Az egészségturizmus, mint az egyik kitörési pont Vállalkozó Egészségügy Az egészségügy és a nemzetgazdaság VG konferencia-sorozat 2009. Október 29. Kincses Gyula főigazgató Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 1/30
A helyzet a téma indokolása 1. Az egészségügy jelenlegi kapacitásai csak a közforrásokra alapozva nem tarthatók fent. A működőképesség biztosítása csak több-lábon állással lehetséges. 2. A turizmus hagyományos magyar ikonjai (goulasch, tschikosch, fokosch, félszezonos- lángosos Balaton) nem biztosítják a piaci pozíció tartását az átalakuló és globalizálódó turisztikai piacon. 3. A válság utáni világban általában is az ország újrapozícionálására van szükség. 2/30
Napirend A gyógyturizmus fogalmának fejlődése A gyógyturizmus jelene A gyógyturizmus, mint kitörési pont A gyógyturizmus jövője 3/30
A fogalom fejlődése I. Az ókortól a XX. századig A gyógyhelyek kialakulása A melegvizes fürdők csak termál vízre tudtak épülni. A termál vizek egy része gyógyvíz, rájönnek ennek jó hatására. Európában kialakul a (gyógy)fürdő kultúra. A gyógy- és termálfürdőkre kiegészítő szolgáltatások épültek: kialakultak a fürdőhelyek, illetve az ezekhez kapcsolódó egészségügyi létesítmények, szanatóriumok. Emellett voltak a gyógyító szent helyek, búcsújáró helyek (Epiadurostól Szentkútig), szintén kapcsolódó létesítményekkel. A fejlődés innentől kezdve a XX. században kettéválik. 4/30
A fogalom fejlődése II. A fejlődés a XX. században kettévált, kialakulnak az ágak, új profilok. Gyógytényezőre alapozott gyógyhelyek fejlődése: a technológiai fejlődés következményeként a fogalom kitágul felfele (egészségügyi szolgáltatások) és lefele (wellness stb.), medical turizmus fejlődése: fejlődik az orvostudomány: már nem a szentek gyógyítanak, hanem a jó és neves orvosok, és gyógy-intézmények, megjelennek az ellátási hiányok és a finanszírozási kényszerek a XX. század végén intenzív fejlődés indul, EU: a határon átnyúló ellátások szabályozási igénye. 5/30
A hagyományos gyógyturizmus Egészségturizmus Prevenciós, rekreációs turizmus Gyógyturizmus Wellness, aktív-fitness, selfness stb. Medical wellness természeti gyógy-tényezökre alapozott gyógyhelyek Orvosi tevékenységen alapuló gyógyturizmus 6/30
Az egészségturizmus fogalomrendszere Egészségturizmus Prevenciós, rekreációs turizmus Gyógyturizmus Wellness, aktív-fitness, selfness stb. Medical wellness Rehabilitációs turizmus (természeti erőforrások, gyógyászati szolgáltatások túlsúlya) Orvosi tevékenységen alapuló gyógyturizmus Turisztikai szolgáltatások Egészségügyi szolgáltatások 7/30
Napirend A gyógyturizmus fogalmának fejlődése A gyógyturizmus jelene A gyógyturizmus, mint kitörési pont A gyógyturizmus jövője 8/30
A gyógyturizmus ma a világban Az orvosi szolgáltatásokra épülő gyógyturizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő üzletága. 2006-ban az egészségturizmus világpiacát szakértők (McKinsey and Co.) 60 milliárd dollárra becsülték, 2012- re ez 100 milliárd dollárra növekedhet. Egyes (zömmel távol-keleti) országok erre iparszerűen álltak rá. A gyógyturizmus a turizmusnak az az ága, ahol a legmagasabb az egy vendégéjszakára jutó fajlagos költés (bár a zöme nem a hagyományos turisztikai infrastruktúrában realizálódik). A piac felosztása a vége felé tart, telítődik, sok országban komoly központi támogatást kap a terület. 9/30
