HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke (a) Külföldön kiadott könyv vagy könyvrészlet 1975 1. System der paradigmatischen Suffixmorpheme des wogulischen Dialektes an der Tawda. Akadémiai Kiadó, Budapest Janua Linguarum, Series Practica 246. Mouton, Den Haag Paris. 161 o. 1982 2. Nordostjakisches Wörterverzeichnis gesammelt von P. Popov, I. Rosljakov und V. Bartenev, bearbeitet und herausgegeben von László Honti. Studia Uralo-Altaica 16. JATE Finnugor Tanszék John Benjamins, Szeged Amsterdam. XI + 211 o. 1987 1988 3. Uralisches Etymologisches Wörterbuch. Akadémiai Kiadó Otto Harrassowitz, Budapest Wiesbaden. XLVIII + 906 S. A szerzœi kollektiva tagja. (b) Belföldön kiadott könyv vagy könyvrészlet 1982 1. Geschichte des obugrischen Vokalismus der ersten Silbe. Bibliotheca Uralica 6. Akadémiai Kiadó, Budapest. 227 o. 1984 2. Chrestomathia Ostiacica. Tankönyvkiadó, Budapest. (Második, részben javított kiadás: 1985.) 285 o. 1991 3. Statistik der uralischen Lautentsprechungen. Zusammengestellt von Sándor Csúcs, László Honti, Zsuzsa Salánki, Judit Varga. Linguistica, Series B, Documenta, 1. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, Budapest. 239 o. 1993 4. Die Grundzahlwörter der uralischen Sprachen. Bibliotheca Uralica 11. Akadémiai Kiadó, Budapest. 356 o. 1997 5. Az ugor alapnyelv kérdéséhez. Budapesti Finnugor Füzetek 7. ELTE Finnugor Tanszék, Budapest. 63 o. 1999 6. Az obi-ugor konszonantizmus története. Studia Uralo-Altaica, Supplementum 9. JATE Finnugor Tanszék, Szeged. 151 o. (c) Nemzetközi folyóiratban vagy gyıjteményes kötetben megjelent tanulmányok 1979 1. Y-a-t-il eu une langue ougrienne primitive? (Remarques sur la question de l unité ougrienne.) ÉFOu. 15: 165 173. [ b25 & b26] 2. Vokalwechsel in gegenwärtigen Surguter Mundarten des Ostjakischen. In: Schiefer, Erhard F. (Hrsg.), Explanationes et tractationes fenno-ugricae in honorem Hans Fromm. Sexagenarii A. D. VII Kal. Jul. Anno MCMLXXIX oblatas. Finnisch-Ugrische Bibliothek. Band 3. Wilhelm Fink Verlag, München. 71 78. [= b24] 3. Ein Vach-ostjakisches Märchen mit Wörterverzeichnis. FUM 3: 69 74. 1980 4. Berichtigungen zur Vokalgeschichte des Wogulischen. SFU 16: 36 40. 5. Zur Phonemanalyse des Tavda-Wogulischen. FUM 4: 61 88. 6. Beiträge zu den Vertretungen der urostjakischen Affrikaten. JSFOu. 76: 61 82.
HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke 2 1981 7. Überlegungen zu einem Erklärungsversuch des Vokalwechsels im Vach-Ostjakischen. SFU 17: 36 41. 8. Ein Fall der gemeinugrischen Hiatustilgung. FUM 5: 211 214. [= b35] 1982 9. [Korreferatum Marija Barmiã ƒky`b[_jekb-g^bdek_\ {lkkbhk\ kbafykfk címı elœadásához az Ötödik Nemzetközi Finnugor Kongresszuson, Turku 1980; nagyrészt publikálva [C5IFU V, 65 78] Heikki Paunonen Symposion on Central Problems in Bilingualism címı beszámolójában: C5IFU V, 70 71. 10. Ostjakin kielen itämurteiden luokittelu. C5IFU VI, 95 100. 11. Vergleichende Analyse der Phonologie der nördlichen Mundarten der obugrischen Sprachen. FUF 44: 11 22. [= b28] 12. Diskussionsbeitrag zu dem sogenannten palatalen Trigon in der obugrischen Vokalgeschichte. FUM 6: 179 188. 1983 13. Ablautartige Vokalwechsel in den obugrischen Sprachen. FUF 45: 25 45. 14. Passiivi obinugrilaisissa kielissä. JSFOu. 78: 57 69. 1984 15. Sind bereits alle Rätsel der wogulischen Vokalgeschichte endgültig gelöst worden? (Anomalien in wogulischen Vokalentsprechungen.) SFU 20: 186 194. 16. Ein Beitrag zur Vokalgeschichte des Wogulischen. FUM 8: 45 47. 1985 17. Kriterien zur Klassifizierung der Dialekte des Wogulischen. In: Veenker, Wolfgang (Hrsg.), Dialectologia Uralica. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 20. Otto Harrassowitz, Wiesbaden. 231 250. 18. O eh{l{h gdylåek_h _ YlfYjek_h {lkkbh. In: Mbd{fbhY, D. I. (bfh. d\[.), MdYlb-YlfY_ef_kY. Adh\blb^_{ Ifab^dY]_{ qlkk. HYgkY, Hbhbe_b_dek. 159 72. 1986 19. Er soll mit Begrüßung geschrieben werden! FUM 9: 155 172. 1987 20. Uralilaisten kardinaalilukusanojen rakenteista. JSFOu. 81: 133 149. 21. Lautgeschichte, Etymologie, historisch-vergleichende Morphologie (ein gemeinsamer Typ von Stammalternation im Ugrischen). In: Lang, Ewald Sauer, Gert (Hrsg.), Parallelismus und Etymologie. Studien zu Ehren von Wolfgang Steinitz anläßlich seines 80. Geburtstags am 28. Februar 1985. Linguistische Studien. Reihe A. Arbeitsberichte 161/II. Akademie der Wissenschaften der DDR, Berlin. 187 193. 22. in der ersten Silbe im Wogulischen (Ein Beitrag zum Phonemstatus von in den wogulischen Mundarten). In: Rédei Károly (Hrsg.), Studien zur Phonologie und Morphonologie der uralischen Sprachen. Akten der dritten Tagung für uralische Phonologie. Eisenstadt, 28. Juni 1. Juli 1984. Verband der wissenschaftlichen Gesellschaften Österreichs, Wien. 174 196. 1988 23. Permiläiskielten 8 ja 9. ( 8 und 9 im Permischen.) Vir. 1988: 171 176. 24. Die wogulische Sprache. In: Sinor, Denis (ed.), The Uralic Languages. Description, History and Foreign Influences. Brill, Leiden New York København Köln. 147 171. 25. Die ostjakische Sprache. In: Sinor, Denis (ed.), The Uralic Languages. Description, History and Foreign Influences. Brill, Leiden New York København Köln.
