KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS 9. évfolyam Első félév 1. Ismertesse a terepi munka szabályait. a. növényhatározás a Kisnövényhatározó segítségével 2. A laboratórium rendje, szabályai b. tűz és baleset megelőzési szabályok c. R, S mondat jelentése 3. Fontosabb laboratóriumi eszközök ismertetése a. vegyszer fogalma, vegyszerhasználat szabályai 4. Mérés fogalma a. tömegmérés folyamata, eszközei és mértékegységei az SI szerint b. egyszerű átváltási feladatok 2 kg= g, 10 dkg= kg, 150mg= g, 50 mikrogramm= mg= g Oldal 1
Második félév 1. Ismertesse térfogatmérés folyamatát, eszközeit és mértékegységeit az SI szerint. a. egyszerű átváltási feladatok: 5m 3 = dm 3, 15 dm 3 = l(liter)= dl, 2 dm 3 = cm 3, 13 cm 3 = dm 3 2. Ismertesse a sűrűségmérés folyamatát, eszközeit és mértékegységeit az SI szerint a. egyszerű számítási feladatok: Mekkora a sűrűsége 2,6 m 3 térfogatú és 6 kg tömegű kénsav oldatnak? Mekkora a tömege 2,5 liter cukor oldatnak, ha a sűrűsége 1,12 g/cm 3 3. Oldatok fogalma, az oldat készítés folyamata, eszközei. Az oldatok töménysége: m/m% és mól koncentráció fogalma a. egyszerű számítási feladatok: 200 g víz és 50 g cukor oldata hány m/m %-os? Hány g HCl van 500 cm 3 0,75 mól/dm 3 koncentrációjú sósav oldatban? Készíts 1500 cm 3 0,5 mol/dm 3 sósav oldatot 36 m/% -os tömény oldatból. Az oldat sűrűsége 1,118 g/cm 3. A rendelkezésre álló eszközök mérőlombik és mérőhenger. M HCl = 36,5g/mol Oldal 2
10. évfolyam Első félév 1. A Biesel-módszer ismertetése: jelentősége, módszere, osztályba sorolás. a. patakvizsgálat menete b. egyszerú számítási feladat: NaOH oldat 10 cm 3 részleteit 0,750 mól/dm 3 sósav oldattal titráljuk. A kapott fogyások: 10,15; 9,95; 9,8; 10,0; 10,0 cm 3. Mekkora a NaOH oldat koncentrációja 2. Növényhatározás, az ökológiai mutatók jelentősége. a. két növény faj meghatározása ( a kapott kép alapján) és a TWR értékek kikeresése. 3. Írd az összetartozó fogalmak, mennyiségek betűjelét az alsó vonalra. Például: a-i, lesz olyan betű, ami kimarad. a. térfogatos elemzés b. 2, 5 mol/dm 3 c. mérő oldat d. 5 m/m% e. titrimetria g. 20 g oldatban 1 g oldott anyag van i. 1000 cm 3 oldatban 2, 5 mol oldott anyag j. 100 cm 3 oldatban 2, 5 mol oldott anyag k. 5 g oldatban 1 g oldott anyag van l. pontosan ismert koncentrációjú oldat 4. Ismertesse a titrálás fogalmát, eszközeit. Oldal 3
a. sav-bázis titrálás menetének ismertetése. b. számítási feladat: Írja le, hogyan kell 500 cm 3, 0,75 mol/dm 3 koncentrációjú NaOH oldatot készíteni. Sorolja fel a szükséges anyagokat és eszközöket is. M Na =23g/mol, M O =16g/mol, M H = 1g/mol 5. Oldatok koncentrációjának pontos meghatározása, jelentősége, végrehajtás menete. a. indikátorok ismertetése, mit jelent az átcsapás? (függvénytáblázat segítségével) b. A kapott fotók alapján két növény faj meghatározása és a TWR értékek kikeresése Képes Kisnövényhatározó használatával. Második félév 1. Ülepítés, szűrés rövid ismertetése folyamatának. Fontosabb eszközei a laboratóriumban. a. exoterm-endoterm oldódás laboratóriumi jelentősége, kénsav hígítás szabályai b. Karikázd be a helyes válasz betű jelét. 2 g só és 16 g víz a.) 12,5 %, b.) 25,0 %, c.) 0,11 %, d.) 11,1 % töménységű c. Karikázd be a helyes válasz betű jelét. 0,1 mol/dm 3 töménységű kénsav oldat 100 cm 3 -jében a.) 0,1 mol, b.) 0,02 mol, c.) 0,2 mol, d.) 0,01 mol, H 3 O + ion van 2. Kristályosítás, bepárlás rövid ismertetése. a. telített, túltelített oldatok készítésének ismertetése Oldal 4
b. hány g CuSO 4 válik ki 500g, 40 m/m%-os rézgálic oldatból, ha az oldószert elpárologtatjuk? 3. Adott koncentrációjú sósav oldat készítésének ismertetése tömény 36 m/m%-os oldatból: Hogyan készítene 1500 cm 3 0,5 mol/dm 3 sósav oldatot 36 m/m% -os tömény oldatból. Az oldat sűrűsége 1,118 g/cm 3. A rendelkezésre álló eszközök mérőlombik és mérőhenger. M HCl = 36,5g/mol 4. Ismertesse a természetes vizek tulajdonságait. Az eutrofizáció fogalma. a. vízkeménység fogalma, típusai b. hány g Na 3 PO 4 adagolással lehet 25 g Ca-t eltávolítani, mit javasolna a trisó helyett? Miért? Oldal 5