A gyógyturizmus jellemzői Motivátorok a gyógyturizmusban ár (olcsóbb szolgáltatás), minőségi hiány pótlása (más technológia, komfort, megbízhatóság, nagy név garanciája), hozzáférés mennyiségi hiány pótlása (várólista kerülése), Szabályozási (szabályozatlansági) jogi könnyítés (mesterséges megtermékenyítés, de pl.: őssejt ipar ). Típusok ennek megfelelően ár-előny típusú szolgáltatók/országok minőség-előny típusú szolgáltatók/országok hiányt pótló szolgáltatásra alapozott szolgáltatók 10/30
A gyógyturizmus irányai Ahonnan a betegek tömegesen mennek: Észak-Amerika, Anglia, Közel-Kelet, Oroszország, potenciálisan: Nyugat- ls Észak-Európa többi országa, Távol-Kelet, Ukrajna. Ahová a betegek tömegesen mennek: India, Thaiföld, Szingapúr, Mexikó, Brazília, Costa Rica, Panama, Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Törökország Észak-Amerika. 11/30
A magyar piac jellemzői A magyar gyógyturisztikai piacra vonatkozóan statisztikai adatok részlegesen állnak rendelkezésre, így becslésekre kell hagyatkozni. Nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy az esetek kb. 80%-át és a bevétel nagyjából felét az osztrák határmenti (elsősorban) fogászati turizmus hozza. A bevételek másik jelentős részét az erre szakosodott utazásszervezőkön keresztül érkező egyesült királyságbeli, ír, francia, dán, német és svájci páciensek adják (fogászat + esztétika). Egyelőre nem jelentős, de potenciáljában növekvő szeletét képezik a piacnak a közszolgáltatókhoz érkező betegek. Utóbbiból elsősorban a (román, szerb, ukrán) határmenti állampolgárok térítésköteles (azaz szabadáras) látogatásai tesznek ki jelentősebb tömeget. 12/30
A magyar gyógyturisztikai piac kurrens szolgáltatásai Ma a meghatározók a magánintézmények szolgáltatásai. A zászlóshajó a fogászat, Európában piacvezetők vagyunk, feljövőben van az esztétikai sebészet és a szemészet. Általában a határmenti ellátások a fejlettek. Nyugati határszél: elsősorban magánellátások, Déli és keleti határszél: a közszolgáltatók szerep-vállalása a meghatározóbb. Fő (potenciális) területek a közszolgáltatóknál: ízületsebészet, daganat-terápia, szemészeti műtétek (hályogműtét), IVF, szívműtétek, érsebészet, de a határmentén egy réteg bármilyen ellátást Magyarországon keres. Potenciális ráépített lehetőségek: Beteg-csoportok, idősek szakosított turizmusa eü háttérrel. 13/30
A magyar piac számokban 2007-es adatok Közfinanszírozású intézményekben államközi elszámolású ellátás ( E térítési kategória) Közfinanszírozású intézményekben jelentett térítésköteles ellátás ( 4 térítési kategória) Magánintézményekben térítésköteles ellátás Fogászat Plasztikai sebészet/szemészet/szülészetnőgyógyászat Egészségügyi szolgáltatásokon alapuló turizmus összesen Gyógy- és wellness-szállók magyar vendégei Gyógy- és wellness-szállók külföldi vendégei Esetszám 624 2 929 jelentett Kb. 180 000 Nem ismert 899 400 fő 444 600 fő Bevétel (mrd Ft) 0,15 0,6-1.2 32-50 4-5 35-55 16,2 13,6 14/30
Napirend A gyógyturizmus fogalmának fejlődése A gyógyturizmus jelene A gyógyturizmus, mint kitörési pont A gyógyturizmus jövője 15/30
Miért, és kinek fontos a gyógyturizmus? Az országnak A gazdasági válság átrendezi a világ-gazdaságot. Magyarországnak is újra kell pozícionálnia magát, ehhez új prioritások kellenek. Az esélyes pontok: a geopolitikai szerep jobb kihasználása ( hídfőállás ) és a a szolgáltatásokra (hozzáadott értékre) épülő ágazatok. Ezért egy új Magyarországon kiemelt szerepe lehet az egészségügynek, és az erre épülő/ezt megalapozó egészségiparnak, ezen belül a gyógyturizmusnak. 16/30
