EMELT TÖRTÉNELEM 11-12. évfolyam A gimnáziumi történelemtanítás legfőbb célja az általános történelmi műveltség kiterjesztése és elmélyítése, valamint a magasabb műveltség megalapozását szolgáló nevelőoktató tevékenység biztosítása. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a tanulók személyiségének fejlesztésében, társadalmi szerepvállalásuk tudatosításában. Olyan alapvető normákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyar történelem feldolgozásával; az európai demokratikus értékrend kialakítása az egyetemes történelem elemzésével. Ezeken túl a társadalomismereti tantárgyrészek révén is a történelemtanítás segíti a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelést; az állampolgári feladatokra és a tudatos közéleti részvételre való felkészítést; az alapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi normák megismerését és tiszteletét; az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztését; valamint a szociális érzékenység kialakítását a társadalmi egyenlőtlenségeik okainak megismertetésével. Kiemelt cél annak érzékeltetése, hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség és etnikum együttműködésének az eredménye is. Nyitott, elfogadó gondolkodást kell kialakítani az eltérő kultúrák iránt a kisebbségek történelmének áttekintésével beleértve a határon túli magyarság és a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek múltját és jelenét is, különös tekintettel a Kárpátmedencében együtt élő népekre; továbbá a tudatos környezetvédelemre, fenntarthatóságra nevelésre kell törekedni a környezet és a természet, valamint az ember kapcsolatának koronkénti bemutatásával. A gimnáziumi történelemtanítás szintje a források önálló feldolgozásán alapuló, elemző jellegű, mely az összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti. Ugyanakkor a történelem élményszerű tanítására, közös feldolgozására kell törekedni, mely örömet jelent a diákok számára. El kell érni, hogy a tanulói tudás a tények ismeretén túl kiterjedjen az ismeretek bővítésének igényére, az önálló tájékozódási és tanulási módszerek elsajátítására, a problémaérzékenységre és a kritikai gondolkodásra is. Az ismeretek elsajátításával azonos fontosságú a tanulói képességek fejlesztése, melyet kellően változatos tevékenységformák biztosításával lehet a leghatékonyabban elérni. Ez azért is szükséges, hogy képessé váljanak a tanulók önálló ismeretek szerzésére, értelmezésére, velük kapcsolatban önálló vélemény megfogalmazására. Fontos feladat a tanulói képességek különböző területeken történő azonos súlyú fejlesztése. Ezek az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás. El kell érmi, hogy a tanulók a fejlesztési területek révén rendelkezzenek a történelmi gondolkodás kialakításához szükséges alapokkal; birtokában legyenek az alapvető történelmi tények ismeretének; tudják használni a szaknyelvet jelentő történelmi fogalmakat; képesek legyenek ismereteiket szóban és írásban egyaránt előadni. Ezek mellett el kell érni azt is, hogy tudják értelmezni a történelmi múlt és a jelenkor társadalmi eseményeit, és legyenek képesek álláspontjukat érvekkel alátámasztva képviselni. A történelemtanítás egyik kulcsfontosságú feladata a tanulók történelemszemléletének formálása, ugyanakkor a pluralizmus alapelve jegyében az alkotmányos alapelvekbe nem ütköző eltérő szemlélet tiszteletben tartása is elengedhetetlen. A témakörök a társadalmi gyakorlatra összpontosító, szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon próbálnak reagálni a diákokat közvetlenül érintő társadalmi jelenségekre. Problémafelvetésük és szóhasználatuk olyan tudományterületekre
