Vizsgálatok a humán Toxoplasma-fertőzöttség hazai elterjedéséről

Parasit. Hung. 6. 1973. Vizsgálatok a humán Toxoplasma-fertőzöttség hazai elterjedéséről Dr. JANKÓ Mária Dr. ZOLTAI Nándor Dr. ZOLTAI László Országos Közegészségügyi Intézet Parazitológiai Osztálya, Budapest "On the Occurrence of Human Toxoplasma Infection in Hungary" - Jankó, M., Zoltai, N., Zoltai, L. - Parasit. Hung. 6. 41-54. 1973. The frequency of toxoplasma-infected persons in the Hungarian population was studied by the authors in Budapest and six other regions. The FRENKEL skin test was used in the i n vestigation of 10.496 people, while the complement fixation test was applied in 1.045«The proportion of infected people shows a rise with age; 52.9 % of the population becomes infected before the age of 60 years. Women, keeping pets in their homes were found to be most often affected. Town population seems to be more infected than that of the villages. I t was found, that infection takes place at an early age, and antibodies are usually found only in small titers in the infected people's blood. A Toxoplasma gondii okozta fertőzöttség hazai elterjedésével foglalkozó eddigi felmérések vagy csak kisebb területi egységekre vonatkoztak, vagy bizonyos pathologiás jelenségek és a Toxoplasma-fertőzés közötti összefüggést kívánták tisztázni (5, 6,17,24,33). A külföldi vizsgálatok eredményeit és a felmerülő hazai igényeket figyelembevéve szükségessé vált az ország la kossága Toxoplasma-fertőzöttségének a megállapítása. E célból PRENKEL-cutan próbával ás komplementkötési próbával szűrővizsgálatot végeztünk Budapesten CZEIZEL-lel (18),Bács-Kiskun-, Fejér-, Győr-Sopron-, Szabolcs-Szatmár-, Veszprém- és Zala megyében pedig a megyei KÖJÁL parazitológusok és a TBC Gondozó Intézetek igazgatóinak segítségével. A megyék az ország három nagy tájegységét, a Dunántúlt, a Duna-Tisza közét és a Tiszántúl egy részét képviselik.e tájegységek olyan további területekre bont-

hatók fel, amelyekben a lakosság túlnyomó többsége vagy a mezőgazdaságban, vagy az iparban dolgozik. Vizsgálataink válogatás nélküli, egészségesnek mondótt,nemek szerint vegyes populáción, korcsoportokra bontva történtek. A vizsgálat megtervezésekor minden decimális korosztályba 200-200 személyt szándékoztunk sorolni. Egyes megyékben (Fejér- és Bács-Kiskun) a felmerült nehézségek miatt fenti igényeinken változtatni kellett. A személyi adatok felvételekor a foglalkozást és az állattartást is figyelembe vettük. Anyag é«módszer A FRENKEL cutan-próbában használt toxoplasmin készítése, valamint a bőrpróba értékelése az általunk már leírt módon történt (14). A komplementkötési próbát a FRENKEL cutan-próbával pozitívnak bizonyult személyek vérmintájából végeztük. Pozitív savót, szövettanilag vagy a parazita izolálásával bizonyított, biztosan Toxoplasma-val fertőzött személyek véréből nyertünk. Ezt a savót használtuk minden titráláshoz pozitív kontrollként. Antigént a T. gondiival intraperitoneálisan oltott egereknek 6 t 10 /ml Toxoplasma-t tartalmazó hasűri exudatumából (mikroszkóposán és véres agáron történt ellenőrzés után) feltárást 10 egymást követő készítettünk. A fagyasztással, szénsavhóban végeztük. A feltárt anyagot beszárítás és benzolos kezelés után homogenizáltuk. A homogenizátum felülúszóját, mint antigént fiolákba fejtve -20 C-on tároltuk felhasználásig. A komplementkötési próbát hagyományos módszerrel KOLMER végeztük. szerint

Eredmények A Toxoplasma-f ertőzött ség országos elterjedésének felmérésére FRENKEL cutan-próbával végzett vizsgálataink eredményét százalékban kifejezve, decimalis korcsoport bontásban az 1. ábrán foglaltuk össze. 1. ábra: A Toxoplasma-fertőzöttség megoszlása korcsoportok szerint Fig. 1 : Age distribution of Toxoplasmainfection Az adatok szerint az ország lakosságának 12,6 %-a esik át Toxoplasma-f ertozésen 10 éves koráig. 10 és 19 év között a lakosság további 18,3 %-a fertőződik. 20 éves kor felett a növekedés jóval kisebb. Az 50-59 és a 60 év feletti korcsoportokban csak minimális, 1,1 %-oa pozitivitás-emelkedést találtunk. Az ország lakosságának valamivel több, mint a fele (52,9 %) fertőződik Toxoplasma-val 60 éves koráig. ^

