Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium 1
Előadó: Felföldi Krisztina szakmai koordinátor NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: FelfoldiK@LAB.HU Telefonszám: 06-30/817-50-59 2014. május 28. Industriautomation Szakkiállítás 2
A Munkavédelmi törvény alapján a munkáltató feladata a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munka feltételeinek megteremtése. Ez nem csak a karbantartás elvégzésére értendő, hanem magának a karbantartásnak a körülményeire is. A karbantartás szerteágazó, de gyakorlatilag minden gazdasági ágazatban nélkülözhetetlen folyamat, mely lényege a fő (termelő/szolgáltató) tevékenység zavartalan folytatása, feltételeinek megteremtése. A karbantartás fogalmát szabvány is meghatározza: minden technikai, adminisztratív és szervezési-irányítási tevékenység, amely arra irányul, hogy egy terméket (munkahely, épület, munkaeszköz, közlekedési eszköz) annak életciklusa folyamán olyan állapotban tartson meg/állítson vissza, amelyben az a kívánt módon működik, illetve védelmet kap a meghibásodástól és tönkremeneteltől. 3
Minden ágazatban előfordul, így különböző munkakörülmények között végzett számtalan, egymással, és egyéb tevékenységekkel is sokszor átfedő munkafolyamatot foglal magába, mint például: fenntartás, állapot megóvás, kenés, tisztítás; vizsgálat, mérés, ellenőrzés, hibakeresés; beállítás, csere, javítás, felújítás. A karbantartás sok esetben nagy kockázattal járó munka, biztonságos módon kell elvégezni, a karbantartók és a munkahelyen tartózkodó más személyek megfelelő védelmének biztosításával. Forrás: TEUPEN 4
A karbantartás jellemzően olyan folyamat, amely érinti a munkahelyi egészség és biztonság minden területét. A karbantartás mindenhol megtalálható, hiszen már egy izzó cseréje is karbantartásnak tekinthető. Forrás: TEUPEN 5
A karbantartást gyakran magasban kell végezni! A karbantartást végző ember a munkáját gyakran nem tudja a talajszinten állva elvégezni, ezért igénybe vesz valamilyen segédeszközt, széket, létrát, állványt, személyemelő berendezést. Forrás: TEUPEN 6
A magasban végzett munka során - még szabályos" körülmények mellett is - a személyek veszélyeztetettsége az átlagosnál jóval nagyobb, jelentős a leesés, a borulás, kockázata. A magasban, nem megfelelő feltételek között történő munkavégzés gyakran balesethez is vezet, ezért erre a területre kiemelt figyelmet kell fordítani. Forrás: felügyelői felvétel 7
Tartósan magasban dolgozni, viszonylag, többek között lehet állványról, speciálisan re kialakított szerkezetekről, valamint alpintechnika alkalmazásával is. Forrás: felügyelői felvétel Forrás: felügyelői felvétel 8
Napjainkban sok korszerű segédeszközt, munkaeszközt alkalmaznak, de még mindig előfordul, hogy földmunkagép kanalában, vagy homlokvillás targonca villájára helyezett rakodólapon állva emelik fel egymást a magasba a dolgozók. Forrás: felügyelői felvétel 9
Forrás: felügyelői felvételek 10
A lehetséges megoldások közül a személyemelő berendezésekkel és az azokhoz hasonló speciális eszközök: Mozgatható állványok nem kifejezetten személyemelő berendezések, de mivel sok esetben hasonló feladattal alkalmazzák, mint a re kialakított szerkezeteket, illetve nagyon sok hasonlóság van az alkalmazás szabályaiban, ezért szükséges ezt is megemlíteni. 11
Mozgó munkaállványok Kézi és gépi mozgatású ollós, kitoló és/vagy csukló-gémes, utánfutóra, tehergépjárműre épített kosaras emelőgépek, önjáró kosaras emelőgépek, fogasléces, hajlékony függesztő elemes berendezések, stb.) személyek és munkaeszközeik magasba emelésére és munkavégzés közbeni megtartása céljára készült emelő-berendezés. Forrás: TEUPEN 12
Forrás: TEUPEN Forrás: felügyelői felvétel 13
Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések darura, targoncára szerelve, az MSZ 04-93:1990 szabvány szerint. Szintén személyemelő funkciót töltenek be, - de csak átalakítás után alkalmazatók re - az MSZ- 04-93:1990 szabványban leírt követelmények szerint kialakított és összeépített berendezések. Forrás: felügyelői felvétel 14
