Előszó Mi, a Jobbik Kiskunfélegyházi tagjai az elkövetkező oldalakon fektettük le azokat az elképzeléseket, gondolatokat, melyek mentén akarjuk városunk felemelkedését, a válságos helyzetből történő kilábalását segíteni. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy az eddigi tervtelen, elgondolás nélküli városvezetést - mely a neoliberális gazdasági elvek alapján működött - leváltsuk a közösségi elvű, hazafias, a józan paraszti észre alapozott, koncepciók mentén történő gondolkodásra. Alapvetésünk, hogy városunk, közösségünk adottságai jók, a problémákat nem az itt élők, hanem az elhibázott városvezetés okozták. Számba vettük lehetőségeinket, az ezekből adódó kitörési pontokat és prioritásokat felállítva ezek megvalósítására törekszünk. Másik alapvetésünk, hogy a Félegyházán élők szétszórt egyéneit közösséggé kell formálni, a közösség pedig termelje ki, válassza ki vezetőit. Városunk fennmaradása csak a közösséggé válás útján lehetséges. A közösségek létrejöhetnek városrészek alapján, vallási, felekezeti csoportokként, egyéb szabadidős tevékenységek alapján, egy a lényeg: tartozni valahová. Két közös jellemzője kell, hogy legyen minden kisközösségnek: családokra alapuljon és kiskunfélegyházi identitású legyen. Saját jobbikos közösségünket tudom felhozni példaként, ahol addig egymás számára teljesen ismeretlen emberek jöttek össze, hogy tegyenek hazánk és nemzetünk fennmaradásáért, hogy a hétköznapi ember hangja, akarata eljusson az ország irányítóihoz illetve a közülünk kikerülők vehessék idővel kezükbe az ország szekerének irányítását. Ezek a célok kovácsoltak bennünket közösséggé, így tudunk egymásra támaszkodva fennmaradni, fejlődni. Kívánom, hogy ebben a szétforgácsolt társadalomban minél előbb induljanak el a közösségek, induljunk el együtt a kilátástalanságból egy szebb jövő, a szebb jelen felé. Rövid, vázlatos helyzetfelmérés az elmúlt 20 év tendenciáiról 1989 előtti helyzet: vázlatpontokba szedtük a főbb ismérveket, melyek meghatározták a rendszerváltáskor városunkat (tényeket veszünk alapul, nem táplálunk nosztalgiát a Kádár rendszer iránt): - a megyei és országos vezetés akaratát végrehajtó, önálló döntések nélküli városvezetés; - egyértelmű kecskeméti és bajai elsőbbség a megyén belül; - a közbiztonság kiváló, jobb, mint az országos szint; - az egészségügyben a kórház az országos átlag feletti, ezen túl a járóbeteg ellátás a rendelőintézetben zajlik; - az oktatásban visszafejlődés, a tanítóképző főiskola helyén a gépészeti szakközépiskola működése indul el. A városban csak középfokú képzés marad, gimnáziumi, gépészeti, mezőgazdasági, közgazdasági, ezen túl szakmunkás képzések. Jellemzővé válik a felsőfokú képesítést megszerző félegyháziak elvándorlása; - munkanélküliség nincs, a könnyű- és nehézipari gyárakban, háziipari szövetkezetben és a TSZ-kben nagy létszámban alkalmaztak szakképzett és képzetlen munkaerőt, gyakorlatilag állami foglalkoztatás. Jelentős számú, leginkább a szolgáltató ágazatban dolgozó magánvállalkozások, kis létszámmal, túlnyomó részt mikro vállalkozások. A helyi vágóhíd nagy mennyiségű, helyben előállított vágóállatot dolgoz fel, egészen a végtermékig; - nagy létszámú katonaság állomásozik a laktanyában, jelentős mértékű részt vétel a helyi sportban, foglalkoztatásban; 1
- 30 év alatt (80-as évek közepéig) az addig mezővárosias, jellemzően földszintes épületegyüttes helyett illetve mellett nagy tömegben épültek panellakások, magukkal hozva az összes civilizációs problémát, melyekre helyben nem találtak megoldást; - világbajnoki és országos bajnok címeket elérő sportolókat adott a város, a tömegsport atlétikában, labdarúgásban és kosárlabdában nagyon erős, országos átlag feletti volt; - a cigányság felemelkedésére hozott intézkedések eredményessége hasonló a jelen állapotokhoz, viszont a közveszélyes munkakerülés intézménye miatt a felnőtt cigányság java része munkát végzett; 1990 után: - A közigazgatásban marad a Kecskemét központúság; - A közbiztonság romlása kézzel fogható, mind a primitív, mind a fehérgalléros bűnözés részéről súlyos gondokat tapasztalunk. A rendőrség kezében nincsenek megfelelő eszközök a bűnözés visszaszorítására, a civil önvédelem részéről egyedül a polgárőrség működik, gyenge eredménnyel az eszköztelenség miatt; - A rendelőintézetet bezárták, a járó- és a fekvőbeteg ellátás is a kórházban zajlik, a színvonal visszaesett, orvos alig akad, finanszírozási gondok miatt a bezárás, visszaminősítés előtti állapotnál tartunk. Az összevonástól remélt költségcsökkentés nem hozott megfelelő eredményt, az állami szerepvállalás visszaszorítása nem pótolható hosszú távon; - Megindult és lezajlott a spontán és a központi