Adobe Photoshop segédanyag (Kvaszingerné Prantner Csilla)

Adobe Photoshop segédanyag (Kvaszingerné Prantner Csilla)

1. Az Adobe Photoshop felületének bemutatása A Photoshop egy igen sokoldalú, pixelgrafikus képszerkesztő alkalmazás, mellyel több száz ingyenes, és tetemes összegbe kerülő vetélytárs verseng. Azonban a mai napig a legelterjedtebb, legsokoldalúbb és egyben a legprofesszionálisabb az Adobe cég által készített és forgalmazott Photoshop, mivel a lehetőségek egy olyan tárházát nyújtja, amit társai csak részben, vagy egyáltalán nem képesek elérni és olyan képszerkesztési módszereket, illetve eljárásokat foglal magában, melyek meghatározóak a képszerkesztés területén lévő más szoftverek elkészítésénél. Sokaknak gondot jelenthet a Photoshop programok használatában az angol nyelv. A Photoshop legtöbb verziójának megtalálható a magyar változata is a neten, azonban az Interneten és a legtöbb leírásban angol nyelven kaphatunk segédleteket, emiatt érdemes az angol verzió mellett voksolni, és azt használni. A tanórák keretében az Adobe Master Collection CS3 programcsomagon belül található Adobe Photoshop CS3 program angol változatát használjuk. 1.1. A programfelület és a dokumentumablak A Programablakon belül több dokumentum (kép) is nyitva lehet. Az egyes képek külön dokumentum-ablakokban helyezkednek el. Alapértelmezettel egyszerre csak egyetlen dokumentumablak tartalmát látjuk akkor is, ha több meg van nyitva, viszont könnyedén választhatjuk a dokumentumok méretezhető ablakban való megjelenítését, ami azért kényelmes, mert így minden megnyitott dokumentum egyszerre láthatóvá válik, ám azok külön ablakban jelennek meg. Váltani a nézetek között a képen látható két lehetőséggel lehet, melyet a nagyméretű narancssárga dobozból kiinduló nyilak jeleznek. (A balra lévő lehetőség még további két nézetet is felkínál, de azokat nem használjuk gyakran a tanórákon.)

Amennyiben méretezhető-ablakos nézetben vagyunk a Dokumentumablakok valóban tetszés szerint méretezhetőek megfogva az ablak keretének bármely oldalát vagy a sarkokat. A keretre illetve a sarkokra húzva az egeret az egérkurzor alakja két ellentétes irányba mutató nyilakká alakul (méretező nyíl), ekkor a bal egérgomb lenyomásával és az egér mozgatásával méretezhetjük az ablakot. A dokumentumablakok tetszés szerint elhelyezhetőek a Programablakban, úgy, hogy az ablakok felső részét, azaz a címsorát fogva a számunkra megfelelő pozícióra húzzuk. 1.2. A kép nézetének nagyítása Szerencsés, ha a szerkesztés alatt álló képet 100%-os nézetben látjuk (főként, ha elektronikus felhasználásra készül), hiszen ez a kép valós mérete, azaz alkalmazás közben is ebben a méretben fogjuk látni. A kisebb méretű képek esetén az egyes részletek kidolgozása érdekében gyakran szükségessé válhat a képre való zoom-olás, azaz a kép nagyítása; illetve a nagyméretű képek esetében a kép kicsinyítése. Kicsinyítésre általában azért van szükség, hogy a kép egésze látható legyen. Az eszközpalettán (Tools Panel) található egy nagyító eszköz (Zoom Tool), mellyel nagyítani és kicsinyíteni tudjuk a képek nézetét. A nagyítás elérésének érdekében csak ki kell választanunk az eszközt és a kép adott részére klikkelni vele, kicsinyítés esetében klikkelés közben nyomva kell tartanunk az ALT billentyűt. Ennél egyszerűbb módja a nagyításnak a CTRL-+ billentyűkombináció, illetve a kicsinyítésnek a CTRL- billentyűkombináció leütése. A kéz eszközzel (Hand Tool) pedig könnyedén láthatóvá tehetjük, azaz az ablakba húzhatjuk a nagyított kép azon részét, amelyre szükségünk van. A dokumentumablak címsorában, a kép neve után látható mindig az, hogy milyen százalékban látjuk éppen a képet, a százalékérték manuálisan is átírható a kép bal alsó sarkában lévő % jel előtt. 2. Fontosabb panelek ismertetése Az egyes panelek megjelenítése a Window menü segítségével történik. Amennyiben kiválasztjuk a Window főmenüt láthatóvá válnak annak almenüpontjai, az almenüpontok nevei pedig megegyeznek a panelek elnevezéseivel. Egy adott panel megjelenítéséhez csak ki kell választanunk annak nevét a Window menüpont alatt, a panel elrejtéséhez pedig ugyanezt kell tennünk, hiszen ezek az almenüpontok egyaránt felelnek a panelek megjelenítéséért és elrejtéséért, mintegy váltókapcsolóként működnek. Aktuálisan azok a panelek látszódnak a felületen, amelyeknek a neve mellett pipát látunk a Window menüpontban. 2.1 Tools Panel A Tools Panel-en elsősorban a képszerkesztéshez szükséges eszközök találhatóak. Az alábbi képen láthatóak az eszközök ikonjai mellett az eszközök angol leírása, forrógombjai és az érthetőség kedvéért az adott eszköz/funkció magyar megfelelője is olvasható piros illetve kék felirattal abban az

