Füstölés. Fordította: Sután Zsófia

H Á Z U N K T Á J Á N s o r o z a t Egon Binder' Füstölés Hús, kolbászféleségek, hal Fordította: Sután Zsófia A mű eredeti címe: Egon Binder: Rüuchern Fleisch, Wurst, Fisch 2005 by Eugen Ulmer KG, Stuttgart, Germany C Hungarian translation Sután Zsófia, 2011 ISBN 978-963-286-603-1 Mezőgazda Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja - 1036 Budapest, Lajos u. 48-66. B/2 Felelős kiadó a kiadó ügyvezető igazgatója Felelős szerkesztő Aranyossy Árpád Műszaki vezető Körösi Andrea Borító Váradi Gábor (Geografika) Borítófotó Shutterstock Megjelent 8 (A/5) ív terjedelemben, 15 ábrával, 66 színes fényképpel A képeket a szerző készítette, kivéve a 110. és 113 oldal fotóját (Hosto, Eberhard Stolz Kft.), valamint a 14., 86., 87. és 114. oldal fotóját (Dieter Kleinschrot). A rajzokat Johannis Selveris készítette, a szerző útmutatása alapján. MGK 711 9081/11

A füstölés múltja oly messzire nyúlik vissza, hogy feltalálójának nevét hiába is keresnénk a lexikonokban. Úgy 90 000 évvel ezelőtt már ősapáink is tudták, hogyan kell a húst és a halat a füsttel tartósítani. A füstölés hagyományokban gazdag eljárás, mely elsősorban arra szolgál, hogy a húst és a halat tartósítsuk, ezen felül különleges ízt kölcsönöz a füstölendő húsnak. Mára több országban kedvelt hobbivá is vált. Időközben a konzerváló hatás egy kicsit háttérbe szorult a füstölt áru ízletességével szemben, hiszen egy jól elkészített csirke- vagy libamell, egy darabka bárány vagy egy frissen fogott hal különleges ínyencséggé válhat. A füstölés nem nehéz és nem is ártalmas az egészségre, ha jól végzik. A kezdők ebből a könyvből választ kaphatnak minden lényeges kérdésre a forró- és hidegfüstölésről, a felszerelésekről az egyszerű füstölőhordótól kezdve a tökéletesített füstölőszekrényig vagy a füstölőkamráig, valamint a füstöléshez szükséges megfelelő fáról, a füstöléshez szükséges forgácsról, a tűz adagolásáról. Természetesen nem feledkeztünk meg a ftstölés lényegéről sem; kitűnő recepteket találnak a különféle húsok, kolbászféleségek és halak elkészítéséhez. Végül szólunk a pácolásról, a fűszerezésről, az elrakásról és a helyes füstölésről. A füstölés megfizethető, sőt kifizetődő foglalatosság. Aki saját maga horgászik, csirkét, birkát vagy disznót tart, az biztosan a hűsfeldolgozás egy újabb lehetőségét fogja megtalálni a füstölésben. De ki ne örülne akkor például, ha közvetlenül az ő számára készített kitűnő füstölt sonkát vagy pisztrángot kapna ajándékba? A füstöléshez szükséges húst és halat persze meg is lehet vásárolni és amióta a kiváló minőségű elektromos vagy gázzal működő füstölőszekrények forgalomban vannak, nem kell mára füstölésnek hatalmas teret szentelni, egészen kis helyen is megvalósítható, ahogy ez majd a füstöléshez szükséges eszközök című fejezetben olvasható lesz. A füstölésben a specialitások elkészítésére, megízlelésére késztető kísértés rejtezik, melyet érdemes kipróbálni. Nem kell hozzá túl sok pénz, egy egyszerű füstölő berendezést olcsón vásárolhatunk, vagy készíthetünk, és ettől aztán valószínűleg soha nem fogunk megválni. Jó szórakozást kívánok a könyv olvasásához, melybe saját magam és barátaim tapasztalatait egyaránt beleillesztettem. Természetesen sok sikert és jó szórakozást kívánok a füstöléshez is. Jó étvágyat! váljék egészségükre! Egon M. Binder

Tartalom Előszó 5 Bevezetés 9 Az ínyencségekhez vezető füstben 13 A füstölés célja 13 A füstölés tudománya 15 Füstölési technikák: hidegfüstölés, melegfüstölés, forrófüstölés 17 Füstölőanyagok 20 A füst keletkezése és összetétele 23 A fűst előállítása 25 Miből lesz a fást? 26 Mennyire egészséges a füstölt hús? 28 A füstölőkemencétől a füstölőkamráig 32 Kisméretű füstölőkészülékek kerti használatra, kempingezéshez és halastavak mellé 32 Saját készítésű füstölő-berendezések 36 Füstölőszekrények 37 Füstölőkamrák 47 A füstölési hibák elkerülhetők 49 A füstöléshez szükséges eszközök 51 A húsok füstölése 52 A régi füstölőkonyhákban a középkor tovább él 52 A módszer 250 éves, mégsem elavult 54 A hús beszerzése 55 Pácolás nélkül nincs füstölés 58 A pácolás fontos szabályai 61 A sólé 62 Lelkiismeretes higiénia a legfőbb szabály 64 A sonka tárolása 66 Klasszikus sonkaspecialitások 66 Receptek 70 Füstölt sertéshús 70 Bárány és szárnyasok 74 Füstölt és száraz vadhús 76 Mit füstölhetünk még? 77 A kolbászféleségek füstölése 78 Nyerskolbász, főtt kolbász, főzőkolbász 79 Melyik kolbászhoz milyen füst szükséges? 80 A füstölt kolbászok tárolása 81 Receptek 83 A halak füstölése 85 A hal feldolgozása (tisztítás, belezés) 85 A halak besózása 89 Fűszerezni csak ésszel 92 Megmosni és leszárítani 92 A füstölési technikák 93 Súlyveszteség a füstölésnél 95 A melyhűtött halakat is lehet füstölni 96 Speciális kampók füstöléshez 98 Füstöléshez ajánlott halak 100 A füstölt halak filézése 107 Füstölt halak és filék tárolása és lefagyasztása 107 Receptek III Füstölés helyett pácolás 116 Tárgymutató 119

Bevezetés Régészeti ásatások igazolják, hogy a füstölés a szárítás és a sózás mellett- az egyik legrégibb tartósító eljárás. Más szavakkal: amióta az emberiség ismeri a tüzet, füstjét húsok és halak konzerválására is használja. Egy 1573-ból Heresbach környékéről származó leírás szerint a középkorban a füstölés szorosan hozzátartozott a mindennapi élethez: Vannak olyanok, akik a sonkákat és a megmaradt besózott húst nem hordókba rakják, hanem egy deszkalapon állni hagyják 10 napig. Majd felakasztják egy húsos kamrában, hogy átjárja a tiszta levegő. Miután egy pár napot a levegőn voltak, először enyhe majd erősebb füsttel megfüstölik. A hús igen ízletes lesz, ha a füsttel együtt egy kis levegő is éri. Ha kezdettől fogva túl erős füsttel járatjuk meg, akkor megbüdösödik a hús." Manapság már egyre kevesebb háztartásban füstölnek, de ez nem A füstölőkamra kincseskamrává válhat 8 9