privatizáció, eredménye: nem maradt szinte könnyűipar a városban, kivéve a műanyag feldolgozást (IBV, Kunplast), az építőipar talál magára, de a válság miatt szűk a mozgástere (Előszer). Egykor híres cipőgyárak, textilipar, háziipar maradék nélkül tűnnek el. A bányászati gépgyárból megmarad a tartályfenék és az atomerőművi berendezéseket gyártó részleg, mely napjainkban éli a hattyúdalát. A sütőiparon kívül (P & P, Fornetti) nincs olyan vállalkozás, mely új munkahelyeket hozna létre, kivétel a kereskedelem (Goods Market, multik) és a Megaprofil; - A TSZ-ek felbomlása után kialakult szövetkezetek az agrár válsága miatt haldoklanak, vagy csődbe kerültek, lásd Majorcoop, Kiskun TÉSZ. A magángazdálkodók az értékesítés problémáinak köszönhetően veszteséggel vagy minimális nyereséggel tudnak túladni a terményeiken, tárolási, szárítási lehetőségek szűkösek. Az EU-s és hazai támogatásokhoz alig vagy nem jutnak hozzá, ezeket jellemzően a mezőgazdasági nagyüzemek nyelik el. Az egykor a TSZ-ek által előállított vágó állatok feldolgozását végző vágóhíd új tulajdonosa nem érdekelt a helyi források kiaknázásában, új elgondolás alapján a nagyüzemi vágásban és feldolgozás nélküli értékesítésben (alapanyag előállítás) érdekelt. A vágóállatokat túlnyomó részt külföldről szerzi be. Egyedül a baromfinevelés és feldolgozás működik, egykori volumenét többszörösen alulmúlva. Ezen kívül beindult egy tendencia, mely a mezőgazdasági nagyüzem létrehozására való törekvést vetíti elénk, nevezetesen a Majorcoop romjain próbálnak erőfölénnyel élni és a kisemmizet föld- és eszköztulajdonosokat kizsigerelni. - Az önkormányzat feladatai az erőforrásainak csökkenésével fordított arányban nőttek meg. Egyre több feladat ellátásához (növekvő segélyezetti létszám, egészségügyi finanszírozás, alsó- és középfokú oktatási intézményi finanszírozás, stb.) csökkenő mértékben állnak rendelkezésre helyi bevételek és állami finanszírozás. A körbetartozások élére az állam mellé az önkormányzat került. - A lakosság összlétszáma 15%-al csökkent az elmúlt 20 évben! A lakosság létszámán belül az időskorúak aránya megnőtt, a fiatalok lehetőség híján elvándorolnak a nagyvárosokba, külföldre. Vannak olyan 30 évesek, akik Magyarországon még nem kaptak munkát, pedig 4-5 szakmában szereztek gyakorlatot külföldön. A családok, közösségek végveszélyben vannak, a gyermekvállalási kedv aggasztó, kivéve a cigányság és a képzetlen rétegek tagjai között. - Az oktatást a felsőfokú képzés megszervezése körüli erőlködés, az alsó- és középfokú képzés alulfinanszírozottsága jellemzi. Az intézmények összevonása minden szinten felemás 2
eredményeket hozott. A város bevételeinek csökkenése az egészségügy után az oktatást is végveszélybe sodorja. Itt is az állami alulfinanszírozottság miatt alakult ki a krízishelyzet. Félegyházán egyébként nem sokat jelent egy főiskola léte vagy nem léte az eddigi főiskola mentes hosszú időszak miatt. Ugyanis ma már, amikor majdnem minden kapualjban van valamilyen színvonal alatti képzés, aminek csak gazdasági haszon a célja és nem a minőségi tudás, csak egy színvonalas, új embereket formáló intézménynek lenne jelentősége. - Folyamatosan eladásra kerültek a város vagyonát képező lakások, üzleti és gazdasági célú ingatlanok, az államtól megkapott ingatlanok esetében is. A város közösségének vagyona folyamatosan csökkent, a bevételeket nem új vagyontárgyakra fordították, hanem a napi szükségletekre, fizetésekre. - A sportban eljutottunk a végpontra, jelenleg egy forintot sem tud a város a helyi sportra fordítani. - A város által kezdeményezett beruházások szinte kivétel nélkül infrastruktúrális célt szolgáltak, termelő, hozzáadott értéket létrehozó beruházás csak az ipari park volt, ez is 20 évet megkésett. - A helyi vállalkozók mind hátrányban vannak a külföldi és a multinacionális cégekkel szemben. A városba érkezett tőke túlnyomó részt kereskedelmi céllal jött, ezzel tönkretéve a helyi kiskereskedőket. A termelő beruházások egy része gyakorlatilag csak használja a várost - a közteherviselés alól felmentve - mivel adókedvezményekben részesül, gyakorlatilag, mintha nem is lenne jelen az életünkben (Pini úr féle vágóhíd, Tesco, Lidl). A tősgyökeres vállalkozások java része szenved a túlzott mértékű terhektől, melyet a válságba jutott önkormányzat újabbakkal fokozott. Ilyen rossz gazdasági környezettel nem lehet újabb vállalkozásokat idevonzani, viszont a meglévőket el lehet üldözni, de legalábbis versenyhelyzetben rosszabb pozícióba hozni. Az elmúlt 20 év eseményeit elemezve látható a leépülés, egyértelműen súlyos a helyzet mind szellemi, mind anyagi mind humán oldalon. Folyamatosan hiányzik a közösségi összetartó erő, az