SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 3
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006
A BIBLIA ÉS AZ IRODALOM A NYELVI TEVÉKENYSÉG MINT VILÁGALAKÍTÁS ÉS MINT K A P C S O L A T T A R T Á S Tanári útmutató Fejlesztő k Fábián Márton Fenyő D. György Székely Zsuzsa Blaskó Ágnes
TARTALOM A BIBLIA ÉS AZ IRODALOM A NYELVI TEVÉKENYSÉG MINT VILÁGALAKÍTÁS ÉS MINT KAPCSOLATTARTÁS 5 NÉVJEGY 7 A BIBLIA RÉSZEI, KELETKEZÉSE, NYELVEI HELYE A KULTÚRÁNKBAN 23 A TEREMTÉS ÉS A TÖRVÉNY 46 ÁBRAHÁM ÉS IZSÁK 57 A ZSOLTÁROK ÉS UTÓÉLETÜK EGY-EGY PÉLDÁVAL 76 A PÉLDABESZÉDEK ÉS UTÓÉLETÜK 10 4 EGY BIBLIAI TÖRTÉNET ÉS PARAFRÁZISA 13 1 EGY MODERN EVANGÉLIUMI PARAFRÁZIS BODOR ÁDÁM: EGY ROSSZ KINÉZÉSŰ EMBER 152 A BIBLIA ÉS A KÉPZŐ M Ű VÉSZET 16 2 FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP
NÉVJEGY A FEJEZET CÉLJA A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODULKAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS A tanuló legyen képes értelmezni és azonosítani a nyelvi megalkotottság jellemzőit a különböző szövegekben. Legyen képes saját megértési határait kontrollálni. Ismerje fel és alkalmazza a különböző szövegfajtákat. Ismerje fel és alkalmazza a lírai és epikai alkotások közötti szövegkapcsolódási pontokat. Legyen képes felismerni a szövegek rejtett üzenetét. Legyen képes a szövegekkel kapcsolatosan önálló kérdésfeltevésre. Tudjon megadott szempontok alapján különböző szövegfajtákat alkotni. Legyen képes portfóliót készíteni, és reflektálni saját alkotói folyamatára. Törekedjen az írásbeli és szóbeli megnyilatkozásaiban a helyes, logikus, nyelvileg árnyalt kifejezésmódra. 1. A Biblia részei, keletkezése, nyelvei helye a kultúránkban. A sugalmazott szöveg koncepciója (2 óra) 2. A Teremtés és a Törvény elbeszélés és utasítás a kinyilatkoztató beszédmódban és a mai nyelvhasználatban szövegfajták és megértési módok (3 óra) 3. Ábrahám és Izsák a Biblia homályos beszédmódja (2 óra) 4. A zsoltárok és utóéletük egy-egy példával (2 óra) 5. A példabeszédek és utóéletük (2 óra) 6. Egy bibliai történet és parafrázisa (Jónás könyve a Bibliában és Babitsnál) (3 óra) 7. Egy modern evangéliumi parafrázis Bodor Ádám: Egy rossz kinézésű ember; A Biblia és a költészet (3 óra) 8. A Biblia és a képzőművészet (2 óra) 14 15 éves A történelem, etika, emberismeret, művészetek, drámapedagógia bizonyos részei Eposz és komikus eposz Konfliktusos drámák 6. évfolyam, 2. fejezet, Örökségünk 6. évfolyam, 6. fejezet, Születés teremtés 7. évfolyam, 4. fejezet, Poétai iskola 9. évfolyam, 5. fejezet, Ars poeticák Az antik hagyományok, műfajok, szövegfajták, motívumok Az utasító, elbeszélő, magyarázó-meggyőző szövegek Kompetenciaterületen
6 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK NAT TÁMOGATÓRENDSZER, SZAKIRODALOM SZÖVEGFORRÁSOK Kompetenciaterületi Szövegértés, szövegalkotás Beszédkészség, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, szövegértés, szövegalkotás, tanulási képesség, logikai készség, asszociációs készség, analógiás gondolkodás Egyéb műveltségterületi Történelmi, művészettörténeti megértés Kereszttantervi (Pl.: életpálya-építési, szociális) Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. 2005, Korona Kiadó. Beszélgetés a Bibliáról. Szerkesztette: Rapcsányi Lászó, 1978, RTV Minerva. Northrop Frye: Kettős tükör; A Biblia és az irodalom. 1996, Európa kiadó. Zsoltárok világa. Budapest, 1999, Scola Scriptura. Nemes Nagy Ágnes: Hegyi költő. 1984, Kairosz Kiadó. Fenyő D. György: A Biblia világa. 1996, Kronika Nova. Biblia Fordította: a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Ószövetségi és Újszövetségi Bibliafordító Szakbizottsága, Budapest, 1979. Ovidius: Átváltozások. Budapest, 1982, Európa Kiadó.
1. A BIBLIA RÉSZEI, KELETKEZÉSE, NYELVEI HELYE A KULTÚRÁNKBAN A SUGALMAZOTT SZÖVEG KONCEPCIÓJA 2 óra RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 2. feladat Találkozás a Bibliával T/1 2. 3. oldal 15 PERC Tanári instrukció Mondjuk el a tanulóknak, hogy a következő két órán ismerkednek a Bibliával, fordítóival, könyveivel, a szövegek retorikájával. Kérjük meg őket, hogy írjanak egy-egy listát a TTM-táblázatba arról, amit a témáról tudnak és tudni szeretnének. A modul végén visszatérnek táblázatuk 3. oszlopához. A tanulók azt az előzetes feladatot kapták, hogy hozzanak az órára valamilyen Bibliát, és azt csoportmunkában mutassák be a többieknek. 1. Heterogén csoportokat alakítunk, majd a tanulók az általuk hozott Bibliákat bemutatják egymásnak (kiadás, fordítás, felekezet, tartalom lásd: T/1. feladat). 2. Az öt csoportnak különböző bibliai eredetű kifejezések, szólások és szóláshasonlatok jelentését kell megmagyaráznia. A csoportok listát készítenek. Segítséget kérhetnek egymástól (a másik csoport tagjaitól). A cél: minden szólás stb. jelentését, eredetét megfejteni. 3. A tanulók által elkészített lista megbeszélése (frontális munka). Kiemelt készségek, képességek: információgyűjtés és információkeresés, az ismeretek átadása Célcsoport differenciálás: 5 heterogén csoport (5-6 fővel) Munkaformák: frontális, csoport és egyéni munka Módszerek, eljárások: TTM-táblázat, egyéni bemutatás, megfigyelés Eszközök: 1. Különböző Bibliák bemutatása, kézikönyvek használata; 2. Kiállítás szervezése ezekből az óra végén 1. Ismerkedés a Bibliával a) Töltsd ki a táblázat első két oszlopát!