3 HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke 172 196. 1988 1989 26. Alte Ordinaliensuffixe in den uralischen Sprachen. FUM 12 13: 171 182. 1989 27. Homo Uralensis Numerans. Groningen. 22 o. 28. RY`\fkY pb cf_`blb^ dgeekb^b j_el_f\låab^b [\h{abefb. In: If_`blb^_{ 1986 1987. HYgkY, GbekhY. 159 164. [= b53] 1990 29. K pdbbl\`\ hbla_kabh\a_{ bb<\kfab^b epd{}\a_{ g^bdek_h {lkkbh. C6IFU 2: 211 214. [ b47] 30. Die Bezeichnungen der 10 und ihrer Vielfachen in den uralischen Sprachen. LU 26: 99 108. 31. Ugrisches. LU 26: 298 299. 32. Zahlwörter und magische Zahlen. TS 2: 51 55. 33. Zum Verhältnis Zahlwortsystem Zahlensystem (aufgrund des Uralischen). In: Bahner, Werner Schildt, Joachim Viehweger, Dieter (Hrsg.), Proceedings of the Fourteenth International Congress of Linguists. III. Akademie-Verlag, Berlin. 2485 2487. 1990 1991 34. Zufall oder strukturelle Entlehnung? FUM 14 15: 1 6. [= b56] 1991 35. Tabu és eufemizmus. In: Kassai György (szerk.), A szó hatalma. Hollandiai Mikes Kelemen Kör. H. n. 156 166. 1992 36. Adalék a magyar l ~ finn t megfelelésének és alapnyelvi elœzményének magyarázatához. In: Rédei-Festschr. 209 214. 37. Phonetische Angleichung von Lehnwörtern aus indogermanischen Sprachen im Ungarischen und im Finnischen. FUGS 65 75. 38. Morphologische Merkmale des nominalen Prädikats in einigen uralischen Sprachen. LU 28: 262 271. 1993 39. Uraltes Erbe oder Lehngut? (Zur Frage nach dem Dual im Obugrischen). In: Künnap, Ago (ed.), Minor Uralic Languages and Their Contacts. Tartu. 49 54. 40. Zur Morphologie ugrischer Personalpronomina. Festschrift für Raija Bartens. MSFOu. 215: 121 127. 41. Obekb-g^bdek_\ {lkk_. In: Dl_e\\h, w. K. GYjf_aekY{, K. D. (bfh. d\[.), qlkk_ `_dy. MdYlåek_\ {lkk_. HYgkY, GbekhY. 280 283. 42. HYafkjek_j {lkk. In: Dl_e\\h, w. K. GYjf_aekY{, K. D. (bfh. d\[.), qlkk_ `_dy. MdYlåek_\ {lkk_. HYgkY, GbekhY. 301 319. 43. Statistisches zum Uralischen Etymologischen Wörterbuch. LU 29: 241 258. 1994 44. Zur Frage nach dem Aspekt und Tempus in der uralischen Grundsprache. In: Künnap, Ago (ed.), Minor Uralic Languages: Structure and Development. Tartu Groningen. 1994. 48 65. 45. Slawischer Einfluß auf die finnisch-ugrischen Sprachen. IL 17: 81 101. 1994 1995 46. Morphonologische Alternationen der Fortsetzungen des urwogulischen *g. FUM 18 19: 47 50. 1995 47. Zur Morphotaktik und Morphosyntax der uralischen/finnisch-ugrischen Grundsprache.
HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke 4 C8IFU I, 53 82. 48. Der uralische Numerus absolutus was ist er eigentlich? LU 31: 161 169. 49. NYhbhek_j [_Yl\kf hyafkjekb^b {lkky. In: Lgk_aY, H. N. (d\[.), HYdb[k K\- h\db-lypy[abj K_b_d_. Nkpgek 2. Il[Yf\låefhb Lb`ekb^b ga_h\de_f\fy, Lb`ek. 3 22. 50. Wieviel Augen haben die Uralier? (Zu Funktionen der Numeri im Uralischen). In: Künnap, Ago (ed.), Minor Uralic Languages: Grammar and Lexis. Tartu Groningen. 74 87. 1996 51. Wie weit konnten die Urfinnougrier die Zahlen nennen? (Anmerkungen zu einer falsch formulierten Frage). FUF 53: 309 329. 52. 9 = 9! (Ein Beitrag zur Lösung des Rätsels der neun im Nordsamojedischen. LU 32: 124 127. 53. Überwucherung von Suffixen in der U/FU Grundsprache? In: Larsson, Lars-Gunnar (Hrsg.), 100 Jahre finnisch-ugrischer Unterricht an der Universität Uppsala. Studia Uralica Upsaliensia 26. Uppsala. 201 210. 1997 54. Numerusprobleme (Ein Erkundungszug durch den Dschungel der uralischen Numeri). FUF 54: 1 126. 55. Die Negation im Uralischen I III. LU 33: 81 96, 161 176, 241 252. [ a62] 56. KlgjYjabefå _l_ ly_`efhbhyaay{ efdgkfgdy? In: Kg[a_k, L. G. H\l_`ek_j, D. A. (bfh. d\[.), BYlfb-elYh{aek_\ _eel\[bhya_{ 1988 1996. Kbbda_k aygjakh fdg[bh. Ia[d_k, GbekhY. 60 65. [= b34] 57. Zur Frage nach dem Zusammenhang zwischen der Wortfolge und der Abfolge von Suffixen (am Beispiel der uralischen Sprachen). In: Palek, Bohumil (ed.), Typology: Prototypes, item orderings and universals. Proceedings of LP 96. Karolinum, Charles University Press, Prague. 433 443. 58. Fremdes oder Eigenständiges? Zum historischen Hintergrund der Attributivkongruenz in uralischen Sprachen. In: Hahmo, Sirkka-Liisa Hofstra, Tette Honti László Van Linde, Paul Nikkilä, Osmo (Hrsg.), Finnisch-ugrische Sprachen in Kontakt. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 30-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 21. 