Aranysárgán, finom illatokat árasztva és a forrófüstöléstől még gőzölögve, lehetőleg rögtön a füstből kivéve tálalják a pisztrángot és egyéb halakat. azért van így, mert az emberek már nem szeretik a füstölt húsokat, hanem éppen az ellenkezője az igaz. A hústermékeknek megközelítőleg 60 százalékát tartósítják és ízesítik Füstöléssel. Csakhogy a házi füstölést a legmodernebb technikájú, ipari jellegű füstölés váltatta fel. Már nagyon fiatalon alkalmam volt ezzel a tudománnyal megismerkedni. A nagyapám tanított meg rá. Még a füstölés különleges titkait is elárulta, de csak nekem, mivel a fortélyokat úgy őrizte, mint a valódi titkokat szokták. A bajor erdőben lévő parasztházá- ban már építéskor, a századfordulón megteremtették a füstölés alapvető feltételeit. A kémény ugyanis úgynevezett német. típusú volt, ami anynyit tesz, hogy olyan tágra építették, hogy kényelmesen tudjon mozogni benne az ember. A ház első emeletén volt nagyapa füstölőkamrája, amit úgy őrzött, mintha egy kincseskamra lenne, kiváltképp, ha a kéményseprő jövetele időszerű volt. A három nagy egyházi ünnepen, a karácsonyon, a húsvéton és a pünkösdön kívül, melyek egyben a kulináris élvezetek ünnepei is voltak, nagyapa ismert még egy negyediket is: a disznótort. Ez pedig két részletben zajlott, ő ugyanis egy évben kétszer vágott disznót. Először valamivel karácsony előtt, ilyenkor a húst és a kolbászt karácsony ünnepére tartogatta. A második disznótorra farsang környékén került sor, hogy az elkövetkező 4-5 hónapban elég füstölt húsuk legyen. Természetesen a kéménybe is akasztott kolbászokat, hogy hosszabb ideig legyenek eltarthatók. Amit a nagyapám készített, az mindig jól sikerült. A hal füstölésével csak később ismerkedtem meg, miután lehetőségem nyílt a különböző, bel- és külföldi étlapokon szereplő füstölt pisztrángfilét és egyéb tengeri és folyami füstölt halspecialitást megkóstolni. Ami a jobb vendéglőkben csemege gondoltam, nekem, aki vidéken élek, még olcsó is. Teljesen avatatlanul fogtam hozzá a halfüstöléshez, anélkül, hogy előtte kellőképpen tájékozódtam volna. Engedve az angol típusú tüzelőberendezések iránt érzett vonzódásomnak, úgy építtettem a házam, hogy egy hatalmas szabad kémény is legyen benne. De persze azzal a hátsó gondolattal, hogy a kéményt majd füstölésre, természetesen forrófüstölésre is fogom használni. Ezt a módszert Wilhelm Busch: Max és Móric című meséjéből kölcsönöztem. Amikor a kéményt már jól bejárattuk, rögtön tettem egy próbát. A tölgyfa helyben volt, a tűz jól égett, a füst kitűnően áramlott. Beszereztem egy pár frissen fogott pisztrángot, egy recept alapján előkészítettem és magam mentem fel a tetőre, hogy ott belelógassam a füstbe a halakat. A kicsi pisztrángok belógatása kiválóan sikerült, a kopoltyúk mögött egy kis hurkot képeztem és felkötöttem őket egy madzagra. A tűz helye és a kémény kürtőjénél felakasztott halak közti füstoszlop magassága mintegy hat méterre rúgott. Három órán keresztül izgatottan vártam a tölgyfából rakott közepes tűz mellett, hogy mi lesz az eredmény. Kétségekkel küzdve másztam fel megint a tetőre, hogy kiszedjem a halakat a füstből: legnagyobb meglepetésemre remekül sikerült, elértem a hőn áhított aranysárga színt, és kellemesen csapott meg a halak füstös illata. Az első füstölés eredményét fel is szolgáltuk. A vendégek el voltak tőle ragadtatva és dicsérték a nem mindennapi ínyencséget. Ez természetesen ösztönzőleg hatott rám, 10 11

Az ínyencségekhez vezető füstben és alig vártam, hogy megismételjem. A következő látogatót valamivel nagyobb füstölt pisztrángokkal szerettem volna megkínálni. 500-650 gramm súlyú példányokat választottam ki, ugyanazzal a módszerrel a füstbe akasztottam mindegyiket, vagyis megint egy hurkot vezettem a kopoltyúkon át, majd kívülről behelyeztem a kéménybe. Ismét háromórányi füstölést követően, várakozással telve másztam fel a tetőre, hogy a pisztrángokat kivegyem a füstből. De mit kellett megérnem? Amikor a kémény szélére helyezett fákon keresztül ki akartam húzni őket, rá kellett döbbenjek, hogy a pisztrángok hihetetlenül sokat vesztettek a súlyukból. A csalódás óriási volt, amikor a madzagon nem aranysárga füstölt halak lógtak, hanem csak a fejeik. Mi is történt? A halak súlya túl nagy volt és így a füstölésnél a törzs leszakadt a fejről és oda lett a szép lakoma. Az ember mindig a saját kárán tanul. A füstölés célja A füstölésnek három alapvető feladatot kell betöltenie: 1. A füstölnivaló kezelése hővel; melynek célja, hogy a nedvességtartalom lehetőleg egyenletesen csökkenjen, miközben hőmérsékleti hatásokra (forrófüstölés), valamint autolizinek és enzimek segítségével a termék megfüstölődik. 2. A hús, a hal és a kolbászféleségek ízletesebbé, étvágykeltőbbé tétele. 3. A konzerválás, mint cél a modern húsiparban kisebb hangsúlyt kap, hisz ennél már megbízhatóbb, jobb módszerek is léteznek. Egy kis lejtő alján építették ezt a tüzelőhelyet. Innen két méter hosszú föld alatti kályhacsövön keresztül vezetik a füstöt a füstölőhordóhoz. 12 13

Füstölőkályha a böblingeni Német Mészáros Múzeumból A füstölés tudománya A füstöléssel oly módon gátoljuk meg a baktériumok szaporodását, hogy közben a hús ízletesebbé válik és nem veszít tápértékéből sem. A tartósítás ezen ősi formájánál a tökéletlenül elégetett növények, legfőképpen száraz fák gázai és gőzei hatnak a húsra, kolbászra és halra, így azok ízesebbé, tetszetősebb színűvé válnak. A halak aranysárgák lesznek a füstben, a húsok külseje világos- és sötétbarnává érik, a fekete füstölt húsok pedig szénfeketére változtatják színüket. Ezen kívül néhány különleges sajtfajtát, sőt tojást, whiskyt és sört (frank füstölt sör) is szoktak füstölni. Ugyan a pácolás mellett a füstölés eredeti célja is a tartósítás, a tudomány és a tapasztalatok által növekvő tudásunkat mégis elsősorban arra használjuk, hogy miképpen tudjuk ízletesebbé tenni a húst. Már 1741-ben a Zedler Egyetemes Lexikon igen részletesen taglalta a füstölés témakörét. Ez áll a bevezetésben: A füstölés a friss hús vagy hal füst általi kiszárítását jelenti, hogy hoszszabb ideig tartós és fogyasztásra alkalmas maradjon. A füstölésre a puha hátszín javasolható, ami természetesen ne legyen túl fiatal, se túl öreg, ez alkalmasabb és hasznosabb, mint az öreg hús, hiszen az már magában is épp elég rágós, amit a szárazság és a füst még rágósabbá tesz. A füstölendő húst kádakban és teknőkben szokták besózni, és ott hagyják addig, míg beszívja a sót: ezután még néhány napon keresztül locsolják a húst sós vízzel, és ha már teljesen magába szívta a sót, akkor lehet beakasztani a kéménybe vagy a füstölőkamrába. Aki ezt még finomabbra szeretné elkészíteni, annak nem kell mást tennie, csak durván törjön össze koriandermagot és borókabogyót, és ha a húst már besózta, akkor szórjon rá egy rétegnyit a kiválasztott összezúzott fűszerekből, rakjon rá megint húst és sót, majd ismét az imént említett koriander és borókabogyó porból egy maroknyit. Egy ideig hagyjuk a húst ebben a pácban, és végül akasszuk be a füstbe." A Zedler Lexikon a halfüstölésről sem feledkezett meg. Ezt írja (részlet):... a halakat a következőképpen is lehet füstölni: Vegyünk egy 7 vagy 8 akós hordót, csak fehér fából készültet, nem lehet alja, hiszen helyet kell adnia a füstnek. Felül viszont egy fél arasszal a hordó teteje alatt tegyünk két fát keresztbe, amiket négy lyuk tart és ezekre a fákra akasszuk fel a füstölni kívánt halakat. Fenn hagyjunk a hordóból kinyúlni négy darab jó arasznyi hosszúságú és háromujjnyi széles fát, és ezeket erősítsük kis szögekkel a keresztbe rakott fák fölé, majd helyezzük fel a tetőt, melynek egy kicsivel kisebbnek kell lennie a szokásosnál, és feszítsünk ki a tető fölé egy arasz hosszúságban leomló 14 15