Speciális előírás Mvt. 21. (5) A foglalkoztatás-politikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz megfelelőség-vizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv. 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/b. melléklet (Az Mvt. 21. -ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzéke) 3. Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelő berendezések Forrás: felügyelői felvétel 15
Rakodógép személyemelőként Ez a rakodógép csak rakodógépként volt vizsgálva és üzembe helyezve, mégis személyemelőként használták. 16
Személyemelő biztonságos használata/ Erre figyeljünk a munkavégzés előtt, a munkamódszer, a munkaeszköz kiválasztásakor: Milyen magasságot akarunk elérni? Mennyi ideig tart a munka? Szükséges-e a munkavégzés közben átállni más helyre? Egy vagy két személyt, szerszámokat is fel kell-e emelni? Kosárfelületre lesz-e szükségünk? Kell-e a kosárban 230V hálózati feszültség, hidraulikus, vagy pneumatikus csatlakozás? Zárt térben, szabadban, vagy mindkettőn kell-e munkát végeznünk? Terepen kell-e üzemelnie a személyemelőnek? Mekkora lesz a berendezés dőlésszöge? Mekkora az útburkolat, vagy a födém teherbírása? Keskeny helyen kell-e dolgoznunk? Van-e alacsony tetőszerkezet, átjáró (ajtó, kapu), villamos vezeték, ami alatt a személyemelőnek el kell haladnia? Mekkora fordulási sugarú helyen kell mozognunk? Megemelt kosárral kell-e haladnunk? Vannak-e akadályok, amiket ki kell kerülni? Függőleges emeléssel elérjük-e a munkaterületet, ha nem, mekkora oldalkinyúlás szükséges? Feszültség alatti vezetéken, vagy annak közelében kell-e munkát végeznünk? 17
A személyek leesési kockázata a tartóműről Amennyiben a személyek megcsúszása, botlása, leesése nem küszöbölhető ki megfelelő védelemmel, a tartóművet el kell látni a benne egy időben tartózkodó személyek számát figyelembe véve elegendő számú és szilárdságú rögzítési pontokkal a leesés elleni egyéni védőeszköz rögzítéséhez. Forrás: TEUPEN 18
A padozaton vagy mennyezeten elhelyezett csapóajtó csak olyan irányba nyílhat, amely váratlan nyitás esetén a kiesés kockázatát megakadályozza. Forrás: TEUPEN 19
A tartómű lezuhanásának vagy túlbillenésének a kockázata A személyek emelésére vagy mozgatására szolgáló gépet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy az megakadályozza a tartómű lezuhanását vagy túlbillenését. Forrás: TEUPEN 20
A személyek emelésére és mozgatására szolgáló gép tartóműjének padozatát úgy kell tervezni és kialakítani, hogy ne tudjon olyan mértékben megdőlni álló vagy mozgó helyzetben, amely a benne lévő személyek kiesésének a kockázatával jár. A tartómű padlóburkolata csúszásgátló legyen. Forrás: TEUPEN 21
A tartómű vagy a szállítójármű gyorsulása vagy fékezése, ha azt a kezelőszemély vagy biztonsági berendezés vezérli, nem okozhat veszélyt a tartóműben tartózkodó személyekre, a gyártó által megadott legnagyobb terhelési és sebességi viszonyok között. Forrás: TEUPEN 22
Megjelölések A tartóművön el kell helyezni a biztonságra vonatkozó lényeges információkat. Forrás: TEUPEN 23
Előfordul szabálytalan is Forrás: felügyelői felvételek 24
Előfordul szabálytalan is Forrás: felügyelői felvételek 25
A magasban végzett munkák, a vonatkozó jogi és műszaki előírásai Mozgatható állványok: A mozgatható állványok üzembe helyezése, időszakos vizsgálatai: Az építésük a gyártó által készített üzemeltetési dokumentáció alapján kezdődhet. Szükséges a gyártói minőség/megfelelőség tanúsítás. Az üzembe helyezést megelőzően felül kell vizsgálni a dokumentációban meghatározottak szerinti kivitelezést. A vizsgálatot, amit az építési munkahely jogosult vezetője, vagy az ő megbízottja végezhet el, dokumentálni kell. Időszakos felülvizsgálati időköz nem meghatározott, az üzemeltető határozza meg, de hosszú