épül, mint a szociológia, a szociálpszichológia, a politológia, a jogtudomány, a közgazdaságtan és a média tudománya. Az e témakörökben megjelenő ismeretek fontos szerepet játszanak a társadalom múltjára és jelenére vonatkozó középiskolai tudás összekapcsolásában. Egyúttal alapokat kínálnak annak megértéséhez, hogy miként működik a társadalom, az állam és a gazdaság, amelyben a diákok mindennapi élete zajlik. Ezért fontos, hogy közismereti tanulmányaik utolsó szakaszában, a fiatalok találkozzanak e témakörökkel, és a felnőtt kor küszöbén alapvető ismereteket, valamint ösztönzést kapjanak ahhoz, hogy aktív állampolgárként kapcsolódjanak be egyrészt saját helyi közösségeik, másrészt az ország egészének életébe. Míg korábban a tanulók lineáris módon ismerkedtek meg az emberiség történetének legfőbb eseményeivel és folyamataival, addig az emelt szintű előkészítőn tematikusan dolgozzuk fel ezeket. Fontos célunk továbbá az emelt szintű érettségire és a tanulmányi versenyekre való felkészítés. Ennek érdekében feladatlapok kitöltésére, illetve a középiskolai alapokon túlmutató ismeretszerzésre is lehetőséget biztosítunk. A két éves ciklus alatt a tanulók gyakorlatot szereznek a házi dolgozatok, kiselőadások elkészítésében is, elsajátítva a formai követelményeket. Órakeret: 144 óra Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Általános fogalmak Despotizmus az ókori Keleten Államformák Órakeret 18 óra A tanuló meg tudja különböztetni az egyes államformákat és kormányzati formákat. Ismeri az államok kialakulásának folyamatát. Tisztában van a hatalmi ágakkal. A tanuló felismeri, hogy a közösségek vallási törvényekkel, szokásokkal, szabályokkal, az államok jogrenddel teremtik meg az együttélés szükséges feltételeit. Felismeri, hogy minden társadalomnak megvannak a maga szabályai, s maga kormányzata, amelyek az emberek életét irányítják, s fordítva, a kormányzás is hat a társadalomra. A források önmagukban nem adnak válaszokat a kérdéseinkre. Elemzésre és a forrásokból kiolvasható információk megszólaltatására van szükség ehhez. Felismeri a természeti adottságok meghatározó szerepét az első államok, birodalmak keletkezésében és felbomlásában. Belátja, hogy a társadalom az ókori Keleten tagolt, melyben az engedelmesség, az emberek közötti kölcsönös függés és hierarchia egyaránt fontos. Ismeri az állami intézményeket. Meg tudja különböztetni az egyes hatalmi ágakat képviselő testületeket, ismeri azok működését. Képes ismereteket meríteni különböző információforrásokból, és azokat rendszerezni. Képes időmeghatározásra történelmi időszakokhoz kapcsolódva és konkrét eseményekhez kapcsolódva egyaránt. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ismeretszerzés, tanulás: Írott forrásból szerzett információk rendszerezése. (Pl. Földrajz: Az egyes államok elhelyezkedése.
Az athéni demokrácia A spártai állam A köztársaság berendezkedése Rómában A principátus A rendi gyűlések kialakulása, a rendi monarchia Az abszolutizmus Az alkotmányos monarchia Felvilágosult abszolutizmus Modern demokráciák Választási rendszerek Kheopsz jellemzése alapján a despotizmus lényegének bemutatása) Önálló internetes információgyűjtés Kritikai gondolkodás: Érvek gyűjtése vitatott történelmi kérdésben saját vélemény alátámasztására. Kommunikáció: Ábra elemzése. (Pl. az athéni demokráciát bemutató ábra elemzése.) Szóbeli beszámoló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretek alapján. (Pl néhány uralkodó intézkedéseinek feldolgozása.) Matematika: Lineáris időfogalom, időtartam, időpont. Vizuális kultúra: Uralkodói jelképek vizsgálata képzőművészeti alkotásokon. Mozgóképkultúra és médiaismeret: A kommunikáció történetének alapfordulatai: írás. Feladatmegoldás Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Tájékozódás térben és időben: Tanult államok topográfiai helyének megmutatása térképen (pl. Nílus, Jeruzsálem, Egyiptom). Történelmi idő, változás és folyamatosság, okok és következmények, történelmi forrás, tények és bizonyítékok. Társadalom, társadalmi csoportok, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom, birodalom. Fogalmak: despotizmus, fáraó, városállam, arisztokratikus köztársaság, timokratikus köztáraság, türannisz, demokrácia, népgyűlés, sztratégosz, Vének