23. November 1996. Shaker Publishing, Maastricht. 135 144. 59. Bloße Übereinstimmung oder kausaler Zusammenhang? Bemerkungen zum angeblich fremdsprachlichen Ursprung der zusammengesetzten Vergangenheitstempora und des Auditivs in uralischen Sprachen. IL 20: 159 181. 1998 60. ObUgrian. In: Abondolo, Daniel (ed.), The Uralic Languages. Routledge, London New York. 327 357. 61. Ugrilainen kantakieli erheellinen vai reaalinen hypoteesi? MSFOu. 228: 176 187. [ b74] 62. Die Mittel der Negation in den uralischen Sprachen. IL 21: 69 111. [ a55] 1999 63. The numeral system of the Uralic languages. In: Gvozdnaoviç, Jadranka (ed.), Trends in Linguistics. Studies and Monographs 118. Mouton de Gruyter, Berlin New York. 243 252. 64. Das Alter und die Entstehungsweise der Verbalpräfixe in uralischen Sprachen (unter besonderer Berücksichtigung des Ungarischen) I II. LU 35: 81 97, 161 176. 65. 1. Über die Mittel der Negation im Uralischen, insbesondere den türkischen Typ in einigen uralischen Sprachen. In: Hasselblatt, Cornelius Jääsalmi-Krüger, Paula (Hrsg.), Europa et Sibiria. Beiträge zur Sprache und Kultur der kleineren finnougrischen,
5 HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke samojedischen und paläosibirischen Völker. Gedenkband für Wolfgang Veenker. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 51. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden 1999. 191 198. 66. Das ungarische Verbalpräfix: ein junger Ankömmling? Pl. 6: 51 63. 67. Zur Entstehung der paradigmatischen Vokalwechsel im Ostjakischen (Diskussionsbeitrag zu Helimskis Erklärungsversuch). FUM 23: 45 61. 2000 68. Ist das Ungarische (im Lichte diesbezüglicher Behauptungen und Erkenntnisse) eine europäische Sprache? In: (a cura di) Fusco, Fabiana Orioles, Vincenzo Parmeggiani, Processi di convergenza e differenziazione nelle lingue dell Europa medievale e moderna // Processes of Convergence and Differentiation in the Languages of Mediaeval and Modern Europe. Forum, Udine. 283 293. 69. L influenza russa nelle lingue uraliche. In: (a cura di) Csillaghy, Andrea Gotti, Maurizio, Lingue nell università del duemila. Forum, Udine. 25 37. 70. Grundsprache oder Unsprache? (Eine kurze Information über jüngste wunderliche Ideen in der Uralistik). In: (a cura di) Carli, Augusto Töttössy, Beatrice Vasta, Nicoletta, Amant alterna Camenae. Edizioni dell Orso, Torino. 129 151. 2001 71. Eine Lingua franca als Grundsprache ein Scherz oder ernst gemeint? In: (a cura di) Vatteroni, Sergio, Studi offerti ad Alexandru Niculescu dagli amici e allievi di Udine. Forum, Udine. 105 118. 72. Die ungarische Uralistik an der Jahrtausendwende (ein kritischer Rückblick). FUF 56: 116 150. 73. Hat die Lautgeschichte immer eine entscheidende Rolle in der historischen Morphologie? (Am Beispiel der uralischen Numerusbezeichnung.) C9IFU IV, 382 390. 74. I termini tecnici linguistici sono generalmente validi oppure devono essere interpretati specificamente per ogni lingua? (Sull esempio delle lingue uraliche). In: (a cura di) Orioles, Vincenzo, Lingue, Linguaggi, Metalinguaggio. Il Calamo, Roma. 301 309. 75. Ung. tó See ~ fi. suo Morast, ung. toll ~ fi. sulka Feder (Ein Beitrag zum Konsonantismus der U/FU Grundsprache). LU 37: 241 244. 2002 76. Was ihr wollt! Science fiction und Sprachwissenschaft in den uralistischen Forschungen. In: Helimski, Eugen Widmer, Anna (Hrsg.), W2Êa w2êa Sei gegrüßt! Beiträge zur Finnougristik zu Ehren von Gert Sauer dargebracht zu seinem siebzigsten Geburtstag. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 57. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. 117 153. 77. Milyen korú a magyar igekötœ? In: Keresztes László Maticsák Sándor (szerk.), A magyar nyelv idegenben. ElŒadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyväskylä, 2001. augusztus 6 10.) Debrecen Jyväskylä. 111 120. 78. Die zusammengesetzten Vergangenheitstempora in den mit Tursksprachen kontaktierenden finnisch-ugrischen Sprachen. In: Luutonen, Jorma (toim.), Volgan alueen kielikontaktit. Turun Yliopiston Suomalaisen ja Yleisen kielitieteen laitoksen julkaisuja 70. Turku. 2002. 21 34. 2003 79. P_el_f\låak\ h g^bdek_h {lkkyh. LU 39: 175 182. (d) Hazai folyóiratban vagy gyıjteményes kötetben megjelent tanulmányok 1969 1. A tárgy jelölése a vogul nyelv tavdai nyelvjárásában. NyK 71: 113 120.
HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke 6 1970 2. Jurák a tergo toldaléktár. NyK 72: 363 392. Zaicz Gáborral közösen. 1971 3. A vogul tárgyas igeragozás l-je. NyK 73: 147 151. 4. Etimológiai adalékok. NyK 73: 425 428. 5. A cselekvœ (logikai) alany alaktana az obi-ugor nyelvekben. NyK 73: 430 439. 1972 6. Észrevételek a finnugor alapnyelvi szibilánsok és affrikáták képviseleteirœl. NyK 74: 3 26. 7. A szelkup népnév eredetérœl. NyK 74: 194 196. 1973 8. Etimológiai adalékok. NyK 75: 205 208. 9. Az osztják magánhangzó-váltakozások koráról és keletkezésérœl. NyK 75: 301 318. 10. Obi-ugor alaktani kérdések és hangtörténeti tanulságaik. NyK 75: 365 373. 1974 11. Etimológiai adalékok. NyK 76: 369 378. 1975 12. On the Question of the Proto Language Reconstruction. NyK 77: 125 136. [ b13] 1976 13. Az alapnyelvi rekonstrukciók kérdésérœl. In: BenkŒ Loránd K. Sal Éva (szerk.), Az etimológia elmélete és módszertana. NyÉ 89: 131 137. [ b12] 14. Az osztják személyjelölœ szuffixumok történeti áttekintése. NyK 78: 71 119. 1977 15. Pimi osztják szövegek. NyK 79: 223 232. Rusvai Juliannával közösen. 16. Beobachtungen über die Laut- und Formelehre gegenwärtiger Surguter Mundarten des Ostjakischen. ALH 27: 271 286. 1978 17. Tromagani osztják szövegek. NyK 80: 127 139. 18. Északi osztják szövegek szójegyzékkel. NyK 80: 140 154. 19. Szurguti osztják szójegyzék. NyK 80: 327 345. 20. Osztják-jurák lexikális kölcsönzések. NyK 80: 358 369. 21. Etimológiai adalékok. NyK 80: 370 380. 22. Etimológiai észrevételek. MNy. 74: 470 472. 1979 23. Az Œsosztják affrikáták történetéhez. NyK 81: 71 88. 24. Magánhangzóváltakozás két szurguti osztják nyelvjárásban. NyK 81: 119 123. [= a2] 25. Az ugor nyelvek jellemzœ vonásai (Észrevételek az ugor egység kérdéséhez). NyK 81: 225 245. [= b26, a1] 26. Characteristic Features of the Ugric Languages (Observations on the Question of Ugric Unity). ALH 29: 1 26. [= b25, a1] 1980 27. [Korreferatum B. A. Serebrennikov ƒpdy{lkk kyk a\bbhb[_`y{ `b[\lå címı elœadásához a Negyedik Nemzetközi Finnugor Kongresszuson, Budapest 1975.] C4IFU 2: 66 67. 28. Az északi obi-ugor nyelvjárások fonémarendszerének összevetése. MFF 5: 90 99. [= a11] 29. Milyen volt az obi-ugor alapnyelv teljes magánhangzórendszere? NyK 82: 172 190. 30. Kísérlet a pelimi vogul nyelvjárás ige- és fœnévragozásának leírására. NyK 82: 191 222. 31. Zur Frage nach dem Wechsel Affrikate/Sibilant ~ homorganer Verschlußlaut im Ostjakischen. ALH 30: 1 24.
7 HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke 1981 32. Etimológiai adalékok. NyK 83: 109 113. 33. Pótlás az osztják-jurák lexikális kölcsönzésekhez. NyK 83: 158 159. 34. A finnugor alapnyelvi affrikáták kvantitásáról. NyK 83: 361 370. 35. Egy ugor kori hiátustöltœ nyomán. In: Hajdú Mihály Kiss JenŒ (szerk.), Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenérœl. Emlékkönyv BenkŒ Loránd születésének 60. évfordulójára. ELTE, Budapest. 275 279. [= a8] 36. Zur Frage nach der Herausbildung der ostostjakischen Mundarten im Lichte der Lautgeschichte. ALH 31: 87 106. 1982 37. A szalimi osztják nyelvjárás hang- és alaktanának ismertetése. NyK 84: 91 119. 38. Vaszjugáni osztják szövegek. NyK 84: 121 164. 39. Az osztják írásbeliség. FK 28: 581 584. 40. Das Passiv in den obugrischen Sprachen. ALH 32: 39 51. 1983 41. Az Œsosztják *ã képviseletei a déli osztják nyelvjárásokban. NyK 85: 111 116. 42. A harmadik személyt jelölœ szuffixumok a vogulban. NyK 85: 349 355. 43. Alanyi és tárgyas igeragozás a demjankai osztják nyelvjárásban. In: Bereczki Gábor Domokos Péter (szerk.), Urálisztikai Tanulmányok (Hajdú Péter 60. születésnapja tiszteletére). Budapest. 173 178. 44. Zur ugrischen Lautgeschichte (Beiträge zur relativen Chronologie einiger Lautwandel in den ugrischen Sprachen). ALH 33: 113 122. 1984 45. Versuch einer Beschreibung des Phonembestandes im wogulischen Dialekt an der Pelymka. In: Hajdú Péter Honti László (Hrsg.), Studien zur phonologischen Beschreibung uralischer Sprachen. Bibliotheca Uralica 7. Akadémiai Kiadó, Budapest. 87 102. 46. Vaszjugáni osztják mese. NyK 86: 185 190. 47. K pdbbl\`\ hbla_kabh\a_{ bb<\kfab^b epd{}\a_{ g^bdek_h {lkkbh. NyK 86: 341 346. [ a29] 1985 48. Ãsmagyar hangtörténeti talányok (Ugor hangtörténeti és etimológiai jegyzetek). MNy. 81: 140 155. 49. Széljegyzetek instabil tövı igéink történetéhez. NyK 87: 49 87. 50. Etimológiai adalékok. NyK 87: 443 449. 1986 51. Szláv hatás a magyar számnévszerkesztésben? NyK 88: 196 207. 52. A vogul s és U/FU alapnyelvi szibiláns elœzményei. NyK 88: 258 263. 1987 53. Ein kleiner Beitrag zur Deutung des russischen Zahlwortes [\h{abefb 90. ALH 37: 169 176. [= a28] 1987 1988 54. Budenz József ob-ugrisztikai tevékenysége. NyK 89: 191 203. [ob-ugrisztikai = obiugrisztikai!!!] 1988 55. K5m5n? Kvajt5m5n! ( Wieviel? Sechzig! ) In: Domokos Péter Pusztay János (szerk.), Urálisztikai Tanulmányok 2. Bereczki Emlékkönyv (Bereczki Gábor 60. születésnapjára). ELTE, Budapest. 191 196. 56. Szabálytalan-e a magyar öt és hat t-je? MNy. 84: 173 178. [ a61] 57. Zur Bedeutungswandlung 100 1000 im Südlappischen. AUSB 19: 155 160.
HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke 8 1990 58. Ist 9 = 10 oder umgekehrt? SS 3: 73 78. 59. Gemeinsame Züge von Zahlwörtern in den Sprachen Westsibiriens. C7IFU 1 B: 166 171. 60. Innen és túl a 6(0) -on (A finnugor alapnyelv számnévrendszerérœl). NyK 91: 79 86. 1990 1991 61. Unregelmäßiges t in ung. öt fünf und hat sechs? ALH 40: 343 353. [ a56] 1991 62. Pelimi vogul fonológiai problémák. MFF 23: 74 76. 63. Az uráli nyelvek személyes névmásai. In: Hajdú Mihály Kiss JenŒ (szerk.), Emlékkönyv BenkŒ Loránd hetvenedik születésnapjára. Budapest. 273 274. 64. A számnévfogalom megítélése az uralisztikában. In: Kiss JenŒ Szıts László (szerk.), Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének körébœl. Akadémiai Kiadó, Budapest. 280 283. 1993 65. Adalékok számneveink finnugor hátteréhez (Megjegyzések A magyar nyelv történeti nyelvtana kapcsán). MNy. 89: 338 340. 66. A névszói állítmány alaktana az osztjákban. In: Sz. Bakró-Nagy Marianne Szíj EnikŒ (szerk.), Hajdú Péter 70 éves. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 15. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 135 142. 1994 1995 67. A mondat szórendje és a morfémák sorrendje közti összefüggés az uráliban. NyK 94: 89 117. 1995 68. Mely értékig tudták a számokat megnevezni a finnugor korban? (Megjegyzések egy téves kérdésfeltevés kapcsán). MNy. 91: 257 270. 1996 69. Az uráli nyelvek tárgyas ragozású igealakjainak történeti elœzményérœl. In: Bereczki András Klima László (szerk.), Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére. Urálisztikai tanulmányok 7. Budapest. 127 132. 70. Az U/FU alapnyelv paradigmasorainak rekonstruálásáról. In: Mészáros Edit (szerk.), Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. A JATE Finnugor Tanszék különkiadványa. Szeged. 133 137. 1997 71. A szócsaládok minœsítése az Uralisches etymologisches Wörterbuch -ban. MNy. 93: 336 339. 72. Tempusjelölés a tagadó igés uráli nyelvekben. In: Kiss Gábor Zaicz Gábor (szerk.), Szavak Nevek Szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Budapest. 155 162. 1998 1999 73. Gondolatok a mordvin tárgyas igeragozás uráli alapnyelvi hátterérœl. NyK 96: 106 119. 1999 74. Ugor alapnyelv: téves vagy reális hipotézis? In: Bakró-Nagy Marianne Molnár Zoltán Salánki Zsuzsanna Sipos Mária (szerk.), Ugor Mıhely, 1997. szeptember 17 19. Budapesti Uráli Mıhely I. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 19 41. [ a61] 2000 75. Az uráli/finnugor Œsnyelv -rœl. In: Glatz Ferenc (szerk.), Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián 1995 1998. III. kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1 21. [= a80] 76. A magyar mint európai nyelv mit kellene ezen érteni? MNyj. 38: 187 196.
9 HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke 2001 77. A magyar igekötœ: nyelvünk kései jövevénye? In: Bakró-Nagy Marianne Bánréti Zoltán É. Kiss Katalin (szerk.), Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet körébœl. Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai. Osiris Kiadó, Budapest. 357 367. 78. Uralistica historico-comparativa & science fiction. In: Andor József Szıcs Tibor Terts István (szerk.), Színes eszmék nem alszanak Szépe György 70. születésnapjára. Lingua Franca Csoport, Pécs. 522 531. 79. Idegen minták tükrözœi-e a magyar és más uráli összetett tempusok? In: Keresztes-Eml. 237 249. 80. Hol és milyen uráli/finnugor Œsnyelvet beszéltek távoli eleink? (Hipotézisek és téveszmék az uráli nyelvtudományban). MNyj. 39: 13 32. [= a75] 81. Szamojéd 9 és 10 jelentésı számnevek. NNyt. 41/1:111 119. 82. Hangtörténet és/vagy történeti morfológia? (Avagy kideríthetœk-e az alapnyelv szerkezeti elemei?) In: Oszkó Beatrix Sipos Mária (szerk.), Budapesti Uráli Mıhely II. SzófejtŒ Mıhely. 1999. szeptember 8 10. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 85 105. 2002 83. Még egyszer a casus- és possessivsuffixumok sorrendjérœl. NyK 98: 143 159. 84. Kis adalék egy hangtörténeti rejtély megoldásához (tœvégi finnségi i ~ lapp e, mordvin o, a). NyK 99: 235 249. 2003 85. Létezhetett-e pidzsin az orosz-uráli érintkezések során? In: Hajdú Mihály Keszler Borbála (szerk.), KöszöntŒ könyv Kiss JenŒ 60. születésnapjára. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. 116 122. 86. Az obi-ugor instabil igetövek végmássalhangzójáról. In: Molnár Zoltán Zaicz Gábor (szerk.), Permistica et Uralica. Ünnepi könyv Csúcs Sándor tiszteletére. Fenno-Ugrica Pázmániensia I. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék, Piliscsaba. 2003. 85 89. 87. Verbal prefixation in the Uralic Languages. ALH 50: 137 153. Kiefer Ferenccel közösen. 88. Volt-e az uráli/finnugor alapnyelvben nem egyes számban accusativus? In: Oszkó Beatrix Sipos Mária (szerk.), Uráli tárgyaló. Budapesti Uráli Mıhely III. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. 76 83. (e) Szövegkritikai közreadás külföldi kiadványban 1. Rätsel. In: Wolfgang Steinitz, Texte aus dem Nachlaß. Ostjakologische Arbeiten. Band III. Budapest Berlin Den Haag. 577 635. (f) Szövegkritikai közreadás belföldi kiadványban (g) Külföldön vagy belföldön kiadott kötet szerkesztése 1. Nyelvtudományi Közlemények (Budapest) 1975 1984: technikai szerkesztœ, 1985 1990: szerkesztœ, 1991 1998 szerkesztœbizottsági tag, 1999 fœszerkesztœ. 2. Forschungsstätten für Finnougristik in Ungarn. Budapest 1975. Gulya Jánossal közösen. 3. Studien zur phonologischen Beschreibung uralischer Sprachen. Budapest 1984. Hajdú Péterrel közösen. 4. Finnisch-ugrische Sprachen zwischen dem germanischen und dem slavischen Sprachraum. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 25-jährigen Bestehens der Finnougristik an der
HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke 10 Rijksuniversiteit Groningen 13. 15. November 1991. Rodopi Amsterdam Atlanta, GA 1992. Sirkka-Liisa Hahmóval, Tette Hofstrával, Jolanta Jastrz bskával és Osmo Nikkilävel közösen. 5. Officina Hungarica (Budapest) 1993 szerkesztœbizottsági tag. 6. The Baltic Languages and Cultures in Interaction. Proceedings NOMES Conference 19 & 20 May, 1994. Groningen 1995 (= Tijdschrift voor Skandinavistiek. Jaargang 16, nummer 2. Groningen 1995) J. J. van Baakkal, A. H. Huussennel és A. M. van der Hoevennel közösen. 7. Finnisch-ugrische Sprachen in Kontakt. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 30- jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 21. 23. November 1996. Maastricht 1997. Sirkka-Liisa Hahmóval, Tette Hofstrával, Paul van Lindével és Osmo Nikkilävel közösen. (h) Tudományos munka bírálata a) Recenziók 1966 1. N. I. Lkfk_a: O \[_abj aygjabj fdyaekd_pz ]_aab-g^bdek_h {lkkbh. NyK 68: 464 467. 1968 2. Szabó László: Kolalappische Volksdichtung. NyK 70: 261 263. 1969 3. Szabó László: Kolalappische Volksdichtung. Zweiter Teil. NyK 71: 459 461. 1970 4. Gert Sauer: Die Nominalbildung im Ostjakischen. NyK 72: 240 242. 1971 5. Sz Kispál Magdolna F. Mészáros Henrietta: Északi osztják kresztomátia. NyK 73: 264 270. Hartmut Katzcal és Korenchy Évával közösen. 1972 6. Symposion über Syntax der uralischen Sprachen. NyK 74: 246 251. 7. Alo Raun: Essays in Finno-Ugric and Finnic Linguistics. NyK 74: 456 460. 8. Nykysuomen käsikirja. NyK 74: 460 461. 9. Erdélyi István: Selkupisches Wörterverzeichnis. NyIOK 27: 517 519. [= 10] 10. Erdélyi István: Selkupisches Wörterverzeichnis. ÉNH 1972: 229. [= 9] 1974 11. Mélanges offert à Aurélien Sauvageot pour son soixante quinziême anniversaire. NyK 76: 436 438. 1975 12. B. A. K\d\bd\aa_kbh: N\db{fabefak\ bbbeabhya_{ h kb`pydyf_h_ef_k\. NyK 77: 285 291. 1976 13. Lieselotte Schiefer: Phonematik und Phonotaktik des Vach Ostjakischen. Kr. 21: 221 222. [= 17] 1977 14. A magyar szókészlet finnugor elemei. NyKu. 28: 88 90. 15. Oscar Lazar: The Formation of Abstract Nouns in the Uralic Languages. NyK 79: 431 432. 16. Wolfgang Steinitz: Ostjakologische Arbeiten. Band I, Band II. NyK 79: 440 442. 17. Lieselotte Schiefer: Phonematik und Phonotaktik des Vach-Ostjakischen. NyK 79: 442 444. [= 13] 18. Béla Kálmán: Wogulische Texte mit einem Glossar. ALH 27: 410 419.
11 HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke 1978 19. Theoretical Problems of Typology and the Northern Eurasian Languages. ÁNyT 12: 292 296. 20. Oeabhk ]_aab-g^bdekb^b {lkkblaya_{. MNy. 74: 241 244. 21. M. Alexander Castrén: Wörterverzeichnisse aus den samojedischen Sprachen. ALH 28: 351 352. 1979 22. Magyar Œstörténeti tanulmányok. NyK 81: 189 194. 23. N. G. Ostroumov: Die Wogulen (Mansi). NyK 81: 196 197. 24. NlY[_`_d IelYh_a: KY`bú[k h [b`yia\` _ bb \efh\aab` bkfg. NyK 81: 197. 25. Björn Collinder: Fenno-Ugric Vocabulary. ALH 29: 175 176. [= 28] 26. Vértes Edit: Morphonematische Untersuchung der ostjakischen Vokalharmonie. NyIOK 31: 234 237. 1980 27. Hajdú Péter Kristó Gyula Róna-Tas András (szerk.): Bevezetés a magyar Œstörténet forrásaiba. MT 1980: 412 413. 28. Björn Collinder: Fenno-Ugric Vocabulary. MNy. 76: 233 235. [= 25] 29. Suomen kielen etymologinen sanakirja. MNy. 76: 362 367. 30. D. I. Jb`bYa[\\hY: K_afYke_e `Yae_jekb^b (hb^glåekb^b) {lkky. NyK 82: 392 394. 31. Suomen kielen etymologinen sanakirja. ALH 30: 185 190. 32. Carla Corradi: Lingue e popoli ugrici. ALH 30: 388 389. 1981 33. Bátori István: Russen und Finnougrier. Kontakt der Völker und Kontakt der Sprachen. NyK 83: 449 452. 34. Kaarina Karttunen: Nykyslangin sanakirja. NyK 83: 460 461. 35. Wolfgang Steinitz: Ostjakologische Arbeiten. Band IV. Beiträge zur Sprachwissenschaft und Ethnographie. NyK 83: 463 466. 36. Christoph Gläser und János Pusztay (Hrsg.), Festschrift für Wolfgang Schlachter zum 70. Geburtstag. MNy. 77: 352 358. [ 37] 37. Festschrift für Wolfgang Schlachter zum 70. Geburtstag. UAJb. NF 1: 273 285. [ 36] 38. H. I. L\d\ik_a: KlbhYdå hbefbjabhyafkjek_h [_Yl\kfbh. ALH 31: 342 347. 1982 39. O. B. LkYj\akb: KbpbefYh_f\låab-_efbd_j\ekY{ ]dyl\blb^_{ elyh{aek_h _ ]_aab-g^bdek_h {lkkbh. MNy. 78: 240 243. 1983 40. Zur Ostjakologie und Uralistik (Wolfgang Steinitz: Ostjakologische Arbeiten. Band I, Band II, Band IV). FUF 45: 248 254. 41. Gyula Ortutay Gábor Bereczki János Gulya (ed.): Congressus Quartus Internationalis Fennougristarum. Pars III. NyK 85: 190 193. 42. Suomen kielen etymologinen sanakirja. VII. Sanahakemisto. MNy. 79: 484 486. 1988 43. Zur Geschichte der Finnougristik in Finnland (Mikko Korhonen, Finno Ugrian Language Studies in Finland 1828 1918). FUF 48: 303 308. 1989 44. Rédei Károly: Zu den indogermanisch-uralischen Sprachkontakten. NyK 90: 173 178. 1991 45. Ist das Rätsel gelöst? (Ulla Maija Kulonen: The Passive in Ob Ugrian.) FUF 50: 176 187.
HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke 12 1993 46. Jadranka Gvozdanoviç (ed.), Indo European Numerals. Trends in Linguistics, Studies and Monographs 57. SL 17: 474 486. 1994 47. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. In: Ago Künnap (ed.), Minor Uralic Languages: Structure and Development. Tartu Groningen. 1994. 197 203. [ 48] 48. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Kr. 39: 168 173. [ 47] 1997 49. Marácz László: Magyar fordulat. Szemle Közép-Európa felett. MT 97/2: 241 243. Gergely Andrással közösen. 50. Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. LU 33: 151 155. 51. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Kr. 42: 153 158. 52. Dicky Gilbers John Nerbonne Jost Schaeken (eds), Languages in Contact. Studies in Slavic and General Linguistics 28. Amsterdam Atlanta GA, Rodopi. 2000. IL 25: 224 225 b) Nem publikált bírálói tevékenység (errœl nincs nyilvántartásom, ezért csak mozaikszerıen tudtam rekonstruálni) Az 1970-es évek második felében Radics Katalin kandidátusi értekezésének munkahelyi elœbírálata: MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. Az 1970-es évek második felében Csúcs Sándor kandidátusi értekezésének munkahelyi elœbírálata: MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest. Az 1980-as évek elsœ felében Keresztes László kandidátusi értekezésének munkahelyi elœbírálata: Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen. Az 1980-as évek elsœ felébenszalacsek Margit bölcsészdoktori értekezés opponenciája: József Attila Tudományegyetem, Szeged. 1989-ben Ulla-Maija Kulonen(-Korhonen) filozófiai doktori értekezésének opponenciája, Helsinki Egyetem, Helsinki. 1990-ben Päivi Schot-Saikku doktori értekezésének opponenciája: Leideni Egyetem, Leiden. 1997-ben Timothy Riese doktori értekezésének opponenciája: Bécsi egyetem, Bécs. 1998-ban Keresztes László akadémiai doktori értekezésének opponenciája: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 2001-ben Csúcs Sándor akadémiai doktori védésekor bizottsági elnök: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 2002 2003-ban az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságának felkérésére uralisztikai programot megvalósító munkacsoport ( konzorcium ) jelentéseinek véleményezése. 2003-ban az Országos Tudományos Kutatási Alap felkérésére uralisztikai témájú pályázat elbírálása. 2003-ban az International Symposium on the Typology on Argument Structure and Grammatical Relations in Languages Spoken in Europe and North and Central Asia címı rendezvény (Kazanyi Egyetem 2004. május 11 14.) tudományos tanácsadó testületének tagja. Néhány alkalommal szovjetunióbeli (ill. oroszországi) kandidátusi és tudomány doktora értekezések elœbírálata (pl. E. A. Helimskij, N. A. Lyskova). Többször voltam akadémiai (TMB, Doktori Tanács) bíráló bizottsági tag (nem jegyeztem fel). Vékony Gábor, akadémiai doktori értekezésének opponenciája, az írásos opponensi vélemény elkészült.