Miért, és kinek fontos a gyógyturizmus? A turizmusnak Az egészségturizmus lehet (összes ágával) az az ikon, ami a magyar turizmus megkülönböztető emblémája. A portfólió bővítésével tartósan piacképes profillal helyezi el Magyarországot a világ turisztikai térképen. A létező turisztikai kapacitások jobb kihasználását teszi lehetővé, realitás marad a piaci pozíció tartós őrzése, esetleg erősítése a recessziós időszakban is. A természeti és épített erőforrások minél nagyobb hozzáadott értékkel történő értékesítését teszi lehetővé. 17/30
Célok/várt eredmények az egészségügyi ágazat szempontjából A piaci bevétel fokozása a közszolgáltatást nyújtó intézményeknél az OEP által csak részben lekötött kapacitások jobb kihasználása, kiegészítő bevételt jelentő szolgáltatások árulása. Munkaerő megőrzés (ne az orvos menjen el magasabb bérért, hanem hozzuk ide a jól fizető beteget). Legális többletjövedelem biztosítása az ágazat dogozóinak az intézmény piaci szolgáltatásainak bevételei terhére, másodállás lehetősége gyógy- és egészségturizmus intézményeiben. A high-tech ellátások biztonságának, hatékonyságának javítása a jobb kihasználás és nagyobb esetszám miatt. Másfajta ellátási kultúra, attitűd kialakulásának kedvez. 18/30
Napirend A gyógyturizmus fogalmának fejlődése A gyógyturizmus jelene A gyógyturizmus, mint kitörési pont A gyógyturizmus jövője 19/30
Az új irány 1. A gyógyturizmus fogalmának kiterjesztése: a természetes gyógy-tényezők mellett a minőségi, hightech-alapú orvosi szolgáltatások (implantációk, szívműtét, fogászat stb.) piacképessé tétele. 2. Komplexitás és integráció: A turisztikai szolgáltatásokhoz minél több egészség-célú szolgáltatás kapcsolása. (wellness, gyógyászati ellátások, szűrések, preventív szolgáltatások stb.) Az egészségügyi szolgáltatásokhoz minél több turisztikai szolgáltatás kapcsolása komplex csomagokban. 20/30
A kiindulási pont a jövőképhez A start-pozíciónk (régi és új hagyományaink, adottságaink) jó. A világtendenciák prosperitást ígérnek, de ez nem jelentenek automatikus további növekedést Magyarországon. Ehhez a gyógyturizmus mindkét ágában szemléletváltásra van szükség. 21/30
A természeti erőforrásra épülő gyógyturizmus perspektívái I. A gyógyvíz jelentősége, unikalitása önmagában leértékelődik, mert a terápiás lehetőségek kibővültek, a barna medence helyét átveszi a kék medence. Következmény: Az (élmény)fürdő és a ráépülő egyéb szolgáltatások felértékelődése, ezzel a gyógyvíz unikalitásának leértékelődése, a gyógyhelyek/fürdő központok már nem a gyógyvízlelőhelyhez kötöttek, hanem ott jönnek létre, ahol általában szolgáltató központ, attraktivitás, turizmus van, pénz (tőke/kereslet) van 22/30
A természeti erőforrásra épülő gyógyturizmus perspektívái II. A megoldás: a gyógyfürdőket, gyógyszállókat, szakosodott gyógyintézeteket az infrastruktúra és a kiszolgálás minőségében a wellness és élményfürdők színvonalára kell felhozni, a wellness és élményfürdő fejlesztéseket gyógyvízre telepítve, komplex szolgáltatási rendszerben kell támogatni, a gyógyvíz-alapú szolgáltatásokban növelni kell a medikális szolgáltatások arányát, ahol lehet, az adott probléma teljes vertikumát kell egy intézményben/térségben nyújtani. (A gyógy-tényezőkhöz kötődő gyógyászati szolgáltatásokon kívül a medical wellness szolgáltatások, de reumatológia és ízület-sebészeti központ is társul), a marketingben erősen kell használni a szakmai elemeket, a gyógyvíz unikális jellegét, terápiás spektrumát. 23/30