Tanácsa, diktatúra, principátus, dominátus, rend, rendi monarchia, rendi gyűlés, abszolutizmus, protektorátus, alkotmányos monarchia, felvilágosult abszolutizmus, parlamentáris köztársaság, elnöki demokrácia. Személyek: Kheopsz, II. Ramszesz, Hammurapi, Peiszisztratosz, Periklész, Julius Caesar, Augustus, Diocletiánus, Simon Monfort, IV. Fülöp, V. Károly, VIII. Henrik, I. Erzsébet, Cromwell Olivér, XIV. Lajos, Orániai Vilmos, Mária Terézia, II. József, II. Frigyes. Topográfia: Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Egyiptom, Nílus, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem, Athén, Spárta, Róma, Anglia, Franciaország, Spanyolország, Habsburg Birodalom, USA Kronológia: Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása, az
Egyiptomi Birodalom egyesítése), Kr.e. 508, 1265, 1302. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Ősi hiedelmek Vallástörténet Órakeret 24 óra Görög-római istenek, a kereszténység kialakulása, a keresztény egyház kialakulása, egyházszakadás, szerzetesrendek, reformáció, ellenreformáció. A tanuló felismeri a vallás jelentőségét az emberek életében. Látja a monoteizmus és a politeizmus közötti különbséget. Megismeri a teremtéstörténeteket. Megismerkedik az egyes egyházak működésével. Források segítségével is felismeri az egyes egyházakat. Tisztában van az egyház szerepének változásával. El tudja helyezni a magyar egyház fejlődését, szerepét a történelmi folyamatok alakulásában. Internet segítségével új ismereteket gyűjt. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hitvilág az ókori Keleten A görög és a római vallás A kereszténység kialakulása és elterjedése Az iszlám A szerzetesrendek Reformáció és ellenreformáció Az egyház szerepének megváltozása a XIX. és a XX. században Feladatlapok megoldása Környékbeli templomok meglátogatása Ismeretszerzés, tanulás: Történelmi atlasz használata. (Pl. a kereszténység kialakulása, keresztes hadjáratok) Vizuális rendezők készítése, tanulmányozása. (Pl. az egyházszakadás megjelenítése ábrán.) Életrajzok készítése (pl. egyes pápák életútja) Kritikai gondolkodás: Adott történetben valós és fiktív elemek megkülönböztetése. Az ember és az istenek kapcsolata. Kommunikáció: Beszámoló, kiselőadás tartása (pl. a görög mitológia). Rajzos vázlat (pl. a görög istenvilágról) Tájékozódás térben és időben: Események, jelenségek, Magyar nyelv és irodalom: Teremtéstörténetek, Mitológiai történetek, Biblia. Földrajz: Helymeghatározás Vizuális kultúra: Görög műalkotások (pl. athéni Akropolisz). Istenábrázolások Testnevelés és sport: Olimpiatörténet Médiaismeret: vallásos témájú filmek megtekintése
Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok tárgyak időrendbe állítása. (Pl. a szerzetesrendek kialakulása.) A gyorsan és lassan lezajló változások megkülönböztetése. (Pl. a hellenizmusban a görög és keleti jellemzők egymásra hatása.) Változás és folyamatosság, okok és következmények, interpretáció, jelentőség. vallás, isten, kultusz, egyház, monoteizmus, politeizmus, jóslás, kereszténység, iszlám, római katolikus, ortodox, keresztényszocializmus. Fogalmak: budddhizmus, brahmanizmus, mitológia, olimpia, milánói edictum, zsinat, eretnek, püspök, pápa, skizma, bencések, lovagrendek, koldulórendek, avignoni fogság, invesztitúra, cölibátus, huszitizmus, predesztináció, konkordátum, anabaptista, antitrinitárius, inkvizíció, hidzsra, dzsihád. Személyek: Mózes, Mohamed, Nursiai Szent Benedek, VII. Gergely, X. Leó, Husz János, Kálvin János, Luther Márton, Münzer Tamás, Servet Mihály, Loyolai Szt. Ignác, Mindszenty József Topográfia: Jeruzsálem, Olymposz, Olympia, Delphoi, Nicea, Monte Cassino, Canossa, Wittenberg, Augsburg, Róma, Mekka Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), 313, 325, 391, 622, 1054, 1517. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Filozófiatörténet Órakeret 20 óra Az ókori görög filozófia, a reneszánsz és a felvilágosodás ismerete. A tanulók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések feltevésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre. Ismerjék fel a filozófiának más szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét, értékhordozó voltát. Ismerjék fel azt, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére. Alakuljon ki bennük az egészséges kritikai szemlélet és a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, mit jelent a különböző nézetek és