átgondoltság, a terv szerinti cselekvés energiája. Ha megnézzük, még a szocialista tervgazdaság is növekedést hozott. Az elmúlt 20 év egyik napról a másikra élése csak leépülést. A hazai mezőgazdaságra és iparra támaszkodó 20 évvel ezelőtti és azt megelőző gazdálkodás helyett a tervek és stratégia nélküli, csak túlélni akaró vezetés képe rajzolódik ki a rendszerváltás óta. Ebből okulva kell kiindulnunk, mikor új, előremutató gondolatokat fektetünk le a jövő elképzeléseit tekintve. Idézet: Egyrészt az önkormányzatiságot át kellene gondolni, új közösségi alapokra helyezni. Mivel Félegyháza nem egy kis falu, ezért valamilyen elv alapján közösségekre kellene osztani, de helyesebben közösségeket kellene képezni önkéntes alapon. Ezután fel kellene mérni a helyzetet és az ötletekből s lehetőségekből vállalkozási lehetőségeket, társulásokat munkalehetőségeket kellene létrehozni. Munka és a munkából származó jövedelem nélkül egy ilyen világban nem lesz semmilyen változás. Sokan vannak a városban, akik dolgoznának. Milyen munkához jutási lehetőség az, hogy egy négyórás állásra több mint százan jelentkeznek? Nagy esélyük van a munkához jutásra. Az önkormányzatiság eddig annyit jelentett, hogy például utakat leaszfaltoztak, ami egy szép dolog, mivel ennek a hasznát legalább élvezhetem, úgy hogy végigmegyek rajta. Ennél azonban több kell. Hitegették a várost ipari parkkal már tizenöt éve, semmi se lett belőle. Most totális csődben van a város, mert lesajnálta azokat a polgárokat, akik egy részének produktív munkájával az ő és sokak improduktív munkája fenn van tartva. Bizonyos feladatokat vitathatatlanul megcsinált, de nem a jó gazda szellemében. Egyébként nem is lesz semmilyen változás, ha az emberek nem képeznek valamilyen közösségeket és nem 3
választanak maguknak olyan képviselőket, akik valamennyire a közösséget szolgálják a kötelező feladataikon kívül. Ha - akár alulról szerveződve akár felülről elindítva - egy közösség és felelős vezetők együtt működése megvalósulna, akkor szakmailag ki lehetne egy gazdasági megújulási utat dolgozni, mely az embereknek munkát, jövedelmet, majd a városnak bevételeket jelentene. Ha így megy tovább a polgárok még azt is elveszíthetik, amijük van. Nyilván nem azok fizetik meg a rossz gazdálkodás árát és jövőbeni költségeit, akik felesősek érte, mivel kacifántos törvényeink kimentik őket, hanem a választópolgárok. Így előfordulhat, hogy ha behoznak például egy vagyonadót, azok ingatlana, akik nem tudnak fizetni, átszáll előbb utóbb az önkormányzatra, ami a baj okozója. Egy önkormányzati képviselőnek semmi se drága, látszik a most elherdált mélyen áron alul értékesített önkormányzati ingatlanok kapcsán. Szerintem azt is fel kellene vetni, hogy önkéntes alapon azok a képviselők, akik a nagy eladósodásban az elmúlt 20 évben rossz döntéseikkel szerepet vállaltak fejenként egykét millióval segítsék ki Félegyházát. Természetesen huzamosan ezen cél érdekében tevékenykedő képviselők ennek a többszörösét adják a közösbe. Másik sarkalatos pont lenne a közösségi tudat fejlesztése. Hogy képzelhető el változás városi méretekben a mai viszonyok között, ha mindenki csak magának kapargatja a gesztenyéjét. Így lesznek gazdagok, jómódúak és szegények. Ez már így is van, de még fokozódni fog a különbség. Valamennyi felelősséget egy közösség tagjainak vállalnia kellene egymásért. Ezért kellene kisebb egységekben, közösségekben gondolkozni nem egy egész városban. Ott már esetleg arra is lehetne figyelni, ki miben szenved hiányt, illetve valamit lehetne tenni az érdekében. Ha tovább megy ez a csalás, lopás, hazudás, korrupció akkor milyen változást lehet várni? Törvényt, végrehajtási rendeleteket, utasításokat évente ezrével hoznak, csak megfeledkeznek az emberről, aki ma már nem úgy kulturálódik, mint régen. A vérszerződéskor megegyeztek valamiben és úgy lett. Ma, akik megegyeznek valamiben, azok azt saját magukra nem tartják kötelezőnek, sokszor ezt törvénybe is foglalják, mások meg látva ezt úgy gondolják bolondok lennének betartani. Növelni kellene a nemzet tudatot, magyarság tudatot az erényesebb közösségi életre törekvést. Ebben lenne szerepe az egyházaknak is. Berácsozott épületeikből kijöhetnének az emberek közé, ugyanis most inkább prófétai személyekre lenne szükség nem csak szolgáltatást nyújtókra. Egy erkölcsi, etikai változás nélkül helyi közösségek nem hozhatók rétre. Ha meg nem lesz valamilyen közösséget magába foglaló és így forradalmian új gazdasági változás, akkor tovább dagonyázunk a mocsárban. Már látszik, tényekkel igazolható, hogy az új kormány a döntéseit elsősorban a pénzügyi oligarchákhoz igazítja és másodsorban a nemzet polgáraihoz. Ha helyi szinten kialakul egy egymással szolidáris emberek csoportja és találnak hozzá pozíciókba kerülő döntésképes pozícióba jutott vezetőket lehet érdemi változást remélni. Tudod, miben különbözik a mai átlagpolgár a tömött libától? Abban, hogy a liba észreveszi azt a vastag csövet, amin nyomják bele a kukoricát és a vesztét okozza. Az átlagpolgár nem veszi észre azt a vastag csövet, amin a média tömi belé azt a tudatot, ami a vesztét okozza. (Cs. T.) Alapvetések: 1.) Fel kell mérnünk lehetőségeinket, adottságainkat, milyen vagyonunk, lehetőségünk maradt és milyen terheket kell vinni (kötvények, beruházásokból adódó kötelezettségek). 4
