E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007. NOVEMBER 22-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007. NOVEMBER 22-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 320-2/2007. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Beszámoló a Baranya Megyei Levéltár munkájáról ELŐTERJESZTŐ: Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke Dr. Ódor Imre, az intézmény igazgatója AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Dr. Erdődy Gyula megbízott főosztályvezető Humánszolgáltatási Főosztály Dr. Ódor Imre, az intézmény igazgatója MEGTÁRGYALTA: Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2007. november 6. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2007. november 6. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

2 II. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alapján a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magán levéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény célja annak biztosítása, hogy a közfeladatot ellátó szervek irattári anyaga ügyviteli és levéltári érdekekre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának elvére tekintettel szakszerűen kezelt és rendszerezett, jól használható forrásanyaggá váljék, hogy bármely szerv irattári anyagának, továbbá a természetes személyek irathagyatékának maradandó értékű része a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak anyagaként vagy védett levéltári anyagként épségben és használható állapotban a jövő nemzedékei számára is fennmaradjon, hogy a levéltári anyag használata során a közérdekű adatok megismerését és a tudományos kutatás szabadságát garantáló alkotmányos alapjogok érvényesítése a személyiséghez és a személyes adatokhoz fűződő alkotmányos alapjogok védelmével együtt valósuljon meg, hogy az államtitkot és a szolgálati titkot képező adatok védelme érvényre juthasson. A Baranya Megyei Levéltár jelenleg hatályos alapító okirata szerint kizárólagos joggal átveszi és megőrzi az illetékességi körébe tartozó szervek nem selejtezhető köziratait, jogszabály alapján átveszi, illetőleg gyűjti, valamint ingyenes letétként megőrzi a maradandó értékű magániratot. Az átvett, illetőleg a gyűjtött levéltári anyagot nyilvántartja, szakszerűen kezeli, biztonságosan megőrzi, és az őrizetben lévő anyagot - annak szükség szerinti átselejtezésével, rendezésével, valamint a tudományos igényű áttekintést biztosító segédletek készítése és közzététele útján - feldolgozza, s az anyag használatát lehetővé teszi, az őrizetben lévő levéltári anyagról hiteles másolatot vagy tartalmi kivonatot ad ki. A levéltári anyag védelme érdekében ellenőrzi a közfeladatot ellátó szervek, valamint a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok irattári selejtezését és iratkezelésének rendjét, megrongált, vagy pusztulásnak indult levéltári anyagának konzerválásáról és a restaurálásáról gondoskodik, ezekről, illetőleg különösen jelentős levéltári anyagáról biztonsági másolatot készít, vagy készíttet, és annak egy példányát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Országos Levéltár biztonsági filmtárának átadja. Levéltári és történettudományi kutatásokat végez a levéltári munka fejlesztése és a levéltári anyag felhasználásának elősegítése céljából, s közzé teszi a kutatás eredményeit, illetve a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa őrzött iratanyag publikálásban, a levéltári anyag oktatási, illetőleg közművelődési célú felhasználását, valamint a levéltári tevékenység megismertetését kiadványokkal elősegíti. Közzéteszi a levéltári tevékenységek keretében végzett tudományos kutatások eredményeit. Őrzi, feldolgozza, kezeli a Mecseki Szénbányák munkaügyi dokumentációját, azokból adatokat szolgáltat. A Baranya Megyei Levéltár 1999-ben számolt be utoljára munkájáról a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének. Emellett a szakbizottság minden évben a közgyűléstől átruházott hatáskörben megvitatta, elfogadta az intézmény előző évi tevékenységéről szóló írásos anyagot és jóváhagyta következő évi munkatervét is. A levéltár munkájáról szóló 228/1999. (X. 25.) Kgy. határozat értelmében az intézmény sokat tett az iratvédelem, a levéltári szolgáltatás és a tudományos tevékenység optimális arányának

