Művészetek tantárgy / Székesfehérvár története, nevezetességei Készült: A felzárkóztató 9. évfolyamosok számára Készült a TÁMOP 2.2.3-07-2/2F-2008-0033 támogatásával Összeállította: Scola Omar Árpád Szakképző Iskola és Kollégium TISZK Székesfehérvár 2010 1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 A mérőlapok alapadatai... 3 Segédlet az I. Mérőlaphoz... 4 I. Mérőlap... 8 I. Mérőlap megoldásai... 11 I. Mérőlap minősítése, pontozása, ponthatárai... 11 Segédlet az II. Mérőlaphoz... 12 II. Mérőlap... 15 II. Mérőlap megoldásai... 17 II. Mérőlap minősítése, pontozása, ponthatárai... 17 III. Mérőlap... 18 III. Mérőlap megoldása... 19 III. Mérőlap minősítése, pontozása, ponthatárai... 19 2
A mérőlapok alapadatai OSZTÁLY: FELZÁRKOZTATÓ Bemeneti követelmények: A művészetek tantárgy keretében Székesfehérvár történelme és nevezetességei című projekt tananyaga. A tananyagegység során elsajátítandó kompetenciák: A mérőlap kidolgozása során törekedtem a városunk történelmének és nevezetességeinek minél bővebb megismertetésére. Ugyanakkor a diákok képességeihez alkalmazkodva a mérőlapokhoz segédanyagokat is kidolgoztam. A segédanyag alapján az első két mérőlap teljes egészében megoldható. A harmadik mérőlap megoldását megelőzi egy tanulmányi séta a városba, amely során a diákok megismerik, hogy egy adott város nevezetességeiről hol tudnak információkat beszerezni. Így a hétköznapi protokollt is beleilleszteném a tananyagba. A mérőlapon szereplő kérdések megválaszolásához fel kell keresniük egy-egy nevezetességet. A tananyagegységben alkalmazott értékelési módszerek: Számonkérés formája: Írásbeli számonkérése A tanulók tudásszintjének ellenőrzési módszerei: Írásbeli mérőlap kitöltése egyéni formában. 3
Segédlet az I. Mérőlaphoz Székesfehérvár története Székesfehérvár Fejér-megye székhelye. 110 ezer lakosú közép-dunántúli település félúton Budapest és a Balaton között, a Gaja-patak völgyében fekszik. Székesfehérvár - középkori nevén Alba Regia - Magyarország egyik legősibb városa, mely öt évszázadon át volt koronázások és temetkezések színhelye. Összesen 37 királyt, 39 királynét koronáztak, és 15 uralkodót temettek el a nagy múltú királyi város falai között. Itt tartották az országgyűléseket, itt volt a királyi trón, itt őrizték az ország kincstárát, az állami levéltárat, s a királyi hatalom jelképeit: a Szent Koronát, a jogart, a kardot és a palástot. Bár a településen és környékén már legalább négyezer éve élnek embernek, a város alapítását 972-től, Géza fejedelem uralkodásának a kezdetétől számítjuk. Első írásos emlékünk - ekkor még Alba Civitasról - 1009-ből, a veszprémi püspökség okleveléből származik. S hogy megtudjuk, hogyan alakult Székesfehérvár története, vissza kell utaznunk az időben. Egészen Géza fejedelem uralkodásáig. Géza fejedelem uralkodása idején (971-997 körül) még nádasok és ingoványos mocsarak fogták közre azokat a kis szigeteket, amelyekre a város is épült. Szent István király (1001-1038) már földből és palánkból készült fallal keríttette be a települést, felépítette a prépostságot, a bazilikát, megalapította a híres káptalani iskolát. A város lakossága ekkor mindössze 3500 fő lehetett, melyből körülbelül 3000-en a vár falai között éltek. Visszaemlékezésünket a 12. századdal