Rögtön pár méterre a tűz fölé a kéményjáratba építették a füstölőkamrát. Könnyű megvizsgálni, hogy áll a füstölés, csak ki kell nyitni a vasbádog ajtót, hogy szemtől szembe kerülhessünk a felakasztott húsokkal, kolbászokkal. durva szövésű vásznat, amely majd megfogja a füstöt, nehogy kiszökjön. A vászon fölé tegyünk két vagy három abroncsot, melyek a vásznat jól megtartják. Ám mindezek előtt téglából építsünk fel egy kör alakú, a hordó öblösségének megfelelően, körülbelül egy arasz magas és egy fél tégla széles sima falat, hogy a hordót pont rá tudjuk állítani. A kis Lfalnák azonban nem kell teljesen zártnak lennie, legyen egy kis nyílás egy helyen, ahol elkorhadt fát, for-gácsot, lombot vagy egyebet adagol ni lehet, de soha se engedjünk nyílt lángot, nehogy meggyulladjon a hordó. Erre a kis falra helyezzük fel a hordót azzal a felével, amelyiknek nincs alja, és hagyjuk addig a füst ben, amíg a halak kellően meg nem Füstölési technikák: hidegfüstölés, melegfüstölés, forrófüstölés A különböző országok és vidékek éghajlati sajátosságai alapjaiban be folyásolták a füstölést. Gondoljunk csak arra, mennyire különbözik pél dául a tengerparton fekvő területek levegőjének páratartalma a hegyvi déki táj hűvös levegőjétől vagy az alföldek száraz időjárásától. Ezek az éghajlati változatosságok pedig a különféle helyi specialitások létrejöttét is lehetővé teszik. A füstöléshez más-más hőmérsék-letet választhatunk, ennek megfelelően létezik hideg-, meleg- és forró-füstölés. Hidegfüstölés A hidegfüstölés 12 és 24 C közötti hőmérsékletnél megy végbe. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a füstölnivaló lehetőleg sonka, de lehet kolbász is leszárított for mában kerüljön a füstölőkamrába, illetve a füstölőkályhába, és a füstö-lőanyag, tehát a fa vagy forgács se legyen nedves. A fűrészport ne szét szórva, hanem inkább összepréselve tegyük a füstölnivaló alá, hogy a tűz fellángolását és ezáltal a magas hőmérsékletet elkerüljük. A hidegfüstölésnél fontos, hogy a hőmérséklet semmiképpen se lépje túl a 15-25 C-t, a füstölőkamrában uralkodó relatív páratartalom pedig 75-85 százalékos maradjon. Ahogy már említettük, ez a füstölé si mód különösen sonkák füstölésére alkalmas, amelyek így nem csak a kívánt aranysárga színt érik el, ha nem könnyű, étvágygerjesztő füstölt ízük is lesz. A hidegfüstölés további előnye, hogy az így füstölt hús rend kívül tömör, nagyon keményre szá rad. A hidegfüstölésnél parázsfüstöt (lásd: A füst előállítása című fejezet ben, 25. oldal) alkalmaznak. A szük séges füstölési idő több napot is igénybe vesz, a sonkák esetében azonban hat hétig is eltarthat. A füstölnivalót a pácolás után jól kiszárítva akasszuk a kéménybe, illetve a füstölőszekrénybe.

Nyársra húzott halak: forrón megfüstölve és fűzfa- vagy mogyorófa- vesszőre tűzve, a szabadban minden berendezés nélkül Az egyes füstölési szakaszok között mivel a tűz az alacsonyabb hőmérsékleteknél időnként kialudhat elegendő friss levegőt kell bevezetni. Ennél fogva a parasztházak kéményeiben csak a hűvös őszi vagy téli hónapokban kezdhetünk neki a hidegfüstölésnek. Az elsősorban hidegfüstölésre használatos füstölőszekrényeket hűvös, de semmiképpen sem levegőtlen vagy elszigetelt helyiségben állítsuk fel. Melegfüstölés A melegfüstölés 30 és 50 C közötti hőmérsékletnél, a füstölnivalótól függően 2-től 24 óráig terjedő időtartam alatt végezhető el. Aki ízesen megfüstölt, sózott oldalast és füstölt főzősonkát szeretne készíteni, annak a melegfüstölés módszerét ajánlom. Keményfából termelődjön a füst, majd szórjunk rá tölgyfaforgácsot. A faforgácsot nedvesítsük be egy kicsit, így a füstölőkamrában, illetve füstölőkályhában 80 százalékot meghaladó páratartalom képződik. A melegfüstölés olyan specialitások elkészítésére alkalmas, melyeket előreláthatólag rövidesen, legfeljebb héten belül elfogyasztunk. Igy lehet füstölni például a nagyobb főzőtolbászokat és a sonkákat. Parázsfüst segítségével intenzíven füstöljünk, azaz anélkül, hogy eloltanánk a parazsat. Forrófüstölés A forrófüstöléshez még rövidebb füstölési idő elegendő és ennek meg-felelően az eltarthatóság időtartama is csökken. Csak félkész húsok, mint a főtt, sózott oldalas, vagy a főtt sonka jöhetnek itt számításba. A nyers sonkára ez a füstölési módszer kifejezetten ártalmas lenne, és szó szerint romlásba vinné". A füst gerjesztéséhez használhatunk keményfát (elsősorban tölgyet) vagy akár puhafát (nyírfát) is, de erősen gyantázó a húst tiszta kendővel jól le kell dörzsölni, és ajánlatos pár órán keresztül levegős helyiségben felakasztani. A füstölési idő 50-90 C-os hőmérsékletnél 30 perctől maximum 2 óráig terjedő időtartamra korlátozódik, hogy megőrizzük a hús puhaságát. Ha nagyobb sonkákat szeretnénk forrófüstöléssel elkészíteni, előtte jól meg kell főznünk, egyetlen nyers darabka sem maradhat. A forrófüstöléssel elkészített főtt sonkát és sózott oldalast ajánlatos még aznap elfogyasztani, vagy a füstölést követően hűvös helyen tárolni, de ilyenkor is hamar meg kell enni. Ehhez a füstölési módhoz megfelel a hidegfüstöléshez épített, illetve vásárolt szekrény vagy füstölőkamra. A forrófüstöléshez használatos szekrénynek tökéletesen tűzbiztosnak kell lennie, hiszen itt nem parázs, hanem nyílt láng (spirituszégő, tölgyfából rakott tűz, és hasonlók) segítségével füstölünk. Nedves füstölés A hobbi szinten füstölők ugyan ritkán alkalmazzák a nedves füstölés technikáját, mégsem lehet említés nélkül hagyni. A hőmérsékletnek 25-30 C között kell mozognia. A füstölőkamrában egy víztartály révén nem csak füst, hanem egyúttal gőz is termelődik. így a levegő páratartalma mintegy 90 százalékosra emelkedik. A nedves füstölést mindenek előtt nyers kolbászok füstölésére használják, a magas páratartalom hatására a fát nem tanácsos égetni. A pácolás 18 után 19