A filozófia fogalma, kialakulása Görög filozófia Keresztény filozófia A reneszánsz filozófia A felvilágosodás kora vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, illetve a szabadság korlátainak tudomásulvétele. Ismerjék fel, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány. Jussanak el annak felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekből fakadnak, s így a régi korok filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáinkra adott válaszlehetőségek. Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben. Tudatosuljon bennük, hogy az a hiteles személyiség, akinek a gondolkodása, a szavai és a tettei szinkronban vannak egymással. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Német idealizmus (Hegel, Kant) Modern irracionalizmus (Schopenhauer, Nietzsche) Feladatmegoldás Forráselemzés Ismeretszerzés, tanulás: Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok használata (pl. életrajzi adatok gyűjtése) A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. Összehasonlítások: - a világ kialakulásának elméletei - államelméletek Kritikai gondolkodás: - Forráselemzés során felismerni az egyes gondolkodók tanításait, értékelni azokat. - A filozófiai irányzatok elhelyezése az egyes korszakokban, a társadalmi események és a gondolkodás változásainak összefüggései. Kommunikáció: Fogalmazás írása (pl. az ókori görög filozófia Magyar nyelv és irodalom: A filozófia hatása, megjelenése az irodalmi művekben.
hatásáról). Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Tájékozódás térben és időben: Kronológiai adatok rendezése. Történelmi idő, változás és folyamatosság, okok és következmények, jelentőség gondokodás, eredet, fejlődés. Bölcsesség, államelmélet, emberkép, hatalom, filozófia, hellenizmus, teológia. Fogalmak: dialektika, atomelmélet, idea, barlanghasonlat, szofisták, sztoicizmus, epikureizmus, skolasztika, humanizmus, empirizmus, racionalizmus, pozitivizmus, teleologikus elv, kategorikus imperativus, Übermensch Személyek: Herakleitosz, Démokritosz, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Epikurosz, Zénón, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Mirandola, Machiavelli, Bacon, Descartes, Montesquieu, Rousseau, Hegel, Kant, Schopenhauer, Nietzche. Topográfia: Milétosz, Athén. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Gazdaságtörténet Gazdasági folyamatok, földművelési módszerek, a kereskedelem fejlődésének ismerete. Órakeret 24 óra Az állam gazdasági szerepvállalásának megismerése. Pénzügy-politikai és pénzügyi alapfogalmak értelmezése. Pénzügyi tapasztalatok értelmezése. A vállalkozások és a piac kapcsolatának vizsgálata. Vállalkozási formák megismerése. - Különböző szempontok alapján a tanuló összehasonlítja Európa eltérő gazdasági fejlődésű régióit. - Tudja, hogy a népsűrűség eloszlásából egy területen sokféle következtetést le lehet vonni (pl. a gazdaság fejlettségről, a városiasodás mértékéről, háborús pusztításokról). - Képes írott és hallott szövegekből tételmondatokat kiemelni, szövegeket tömöríteni és átfogalmazni. - Képes többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek a feltárására. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az őskor és az ókori kelet gazdasága A rabszolgák szerepének Ismeretszerzés, tanulás: Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése különböző források Magyar nyelv és irodalom: Könyvtárhasználat: könyvés könyvtártörténet.
