Mik költségek? Mik költségek? Mik költségek? Mik költségek? Mik költségek? A termelés költségei. Teljes bevétel. Teljes költség.

Mik költségek? A termelés költségei Mankiw: A közgazdaságtan alapjai, 1. fejezet Teljes bevétel Az a (pénz)mennyiség, amit a vállalat a termékei eladása után kap Teljes költség A termeléshez felhasznált tényezők összességének piaci értéke Profit Teljes bevétel teljes költség Mik költségek? Mik költségek? Költségek, mint alternatív költségek Valaminek az ára, az amiről lemondunk megszerzése érdekében Vállalat termelési költsége Tartalmazza az összes alternatív költségét Az output előállításának Költségek, mint alternatív költségek Közvetlen (explicit) költségek Olyan termelési tényezők (inputok) költségei, melyekért a vállalat pénzzel fizet Közvetett (implicit) költségek Olyan termelési tényezők (inputok) költségei, melyekért a vállalat nem fizet pénzt Mik költségek? Mik költségek? A tőkeköltség, mint alternatív költség Közvetett (implicit) költség Meg nem szerzett kamatbevétel Megtakarításként birtokolt vagy Beruházott Pénzügyi tőkéből Könyvelők nem jelzik költségként Gazdasági profit Teljes bevétel összes költség Explicit és implicit (közvetlen és közvetett) költségek egyaránt Számviteli profit Teljes bevétel összes explicit költség 1

Közgazdászok 1 kontra könyvelők Termelés és költségek Egy vállalat elemzésénél a közgazdászok figyelembe vesznek minden alternatív költséget, míg a könyvelők csak az explicit költségeket. Így hát a gazdasági profit kisebb a számviteli profitnál. Termelés és költségek Termelési függvény Kapcsolat Felhasznált termelési tényezők és Termelt mennyiség között Termelés növekedésével ellaposodik Racionális emberek a határon gondolkodnak Határtermék Az output növekménye Egy további egységnyi input felhasználása esetén Termelési függvény és teljes sütigyára 1 költség: Caroline Csökkenő határtermék Egy termeléséi tényező határterméke csökken a tényezőből használt mennyiség növekedésével Teljes-költség görbe Munka határterméke Kapcsolat a termelt mennyiség és az összes költség között Termelt mennyiség növekedésével egyre meredekebbé válik Caroline termelési függvénye 9 és teljesköltség-görbéje Output mennyisége (a) Termelési függvény Teljes (b) Teljesköltség-görbe költség (süti/óra) 1 1 1 1 Termelési függvény $9 1 Teljesköltség-görbe 1 Dolgozók száma 1 1 1 1 Output mennyisége (süti/óra) Az a) ábrán látható termelési függvény a felbérelt munkások száma és a termelt output közötti kapcsolatot mutatja. A vízszintes tengely, a munkások száma az 1. táblázat első oszlopa míg a függőleges tengely, a termelt output mennyisége a táblázat második oszlopa. A munkások számának növekedésével a termelési függvén ellaposodik, ami a csökkenő határterméket tükrözi. A b) ábra teljesköltség-görbéje a termelt mennyiség és a termelés költsége közti kapcsolatot írja le. A vízszintes tengely, a termelt mennyiség az 1. táblázat. oszlopa, míg a függőleges tengely, a teljes költség a hatodik oszlop. A teljes költség görbe az output mennyiségének növekedésével egyre meredekebbé válik, a csökkenő határtermék miatt. 11 Dolgozók száma 1 Output (óránként gyártott süti mennyisége) 9 1 1 1 1 1 Gyár költség e $ Dolgozó k költsége (bér) $ 1 Költségek különböző mércéi Fix költség Nem függ a termelt mennyiségtől Változó költség A termelt mennyiségtől függően változik Átlagos fix költség (AFC) Inputok teljes költsége (gyár + dolgozók költsége) Fix költség elosztva a termelt mennyiséggel Átlagos változó költség(avc) Változó költség elosztva a termelt mennyiséggel 1 $ 9 1

Költségek különböző mércéi: Conrad kávéboltja Kávé mennyisége (csésze/ óra) 1 9 1 Teljes költsé g $....... 9. 11. 1.9 1. Fix költsé g $........... Változ ó költség $... 1...... 9.9 1. Átlagos fix költség - $. 1. 1........ Átlagos változó költség - $.......9 1. 1.1 1. Átlagos teljes költség - $. 1.9 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. Határköltség $....9 1.1 1. 1. 1. 1.9.1 Conradteljesköltség-görbéje Teljes költség $1. 1. 1. 1. 11. 1. 9........ 1. Teljesköltség-görbe 1 9 1 Output mennyisége (csésze kávé / óra) 1 A vízszintes tengely, a termelt mennyiség a. táblázat 1. oszlopa, míg a függőleges tengely, a teljes költség, a táblázat. oszlopa. A. ábrához hasonlóan a teljesköltség-görbe egyre meredekebbé válik a csökkenő határterméknek köszönhetően. 1 Költségek különböző mércéi Átlagos teljes költség () Teljes költség és termelt mennyiség hányadosa Átl. Teljes költség = Teljes költség / mennyiség = TC / Q Határköltség () Teljes költség növekedése A termelés egységnyi növelésének következtében Határköltség = Teljes költség változása / Termelt mennyiség változása 1 = TC / Q Költségek különböző mércéi Átlagos teljes költség Egy átlagos termék előállításának költsége Ha a költségek egyenlően oszlanak el a termékek között Határköltség Teljes költség növekedése A termelés egységnyi növelésének következtében 1 Költségek különböző mércéi Költséggörbék és alakjaik Növekvő határköltség Csökkenő határtermék miatt U-alakú átlagköltség görbék: = AVC + AFC AFC mindig csökken az output növelésével AVC általában nő az output növelésével Csökkenő határtermék Az U alja: Annál a mennyiségnél, melynél az átlagköltség minimális 1 Költségek különböző mércéi Költséggörbék és alakjaik Hatékony méret Az az output mennyiség mely az átlagos teljes költséget minimalizálja Kapcsolat és közt < : Átlagköltség csökken > : Átlagköltség növekszik A határköltség görbe, az átlagos teljesköltség-görbét a minimumában metszi 1