2.) Kik azok a cégek, szövetkezetek, vállalkozók, közösségek, akikre alapozva el lehet indítani a válságból való kilábalást, pl. vallási, politikai közösségek. 3.) A vezetői kiválasztáskor a szakmai szempontokon túl essen latba az is, hogy ki mennyire lojális, lemondó a saját közössége, a helyi értékek, a félegyházi közösség irányában. 4.) A liberális gazdasági gondolkodással szemben a közösségi értékeket kell figyelembe venni. Az egyén egymaga érjen el bármekkora eredményeket kedvezőtlen körülmények között elbukik. A közösségek önfenntartóak, lásd a Hangya Szövetkezetek példája. Ennek a közösségi összefogásnak az önkormányzatnak kell az alapjául szolgálnia, a hivatali feladatain túl. 5.) Nem kell figyelemmel lenni senki bőrszínére, származására. Mindenki kapja meg a lehetőséget, aki a közösség tevőleges tagja akar lenni. Sem negatív, sem pozitív diszkrimináció nem alkalmazható! Aki a lehetőségével nem tud vagy akar élni csak megfelelő körülmények esetén kapjon újabbat! 6.) Ki kell jelölni azokat a gazdasági, társadalmi és környezeti értékrendeket, melyek mentén kell haladni, és amelyek nem kerülhetnek háttérbe a többi szempontokkal szemben. Mindig egyforma súllyal kell, hogy latba essenek. 7.) Minden tevékenységünk és gondolatunk alapja a környezettudatosság kell, hogy legyen. A lehetőségeket elődeinktől kaptuk és utódaink számára ezeket megőrizve, gyarapítva és minőségben nem rontva kell továbbadnunk. 8.) Környezetünk megóvásán túl az elődeink által létrehozott anyagi javak megőrzését is szem előtt kell tartanunk. Szakítani kell a liberális gondolkodás szerinti vagyoneladással, helyette a vagyon megóvását, bérbeadását kell előtérbe helyezni. Röviden: nincs elidegenítés, csak bérbeadás! 9.) Amennyiben az önkormányzatnak erőforrásokat sikerül szereznie infrastruktúrális fejlesztésekre illetve más beruházásokra, akkor a tervező kivitelező cégek és alkalmazottaik terén törekedni kel arra, hogy helyi munkaerőt alkalmazzanak, legyen előny helyinek lenni. Ha megoldható, akkor vagy az önkormányzat saját maga vagy 100%-os saját tulajdonú vállalkozásával végezze el a munkákat. 10.) Meg kell vizsgálni az eddigi képviselőtestületek fogadalom- vagy eskütételeit, ezek szövegeit. Tartalmaznak-e olyan tételt, hogy saját vagyonnal is felelnek döntéseikért? Amennyiben erre van utalás, akkor ennek érvényt kell szerezni. Az új testületnek felül kell vizsgálnia a zajló és lefutott beruházásokat és ahol sikkasztás, korrupció gyanúja merül fel, kezdeményeznie kell a vizsgálatot, a felelősségre vonást. Adottságaink: - Földrajzi adottságok: alapvetően síkvidéki, alföldi környezet, vízfolyásoktól, tavaktól távol esik. Klímánk a magyarországi átlagnak megfelelő, valamivel kevesebb csapadék a jellemző. A várost körbe veszik a mezőgazdasági termelés minden fajtáját kiszolgáló, heterogén talaj tulajdonságú földek, túlnyomó részt homokos altalaj. Mind a szántóföldi, mind kertészeti, mind a gyümölcstermesztési ágazatoknak, de az állattartásnak is ideálisak a körülmények. Bányászatra, nyersanyag kitermelésre nincs mód, de a Magyarországon mindenhol fellelhető termál vízkincs itt is elérhető és hasznosítható. Sajnos eddig a fürdőszálló kivételével csak kísérletek történtek a kihasználására. A kunszállási szélcsatorna szélenergiájának kiaknázása is várat magára. Gazdasági lehetőségek: - Mivel a mezőgazdasági lehetőségek évszázadok óta meghatározóak, így ezekre kell alapozni a jövőnket is. Ezen belül viszont változtatni kell, a jelenlegi mezőgazdasági 5