változása az ókorban. A gazdaság fejlődése a középkorban (Az önellátástól az árutermelésig- új eszközök, mődszerek) A kereskedelem és a pénzügyek Középkori magyar városfejlődés A földrajzi felfedezések hatásai Az ipari forradalmak A XX. század gazdasági folyamatai Globalizáció alapján. (Pl. a kora középkori falu élete; céhes élet, lovagi életforma.) Információk rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők készítése. Önálló információgyűjtés adott témához, rövid szöveges ismertető készítése. (Pl. a bankárcsaládok élete) A tanultak felhasználása új helyzetekben. (Pl. céhszabályzat készítése; a nagy pestis egy túlélőjének visszaemlékezése.) Kritikai gondolkodás: Társadalmi-történelmi, erkölcsi problémák felismerése, önálló megfogalmazása. (Pl. Zsidóság szerepe az európai városiasodásban) A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. Kommunikáció: Események, történetek elbeszélése élőszóban, illetve emlékezetből. Szóbeli beszámoló önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekből Fogalmazás írása valamely gazdaságtörténeti korszakról. Saját vélemény megfogalmazása, tárgyilagos érvelés és mások véleményének figyelembe vétele. Rajzos vázlat készítése. Folyamatábra, diagram elemzése (pl. a középkori város szerkezetéről). Események, történetek,. Földrajz: Európa földrajzi adottságai, gazdasági régiók. Mozgóképkultúra és médiaismeret: A középkori életet, gazdaságot bemutató film. Informatika: Könyv- és könyvtártörténet, az internet tudatos használata.
jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése (pl. Canossa-járás). Értelmező Tartalmi Tájékozódás időben és térben: A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest, kronológiai számítások. Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének megmutatása vagy elhelyezése a térképen. Egyes történelmi jelenségek eltérő időbeli ritmusának felismerése. A múltban élt emberek életének összehasonlítása a jelennel. (Pl. a középkori és a mai városi élet.) Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének megjelölése vaktérképen. Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi forrás, okok és következmények. Felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, falu, gazdaság, gazdasági tevékenység, termelés, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó. Fogalmak, adatok Fogalmak: öntözéses gazdálkodás, oikoszgazdálkodás, patriarchális rabszolgaság, klasszikus árutermelő rabszolgaság, latifundium, colonus, feudalizmus, vár, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, középkori város, városi önkormányzat, hospes, céh, járványok, levantei kereskedelem, Hanza, árforradalom, kontinentális munkamegosztás, eredeti tőkefelhalmozás, kiadási- és felvásárlási rendszer, manufaktúra, merkantilizmus, gyár, monopolkapitalizmus, tőkekivitel, New Deal, tőzsde, túltermelés, agrárolló, NEP, tervgazdálkodás, adósságcsapda. Személyek:John Kay, James Watt, Siemens, Edison, Roosevelt, Dawes. Topográfia: Magna Graecia,Velence, Firenze, Genova, Pisa, selyemút, szabad királyi városok. Kronológia: az ipari forradalom korszakai Tematikai egység Hadtörténet, nagyhatalmi politika Órakeret
Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A történelem jelentős háborúinak ismerete. 20 óra - A tanuló tisztában van az hadászat fejlődésével. - Felismeri a háborúk okait, ürügyét, szükségességét. - Ismeri a nagyhatalmi lét kritériumait, az egyes nagyhatalmak érdekeit. - A háborúkat követő változásokat felismeri. - Források segítségével tud következtetéseket levonni. - Térképen nyomon tudja követni a fontosabb eseményeket. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A haditechnika fejlődése az ókorban Az ókor nagy háborúi (görög- perzsa, pun háborúk) A magyar kalandozások A keresztes hadjáratok A 100 éves háború A török terjeszkedés A 30 éves háború Nagyhatalmi politika a XVIII. században Napóleoni háborúk Az első világháború A második világháború Hidegháború Ismeretszerzés, tanulás: Rövid szöveges tartalmi ismertető készítése az internet felhasználásával vagy ismeretterjesztő folyóiratból. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. (Pl. haditudósítás készítése a muhi csatáról.) Kritikai gondolkodás: Tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. (Pl. Rogerius muhi csataleírásának átfogalmazása mongol szemszögből.) Feltevések megfogalmazása igaz történetek szereplői cselekedeteinek mozgatóiról és/vagy eljátszása különböző nézőpontból. Önálló vélemény megfogalmazása szereplőkről, jelenségekről. ( Kommunikáció: Különböző információforrások alapján következtetések Magyar nyelv és irodalom: Mondák, legendák Hon- és népismeret: Az ősi magyar kultúra hagyatéka Földrajz: A földrajzi környezet szerepe a csaták kimenetelében Vizuális kultúra: csaták ábrázolása
megfogalmazása. Saját vélemény megfogalmazása, tárgyilagos érvelés és mások véleményének figyelembe vétele Események, történetek elbeszélése élőszóban, illetve emlékezetből. (Pl. egy kalandozó hadjárat felidézése.) Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Tájékozódás időben és térben: Események, jelenségek, tárgyak, személyek időrendbe állítása. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének megmutatása a térképen, vagy elhelyezése a vaktérképen. Változás és folyamatosság, történelmi források, tények és bizonyítékok, interpretáció, történelmi nézőpont. Háború, birodalom, hadsereg, koalíció, katonai szövetség, béke, hadiflotta, jóvátétel, csata, alakzat. Fogalmak: hoplita, lovag, keresztes hadjáratok, tatárok, könnyűlovas, tüzérség, janicsár, szpáhi, fekete sereg, spanyol örökösödési háorú, északi háború. Személyek: Miltiádész, I. Dareiosz, Xerxész, Nagy Sándor, Scípio Africanus, Hannibál, Augustus, Dzsingisz kán, Batu kán, Kinizsi Pál, Szulejmán, Napóleon, Nelson, Hadik András, George Washington. Topográfia: Marathón, Thermopülai- szoros, Cannae, Zama, Philippi, Pharszalosz, Muhi, Mohács, Buda, Konstantinápoly, Crecy, Szilézia, Trafalgar, Elzász- Lotharingia, Verdun, Ypern, Sztálingrád Kronológia : Kr.e. 490, Kr.e. 216, Kr.e. 48, Kr.e. 42, 1241, 1526, 1337-1453, 1618-1648, 1740-1748, 176-1763, 1805, 1914-1918, 1939-1945. Tematikai egység Nemzetiségek Magyarországon Órakeret
Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A XVIII.századi Magyarország demográfiai és etnikai viszonyai - A tanuló megismeri Magyarország tájegységeit, kisebbségeinek életét. - Látja az asszimiláció lehetőségeit. - Megismeri a nemzetiségek törekvéseit. - Felismeri a kisebbségvédelem fontosságát. - A nacionalizmus szerepének ismerete. 17 óra Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kisebbségek a középkori Magyarországon A török kor hatása Magyarország népességére Népességnövekedés a XVIII. században Németek Szlovákok Románok Szerbek Ruszinok Horvátok Egyéb kisebbségek Nemzetiségi törekvések a reformkorban A dualizmus nemzetiségpolitikája A zsidóság története Magyarországon Trianon hatásai. Magyarok kisebbségi helyzetben Kisebbségek a mai Magyarországon Ismeretszerzés, tanulás: Segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használataismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, különböző médiumok anyagából. Információk rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők készítése. Kritikai gondolkodás: Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek, intézmények hátteréről, feltételeiről, okairól. A nemzetiségek életének bemutatása különböző források segítségével forráskritika alkalmazásával. Kommunikáció: Szóbeli beszámoló önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekből. Saját vélemény megfogalmazása, tárgyilagos érvelés és Magyar nyelv és irodalom: könyvtárhasználat. Hon- és népismeret: Épített örökségünk, szellemi kulturális örökség. Földrajz: A Balkán természeti földrajzi viszonyai; Magyarország természeti földrajza; településtípusok és szerepük. Ének-zene: Népek zenéje. Informatika: Adatgyűjtés.