3 megteremtéséért. Elkészítette a tudományos kutatások szervezettebbé tétele, a kiadások tervezhetőségének érdekében tudományos kutatási programját, amit a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Kulturális Bizottsága 14/2001. (II. 14.) Kult. Biz. határozatával elfogadott. Bővült a Pécs, Nyírfa utcai levéltári raktár. A térségi munka megerősítése érdekében vegyes funkciójú gépkocsi megvásárlására is sor került. Javult az intézmény számítógépes rendszerének színvonala. A Baranya Megyei közigazgatási Hivatallal közösen iratkezelési és irattározási tanfolyamok megszervezésére is sor került. Nem sikerült előrelépni a levéltár személyi feltételeinek javítása területén, különösen a hivatkozott közgyűlési határozat szerint 3-5 levéltári kezelő alkalmazásában. Ennek oka az előző évek költségvetési megszorítása. Új, nem kötelező feladattal bízta meg az intézményt a közgyűlés 68/2005. (VI.16.) kgy. határozatával, így tevékenységi körébe - a Mecseki Bányavagyon-Hasznosító Rt.-tól átvett munkaügyi iratok megőrzése, kezelése valamint az iratokból történő adatszolgáltatás. A nem alapfeladat ellátására 3 fő és személyi juttatásai, valamint járulékai került a levéltár költségvetésbe. Az összeget szerződés alapján a Mecseki Bányavagyon Hasznosító Rt. biztosította. A feladat ellátását az indokolta, hogy a korábban a bányában dolgozók személyi anyaga későbbi személyzeti jellegű ügyeik intézéséhez rendelkezésre álljanak. A Baranya Megyei Levéltárat az elmúlt években a többi megyei fenntartású intézménnyel együtt évenként jelentős mértékű, különböző nagyságrendű költségvetési elvonás súlytotta. Ez érintette a személyi, a működési-dologi kiadásokat is. Erről részletesen a melléklet az intézményi beszámoló nyújt információkat. Így a szakmai munka elsősorban pályázatokon elnyert támogatásokból lett finanszírozva. Pályázati szempontból a levéltár helyzete a speciális, hiszen általános jellegű, közművelődési projekt kiírás e területen a legkevesebb. Az intézmény pályázatainak túlnyomó része a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiumához kötődik. Segítségükkel fontos szakmai feladatok finanszírozására nyílt lehetőség. Jellemző tendencia, hogy a pályázott és elnyert összegek közötti különbség nőtt, amely a pályázati alapok financiális gyengülését is jelzi. A levéltári pályázatok sajátossága, hogy általában önrész igény nélkül kerülnek kiírásra. Az intézményre is jellemző, hogy a pályázott támogatások összege, valamint az elnyert támogatás a 2007-es évben a tavalyihoz képest majdnem a felére csökkent. A levéltár által elkészített sikeres pályázatok a levéltári iratok védelmére, tudományos munkára, konferenciák rendezésére koncentráltak. Így irategyütteseket, okleveleket restauráltak, a restauráláshoz anyagokat szereztek be, iratokat mikrofilmeztek, tudományos konferenciát szerveztek, helytörténeti tudományos munkát végeztek. A Baranya Megyei Levéltár, az őrizetében lévő több mint 17 ezer folyóméternyi iratanyag mennyiségét tekintve, az ország egyik legnagyobb vidéki levéltára. Az őrzött iratmennyiséghez viszonyított intézményi létszámkeret mind a levéltári szakalkalmazottak számát, mind az összlétszámot figyelembe véve úgy országos, mind dél-dunántúli regionális tekintetben egyaránt szűkösnek mondható. A 2007-es engedélyezett létszám 26 fő. Az intézmény 15 iratraktára közül a 2007. évben elvégzett állományvédelmi szakfelügyelői megállapítás szerint 12 kapott szükségraktár minősítést, a szakfelügyelő csak 3-at talált elfogadhatónak. A problémát fokozza, hogy jelenleg külső szervektől mindösszesen 170 iratfolyóméter anyagot tud fogadni a szükséges 6 ezer