Miután egész nyáron felhasogatva a szabadban kiszárítottuk, az égerfa is kiválóan alkalmas hús, hal, kolbász füstölésére. kolbászok meg is érlelődnek, anélkül, hogy előtte leszántottuk volna őket. Természetes szárítás Íz tekintetében a legfenségesebb specialitások a természetes szárítás segítségével elkészített húsok közül kerülnek ki. Ami a jó húson vagy a kiválóan elkészített kolbászféleségeken kívül még ehhez szükségeltetik, az nem más, mint a türelem, a hőmérséklet gondos felügyelete és nem utolsó sorban az odafigyelés a füstölnivalóra. Persze, a természetes szárítás nagyon szoros kapcsolatban áll a hidegfüstöléssel. Ami az egyik sikerének a feltétele, többnyire a másiknak is fontos. Mégis a tájegységenként változó páratartalom a legfontosabb dolog a siker eléréséhez. A penészedés veszélye természetesen magasabb a párásabb területeken, mint a szárazabbakon. Az ínyencek körében titkos receptek keringenek. Gondoljunk csak például a pármai sonkára, ami a tengeri és parti szelek áramlataiban érlelődik. A legújabb titkokat csak azok ismerik, akik örökségül kapták az őseiktől. Nem felejtkezhetünk el az észak-német területről származó szárított nyers húsról, a finom sonkákról, a tiroli és thüringeni szárazkolbászról vagy a Kaminwurz-ról sem, csak hogy néhány példát említsünk. A természetes szárítás előfeltétele a nedves pácolás, ha sonkáról van szó, akkorabeáztatás, illetve a megfelelő sós lébe helyezés. Ennek időtartama 3-4 hetet vesz igénybe. Majd ugyancsak egy jó fél napig vízben kell állnia. A sonkákat és a kolbászokat szintúgy jól ki kell szárítani, és csak aztán lehet felakasztani oda, ahol bőven van friss levegő. Egyes buzgó füstölők kezdeti segítségként közepesre állítják a melegítőt, hogy minél előbb száraz levegőt teremtsenek. Füstölőanyagok Az élelmiszertörvényben világosan benne foglaltatik a füstölés, valamint a füstölt hús könnyen emészthető volta. A fejezet a megengedhető mennyiségű füsttermelés fogalmának meghatározásával kezdődik. Ami az ipari termelőkre nézve kötelező érvényű, azt a hobbi szinten füstölőknek is mindenképpen be kell tartaniuk. A természetben található fából frissen nyert füst A törvény kimondja, hogy a természetben található fákból, ágakból, seprővirágból és fenyőtobozokból frissen nyert füst, élelmiszerek füstölésére általánosan engedélyezett. Kivételt képez a víz, vizet tartalmazó oldatok és egyéb adalékanyagokként használatos folyadékok füstölése. A természetben található fák fogalma kizár minden mesterséges füstölőanyagot, így például a füst-sűrítményeket (cseppfolyós füst), a füstölési eszenciákat (a fűrészpor meglocsolásához is), az eszenciához hasonló anyagokat, a fűszerezett füstöt (megtévesztően gyakran füstölésgyorsítónak is nevezik) valamint színezékeket (víz, vizet tartalmazó oldatok, étolajak). Az élelmiszertörvény szerint ipari termelés esetén tilos a gyanta, a szurok és á tőzegfüst használata, valamint olyan füstölt olajjal vagy faecettel való bárminemű kezelés (például szardíniáké), mely a természetes füstölés által elérhető eltarthatóság nélkül, csak imitálja a természetes füstölést. Továbbá tilos a kátránnyal kezelt fa (pl. csónakmaradványok vagy facölöpök), impregnált fadeszkák, építési célokra használt fahulladékok, fűzfapóznák és vasúti talpfák használata. A természetben található fák fogalma ágakra, seprővirágra, fenyő- és lucfenyőtobozokra is vonatkozik. A frissen nyert füst engedélyezésével egyúttal a füst által az élelmiszerekbe kerülő adalékanyagokat (pl. hangyasav, formaldehid) is engedélyezték. A legnagyobb mennyiséget nem ha- 20 21

A füstöléshez használatos forgácsot, amit többnyire kemény- faforgácsból állítanak elő, mindig száraz, levegős helyiségben kell tárolni, hogy ne vegyen fel dohos ízt, mert az tönkreteheti a füstölés sikerét. tározták meg, az anyagok adagolását sem lehet korlátozni. A füst nemkívánatos részei, melyek egészségügyi problémákat okozhatnak, akkor keletkezhetnek, ha az elégetett fűrészpor izzasztóhelyén a füst termelésekor uralkodó hőmérséklet meghaladja a 400 C-ot. A keményfa és a boróka használatát tanácsolta már 1741-ben a Zedler Egyetemes Lexikon is: Húsok füstöléséhez a boróka, másodsorban a fenyőgally a legajánlatosabb, ezek hiányában a tölgyfa, tölgyfalomb is megfelel." Melyik fa és fogács a legjobb? Az élelmiszertörvény, ahogy azt már korábban idéztük, kimondja, hogy csak a természetben található fákból amelyek 50% cellulózt és 25-25% hemicellulózt és lignint tartalmaznak, ágakból, seprővirágból, tobozokból frissen nyert füst alkalmas, és engedélyezett a füstölésre. Ez alatt elsősorban a tölgyet, a fehérbükköt, az éger- és nyírfát valamint faforgácsot értenek. A déli országokban mindezek mellett a mahagónit ás a cédrust is ajánlják. A füstöléshez használatos forgácsot (a kereskedelemben szokásos fűrészport) gyakran fűfélékkel keverve több fafajtából állítják elő, és tárolására csak szabad levegővel átjárt helyiséget javasolnak. Nem mindenhol állt ás áll rendelkezésre azonban ideális fa a füstöléshez de a füstölt húsról és halról még ezeken a helyeken sem mondtak le. A tűlevelű erdőkben gazdag hegységekben és a homokos talajú vidékeken a tüzelésnél a puhafát is igénybe vették és veszik mind a mai napig. Puhafa használatánál azonban nagy fokú kormozódásra lehet számítani. Az ízt elnyomhatja az erős terpentinszag. Ahogy egyesek a borok szerelmesei közül a gyantával kezelt borra esküsznek, úgy az alaposan megfüstölt húst kedvelők a feketére füstölt húsra áhítoznak (például Bajorországban), melyet a jegenyefenyőből, lucfenyőből, erdei fenyőből és égerfából (az utóbbi a halfüstölésnél is igen kedvelt) gyújtott tűz füstje érlelt. A gyantás fát mégsem ajánlhatjuk minden aggály nélkül. A tűlevelű fák tobozával sem ajánlatos tüzelni. Egy másik füstölőanyagot is meg kell említenünk; a lápos vidékeken aki járt már egyszer Írországban, bizonyára a legjobb tapasztalatokkal tért onnan vissza igen szívesen használják a nálunk tiltott tőzegtüzet. A tőzeg és a közönséges fű füstje összetéveszthetetlen ízt kölcsönöznek a füstölt specialitásoknak. A borókával füstölt hús mind a mai napig különlegessége az Alpok vidékének és az Észak-Német Síkságnak. A borókabogyók a sonka bebalzsamozásában játszanak szerepet, míg a borókagallyakat a parázsba teszik. A füstölés felelősségteljes munka, teljesen mindegy, hogy halról, húsról vagy kolbászról van-e szó. Egy meggondolatlanul a tűzbe dobott pácolt vagy lakkozott fadarab vagy egy darabka kemény- vagy feszítőlemez, nem is beszélve a műanyagokról, a gumiról vagy más hasonló dolgokról nemcsak az ízt rontja el egyszer s mindenkorra, hanem egészségügyi problémákhoz is vezethet. Eppen ezért a tüzelőanyagok utántöltéséről vagy magunknak kell gondoskodni, vagy lelkiismeretes személyre kell bízni. A füst keletkezése és összetétele A füstöléshez használatos füst keletkezését két szakaszra bonthatjuk. Az égés (pirolízis) során a fa alkotórészei, a cellulóz, hemicellulóz, lignin a hő hatására lebomlanak, és a levegő bevezetése által létrejövő oxidáció hatására más anyagokba épülnek be. A pirolízis folyamán a cellulózból glükóz lesz, amiből pedig majd ecetsav és furán keletkezik. A hemi- 22