esetben, ha annak használata a tananyag része. A legfontosabb és leggyakrabban használt eszközök piros színnel vannak kiemelve. Kék színnel a kijelölés folyamatához kapcsolódó eszközök vannak bekeretezve. Azok az eszközök, melyek a tananyagnak nem részei áthúzva szerepelnek a listában. A legalsó eszköz segítségével a képek megjelenítési nézetén lehet változtatni, ennek megfelelően választható, hogy a szerkesztés alatt lévő képeket: - méretezhető ablakokban, - maximális ablakméretben,

- teljes képernyőn menüvel illetve - teljes képernyőn jelenítsük-e meg. A legszerencsésebb választás a méretezhető ablak nézet, hiszen ez esetben a programban egyidejűleg megnyitott állományok mindegyike külön ablakban látszani fog. 2.2. A Layer Panel (F7) A Réteg panel segítségével láthatjuk és kezelhetjük azokat a rétegeket, amelyekből a kép felépül. A képeket érdemes úgy összeállítanunk, hogy a rajta lévő elemek, mint például az egyes képek, az egyes szövegrészek, vonalak, stb. mindegyike külön rétegen legyen. A rétegek olyanok, mint az egymáson lévő átlátszó fóliák, melyeken különböző elemek helyezkedhetnek el, a fóliák egymásra illesztésével áll össze a kép. Az elemek kitakarják az alábbi fóliákon lévő más elemeket. A legfelső réteg a legfelső képzeletbeli fóliának felel meg. Az egymás felett lévő rétegekre felülről tekintünk, azaz úgy kell dolgoznunk, hogy tudjuk a szerkesztett képeken a legfelső réteg van legközelebb a szemünkhöz, a legalsó, pedig legtávolabb, azaz az összes réteg alatt. A későbbiekben szó lesz a rétegekkel végezhető műveletekről. 2.3. A History Panel Az Előzmények panel megjelenítésével láthatóvá válnak azoknak a folyamatoknak a megnevezései, amelyeket a dokumentumunkon a kép megnyitása illetve, létrehozása óta végrehajtottunk. Egy adott folyamatnak a nevére klikkelve így lépkedhetünk a képen eddig elvégzett műveletek között. Ennek segítségével könnyedén megoldható a többszörös visszavonás művelete egyetlen, korábbi folyamat nevére klikkeléssel. Az utolsó művelet a CTRL-Z billentyűk együttes lenyomásával visszavonható, az azt megelőzőek pedig a CTRL-ALT-Z billentyűkombinációval vonhatóak vissza. 2.4. A Navigator és az Info Panelek A Navigátor Panelen a kép egésze látható kicsiben, a piros keret pedig jelzi a képnek azon részletét, amely a dokumentumablakban látható éppen.