Saját vizsgálataink eredményeit néhány külföldi adattal hasonlítjuk össze (2. ábra). 2. ábra: Különböző országok Toxoplasma-fertőzöttségének megoszlása Pig. 2 : Age distribution of Toxoplasma-infection in various countries A vizsgált területi egységek fertőzöttségére vonatkozó a 3* ábra tartalmazza. adatokat Az átlagos fertőzöttség Budapesten a legmagasabb. Az egyes megyék között lényeges eltérést nem találtunk. Vizsgálat tárgyává tettük a Toxoplasma-fertőzöttség gyakorisága és a nemek közötti összefüggést is (4. ábra). Zala és Szabolcs-Szatmár megyében a nők és a férfiak fertőzöttség! gyakorisága között eltérés nem mutatkozott. Budapesten a férfiak, míg Győr-Sopron, Veszprém, Bács-Kiskun és Fejér megyében a nők fertőzöttsége dominált. 44

Figyelemmel a toxoplasmosis antropozoonosis jellegére, választ kerestünk arra a kérdésre is, hogy a vizsgált egyének múltbeli vagy jelenlegi állattartása, s ebből következően az állatokkal való kapcsolata mennyiben befolyásolja a fertőzöttség mértékét. Bács Szabolcs Fejér Zola Veszprém Gyór Budapesr megye - county 3- ábra: A Toxoplasma-fertőzöttség Budapesten és a vizsgált megyékben Fig. 3 : Distribution of Toxoplasma-infection in Budapest and counties examined E vizsgálatunknak az 1. táblázatban feltüntetett eredményei csak a 10 év feletti személyek adatait tartalmazzák. Országos viszonylatban a FRENKEL cutan-próba pozitív eredménye alapján az állattartók csoportjának 36,4 %-át, az állatot nem tartók csoportjának pedig 28,3 %-át találtuk fertőzöttnek. Nők és férfiak csoportosításban mind az állattartók, mind az állatot nem tartók esetében a nők fertőzöttségi arányát találtuk nagyobbnak. 4-5

1. táblázat A Frenkel-bőrpróba pozitívitásának gyakorisága állattartók és állatot nem tartok között Table 1 Frequency of positivity of the Frenkel cutan test in humans keeping and non-keeping animals Esetszám vagy Állatot tartott tart No. of Individuals cases keeping animals Állatot nem tart vagy nem tartott Individuals non-keeping animals Összes Poz. % Összes Poz. % Nő Woman 6,304 2.630 1.010 38,40 3 674 1,098 29,89 Férfi Man 3.690 1.5 41 509 33,03 2.149 550 25,59 Nők, férfiak össze sen: Woman, Man total 9,994 4,171 1,519 36,41 5.82 3 1,648 28,30 2. táblázat A Frenkel cutan-próba pozitívitásának megoszlása városi és falusi lakosság között Table 2 Distribution of positive results of the Frenkel cutan test in urban and rural populations Megye County Össze s vizsgálati szám Exam, total Váró si lake s ság Urba n popu].ation esetetív pozi pozitív % száma szám Number Positive Falu si lako 3 sag 1 popul? it ion pozitív szám Rur a esetek száma pozitív % % Zala 939 375 82 21,81 564 200 35,46 Veszprém 1099 394 127 32,23 705 270 38,29 Győr-Sopron 777 313 106 33,86 464 199 42,88 % Number Positive Szabolcs- Szatmár 911 342 101 29,53 569 111 19,51 Bács-Kiskun 1063 384 104 21,10 679 202 29,74

Tekintettel az állattartók magasabb pozitivitási arányára, felmértük az egyes megyéken belül külön a városi és külön a falusi lakosság fertőzöttség! gyakoriságát (2. táblázat). A megyék falusi lakossága általában 6-13 %-kal magasabb pozitivitást mutat az azonos megye városi lakosaihoz viszonyítva. Kivételt képez Szabolcs-Szatmár megye, amelyben a városi lakosok pozitivitása bizonyult magasabbnak. 4. ábra: Budapest és a vizsgált megyék fertőzöttsége nemek szerint Fig. 4 : Distribution of Toxoplasma-infection, in woman and man in Budapest and counties examined

