. Szerverkonszolidáció és hatásai... 241 7.3.3. A virtualizálás kihasználásának egyéb területei... 246 viii

7.3.4. Tipikus szolgáltatások... 248 7.3.4.1. Virtuális gépek központi adminisztrációja... 248 7.3.4.2. Virtuális környezetbe illesztést támogató eszközök... 249 7.3.4.3. Dinamikuserőforrás-menedzsment... 250 7.3.4.4. Biztonsági mentések és szolgáltatások mozgatása pillanatképekkel... 251 7.3.4.5. Közös háttértárak és klaszterezési támogatás... 252 7.4. Számítógépfelhők... 254 7.4.1. A felhőalapú szolgáltatások jellemzői... 257 7.4.1.1. Előnyök... 257 7.4.1.2. Hátrányok... 259 7.4.2. A felhőalapú szolgáltatások típusai... 260 7.4.2.1. Infrastruktúraszolgáltatás... 261 7.4.2.2. Platformszolgáltatás... 263 7.4.2.3. Alkalmazásszolgáltató és adatkezelő felhők... 264 7.4.2.4. Nyilvános és magánfelhők... 266 7.5. Kérdések és válaszok... 267 8. Alkalmazásintegráció... 273 8.1. Történeti áttekintés... 273 8.2. Az alkalmazásintegráció okai... 275 8.3. Az integráció előnyei és korlátai... 276 8.4. Az integrációs folyamat kockázatai... 278 8.5. Az alkalmazásintegráció folyamata... 280 8.5.1. Elemzési fázis... 281 8.5.2. Koncepciókészítés... 283 8.5.3. Tervezés... 284 8.5.4. Megvalósítási fázis... 284 8.5.5. Bevezetési fázis... 285 8.6. Kérdések és válaszok... 286 9. Egyedi alkalmazáspárok integrációja... 287 9.1. Mit is integrálunk?... 287 9.2. Alkalmazáspárok összekapcsolása... 290 9.3. Integrációtípusok alkalmazásrétegek szerint... 293 9.3.1. Integráció az adatelérési rétegben... 294 9.3.2. API-szintű integráció... 296 9.3.2.1. Szolgáltatástípusok... 297 9.3.3. Metódusszintű integráció... 298 9.3.3.1. Keretrendszerek... 300 ix

9.3.4. Integráció a felhasználói felület szintjén... 301 9.3.4.1. A megvalósítás alapvető lépései... 303 9.3.4.2. A felhasználói felület mint gépi interfész... 304 9.4. Az integrációs típusok összehasonlítása... 305 9.5. Kérdések és válaszok... 306 10. Vállalati alkalmazások tömeges integrációja... 309 10.1. Pragmatikus és empirikus integrációs típus... 309 10.2. Alkalmazásintegráció és tervezési minták... 311 10.3. Kommunikációs architektúrák... 312 10.3.1. A spagettiprobléma... 313 10.3.2. A bevált megoldások... 315 10.3.3. Integrációs alternatívák... 316 10.3.4. Köztesrendszer-alapú alkalmazásintegráció... 319 10.3.5. Az integrációs központ... 321 10.3.5.1. Tervezési minták az integrációs központokban... 321 10.3.5.2. Az integrációs központok tulajdonságai... 323 10.3.6. Üzletifolyamat-kezelés... 325 10.3.6.1. Az üzleti folyamatok kezelésének megvalósítása... 326 10.3.6.2. Az üzletifolyamat-kezelő rendszerek felépítése... 329 10.3.7. Kommunikációs architektúrák értékelése... 331 10.4. Az alkalmazásintegráció koncepciós szintjei... 333 10.4.1. Közvetlen, adatkapcsolati szinten megvalósított integráció... 334 10.4.2. Szolgáltatásszintű integráció... 334 10.4.3. Üzletifolyamat-szintű integráció... 337 10.5. Kérdések és válaszok... 338 11. Közös kommunikációs környezet: a middleware... 341 11.1. A köztesrendszerek kialakulása... 341 11.2. Köztesrendszertípusok... 342 11.2.1. Adatbázis-alapú köztesrendszerek... 343 11.2.1.1. Adatbázis-alapú köztesrendszerek felépítése... 345 11.2.1.2. JDBC rendszer... 347 11.2.1.3. OLE DB... 349 11.2.1.4. Nem hívásinterfész-alapú köztesrendszer-megoldások... 350 11.2.2. Tranzakciós rendszerek... 353 11.2.2.1. Tranzakciók... 354 11.2.2.2. Kétfázisú véglegesítés... 355 11.2.2.3. Tranzakciós rendszerek működése... 357 11.2.2.4. Szabványok tranzakciós rendszerekben... 359 11.2.2.5. Alkalmazásszerverek... 359 x