Conradátlagköltség és határköltség görbéi Költségek $....... 1. 1. 1. 1.... AVC AFC Költségek különböző mércéi Tipikus költséggörbék Határköltség nő az output növelésével Átlagos teljesköltség-görbe U alakú A határköltség görbe a minimumában metszi az átlagos teljes költség görbét. 1 9 1 Output mennyisége (csésze kávé / óra) Az ábra Conrad kávéboltjának átlagos teljes költség (), átlagos fix költség (AFC), átlagos változó költség (AVC) és határköltség () görbéit mutatja. A görbék mind a. táblázat adataiból lettek felrajzolva. A görbék három dolgot mutatnak, mely a legtöbb vállalatra jellemző: (1.) A határköltség emelkedik (.) Az átlagos teljesköltség-görbe U alakú. (.) A határköltség görbe a minimumában metszi az átlagos teljes költség görbét. Egy tipikus vállalat költséggörbéi Költség $... 1. 1.. AFC 1 1 1 Output mennyisége Sok vállalatnál tapasztalható növekvő határtermék, mielőtt az csökkeni kezdene. Ennek eredményei az itt láthatóakhoz hasonló költséggörbék. Vegyük észre, hogy a határköltség és az átlagos változó költség először zuhan, Átlagos mielőtt emelkedni teljes kezdene. költség rövid-és hosszútávon rövidtávon rövidtávon rövidtávon hosszútávon kis gyárral közepes gyárral nagy gyárral $1, 1, Méretgazdaságosság Állandó mérethozadék 1, 1, AVC Autók száma/ nap,,túl nagy méret 19 1 Költségek rövid- és hosszútávon Sok döntés van, ami Rövid távon rögzített Hosszútávon változtatható Vállalatok rugalmasabbak hosszú távon Hosszú távú költség görbék Különböznek rövidtávútól Sokkal laposabbak Rövid távú költség görbék Hosszú távún vagy a felett helyezkednek el Költségek rövid- és hosszútávon Méretgazdaságosság Hosszú távú teljesköltség-görbe csökken az output növekedésével Növekvő specializáció Állandó mérethozadék Hosszú távú teljesköltség-görbe nem változik az output mennyiségének változásával Mivel hosszú távon a fix költségek is változtathatóak, a rövidtávú teljesköltség-görbe különbözik a hosszútávútól.

Költségek rövid- és hosszútávon Túl nagy méretnek köszönhető hatékonyság veszteség (diseconomies of scale) Hosszú távú teljesköltség-görbe növekszik az output növekedésével Növekvő koordinációs problémák Költségek fajtái, Összefoglalás: Kifejezés Explicit költség Implicit költség Fix költség Változó költség Teljes költség Átlagos fix költség Átlagos változó költség Átlagos teljes költség Határköltség Definíció Pénzfizetéssel járó költség Pénzfizetéssel nem járó költség A termelt mennyiségtől nem függő költség A termelt mennyiséggel változó, attól függő költség Az összes felhasznált input piaci értéke Fix költség és termelt mennyiség hányadosa Változó költség és termelt mennyiség hányadosa Teljes költség és termelt mennyiség hányadosa Termelt mennyiség egységnyi növelésének köszönhető költségnövekedés Matematikai jelölés FC VC TC = FC + VC AFC = FC / Q AVC = VC / Q = TC / Q = TC / Q Mi a versenyzői piac? Vállalatok a versenyzői és a monopol piacokon Mankiw: A közgazdaságtan alapjai, 1-1. fejezet A verseny jelentése Versenyzői piac Piac sok eladóval és vevővel Azonos termékek Mindegyik vevő és eladó árelfogadó A vállalatok szabadon léphetnek be és ki a piacról Mi a versenyzői piac? Versenyző vállalat bevétele Profit maximalizálása Összes bevétel összes költség Összes bevétel= ár * mennyiség = P ˣ Q Output mennyiségével arányos Átlagos bevétel Összes bevétel és eladott mennyiség hányadosa Mi a versenyzői piac? Versenyző vállalat bevétele Határbevétel Egy újabb egység eladásával keletkező bevételtöbblet Versenyző vállalatoknál Átlagbevétel= P Határbevétel= P 9

1 Mennyisé g (Q) 1 gallon (P) $ Teljes bevétel (TR=P ˣ Q) $ 1 1 Átlagbevétel (AR=TR/Q) $ Teljes, átlag-, határbevétel versenyzői vállalatoknál Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata Határbevétel (MR= TR/ Q) $ Profitmaximalizálás egyszerű példája Profit maximalizálása Annak a mennyiségnek termelése, ahol a teljes bevétel és teljes költség különbsége a legnagyobb Határbevétel és határköltség összevetése MR > termelés növelése MR < termelés csökkentése Profitmaximalizálás: számpélda 1 Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata Mennyisé g (Q) gallons 1 Teljes bevétel (TR) $ 1 1 Teljes költség (TC) $ 1 1 Profit (TR- TC) -$ 1 1 Határbevétel (MR= TR/ Q) $ Határköltség (= TC/ Q) $ 9 Profit változás a (MR- ) $ 1-1 - - A határköltség-görbe és a kínálati döntés görbe emelkedő görbe U alakú görbe a minimumában metszi görbét P = AR = MR Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata 1 A határköltséggörbe és a kínálati döntés Profitmaximalizálás három általános szabálya: Ha MR > növelni kell a termelést Ha > MR csökkenteni kell a termelést Ha MR = kibocsátás profitmaximalizáló szintje Profitmaximalizálás versenyző vállalat esetén Költség és bevétel P=MR 1 =MR 1 A vállalat annál a mennyiségnél maximalizálja profitját, ahol a határköltség megegyezik a határbevétellel. AVC P=AR=MR Q 1 Az ábrán a határköltséggörbe () az átlagköltséggörbe (AC) és az átlagos változó költség (AVC) görbéjét mutatja. Továbbá a piaci árat (P), ami megegyezik az átlag- és a határbevétellel (AR,MR). Q 1 mennyiségnél, MR 1 határbevétel nagyobb 1 határköltségnél, tehát a termelés növelése megnöveli a profitot. Q mennyiségnél határköltség nagyobb MR határbevételnél, így a termelés csökkentése növeli a profitot. A profitmaximalizáló mennyiség Q max ott található, ahol a vízszintes áregyenes metszi a határköltséggörbét. Q MAX Q

Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata A határköltséggörbe és a kínálati döntés Határköltséggörbe Megmutatja, hogy bármely adott ár mellett mennyi terméket kíván eladni a termelő Ez a kínálati görbe Határköltség és a versenyző vállalat kínálati görbéje P P 1 AVC Q 1 Q P 1 ár P -re változása a vállalat profitmaximalizáló mennyiségét Q 1 -ről Q -re növeli. Mivel a határköltséggörbe megmutatja a kínált mennyiséget bármely adott ár mellett, ez a kínálati görbe. Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata Üzembezárás Rövid távú döntés termelés befejezéséről Bizonyos időre Jelenlegi piaci kondíciók miatt Fix költségeket továbbra is fizetni kell Kilépés a piacról Hosszú távú döntés piac elhagyásáról Vállalatnak nem kell semmit sem fizetnie már Versenyző vállalat rövid távú 9 kínálati görbéje Költségek 1. Rövid távon a vállalat....de bezár, ha P<AVC. -n termel, ha P>AVC,... AVC A vállalat rövid távú üzembezárási döntése TR = teljes bevétel VC = változó költség Vállalat döntése: Üzembezárás, ha TR<VC (P<AVC) Versenyző vállalat rövid távú kínálati görbéje A határköltséggörbe AVC felett szakasza Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata Kiömlött tej és más elsüllyedt költségek Elsüllyedt költség Már elköltött pénz, elkövetett tett Vissza nem szerezhető Döntéshozáskor figyelmen kívül kell hagyni Rövid távon a versenyző vállalat kínálati görbéje a határköltséggörbe AVC feletti szakasza. Ha az ár AVC alá zuhan, a vállalat jobban jár az üzem bezárásával. 1

Majdnem üres éttermek és szezonon kívüli mini golf Étterem legyen-e nyitva ebédidőre? Fix költségek Irreleváns Rövid távon elsüllyedt költségek Változó költség releváns Zárva tartás, ha ebédből származó bevétel < változó költség Kinyitás, ha bevétel > változó költség Mini golf pálya üzemeltetője Fix költségek figyelmen kívül hagyása Nyitva tartás, ha bevétel > változó költség Versenyző vállalat hosszú távú kínálati görbéje Költség 1. Hosszú távon a vállalat....de kilép, ha P< -n termel, ha P>,... Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata Vállalat hosszú távú döntése piacra be/kilépésről Piac elhagyása, ha Teljes bevétel < teljes költség; TR < TC Azaz: P < Piacra lépés, ha Teljes bevétel > teljes költség; TR > TC Azaz: P > Versenyző vállalat hosszú távú kínálati görbéje Határköltséggörbe Átlagköltség feletti része Profitmaximalizálás és a versenyző vállalat kínálata Profit mérése Ha P > Profit = TR TC = (P ) ˣ Q Ha P < Veszteség = TC - TR = ( P) ˣ Q = Negatív profit Hosszú távon a versenyző vállalat kínálati görbéjea határköltséggörbe () átlagos teljes költség görbe () feletti része. Ha ár az átlagos teljes költség alá zuhan, a vállalat jobban jár, ha elhagyja a piacot. Profit, mint az ár és az átlagos teljes költség közötti terület (a) Vállalat nyereséggel (b) Vállalat veszteséggel P Profit P=AR=MR Q (profitmaximalizáló mennyiség) Az ár és az átlagos teljes költés közötti színezett terület a vállalat profitját szemlélteti. A téglalap magassága az ár és az átlagos teljes költség különbsége (P-), a szélessége a termelt mennyiség (Q). Az (a) ábrán az ár az átlagos teljes költség felett van, tehát a vállalatnak pozitív a profitja. A (b) ábrán az ár alacsonyabb, tehát a vállatnak vesztesége van. P Loss Q (veszteség-minimalizáló mennyiség) P=AR=MR Kínálati görbe versenyzői piacon Rövid táv: piaci kínálat rögzített számú vállalat esetén Rövid táv a vállalatok száma rögzített Minden vállalat ott termel, ahol P = P > AVC: kínálati görbe az Piaci kínálat Vállalatok által kínált mennyiségek összege

Rövid távú piaci kínálat $. 1. (a) Egyéni vállalati kínálat 1 (vállalat) Rövid távon a vállalatok száma rögzített. Ennek eredménye képpen a piaci kínálati görbe, amit a (b) ábra mutat, az egyéni határköltséggörbéket tükrözi, melyek az (a) ábrán láthatóak. Ebben az esetben a piacon 1 vállalat van, a piacon kínált mennyiség az egyes vállalatok által kínált mennyiség ezerszerese. Hosszú távú piaci kínálat (a) Vállalatok profit állapota (b) Piaci kínálat P= minimuma (vállalat) $. 1. (b) Piaci kínálat 1,, Kínálat (piac) Hosszú távon, a vállalatok addig lépnek ki- illetve be a piacról/ a piacra, míg nullára nem viszik a profitot. Ennek eredménye képpen az ár meg fog egyezni az átlagos teljes költésg minimumával, ahogy az az (a) ábrán látható. A vállalatok száma úgy alkalmazkodik, hogy biztosítja az összes kereslet kielégítését. A hosszú távú kínálat görbe ennél az árnál vízszintes, ahogy a (b) ábrán is látható. Kínálat 9 (piac) 1 Kínálati görbe versenyzői piacon Hosszú táv: piaci kínálat ki- és belépéssel Hosszú táv vállalatok ki- és beléphetnek Ha P > vállalatok pozitív profittal Új vállalatok lépnek be Ha P < vállalatok negatív profittal Vállalatok hagyják el a piacot Ki- és belépések akkor fejeződnek be, ha Piacon lévő vállalatok: gazdasági profit (P = ) Mivel = : hatékony méret Hosszú távú kínálati görbe tökéletesen rugalmas Vízszintes minimumában Kínálati görbe versenyzői piacon Miért maradnak a versenyző vállalatok az üzletágban, ha a profitjuk? Profit = teljes bevétel teljes költség Teljes költség tartalmazza az összes alternatív költséget Profit mentes egyensúly Gazdasági profit Számviteli profit pozitív Kínálati görbe versenyzői piacon Kereslet megváltozása rövid és hosszú távon Piac hosszú távú egyensúlyban P = minimuma gazdasági profit Kínálat növekedése Keresleti görbe felfele tolódik Rövid távon Nagyobb mennyiség Magasabb ár: P > pozitív gazdasági profit Kínálati görbe versenyzői piacon Kereslet megváltozása rövid és hosszú távon Rövid távon megjelenő pozitív gazdasági profit miatt Hosszú táv vállalatok lépnek be a piacra Rövid távú kínálati görbe jobbra tolódik visszaesik minimumába megnő Mivel több vállat van a piacon Hatékony méret 9