A fertőzöttség gyakoriságáról komplementkötési próbával is tájékozódtunk. Figyelembe véve a FRENKEL cutan-próbával kapott eredményeinket, szükségesnek tartottuk 0-30 életév között, a decimálison belül az 5 éves korcsoport-bontást is (3.táblázat). A komplementkötési próba pozitivitása a 10-14 éves korcsoportban kezd erősebben emelkedni és maximumát a 20-24. életév között éri el. A további korcsoportokban a pozitivitás már csökkenő tendenciát mutat. 3. táblázat A komplementkötési próba pozitivitása kormegoszlás szerint Table 3 Positivity of the complement fixation test in various age groups K o r Age Vizsgála-. tok száma Examined total pozitív Positive negatív Negative pozitív % Positive % 0-4 év 36 1 35 2,77 5-9 év 40 2 38 5,00 10-14 év 90 10 80 11,11 15-19 év 110 27 83 24,54 20-24 év 85 23 62 27,05 25-29 év 74 11 63 14,86 30-39 év 174 24 150 13,79 40-49 év 158 18 140 11,39 50-59 év 127 14 113 11,02 60 felett 151 16 135 10,59 Összesen Total 1045 146 899 13,97 A 4. táblázatban a pozitív komplementkötési próbák titerértékének a számszerinti megoszlását tüntettük fel 5, illetve 10 é- ves korcsoport bontásban.

A 146 vizagált vér savóból 118 csak alacsony (1:5 és 1:10) hígításban tartalmazott antitestet. 4. táblázat A^pozitív komplementkötési próbák titerértékének számszerinti megoszlása az egyes korcsoportokon belül Table 4 Frequency of individual titres of the positive complement fixation tests in various age groups Kor Age H i g I t á s i a r á n y Dilution 1:5 1:10 1:20 1:40 1:80 1:160 1:320 Összesen Total 0-4 év 1 1 5-9 év 1 1 2 10-14 év 2 4 2 1 1 10 15-19 év 7 9 7 2 2 27 20-24 év 12 7 3 1 23 25-29 év 4 5 2 11 30-39 év 10 13 1 24 40-49 év 9 9 18 50-59 év 8 5 1 14 60 felett 9 4 2 1 16 Összesen 62 56 19 4 3 1 1 146 Total Megbeszélés A T. gondii által okozott toxoplasmosis a connatalis és a postnatalis megbetegedések, valamint a fertőzöttség általános elterjedése következtében jelentős klinikai és közegészségügyi probléma. Diagnózisa a bizonytalan, nem specifikus tünetek miatt elsősorban laboratóriumi módszerekkel történik.

A fertőzöttség átvészelésének kimutatására a FRENKEL cutan-próbát használják leggyakrabban. A bőrpróba specifikus allergiás reakció (1,19,20,22), amely a fertőzés után 5-8 héttel pozitívvá válik és az egész élet folyamán az is marad. A fertőzést követő harmadik héttől kezdve a toxoplasmosis igazolására a parazita izolálása és a szerológiai próbák alkalmasak. A munkaigényes, de kevesebb eredménnyel járó izolálási módszer helyett általában a szerológiai próbákat használják. A fertőzést követően 3-6 hét után antitest jelenik meg a vérben, amely a 3.héttől 30 évig mutatható ki az alkalmazott vérvizsgálati módszertől függően (7). A komplementkötési próbával közelíthető meg legpontosabban a fertőzés időpont ja,tekintve, hogy ezzel a próbával az antitest titer értéke a fertőzést követően csak 2-4 éven belül határozható meg (30). Cut an-próbával 11496 megvizsgált személy közül 3812 bizonyult pozitívnak. A FRENKEL-próbával pozitívnak talált esetet: közül 1045 személy vérmintáját vizsgáltuk meg komplementkötési próbával. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a magyarországi Toxoplasma-fertőzöttség átlag értékei hasonlóak a külföldi adatokhoz (8,13,21,28). Az egyes megyék földrajzi fekvésétől függően nem találtunk említésre méltó eltérést. Magyarázata, hogy hazánk területén a földrajzi és klimatikus viszonyokban nincsen olyan lényeges különbség, amely a Toxoplasma-fertőzések előfordulását befolyásolná. A fertőzöttség gyakorisága és a nemek közötti összefüggésre számos irodalmi adat utal. A szerzők többsége, GARCIA Kubában (12), BEVERLEY Angliában (3), FELDMAN az Egyesült Államokban (9), THALHAMMER Ausztriában (29) a nők fertőzöttségét találta magasabbnak, míg néhányan, LUDLAM Hong-Kongban (25) és OEKLITZ a Német Demokratikus Köztársaságban (26) a férfiak magasabb fertőzöttségi arányáról számol be. Hazánkban Budapest kivételével a nők bizonyultak gyakrabban fertőzöttnek. Két megyében, Zalában és Szabolcs-Szatmárban a nemek fertőzöttsége között nem találtunk különbséget.