alapanyag előállításon túl (mely kevés élő erőt igényel) át kell térni a megtermelt nyersanyagok helyi feldolgozására és az értékesítés saját kézbe vételére. A piacra kerülő alapanyagokat is saját kézből kell értékesíteni, lehetőség szerint kihagyva a közvetítő kereskedelmet. - Ehhez szükséges a Jobbik külkapcsolatainak kihasználása, hiszen helyben nem rendelkezünk ilyen jellegű tapasztalatokkal, más hazai kereskedőkön keresztül pedig nem fogunk tudni megfelelő árat elérni. - Ágazati felosztásban a szabadföldi gabona, repce és kukoricatermesztés jelentős, ez alapja lehet az állattartásnak is. Helyben megfelelő birtokméretek állnak rendelkezésre, problémákat a magas üzemanyagárak és az alacsony felvásárlási árak jelentik. Az önkormányzatnak meg kell találnia a megoldást, hogy önkormányzati tulajdonú területen építsen raktárépületeket, melyek kapacitását fel kell ajánlani bérraktározásra (Concordia Rt.), ezzel is segítve a helyi termelőket, csökkentve a kiszolgáltatottságukat a felvásárlókkal szemben. Az állattartás kis létszámmal működik, szinte csak szenvedélyből tartanak tehenet, birkát, a baromfi ágazat is csak halvány képe a tíz évvel ezelőttinek. Megoldást a stabil felvevőpiac jelentene: előre leszerződött határidők, garantált átvételi árak és takarmányfinanszírozás. A gyümölcstermesztésben a sárga- és őszibarack, a meggy, cseresznye és szilva illetve a csemegeszőlő a támogatandó. Az ezekre a gyümölcsökre épülő pálinka előállítás is kitörési pont lehet. Meg kell keresni a piacon azokat a kuriózum növényeket, melyeknek termesztése a térség adottságainak megfelel, pl. homoktövis. - Európai szinten is nagy kapacitással rendelkező vágóhíd működik a városban, illetve egy szakmai utánpótlást jelentő tanvágó. Sajnos a vágóhíd jelenlegi tulajdonosa nem partner a helyi termelők gondjainak megoldásában. A tanvágó kapacitása pedig túl kicsi arra, hogy alapozni lehessen rá. Amennyiben helyi húsfeldolgozáson gondolkodunk, akkor környékbeli vagy távolabbi partner keresése szükséges. A magyar húsáru mindig védjegy volt, erre alapozni lehet és kell is. - A helyi piac, a helyiek igényeinek kielégítése. Vissza kell, hogy szerezzük a multiktól a helyiek ellátásának java részét, melyet kiegészíthetünk helyi beszállítókkal, szociális kártyával és helyi pénzhelyettesítőkkel. Éves szinten 500 milliót fizetünk ki különböző szociális célokra. Ezt a forrást jelenleg elviszik a segélyezettek és bárhol, bármire elkölthetik. Egy - igény esetén több - saját tulajdonú ingatlanban, munkanélküli kereskedőket, segédmunkásokat, stb. munkavállalókat alkalmazva, helyi termelők élelmiszereit, termékeit forgalmazó kereskedelmi egységet létrehozva elégítenénk ki a segélyezettek igényeit. Hatások: 1.) A város boltjaiban elköltött, szociális célból juttatott pénz így helyi munkaerőt tart el. 2.) A keletkezett haszon visszafolyik a város kasszájába. 3.) A szociális kártyát és helyi pénzt nem fordíthatják így alkoholra, cigarettára, szerencsejátékra. A gyermekek ellátása így megoldódhat, a felelőtlen szülők végre táplálni fogják gyermekeiket. 4.) A helyi pénz esetén a letétbe helyezett pénz kamatozik, sőt fedezetként szolgálhat esetleges áthidaló hitel felvételéhez. A környező települések, helyi vállalkozók csatlakozásával növelni lehet a belterjes piacot, ezzel segítve őket. Segélyezési gondolatok, melyeket egyszerűen, takarékosan meg lehet valósítani: - A rezsiköltségeket csak bizonyos mértékig finanszírozza a város, akinek szilárd fűtési lehetősége van, azt a közmunkások által, a város területein gyűjtött és a környező erdészetektől letermelésre vásárolt tüzifával kell kielégíteni. Egy segélyezett egyszerre csak két heti tüzelőt kaphat, különben tartani kell a tüzelő eladásától. 6
- Az erdészeti munkába be kell vonni a segélyezettet amennyiben egészségügyileg alkalmas rá így is lehetőséget adva az értelmes munkavégzésre, melynek hasznát azonnal tapasztalja. Gazdasági lehetőségek, melyek kiaknázásra várnak: - A város közintézményeinek fűtését a helyben jelenlévő geotermikus energiára (termálvíz 50-60 C o ) és napenergiára kell átállítani, kihasználva minden adódó pályázati forrást. Ugyan ez vonatkozik a nagyközösségi és a magán lakóingatlanokra is. Területi egységenként felosztva, termálvíz fűtésre átállított közösségi fűtőrendszerekkel váltjuk ki a gázt. Ezt a szolgáltatást csak önkormányzati tulajdonú vállalattal valósítjuk meg, csak helyi munkavállalókat alkalmazva. Ha kell, idevonzunk fiatal, pályakezdő, energikus szakembereket, akiknek biztos karriert kínálunk a fűtőművekkel. Ide tartozik: a lakótelepek magánosított, bérbe adott fűtőműveit vissza kell venni közösségi tulajdonba és ezeket is át kell állítani a természetes energiára, a gáztól való függést el kell törölni. - A város pénzügyi igényeit ezzel a meglévő gazdasági potenciállal nem tudja ellátni, elemi érdek a gazdasági növekedés beindítása. Ennek az igénynek a kielégítésére megfelelően vonzó gazdasági környezet szükséges, melyet kedvezmények, grátisz lehetőségek biztosítása jelenti, úgymint: o iparűzési adókedvezmények, o ingyenes vagy nagyon kedvező terület és infrastruktúra használati lehetőségek, o alkalmazotti támogatások, stb. Nem szorosan, de ide tartozik az is, hogy amennyiben az önkormányzat