P 1 Kereslet növekedése rövid és hosszú távon Piac 1. A piac hosszútávú egyensúlyból indul Rövid távú kínálat, S 1 A (a) Initial Condition Hosszú távú kínálat P 1 Vállalat. ahol a vállalat profitja. Kereslet növekedése rövid és hosszú távon (b) Piac. Aztán a kereslet növekedése felviszi az árat S 1 (b) Short-Run Response B P P A P Hosszú távú kínálat 1 P 1 Vállalat. ami rövid távon profitot generál. D Kereslet, D 1 D 1 Q 1 (piac) (vállalat) A piac hosszú távú egyensúlyból indul, amit az (a) ábra A pontja jelöl. ebben az egyensúlyban minden vállalat profitot ér el, és az ár megegyezik az átlagos teljes költség minimumával. Kereslet növekedése rövid és hosszú távon (c) (c) Long-Run Piac Vállalat P P 1. Mikor a profit belépést ösztönöz, a kínálat megnő, az ár esik, S 1 A Q 1 B Q C Q D 1 Response D S Hosszú távú kínálat (piac) Ez a belépés a rövidtávú kínálati görbét jobbra tolja S 1 -ből S -be, ahogy a (C) ábrán látható. Az új hosszútávú egyensúlyban (C pont) az ár visszatért P 1 -be, de az eladott mennyiség Q -ra nőtt. A profit ismét, az ár ismét az átlagos teljes költség minimuma, de a piacon több vállalat van, kielégítve a nagyobb keresletet. P 1. visszaállítva a hosszútávú egyensúlyt (vállalat) Q 1 Q (piac) (vállalat) A (b) ábra mutatja mi történik rövid távon, amikor a kereslet D 1-ről D -re nő. Az egyensúly A-ból B-be mozdul, az ár P 1- ről P -re nő, és a piacon eladott mennyiség Q 1-ről Q -re nő. Mivel így az ár meghaladja az átlagos teljes költséget, a vállalatok profitot érnek el, ami idővel új vállalatokat ösztönöz a piacra való belépésre. Kínálati görbe versenyzői piacon Miért lehet a hosszútávú kínálat pozitív meredekségű? A termeléshez használt néhány erőforrás lehet, hogy csak limitált számban elérhető Kínált mennyiség növekedése növekvő költségek növekvő ár Vállalatok különböző költséggel működhetnek Néhány vállalat hosszú távon is nyereséges lehet Hosszú távú kínálati görbe Rugalmasabb, mint a rövidtávú Miért jönnek létre monopóliumok? Monopólium Olyan vállalat, mely termékének egyetlen eladója, közeli helyettesítők nélkül meghatározó Belépési korlátok Monopol erőforrások Állami szabályozás Termelési folyamat 9 Miért jönnek létre monopóliumok? Monopol erőforrások A termeléshez használt egyik kulcs tényező csak a vállalat számára érhető el Magasabb ár Állami szabályozás Állam nyújt kizárólagos jogokat egy vállalatnak egy termék gyártására Állam által létrehozott monopóliumok Szabadalmak és szerzői jogok Magasabb árak, nagyobb profit 1

Miért jönnek létre monopóliumok? Termelési folyamat Egy vállalat olcsóbban tudja a terméket előállítani, mint ha többen termelnék Természetes monopólium Azért jön létre, mert egy vállalat az egész piacot el tudja látni Alacsonyabb költséggel, mint vagy több vállalat Méretgazdaságosság a termelés releváns szintjén 1 Monopólium termelési és árazási döntése Monopólium vs. verseny Monopólium meghatározó Egyedüli termelő Negatív meredekségű kereslet Piaci keresleti görbe Versenyző vállalat elfogadó Sok termelő közül egy Kereslet vízszintes egyenes (ár) Monopólium termelési és árazási döntése Monopólium bevétele Teljes bevétel = ár * mennyiség Átlagos bevétel Eladott egységre jutó bevétel Teljes bevétel / mennyiség Határbevétel Output további egységére jutó bevétel Teljes bevétel növekedése az output egységnyi növelése esetén Negatív is lehet Mindig: MR < P Méretgazdaságosság, 1 mint a monopóliumok oka Költségek Átlagos teljes költség Output mennyisége Ha egy vállalat átlagos teljes költség görbéje folyamatosan csökken, a vállalat természetes monopólium lehet. Ebben az esetében, ha a termelés több vállalat közt oszlik meg, minden vállalat kevesebbet termel és az átlagos teljes költségek megnőnek. Eredményképp, egy vállalat tud bármilyen adott mennyiséget a legolcsóbban termelni. Keresleti görbék versenyző és monopol vállalatok esetén (a) Versenyző vállalat keresleti görbéje (b) Monopolista keresleti görbéje Output mennyisége Mivel a versenyző vállalatok árelfogadók, lényegében vízszintes keresleti görbével szembesülnek, ahogy az az (a) ábrán látható. Mivel a monopólium a piac egyetlen eladója, ő a negatív meredekségű keresleti görbével szembesül, mint a (b) ábrán látható. Eredményképp a monopóliumnak alacsonyabb árat kell ajánlania, ha többet akar eladni. Monopólium 1teljes, átlagos és határbevétele Víz mennyisége (Q) gallons 1 (P) $11 1 9 Kereslet Teljes bevétel (TR=P ˣ Q) $ 1 1 Átlagos bevétel (AR=TR/Q) - $1 9 Kereslet Határbevétel (MR= TR/ Q) $1 - - Output mennyisége 11

Monopólium termelési és árazási döntése növelése Kibocsátási hatás Q nagyobb lesz Teljes bevétel megnő Hatás az árra P alacsonyabb lesz Teljes bevétel csökken Mivel MR < P MR görbe keresleti görbe alatt Monopólium termelési és árazási döntése Monopólium keresleti és határbevétel-görbéi $11 1 9 Kereslet (átlagbevétel) 1-1 - - 1 Víz mennyisége Határbevétel - A keresleti görbe azt mutatja meg, miként hat a termelt mennyiség a jószág árára. A határbevétel-görbe az mutatja meg miként változik a vállalat bevétele, ha a termelés 1 egységgel nő. Mivel az összes eladott egység ára csökken a termelés növelésével, a határbevétel mindig az ár alatt van. Profitmaximalizálás Ha MR > termelés növelése Ha > MR termelés csökkentése Profitmaximalizálás Olyan mennyiség termelése, ahol MR= Határbevétel-görbe és határköltséggörbe metszéspontja Költség és bevétel Monopol ár Monopólium profitmaximalizálása.... És a keresleti görbe megadja az ehhez a mennyiséghez tartozó árat B A Határköltség 1. Az MR és görbék metszéspontja meghatározza az egyensúlyi mennyiséget Kereslet Átlagos teljes költség Határbevétel 9 Monopólium termelési és árazási döntése Profitmaximalizálás Tökéletes verseny: P=MR= = határköltség Monopólium: P>MR= > határköltség Monopólium profitja Profit = TR TC = (P ) ˣ Q Q 1 Q MAX Q Egy monopólium akkor maximalizálja a profitját, ha olyan mennyiséget választ, ahol a határköltség megegyezik a határbevétellel. (A pont) Ez után a keresleti görbét használja annak az árnak meghatározásához, mely mellett a fogyasztók az adott mennyiséget vásárolják meg. (B pont) Monopolista profitja Költség és bevétel Határköltség Monopol ár Átlagos teljes költség E D Monopólium profitja B C Q MAX Határbevétel Átlagos teljes költség Kereslet 1 A BCDE téglalap terület megegyezik a monopol vállalat profitjával. A téglalap magassága (BC) az ár és az átlagos teljes költség különbsége, ami megegyezik az egy egységre jutó profittal. A téglalap alapja (DC) az eladott termékek száma. 1