8 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M TUDOM (TUDÁSOM A BIBLIÁRÓL) TUDNI AKAROM (KÉRDÉSEM, ILL. KÉRDÉSEIM A BIBLIÁRÓL) MEGTANULOM (A MODUL VÉGÉRE MEGSZERZETT TUDÁSOM, INFORMÁCIÓIM) b) Mutasd be csoporttársaidnak az általad hozott Bibliát! Milyen kiadású Bibliát ismertettél? Ki fordította? Melyik felekezet Bibliája? Milyen részekből áll? 2. Mit jelentenek a következő bibliai eredetű szólások, szóláshasonlatok, kifejezések? A) MÓZESKOSÁR A KIFEJEZÉS NEVE SAJÁT ISMERETEIM A CSOPORT TUDÁSA
A B I B L I A R É S Z E I, K E L E T K E Z É S E, N Y E L V E I... 9 JÚDÁSCSÓK BÁBELI ZŰRZAVAR B) A KIFEJEZÉS, SZÓLÁS, SZÓLÁSHASONLAT NEVE SAJÁT ISMERETEIM A CSOPORT TUDÁSA ÁLL, MINT A BÁLÁM SZA MARA. MATUZSÁLEMI KOR HÉTPECSÉTES TITOK C) A KIFEJEZÉS, SZÓLÁS NEVE ELADTA EGY TÁL LENCSÉÉRT. SAJÁT ISMERETEIM A CSOPORT TUDÁSA PÁLFORDULÁS SALAMONI ÍTÉLET D) A KIFEJEZÉS, SZÓLÁS NEVE SÓBÁLVÁNNYÁ VÁLIK SAJÁT ISMERETEIM A CSOPORT TUDÁSA
10 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M HITETLEN TAMÁS SZEMET SZEMÉRT, FOGAT FOGÉRT E) A KIFEJEZÉS NEVE SAJÁT ISMERETEIM A CSOPORT TUDÁSA JÚDÁSPÉNZ TAMÁSKODIK HEGYI BESZÉD MEGOLDÁSOK T/2. A) mózeskosár Hétköznapi jelentése: csecsemők számára készített kétfülű, nádból fonott kosár. Előfordulása: 2Móz 2:3 júdáscsók Hétköznapi jelentése: áruló csókja, olyan látszólag baráti cselekedet, gesztus, amely mögött csalás, árulás, hűtlenség rejtőzik. Előfordulása: Mt 26:48-49 bábeli zűrzavar Hétköznapi jelentése: rendetlenség, kaotikus felfordulás. Előfordulása: 1Móz11:1-9 B) Áll, mint a Bálám szamara. Hétköznapi jelentése: értetlenül áll valami előtt. Előfordulása: 4Móz 22:20-34 matuzsálemi kor Hétköznapi jelentése: nagyon öreg, az emberi élet felső határához közeledő kor. Előfordulása: 1Móz 5:27
A B I B L I A R É S Z E I, K E L E T K E Z É S E, N Y E L V E I... 11 hétpecsétes titok Hétköznapi jelentése: nagyon szigorúan őrzött, különleges titok. Előfordulása: Jel 5:1 C) Eladta egy tál lencséért. Hétköznapi jelentése: hitét, morális meggyőződését könnyen feladja. Előfordulása: 1Móz 25:29-34 Pálfordulás Hétköznapi jelentése: olyan világnézeti és emberi fordulat, amelynek hatására egy ember a korábbi meggyőződésével homlokegyenest ellentétes nézeteket vall. Előfordulása: ApCsel 13:9; Gal 1:14 salamoni ítélet Hétköznapi jelentése: igazságos, bölcs ítélet. Előfordulása: 1Kir 3:16-28 D) sóbálvánnyá válik A rémülettől cselekvőképtelenné válik, megmerevedik. Előfordulása: 1Móz 19:26 hitetlen Tamás Hétköznapi jelentése: olyan dolgokra is bizalmatlanul tekint, amelyeket könnyű belátni. Előfordulása: Jn 20:25 Szemet szemért, fogat fogért. Hétköznapi jelentése: a rossz, gonosz tett azonos módon kerüljön viszonzásra. Előfordulása: 5Móz 19:21 E) júdáspénz Hétköznapi jelentése: 1. árulásért kapott pénz, jutalom; 2. egy növényfajta neve. Előfordulása: Mt 26:15; 27:5 tamáskodik Hétköznapi jelentése: kételkedik, olyan dolgokat is bizalmatlanul fogad, amelyeket könnyű belátni. Előfordulása: Jn 20:21 hegyi beszéd Hétköznapi jelentése: hosszan kifejtett erkölcsi prédikáció. Előfordulása: Mt 5-7
12 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3. feladat Ismeretek a Bibliáról T/3. 6. oldal 25 PERC Tanári instrukció Mind a hat csoport szakszövegeket dolgoz fel. A harmadik csoport nem kap irányító kérdéssort. Önállóan emelik ki a szöveg lényeges tartalmi elemeit. A tanár segít a csoportszerepek kialakításában. A szövegek tartalmazzák a fejezet fontos fogalmait, a Biblia keletkezését, könyveinek elrendezését, az idegen szavak magyarázatát. A megkapott szakszöveg feldolgozása tanári kalauz alapján. A csoporton belüli szerepek felosztása: szövegértelmezői szerep; idegenszó-kikereső szerep; jegyzetelő szerep; rögzítő szerep; ismeretközvetítő szerep (az osztálynak); adatbevivő A csoportok kb. 10 percig dolgozhatnak. Utána a csoport előre kiválasztott tagja közzéteszi az ismereteket. A tanár hívja fel a figyelmet a forrásmunkák megjelölésére is! A kidolgozott anyagot az adatbevivő felteszi az iskolai hálózatra. Onnan a diákok letöltik (így a tanulók felhasználják az informatikaórán megszerzett tapasztalatokat), és az összes tanuló kezében ott lesznek a legfontosabb tudnivalók. Alternatíva: számítógépes rendszer hiányában a közzététel során a tanár lejegyezteti az osztállyal az elhangzott leglényegesebb információkat, s a közzétevővel felíratja a táblára is az idegen szavakat, fogalmakat. Kiemelt készségek, képességek A ), D ) : szövegértési képesség fejlesztése, lényegkiemelés, szóbeli kifejezőkészség; B), E): információgyűjtés, lényegkiemelés, együttműködési készség fejlesztése, szóbeli kifejezőkészség; C), F): logikai, lényegkiemelő készség fejlesztése, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése Célcsoport differenciálás A), D): lassan dolgozó, figyelemzavarral rendelkező tanulók; B), E): közepes tempóban dolgozó, jó képességű tanulók; C), F): nagyon jó képességű, gyorsan dolgozó tanulók
A B I B L I A R É S Z E I, K E L E T K E Z É S E, N Y E L V E I... 13 Munkaformák: csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : megbeszélés tanári támogatással 3. Ismeretek a Bibliáról A) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket! a modern tudománynak elemeznie kell mindazt, amit a Biblia és a Biblia világa az emberi műveltségnek, hogy úgy mondjam, az őstörténetből ránk hagyott, amit az emberiség hurcol magával. De amit nem szabad egyszerűen történelmileg felgyülemlett halmaznak tekinteni. Ezek emberileg nagyon jelentős információk. Ezekben a bibliai történetekben az emberiség hosszú történetének bizonyos emberi alaphelyzetei alakulnak ki, fogalmazódnak meg. Ezek a legendák, mítoszok, mitologémák, sőt ide vehetjük a görög tragédiákat is, emberileg lehetséges, társadalmilag lehetséges alaphelyzeteknek, határszituációknak, kérdéseknek a megfogalmazódásai, és ilyen értelemben lehetnek példamutatók vagy tanulságosak a mai ember számára is, aki nolens volens akarva nem akarva hordozza magában, minél műveltebb, annál inkább, az egész emberiségnek ezt a kulturális»terhét«. Ez a fontossága a Biblia ismeretének is, a Bibliát tehát nem egyszerűen csak irodalmi alkotásként kell értékelni, hanem az emberiség pszichológiai tapasztalatainak tárházaként is. Ezek tovább élnek, nemcsak a szépirodalomban, lásd Thomas Mann biblikus történeteit, de tovább élnek a mai ember pszichológiai és társadalmi problémáiban is. (A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, 1981, RTV Minerva.) a) Milyen fontos információhordozó a Biblia? b) Milyen műfajú történetekben fogalmazódik meg az emberiség története? c) Milyen alkotásként értékelhetjük a Bibliát? B) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket! Biblia görög többes számú főnév, szó szerinti magyar fordításban: könyvecskék. Többese a görög biblion, könyvecske, kisebb terjedelmű könyv szónak. Ebből mindjárt az is következik, hogy a Biblia már elnevezésénél fogva sem egységes mű, hanem különböző, kisebb terjedelmű könyvekből összeállított gyűjtemény. Maga ez az elnevezés a görög nyelvet használó keleti keresztény egyházakban, időszámításunk II. százada óta vált használatossá, mint a héber elnevezés, szifré kódes ( a szentség könyvei, szent könyvek ) görög fordítása. Eredetileg tehát hozzá tették, később csak hozzá értették a szent (görögül: hagiosz) jelzőt. Teljes latin neve: Biblia Sacra, szent könyvecskék [ ] amikor a Biblia elnevezés a benne foglalt könyvek összefoglaló jelzéseként megszületett, a kereszténység számára ez már két gyűjteményt foglalt magába: az Ószövetséget és az Újszövetséget. A két elnevezés [ ] Jeremiás próféta könyvének egy mondatán alapszik (Jer.31:31); ebben a próféta azt ígéri, hogy a jövőben Isten új szövetséget köt majd népével, Izraellel; [ ] a szívekbe vésett eleven szövetséget. (A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, 1981, RTV Minerva.) a) Mit jelent a Biblia szó? b) Miért többes számú főnév a Biblia?