megszakítás, viharos időjárás után minden esetben indokolt. A felülvizsgálat tényét szintén dokumentálni kell. A mozgatható állványok üzemeltetése, kezelése: Az dolgozhat ezeken a szerkezeteken, aki a használatára vonatkozó ismeretekkel bizonyítottan rendelkezik. Csak olyan méretű állványt szabad vízszintesen mozgatni, amelynek vontatási irányra merőleges (szélességi) mérete a magasságnak legalább egynegyede. A vízszintesen mozgatható állványokat mozgatása közben el kell hagyni az ott dolgozóknak. A vízszintesen mozgatható állványok mozgatása egyenletes sebességgel történhet. A mozgatás útvonalát akadálymentesíteni kell. 26
Mozgó munkaállványok Jellegzetes egyoszlopos kúszó munkaállvány (az MSZ EN 1495:1997+A2:2009, MSZ EN 1808:1999+A1:2010, EBSZ szerint, kézi és gépi mozgatású, hidraulikus, elektromos hajtású ollós, kitoló gémes, fogasléces, hajlékony függesztő elemes, stb.) Forrás: MSZ EN 1495:1997+A2:2009 szabvány 27
Példák a függesztett rendszerű mozgó munkahidakra Forrás: MSZ EN 1808:1999+A1:2010 szabvány 28
Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések (MSZ-04-93:1990, EBSZ szerint darura, targoncára szerelve) A daruk és az emelővillás targoncák elsősorban teheremelő berendezések, de minimális átalakítással, valamint egy erre a célra kialakított személytartó felszerelésével alkalmassá tehetők re is. A mozgó munkaállványok és a re ideiglenesen felhasználható emelő-berendezések elnevezésükben ugyan különböznek, azonban az összeszerelés után és a munkavégzéskor már, mint személyemelő berendezés funkcionálnak, ezért a következőkben együtt kezelem ezeket a berendezéseket, mint személyemelő, csak az eltéréseket emelem ki. 29
Példák a mozgó munkaállványok biztonsági megoldásai közül: a talpak biztos támasztásának érzékelése a talajtányérokba épített végállás-kapcsolók által, a letalpalás megtörténte után lehet csak a felépítménnyel mozgást végezni; a letalpalást csak akkor lehet működtetni, ha a felépítmény alaphelyzetben van, a gép elbillenését megakadályozó nyomatékhatároló elektronika; a gép kibillenését megakadályozó, az alaphelyzetben lévő kosárterhelést figyelő nyomáshatároló rendszer; áramvédő kapcsoló a gép 230 V-os betápláló áramkörében; utánfutóra vagy tehergépjárműre épített emelők esetében a tengelyek teljes kiemelését figyelő végállás-kapcsoló rendszer; villamos vagy hidraulikus energia kiesése esetén kéziszivattyús alaphelyzetbe hozás; új fejlesztési irány: kosárterhelést mérő mérőbélyeg kapcsolás (a kosárban elhelyezkedő terhet egy elektronikus rendszer folyamatosan méri, és túlterhelés esetén a gép működését automatikusan lekapcsolja). 30
A személyemelő berendezések üzembe helyezése, időszakos vizsgálatai: Vizsgálatok A személyemelő berendezések vizsgálatait az emelőgépekre vonatkozó általános szabályok szerint kell végezni (MSZ 9721-1:2009 számú szabvány és az EBSZ szerint). Minden esetben, amikor a személytartót az emelő-berendezéssel összekapcsolják, az összes előírt ellenőrző műveletet és vizsgálatot el kell végezni, és annak eredményét az emelő-berendezés naplójában, írásban kell rögzíteni, még a használatba vétel előtt. Ellenőrzés, kockázatértékelés Az Mvt. előírása szerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Ezt el kell végezni a i technológiára is, minden a korábbitól eltérő körülmények közötti felhasználás esetén. 31
A személyemelő berendezések kezelése Kezelői jogosultság A re alkalmas berendezések kezelését csak az adott géptípusra érvényes jogosítvánnyal/jogosultsággal rendelkező személy végezheti. Elengedhetetlen továbbá a rendszeres munkavédelmi oktatás és orvosi alkalmasság ellenőrzése. Külföldön szerzett honosítás nélküli kezelői jogosultság Forrás: felügyelői felvétel 32
Tanúsítvány Hamis Szöveg tanúsítvány Nehézgépkezelő vizsga 2010-ben! Ha gyanú merül fel, meg kell kérdezni az ÉKKO-t. Forrás: <felügyelői felvétel, ÉKKO> 33