Monopóliumok jóléti költsége Teljes többlet Egy piac eladóinak és vevőinek gazdasági jóléte Fogyasztói és termelői többlet összege Fogyasztói többlet Fogyasztók fizetési hajlandósága És általuk tényleges fizetett ár különbsége Termelői többlet Termelők által kapott ár És termelési költségek különbsége A kibocsátás hatékony szintje Költség és bevétel Monopolista költsége Vevők értékelése Vevők értékelése Határköltség Monopolista költsége Kereslet (vevők értékelése) Vevők értékelése Hatékony Vevők értékelése kisebb nagyobb termelők mennyiség termelők költségeinél költségeinél Egy jóindulatú társadalmi tervező, aki a piac teljes többletét akar maximalizálni a kibocsátás olyan mennyiségét választaná, ahol a keresleti és a határköltséggörbe metszi egymást. Ez alatt a szint alatt a határvevő számára a jószág értéke (amit a keresleti görbe jelképez) nagyobb lenne a jószág előállításának határköltségénél. E felett a szint felett a határvevő értékelése Monopólium kisebb lenne -nél. hatékonyság vesztesége Költség és bevétel Monopol ár Holtteher veszteség Monopol mennyiség Hatékony mennyiség Határköltség Határbevétel Kereslet Mivel a monopólium a határköltségénél magasabb árat szab meg, nem minden olyan fogyasztó veszi meg a terméket, aki az áránál többre értékeli. Tehát a monopólium által termelt és eladott mennyiség a társadalmilag hatékony szint alatt van. A holtteherveszteséget a keresleti görbe és a határköltséggörbe közötti háromszög területe jelképezi. (Melyek a vásárlók értékeléseit, illetve a monopol termelő költségeit tükrözik) Monopóliumok jóléti költsége A holtteherveszteség Jótékony (társadalmi) tervező teljes többletet maximalizálja Olyan mennyiség termelése, ahol Határköltséggörbe metszi a keresleti görbét P= ár megszabása Monopóliumok jóléti költsége A holtteherveszteség Monopólium Ott termel ahol: = MR Társadalmilag hatékonynál kevesebbet termel P> árat szab meg Holtteherveszteség Keresleti görbe és görbe közötti terület. Monopóliumok jóléti költsége Monopólium profitja: társadalmi költség? Monopólium Magasabb profit Nem a gazdasági jólét csökkentője Nagyobb termelői többlet Kisebb fogyasztói többlet Monopólium profitja Nem társadalmi probléma 1

diszkrimináció diszkrimináció Üzleti gyakorlat Ugyanazon termék különböző árakon történő értékesítése különböző fogyasztók számára Profit növelése diszkrimináció diszkrimináció pár jellemzője 1. Racionális stratégia Profitnövelő Minden fogyasztónak a rezervációs árához közeli ár megszabása Nagyobb volumenű értékesítés, mint egy ár esetén 9 diszkrimináció diszkrimináció pár jellemzője. Fogyasztók fizetési hajlandóság alapján történő szétválaszthatóságát igényli Bizonyos piaci erők megakadályozhatják a vállalat árdiszkriminációját Arbitrázs jószág megvásárlása egyik piacon és másikon értékesítése, magasabb áron. Gazdasági jólétet növelheti Monopol árazásból származó hatékonyságveszteséget megszüntetheti Több fogyasztóhoz jut el a jószág Magasabb termelői többlet (magasabb profit) Jólét árdiszkriminációval 9 és 1 nélküle (a) Monopolista egy árral (b) Monopolista tökéletes árdiszkriminációval Monopol ár Profit Fogyasztói többlet Holtteherveszteség Határbevétel Határköltség Kereslet Profit Határköltség Kereslet diszkrimináció diszkrimináció elemzése Tökéletes árdiszkrimináció Minden fogyasztónak különböző ár megszabása Pontosan a rezervációs ár (fizetési hajlandóság) Monopolista A teljes többletet megszerzi (Profit) Nincs holtteherveszteség diszkrimináció nélkül Egyetlen ár> Fogyasztói többlet Termelői többlet (Profit) Holtteherveszteség diszkrimináció Példák árdiszkriminációra Mozijegy Repülőjegy Kuponok Pénzügyi segély i kedvezmény Eladott mennyiség Eladott mennyiség Az (a) ábrán egy egyetlen árat alkalmazó monopolista látható. A piacon létrejövő teljes többlet megegyezik a profit (termelői többlet) és a fogyasztói többlet összegével. A (b) táblázat egy olyan monopolistát ábrázol, mely tökéletes árdiszkriminációt tud alkalmazni. Mivel a fogyasztói többlet, a teljes többlet megegyezik a vállalat profitjával. A két ábrát összevetve láthatjuk, hogy a a tökéletes árdiszkrimináció növeli a profitot, a teljes többletet és csökkenti a fogyasztói többletet. 1