11.2.3. Távoli eljáráshívások... 362 11.2.3.1. Az RPC működése... 362 11.2.3.2. Az RPC-t használó alkalmazások kialakítása... 364 11.2.3.3. Példaalkalmazás... 366 11.2.3.4. A DCE... 367 11.2.3.5. Az RPC-protokoll értékelése... 368 11.2.4. Komponensalapú rendszerek... 369 11.2.4.1. A komponensrendszerek felépítése... 371 11.2.4.2. A DCOM és a CORBA... 372 11.2.4.3. A DCOM működése... 373 11.2.4.4. A DCOM használata... 374 11.2.5. Üzenetorientált köztesrendszer... 376 11.2.5.1. Az üzenetközpontok szerepe... 378 11.2.5.2. A közzétételelőfizetés-modell... 379 11.2.5.3. Gyakorlati megvalósítás... 380 11.2.5.4. MSMQ... 383 11.2.5.5. MQSeries... 384 11.2.6. Saját készítésű köztesrendszer-megoldások... 386 11.2.7. Köztesrendszer-megoldások áttekintése... 387 11.3. Kérdések és válaszok... 389 12. Vállalatirányítási rendszerek... 391 12.1. Vállalati folyamatok lefedése dobozos termékekkel... 391 12.2. A vállalatirányítási rendszerek bevezetése... 393 12.2.1. Telepítés és használatbavétel... 393 12.2.2. Tesztelés... 394 12.2.3. Felépítés és kiegészítők... 395 12.2.4. Integráció más alkalmazásokkal... 397 12.3. Gyakorlati példa: betekintés az SAP-környezetbe... 399 12.3.1. Interfészek... 400 12.3.2. SAP-alkalmazáskörnyezet... 401 12.3.3. ABAP... 403 12.3.3.1. OPEN SQL... 404 12.3.4. SAP elérése külső rendszerekből... 406 12.3.4.1. Az SAP natív interfészei... 407 12.3.4.2. Kapcsolódás Java-környezethez... 408 12.3.4.3. Kapcsolódás.NET-környezethez... 409 12.3.4.4. Az SAP egyéb szabványos interfészei... 411 12.4. Kérdések és válaszok... 411 xi

13. Információintegráció... 413 13.1. Az információintegráció folyamata... 414 13.2. Döntéstámogató rendszerek... 416 13.2.1. A döntéstámogató rendszerek áttekintése... 416 13.2.2. A döntéstámogató rendszerek osztályozása... 418 13.2.3. A döntéstámogató rendszerek eszközei... 419 13.3. Adattárház-építés... 421 13.3.1. Az operatív adatok felhasználásának problémái... 421 13.3.2. Az üzleti intelligencia... 423 13.3.3. Az adattárház-építés menete... 426 13.3.4. Adattárház-építés támogatása a relációs adatmodellben... 428 13.3.4.1. Multidimenziós adatmodell... 428 13.3.4.2. Relációs adatok indexelése adattárházakban... 431 13.4. Az adat-előkészítési technikák... 433 13.4.1. Adattisztítás... 434 13.4.1.1. A hiányzó értékek kezelése... 434 13.4.1.2. Zaj-, redundancia- és inkonzisztenciaszűrés... 436 13.4.2. Az attribútumok transzformálása... 439 13.4.2.1. Normalizálás... 439 13.4.2.2. Diszkretizálás... 440 13.4.3. Adatredukciós eljárások... 441 13.4.3.1. A tárhely csökkentését szolgáló eljárások... 442 13.4.3.2. A feldolgozandó elemek számosságának csökkentése... 442 13.4.3.3. A feldolgozandó elemek méretének csökkentése... 443 13.5. Kérdések és válaszok... 444 14. Alaptechnikák a döntéstámogató rendszerekben... 447 14.1. OLAP... 447 14.1.1. Műszaki problémák az OLAP rendszerekben... 449 14.1.2. A multidimenziós adatmodell prezentálása és tárolása... 450 14.1.3. Műveletek az OLAP-kockával... 452 14.1.4. Az előkalkuláció szerepe... 454 14.1.4.1. Az adatbázis-robbanás... 457 14.1.4.2. Az előkalkuláció mértékének helyes megválasztása... 460 14.1.5. Szállítók és piaci részesedésük... 461 14.2. Adatbányászat... 462 14.2.1. Módszertan és architektúra... 464 14.2.2. Osztályozás... 466 14.2.2.1. Minőségi paraméterek... 467 14.2.2.2. Osztályozási módszerek... 468 xii

14.2.3. Klaszterezés... 470 14.2.3.1. Minőségi paraméterek... 471 14.2.3.2. Klaszterezési módszerek... 472 14.2.4. Társítási feladatok... 476 14.2.4.1. Társítási szabályok leírása és értékelése... 477 14.2.4.2. Módszerek társítási szabályok keresésére... 479 14.2.5. Szállítók és piaci részesedésük... 481 14.3. Kérdések és válaszok... 482 Rövidítésjegyzék... 484 Fogalomjegyzék... 488 Irodalomjegyzék... 495 Tárgymutató... 503 xiii