folytatjuk: a terjeszkedések és az építkezések korával. Az 1200-as években fontos kereskedelmi- és zarándok útvonalak alakultak ki, templomok, kolostorok, házak és lakótelepek épültek. Elérkeztünk a 14. századhoz, melyben fontos szerepet kapott a biztonság: erős, biztonságot nyújtó várfallal vették körül a várost. A mocsarakkal és kőfallal körülvett vár sokáig óvta a helyieket az ellenséges támadásoktól, ám a török hosszas küzdelem után 1543-ban elfoglalta. A 145 esztendős uralom alatt Székesfehérvár épületeit az ellenség teljesen lerombolta; felrobbantották a székesegyházat, a királyi palotát, a bazilika sírjait pedig kifosztották. A 16. században a törökök nyelvén Istolni Belgrádnak nevezett város új arculatot kapott: a királyi építmények helyett dzsámik, mecsetek épültek. 4
Székesfehérvárt a második világháború sem kímélte: a várost szinte porig bombázták, a lakosság nagy része odaveszett, elmenekült. A felszabadulás után jelentős fejlődés vette kezdetét, a házakat újjáépítették, fordulópont következett be a gazdasági életben is. Székesfehérvár ismét büszke városa lett országunknak. S hogy milyen a királyi város napjainkban? Székesfehérvár számos felfedezni való történelmi emléket rejt magában. Pompás barokk és klasszicista épületei, templomai, szobrai, művészeti értékei ma is utazásra késztetik a dicső múltat megismerni vágyó vendégeket. Sétánkat a belvárosban érdemes kezdeni: a térkővel kirakott központi tér barokk épületei között úgy érezzük, mintha a középkorba csöppentünk volna vissza. Csokorba fűzve ismerhetjük meg Székesfehérvár jelentős látnivalóit: a Városház tér közepén látható országalmát, a Szent István király palotája helyén épült Püspöki Palotát, valamint a Városházát. A Városháza tér talán legjelentősebb nevezetessége az Országalma, mely Ohmann Béla alkotása. A három oroszlán hátán látható Országalma a város történelmi szerepét szimbolizálja. A Mária Terézia korabeli Püspöki Palota hazánk egyik legszebb copf-stílusú palotája. Az 1801-ben épült ferences templom berendezése empire és biedermeier. A Városháza jobb oldali épületrésze már 1698-ban is városháza volt, a bal oldali rész, a hajdani Zichy-palota pedig 1781-ben épült. A két épületet függőfolyosóval kötötték össze egymással az 1930-as években. A copf stílusú Zichy-palota remekmívű bejáratát pompás kőkeret keretezi, rajta egy-egy félalakos atlaszfigurával. A kapuzat boltíve és az erkély alatt futó párkányzat közötti részben található a kőbe vésett Zichy-címer. Az épület nagytermét Kontuly Béla freskója díszíti. A falfestmény történelmi eseményt örökít meg: azt a jelenetet ábrázolja, amikor II. Endre kiadja az Aranybullát. 5
A Városháza melletti szűk utcákon jutunk el a barokk stílusú Szent István Király Székesegyházhoz. A kis dombon álló püspöki székesegyház 1758-1768 között épült Martin Grabner tervei alapján. A templom előtt egy a Géza fejedelem által építtetett templom falainak a nyomait láthatjuk. Az altemplomban őrzik III. Bélának és feleségének a vörös márvány koporsóját, melyet a koronázótemplom sírkamrájában találtak meg. Az altemplom minden év nagypéntekén látogatható. A székesegyház mellett a középkori Szent- Anna kápolna áll, melyet 1470 környékén építhettek. A gótikus kápolna belsejét török festések díszítik. A