14 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M c) Kinek a kijelentésén alapul az Ó- és Újszövetség elnevezés? Mi ez a kijelentés? C) Önálló kérdésfeltevés alapján dolgozzátok fel a következő szemelvényt! Emeljétek ki a legfontosabbnak tartott ismereteket! Az Ószövetség és az Újszövetség pedig nem kevésbé egy-egy hatalmas terjedelmű irodalomnak tudatos válogatás és részben átszerkesztés útján létrejött maradványát jelenti számunkra A többi irodalmi alkotás részben elpusztult, elveszett egy része pedig, különböző szerencsés véletlenek folytán a Biblián kívüli irodalomként fennmaradt Az Ószövetség legrégebbinek elismert terjedelmesebb része a Debóra éneke (Bírák 5. fej.), amely az i. e. 12. században keletkezett A legkésőbb keletkezett könyv pedig Dániel könyve, amelynek egyes fejezetei világosan utalnak az i. e. 168 165 körüli politikai eseményekre; némely zsoltár és a prófétai könyvekbe szőtt betoldás pedig még későbbi eredetű, és nagy valószínűséggel az i. e. 130 100 közötti évekre keltezhető. Ez annyit jelent, hogy az Ószövetség legrégebbi és legkésőbbi részei között egy évezrednél is hosszabb idő telt el. Az Újszövetségnek viszont minden fennmaradt könyve néhány évtizeden belül jött létre: nagyjából az i. sz. 60-as és a 130-as évek között. [...] ez érthetővé teszi az Ószövetség érezhetően heterogén jellegét, ezzel szemben az Újszövetség feltűnően nagyobb egységét [ ] Ha az Ószövetséget egy egész nép az ókori zsidó nép évezredes fejlődést átfogó történeti kollektív emlékezetének nevezhetjük, az Újszövetségben egy frissen szerveződő, már eleve vallási jellegű közösség tanításainak tudatos összefoglalását és mintegy történeti példatárát ismerhetjük fel. (A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, 1981, RTV Minerva.) D) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket! A Biblia két része három eredeti nyelven készült: az Ószövetség, néhány fejezet kivételével, héberül, a többi néhány fejezet arámi (vagy arameus, arám) nyelven, az Újszövetség pedig görögül. ( ) A héber és az arám is a sémi nyelvek családjába tartozott. A sémi nyelvek elterjedési területe meglehetősen nagy volt. Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz vidékén, az asszír és babilóni (közös nevén akkád) nyelvet, illetőleg két egymáshoz meglehetősen közel álló nyelvjárást beszéltek, amelyeknek ékiratos emlékei 3000 esztendőt ölelnek fel. Észak-Mezopotámiában, valamint a mai Szíria nagy részében, az i. e. 2. és 1. évezred folyamán az arám nyelv volt honos, amely sem az akkáddal, sem pedig a héberrel nem azonos, de velük rokon sémi nyelv volt. Szíria tengerparti vidékén a homéroszi Trójával egy időben, tehát az i. e. 2. évezred során, virágzott az ugariti nyelv és kultúra. ( ) Az arámi kétszer is beszélt nyelve volt a zsidó népnek. Közben azonban kb. i. e. 1500 és i. e. 500 között Palesztina nyelve a héber volt. ( ) Az Ószövetség legrégebbi kéziratait, így az eredeti szerzők saját kezűleg írt példányait is, csak mássalhangzós írással jegyezték le. Sokkal később, az i. sz. 1. évezred második felében, tehát több mint 1000 évvel a bibliai könyvek mássalhangzós szövegének eredeti feljegyzése után került sor arra, hogy az Ószövetség-tudósok (a maszoréták ) a szöveg pontossága érdekében a lehető legtökéletesebben rögzítették a mássalhangzós szöveget, ugyanakkor mássalhangzójelekkel, sőt a szertartási kiejtést szabályozó különböző más jelekkel is gazdagon ellátták. A mássalhangzós szövegek azonban ekkor már ezeréves, sőt egyes esetekben másfél ezer éves múltjuk során a sokszori másolás miatt nem egy helyen eléggé zilált állapotban voltak. Így, bár a ma rendelkezésünkre álló ószövetségi héber és arám szöveg minden szava el van látva magánhangzókkal, mássalhangzókkal és az olvasást szabályozó jelekkel, nem mondhatjuk, hogy az Ószövetség minden egyes mondata vagy félmondata teljesen világos volna számunkra. ( )
A B I B L I A R É S Z E I, K E L E T K E Z É S E, N Y E L V E I... 15 Az Újszövetség nyelve a görög. A görög nyelv elterjedése azokkal a hódításokkal függött össze, amelyeket a világtörténelem egyik legnagyobb hódító személyisége, Nagy Sándor hajtott végre az i. e. 4. század utolsó harmadában. Ennek során a perzsa világbirodalom megsemmisítése után Nagy Sándor seregei élén egészen az akkor ismert lakott világ széléig eljutott, s egyetlen birodalomban egyesítette a világ népeinek nagy részét. Nagy Sándor hódításai teljesen átformálták az egész földközi-tengeri és közel-keleti kultúra arculatát. Az ő korától kezdve ugyanis a régi keleti nemzeti kultúrák nem léteztek többé ősi formájukban, hanem Nagy Sándor és utódainak óriási birodalmában létrejött egy új, ún. szinkretisztikus, magyarul kevert jellegű hellenisztikus kultúra, amelyben a helyi, régi műveltségi elemek előbb a göröggel olvadtak össze, majd később egyre fokozódó mértékben nemzetközivé váltak. A szinkretisztikus kultúrák közé tartozott az i. e. 3 1. századok során az egyiptomi és asszír-babilóni műveltség mellett a palesztinai is. Jeruzsálemben görög gimnázium létesült, s minden téren érvényesült itt is a görög hatás. Az Ószövetség-hívő