4 iratfolyóméter helyett. A közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet 21 (2) bekezdésben foglaltak szerint az elvégzett minősítés alapján szükségessé válik, hogy a közlevéltár fenntartója a raktározási kapacitás bővítésére, a tárolásra alkalmatlannak minősített raktárak kiváltására, illetve a tárolási körülmények javítására vonatkozóan egy éven belül intézkedési tervet készítsen, s azt tájékoztatásul megküldi a minisztérium illetékes szervezeti egységének. A Baranya Megyei Levéltár egy-egy fotó-mikrofilmező és restaurátor-könyvkötő műhellyel rendelkezik. Előbbiben egy fő az 1970-es évek színvonalának megfelelő, meglehetősen elavult és elkopott technikai feltételek között dolgozik. Utóbbiban, főleg pályázati úton komolyabb technikai fejlesztés történt, ma már korszerűnek mondható, csaknem minden papírrestaurálási műveletet végre tudnak hajtani. Az intézmény pályázati támogatásokból jelentősen korszerűsítette számítógépes, informatikai rendszerét, elkészült az intézményi honlap is. Ez szakmai szempontból különösen fontos a belső levéltári információs anyagok, a nyilvántartások, segédletek korszerűbb nyilvántartása és a kutatók minél teljesebb, gyorsabb tájékoztatása miatt. A levéltár tevékenységének kiemelt területe illetékességi területén a történeti értékkel bíró iratok gyűjtése, átvétele. Az elmúlt időszakban a raktárak telítettsége miatt elsősorban az 1950-1990 között keletkezett közigazgatási iratok begyűjtésére koncentráltak, hiszen a tanácsi iratok a jelzett évtizedek egyik legfontosabb történeti forrásértékkel bíró anyagai. Az elmúlt években átvett iratok mennyisége meghaladta az 500 iratfolyómétert. Külön szempont volt, hogy rendezetlen iratok az iratképzőtől nem kerülhettek a levéltárba. Folyamatosan végezték a feldolgozó munkát és a segédletkészítést, amelyek jelentősége az iratvédelmi szempontok mellett az iratok kutathatóságát biztosítják. Külön figyelmet fordítottak az anyakönyvi másodpéldányok védelmére, amelyek az adatok pontosításában az utólagos bejegyzések pótlásában és az anyakönyvek beköttetésében, esetenként újraköttetésében nyilvánult meg. A levéltáron belül működő szakkönyvtár gyarapítása a kutatómunkát segíti. Nagy számban kaptak könyveket, folyóiratokat társintézményektől, az ország minden részéből és a határon túlról is. A kutatószolgálat biztosítása, a kutatók információkkal való ellátása, az iratok rendelkezésükre bocsátása az intézmény alapfeladata. Átlagosan 500 kutatási engedélyt adtak ki, akik évente 1500 alkalommal veszik igénybe e levéltári szolgáltatást. Az ügyfélszolgálat igénybevétele mérsékelt. A kárpótlási és a hadigondozási ügyek egyre ritkábban fordulnak elő. Hivatalos nemzetközi kapcsolatot többek között az Eszéki Történelmi Levéltárral ápolnak. Ennek pénzügyi fedezete pályázati támogatásokból valósul meg. Megnyilvánul közös kutatási programokban, kiadványokban, konferenciákban, kiállításokban is Az eszéki levéltárral kötött egyezség értelmében mikrofilmen egészítik ki a két levéltárban a másik volt területére vonatkozó irathiányait a dél-baranyai egyházi anyakönyveket illetően. A nemzetközi kapcsolatok középpontjában a horvát kapcsolaton túl az ausztriai és németországi levéltárakkal és történeti intézetekkel kiépített tudományosegyüttműködési kapcsolat áll (Graz, Eisenstadt. München, Karlsruhe), melynek domináns munkaformái: a tudományos konferenciák, kiadványok, dokumentációk cseréje, kutatási programok támogatása szakreferencia, konzultációk útján, külföldi ösztöndíjak felhasználása kutatótervek folytatására, tudományos publikáció külföldön.