kápolna előtt Kálmánycsehy Domonkos, a székesfehérvári humanista prépost szobra áll. A tértől keletre, az óváros kapujában találjuk a Középkori Romkertet, mely a Szent István király alapította koronázótemplom romjait őrzi. Az ősi templomnak kiemelkedő szerepe volt a magyar történelem során: falai között királyokat, királynékat koronáztak meg, továbbá királyi esküvők, temetkezések és országgyűlések színhelye is volt. A 46 országgyűlés közül az 1222. évi volt a legjelentősebb: II. Endre ekkor adta ki az Aranybullát. A koronázótemplomot 1602-ben felrobbantották a törökök, így ma már csak a pillérmaradványai és a szentélyt lezáró alapkövei láthatók. A seccoval díszített Mauzólaeumban Szent István király szarkofágja áll, melyet 1803-ban találtak meg. A királyi szarkofágot a kereszttel jelzett kőlapról ismerhetjük fel. A kőtár egyik pereme a Monostorbástya: 1602-ben itt jutottak át, majd foglalták vissza a törökök a fehérvári várat. A bazilikához több kápolna is épült, melyek az itt eltemetett királyok és főurak földi maradványait őrzik. A főtérről nyíló kis terek, keskeny átjárók és szűk utcácskák számos múzeumot, régi épületet, valamint értékes művészeti alkotásokat őriznek. Egész Közép-Európában egyedülálló látványosság a színpompás, pontos időt mutató Virágóra. Az óváros területén találjuk a 10-es huszárok szobrát, a Szent István lovasszobrot, a Mátyás király emlékművet, Varkocs György várkapitány szobrát, a Patikamúzeumot, a 6
Babamúzeumot, az István Király Múzeumot, a Várostörténeti Múzeumot, a Városi Képtárat, az Ybl Gyűjteményt, és a Deák Gyűjteményt. Sétánk során a szobrokkal és árnyas fákkal teli Zichy-liget lombkoronái alatt pihenhetünk meg. S ha közben megszomjaznánk, higgyék el, nincs is jobb szomjoltó, mint a Csitáry-víz! A 170 méter mélyből feltörő savanyúvíz az egykori Rózsáskertben található. A település népi műemlékeit is büszkén őrzi: a belvárostól alig másfél kilométerre, a Rác utcában található Palotavárosi Skanzen népi építészeti remekei között 12 apró deszkakerítéses, nádfedeles parasztház és egy bizánci jellegű ikonosztázzal díszített rác templom látható. A Skanzen kialakításáért 1990-ben Europa Nostra díjjal jutalmazták a várost. Ha van még bennünk egy kis erő, kapaszkodjunk fel a Csúcsos-hegy tetejére, s tekintsük meg az Aranybulla-emlékművet! A hegytető arról nevezetes, hogy 1222-ben II. Endre ezen a helyen hirdette ki az Aranybullát. Az 1972-ben felavatott emlékmű Rétfalvi Sándor alkotása. A város szélén, az Öreghegyen található a Bory-vár. A díszes kastély a székesfehérvári Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök alkotása. Érdemes végigjárni a várat és annak parkját, ahol betonból és gipszből faragott szobrok, síremlékek, emlékművek, kecses tornyok, árkádok, oszlopok, erkélyek és meredek csigalépcsők harmóniájában gyönyörködhetünk. A műteremben a szobrász és felesége életművein kívül több neves művész képeit is felfedezhetjük. S ha már az Öreghegyen vagyunk, mindenképpen keressük meg a méregzöld színű Bányatavat, a helyiek által oly kedvelt pihenőhelyet. Bár a magas sziklafalak közt meghúzódó tó csillogó vizével lubickolásra csábít, kerüljük el a fürdőzést! A Bánya-tó mélységének, hideg hőmérsékletének és a benne rejlő bányász szerszámoknak köszönhetően igen veszélyes. 7