A nagy kapacitású füstölőszekrényeket kiváló minőségű acélból gyártják, és a füstölési folyamatot ellenőrző elektronikus rendszerrel látják el, hogy mindig azonos minőségű termékek készülhessenek. cellulóz furán származékká és nyílt szénláncú karbonsavvá bomlik, a ligninből pedig mindenek előtt fenolok keletkeznek. Ezen kívül a fából a pirolízis során kátrányanyagok is felszabadulnak. Különböző anyagok, különböző mennyiségekben keletkezhetnek a hőmérséklettől, a levegő mennyiségétől és a fafajtától függően. Túl magas hőmérsékletnél (400 C felett) policiklikus szénhidrogének keletkeznek, melyek rákot okozhatnak. A parázsló fából keletkezett bomlástermékek füst formájában válnak láthatóvá. A füst három halmazállapotú anyagból tevődik össze: gáz, szilárd illetve folyékony halmazálapotúakból. Az illékony gázhalmazállapotú, színtelen anyagok fenolokból, organikus savakból és karbonilokból állnak. Ami a füstben látható, azok a nem illékony, szilárd vagy folyékony kátrány-, gyanta-, hamu- és koromrészecskék. A gázhalmazállapotú és a különálló anyagok összetétele és aránya függ a légáramlattól, a levegő vízgőztartalmától, a parázs hőmérsékletétől és a füstölőkamrában uralkodó hőmérséklettől. A folyékony és szilárd halmazállapotú anyagoknak nagyobb részük van a hidegfüstölésben, mint a forrófüstölésben. A füst előállítása A füst előállítására különböző eljárá- sokat ismerünk, melyek során kü- lönböző minőségű füstölt húsokat készíthetünk. A házi füstöléshez majdhogynem kizárólag parázsfüstöt használunk. Parázsfüst A faforgács tűz, fűtőszál vagy gázláng segítségével korlátozott lég-mozgásnál teljesen elizzik. Frikciós füst A fadarabokat állandó nyomással egy gyorsan forgó rotorhoz préselik. Eközben lángot fog a fa és csak na gyon kevés kátrányanyag képződik. Gőzfüst A pirolízis folyamán keletkezik, ha a felaprított fadarabokra 300 C-ra fel hevített levegő-gőz keveréket fújnak. Fluidizációs füst Ebben az esetben a faforgács pirolízisét egy 300-400 C teljesítményű reaktor viszi véghez. Félkokszfüst Ilyenkor magas nyomás alatt, csekély levegő beáramoltatásával, egy elektronikus fűtőberendezés segítségével a faforgácsot 300-400 Cra felizzítják. Durva füstölt füst Tőzeg és közönséges moha égetésekor keletkezik a durva füstölt füst.

Alsó-Bajorországból származó feketére iiistölt hús, rozscipó, gabonapálinka. Jó összeállítás egy kiadós, az egész családdal és a barátokkal elköltendő uzsonnához. Mennyire egészséges a füstölt hús? Erről a kérdésről már sokan sokfélét írtak és beszéltek, sok mindent rosszul magyaráztak. Az emberekben félelmet ébresztenek azzal, hogy a füstölt hús káros az egészségre. A füst fa vagy növényi részek tökéletlen elégése vagy egybeolvasztása során keletkezik. Tudnunk kell, hogy ebben a kérdésben a hogyan a döntő. Ugyanis ha túl magas a hőmérséklet vagy alkalmatlan füstölőanyagokkal dolgoznak, a füstben található policiklikus aromás szénhidrátok száma megpő - Túl nagy adag ebből az anyágból rákot okozhat. A füstöléshez bizonyos mennyiségű fenol és megfelelő égési hőfok szükséges, hogy gazdagítsuk az ízeket, megvalósuljon a konzerváló hatás, és nem utolsó sorban kialakuljon a jellemző szín. Gyakorlati szabály, hogy az égési hőfok illetve az izzási hőmérséklet semmiképpen sem haladhatja meg az 500 C-ot. A svájci mészáros mesterség tankönyvében azt ajánlják, hogy ezt az izzási hőmérsékletet úgy tudjuk megközelítőleg betartani, hogy a füstölőanyagot benedvesítjük és a füstölési folyamat alatt az oxigén beáramlásának mértékét a minimumra korlátozzuk. A fa megválasztásával, a parázs hőmérsékletének szabályozásával és egyéb technikai megoldások segítségével az egészségre ártalmas anyagok koncentrációját drasztikusan csökkenthetjük. A rákkeltő tulajdonságokkal bíró policiklikus aromás szénhidrogének fő összetevőként 3,4 benzpirint tartalmaznak." A Német Kutatói Munkaközösség (szenátusi bizottság az élelmiszerekben lévő anyagok illetve adalékanyagok vizsgálatára) tudományos dokumentációjában a következő áll: A füstölés bírálatok kereszttüzébe került, mivel mind a füstben, mind pedig a füstölt élelmiszerekben találtak rákkeltő vegyületeket. Ezek a policiklikus aromás szénhidrátok (PAK) csoportjába tartoznak. Rendszerezett vizsgálatok igazolták, hogy a füstölés technikailag úgy is végrehajtható, hogy 1 ig/kg (ppb) benzopirin szennyezésnél több ne jöjjön létre. Maga a benzopirin csak az alkalmazott füstölési technika megítéléséhez szolgáló könnyen kimutatható anyag. A rákkeltő policilikus vegyületek összmennyisége 1 ig/kg benzopirin tartalom esetén mintegy 10 ig/kg-ra tehető. E tanulmány nyomán a törvényhozók 1973- ban előírták, hogy minden füstölt hústermék legfeljebb 1 ig/kg benzopirint tartalmazhat. Ez a szabályozás megmaradt, sőt más országok is átvették, vagy alaptörvénynek javasolták. Ez nem azt jelenti, hogy az 1 ppbhatárérték betartása problémamentes. A hústermékek mintegy 20%-a magasabb értékeket mutat. A megfelelő technológiai intézkedések betartásával azonban, amelyek leginkább a füsttermelőt érintik, a rákkeltő policiklikus vegyületek megnövekedett szennyeződését el lehet kerülni. Ugyanezt a szabályt a füstölt sajtokra is ki lehetne terjeszteni. Sajnos a halak füstölésénél magasabb szennyeződés figyelhető meg. Ennek oka abban keresendő, hogy a haliparban előszeretettel alkalmazzák az elmaradott füstölőkályhákat." Tilos, mert az egészségre ártalmas Az iparosoknak törvényileg tiltott, tehát a magán szférában sem ajánlatos olyan fűtőanyagok használata, mint a kőszéné, a tőzegé, vagy az acetiléné. Nem megengedett a füstölést segítő folyadékok, füst- vagy füstölt folyadék-sűrítmények, sózás, illetve fűszerezés segítségével létrehozott készítmények használata, amelyek abban segédkeznek, hogy az élelmiszerek, különösképpen a halak átvegyék a füst zamatát. Az élelmiszer törvényhez fűzött 28 29