zsidóság legnagyobb része ellenállt az új irányzatnak, s sokszor véres lázadások során szembeszegült minden kísérlettel, amely vallási téren is igyekezett érvényesíteni a hellenisztikus hatást. Ez volt a helyzet még akkor is, amikor Jézus megkezdte prédikációs tevékenységét. S hogy tanítványai beszédeit és életrajzát mégsem arámiul jegyezték le, annak oka az volt, hogy a kereszténység első apostolai többé már nem nemcsak a zsidósághoz szóltak, hanem az egész emberiséghez. Ennek az igénynek pedig szükségszerű velejárója volt, hogy ne az arámi nyelvet használják, hanem az egész akkori világ közös nyelvét, a görögöt. Nagy Sándor hódításain kívül tehát a kereszténység univerzális igénye volt az az ok, ami miatt az Újszövetség szerzői a görög nyelvet használták. (Czeglédy Károly: A bibliai nyelvészet útjain) a) Mely nyelveken íródtak az Ószövetség könyvei? b) Melyik nyelvcsaládba tartozik a héber? c) Mit tudtunk meg a bibliai iratok leírásáról? d) Mely nyelven íródtak az Újszövetség könyvei? Miért ezt a nyelvet használták? e) Mit jelent a szinkretizmus fogalma? E) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket! A Biblia héber szövegének az első és legjelentősebb fordítása a Septuaginta (LXX) vagy Hetvenes fordítás. A Biblia görög nyelvű fordításának az igénye a diaszpóra zsidósága körében merült fel sürgetően, ahol már nemcsak a héber, hanem a Palesztinában beszélt arám nyelvet sem ismerték. A fordításra az egyiptomi Alexandriában került sor. Az Aristeas-levélben fennmaradt legenda szerint a fordítás II. Ptolemaiosz (i. e. 285 246) uralkodása alatt készült. Eszerint az uralkodó a híres alexandriai könyvtár vezetőjének a tanácsára elhatározta, hogy megszerzi a könyvtár számára a zsidók szent könyvét, a Tórát. Ezért követeket küldött a jeruzsálemi zsidó főpaphoz, aki teljesítette kérését, rendelkezésre bocsátott egy arannyal írt héber Tóra-tekercset, és a fordítás elvégzésére 72 tudós rabbit is küldött Egyiptomba. A fordítók munkájukat Pharosz szigetén, egymástól elkülönítve 72 nap alatt mindenki megelégedésére el is végezték. A 72 tudós munkáját a hetvenek fordításának nevezték el. A legendából annyi igaz, hogy az i. e. II. század elején valóban megvolt még Alexandriában a Tóra
16 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M görög fordítása, amelyet többen készítettek, és az i. e. II. század elejéig fokozatosan kiegészítették az Ótestamentum többi könyveivel. A Septuaginta fordítás jelentősége elsősorban nem az, hogy rajta keresztül lehetővé vált a héberül nem tudó zsidók és nem zsidók számára a Biblia tanulmányozása, hanem sokkal inkább az, hogy benne egy olyan teljes fordítás áll rendelkezésünkre, amely a héber masszoréta szövegnél több mint ezer évvel ősibb szövegen alapul, amely egykorú a holt-tengeri tekercsek között talált bibliai leletekkel. [ ] a kereszténység elterjedése nyomán két latin bibliafordítás is készült [...] E korai latin fordításokat ólatin fordításoknak nevezzük [ ] Jeromost bízta meg Damasus pápa azzal, hogy javítsa ki az ólatin fordítást. Jeromos fordítását nem fogadta osztatlan elismerés. Csak a VIII. századra sikerült teljesen kiszorítania az ólatin fordítást. Ettől kezdve azonban általánosan elterjedt. Általános elterjedtsége miatt nevezik a fordítást a XVI. századtól Vulgatának, azaz elterjedtnek. (A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, 1981, RTV Minerva.) a) Mi a Biblia görög fordításának neve? b) Mi a szó jelentése, és miért kapta ezt a nevet? c) Milyen igényt elégített ki a görög fordítás? d) Mi a görög fordítás jelentősége? e) Ki készítette el a latin nyelvű fordítást? f) Mi a latin fordítás neve és miért? F) Olvassátok el a szöveget, majd ennek alapján válaszoljátok meg a kérdéseket! A legrégibb magyar nyelvű (nem teljes) bibliafordítás az ún. Huszita Biblia (XV. század első fele), amelyet az irodalomtörténészek nagyobb többsége Tamás és Bálint szerémségi huszitáknak tulajdonít. (Vannak azonban olyan jelek is, amelyekből arra következtethetünk, hogy már korábban is készítettek liturgikus célra vagy latinul nem tudó laikus szerzetesek és szerzetesnők számára magyar nyelvű Biblia- vagy evangéliumrészleteket.) Ugyancsak a XV. században keletkezett az a nagyobb terjedelmű, ismeretlen alkotótól származó bibliafordítás, amely a Jordánszky-kódexben található, s amelyet korábban Báthori László pálos szerzetes munkájának tekintettek. Ezt követőleg csak kisebb bibliai részletek fordításáról tudunk. Az első nyomtatásban is megjelent bibliafordítás Komjáthy Benedek nevéhez fűződik, aki Szent Pál leveleit fordította magyar nyelvre (1533). Ezt követte 1536-ban Pesti Mizséri Gábor fordítása, amely a négy evangéliumot tartalmazza, 1538-ban pedig Benczédi Székely István magyar nyelvű zsoltároskönyve. A teljes Újszövetség magyarra fordítása Erdősy Szilveszter János nevéhez fűződik (1541). Heltai Gáspár az egész Bibliát át akarta ültetni magyar nyelvre, vállalkozása azonban csak részben sikerült (1551 1565). Méliusz Juhász Péter az Ószövetségből jelentetett meg részleteket (1656), Félegyházi Tamás pedig az Újszövetséget tette közzé (1586).