tartozik egy vállalkozásnak, akkor az önkormányzati adócsoport a tartozást írja jóvá a vállalkozó helyi adóiból (iparűzési, gépjármű súlyadó, stb.), ezzel is gyorsítva, előremozdítva az ügyeket. A már kialakítás alatt lévő ipari területeken, önkormányzati ingatlanok használatakor bérleti jogviszony kialakítása szükséges az eladás helyett. Az eladás ugyan rövidtávon megoldás a pénzügyi forrásokra, viszont a bérbeadás hosszú távon megőrzi az ingatlanvagyont és folyamatos, kalkulálható bevételt eredményez. A kedvezmények kialakításakor szempont kell, hogy legyen a helyi munkaerő alkalmazásának követelménye. - Fel kell mérni, leltározni a mezőgazdasági lehetőségeinket, az esetleges használati szerződéseket, hol mekkora földterület, milyen eszköz áll rendelkezésre. A föld minőségének megfelelő használati mód feltételeit meg kell teremteni, a rendelkezésre álló munkanélküli és dolgozni akaró munkavállalói állománnyal működtetjük. A földek megművelésébe be kell vonni a közmunkavégzést. Ebben a helyzetben nagyon fontos a személyi alkalmasság és hozzáértés hozzáállás. Ezek a feladatok nem végezhetőek 8 órás munkabeosztással. Az így előállított alapanyagok belső továbbhasznosítását meg kell oldani és feldolgozott végterméket kell létrehozni. Valamikor a városnak saját kocsmái, szeszfőzdéje volt, ezt az utat újra el kell indítani. Az esetleges földeladási, privatizálási kísérleteket meg kell akadályozni. Kitörési pont lehet az egykori Hangya szövetkezetek mintájára, érdekeltségi alapon létrehozott termelő termeltető szövetkezet. Ez a forma alkalmas minden ágazati termelés nevelés végzéséhez. - Elő kell segíteni a hagyományos, paraszti - őstermelői életmód termékeinek termelését, piacra kerülését. A saját kertben megtermelt gyümölcsökből, zöldségekből, állatokból előállított termékeknek megfelelő ellenőrzés mellett melyeket tekinthetünk félegyházikumoknak, piacot kell biztosítani, kivonva a fiskális előírások alól (ÁNTSZ). Az ilyen tudással rendelkező helyi lakosok önfenntartóvá 7
tudnak válni, emellett egészséges, hagyományos termékeket állítanak elő, lásd tejtermékek, lekvárok, befőttek, pálinkák, stb. A nagyobb háttérintézményt igénylő esetekhez az önkormányzat lehetőségeit kihasználva, közösségi használatú intézményeket kell létrehozni és így kielégíteni a termelők infrastruktúrális igényeit. Pl. kisvágóhíd, ahol a felnevelt állatokat megfelelő körülmények között, szükség esetén szakember segítségével lehet levágni, feldolgozni, tartósítani. Ez is megvalósítható helyi segélyezettek munkaerejével, illetve munkalehetőséget hoz létre valamint megkönnyíti a helyi előállítók munkáját. Lehet ilyen szárító üzem (gyümölcs, gabona, hús, stb), egyéb beruházás is. Pályázatokat kell kihasználni a megvalósításhoz. Önkormányzati intézmények és feladatok - Az önkormányzati létszámot teljesítmény alapján vissza kell venni, 30 000 ember nem tud eltartani 2000 közalkalmazottat. Csak azok a munkavállalók maradhatnak, akik az elmúlt 2 éves időszakban a legnagyobb teljesítményt nyújtották. A létszám meghatározásakor a dolgozni akaró és a teljesítményükkel már bizonyított munkavállalók maradhatnak, akik túlórát is hajlandóak vállalni adott esetben (pl. kampányidőszakok). - Kórház: egy ekkora közösségnek szüksége van jól működő, korlátozott - tehát nem teljes körű - feladatokat ellátó egészségügyi intézményre a járóbeteg ellátáson túl. Jelenleg a kórház az állam részéről alulfinanszírozott. Erre a megoldás csak állami, minisztériumi szinten kereshető. Másik probléma a minőség, alig van orvos, aki van azok tudásszintje, hozzáállása is kívánnivalókat hagy maga után. Ezen tud a város, különböző eszközökkel - anyagi illetve szolgáltatási többletekkel - hozzájárulva segíteni. A jelenlegi betegszám az orvosi létszámot túlterheli, viszont a vele járó finanszírozási hozam kevés. Ezen tudnánk segíteni, ha az ide vonzott, pozitív hozzáállású orvosokkal magasabb nívójú ellátást tudnánk biztosítani. A magasabb nívó több beteget vonz, ami magasabb bevételt is generál, így állítva vissza a kórház minőségi színvonalát is. A kórházi ellátást koncentrálni kell a nagy esetszámú feladatokra, baleseti sebészet, orr-fül-gége, gyermekgyógyászat, nőgyógyászat, belgyógyászat. Amennyiben van rá lehetőség az egykor elkezdett szív-érrendszeri rehabilitációt és a gyógyfürdő adottságait tovább kell vinni és fejleszteni. A kül- és belföldi fizető ellátást is preferálni kell, partnereket kell találni az értékesítéshez, ha kell az EU tagországokban vagy Keleten. - Elhelyezkedésünkből adódó előnyök kihasználása: logisztikai szempontból nagyon jó adottságok: autópálya, vasúti csomópont, hatalmas terület a kettő között vasúti iparvágánnyal. Plusz