kommentárjában Walter Zipfel professzor úr többek között a következő igény van egy kivételes engedélyre, Mégis az, hogy már Európa szerte tiltásokat fogalmazza meg: indítékul szolgálhatna, hogy felhagyjunk vele. A füst azon alkotórészeinek hozzáadását célzó tilalom, melyek pácoláshoz használatos nitrátsóból és A táplálkozás-élettani értékekre különböző folyadékokból (víz, vizes gyakorolt hatások oldatok, étolaj és egyéb folyadékok illetve azok származékai) állnak, A füstölés kívánt eredménye, mint azon egészségügyi megfontolásból például a szín, az aroma illetve a hús jött létre, hogy egyrészt bizonyos felületének beszáradása többé-kevésbé a füst alkotórészei és az élelmi- anyagok könnyen nitrózzá válhatnak (nitróz-fenol), másrészt jelenleg nem szerekben lévő anyagok közti reakcióktól függnek, melyek azonban a látható előre, hogy a füst alkotórészei hogyan reagálnak majd a folyadékokban. Ezáltal éppúgy tilos a füst csökkenéséhez is vezethetnek. termék táplálkozás-élettani értékének bevezetésével illetve füstölt só/cukor A legfeltűnőbb változást az alapanyagon a karbonil-protein reakció, hozzáadásával készült sós páclé, mint a füstölő só és cukor használata, vagyis a színképződés és a kéreg kialakulása hozza létre. A formaldehid- melyet füstölt só- vagy cukoroldatokból illetve fűszerkivonatból állítanak elő, vagy a füst sűrítmények gyomorban nem emésztődnek meg, del kezelt kollagénekről tudjuk, hogy a alkalmazása. viszont a béltraktus enzimjei már Mégis a füst sűrítményeket úgy is megtámadják őket. Tehát a füstölt elő lehet állítani, hogy a füstöléshez élelmiszerek kalória értékének csökkenését nem kell elfogadnunk. Azon- használatos füst alkotórészei, melyek az ízesítéshez, a konzerváláshoz és a ban említésre méltó tény, hogy az színezéshez szükségesek a megkívánt koncentrációban legyenek jelen, is nehezén emészthető ételnek számí- erősen füstölt hús már a középkorban ellenben az akkori ismereteknek tott. Ebben az intenzív füstölés közben megfelelő az egészséggel kapcsolatos kételyek már nem léteznek. A szerepe lehetett, mint magának a füs- lezajló erős kiszárításnak nagyobb rendelet kibocsátója csatlakozott az tölésnek. Viszont a hús füstölés alatti Európa Tanács aroma anyagok" biológiai értékét, annak javulását, kutatócsoportjának ajánlásához, miszerint csak abban az esetben Úgy tűnik, hogy a füstöléshez egyértelműen lekicsinyelték. engedélyezhető a füst sűrítmények használt füstnek a hús vitaminjaira használata, ha minden egyes felhasználó kielégítő tájékoztatást kap tudunk semmit sem. Itt mindenek gyakorolt hatásáról még nem az ellátásról, a minőségi összetéte előtt a B-vitaminok csoportja lenne lekről, a mérgező hatásról, a felhasználási mennyiségről és az elemzési szokásaink szerint a hús az egyik érdekes, mivel jelenlegi étkezési eljárásokról." legfontosabb B-vitamin forrásnak számít" áll a Német Kutatói Társaság egyik értékelésében. 30 31

32 a kempingezők Konyhai lakoztatható kis 33 32. oldal: számára használatra igen méretű készülék, A füstölőkemencétől Gyors, tiszta és kifejlesztett praktikus ez az mely nem csak egyszerű ennek készüléknek a elektromos halak forrófiistölésére a füstölőkamráig a kicsi, főleg a horgászok és kezelése. áramhoz csat- alkalmas. Egy füstölő készülék teljesen mindegy, hogy egy egyszerű, saját magunk által készített vagy egy fényűző, nagyobb mennyiségre tervezett berendezésről van-e szó alapvetően négy részből áll. 1. A ház, ahol a füstölnivaló függ vagy fekszik, és ahol azt füst és fokozódó forróság veszi körül. 2. A rostély vagy a rúd és a kampó, amelyek a füstölnivalót tartják. Alája többnyire egy tálat erősítenek, mely a zsírt fogja fel. 3. A füstöléshez használatos forgács tárolására szolgáló rész. 4. Hőforrás, mely a faforgácsot felizzítja. Hő termelhető spirituszégővel, gázzal vagy elektromos energia segítségével. Aki nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy a saját otthonában vagy tanyáján ki tudjon alakítani egy speciális füstölőkamrát, annak sem kell lemondania erről a hasznos hobbiról vagy a füstölés általi önellátásról. Füstölőkemencéket Európa több országában, különösen Németországban kisebb hordozható kiszerelésben is lehet már kapni. A nagyobb áruházak, sport- vagy háztartási boltok camping- vagy horgászrészlegén több féle méretben és áron kínálják ezeket a készülékeket. (Remélhetőleg hamarosan nálunk is megvásárolhatóak lesznek ezek a készülékek illetve akad forgalmazó, aki érdemesnek tartja az országba behozni és értékesíteni.) Kisméretű füstölőkészülékek kerti használatra, kempingezéshez és halastavak mellé Spirituszégővel ellátott készülékek Ezeket a forrófüstöléshez használatos készülékeket tűzzománccal vonták be és grillrostéllyal, valamint hőálló alumíniumfedővel látták el. Az aljzat tartja az égő vázát és tartályát. Ehhez még jön két csepegtető bádoglemez, hogy lefedjük a füstö- léshez használatos faforgács számára kialakított edényt. Az égő szelencéjét spiritusszal vagy különleges tüzelőpasztával töltjük meg. Ehhez adjuk ; hozzá a finom forgácsot. A csepegtető bádoglemezek lábai lefelé nézzenek, hogy a száraz, fűszeres füst eltávozhasson az edényből, így egyenletes füstölést és finom ízt érünk el. A füstölnivaló (hal, vadhús, stb.) mennyiségétől függően egy vagy két rostélyon füstölhetünk. Ezeket azután a füstölnivalóval együtt egymás fölé helyezzük. Amennyiben a szósz elkészítéséhez a szaftot össze kívánjuk gyűjteni, akkor még az előkészített halak behelyezése előtt egy alumíniumból készült szaftos tálat kell a legalsó rostély alá raknunk. Majd a fedővel lefedjük a tartályt és összekapcsoljuk a patentzárakat. Végül az égő tartályába spirituszt vagy tüzelőpasztát rakunk, és meggyújtjuk. A tartályt felhelyezzük az égő vázára, melyet nem szabad laza talajra állítani, mert belesüllyedhet és így túl kevés levegőt kap az égő. Ugyanezen elv alapján lehet használni a más gyártóktól származó füstölőkályhákat is. Elektromos fűtésű kisméretű füstölőkészülékek Az elektromos készülékek különösen a halak gyorsfüstölésére (forrófüstölés) alkalmasak. E készülékeknél a beépített fűtőspirál felelős a füst termelődéséért, a füstteret további fűtőkígyók segítségével melegítik. Beépített termosztát (egyes modelleknél) gondoskodik a füsttér egyenletes hőmérsékletéről. A különböző méretű készülékekhez a gyártók pontosan megadják a füstölhető hús mennyiségét is. A füst előállításához elsősorban bükkfából készült tiszta, finom fűrészport használnak, de egyéb fákból, például nyírfából, kőrisből, égerfából, juharfából vagy ezek keverékeiből készült forgács is kapható. Bizonyos készülékek, a modelltől és a gyártótól függően, időmérő szerkezettel és a nagyságának megfelelően egy vagy több behelyezhető rostéllyal rendelkeznek. Használatuk nagyon egyszerű: A készüléket rövid ideig előmelegítjük, a gyűjtőtálat a rostélyokkal és a füstölnivalóval együtt behelyezzük, a speciális füstölőforgáccsal teli kis