A T. gondiit már csaknem az összes melegvérű állatfajból kimutatták, és vizsgálatokkal igazolták, hogy az emberi toxoplasmosis járványtanában döntő szerepet játszanak az állatok. Erre vonatkozóan az irodalomból csak néhány szerző nevét említjük meg. BÉRENGO (2), CATAR (4), JACOBS (16), JOVA (23), ZARDI (31) szerint elsősorban a háziállatok: macska, kutya, nyúl, sertés, szarvasmarha, juh, másodsorban a szárnyasok, harmadsorban a vadonélő állatok a felelősek a humán Toxoplasma-fertőzésekért.A fertőzött állatok széklete, váladéka, húsa, teje és tojása lehet a fertőzés forrása. Az állati termékekben megfelelő főzéssel, sütéssel a toxoplasmák elpusztulnak. Az oocysták váladékban több óráig, míg az ürülékben több hónapig fertőzőképesek maradnak (11,15). Ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy olyan területen, ahol állattartással foglalkoznak és a környezethygiene nem kielégítő, a lakosság Toxoplasma-fertőzöttsége gyakoribb. A városi és a falusi lakosok összehasonlításában - antropozoonosisról lévén szó - a falusi környezetben élők pozitivitási arányát feltételezésünknek megfelelően nagyobbnak találtuk. Hasonló eredményről számolt be számos külföldi szerző is (10,26, 27,29,32). Vizsgálatsorozatunk kitűzött céljaként képet kaptunk Magyarország Toxoplasma-fertőzöttségéről. Komplementkötési próbával és bőrpróbával nyert eredményeink egybehangzóan igazolják, hogy egy populáción belül a fertőzöttség értékének a növekedése és az új fertőzések gyakorisága egybeesik (15-25.életév között). A pozitív eredményt adó vérsavóknak valamivel több, mint háromnegyed része csak kis (1:5 és 1:10) hígításban tartalmazott antitestet, ami arra utal, hogy a Toxoplasma-fertőzé s átvészelése általában nem "masszív fertőzés" következménye.

Irodalom 1. APT, W. et al.: Specificity and sensitivity of the toxoplasmin skin test. - Bol. Chil. Parasit. 25_. 37-41. 1970. 2. BERENGO, A. et a l.: Prevalence of toxoplasmosis among domestic and wild animals in the area of Siena, Italy. - Am. J. Trop. Med. Hyg. 18. 391-394. 1969. 3. BEVERLEY, J. K. - BEAT TIE, C. P. - ROSEMAN, C: Human Toxoplasma infection. - J. Hyg. 52. 37-46. 1954. 4. CATAR, G. - BERGENDI, L. - H OLK OVA, R.: I s o l a t i o n o f Toxoplasma gondii from swine and cattle. - J. Parasitol. 55_. 952-955. 1969. 5. CZEIZEL, E. - JANKÓ, M.: A connatalis toxoplasmosis gyakorisága és megjelenési formái hazánkban. - Orv. Hetil. 110. 836-841. 1969. 6. CSÓKA, R. - DÁN, P.: Toxoplasma antitestek előfordulása normál populációban. - Orv. Hetil. 112. 253-260. 1971. 7. DONALD, J. et al.: Toxoplasmosis with comments on risk of infection from cats. - Ann.intern.Med. 77. 1972-1978. 1972. 8. FELDMAN, H. A. - SABIN, A. B.: Skin reactions to toxoplasmic antigen in people of different ages without known history of infection. - Pediatrics 4-798-804. 1949. 9. FELDMAN, H.A. - MILLER, L.T.: Serological study of toxoplasmosis prevalence. - Am. J. Hyg. 64. 320-335. 1956. 10. FRENCH, J.G. et al.: A study of Toxoplasma gondii infection in farm and non-farm groups in the same geographic location. - Am. J. Epid. 91. 185-191. 1970. 11. FRENKEL, J.K. - DUBEY, J.P.: Toxoplasmosis and i t s prevention in cats and man. - J. Infect. Dis. 126. 664-673. 12. GARCIA,!.: The toxoplasmin test in selected groups of people in Habana, Cuba. - Revta. Cub. Med. Trop. 19. 55-62. 1967. 13. GARDS, S.: Toxoplasmoses laboratoriediagnostik och epidemiologi. - Nord. Med. 45_. 352-356. 1951.