A B I B L I A R É S Z E I, K E L E T K E Z É S E, N Y E L V E I... 17 A teljes Bibliát elsőként a protestáns Károli Gáspár fordította le és nyomtatta ki 1590-ben Vizsolyban (Vizsolyi Biblia). Ezt követte a jezsuita Káldi György fordítása 1626-ban, amely a Vulgata alapján készült. Mindkét fordítást többször revideálták, ódon zamatát azonban meghagyták. (A Biblia világa, szerkesztette Rapcsányi László, RTV Minerva, 1981) a) Melyik a legrégebbi nem teljes magyar fordítás? b) Melyik az első nyomtatásban megjelent bibliai szöveg? c) Ki fordította magyarra a teljes Újszövetséget? d) Mikor, ki és hol fordította le a teljes Bibliát? 3. lépés: 4. feladat Verbális inspirációk, sugallott szövegek T/4. 13. oldal 25 PERC Tanári instrukció A sugallott szó jelentésének, jelentéskörének feltérképezése a cél. A szövegek feldolgozása párokban történik. A tanulók elolvassák a szövegeket, majd villámkártya segítségével rákérdeznek egymástól a szöveg lényeges elemeire (5-5 kérdést kell felírniuk a társuk számára) Ez önellenőrzés is. Hibás válasz esetén a tanuló segítséget ad társának. Az olvasott szöveg értelmezése után kiegészítik a sugallott szó jelentésmezejét. Ezzel vizuálisan is megjelenítik a megszerzett tudást. A c) feladat megbeszélésekor a melléklet segít feleleveníteni azokat az idén tanított tananyagrészeket, amelyek itt mozgósíthatók, valamint néhány szempontot ad a kérdés megvitatásához. Kérdezzünk rá: mi a feltétele annak, hogy az olvasó a szöveget kinyilatkoztatottként fogadja el? Mi történik, ha a befogadó nem hisz a kinyilatkoztatás igazságában? Hogyan olvassa akkor a szöveget? Kiemelt készségek, képességek: együttműködési készség fejlesztése, szövegértési képesség fejlesztése, információgyűjtési képesség fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: pármunka, frontális Módszerek, eljárások: pókhálóábra, megbeszélés
18 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 4. Sugalmazott szövegek a) Olvassátok el a szövegeket, és tegyetek fel öt kérdést lényeges elemeikre vonatkozóan! (1) A keresztény, különösen pedig a római katolikus teológusok többségének nézete szerint a Szentírás nemcsak az Isten igéjét tartalmazza, hanem maga az Isten igéje. Az Ó- és Újszövetség szerzője (autor) az Isten, hiszen ő sugalmazta azt az emberi szerzőknek, ő inspirálta őket arra, hogy leírják, amit írtak, hogy ily módon írásukkal hassanak közvetlenül az emberiségre. Az első vatikáni zsinat pontosan körvonalazta Róma álláspontját, amikor megállapította, hogy az egyház nem azért tekinti ezeket (a kanonikus könyveket) szentnek és kanonikusnak, mert azután, hogy kizárólag emberi tevékenység révén létrejöttek, tekintélyük révén jóváhagyattak, és nem is pusztán azért, mert a kinyilatkoztatást hibátlanul tartalmazzák, hanem azért, mert a Szentlélek sugalmazására íródtak, mert az Isten a szerzőjük, és mint ilyeneket magára az egyházra bízta őket. (H. v. Glasenapp: Az öt világvallás) (2) Idézet egy Kossuth Lajosra emlékező szónoki beszédből: Elbűvölő erejű szónok volt. Reményt nyújtott az elnyomottaknak, büszkeséget öntött a nemesek szívébe. Maga sem tudott a nemzeti büszkeség zászlója alól kibújni, mint igazi romantikus alkat, igazi hazafi. Néhány szóval, édeszengésű hangjával egy perc alatt több sikert ért el, mint bármelyik kortársa. Ahogy Jókai írta:»amerre ment, a hír villáma járt mindenütt előtte, s már egy felzúgó tenger várt reá, férfiak tengere [ ] Sohasem ugyanazon beszédet mondta el, mindig mást, mindig újat, amit a belső hév sugallott ajakára. A nép sírt, mint ahogy sírnak az oroszlánok.«b) Készítsétek el a sugalmaz szó jelentésmezőjét a saját és a két szövegből nyert ismereteitek alapján! sugalmaz c) Beszéljétek meg, mi a Biblia szövegének specialitása az Alkotó Szöveg Befogadó hármasságának szempontjából! MEGOLDÁSOK T/4. b) A magyar szinonimaszótárból sugall = gondolatot, teendőt (a háttérből) sejtet, ihlet, súg, ösztönöz, inspirál, tanácsol, jelez T/4. c) Melléklet A NARRÁTOR: Önmegjelenítése a szövegben Megkérdőjelezhetetlen narráció A narrátor és az alkotó viszonyának speciális volta
A B I B L I A R É S Z E I, K E L E T K E Z É S E, N Y E L V E I... 19 ALKOTÓ: Ki az alkotó? Isten vagy szavai lejegyzője? BEFOGADÓ: Komolyan kell vennie a beszéd igazságát, nem tekintheti fikciónak (Grice-i maximák)! Ha fikciónak tekinti a szöveget, egészen más jelentéssel ruházza fel. SZÖVEG: képekben sűrű metaforikus könnyen általánosítható szóhasználatában gyakoriak az élet, világ, halál stb. szavak 4. lépés: 5. feladat T/5. 14. oldal 15 PERC A sugalmazott szöveg retorikájához hasonló szövegek más szövegtípusokban T a n á r i i n s t r u k c i ó : a diákok csoportban oldjanak meg egy-egy feladatot, majd közösen beszéljük meg az összes szöveg megoldását. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : szövegtípusok felismerése, analógiás gondolkodás képessége Célcsoport differenciálás: 4-5 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportos, frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : feladatmegoldás, megbeszélés 5. Olvassatok el csoportban egy-egy szövegrészletet, és válaszoljatok a kérdésekre! A) A repülőgép felszállása előtt kapcsolja be a biztonsági övet, amelynek kioldása a felszállás ideje alatt tilos. Az út alatt a mobiltelefon használata és a dohányzás nincs megengedve. Milyen műfajú a szövegrészlet? Ki lehet a szöveg szerzője, és kinek szánja szövegét? Milyen kapcsolatban van a szerző és a befogadó? Vizsgáljátok meg a mondatok állítmányi részeit! A Bibliában hol találhattok hasonló felépítésű mondatokat? Keressetek példákat is! B) A radioláriák a sarkvidéki hideg és a trópusi meleg vizekben egyaránt előfordulnak. Sokszínűek a tekintetben is, hogy a felszín közeli (50-100 méter mély) vizekben és akár több ezer méter mélységben is megtalálhatók, többnyire azonban a 100 és 1000 méter közötti tartományban élnek. Elterjedtségükben egyetlen törvényszerűség figyelhető meg: néhány fajtól eltekintve a partvonalaktól távol, a nyílt óceánokban élnek. Milyen műfajú a szövegrészlet? Miképp befolyásolja a szöveg hihetőségét az, ha tudjuk, honnan való? Mi jellemző a mondatban található igék módjára és idejére?
20 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M Milyen más szövegtípusokban használják még ezt az időt és módot ehhez a szövegrészlethez hasonlóan? Keressetek olyan szövegrészletet a Bibliából, amelynek hasonló a nyelvi megformálása, és fontos a szöveg befogadáshoz a beszélő hitelességébe vetett bizalom! C) A mindannyiunk által tisztelt Professzor Úr mindig arra figyelmeztetett bennünket, hogy ha ilyen elméleti problémába ütközünk, ne csüggedjünk; számoljunk, számoljunk és újra csak számoljunk! Makacsságunk igyekezzen megközelíteni a számok makacsságát. Milyen műfajú a szövegrészlet? Kitől származik az utolsó mondat? Miért? Keressetek a Bibliában is olyan szövegrészletet, amelynél nehéz megállapítani, hogy ki beszél valójában! D) Tavaszi szél vizet áraszt, / virágom, virágom, / minden madár társat választ, / virágom, virágom. Milyen műfajú a szövegrészlet? Milyen trópus jelenik meg szövegben? Keressetek a Bibliában is hasonló trópusokat! E) A szó elszáll, az írás megmarad. Milyen műfajú a szövegrészlet? Mi jellemző a mondatban található igék módjára és idejére? Mikor érvényes ez a kijelentés? Milyen más szövegtípusokban használják még ezt az időt és módot ehhez a szövegrészlethez hasonlóan? Keressetek olyan szövegrészletet a Bibliából, amelynek hasonló a nyelvi megformálása és hasonló funkciója van! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) Az utasításban a beszélő rejtve marad, miközben megkérdőjelezhetetlen utasításokat ad az utasoknak. Azt is tudjuk, hogy nem önmaga, hanem egy felsőbb hatalom (itt a reptéri igazgatóság, törvények) nevében beszél. A beszélő és a hallgatók nem ismerik személyesen egymást. Az állítmányi részek felszólító módú igék (kapcsolja be) vagy (létigés) névszói szerkezetek (tilos, nincs megengedve). Hasonló részeket a Bibliában is találunk, amikor Isten felszólít valami cselekvésre vagy éppen megtilt, javasol valamit: Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd néki azt a beszédet, a mit én parancsolok néked. (Jón 3:2) (A szövegrészlet csak megfogalmazásban hasonlít. Itt, habár a beszélő nem jelenik meg, beazonosítható.) B) Az ismeretterjesztő szöveg tényként közöl olyan információkat, amelyeket mi el is hiszünk, ha egy hiteles médiumban találkozunk vele, noha adott esetben nincs módunk azok igazságértékét ellenőrizni. Amennyiben kevésbé hiteles helyen találkozunk ilyen jellegű szöveggel, könnyen meg is kérdőjelezhetjük szavahihetőségét. A mondatokban kijelentő módú, jelen idejű igék találhatók. Ezek az általánosító mondatokra is jellemzőek, melyeket törvényekben, közmondásokban stb. használunk. Hasonló nyelvi felépítésű szöveg a Bibliából, ahol a szöveg hitelességének közvetlen ellenőrzése szintén nem adott:
