Ásvány- és kzettan Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország ásványai, kzetei
Ásványok
Ásványok fogalma Az ásvány a földkéreg (a Hold és más égitestek) szilárd, homogén, természetes eredet része kb. 4000 ásványt ismerünk szilárdak (kivétel: víz, higany) homogén - vegyi összetételük állandó kristályosak általában szervetlenek természetes eredetek
Ásványok fizikai tulajdonságai Keménység Hasadás, elválás, törés Ásványok fénye Ásványok színe, porszíne és átlátszósága Optikai tulajdonságok
Keménység fogalma Keménység alatt értjük az ásványnak azt a tulajdonságát, hogy ellenállást fejt ki a meghatározott lapokon és irányban a mechanikai szétforgácsolódás ellen Keménység kifejezése: Mohs-féle keménységi skála
Keménység (Mohs-féle skála) K Ásvány Meghatározási mód 1. talk, körömmel könnyen karcolható grafit 2. gipsz, körömmel még karcolható ksó 3. kalcit körömmel nem, tvel könnyen karcolható
Mohs-féle keménységi skála II. K Ásvány Meghatározási mód 4. fluorit tvel nehezen, késsel könnyen karcolható 5. apatit tvel nem, késsel nehezen kar-colható, reszel könnyen fogja 6. földpát reszelvel karcolható
Mohs-féle keménységi skála III. K Ásvány Meghatározási mód 7. kvarc üveget karcolja, acéllal szikrázik 8. topáz acéllal szikrázik 9. korund acéllal szikrázik 10. gyémánt acéllal szikrázik
Hasadás A kristálynak a nyomás, ütés hatására sík lap mentén történ elválását hasadásnak nevezzük. Hasadás síkja a kristály legterheltebb és legkiegyenlítettebb rácssíkjával párhuzamos
Hasadás, elválás, törés Típusai: kitn v. tökéletes - jó hasadási lap, elválási sík sima, tükröz felület jó - hasadási lap könnyen létrehozható, sima és gyengén tükröz tökéletlen v. rossz - elválási sík egyenetlen és nem tükröz nem hasad
Törés Törésnek nevezzük azt a jelenséget, ha a kristály mechanikai hatásra nem határozott felület mentén válik el. Törés lehet: kagylós sima egyenetlen Földes Szilánkos, stb.
Transzláció Mechanikai hatásra esetenként a kristály maradandó alakváltozáson mehet át, miközben az egyes rácssíkok szabályszeren elmozdulnak
Ásványok fénye fényvisszaver képességük alapján fém-, félig fémes, gyémánt-, üveg-, zsír-, gyöngyház-, selyem-, szurok és gyantafény, valamint fénytelen ásványok
Ásványok színe, porszíne és átlátszósága Ásványok színe - változatos, saját szín-e? Porszín: karcolási szín A saját szín ásványok esetén a porszín megegyezik az ásvány színével
Ásványok optikai sajátságai Egyik legrészletesebben tanulmányozott tulajdonságuk Csoportosítás (0,02 mm-es vastag lemezeik mennyire engedik át a fényt) átlátszó, teljesen átengedi áttetsz, csak részben engedi át át nem látszó (opak), nem engedi át a fényt
Kettstörés fogalma Izlandi kalcitkristályt vizsgálva megállapították, hogy a kristályok - a szabályos rendszerben kristályosodok kivételével - a rajtuk áthaladó fénysugarat két sugárra bontják, ez a jelenség a kettstörés
Ásványok csoportosítása Alapja: Kémiai összetétel (anionok elhelyezkedése és típusai) Szerkezet (szilikátoknál) Rendszer megalkotója: Strunz (1957, 1978)
Ásványosztályok 1. Termésemelek 2. Szulfidok 3. Halogenidek 4. Oxidok és hidroxidok 5. Nitrátok, karbonátok, borátok 6. Szulfátok, kromátok, molibdenátok, wolframátok 7. Foszfátok, arzenátok, vanadátok 8. Szilikátok 9. Szerves ásványok