5 A levéltári tevékenységek egyik leglátványosabbika a közművelődési, honismereti munka. Erre kedvező lehetőségeket nyújtottak azok a nagy történelmi évfordulók, melyekhez a levéltár, mint a múlt írásos forrásainak őrzője szervesen kapcsolódhatott, így az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója, illetve a magyar Millennium. Kiállítások, tanulmánykötetek, településtörténeti monográfiák és feldolgozások egész sora valósult meg, melyekben a levéltár kezdeményezésével vagy részvételével levéltári munkatárs vagy szerzői kollektíva közreműködésével készültek. A felsoroltakon kívül még szép számban készültek levéltári kutatáson alapuló egyéb településtörténeti kötetek. Meg kell említeni számos település szimbólumainak feltárásában végzett munkákat, illetve a Megyenap méltó megünnepléséhez nyújtott kutatási és publikációs segítséget, a megyei tradíciók visszaállításában illetve új elemek meghonosításának példájaként a megyei közgyűlési ún. elnöki lánc történeti analógiáinak felkutatását. vagy a Baranya megye történelmi hagyományokon alapuló arculati megjelenítésében való közreműködést. Említést érdemelnek a PTE történeti, néprajzi, illetve német, valamint horvát tanszékeivel együttműködve tartott levéltári, forrástani kurzusok,.a Pécs Tv-vel közösen kialakitott Pécsi Disputa adásai, vagy az Ifjúsági Házzal együtt működtetett História Klub előadásait, továbbá a Hetedhéthatár, a Pécsi Hét helytörténeti, honismereti sorozatai, akárcsak a Baranyanet Levéltárunk kincseiből c. rovata, amelyek mind-mind olyan kezdeményezésnek tekinthetők, melyet a szélesebb közönség is tetszéssel fogadott. Külön feladata az intézménynek a tudományos tevékenység, a megyében folyó helytörténeti kutatás koordinációja, a kutatások eredményeinek közzététele. Örvendetes, hogy pályázati támogatásokból megváltozott, megújult formában megjelent a levéltári évkönyv Baranyai Történelmi Közlemények címen. Hasonló célt szolgál a Tanulmányok és Források Baranya megye történetéből sorozat újabb kötete is. Beindították a Baranya megyei Levéltár segédletei c. sorozatot. Kezdetét vette a Baranyai Történeti Adatbank (együttműködve a megyei könyvtárral) megvalósítása. Ennek egyik ígéretes produktuma lehet a Pécs- Baranyai történelmi arcképcsarnok CD verziója formájában. Az intézmény intenzíven részt vesz a Pécs monográfia létrehozásában, melynek előmunkálatai új lendületet vettek. A készülő kismonográfia szerzői derékhadát amúgy is a levéltár munkatársai alkotják. Határozati javaslat: III. 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a Baranya Megyei Levéltár munkatársainak szakmai teljesítményét és az intézmény eredményeit elismerve, az intézményi munkáról szóló beszámolót elfogadja. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a Baranya Megyei Levéltár igazgatóját, hogy készítse el az intézmény 2008-2013 közötti tudományos, kutatási programját, amit a jóváhagyásra terjesszen a Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági Sport Bizottság elé. Határidő: 2008. március 31. Felelős: Dr. Ódor Imre, az intézmény igazgatója