A B I B L I A R É S Z E I, K E L E T K E Z É S E, N Y E L V E I... 21 3. Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa. 4. Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak. 5. Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet. 6. Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. 7. Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. 8. Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják. 9. Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak. 10. Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa. 11. Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem. (Máté 5:3-11) C) Az elbeszélő szövegrészlet narrációja olyan, hogy a végére nem tudjuk, hogy az idézett professzor szavait halljuk-e, vagy annak egy értelmezését, mivel a mondat kétféleképpen értelmezhető. Lehet pusztán a beszélő kommentárja, konklúziója is. 16. Mert Ésaiás azt mondja: Uram! Kicsoda hitt a mi beszédünknek? 17. Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által. (Pál apostolnak a Rómabeliekhez írt levele 10:16-17) D) A népdalban található trópusnak, a metaforának (virág = szerelmes) használata igen gyakori a Bibliában: Láttaték más jel is az égben, és ímé vala egy nagy veres sárkány, a kinek hét feje vala és tíz szarva, és az ő fejeiben hét korona (Jelenések könyve 12:3) A sárkány a Sátán vagy a Sátán befolyása alatt álló hatalom szimbóluma. [Ez nem igazán metafora, mert a szövegben nincs benne explicit módon az azonosítás, hanem csak szimbólumként van használva a sárkány.] E) A mondás általános érvényű kijelentést tesz. Az általánosító mondatokra jellemző módon igéi jelen idő, kijelentő módban vannak. Általánosító mondatokat használunk még törvényekben, általános igazságok megállapításakor, amelyek nem csak a jelenben, hanem a múltban és a jövőben is érvényesek általában. Hasonló bibliai idézet: A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született. (János evangéliuma 3:8) REFLEKTÁLÁS 5. lépés: 6 7. feladat Reflektálás a tanult, megértett ismeretekre T/6 7. 17. oldal 5 PERC Tanári instrukció A reflektálás (T/6.) célja a modulban tanult ismeretek, tapasztalatok összegyűjtése. Házi feladat (T/7.): minden tanuló gyűjtsön olyan képzőművészeti alkotásokat, képeket, szobrokat stb., amelyek valamilyen bibliai történetet ábrázolnak. Készítsen ezekből egy néhány lapos füzetet úgy, hogy könyvből fénymásolja, az internetről kinyomtatja a képeket, esetleg képeslapokat tesz bele, mint egy fotóalbumba. Az egyes képeket lássa el képaláírással, amelyen feltünteti
22 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M a műalkotás szerzőjét, címét, keletkezési idejét, technikáját, továbbá néhány (2-3) mondatban összefoglalja, mely bibliai történethez készült a műalkotás. Fel kell hívni a figyelmet a gyűjtőmunka lehetséges forrásaira (könyvtár, internet, albumok stb.), továbbá arra, hogy e feladatot szépen kell megcsinálni, vagyis a létrejött produktum egyik legfontosabb értéke, ha esztétikus. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy érdemes valamilyen rendezőelvet választani, el kell valahogy rendezni a képeket. Ez lehet a történet helye a Bibliában, lehet a mű keletkezésének időrendje, de lehet más elv is (például: egymásra felelő történetek egymás mellé helyezése; különféle képzőművészeti technikák bemutatása; reneszánsz és XX. századi képek egymás mellé helyezése stb.). Az elkészült munkák megtekintésére a fejezet 8. moduljában kerül sor. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : önértékelési képesség fejlesztése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : TTM táblázat, házi feladat, portfólió 6. Egészítsd ki az 1. feladat táblázatának 3. oszlopát az elmúlt két órán megtanult ismeretekkel! 7. Gyűjts képzőművészeti alkotásokat, képeket, szobrokat stb., amelyek valamilyen bibliai történetet ábrázolnak! Készíts ebből néhány lapos füzetet! A képeket fénymásolhatod könyvből, letöltheted az internetről vagy fényképezheted. A képek alatt a következőket kell feltüntetni: szerző, cím, keletkezési idő, technika. A képek történetéhez készüljön néhány mondatos ismertetés! (Mely bibliai történethez készült a kép?) A gyűjtőmunka lehetséges forrásai: könyvtár, internet, albumok stb. A képek elrendezésének elvét te magad válaszd meg! A gyűjtemény végére írj egy visszatekintő rövid esszét, amelyben visszatekintesz az alkotás folyamatára!
2. A TEREMTÉS ÉS A TÖRVÉNY ELBESZÉLÉS ÉS UTASÍTÁS A KINYILATKOZTATÓ BESZÉDMÓDBAN ÉS A MAI NYELVHASZNÁLATBAN SZÖVEGFAJTÁK ÉS MEGÉRTÉSI MÓDOK 3 óra RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 2. feladat A diákok által ismert teremtésmítoszok felidézése T/1 2. 18. oldal 20 PERC Tanári instrukció 1. Csoportok kialakítása, a meglévő és az új tudás megkonstruálásából rendszer építése. A megkapott szöveget folytatni kell, s a meglévő ismeretekkel ki kell egészíteni. A csoporttagok a hiányokat feljegyzik, s a következő feladatok megoldása után kiegészítik, rögzítik. Minden csoport ugyanazt a feladatot végzi, a munkamegosztásukat a csoport szervezésénél tisztázni kell. Erre a feladatra kb. 5 perc áll rendelkezésre, megoldására a lépés végén reflektálunk. 2. Ismeretgyűjtés és kiegészítés a megadott szövegekből kérdések alapján. Ismeretlen fogalmak kigyűjtése. A) csoport Ovidius: Átváltozások (A világ keletkezése I. 1 88.) B) csoport Ovidius: Átváltozások (A világ négy korszaka I. 89 162.) C) csoport Hésziodosz: Munkák és napok (108 130.) D) csoport Mitológiai ábécé (Gondolat, 1978, 223 225.) Megbeszélés mozaikos formában. Tanári segítséggel fogalommagyarázat. Összefoglaló készítése a görögök világrendjének kialakulásáról. Tanári irányítással frontális munka: az ismeretek összefoglalása Kiemelt készségek, képességek: információgyűjtés, rendszerezés, gyakorlás; analógiás gondolkodás, véleményalkotás, rendszerezés, összehasonlítás Célcsoportok differenciálás: különböző képességű (heterogén) csoportok kialakítása. A csoportalakítás szempontjai megegyeznek az 1. modul szempontjaival. Munkaformák: egyéni, frontális és csoportmunka M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : mozaik-technika, feladatmegoldás, megbeszélés
24 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M 1. Egészítsétek ki saját tudásotok alapján a görögök istenvilágáról írottakat! A mítosz szó (görögül: müthosz) elbeszélést, történetet jelent. A görög istenvilág alapvetően emberi formájú, idegen szóval antropomorf világ. Alakjait emberi test formájában ábrázolták, és emberi tulajdonságokkal, típusjellemzőkkel ruházták fel. A görög főisten Testvérei: 2. Teremtésmítoszok A) Olvassátok el Ovidius Átváltozások című művéből a következő részletet, és válaszoljatok a kérdésekre! a) Mit jelent a világ egyarcúsága? b) Ki teremtődik ki által? c) Miből teremtődik az ember? d) Építsétek fel a teremtés rendjét! (piramis szerkezet) 1. szint 4. mozzanat 2. szint 3. mozzanat 3. szint 2. mozzanat 4. szint 1. mozzanat 5. szint alaphelyzet OVIDIUS: ÁTVÁLTOZÁSOK (METAMORPHOSES) A VILÁG KELETKEZÉSE Tenger s föld, s mindent takaró égboltnak előtte mind e világ kerekén egyarcú volt az egész nagy természet: chaos, így hívták: csak nyers kusza halmaz; csak tunya súly: egymásra sodort, s még össze nem illő magvai nem jól összetapadt elemek tömegének. Nem ragyogott föl még, a világra világlani, Titan; nem nőtt szüntelenül, szarvát újítani, Phoebe; nem függött a körül-lebegő levegőben a föld sem, egyensúlyban tartva magát; nem tárta ki karját part-peremek köribé nagymesszire Amphitrite; s mert hol a föld, ugyanott volt lég is, tengeri ár is, nem volt állani föld, nem volt jó úszni a hullám, légbe sugár nem gyúlt; tartós alakot mi sem őrzött: ellen állt ez amannak, mert egy testben örökkön háborúságot a fagy hővel, nedvessel a száraz és a keménnyel a lágy vívott, a nehézzel a könnyű.