13 HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke (i) Kisebb tudományos érdekı közlemények (népszerısítœ cikk, CD-ROM, megemlékezés stb.). 1981 1. Erste Hilfe für einen Nachhelfer. ALH 31: 313 314. 2. Magyar Œstörténet finnugor nyelvtudomány (Széljegyzetek László Gyula könyvéhez). ÉS 25/21 (1981. május 23.): 5. o. 1984 3. Mit üzent nekünk Körösi Csoma Sándor? MN 1984. június 2. 14. o. 4. Roma locuta, causa finita?! (Eine Erwiederung an G. G.) UAJb. NF 4: 225 231. 1992 5. Károly Rédei 60 Jahre alt. In: Rédei-Festschr. 11 16. [= 6] 6. Rédei Károly 60 éves. In: Rédei-Festschr. 17 21. [= 5] 7. 25 Jahre Finnougristik an der Universität Groningen. FUGS 9 15. 1993 8. Erkki Esaias Itkonen (1913. április 26. 1992. május 28.). MNy. 89: 112 114. 1994 9. Een lijst van taalkundige vaktermen in drie talen. Hongaars Nederlands Fins & Nederlands Hongaars Fins. Rijksuniversiteit Groningen, Groningen. 2 + 16 + 16 o. 10. Een lijst van taalkundige vaktermen in drie talen. Fins Nederlands Hongaars & Nederlands Fins Hongaars. Rijksuniversiteit Groningen, Groningen. 2+ 15 + 16 o. 1995 11. Finnugrisztikai oktatás a Groningeni Állami Egyetemen. Hungarológia 7: 251 254. 1996 12. Hongaars. NRC Handelsblad Boeken, 2. oldal, Rotterdam 1995. február 3. 13. Vorschläge an das Internationale Organisationskomitee für die Finnogristenkongresse. LU 32: 77 78. 1997 14. Lakó György tudományos pályafutása. MNy. 93: 1 7. 1998 15. Gábor Bereczki ist 70 Jahre alt. LU 34: 140 143. 16. Számvetés (az ELTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének jubileuma alkalmából). In: Domokos Péter Csepregi Márta (szerk.), 125 éves a budapesti Finnugor Tanszék. Jubileumi kötet. Urálisztikai Tanulmányok 9. Budapest 1998. 16 20. 1999 17. Szubjektív-objektív szavak Rédei Károlyról. In: Rédei Károly. Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások 62. Budapest. 23 28. 2000 18. Emlékbeszéd Lakó György rendes tag felett. FV 5/4: 5 9. [ 19] 2001 19. Lakó György 1908 1996. In: Glatz Ferenc (szerk.), Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett 1999 2000. Budapest. 1 15. [ 18] 20. Köszöntjük a jubiláló Keresztes Lászlót! In: Keresztes-Eml. 9 12. 2002 21. Grammatici certant, avagy fœszerkesztœi bevezetés a Magyar Grammatika értékeléséhez. NyK 98: 263 264. 22. Tudománytörténeti visszapillantás és ami mögötte van. NyK 98: 305 315. Rédei Károllyal közösen. 23. Köszöntjük Rédei Károlyt. FV 7/3: 12 15. 24. Hajdú Péter (1923 2002). MT 47: 1676 1677.
HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke 14 RÖVIDÍTÉSEK ALH = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae / Acta Linguistica Hungarica. Budapest. ÁNyT = Általános Nyelvészeti Tanulmányok. Budapest. AUSB = Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominate. Budapest. C4IFU = Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. Budapest. C5IFU = Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum. Turku. C6IFU = GYf\d_Ylk VI `\}[gaydb[ab^b kba^d\eey ]_aab-g^dbh\[bh (= Congressus Sextus Internationalis Fenno-Ugristarum). GbekhY. C7IFU = Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum. Debrecen. C8IFU = Congressus Octavus Internationalis Fennougristarum. Pars I. Jyväskylä. C9IFU = Congressus Nonus Internationalis Fenno-Ugristarum, 7. 13. 8. 2000 Tartu. Pars IV. Dissertationes sectionum: Linguistica I. Tartu. ÉFOu. = Études Finno-Ougriennes. Budapest Paris. ÉNH = Études Nouvelles Hongroises.Budapest. ÉS = Élet és Irodalom. Budapest. FK = Filológiai Közlöny. Budapest. FUF = Finnisch-ugrische Forschungen. Helsinki. FUGS = In: Honti László Hahmo, Sirkka-Liisa Hofstra, Tette Jastrz bska, Jolanta Nikkilä, Osmo (Hrsg.), Finnisch-ugrische Sprachen zwischen dem germanischen und dem slavischen Sprachraum. Vorträge des Symposiums aus Anlaß des 25-jährigen Bestehens der Finnougristik an der Rijksuniversiteit Groningen 13.-15. November 1991. Rodopi, Amsterdam Atlanta, GA. 1992. FUM = Finnisch-Ugrische Mitteilungen. Hamburg. FV = Finnugor Világ. A Reguly Társaság ÉrtesítŒje. Budapest. IL = Incontri Linguistici. Pisa Roma. JSFOu. = Journal de la Société Finno-ougrienne. Keresztes -Eml. = Maticsák Sándor Zaicz Gábor Lahdelma, Tuomo (szerk.), Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére. Folia Uralica Debreceniensia 8. Debrecen Jyväskylä. Kr. = Kratylos. Wiesbaden. LU = Linguistica Uralica (Fortsetzung von SFU). Tallinn. MFF = Magyar Fonetikai Füzetek. Budapest. MN = Magyar Nemzet. Budapest. MNy. = Magyar Nyelv. Budapest. MSFOu. = Mémoires de la Société Finno-ougrienne. MT = Magyar Tudomány. Budapest. NNyt. = Néprajz és Nyelvtudomány. Szeged. NyÉ = Nyelvtudományi Értekezések. Budapest. NyIOK = Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának
15 HONTI LÁSZLÓ munkásságjegyzéke Közleményei. Budapest. NyK = Nyelvtudományi Közlemények. Budapest. NyKu. = Nyelvünk és Kultúránk. Budapest. Pl. = Plurilinguismo. Udine. Rédei- Festschr. = Pál Deréky Timothy Riese Marianne Sz. Bakró- Nagy Péter Hajdú (Hrsg.), Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag / Emlékkönyv Rédei Károly 60. születésnapjára. Studia Uralica 6. / Urálisztikai tanulmányok 3./Linguistica, Series A, Studia et dissertationes, 8. Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien ELTE BTK Finnugor Tanszék MTA Nyelvtudományi Intézet. Wien Budapest 1992. SFU = Kbh\fekb\ ]_aab-g^dbh\[\a_\. Tallinn. SL = Studies in Language. Amsterdam. SS = Specimina Sibirica. Pécs. TS = Tótfalusi Series. Amsterdam. Vir. = Virittäjä. Helsinki. Budapest Udine, 2003. október 20. Prof. dr. HONTI LÁSZLÓ egyetemi tanár, a nyelvtudomány doktora, tudományos tanácsadó, az MTA külsœ tagja 1118 Budapest Pannonhalmi út 37. Tel.: 3195214 Email: mzsvarga@axelero.hu Università degli Studi di Udine Dipartimento di Glottologia e Filologia Classica Via Mazzini 3 I 33100 Udine ITALIA Tel.: +39 0432 556519, Fax: +39 0432 556539 Email: litnoh@dgfc.uniud.it Via Mons. Egidio Fant 34 I 33038 San Daniele del Friuli/UD ITALIA Tel.: +39 0432 941628