11. évfolyam Első félév 1. Természetvédelem feladata, eszközei. A védettség mértéke. Mit jelent az ex lege kifejezés, mondjon rá legalább 3 példát a Természetvédelmi törvény alapján. Ismertesse a fontosabb talaj típusokat a keletkezésük alapján. a. Mit jelent a kötöttség és mi a jelentősége. Ismertesse az Arany féle kötöttségi szám fogalmát, hogyan határozzuk meg? b. Mit értünk hibás agrotechnika alatt, milyen következményekkel jár ez a különböző talajoknál? 2. Magyarország Nemzeti Parkjai. Ismertetés, feladat, jelentőség. a. A megadott vaktérképen helyezze el az egyes Nemzeti Parkokat, jelölje be a főbb domborzati jellemzőket és vízrajzot. Talaj fogalma, keletkezés folyamata, A talaj mint összetett rendszer. b. Csoportosítsa a talajpusztulásokat okok szerint 3. A víz fontosabb kémiai és fizikai jellemzői. Földünk vízkészletei. a. tengervízből milyen módon lesz ivóvíz b. Vöröskönyv Magyarországon c. természetvédelemben fontos nemzetközi egyezmények, világörökség jelentősége példával 4. Vízkörforgás a Földön. Bolygónk édesvíz készletei. Oldal 6
Második félév 1. Természetes vizek minősítése. Biológiai vízminősítés. Kémiai vízminősítés. a foszfátok jelentősége 2. A légkör összetétele. Emisszió, imisszió, transzmisszió fogalma. 3. Üvegházhatás ismertetése, jelentősége, mik a legfontosabb üvegházgázok? a. 5 tonna mészkő bontásakor hány kg CO 2 kerül a levegőbe. Ismertesse az okozott hatást, mi a jelenség neve, milyen környezeti vonatkozásait ismeri. b. Miért helytelen a szálló por elnevezés, mit takar valójában és mi a veszélye ezeknek az anyagoknak? c. 0,035térfogat% CO 2 hány ppm és hány ppb? 4. Szennyvíz tisztítás főbb lépései, mi az UV fény szerepe?. Hány szennyvíztisztító üzemel a fővárosban? Melyek ezek? Mi a biogáz és mi a kapcsolata a szennyvíztisztítással? 5. Hidrológiai alapfogalmak: hidrosztatikai nyomás, áramlási típusok, vízhozam mérés és eszközei. a. Hasonlítsa össze az új és a régi Vásárhelyi tervet? Mi a jelentősége és miért a jelenlegi helyzetben az új Vásárhelyi tervnek? b. Vízháztartási egyenlet c. Gát típusok és méretezésük egy példán keresztül 6. Ivóviz fogalma, előállítása. vastalanítás oka klórozás hatásai Oldal 7
12. évfolyam Első félév 1. Hulladék fogalma, típusai a. hulladéksav ph-jának számítása: 150 liter csurgalék víz 158 g hulladéksavat tartalmaz (az egészet sósavnak tekintjük), mekkora a ph-ja? Bevezethető-e a folyóba ez a folyadék? Mi a teendő vele? 2. Hulladék lerakás, megsemmisítés ismertetése. Milyen egy megfelelően kialakított hulladéklerakó? Mondjon erre is példát. a. mi a különbség az újrahasznosítás és az újra felhasználás között, példával szemléltesse b. szelektív gyűjtés lényege 3. Energia csoportosítása. Előállítási kockázatok. a. fajlagos széndioxid kibocsátás az egyes energia fajtáknál, számítási feladat: 100 tonna metán vagy 100 tonna kőszén (70 % széntartalmúnak tekintjük) égetésekor keletkezik kevesebb szén-dioxid. Hány százalékkal több az egyik, mint a másik? Javasoljon olyan energianyerési módot, ami nem termel szén-dioxidot. Milyen környezet terhelést okoz az ön javaslata? 4. Atomenergia, az előállítás menete, problémái. a. radioaktív sugárzás típusai b. radioaktív sugárzás biológiai hatásai, hasznosítása Oldal 8
c. Ismertesse a Paksi Atomerőmű felépítését működési elvét, jelentőségét. Foglaljon állást a működésével kapcsolatosan, állítását érvekkel bizonyítsa. 5. A radioaktív hulladékok kezelése, a magyarországi helyzet. 6. Mi az e-hulladék, mit tud a magyarországi helyzetről? Oldal 9
Második félév 1. Globális gondok: túlnépesedés, termőföld a. járványok Egészítse ki a magyarországi tendenciákkal, mi várható a közeljövőben. 2. Globális gondok: ivóvíz, éghajlatváltozás. Egészítse ki a magyarországi tendenciákkal, mi várható a közeljövőben. b. tengervíz sótalanítása, okok, módszerek ismertetése 3. Globális gondok: nyersanyagok csökkenése, e-hulladék. csővégi szemlélet-bölcsőtől a sírig, mit jelentenek ezek a környezettudományban? 4. Az Európai Unió környezeti tevékenységének ismertetése. a. jogi szabályozás szintjei Oldal 10