1. Egészítsd ki a következő mondatokat! I. Mérőlap a) Székesfehérvár - középkori nevén Alba Regia -..ország egyik legősibb városa, mely öt évszázadon át volt koronázások és temetkezések színhelye. b) Székesfehérvár.-megye székhelye. c).. király (1001-1038) már földből és palánkból készült fallal keríttette be a települést, felépítette a prépostságot, a bazilikát, megalapította a híres káptalani iskolát. d) A esztendős uralom alatt Székesfehérvár épületeit az ellenség teljesen lerombolta; felrobbantották a székesegyházat, a királyi palotát, a bazilika sírjait pedig kifosztották. e-f) A 46 országgyűlés közül az. évi volt a legjelentősebb: II. Endre ekkor adta ki az... g) A kialakításáért 1990-ben Europa Nostra díjjal jutalmazták a várost. h) A Városháza tér talán legjelentősebb nevezetessége az.., mely Ohmann Béla alkotása. i) A kőtár egyik pereme a.-bástya: 1602-ben itt jutottak át, majd foglalták vissza a törökök a fehérvári várat. j) A..korabeli Püspöki Palota hazánk egyik legszebb copf-stílusú palotája. 8
2. Válaszolj a következő kérdésekre! a) Hol található az Aranybulla-emlékmű? b) Ki volt Bory Jenő? c) Székesfehérvár mely részén található a Bory-vár?. d) A Csitáry-víz hány méter mélyből tör fel a felszínre? e) Melyik utcában található a Palotavárosi Skanzen népi építészeti remekei? f) Sorolj fel négy múzeumot, ami az óváros területén található! g) Székesfehérvár lakossága hány fő? 9
3. Állapítsd meg, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak! Karikázd be a megfelelő betűt! A három oroszlán hátán látható Országalma a város történelmi szerepét szimbolizálja. I H A mocsarakkal és kőfallal körülvett vár sokáig óvta a helyieket az ellenséges támadásoktól, ám a török hosszas küzdelem után 1543-ban elfoglalta. I H Székesfehérvár 180 ezer lakosú város. I H Székesfehérvár a Gaja-patak völgyében fekszik. I H Székesfehérvár Vas-megye székhelye. I H Székesfehérvár - középkori neve: Alba Regia. I H A Városháza melletti szűk utcákon jutunk el a barokk stílusú Szent István Király Székesegyházhoz. I H Az 1900-as években fontos kereskedelmi- és zarándok útvonalak alakultak ki, templomok, kolostorok, házak és lakótelepek épültek. I H 10
I. Mérőlap megoldásai 1. a) Magyar b) Fejér c) Szent István d) 145 e) 1222. f) Aranybullát g) Skanzen h) Országalma i) Monostor j) Mária Terézia 10 pont 2. a) Csúcsos hegyen b) szobrászművész, építészmérnök c) A város szélén, az Öreghegyen található. d) 170 e) Rác f) Patikamúzeum, Babamúzeum, István Király Múzeum, Várostörténeti Múzeum g) 110 ezer 10 pont 3. I, I, H, I, H, I, I, H 8 pont Ponthatárok: I. Mérőlap minősítése, pontozása, ponthatárai 24 28 86 % felett 15 23 51-85 % között 0 14 50 % alatt Minősítés: Kiválóan megfelelt Megfelelt Nem felelt meg 86 % felett 51-85 % között 50 % alatt 11