Az Információ panel információt szolgáltat a képnek azon pixeléről, amelyiken éppen az egérkurzorral állunk függetlenül attól, hogy éppen milyen eszköz van kiválasztva. Az adott pixelnek (képpontnak) visszaadja az RGB és a CMYK színkódolás szerinti értékekeit és a képpontnak az aktuális pozícióját. Amennyiben használatban van a négyzetes kijelölő eszköz (Rectangular Marquee Tool) visszaadja a kijelölt terület szélességét és magasságát pixelben. 3. Mértékegységek beállítása és a vonalzó 3.1. A képméret mértékegységének a beállítása Választani lehet, hogy a pixelgrafikus képek méreteit pixelben (képpontban) illetve cm-ben szeretném-e megadni létrehozáskor. Nyomtatásra kerülő kiadványok esetében többnyire cm-t szokás mértékegységként megadni, míg elektronikus megjelenítés céljára készülő állományok esetében pixelt használunk a kép méretének megadása esetén. E kettő lehetőség közül a következő képen lehet váltani. Edit menu > Preferences > Units & Rulers > Rulers option >pixel kiválasztása. (Szerkesztés menüpont > Beállítások > Egységek és Vonalzó > Vonalzó lehetőségnél > a pixel kiválasztása).

A beállításnak köszönhetően a megjelenített vonalzó léptéke is a választott mértékegység szerint fog megjelenni. A pixel és cm mértékegységeken kívül még egyéb lehetőségek is választhatóak. 3.2. A karakterek mértékegységének beállítása Ugyanezen a helyen a Type pontban adható meg, hogy a használt karakterek méretei milyen mértékegységben megadva legyenek kiválaszthatóak: pixelben, pontban vagy milliméterben. 3.3. Vonalzó megjelenítése és elrejtése: View > Rulers (Nézet > Vonalzó) vagy CTRL-R. Vonalzó minden egyes dokumentumablakban van. 3.4. Hasznos tudnivaló A Photoshop előszöri megnyitásának alkalmával (még mielőtt új dokumentumot hoznánk létre vagy megnyitnánk egy képet) érdemes a mértékegységeket a számunkra megfelelőre állítani. A vonalzó mértékegységének beállítása alapértelmezetten cm, viszont az alapértelmezett mértékegység megváltoztatható. A tanórán többnyire pixelben szeretnénk látni a vonalzó léptékét, hiszen elsősorban elektronikus felhasználásra szeretnénk képeket készíteni. Ehhez a Preferences panelen majd a cm értéket pixelre kell váltani. Hasznos tudnivaló, hogy a Photoshop első megnyitásakor érdemes a Rulers értékét pixelre átállítani, így a Photoshop következő megnyitásakor új dokumentum létrehozásakor a méretek már pixelben adhatóak meg és minden megnyitott kép átméretezése esetén szintén pixelben adhatjuk meg az új értékeket. Amennyiben viszont egy kép meg van nyitva Photoshopban és a Preferences panelen változtatunk a mértékegységeken, azok csak a Photoshoppan éppen aktuálisan megnyitott dokumentumra fognak vonatkozni. 4. Új dokumentum létrehozása, méretezések 4.1. Új dokumentum létrehozása File > New (Fájl > Új) vagy CTRL-N billentyűkombináció. A Width lehetőségnél a kép szélességének, míg a Height lehetőségnél a kép magasságának értéke adható meg pixelben illetve cm-ben. A mértékegység a panelen változtatható, a mértékegység megadása után célszerű megadni a számértékeket. A Resolution lehetőségnél a felbontás adható meg pixel/inch (= DPI, azaz dots per inch ) illetve pixel/cm-ben. Pixel per inch-ben szokás megadni a felbontást. Elektronikus felhasználás esetében pixel/inch értéknél elegendő a 72-es érték megadása, míg a nyomtatandó anyagok esetében