A személyemelők telepítésének ás szerelésének általános előírásai A személyemelőt a szerelési utasítás szerint kell telepíteni, figyelembe véve a telepítési hely sajátosságait. A szerelést megkezdeni akkor szabad, ha: az erőfelvevő csatlakozási pontok az előírt módon elkészültek és az erőket felvenni képes állapotban vannak; a telepítési hely - szükség szerint talajmechanikai vizsgálatok és számítások alapján igazoltan - alkalmas a személyemelő üzeme és üzemen kívüli állapota közben fellépő erőhatások felvételére. A telepítést, szerelést csak a szerelési utasítását ismerő, gyakorlott szerelők végezhetik, akik rendelkeznek az előírt képesítéssel. A személyemelő szereléséről naplót kell vezetni. Ha a szerelési utasítás a szabadtéri szerelésre szélsebességi korlátot ír elő, a szél elő-jelzését vagy a szél mérését biztosítani kell. A szerelést bármi okból megszakítani csak akkor szabad, ha a már összeszerelt géprész állékonysága a szerelés folytatásáig biztosítva van. A szerelő köteles a szerelés megfelelő és befejezett állapotáról írásban nyilatkozni (pl. szerelési naplóban). Az új telepítési helyen, ha a dokumentáció ezt előírja, a felállított személyemelő üzembe helyezése előtt az emelőgép fővizsgálatát el kell végezni. Nem szükséges a fővizsgálat, ha nem kell szerelést végezni felállítás közben. 34
Személyek emelése Emelőgéppel személyeket emelni csak erre a célra tervezett és tanúsított kiegészítő felszereléssel, illetve az erre az üzemmódra alkalmassá tett emelőgéppel szabad. Az emelés egyéb feltételeit (pl. információs kapcsolat) az üzemeltetőnek kell meghatároznia és biztosítani. Az emelőgépnek és a személytartónak is rendelkeznie kell a szükséges dokumentációval. A személytartóban is kell lennie leállítási lehetőségnek. Ha az emelőgép műszaki megoldása lehetővé teszi, akkor az összes igényelt mozgás vezérlését a személytartóból lehet végezni, de az is megengedett, hogy az összes mozgást az emelőgép kezelő-helyéről vezéreljék. Ha a személytartó alaphelyzetbe juttatása csak energia bevitellel érhető el (például aknában üzemelő személytartó), tartalék energiaforrás alkalmazása is szükséges. A vészleeresztő berendezésnek könnyen hozzáférhető, működtetésével a személytartó leengedhető olyan helyzetig, ahonnan az veszélymentesen elhagyható. Azoknál az emelő-berendezéseknél, amelyeknél a vészleeresztő kialakítása műszakilag nem oldható meg, a személytartóban kell tartani olyan személyi önmentő (leereszkedő) készüléket, amellyel az ott lévő személyek önerőből a talajszintre ereszkedhetnek. 35
Személyek emelése A személyemelős üzemmódban műszaki megoldással kell biztosítani, hogy az egyes mozgások a 0,5 m/sec megengedett értéket ne haladják meg. Indokolt esetben ezt az értéket maximum 30%-kal szabad túllépni (pl. forgatásnál szélső helyzetben). Horogra függesztett személytartónál az emelőkötélből adódó belengést, a talajszintre lelógó segédkötelekkel, kézi erővel kell megakadályozni, ha az egyéb műszaki megoldással nem zárható ki. Az emelőkötélből adódó belengést, a talajszintre lelógó segédkötelekkel, kézi erővel kell megakadályozni, ha az egyéb műszaki megoldással nem zárható ki. A vezérlőszervek elengedésekor a vezérelt mozgás azonnal meg kell szűnjön. A személyemelős üzemmódban műszaki megoldással kell biztosítani, hogy az egyes mozgások a 0,5 m/sec megengedett értéket ne haladják meg. Indokolt esetben ezt az értéket maximum 30%-kal szabad túllépni (pl. forgatásnál szélső helyzetben). Horogra függesztett személytartónál az emelőkötélből adódó belengést, a talajszintre lelógó segédkötelekkel, kézi erővel kell megakadályozni, ha az egyéb műszaki megoldással nem zárható ki. A személytartóban felemelt helyzetben, a megengedett szélsebességig szabad dolgozni. Személyemelést csak jó látási viszonyok mellett szabad végezni. Minden szerelőkosár belsejében kezelési és önmentési utasítást kell elhelyezni. 36