A T E R E M T É S É S A T Ö R V É N Y 25 Véget egy isten adott, meg a jobb természet, e harcnak: elszakitott égtől földet, vizeket meg a földtől, hígabb égi leget sürü légtől elkülönített. Ezt alkotta, s a vak halmazból mind kiemelte, s rakta helyükre, szilárd békével fűzte is össze. És ama tűzlelkű s minden súly nélküli égbolt felszökkent, s a világ tetejét foglalta lakásul; legközelebb hozzá helyben s kicsi súlyban a lég van; sűrűbb sokkal a föld s viselője nehéz elemeknek, súlya miatt lefelé sűllyedt; s a körébe-folyó nedv szélre vonult s a tömör szárazt körül így kerítette. Bármelyik istenség osztotta is így el e halmazt, szelte előbb sokká, azután rendezte tagokká; és legelőbb is a föld tömegét: szintjén egyenetlen itt vagy amott ne legyen, nagy gömbbé gömbölyitette. Szétzuditotta az árt, s dagadoznia adta parancsát vad viharokban, s hogy keretezze habokkal a földet. Sok forrást is adott, tavakat, meg tágterü lápot, sok lefutó folyamárt övezett meredek peremekkel, többfeletartókat, miket itt föld nyel be magába, másutt tengernek törnek, s hol a hab szabadabb már s tágabb síkon fut, nem gátra, de szirtre verődnek. Réteket elteritett, völgyet homorodni lapított, erdőt lombositott, sziklás hegyeket magasított. S mint eget oszt két öv jobbról, s balról ugyanannyi s van közepütt egy, mely tüzesebb, mint mindvalamennyi, így különözte övekre az isten gondja az égtől körbefogott tömeget, s most itt ugyanannyi a tájék. Egy, közepütt, forró: sose lakhat rajta az ember; kettőt hó takar el; s közibük helyezett ugyanannyi mérsékelt övet is, tüzet és fagyot összekeverve. Rajtuk fekszik a lég; ami könnyebb sokkal a földnél, víznél is könnyebb, s ugyanúgy nehezebb a tüzeknél. Lakhelyet ott rendelt felhőknek, kósza ködöknek, s emberi elméket rémítő ég-rianásnak, s villámmal fagyokat fúvó fene förgetegeknek. Bár a világ megmunkálója nem adta egészen nékik a tág levegőt, zabolázni alig lehet őket míg más-más helyeken fúnak, hogy szerte ne tépjék mind a világot: olyan nagy a testvérháboru köztük. Eurus Napkeleten s nabathaeus tájakon ült meg, s a perzsák közt, meg a hajnali fény verdeste tetőkön; míg a bukó naptól hevülő part, alkonyi tájék mind Zephyrust uraló; Scythián meg az északon úr lett borzasztó Boreas; túlsó fele ázik a földnek folyton a felhőktől meg az Auster permetegétől. Mind fölibé a folyékony-tiszta, a súly-nem-igázta
26 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M aethert rakja, amelyben a földnek semmi salakja. Mind e határaikat csak alig rendezte szilárddá és, mik a nagytömegű halmaznak alatta lapultak, kezdtek az égen a csillagok is fölfényleni forrón. S hogy ne legyen tájék eleventől árva, az égi térre a számos csillagkép, a sok istenalak lép; csillámló halakat befogad, helyet adva, a hullám; a föld vadnak, rezgő levegő madaraknak ad otthont. Még egy fennköltebb s mindnél okosabb eleven lény volt, mi hiányzott, hogy rajtuk gyakorolja uralmát. S ím, ember született; kit formált isteni magból tán az az építő, a világot szebbre teremtő, vagy rokon ég magvát tartotta meg ebben a fönti légtől csak nemrég különült, csak imént alakult föld; mit víz habjaival vegyített fia Iapetusnak, és mintázta a mindenen-úr magas égilakókról. Minden egyéb állat letekint görnyedten a földre, embernek fölemelt orcát és adta parancsát, hogy föl a csillagokig pillantson, az égre tekintsen. Így, mely imént nyers volt s formátlan, a föld sosem ismert emberi orcákkal vált végül tündöklővé. B) Olvassátok el Ovidius Átváltozások című művéből a következő részletet, és válaszoljatok a kérdésekre! a) Melyek a világkorszakok? b) Jellemezzétek az első és a negyedik korszakot a szöveg alapján! c) Építsétek fel a világkorszakokat piramisszerkezetben! 1. szint jellemzői: Aranykor 2. szint jellemzői: 3. szint jellemzői: 4. szint jellemzői: OVIDIUS: ÁTVÁLTOZÁSOK (METAMORPHOSES) A VILÁG NÉGY KORSZAKA. A GIGASOK S lett legelőbb az aranykorszak, mely nem fenyítéstől s törvénytől, hanem önként folyt becsületben, erényben. Félelem és megtorlás nem volt, felszegezett érc bősz szót nem mutatott, a tömeg nem nézte riadtan esdve a bíráját, bírátlan volt ki-ki biztos. Bérceiről a fenyő, bebolyongani távoli tájat,
A T E R E M T É S É S A T Ö R V É N Y 27 nem szállt még le a hömpölygő habos árra, kivágva; senki sem ismert még más partot, mint a magáét. Városokat meredek mély árkok még nem öveztek; görbe, rezes hadikürt s hosszú haditrombita nem szólt, nem volt harci-sisak, sem kard: katonák hada nélkül élt biztonságban minden nép, lágy nyugalomban. Ember nem kötelezte, kapák s eke se sebezte és mégis megadott a mező mindent maga önként; mind megelégedvén a magától-lett eledellel, vackort gyűjtöttek, hegyi epret szedtek az erdőn, és somot és szedret, mely tüskés cserje között csüng, s mit hullat Jupiter terebélyes tölgye, a makkot. El nem enyésző volt a tavasz, langy lengedezéssel mag nélkül született szirmot simogattak a szellők. Majd meg a fölszántatlan föld meghozta gyümölcsét, szűzi mező sárgult sok súlyos búzakalásszal; egy folyamár tejjel, nektárral folyt le a másik, zöld viruló tölgyből csepegett aranyszínű színméz. Saturnust miután a sötétlő Mélybe vetették, úrrá lett Jupiter, s az ezüst ivadék kora jött el, gyatrább, mint az arany, becsesebb a vörösszinü réznél. Juppiter ekkor az ősi tavaszt rövidebbre szorítván, tél, lobogó-hevű nyár, s hol langyos, hol hideg ősz jött, s kurta tavasz; velük így négy részre tagolta az évet. Ekkor esett legelőbb, hogy száraz hőben a lég is izzott, és hogy a szél vizeket jéggé merevített; ekkor költöztek házakba ( a ház ez időben barlang volt, sürüség, s