minimum 300 pixel/inch javasolt. Fontos figyelni arra, hogy a Color Mode (Színkódolás) lehetőségnél az RGB Color beállítás legyen kiválasztva ez az alapértelmezett. Amennyiben szürkeárnyalatos képet szeretnénk készíteni válasszuk a Grayscale módot. Előfordulhat, hogy például egy nyomda CMYK színkódú képet kér tőlünk, ez estben értelemszerűen válasszuk a CMYK Color lehetőséget. 4.2. Meglévő dokumentum/képállomány megnyitása File > Open (Fájl > Megnyitás ) vagy CTRL+O billentyűkombináció. Mindemellett, a Windows Intézőből drag and drop technikával egyszerűen behúzható az előzőleg megnyitott Photoshop programba a kívánt kép vagy képek. 4.3. Képméretezés Image > Image Size (Kép > Kép méret). A képek utólagos méretezése is lehetséges. Érdemes figyelni arra, hogy a Photoshop alapértelmezetten az aránytartó méretezést kínálja fel, ami annyit jelent, hogy a kép vízszintes (Width) értékének megváltoztatásával automatikusan változik a függőleges (Height) érték is és viszont, így a képek nem torzulnak az átméretezéskor. A kép vízszintes és függőleges méretének kapcsolatát vizuálisan egy kapocs (lánc) jelzi, az aránytartás megszüntethető, ha a Constrain Proportion lehetőség elől a jelölőnégyzetből egy egérkattintással kivesszük a pipát, ekkor a kapocs jelzés is megszűnik és a két érték egymástól függetlenül is változtatható. 4.4. Rajzvászon méretének megváltoztatása: Images> Canvas Size (Kép> Rajzvászon mérete)

A rajzvászon méretezésénél a panel felső részében láthatóak a rajzvászon aktuális vízszintes és függőleges méretei. Az alsó részben pedig megadhatjuk az új, változtatott értéket. A vízszintes illetve a függőleges értékek különbözetei adják meg, hogy a rajzvászon mekkorát növekszik/csökken vízszintesen, illetve függőlegesen. Ha az újonnan megadott értékek kisebbek (vagy nagyobbak) az eredetinél, akkor a különbözet pixelszámával csökkenti (vagy növeli) vízszintesen, illetve függőlegesen a rajzvászon méretét. A vízszintes és függőleges értékek itt egymástól teljesen függetlenül megadhatóak. Csökkentéskor a képből egyszerűen levágás történik, növeléskor pedig az új területek adódnak hozzá s a képhez, melyeknek háttérszíne pontosan az a szín lesz, ami háttérszínnek van beállítva a Tools Panelen. 5. Színkezelés A panel alsó területén, a nagyító eszköz alatt a színkiválasztásért felelős négy eszköz található. A felül lévő szín a festőszínt, a hátrébb lévő szín a háttérszínt jelöli. Bármely színre klikkelve felugrik a Színkiválasztó panel (Color Picker Panel), melynek segítségével újabb szín választható. A current szín az aktuális szín, amelyen változtatni szeretnénk, a new, azaz a felül lévő pedig az újonnan kiválasztott színt jelöli. A kiválasztott festő- és háttérszín a két nyílban végződő görbe segítségével felcserélhető. Amennyiben az alapértelmezett színválasztáshoz szeretnénk visszatérni mely szerint a háttérszín fehér a festőszín pedig fekete a színek felett lévő fekete-fehérre festett négyzeteket ábrázoló ikonra kell klikkelnünk. Ha egy színnek tudjuk a 16-os számrendszerbeli, hatjegyű kódját, azt közvetlenül is beképelhetjük a # (hash mark) utáni mezőbe, ugyanígy a többi színkódolás értékei is begépelhetőek a megfelelő