Személyek emelése Tilos a személytartóra létrát, dobogót, pódiumot, kilépőt, egyéb magasító, szélesítő járdát, segédeszközt felszerelni, vagy azon felmászni. Csak olyan térben szabad a személytartóval személyeket magasba emelni, ahol az erősáramú szabad vezetékre történő ráhaladás kizárt, és a személytartóban lévő kezelőnek szabad manipulációs lehetősége van a kosárral elérendő hely környezetében. Nagyfeszültségű villamos távvezeték közelében, annak 10 m-es sugarán belül tilos az emelőberendezést re felhasználni, ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik. A személytartóban tartózkodók az irányító és a kezelő, valamint a talajszinten tartózkodók között egyezményes jelzésrendszert kell kialakítani. Ezt minden érintett személlyel el kell sajátíttatni. A vészjeladás és vészleállítás módját minden érintett személynek ismerni kell. A beszálláskor, még emelkedés előtt a kezelő köteles ellenőrizni, hogy a vezérlőelemekkel az összes mozgás rendben végezhető-e. Személytartóban tartózkodó személyek emelése idején az emelő-berendezéssel teheremelés nem végezhető. (Daru üzem után a horogszekrényt le kell szerelni) Az emelő-berendezés hatósugarában a személytartó alatt személyeknek tartózkodni tilos. A magasba emelt személytartót szerkezethez, épülethez rögzíteni, kikötni tilos. 37
Önmentés Szöveg Amikor személyeket személytartóban magasba emelnek, a mentésre (önmentésre) előre fel kell készülni, hogy az emelő-berendezés meghibásodása esetén a személyeket az elvárási időn belül a talajszintre lehessen hozni. Az emelőkosárban a kikötésre a figyelmet felhívták és kijelölték a kikötési pontokat Forrás: felügyelői felvétel 38
Önmentés A mentésre magát az emelő-berendezést kell elsősorban alkalmassá tenni, hogy legyen lehetőség a személytartó leengedésére. Amennyiben biztonságos megoldással nem lehetséges az emelő-berendezés kézi működtetése, ott egyéni mentő (önmentő) készüléket kell alkalmazni. Azoknál a személytartóknál, ahol az önmentő alkalmazása és megléte kötelező, csak olyan személyeket szabad a személytartóval felemelni, akik saját mentésüket (önmentésüket) képesek végrehajtani. A személytartóból, a magasban elakadást imitálva, az önmentést időszakonként gyakoroltatni kell. Amikor a személytartóban felemelt helyzetben többen tartózkodnak, csak abban az esetben elégséges egy önmentő készülék, ha azzal mindenki képes egyenként, egymás után bármely helyzetből leereszkedni. Ezek az önmentők alulról vagy felülről újra felhúzhatók legyenek. Ellenőrizni kell minden egyes használatba vételkor, hogy a személytartóban az önmentő készülék ott van-e és üzemképes-e. Az önmentő készülék mentőkötelét félévenként felül kell vizsgálni, és írásban nyilatkozni kell további felhasználhatóságáról. A mentőkötél hossza tegye lehetővé a talajra érést a személytartó legmagasabb helyzetéből is. A személytartón előre ki kell jelölni, és megkülönböztető színezéssel kell jelezni azt a garantált teherviselő pontot, ahová a mentő (önmentő) eszközöket kell erősíteni. 39
Emelőgépek célvizsgálat 2013 2013-ban országos célvizsgálat volt az emelőgépek területén. Ennek során a személyemelőket, a körülményeit is vizsgálták a munkavédelmi felügyelőségek. adatok: Ellenőrzött emelőgépek száma: 4438 Ebből: Munkaállvány: 176 Építési teher- és személyemelő: 36 Rakodógép/földmunkagép/mezőgazdasági erőgép személyemelőként használva: 1 Szabálytalansággal érintett emelőgépek száma és aránya: 2421 (54%) Ebből: Munkaállvány: 71 (40%) Építési teher- és személyemelő: 13 (36%) Rakodógép/földmunkagép/mezőgazdasági erőgép személyemelőként használva: 1 (100%) 40