vesszők meg háncs fonadéka); és a Ceres magvát legelőször a hosszú barázda most boritotta be, járom alatt most nyögtek az ökrök. Harmadikul meg réz-ivadék született meg utánuk, féktelenebb- lelkű, fene fegyvert rántani forróbb, ámde nem elvetemült. Vad vasból vésve a végső. Most e silányabb érc idejébe betört a gonoszság mind, sebesen; menekül hűség, jog, tiszta szemérem; és helyükbe a csel s a ravasz szív száll, a csalárdság és az erőszak, a birtoklás vétekteli vágya. Vásznat most a szelekre miket még jól nem is ismer bíz a hajós; s mik a hegy tetején oly hosszasan álltak, még sosem-ismert sós habokon szökdelnek a szálfák. S mely, valamint napfény s levegő, régente közös volt, mérő gondosság mesgyét vág hosszan a földbe. S már nemcsak gabonát s eledelt követeltek a gazdag föld felszínétől, de a bensőjébe hatoltak, és miket elrejtett, amiket Styx árnyaihoz vitt, kincseket ástak elő, a sok átok létrehozóit. Ekkor az ártó vas, s az arany, vasnál ami ártóbb,
28 S Z Ö V E G É R T É S - S Z Ö V E G A L K O T Á S 9. É V F O L Y A M színre került; s lett háboru, mely küzd vassal, arannyal s vér-befutott kézzel csörget, ráz vad hadifegyvert. Rablásból élnek. Gazdát retteghet a vendég, vőt az após; ritkán szerető a fivér a fivérrel férj feleségnek, a nő férjének terveli vesztét; sápad a farkastej: szörny mostoha készíti mérgét; gyermek időnap előtt apjának kémleli évét; verve a jámborság. Vértől iszamos mezeinkről szűz Astraea röpült legvégül vissza az égbe. S jobb biztonságú hogy a felsőbb lég se lehessen, törtek az órjások, mondják, várára az égnek, s hegyre hegyet magasan halmoztak a csillagos égig. Ekkor minden-úr Jupiter veri át az Olimpust, villámmal, s üti Ossáról le a Pelion ormát. És hogy a rémületes testek betemetve hevertek, úgy mondják, a szülötteinek vérével elöntött Föld elevenné tett sok forró, szerteomolt vért, és hogy törzsének végképpen magva ne vesszen, emberi képet adott neki. Csakhogy e fajzat is éppúgy semmibe vette az égieket, vad ölésre mohóan s bőszivüen hogy látnivaló: vér volt a szülője. C) Olvassátok el a következő szemelvényt, és válaszoljatok a kérdésekre! a) Mit tudunk meg a részlet alapján az ember származásáról? b) Ki az aranykorszak égi óriása? c) Mi jellemzi az aranykor emberi világát? HÉSZIODOSZ: MUNKÁK ÉS NAPOK Egy törzsből származnak az istenek és a halandók. Első rendje az emberi nemnek volt az aranykor. Úgy adták, kik fenn az Olymposon élnek örökké. Akkor még mindenki fölött Kronos égi király volt S könnyű szívvel, akárcsak az istenek, élt a halandó, Távol a bajtól, távol a jajtól, még az öregség Sem járt köztük, mindvégig duzzadt az erőtől Karjuk s lábuk, a kórság még nem törte meg őket. Mint lágy álom jött a halál rájuk s amíg éltek, Csak jóban volt részük, a föld meghozta magától Bő termését és dolgozni merő gyönyörűség Volt a derék társakkal s dús legelőn legelészett Nyájuk s kedvelték az olymposi boldogok őket. Majd aztán hogy a föld befogadta magába e fajtát,
A T E R E M T É S É S A T Ö R V É N Y 29 Jótét lelkek lettek, a nagy Zeus rendeletére, Földönjáró hű őrzői az emberi nemnek, Minden gaztettet meglátnak s őrzik a törvényt. Míg magukat köd leplezi, úgy járják be a földet, Gazdagság-gyarapítók, mert az övék ez a rang is. D) A következő szakszöveg elolvasása után válaszoljatok a kérdésekre! a) Hogyan születik meg Kronosz? b) Milyen jóslat teljesedik be rajta?. c) Hogyan menekül meg Zeusz apja terve elől? d) Hogyan osztozik meg Zeusz a világon testvéreivel? Mitológiai ábécé A világ ősállapota a Khaosz volt, alkotó részei össze-vissza bonyolódtak. Rájuk borult a sötétség, az éjszaka: a Nüx. Egy légáramlat termékenyítette meg a Khaoszt; ezüsttojásból született Erósz, a vonzalom, a szeretet. De Erósz magányától elborzadva visszabújt az ezüsttojásba, onnan hívta létre Uranoszt, az eget és Gaiát, a földet. Uranosz és Gaia gyermekei a titánok és a titaniszok. Közülük Kronosz állt bosszút apján a titánok segítségével idősebb testvérei, a Hekatonkheirek (százkezű óriások) és a Küklopszok (egyszemű óriások) elpusztítása miatt. Uranosz kiomló véréből születtek a lelkiismeret-furdalás és a bosszúállás istennői, az Erinnüszök. De Kronosz nem lehetett nyugodt győzelmében. Egy jóslat figyelmeztette arra, hogy az ő uralmának is saját gyermeke fog véget vetni. Ezért nyelte le megszületése után valamennyi gyermekét: Hesztiát, Démétért, Hérát, Hádészt (Plutónt) és Poszeidónt. Felesége, Rheia ezért rejtőzött el Kréta szigetén következő fia, Zeusz születése előtt. A gyermeket a Diké-hegy nimfái nevelték fel. Zeusz felserdülve mérget adott be atyjának, aki ettől sorjában kihányta elnyelt gyermekeit. Ezután Zeusz [.] hadat indított Kronosz és a Titánok ellen. Le is győzte apját. A világon megosztozott bátyjaival: Poszeidón lett a tengerek ura, Hádész az Alvilágé, magának pedig az égi uralmat tartotta meg. Ez a győzelem tette őt királlyá az istenek felett. Összefoglaló a görögök világrendjéről A klasszikus görög mitológia képet formál a világ létrejöttéről, rendjéről. Az ókori alkotók közül legkorábban Hésziodosz (Kr. e. VIII VII. század) a Theogonia (Istenek születése) és a Munkák és napok című költeményében beszéli el a világ keletkezését, az istenek, titánok, héroszok és az ember származását, a világkorszakok kialakulását. Ovidius (Kr. e. 43 17) római költő Metamorphoses (Átváltozások) című költeményében ír a világ keletkezéséről és korszakairól. A tizenöt könyvre felosztott költeményciklusból számos görögrómai átváltozás-történet feltárul. Az ős-rendezetlenség állapotából, a Khaoszból megjelenő mélység része Gaia vagy Gé (Föld) és