Verseny vs monopólium: Összehasonlító összegzés Hasonlóság Vállalat célja Maximalizálás szabálya Elérhet-e profitot rövidtávon? Verseny Profitmaximalizál ás MR= Igen Monopólium Profitmaximalizálá s MR= Igen Pénzügyi és számviteli alapismeretek Különbségek Vállalatok száma Határbevétel Jólét-maximalizáló outputot állít elő? Belépés hosszútávon? Elérhet-e profitot hosszútávon? diszkrimináció lehetséges? Sok MR=P P= Igen Igen Nem Nem Egy MR<P P> Nem Nem Igen Igen ELTE IK FSZ képzés Készítette: Major Klára ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék 1. Mi a pénzügy? A pénzügy azt tanulmányozza, hogyan allokálják az emberek a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat az időben a költségek és hasznok egyaránt az időben elosztva jelentkeznek ugyanakkor a pénzáramok pontos időzítése és összege egyaránt bizonytalan A pénzügy ismerete segít bennünket ezen bizonytalan pénzáramlások értékelésében A pénzügyi rendszer A döntések megvalósításában az egyéneket a pénzügyi rendszer segíti = azon piacok és intézmények összessége, amelyek a pénzügyi szerződések, eszközök és kockázatok cseréjének lebonyolításában vesznek részt. A háztartások pénzügyi döntései Fogyasztási és megtakarítási döntések Befektetési/beruházási döntések Finanszírozási döntések Kockázatkezelési döntések. Vállalatok pénzügyi döntései A vállalatok pénzügyi döntéseivel foglalkozó ág az ún. vállalati pénzügy (corporate finance) A vállalatok alapvető pénzügyi döntése arra irányul, hogy mely üzletágban tevékenykedjenek: ezt határozza meg a stratégiai terv a stratégiai terv akár radikálisan is változhat az időben a vállalat üzleti tevékenységét a termékek, technológiák és fogyasztók (célközönség) összességével is meghatározhatjuk (megj.: eddig ezt csináltuk) Pénzügyi és számviteli ismeretek -- 1. előadás 1

. Üzleti szervezetek formái Egyszemélyes vállalkozás egy személy vagy család tulajdonában lévő vállalat a cég eszközei és forrásai a tulajdonos személyes eszközei és forrásai korlátlan felelősség alacsony adminisztratív költségek Társas vállalkozás legalább két személy által tulajdonolt vállalkozás. A társasági szerződésben kerül rögzítésre a döntéshozatal módja valamint a vállalat nyereségének és veszteségének felosztási elvei is. A tulajdonosok személyében bekövetkező váltzozás a régi társasági szerződés felbontását és egy új megalkotását igényli Üzleti szervezetek formái Részvénytársaság a tulajdonosoktól különálló jogi személyiség szerezhet vagyont, kölcsönt vehet fel, perelhet és perelhető és szerződéseket köthet nem kell feloszlatni, ha a részvények gazdát cserélnek a részvényesek választják az igazgatókat akik kinevezik a menedzsereket fizet társasági adót (a tulajdonos kétszeresen is adózik) korlátozott felelősség A pénzügyi rendszer A pénzügyi döntések mindig a pénzügyi rendszer keretein belül születnek A pénzügyi rendszerek különböznek országonként és változnak az időben A jelenlegi pénzügyi rendszerek működésének általános elveit tekintjük át A piacok földrajzi elhelyezkedése néhány piaci eszköznek területileg is koncentrált piaca alakult ki, pl. a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények, stb. a legtöbbször azonban a pénzügyi eszközök piacának nincs konkrét elhelyezkedése, ilyen pl. az ún. over-thecounter vagy off-exchange piacok (kötvények, részvények, deviza) A pénzügyi közvetítés A pénzügyi rendszer olyan cégeket nevezünk pénzügyi közvetítőknek, amelyek elsődleges üzleti tevékenysége pénzügyi termékek árusítása és/vagy pénzügyi szolgáltatások nyújtása például: bank (folyószámla, megtakarítási számla, hitelnyújtás ) befektetési társaságok (befektetési alapok ) biztosító társaságok (életbiztosítás ) Többlettel rendelkező egységek Piacok Közvetítők Hiánnyal rendelkező egységek 1

Pénzügyi piacok: az alapvető pénzügyi eszközök Adósság (kötvények és hitelek) rögzített jövőbeni kifizetést ígér Részvények (US: Common Stock/ UK: Shares) korlátozott felelősség az eszközök maradványértékére szóló követelés (a hitelezők kifizetése után) Derivatívák (Opciók, forwardok, futuresek) Olyan értékpapírok, amelyek értéküket más értékpapírokból származtatják Lejárat szerint Pénzpiac Főleg adósság jellegű eszközök, kormányzati vagy más vállalati kibocsátásúak Magas likviditású: gyorsan készpénzzé konvertálható Tőkepiac Részvények és egy évnél hosszabb lejáratú kötvények Pénzügyi piacok változói Kamatlábak Valutaárfolyamok Tőzsdeindexek Infláció és reálkamatláb Infláció és reálkamatláb Nominál árak és hozamok Az árak és hozamok a pénz (hazai fizetőeszköz) mennyiségében vannak kifejezve Reál árak és hozamok Az árak és a hozamok a vásárlóerővel vannak kifejezve i = nominál ráta r = reál ráta π = inflációs ráta Nominálból reál 1+ i = ( 1+ r) ( 1+ π ) i π r = 1+ π A pénz időértéke Mai Ft többet ér, mint jövőben várt Ft bevétel, mivel: a mai pénzünket befektethetjük és így a jövőre kamattal növelt értéke fog rendelkezésre állni (pl. banki betétben) a pénz vásárlóereje változhat az infláció hatására, így a jövőbeni Ft kevesebbet ér, mint ma a jövőbeni pénz mindig bizonytalan 1

1. Kamatos kamat A kamatos kamat számítás révén tudunk kapcsolatot teremteni egy mai pénzösszeg jelenértéke (PV) és jövőbeni értéke között (FV) Gyakorlatilag annak a kiszámítását igényli, hogy a jelenbeli pénzösszeg mekkora értékre növekszik az adott kamatláb mellett befektetve Példa: Ft befektetése 1%-os kamatlábon Év Számítás Összeg 1. év (1+,1),Ft. év,x(1+,1),ft. év,x(1+,1),ft. év,x(1+,1,ft ) Összegezve Az alábbi jelöléseket alkalmazzuk: i: kamatláb n: a beruházás élettartama PV: jelenértéke FV: jövőbeni értéke FV = PV ( 1+ i) n Példa: egyszeri összeg jövőértéke Bankjában %-os kamatlábon tudja lekötni megtakarítását évre. A jelenlegi megtakarítása 1,Ft, mennyit fog ez érni év múlva? n FV = PV (1 + i) = 1 (1 +.) = 1,911111 Egyszeri összeg jelenértéke FV = PV FV PV = ( 1+ i) n ( 1+ i) n Példa: Egyszeri összeg jelenértéke Nyomdaüzeméért,eFt-t ajánlottak, amely két év múlva lesz esedékes. Az adott kockázatok mellett legalább %-os hozamot vár el. Mekkora lesz az ajánlat jelenértéke? FV PV = (1 + i) = 9,1 9Ft n = (1 +,) 1