Segédlet az II. Mérőlaphoz Székesfehérvár nevezetességei Órajáték A székesfehérvári órajáték a város talán legszebb és egyben legnagyobb vihart kavart turisztikai látványossága is. Hogy miért? Nos, bár abban mindenki egyetért, hogy a Kovács Jenő órásmester által készített órajáték gyönyörű, Ecsedi Mária képzőművész és Korompai Péter keramikusművész munkája lenyűgöző és igazán igényes, és Diós Tibor kovácsmester is tehetsége legjavával támogatta ezt az csodás elképzelést, mégis a helyi lakosok közül néhányan elégedetlenségüket fejezték ki, azon tekintetben, hogy az órajáték dallamai olyan hangosak voltak, mely nyugalmukat zavarta. A tér közepén vörös márvány díszkút, a három kőoroszlán által tartott Országalma, Ohmann Béla alkotása a város történelmi jelentőségét szimbolizálja. Alapzatán három, a város történelmét meghatározó évszám: 1001, 1688, 1938. A három kőoroszlán által tartott "Országalmán" körbefutó felirat: LIBERTATES CIVITATIS ALBENSIS A S. REGE STEPHANO CONCESSAE, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta. Kati néni szobra Országalma Kocsis Balázs restaurátor, szobrász 2001-ben készítette el az egykori fehérvári piac jellegzetes alakját megörökítő bronzszobrot. Az utca szintjén álló szobor a portékáját kiskocsijával a piacra vivő idős asszonyt, a kissé groteszk mosolyú kofát ábrázolja. A félig letakart kocsin lévő edények mindenféle finomságot sejtetnek, például a híresnevezetes libafertályt. A felsővárosi fertályos asszony, Kati nénit ábrázoló szobor előélete is érdekes. 2001. november 25-én, többéves kálvária után avatták fel, mivel a szakhatóságok többször is elutasították azt a tervet, hogy Kocsis Balázs műve a jelenlegi helyén álljon. A Városszépítő- és Védő Egyesület a kilátásba helyezett büntetéssel dacolva 2001 elején helyezte el a szobrot a Liszt Ferenc utcában, és a fehérváriak véleményét kérte a szoborról. 12
Virágóra Kovács Jenő 1977 óta kíséri figyelemmel a Virágóra szerkezetét, szó szerint, ugyanis műszaki állapotának és pontosságának felelőseként minden nap odasétál, megnézi: jól jár-e, vagy nem sérült-e meg az óra. Ugyanis, miként a múltban, manapság is vannak vicces kedvűek, akik megpróbálják eltekergetni a mutatókat. Az eredetileg motorikus felhúzású toronyóra szerkezetet a 80-as években cserélték le rádiótávirányításúra. Az óra minden évben májustól novemberig mutatja az időt. Romkert Az Isván király által építeni kezdett, majd bővített Bazilika a török hódításig (1543) a középkori magyar állam legfontosabb és legszentebb helye volt. Itt koronázták és temették 15 királyunkat (Szent Istvánt is), itt őrizték a koronát és a felségjelvényeket a királyi kincstárral és az ország levéltárával együtt. A törökök lőporraktárnak használták, a város 1601. évi ostrománál robbant fel. Köveit az 1800-1801-ben épített püspöki palota alapjaihoz használták fel. Az ásatások feltárták a bazilika nagyobb részét, amely szabadtéri romkertként vált láthatóvá. Emlékmű a II. világháború székesfehérvári áldozatainak A székesfehérvári II. világháborús emlékmű, Lugossy Mária szobrászművész munkája. Székesfehérvár belvárosában, a Városház téren, a Hermann László Zeneiskola épülete előtt áll. Emlékmű a II. világháború székesfehérvári áldozatainak című műve 1995-ben készült el. A székesfehérvári emlékmű egy bombakrátert szimbolizál, melyben a II. világháborúban a Fő utcai ciszter templomot ért bombatalálat következtében lezuhant harang látható. A szobor mellett tömbbe vésett emléktáblán a következő olvasható: "Egy egész örökkévalóság őrzi mindannyiunknak sorsát." Pilinszky: Sírvers 13