Legfontosabb megállapítások MUNKAÁLLVÁNYOK A vizsgált 176 munkaállvány közül 14-nél úgy emelnek személyeket, hogy azt nem látták el erre a célra tervezett és tanúsított kiegészítő felszereléssel, illetve az erre az üzemmódra nem tették alkalmassá. Mozgó munkaállvány 9 mozgó munkaállványt nem védtek az illetéktelen használat ellen. 6-nál hiányzott a személyek és tárgyak leesésének megelőzésére a munkapódium minden oldalán alkalmazott védőszerkezet. 6 kezelőhelyen nem volt vészleállító berendezés. Személyemelő berendezés 49 db személyemelő berendezés közül 1-nél nem volt kijelölve az emelhető kezelőhely beszállási/elhagyási helyzete. 9-nél nem volt biztosított az emelhető kezelőhelyről való menekülés lehetősége. A vizsgálat talált olyan targoncára helyezhető személyemelőt is, amely nem volt megfelelően rögzítve a villára, illetve olyat is, amely minden szempontból megfelelő volt, de a targonca nem volt alkalmas annak használatára. 41
Személyemelésre ideiglenesen felhasznált emelőgép Üzemekben főleg az üzemcsarnokok világításának cseréjekor alkalmanként végeznek t. Ez leggyakrabban úgy történik, hogy emelővillás targoncára, egy saját gyártmányú (zárt szelvényekből hegesztett) személyemelő ketrecet helyeznek, mindenféle vizsgálat és engedélyezés nélkül. 4 olyan esettel találkoztak a felügyelők, amikor a re ideiglenesen felhasznált emelőgép nem rendelkezett az emelőgép megfelelőség-vizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvvel. 6 esetben, amikor a személytartót az emelő-berendezéssel összekapcsolták, elmaradt az összes előírt ellenőrzőművelet és vizsgálat elvégzése, és ezek hiánya miatt az eredményének az emelő-berendezés naplójában írásban rögzítése. 42
ÉPÍTÉSI TEHER-, ÉS SZEMÉLYEMELŐ 36 db vizsgált építési- teher és személyemelő vizsgálatánál 2 esetben nem volt a rakodófelület útjának alsó vége ütközőkkel határolva, 2 esetben nem volt védelme (nem volt körülkerítve) az alsó szinten a teheremelő az üzemi használathoz. Ugyancsak 2 esetben hiányzott a teheremelő védelme az emelési úton az üzemi használathoz. Csaknem valamennyi teheremelő alsó szintjén hiányzott a minden oldalon legalább 2 m magas elkerítés. Építési teheremelőnél súlyos hiányosság volt, hogy az építés alatt álló épület emeleti szintjén nem volt megakadályozva a leesés veszélye, amikor a teheremelő nem állt a fogadó szinten. Előfordult, hogy az ajtókat nem látták el olyan készülékkel, amely - amint az ajtó kinyílik - az emelőgép indítását kizárttá teszi, illetve a mozgó fülkét megállítja. 43
Ollós emelő leesés elleni védőkorlát nélkül Forrás: felügyelői felvétel 44
2 munkavállaló leesés elleni védelem nélkül lép át a tetőről a kosárba Forrás: felügyelői felvétel 45
Jó példa is volt A munkaterületen üzemeltetett MAN típusú tehergépkocsira épített hidraulikus emelőkosaras emelőgép segítségével társasház ereszcsatornáinak festését végezték. Forrás: felügyelői felvétel 46
Baleset személyemelővel A baleset oka, a nem megfelelő karbantartás volt Forrás: felügyelői felvétel 47
Jogszabályok 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.) 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről (Elismerési tv.) 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (MüM) 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről (FMM) 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról (Gépdirektíva) 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről (OKJ) 48
Szabványok MSZ EN 1495:1997+A2:2009 Emelőállványok. Oszlopos kúszó munkaállványok MSZ EN 13157:2004+A1:2009 Daruk. Biztonság. Kézi hajtású emelő-berendezések MSZ EN 14502-1:2005 Daruk. Személyemelő berendezések. 1. rész: Függesztett szerelőkosár MSZ 6726-1:2011 Emelőgépek rendeltetésszerű használatra való alkalmasságának ellenőrzése. 1. rész: Általános előírások MSZ 6726-4:2009 Emelőgépek alkalmassági vizsgálata. 4. rész: Hidraulikus berendezések MSZ 9721-1:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálata. 1. rész: Általános előírások MSZ 9721-8:2012 Emelőgépek időszakos vizsgálata. 8. rész: Mozgó munkaállványok MSZ-04-93:1990 Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelő berendezések biztonságtechnikai kiegészítő követelményei MSZ EN 14502-2:2005+A1:2008 Daruk. Személyemelő berendezések. 2. rész: Emelhető kezelőhelyek 49
Köszönöm a figyelmet! 50