adottságok: benzinkút, színházterem, használható épületek irodáknak, szállásnak, autójavító műhelyek. A Mercedes beruházáshoz kapcsolódó beszállítók megkeresése, ajánlattétel a lehetőségeink kiaknázására, kedvezmények felkínálása helyi munkaerő alkalmazása esetére. - Oktatás: a jövő generációi szempontjából fontos a nívós képzés, az alapok adottak. Az előző időszak hibáit látva le kell, hogy szögezzük: a nevelés színvonalát délutáni képzésekkel, iskolabezárásokkal nem szabad rontani, az eddigi városvezetés hibáiért ne a jövő nemzedék bűnhődjön. A kormányban meg van a szándék a finanszírozás forrásainak visszaadására, addig pedig a város közösségének kell forrásokat biztosítania az oktatás fenntartására. Az általános és középiskolák összevonásra kerültek az elmúlt évek során. A legfőbb indok a költséghatékonyság, a takarékosság volt. Sajnos mindezidáig nem láthattunk olyan gazdasági eredmény mutatókat, melyek alátámasztják az indokot. Amennyiben a valós adatok nem vagy kicsiny mértékű 8
megtakarítást mutatnak, akkor az iskolák önállóságát vissza kell adni. Ezek az iskolák jelentik a közösségek alapjait, ezen kívül az emberi léptékű intézmények tanárai, vezetői emberi kapcsolatokat tudnak kialakítani a diákjaikkal, ami a nagy létszámú intézményekben nem lehetséges. A szakmai oktatást kiegészítő nyelvi képzés esetén a diákok sajátítsák el a szakmai zsargont az adott idegen nyelven, így sajátítsanak el olyan tudást, ami a külföldi tapasztalatszerzést is elősegítheti. - Aggályos a város eddigi oktatásfinanszírozási gyakorlata is. A város a közoktatásra szánt pénzeket (normatívák, pályázati források, stb.) nem az oktatásra, hanem sok esetben saját fenntartására fordítja. A hatosztályos képzés esetében meg kell vizsgálni, hogy az elitképzésnek erre a formájára áldozott összegek arányban állnak-e pl. a művészeti képzésekre fordítottakkal. - Az iskolákat, a jól képzett, elhivatott tanerőket meg kell őrizzük, a magas színvonalú képzést csak megfelelő emberekkel tudjuk elvégezni. A bölcsődék, óvodák férőhelyeinek számát felül kell vizsgálni, és amennyiben ezzel a szülők munkába való visszatérését meg tudjuk könnyíteni, akkor meg kell növelnünk azokat. Panel Program: Kiskunfélegyházán az elmúlt 50 év során több lakótelepet is építettek. Ebből három készült előre gyártott betonpanelből, a Petőfi lakótelep, a Móra városi lakótelep és a Kossuth utca - Attila utca sarkán található volt tiszti házak. A fent említettek közül az utóbbi kettő, méretüknél, elhelyezkedésüknél fogva jobban beilleszkednek a városképbe, annak mindennapi életébe. A Majsai úton található lakótelep és a volt katonai lakótelep nem csak előre gyártott elemekből áll. Van még részben panelból épült lakótelep, a Zrínyi utca Kazinczy utca között elterülő központi részen. Ezen lakótelepek sorából külön tárgyaljuk a Petőfi lakótelepet egyedisége miatt Sajnos az összes lakótelepünk lelakott, rehabilitációra vár. A Majsai úton elindult felújítások példaértékűek lehetnek. Nagyon helyesen a felújításba beletartozik a környezet, a játszóterek átalakítása, korszerűsítése is. Bizonyára a szigetelés valamint, a nyílászárók cseréje által csökkenni fog a fűtésszámla is. A fűtés ezen lakótelepeken egyedi, szabályozható. Mégis a legnagyobb költséget ez teszi ki, köszönhetően az esztelen energia politikának amit kormányaink követek el. Ennek az energiafüggőségnek a megakadályozására el kell kezdenünk az alternatív megoldások felkutatását, majd a rendszerbe beépítési lehetőségeket feltérképezni, modellezni. A Jobbik Magyarországért Mozgalom Kiskunfélegyházi Szervezete lakótelepi programjának alapkövei a következőek: 1. A műszaki és esztétikai felújításokat folytatni kell. 2. A fenntarthatósági költségek lakossági terheinek csökkentése, például lakótelepi kedvezmények kiharcolása. 3. A városszerkezeti integráció keretében a közösségi funkciók fejlesztése. 4. Minél nagyobb részben áttérni alternatív energiára 5. A már működő alternatív megoldások közül a legmegfelelőbb kiválasztása a helyi adottságokra. 6. Pályázatok benyújtása az érintettekkel egyeztetve. Petőfi lakótelep Sajnos az itt élők a legkiszolgáltatottabbak. Itt él a bérből fizetésből élők nagy része. Véleményünk szerint ellenük követe el a legnagyobb bűnt is az önkormányzat azzal, hogy az 1994-98-as önkormányzati ciklus alatt bérbe adta 25 évre a fűtőműveket. 9