Terméselemek Csak egy elemet tartalmaznak Csoportosításuk Nem fémesek Félfémesek Fémesek Elfordulásuk: ritkák
Gyémánt (C) Kristályrácsa: két egymásba helyezett hexaéder Keménysége (K): 10 Nagy keménység oka: bels szerkezet
Grafit (C) Keménység: 1 Grafit síkrácsos Gyémánt: térrácsos
Terméskén(S) Bipiramisos felépítés, rombos rendszerben kristályosodik Vulkáni utómködés során keletkezik
Félfémesek Arzén (As) Antimon (Sb) Bizmut (Bi)
Termésarany (Au) Négyzetesen kristályosodik Általában kvarccal, pirittel és arzénnel található együtt
Termésezüst (Ag) Négyzetes, oszlopos formája van (rombododekaéderes, kocka, oktaéderes)
Termésréz (Cu) Rombododekaéderes, kocka, oktaéderes Nevét Ciprusról kapta - ókorban fontos rézlel hely volt Eredeti színét leveg n gyorsan elveszti (templomtornyok) Bidló A.: Ásvány- és k zettan
További fémes terméselemek Ólom (Pb) Termésplatina (Pt) Termésvas (Fe) Higany (Hg) - folyadék
Ásványosztályok 1. Termésemelek 2. Szulfidok 3. Halogenidek 4. Oxidok és hidroxidok 5. Nitrátok, karbonátok, borátok 6. Szulfátok, kromátok, molibdenátok, wolframátok 7. Foszfátok, arzenátok, vanadátok 8. Szilikátok 9. Szerves ásványok
Szulfidok és arzenidek Általában ércek Opakok, vagy nagy a fénytrésük Jellegzetes a karcszínk Fémek kénnel alkotott vegyületei Osztályozásuk a fém / kén arány alapján Keletkezésük: legtöbbször hidrotermális úton
Fémes szulfidok I. Fém : kén arány > 1 : 1 Ide tartoznak: Chalkosin (Cu 2 S) Bornit (Cu 5 FeS 4 ) Argenit és Alanthit (Ag 2 S) Pentlandit ((Ni, Fe) 9 S 8 )
Fémes szulfidok és arzenidek II. Fém : kén arány = 1 : 1
Galenit (PbS) Keménysége: 2 Szabályos kristályrendszerbe tartozik (hexaéderek, oktaéderekkel tompítva) Színe: ólomszürke Hazánkban: Mátrában Hidrotermálisan keletkezik Legfontosabb ólomérc
Szfalerit (ZnS) Keménysége 3,4-4 Szabályos (hexaéderek, vagy ritkán tetraéderek) Sárga, szürkésbarna, vörös, néha fekete Kitnen hasad Hidrotermálisan keletkezik Legfontosabb cinkérc
Kalkopirit (CuFeS 2 ) K = 3,5-4 Tetragonális Zöldessárga, aranysárga Utómagmás és üledékes folyamatokban Rudabányán elsdleges rézérc (réztartalma 34,5 %)
Pirrhotin (FeS) Keménysége 4 Hexagonális Sárga (aranyszín), bronzbarna - gyorsan megsötétedik Neve: görög tzszín szóból Ritka kristályai magmás eredetek
Fémes szulfidok, szullfidarzenidek és arzenidek III. Fém : kén arány </= 1 : 1
Pirit (FeS 2 ) Ketts kénatommal K = 6-6,5 Szabályos (hexaéder, oktaéder, petagondodekaéder) Aranysárga, fémfény Legelterjedtebb szulfidásvány
Pirit Talajokban is elfordul. Nagy jelentsége lehet a talajsavanyodásban Rideg (tzknek) Karca fekete
K = 6-6,5 Markazit (FeS 2 ) Rombos (dipiramisos) Zöldes sárga, fémes szín Neve - arab eredet Könnyebben bomlik, mint a pirit Üledékes kzetekben
Komplex szulfidok, szolfosók
Enargit (Cu 3 AsS 4 ) K = 3,5 Rombos Szürkésfekete, vasfekete Hidrotermálisan keletkezik Legfontosabb rézércünk (Recsk)
Nem fémes szulfidok Realgár (As 4 S 4 ) Auripigment (As 2 S 3 )
Felhasznált és ajánlott irodalom: Kiss János: Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, ELTE Matthes, Siegfried: Mineralogie, Springer Verlag, 2001