A Mirella- termosztáttal, hőfüstöló elekt- valamint órával rmos készülék is fel van tágasabb és szerelve. Hőmérsékletek, halak és húsok kikészítési és füstölési ideje (a Mirella-füsttermákban) Füstölnivaló A termosztát beállítása A kikészítési és füstölési idő Pisztráng Ponty Vörös sügérfilé Foltos tőkehal Sima lepényhal Laposhal Közönséges nyelvhal Makréla Hering Angolna Lazac Vöröshúsú lazac Kagyló Bárány Bifsztek Sózott oldalas Csülök Borjúhát Karaj Húsnyárs Csirke Pulykacomb Kacsa Csirkemell Fürj 34 150 fok 200 fok 150 fok 150 fok 150 fok 175 fok 150 fok 150 fok 80-90 fok 50 fok 170 fok 150 fok 160 fok 220 fok 200 fok 220 fok 230 fok 220 fok 200 fok 180 fok 180 fok 200 fok 200 fok 200 fok 180 fok 15-20 perc 50-60 perc 10-20 perc 25 perc 20 perc 20 perc 20 perc 20 perc 120 perc 70-90 perc 25-35 perc 18 perc 6 perc 50-60 perc 10-15 perc 35-40 perc 90-120 perc 70-90 perc 12-15 perc 10-15 perc 45-60 perc 60 perc 120-150 perc 30 perc 30-40 perc serpenyőt a fűtőspirálra tesszük, bezárjuk a készüléket, beindítjuk a fűtőspirált, az órát beállítjuk és kész is. Hogy néhány példát említsünk: 170-200 C közti hőmérsékletnél (forrófüstölés) pisztráng és makréla esetén legfeljebb 20 perces, ponty esetén 50-60 perces, heringek esetén pedig 80-90 C-os hőmérsékletnél két órás füstölési idővel számolhatunk. Füstölőhordó a halaknak Kifejezetten halak füstölésére alkalmas a füstölőhordó, amely tetszés szerint elektromos rezsóval vagy gáz-, esetleg spirituszégővel fűthető. A halakat villák segítségével függő- legesen kör alakú rácshoz erősítik. A rácsot a füstöléshez használatos forgáccsal teli tároló dobozra helyezik majd az egészet egy hordó formájú acélból készült haranggal befedik (lásd a 36. oldal ábráján). Egyéb kisméretű hordozható készülékekbe felülről adagolják a tüzelőt, majd fedővel lezárják. A füstölnivalót kampókra akasztják. A hordó lábánál a füstöléshez használatos forgács tárolására kialakított fiók található. A forgácsot tetszés szerint vagy egy spirituszrezsó vagy egy kemping gázfőző segítségével hevítik fel. Ezeket a hordókat a modellektől függően teleszkóp vagy irányzó gyűrűk segítségével magasabbra is lehet állítani. 35

A több részből álló, elsősorban a pisztráng, de egyéb halak füstöléséhez is használatos kemencét egy elektromos rezsóra helyezik. A 37. oldalon lévő vázlatos rajz bemutatja, miként szerelik össze ezt a készüléket. Konyhai használatra kialakított kis méretű készülékeket is lehet vásárolni. Ebben egyszerre tíz vagy még annál is több halat lehet megfüstölni. Saját készítésű füstölő-berendezések Húsok és kolbászféleségek füstöléséhez valamelyest masszív füstölőszekrény szükségeltetik, ahogy erről a következő fejezetekben írunk majd, de a halfüstöléshez megteszi egy kis méretű készülék vagy egy saját készítésű füstölőkályha is. Az utóbbit egy elhasznált hordóból vagy egy 1,20-1,50 m hosszú acélcsőből is ki lehet alakítani. Az átmérője kb. 30 cm legyen. A hordó alját eltávolítjuk és, hogy meg tudja tartani a füstöléshez használatos forgácsot, a szélét felgörbítjük. A cső egy csésze formájú tartályt tart, amelybe a faforgácsot szórjuk. Ez alá téglából készítünk aljzatot, úgy, hogy a tűztér 50 cm hosszú, széles és mély legyen. Ezeket a méreteket hordós füstölésnél a legkisebbeknek kell tekinteni, míg a cső ben füstölés esetén a tüzeléshez szükséges helyet az átmérőhöz kell igazítani. A füstölnivalót kampók segítségével keresztrudakra akasztjuk. Észak-német területeken olyan régi fahordókat is használnak, melyeknek mindkét fedelét eltávolították. A fenekét legtöbbször tűzálló drót- vagy vasszövedékkel pótolják. A füst termelődése itt közvetlenül történik, azaz a forgácsot és a lehetséges fűszereket közvetlenül a kőalapzaton lévő tűzifára szórják. A halakat füstölőrudakra akasztják. Azért, hogy a füstöt a hordóban tartsák, és hogy szabályozzák a levegő áramlását, a hordót rendszerint egy darabka zsákvászonnal befedik. (lásd 40. oldal) A kerti grill, mint füstölőkályha Egy befalazott kerti grillezőt kevés fáradsággal, minden nagyobb változtatás nélkül átalakíthatunk füstölőke- mencévé (lásd a 84.oldal ábráját). A tűzhely átépítésén kívül csak egy rostélyt vagy egy acélszövedéket kell behelyezni. Erre rakjuk rá rétegenként a tisztára mosott, nagyobb méretű kavicsot, ami ideális a füst megszűrésére és a hő csillapítására. A kavicsréteg fölé szerkezeti acélból hegesztett akasztót állítunk, ahová a füstölnivaló halakat akasztjuk. A hőmérsékletet a kavics vastagsága által kitűnően lehet szabályozni, teljesen mindegy, hogy bükkfa vagy égerfa illetve fűrészpor segítségével füstölünk. A hidegfüstöléstől kezdve a forrófüstölésig minden lehetséges egy ilyen készülékkel. Füstölőszekrények Aki többnyire húst és kolbászféleségeket szeretne füstölni, hosszútávon nem fog boldogulni az eddig bemutatott, gyakran csak forrófüstölésre alkalmas kisméretű készülékekkel, szüksége lesz egy füstölőszekrényre. 36 37