mások véleményének figyelembe vétele. Értelmező Tartalmi Tájékozódás időben és térben: Kronológiai adatok rendezése. Egyes történelmi jelenségek eltérő időbeli ritmusának felismerése. Tájékozódás a térképen Változás és folyamatosság, történelmi források, tények és bizonyítékok, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoportok, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város, nemzetiségek, kisebbség vallás, kultúra, nemzetiségi törvény.. Fogalmak, adatok Fogalmak: hospes, szervezett betelepítés, belső migráció, spontán bevándorlás, soknemzetiségű állam, rác, tót, oláh, vend, asszimiláció, szegregáció, diszkrimináció. Személyek: IV. Béla, III. Károly Topográfia: Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Bánát, Bácska Kronológia: XIII. sz., XVIII. sz., 1868, 1920. Tematikai egység Témák: - divattörténet, életmód - rejtélyes események, gyilkosságok - komplett feladatlapok kitöltése - esszékérdések gyakorlása - topográfiai gyakorlat Érdekességek, ismétlés- Órakeret: 9 óra
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Ismerje fel és fogadja el az egyetemes emberi értékek tudatos vállalását, a családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás fontosságát. Ismerje fel a múltat és a történelmet formáló, összetett folyamatok, látható és a háttérben meghúzódó összefüggéseit, és tudja azonosítani ezek erkölcsi-etikai aspektusait. Ismerje fel a korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódját, a különböző államformák működési jellemzőit. Ismerje fel a tanuló a civilizációk történetének jellegzetes sémáját (kialakulás, virágzás, hanyatlás). Ismerje és mind szélesebb körben alkalmazza a történelem értelmezését segítő at és egyedi fogalmakat, az árnyalt történelmi tájékozódás és gondolkodás érdekében. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Tudjon példákat mondani különböző korok eltérő értékítéleteiről egy-egy történelmi személyiség kapcsán, tevékenységük bemutatása alapján. Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján lehet megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági, szellemi tényezők együttesen befolyásolják. Ismerje fel a meghatározó vallási, társadalmi, gazdasági, szellemi összetevőket egy-egy történelmi jelenség, folyamat értelmezésénél. Tudja értelmezni az eltérő uralkodási formák és társadalmi, gazdasági viszonyok közötti összefüggéseket. Legyen képes történelmi-társadalmi, erkölcsi problémákat felismerni és megfogalmazni, többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeit feltárni, feltevéseket megfogalmazni történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Legyen képes mindennapi élethelyzeteket elbeszélni, eljátszani a különböző szereplők szempontjából. Legyen képes feltevéseket megfogalmazni az egyes társadalmi-történelmi jelenségek, intézmények hátteréről, feltételeiről, okairól, érveket gyűjteni a feltevések mellett és ellen. A forráskritika alapelemei közül tudjon kérdéseket megfogalmazni a forrás megbízhatóságára vonatkozóan. Legyen képes beszámolót, kiselőadást tartani szépirodalmi művekből, sajtótermékekből, rádió- és televízió-műsorokból. Legyen képes rajzos vázlatot készíteni, folyamatábrát, diagramot elemezni, fogalmazást írni történelmi-társadalmi és erkölcsi témáról. Legyen képes a történelmi események időmeghatározását konkrét kronológiai adatokkal megadni, azokat kezdetleges szinten rendezni, kronológiai számításokat végezni, a tanultakat elhelyezni az időben, a korszakokon belül, kronológiai számításokat végezni. Legyen képes az egyes korszakokat jellegzetességeik alapján megragadni és összehasonlítani, valamint a gyorsan és lassan lezajló változásokat
megkülönböztetni. Legyen képes helyeket megkeresni a térképen, távolságot becsülni és számítani, eseményeket és jelenségeket leolvasni a történelmi térképekről. A kiemelt eseményeket és jelenségeket tudja elhelyezni vaktérképen.