Ez a gyalázatos szerződés nem az itt élők, hanem a minél nagyobb profitot kívánó cég érdekében köttetett, megfosztva az itt élőket az önrendelkezéshez való jogtól. Megajándékozták a lakótelepeiket egy átlagfogyasztó által értelmezhetetlen, igen magas fűtés számlával. A bérbeadás előtti években volt sikeres próbálkozás a fűtés számla csökkentésére. Például két lakó tömbben és az ÁBC áruházban olyan szelepeket szereltek fel, amivel tudták szabályozni a beáramló, fűtésre szánt meleg víz mennyiségét. Mérőórával tudták mérni a felhasznált mennyiséget. Akkor egy 54 m 2 -es lakás fűtése havi 4000 Ft volt, ezzel a megoldással ők 50%-os megtakarítást értek el, 2000 Ft-ot fizettek. A fűtőmű bérbeadása után a bérlő cég levágta a szelep rendszert, azzal az indokkal, hogy a cégnek nem érdeke az ilyen jellegű takarékosság. A következő években nem látunk esélyt az önkormányzati forrásokra. Teljes vegetálás, helyi megszorítások várhatóak. A csődbe juttatott város nem tudja új beruházások önrészét előteremteni. Ebből az ördögi körből a kitörést a következőkben látjuk: 1.) Felül kell vizsgálni a fűtőmű bérbeadási szerződését. 2.) Mindent meg kell tenni azért, hogy a fűtőmű visszakerüljön a város kezelésébe. 3.) Létre kell hozni egy non profit szervezetet, ami üzemelteti a fűtőművet. A fűtőműben alkalmazott elsősorban csak kiskunfélegyházi lakos lehessen, így csökkentve a helyi munkanélküliséget. 4.) Létre kell hozni egy alapítványt, amelynek működési alapja a fűtésen meg takarított összeg /remélhetőleg 20-30%/ egy része lenne. A megtakarítás alapja az lehet, hogy a fűtéshez előállított hőenergia alapja egy gázmotor, melynek a hulladék hőjével történik a melegvíz és a fűtés előállítása. Ha a lakosság kifizeti a fűtés teljes költségét, akkor a motorral előállított primer villamos energia haszna elvonásra került eddig. Mi ezzel a nyereséggel tervezzük csökkenteni a fűtés díjat. 5.) A közösség által kell egy 5-10 fős kuratóriumot választani, akik kezelik az alapot és javaslatokat tehetnek a pénz felhasználására, pl: fejlesztési pályázatok önrésze, lakótelepi baba támogatás, diákok ösztöndíj támogatása, lakótelepi gyermekek üdültetése, fejlesztések. 6.) Fel kell éleszteni a közösségi életet. 7.) Helyi termékek árusítására egy szociális bolt nyitása. 8.) Egy úgy nevezet dühöngő építése, hogy legyen hol biztonságban futballozniuk, szabadidőt eltölteniük azoknak a gyerekeknek, akik már kinőtték a homokozót és a csúzdát. Sport program "Ép testben, ép lélek" Kiskunfélegyházán egy helyi sport fórumon, egy helyi képviselő szájából hangzott el: "a sport támogatása nem kötelező feladata az önkormányzatnak". Hát, ez elég baj. Álláspontunk szerint, arcul köpése a helyi fiataloknak, haza és nemzetárulás. Sajnos valóban az önkormányzatoknak nem tartozik törvényileg a kötelező feladatai közé sport. Szemléletváltásra van szükség és ehhez kell átalakítanunk törvényeinket is. Politikamentessé, de nemzetpolitikai kérdéssé kell tenni a sportot. Jövőnk záloga a mentálisan, fizikálisan jól felkészített fiatalság. Reményeink szerint az új kormány felismeri, és ennek szellemében alkotja meg az új sport törvényt. Ezen törvények ismeretében hozhatja meg Kiskunfélegyháza következő választott képviselő testülete az új helyi sport programját. A következő egy-két évben a túlélésért fog küzdeni városunk sportélete. De ehhez is összefogásra van szükség a helyi gazdasági szereplők és az önkormányzat részéről. 10
A diáksport és az utánpótlás nevelést mindenképpen támogatni kell, hiszen nem lehet az a cél, hogy a sportpályák helyet a rehabilitációs intézetet töltsék fel gyermekeink. A jobbik elképzelései a következők: 1. Egy városi sportiskola alapjainak megteremtése, ahol összpontosítani lehet a városunkban működő egyesületek és szakosztályok utánpótlását. 2. Az iskoláknak növelni kell a testnevelési órák számát és saját tömegsport programot kell készíteniük. 3. A városi sportbizottságnak meg kell teremtenie annak lehetőségét, hogy minél több és sokrétűbb tömegsport rendezvények legyenek az iskolák között. 4. Meg kell kezdeni már óvodában a sportra, mozgásra való nevelést. 5. Sportfoglalkozások, edzések mellett, gyermekeinket meg kell tanítanunk az egészséges életmód alapjaira, mint a helyes táplálkozás, a megfelelő önismeret és öntudat kialakítása, a pontos időbeosztás elsajátítása stb.. 6. A nemzet java szempontjából alapvető fontosságú a tehetséggondozás, az arra alkalmasak kiemelkedésének, elitbe jutásának elősegítése. Végül egy idézet Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar tudóstól: "A sport a test útján nyitja meg a lelket. A sport nemcsak a testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartozásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, az abszolút tisztességre, a (fair play), a nemes küzdelem szabályaira." - Ezek szellemében kívánjuk a jövőben Félegyháza sportéletét újra, múltjához illően felvirágoztatni, biztosítani. Városunk felnövekvő nemzedékeit pedig felkészíteni az élet kihívásaira, küzdelmeire. 11