Példa: több időszakos pénzáramlás Tegyük fel, hogy egy vállalkozásról tudjuk, hogy három éven keresztül minden évben 1 millió Ft gazdasági profitot termel. A harmadik év végén pedig e Ft-ért el lehet adni a vállalkozás gépeit, ingatlanjait. Megvásárolnánk-e ezt a vállalkozást, millió Ft-ért? Példa: több időszakos pénzáramlás Pénzáramlás (Cash-Flow): 1. időszak. időszak. időszak 1M Ft 1 M Ft 1+, M Ft Hibás gondolkodás: 1+1+1+,=, M Ft >, M Ft, tehát megvásárolnánk. Helyes gondolkodás: PV=1+1/1,1+1,/1,1 =,1 M Ft <, M Ft, tehát NEM vásárolnánk meg. Az infláció és a jelenértékszámítás Jelölések i nominál kamatláb r reálkamatláb π az inflációs ráta Korábban tanultuk, hogy 1+ i i 1+ r = r = 1+ π 1+ π π Illusztráció Mekkora a reálkamatláb, ha a nominálkamatláb % és az inflációs ráta %? 1+ i i π 1+ r = r = 1+ π 1+ π,, r = =, =,% 1, A reálkamatláb határozza meg a megtakarítás vásárlóértékének a növekedését. A nem várt infláció haszna az adósoknak Tfel, Ön hitelt vesz fel 1,Ft összegben % kamatlábra. A törlesztés reálértéke (mai pénzben) 1,*1,/ (1+inflációs ráta) Ha a tényleges infláció a várt % lesz, akkor a kölcsön reálköltsége 11,Ft Ha a tényleges infláció 1% lesz, akkor a kölcsön reálköltsége 91,1Ft A nem várt infláció hasznot hajt az adósoknak A számvitel területei Beszámolórendszer Leltározás Költség- és önköltségszámítás Kalkulációs tevékenység Információszolgáltatás Vezetői döntéshozatal támogatása Elemzés 19

A pénzügyi beszámoló részei Mérleg Eredménykimutatás (Cash-flow kimutatás) Kiegészítő melléklet Könyvvizsgálói záradék A vagyonmérleg vagyon összetétel szerinti vizsgálat: milyen vagyonelemekkel rendelkezünk eredet szerinti vizsgálat: ki a tulajdonos, honnan származik a vagyon nagyon egyszerű tankönyvi mintaesettel tárgyaljuk Robinson vagyonmérlege Robinson és Péntek vagyonmérlege Eszköz Forrás Bungalló 1 Saját vagyon Szerszámok Háziállatok Összesen Összesen Megérkezik Péntek a szigetre, akinek életkezdését megsegítendő, Robinson kölcsönbe adja szerszámainak és háziállatainak a felét. Készítsük el Péntek és Robinson vagyonmérlegét a tranzakció után. Eszköz Péntek vagyonmérlege Forrás Szerszámok 1 Kölcsön Robinsontól Háziállatok Összesen Összesen Eszköz Robinson vagyonmérlege Forrás Bungalló 1 Saját vagyon Szerszámok 1 Háziállatok Kölcsön Pénteknek Összesen Összesen A főkönyvi könyvelés rendszere Főkönyvi könyvelés (szintetikus könyvelés): értékben vezetett összesített nyilvántartás Analitika: részletező mennyiségi és értékbeni nyilvántartás az analitika feladást készít a főkönyvi könyvelés számára a feladás csak bizonylat alapján történhet könyvelni csak bizonylat alapján lehet A bizonylatok A bizonylat a gazdasági eseményekről készített, hitelt érdemlő okirat. külső/belső, elsődleges/másodlagos a bizonylatnak tartalmaznia kell a számviteli törvény által előírt alaki és tartalmi részeket bizonylat megnevezése, azonosítója kiállító gazdálkodó megnevezése gazdasági művelet megnevezése, tartalma, mennyiségi és értékbeni kiállítás dátuma, stb. minden olyan adat, amit jogszabály előír.

A könyvviteli számla könyvviteli (főkönyvi) számla: olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos nyilvántartására szolgál Makroökonómiai alapismeretek Mankiw: A közgazdaságtan alapjai, 1-1. fejezet Tartozik Számla Követel Mikroökonómia vs. Makroökonómia Mikroökonómia Háztartások és vállalatok Döntésének és Piaci interakcióinak vizsgálata Makroökonómia Gazdaság szintű jelenségek vizsgálata Például infláció, munkanélküliség, gazdasági növekedés A körkörös gazdaság diagramja 1 A háztartások a vállalatoktól vásárolnak jószágokat és szolgáltatásokat. A vállalatok az eladásból származó bevételeiket bérek fizetésére, földbérletek rendezésére és a tulajdonosok profitjának kifizetésére fordítják. A GDP megegyezik a háztartások által a jószágok és szolgáltatások piacán elköltött pénzmennyiséggel. Emellett megegyezik a bérek, bérleti díjak, profitkifizetéseknek az összegével. Ezek kifizetése a termelési tényezők piacán történik. A nemzet jövedelme és kiadásai Bruttó hazai termék (GDP) A gazdaság összes szereplőjének jövedelmét méri A gazdaság outputjának összes kiadását méri A gazdaságban egészében Jövedelemnek meg kell egyezni kiadásokkal Körkörös diagram feltevések: Minden jószágot és szolgáltatást megvesznek a háztartások Háztartások elköltik minden jövedelmüket 1 A GDP mérése Bruttó hazai termék (GDP) Az összes végső jószág és szolgáltatás piaci értéke Melyet az országon belül termelnek Adott időszakban,,gdp a piaci értéke Piaci árak a jószágok értékét tükrözik 1 1 1

A GDP mérése,, minden Gazdaságban termelt összes termék Amit legálisan adnak el a piacon Legtöbb olyan tétel hiányzik belőle, ami Illegálisan termelt és értékesített Otthon termelt és otthon is fogyasztott végső Köztes termékek értékét a végtermék tartalmazza 1 A GDP mérése,, jószágok és szolgáltatások Materiális javak és immateriális szolgáltatások,, termelt Adott időben termelt javak és szolgáltatások,, országon belül Belföldön termelt jószágok, a termelő nemzetiségétől függetlenül,, adott időszakban Év vagy negyedév 1 A GDP összetevői A GDP összetevői Y = C + I + G + NX Azonosság Y = GDP C = fogyasztás I = beruházás G = kormányzati kiadás NX = nettó export Fogyasztás Háztartások kiadásai Javakra és szolgáltatásokra Kivétel: ingatlan vásárlása Beruházás Termelőeszközök, készletek, építmények vásárlása Ingatlan vásárlást tartalmazza Készletfelhalmozás 19 1 A GDP összetevői A GDP összetevői Kormányzati kiadások Állam fogyasztási kiadásai és összes beruházás Jószágokra és szolgáltatásokra fordított kiadás Helyi, állami vagy szövetségi kormánytól Nem tartalmazza a transzfereket Nettó export = Export - Import Export Külföldiek kiadásai belföldön termelt javakra Import Külföldi javak vásárlása belföldi lakosok által 11 1