A füstölőhordók könnyen előállíthatóak és minden nagyobb költség nélkül kivitelezhetőek rozsdamentes acélcsövekből vagy acéllemezből készült hordókból is, de csak akkor ha korábban semmiféle vegyszert nem tároltak bennük. Egy helytakarékos füstölőhordó, melyet a házban, a kertben vagy akár a halastó mellett is felállíthatunk. Kempinggáztüzeléssel mindenhol használható. Ez a beruházás mindenképpen megéri annak, aki nagyobb mennyiségben kíván füstölni, hiszen egy cinkezett, hidegfüstölésre használatos szekrény egy, sőt néha két generáción keresztül is kitart. Csupán csak egy száraz és hűvös helyiségben kell felállítani. A kereskedelmi forgalomban lévő szekrényeket úgy alakították ki, hogy egyszerre akár egy egész disznót is könnyen meg lehet füstölni bennük. Ezekben a szekrényekben van hamugyűjtő, tűztér, füstelosztó lemez, valamint az alsó részben zsírcsepegtető lemez. A felső kétharmadukban pedig a húsok felakasztására szolgáló szerkezeteket helyezték. Minden, a felállításra és a tűzrendészeti előírásokrá vonatkozó kérdés- ben a kéményseprők és a helyi önkormányzat építési osztálya tud segíteni és az előírásokról felvilágosítást adni. Aki a házában nem rendelkezik a füstölőkályha számára elegendő hellyel, a kert egyik védett részében is felállíthatja a kemencét. Annak érdekében, hogy a füst és a szagok ne zavarjanak senkit, a távozó levegőt egy hosszú kályhacsövön vezessük felfelé. Németországban, Svájcban és Ausztriában mintegy két tucat vállalat kínál füstölőszekrényeket a kitűnő és problémáktól mentes hidegfüstöléshez. Magyarországon eddig a saját kivitelezésű berendezések terjedtek el. A külföldi füstölők acéllemezből készültek, helytakarékosak és meg- fizethető áron kaphatók. Így egy füstölőszekrény, melynek űrtartalma mintegy 700 liter (ez egy körülbelül 175 kg-os vágott sertés helyigényének felel meg), 90x160 cm-es területnél nem igényel nagyobb helyet. Tűzálló talajon, azaz betonon vagy csempén és száraz, hűvös, semmiképpen sem levegőtlen helyiségben kell felállítani. Szükséges még egy füstöt jól elvezető kémény, amelyhez a csatlakozó csőnek ferdén kell felfelé haladnia. Fontos, hogy az első füstölési próbálkozás előtt az új szekrényt bő 3 napon keresztül tartalom nélkül, azaz hús, hal és kolbász nélkül úgymond befüstöljük, hogy az átvegye a füst szagát. Figyelnünk kell arra, hogy a füstölnivalót csak jól leszárított állapotban akaszthatjuk be a szekrénybe. Nem szabad túl sűrűn egymás mellé akasztani őket, úgy helyezzük el, hogy ne érjenek egymáshoz. A legtöbb hidegfüstöléshez használatos szekrényt fűrészporral üzemeltetik. A fűrészport mindenképpen még a hús, hal, kolbász beakasztása előtt grillgyújtóval, vagy száraz spiritusszal, esetleg parafinozott papírral gyújtsuk meg. A fűrészpornak semmiképpen sem szabad lángolnia, csak parázslania. A legtöbb füstölőszekrénynél egy adag fűrészpor 5-8 órás füstöléshez elegendő. Egy kereskedelmi forgalomban megvásárolható füstölőszekrényben pácolt húshoz elég, ha egy nap egyszer töltjük meg fűrészporral a fiókot. Utána a bepácolt, beakasztott húsnak a következő napig hűlnie kell. A jól szigetelt füstölőszekrények előnyei A gyártók különösen nagy hangsúlyt fektetnek a szekrények szétszerelhetőségére, hogy otthon még a nehezen hozzáférhető helyeken is könnyen fel tudjuk állítani, és ami még fontosabb, a szekrények jó 38 39

Fent: Ez a füstölőhordó egyszerűen és nagyobb költségek nélkül felépíthető. Alul: Így akasztják fel a halakat a rudakra. Az aranysárga" szín jól látható. 41. oldal felül: Acéllemezes füstölőhordó kerámia füstölőtornyocskával. 41. oldal alul: A füstölőszekrény mindenütt elhelyezhető, ahol csatlakozni tud a kéményhez. 40 41

A befalazott vagy kibetonozott tűzhely és az acéllemezes füstölőhordó közé, ami itt a kerámia tornyocskával a kert díszévé vált, a füstölés barátai a füst lehűtése érdekében földalatti gödröt ástak, vagy csővezetéket helyeztek el, amire egy régi kályhacső is megfelel. A szabadban lévő befalazott füstölőkamrákban vagy füstölőházikókban angolnát is füstöl-hetünk. Termé-szetesen az ilyen füstölőberendezések hús és kolbász füstölésére is kitűnően alkalmasak. szigetelésére. Ezen felül az is nagyon lényeges, hogy a szekrényt óvjuk a rozsdától, ugyanis a füstölés során nedvesség szabadul fel, ami a sóval és a hátramaradó kátránnyal együtt kikezdi a fémet, és rozsdásodáshoz vezet. Ezért helyezzünk közvetlenül a lemezekre szigetelőanyagot, és így meg tudjuk akadályozni, hogy az agresszív folyadék bevegye magát a szekrény fala és a szigetelés közé, és rozsdát okozzon. A füstölőszekrényben történő szigetelést gyakran azonosítják a hőszigeteléssel. Ez tévedés, hisz értelmetlen lenne a magas hőmérsékletű külső levegőt távol tartani a kolbásztól, mert a szekrényt körülvevő levegő a szellőzőnyílásokon keresztül és a kémény szívó hatása által mindig a húsra áramlik. A szigetelésnek higroszkópikusnak kell lennie, tehát képesnek arra, hogy felvegye a levegő nedvességét, majd 42 43

44. oldal és 45. oldal felül: hús-, hal vagy kolbászfüstölésére használható acéllemezből hegesztett füstölőszekrény, mely kertben vagy halastónál egyaránt felállítható. Saját készítésű füstölőszekrény tűzterének 50-60 cm szélesnek és mintegy 40 cm magasnak kell lennie. 44 45

Egy füstölőszekrényt éppolyan helytakarékosan fel lehet állítani nagyobb lakásokban, raktár- helyiségekben, pincékben, mint egy mélyhűtőszekrényt, csak egy kéménycsatlakozásnak kell közvetlen közelben lenni. A nagyobb méretű füstölőszekrények azért is előnyösek, mert bennük a füstölnivalókat úgy is be lehet akasztani, hogy nem érnek egymáshoz. Egy füstölőszekrény építésének vázlatos rajza, melyben halat, Füstölőkamrák húst és kolbászt egyaránt lehet füstölni. A húsüzemek még pár évvel ezelőtt is csak befalazott füstölőkamrákban füstöltek. A füstöt a fűrészpor izzításával, illetve forrófüstölés esetén a hőmérséklet emelkedése érdekében, keményfahasábok elégetésével nyerték. A hidegfüstölésre használatos kamrákba vagy berendezésekbe a füstölnivalót háromélű fakaróra fűzve helyezték be, szépen sorban. Az ilyen forrófüstölésre alkalmas berendezésekben pontatlanul lehet csak szabályozni a kamrában uralkodó füst sűrűségét és a hőmérsékletet. A hidegfüstölésre alkalmas berendezések fokozatosan adja le, aminek következtében elkerüljük a páralecsapódást. A fűrészporégető-edényeket gyakran egy választófallal teljes hosszukban kettéosztják, hogy a fűrészpor lassan, u-alakban égjen el. Ezáltal a túlságos izzás lehetőségét kizárják. A füstelosztó, melyet a magasban egy meredek emelkedésű orsó segítségével lehet beállítani, gondoskodik a füst egyenletes eloszlásáról. A felfelé ívelő kalapformája mindenekelőtt eltorlaszolja a füstöt. A friss levegő pedig a füsttermelő fölött elhelyezkedő külső köpeny résein keresztül, a kémény szívó hatása következtében áramlik be. Lehűti az összetorlaszolt füstöt. A lehűtött füstnek kb. 23-25 C hőmérsékletűnek kell lennie, amikor eléri a húst, így nem csorog meg a termék (nem keletkeznek olvadt. zsírcseppek). A füstölés után a füstelosztót megint erősen a szekrény aljához csavarozzák, ezáltal a rovarok, férgek bejutását megakadályozzák. Ezekben a szekrényekben forrófüstölés nem végezhető; kizárólag hosszan eltartható áruk készítésére fejlesztették ki őket. 46 47