mezőkbe. Színeket kereshetünk úgy is, hogy egy adott tulajdonságát vesszük színeknek a következők közül: H (Hue, Színezet), S (Saturation, telítettség) és B (Brightness, Fényeség). Hogyan tudunk egy színt lelopni a képernyőről? Úgy, hogy először a képernyő képét lopjuk le a PrintScreen (Prt Scr) billentyű lenyomásával. Ekkor a számítógép memóriájában (a vágólapon) van a képünk. A Photoshopba úgy lehet beilleszteni a képet, hogy új dokumentumot nyitunk (CTRL-N), majd beillesztjük a vágólapról a képet (CTRL-V). Ezután színmintát kell vennünk a képről, a Pipetta eszközzel (Eyedropper Tool) a képnek egy adott pixelére klikkelve ki tudjuk nyerni a kívánt színt, mivel az a Tool panelen lévő festőszín helyén megjelenik, Ezután már csak annyi dolgunk van, hogy beleklikkelünk a színbe és máris megkapjuk a kívánt szín 16-os számrendszerbeli, hatjegyű kódját. Az aktuálisan kiválasztott festékszín számos eszköz használatával felvihető a rajzvászonra: a festőszínnel például tudunk rajzolni (Ceruza eszköz, Pencil Tool), festeni (Ecset eszköz, Brush Tool) és kijelölt területeket egyetlen színnel kitölteni (Festékvödör eszköz, Paint Bucket). 6. Képszerkesztés nehézségei, gyakori hibák Sokszor ütközünk olyan problémába, hogy a kép nem szerkeszthető. Valójában ezek a helyzetek akkor állnak elő, ha még nem léptünk ki egy eszköznek a használatából, vagy nem zártunk le teljesen egy folyamatot. Melyek a leggyakrabban előforduló esetek? Hogyan kezeljük ezeket? 1. Benne maradtunk a kijelölésben, melyet mozgó szaggatott vonal jelez. A teendőnk ez esetben a CTRL+D billentyűkombináció lenyomása, mellyel automatikusan kilépünk a kijelölésből. 2. A képeken végzett transzformációs műveleteket (melyet a CTRL-T lenyomásával kezdeményezünk) nem zártuk le, ezt egy olyan téglalap jelzi, aminek méretező négyzetek találhatóak az oldalán és a sarkain. A probléma ez esetben az, hogy a torzításokat követően nem tudattuk a programmal, hogy a változtatásokat elfogadjuk vagy sem. A gép erre vár, emiatt nem enged továbbdolgozni. A teendőnk az, hogy amennyiben befejeztük egy adott rétegen lévő képnek a manipulációit egy ENTER leütésével érvényesítsük azt, amennyiben végeztünk ugyan torzításokat, de azokat a változtatásokat nem szeretnénk valóban elvégezni a képen, üssünk ESC billentyűt. 3. A szövegek beírása után nem enged dolgozni, mert az előző példához hasonlóan nem zártuk le a szövegbeviteli műveletet. Ezt a szöveghatárok jelölik: szaggatott téglalap, melynek oldalain és sarkain a szövegdoboz méretező négyzetei találhatóak. A teendőnk az, hogy befejezzük a műveletet. Amennyiben elfogadjuk a szöveges bevitelt és formázást klikkeljünk a szöveg további formázási lehetőségeit biztosító, képernyő tetején vízszintesen elhelyezkedő Option Panelen lévő zöld pipára, amennyiben nem fogadjuk el, úgy klikkeljünk a piros színű tiltó jelzésre így a szövegünk eltűnik.