14. GERŐFI, J. - CZEIZEL, E. - JANKÓ, M. - VÁNDOR, K.: A Frenkel-féle bőrpróba értékeléséről. - Egészségtudomány 14. 133-138. 1970. 15. HUTCHISON, W. M. - DUNACHIE, J. P. - WORK, K.: The fecal transmission of Toxoplasma gondii.- Acta Path. Microbiol. Scand. 74. 462. 1968. 16. JACOBS, L. et a l.: The prevalence o f toxoplasmosis i n New- Zealand sheep and cattle. - Am. J. Vet. Res. 24. 673-675. 1963. 17. JANKÓ, M. - CZEIZEL, E.: Epidemiology of toxoplasmosis in Hungary. - Parasit. Hung. 3. 119-132. 1970. 18. JANKÓ, M. - CZEIZEL, E. - GERÓPI, J.: Adatok a toxoplasmosis epidemiológiájához. - Népegészségügy 51. 108-112. 1970. 19. JIROVEC, 0. et a l.: Studien m i t dem Toxoplasmintest, I. - Zbl. Bakt. I. Abt. Orig. 169. 129-159 - 1957. 20. JIROVEC, 0. et al.: Studien mit dem Toxoplasmintest, I I. - Zbl. Bakt. I. Abt. Orig. 175. 141-158. 1959. 21. JIROVEC, 0. - JIRA, J.: Die Diagnose der Toxoplasma-Infektion beim Menschen durch den Toxoplasmintest. - Biol. 3-70-73. 1960. Med. 22. JIROVEC, 0. - JIRA, J.: Studien mit dem Toxoplasmintest, I I I. - Zbl. Bakt. I. Abt. Orig. 181. 110-124. 1961. 23. JOVA, N.A. - NETREBKO, J.B.: Dogs as a source of toxoplasmosis. - Zs. Mei. 44. 105-107. 1967. 24. LÁM, L.: A terhesség alatti toxoplasmosis szerepe a perinatalis magzati halálozásban. - Orv. Hetil. 102. 1513-1514. 1961. 25. LUDLAM, G.B.: Toxoplasma antibodies in sera from Kong-Kong. - J. Hyg. Cambridge 67. 739-741. 1969. 26. OEKLITZ, H.W. et al.: Toxoplasmin reactions in children and juveniles. - Scand. J. Infect. Dis. 3-239-243-1971. 27. PRICE, J. H.: Toxoplasma infection in an urban community. - Brit. Med. J. 43. 141-143- 1969. 28. ROTH, W. - FRITZ, W.: Über das Vorkommen von Toxoplasma in der Schweiz und die Spezifität des Neutralisationstestes. - Schweiz. Z. Path. 13. 624-628. 1950.

29. THALHAMMER, 0.: Toxoplasmose bei Mensch und Tier. - Wien, Wilhelm Maudrich 1-307. 1957. 30. TÖPPICH, E. - KRÜGER, W.: Leitfaden der Zooanthroponosen. - Berlin, Volk u. Gesundheit 1-370. 1971. 31. ZARDI, 0. et al.: Serological and biological study on the toxoplasmic infection in chickens from the vicinity of Rome. - Acta Parasit. Polon. 18. 1-8. 1968. 32. ZARDI, 0. et al.: Prevalence of toxoplasmosis in relation to socio-economic conditions. - Nuovi Ann. Ig. Microbiol. 19. 800-806. 1968. 33. ZOLTAI, N. - CSABA, K.: A toxoplasmosis hazai előfordulása. - Népegészségügy 34. 331-334. 1953. Érkezett: 1973- május 1. Dr. JANKÓ, M. Országos Közegészségügyi Intézet 1097 Budapest, Gyáli út 2-6.