Bory vár A gyönyörű épület kiállító helye Bory Jenő szobrainak és felesége festményeinek. A vár egyben egy példamutatóan szép házasélet szimbóluma, ahol Bory Jenő márványba vésett versei és szobrai őrzik a feleségéhez fűződő szerelme emlékét. Ezért a fehérvári jegyesek előszeretettel választják esküvői fotójuk színhelyéül e jelképpé vált várat. A termekben, az udvarban és kertben több, mint 500 alkotásból álló műgyűjtemény tekinthető meg. 10-es huszárok lovasszobra Pilisborosjenői kőlemezekkel burkolt talpazaton kardot tartó mezíttelen lovas alak látható. 1914 decemberében az I. világháború egyik legvéresebb csatája zajlott le az osztrák és orosz hadsereg között a Lengyelország területén lévő Limanowában. Az ottani harcok évfordulóján avatták fel 1939 decemberében Pátzay Pál szobrát A Csitáry kút A Zichy ligetben található a Fehérvár egyik legkedveltebb alkotása, a savanyú íze és magas ásványanyag tartalma miatt nagy népszerűségnek örvendő vizet adó Csitáry kút, A közel kétszáz méteres mélységből feltörő népszerű ásványvizet, a Csitáry vizet gyakorlatilag véletlen fedezték fel termálforrás keresése közben. 14
II. Mérőlap 1. Írd a képek alá, hogy mit ábrázol? a) b) c).... a) b) c).... 15
2. Válaszolj az alábbi kérdésekre! a) Ki kíséri figyelemmel 1977 óta a Virágóra szerkezetét? b) Ki készítette el Kati néni szobrát? c) Kinek az alkotása az Országalma? d - e f - g) Sorold fel, hogy az Órajáték kiknek a nevéhez fűződik?.. h) Ki kíséri figyelemmel 1977 óta a Virágóra szerkezetét?. i j - k) Melyik az a három évszám, ami az országalma alapzatán található? 3. Válaszolj a feltett kérdésekre! a) Melyik évben készült el a Kati néni szobra?.. b) A székesfehérvári II. világháborús emlékmű, Lugossy Mária 16
II. Mérőlap megoldásai 1. a) 10-es huszárok emlékműve b) Országalma c) Csitáry kút d) Bory-vár e) Kati néni f) Történelmi romkert 6 pont 2. a) Kovács Jenő b) Kocsis Balázs c) Ohmann Béla d) Kovács Jenő e) Ecsedi Mária f) Korompai Péter g) Diós Tibor h) 1001. i) 1688. i) 1938. 10 pont 3. a) 2001. b) Lugossy Mária 2 pont Ponthatárok: II. Mérőlap minősítése, pontozása, ponthatárai 15 18 86 % felett 9 14 51-85 % között 0 8 50 % alatt Minősítés: Kiválóan megfelelt Megfelelt Nem felelt meg 86 % felett 51-85 % között 50 % alatt 17
III. Mérőlap Az előző órán beszerzett térkép segítségével keresd fel a Csitáry kutat és a Zichy-ligetet. Majd válaszold meg az alábbi kérdéseket! 1. Kinek az emléktábláját helyezték el a csitáry kútnál? 2. Ki volt Csitáry G. Emil? 3. Csitáry G. Emil mikor született és mikor halt meg? 4. Mikor született gróf Klebelsberg Kuno? 5. Ki az alkotója a Millenniumi emlékműnek? 6. A 17-es gyalogezred emlékműn milyen állatot ismersz fel! 7. Milyen szöveg található a Zenepavilon tetején! 8. Ki volt gróf Klebelsberg Kuno? 18
III. Mérőlap megoldása 1. Csitáry Emil 2 pont 2. Székesfehérvár polgármestere volt. 2 pont 3. 1899-1970 2 pont 4. 1875-1932 2 pont 5. Taubert László 2 pont 6. Oroszlán 2 pont 7. Az érdem elismeréséül Székesfehérvár sz.kir. város Törvényhatósági Bizottsága 1878 év július hó 7-én tartott közgyűlésén e helyet Gr. ZICHY JENŐ ligetnek nevezte el. 4 pont 8. A vallás- és a közoktatásügyi miniszter volt. 2 pont Ponthatárok: III. Mérőlap minősítése, pontozása, ponthatárai 15 18 81 % felett 9 14 51-80 % között 0 8 50 % alatt Minősítés: Kiválóan megfelelt Megfelelt Nem felelt meg 81 % felett 51-80 % között 50 % alatt 19