Az orvosi szolgáltatásra alapozott gyógyturizmus Hatalmas perspektíva. De... ma a piaci pozíciónk ár-előnyre alapozott, az olcsóság nem lehet tartós, stratégiai cél. Ezért: a stratégiai cél, hogy Magyarország az ár-előny típusú szolgáltatás-csoportból a minőség-előny/hiánypótló szolgáltatást nyújtó csoportba kerüljön át. Ehhez elengedhetetlen a szolgáltatások egyenszilárdságú fejlesztése (a közszolgáltatóknál kiemelt figyelem a kiegészítő fejlesztésekre!), a monokultúrás ágazat (fogászat) diverzifikálása, minőségtanúsítási rendszer működtetése. 24/30
Ágazati érdekek az orvosi szolgáltatásra alapozott turizmus fejlesztésében A magánszolgáltatók piaci pozíciójának őrzése mellett a közszolgáltatók piaci részesedésének javítása: Ennek megfelelően új szolgáltatási területek (ízületsebészet, szemészet, szív- és érsebészet, onkoterápia, általában a külföldi várólistás területek) promotálása; A fejlesztésekben a piacképesség támogatása; Központi marketing az intézményeknek: turisztikai eszközökkel, szakma-specifikus kommunikációval; A szakmai és turisztikai szempontokat tartalmazó akkreditáció + nemzetközi szinten ismert minőségirányítási rendszerek támogatása. 25/30
A minőségtanúsítási rendszer kialakítása I. A tanúsítási rendszer célja: a külpiacra is dolgozó egészségügyi szolgáltatókról hiteles, külső szereplők által ellenőrzött információk szolgáltatása. Ez: garanciát nyújt a tekintetben, hogy a tanúsított intézmények szakmai minőség, betegbiztonság és ügyfél-orientáltság szempontjából megfelelnek egy nyilvános elvárás-rendszernek, hiteles, harmadik fél által ellenőrzött, az ügyfelek által kommentált információkat szolgáltat az adott intézményről. Az akkreditációs rendszer védjegyként működik, amit a két ágazatnak közösen kell brand-é építeni. 26/30
A minőségtanúsítási rendszer kialakítása II. Folyamatosan fejlődő információs rendszer, amely egységes rendszerben szolgátat információt az intézmény egészségügyi tevékenyégéről, a kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokról. A kettős jelleg miatt mindkét ágazat jellemző eszköz-rendszerét alkalmazni kell: strukturált információszolgáltatás a szakmai képességekről és teljesítményekről, fogyasztói vélemények, visszajelzések alapján történő minősítés. 27/30
Összegzés I. Teendők prioritások az egészségturizmusban Koncentráció a fejlesztésben (kiemelt gyógytérségek), a marketingben (ernyőmarketing az akkreditáció alapján a turizmus ágazattal közösen). Szinergizmus a két ágazat között és a területfejlesztésben. Komplexitás (úgy az egészségügyi, mint a turisztikai szolgáltatásokban külön - külön, és együtt is). Nemzetközi szinten is értelmezhető akkreditációs rendszer kialakítása, amely piacra segíti a minőségi szolgáltatásokat és kiszűri a nem megfelelő szakmaiságú vállalkozásokat. 28/30
Összegzés Az egészségturizmus úgy az egészségügy, mint a turizmus számára az egyik kitörési pont. A hagyományos, gyógyvíz-alapú megközelítés a világtendenciák miatt önmagában nem perspektívikus, ezért: komplex szolgáltatásra van szükség, amiben a gyógyvíz lehet egy megkülönböztető embléma, az orvosi szolgáltatások piacán kell jól pozícionálnunk magunkat. A start-pozíciónk (a hagyományaink) jók, de a jövőképhez szemléletváltás kell: ár-előny helyett minőség-előny! 29/30
Az előad adás s letölthet lthető: www.eski.hu 30/30