A GDP összetevői az Egyesült Államokban, USA GDP-je = 1 ezer milliárd dollár GDP / fő= $ Fogyasztás = $ / fő Beruházás= $ 1 / fő Kormányzati kiadás= $ 91 / fő Nettó export = $ / fő 1, Magyarország GDP-je=1, milliárd dollár GDP és 1összetevői GDP, Y Fogyasztás, C Beruházás, I Kormányzati kiadás, G Nettó export, NX Teljes (milliárd dollárban) $1, 9,,1,91 1 Egy főre jutó (dollárban) $,,,1,91, Százalék 1% 1 19 - A táblázat az Egyesült Államok gazdaságának GDP-jét és annak összetevőkre való lebontását mutatja -ben. A táblázat értelmezésekor emlékezzünk az alábbi azonosságra: Y = C + I + G + NX. 1 1 Reál és nominális GDP Teljes kiadás nő egyik évről a másikra Gazdaság - jószágok és szolgáltatások nagyobb mennyiségét állítja elő És/vagy a javak és szolgáltatások magasabb áron cserélnek gazdát Nominális GDP Jószágok és szolgáltatások termelése Mostani árakon értékelve Reál és nominális GDP Reál GDP Jószágok és szolgáltatások termelése Konstans árakon értékelve Ki kell nevezni egy évet bázisévnek Nem hatnak rá az árváltozások A bázis évben Nominális GDP = Reál GDP Reál és nominálisgdp ak és mennyiségek Év 9 1 9 1 9 1 9 1 Hot dog ára $1 $ $ Hot dog mennyisége 1 1 Hamburger ára $ $ $ 1 Nominális GDP kiszámítása Hamburger mennyisége 1 1 ($1 / hot dog 1 hot dog) + ($ / hamburger hamburger) = $ ($ / hot dog 1 hot dog) + ($ / hamburger 1 hamburger) = $ ($ / hot dog hot dog) + ($ / hamburger 1 hamburger) = $1, Reál GDP kiszámítása (-as bázisév) ($1 / hot dog 1 hot dog) + ($ / hamburger hamburger) = $ ($1 / hot dog 1 hot dog) + ($ / hamburger 1 hamburger) = $ ($1 / hot dog hot dog) + ($ / hamburger 1 hamburger) = $ ($ / $) 1 = 1 ($ / $) 1 = 11 ($1, / $) 1 = GDP deflátor kiszámítása A táblázat a nominális és reál GDP, valamint a GDP deflátor kiszámításának módját mutatja egy meg egy olyan képzelt gazdaságon, mely csak hamburgert és hot dogot gyárt. 1 1 Reál és nominális GDP GDP deflátor szint mérője Nominális és reál GDP aránya * 1 A bázis évben =1 A mostani árszintet a bázisév árszintjéhez viszonyítja Infláció Gazdaság általános árszintje növekszik 1

Reál és nominális GDP Inflációs ráta szint valamilyen mérőszámának változása egyik évről a másikra nézve GDP deflátor a.évben - GDP deflátor az1.évben Infláció a.évben = 1 GDP deflátor az1. évben A GDP deflátor Használható az infláció kiszűrésére a nominális GDP-ből (nominális GDP deflálására) Reál GDP a közelmúltban A GDP adatok Reál GDP nő az idő során A növekedés nem egyenletes Recesszió Reál GDP csökken Kisebb jövedelem Növekvő munkanélküliség Zuhanó profitok Csődök száma megnő 19 1 GDP Jó mértéke-e a jólétnek? GDP Jó mértéke-e a jólétnek? GDP egy társadalom gazdasági jólétének egyszerű mértéke Gazdaság teljes jövedelme Gazdaság teljes kiadása Nagyobb GDP Jó élet Jobb egészségügy Jobb oktatási rendszer Mérték inputok érdemleges felhasználásának GDP és képessége az életminőség 11 Reál GDP / Várható Felnőtt írástudás fő() életkor (Népesség %-a) Ország USA Japán Németorszá g Oroszország Mexikó Brazília Kína Indonézia India Pakisztán Bangladesh Nigéria $1,9 1, 9,1 1, 1,1,,,,,, 1,1 év 9 99% 99 99 99 9 9 91 9 1 9 Internet használat (Népesség %-a) % 1 1 19 9. A táblázat az egy főre jutó GDP-t és az életszínvonal három másik mérőjét mutatja 1 nagyobb országra. 1 GDP jólét nem tökéletes mérője Nem tartalmazza Szabadidőt Piacon kívüli tevékenységeket Környezet állapotát, minőségét Jövedelmek eloszlását 1 A fogyasztói árindex A fogyasztói árindex (Consumer price index - CPI) Jószágok és szolgáltatások teljes költsége Amit egy tipikus fogyasztó fogyaszt Hogyan számolják a CPI-t? 1. Jószágkosár rögzítése. ak meghatározása. Kosár árának kiszámítása 1

A fogyasztói árindex Hogyan számolják a CPI-t?. Bázisév választása és CPI kiszámítása Kosár adott évi ára Osztva a kosár bázisévi árával *1. Inflációs ráta kiszámítása index százalékos változása az előző évhez képest CPI a. évben - CPI az1. évben Inflációs ráta a. évben = 1 CPI az1. évben 1 1. lépés: Fogyasztók megkérdezése a kosár meghatározásához Kosár = hot dog + hamburger. lépés: Jószágok árának meghatározása minden évre Év Hot dog ára Hamburger ára 9 1 $1 $. lépés: Kosár árának meghatározása minden évre 9 1 ($1 / hot dog hot dog) + ($ / hamburger hamburger) = $ / kosár ($ / hot dog hot dog) + ($ / hamburger hamburger) = $1 / kosár ($ / hot dog hot dog) + ($ / hamburger hamburger) = $ / kosár. lépés: Bázisév kiválasztása () és CPI kiszámítása minden évre 9 1 ($ / $) 1 = 1 ($1 / $) 1 = 1 ($ / $) 1 =. lépés: indexek segítségével előző évhez vett inflációs ráta meghatározása 9 1 (1 1) / 1 1 = % ( 1) / 1 1 = % 1 A fogyasztói árindex Reál és nominális kamatlábak Nominális kamatláb Általában közölt kamatláb Inflációs hatások korrigálása nélkül Reál kamatláb Inflációs hatásokkal korrigált kamatláb = Nominális kamatláb Inflációs ráta 1