6 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza elnökét, hogy készíttessen intézkedési tervet a levéltári iratok tárolási körülményeinek javítására és azt tájékoztatásul küldje meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának. Határidő: 2008. március 31. Felelős: Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke Dr. Ódor Imre, az intézmény vezetője 4. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri elnökét, hogy a költségvetési kondíciók figyelembevételével vizsgálja meg 2008-ban és 2009-ben a Baranya Megyei Levéltár részére mindkét évben 1 fő levéltári kezelő létszám biztosítását. Határidő: a 2008. évi és a 2009. évi költségvetés elfogadása Felelős: Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke P é c s, 2007. november 7. Dr. Hargitai János

7 Melléklet Baranya Megyei Levéltár 2002 és 2007 év között végzett szakmai teljesítményének bemutatása I. Az intézmény adottságai (Intézményi beszámoló) Az állami levéltári hálózat keretében 1950-ben létrehozott Pécsi Állami Levéltár kialakításának mostoha körülményei máig hatással vannak az intézmény tevékenységére. A négy gyűjtemény (Baranya vármegye-, Pécs város-, Mohács városés a Pécsi Székeskáptalan Hiteleshelyi levéltára) egyesítéséből létrehozott levéltári állományt ugyanis az egykori, 1832-ben épült, szigeteletlen sóraktárakban helyezték el, ami az állagmegóvás és a feldolgozás céljaira eleve alkalmatlannak bizonyult. A hivatali helyiségek a Pécs Király u. 11. sz. (akkor Kossuth u.) alatti, egykori Pénzügyigazgatóság 1880-as években épült utcafronti épületében kaptak helyet az OTP megyei igazgatóságával egyetemben. További gondot jelent, hogy valamennyi irat, az országban tapasztaltakkal ellenkezően kimozdult eredeti helyéről, és elhelyezésük tulajdonképpen máig nem került nyugvópontra. Baranya megye vezetése a levéltárat kezdettől fogva magáénak érezte. Elhatározta a raktárhelyiségek felújítását. Az iratanyag kiköltöztetése érdekében a levéltár rendelkezésre bocsátotta a Pécs, Rét u. 9. sz. alatti, egykori OMTK tulajdonát képezett, az államosítás után más funkciót betöltött egyemeletes épületet. Az iratok nagy részének ide költöztetése után 1988-1992 között megtörtént a Király u. 11. sz. alatti raktárak felújítása, melyet az 1945 utáni iratok visszaköltöztetése követett. A korábbi iratanyag a Rét u. 9-ben kialakított részlegben maradt, ami az iratanyag egy részét súlyosan veszélyezteteti. Raktári befogadóképességünk 30%-al bővült, a Király utcai részleg raktározási feltételei jelentősen javultak, annak ellenére, hogy veszélyeztetett iratanyag itt is található. A Nyírfa utcában újabb raktárhoz jutott intézményünk (1993), amelyben elsősorban a felszámolt szervezetek iratanyagát helyezzük el Intézményi gazdálkodás (Elvonásokról, leépítésekről és ezek hatásairól) Előzmények: A takarékosabb gazdálkodás, racionalizálás jegyében a közgyűjteményi intézmények - múzeum, könyvtár, és levéltár - gazdasági szervezeteinek összevonását tervezte a fenntartó. A gazdasági feladatok ellátására kidolgozott lehetséges szervezeti alternatívák és azok hatásmechanizmusa, költségigénye bizonyította azt, hogy az önállóság megtartása nem jelent nagyobb létszámigényt és az integráció a bürokratizmus, párhuzamos feladatellátás sokasága mellett nem szolgálná az eredeti célt, a takarékos és racionális megoldást. Az önállóság megtartásának ára lett 2000-ben a gazdasági szervezetek minimális szintre történő létszámcsökkentése, valamint a takarékossági intézkedés következtében a szakmát érintően a 3 fő létszámcsökkentés 3 millió Ft elvonással.

8 2003. évben: Az önkormányzat 2003. évi költségvetésének végrehatásához kapcsolódó kiadási megtakarításokat megszabó intézkedési terve alapján a levéltárra kirótt megtakarítás a személyi juttatás és járulék kiadáscsoport 4 %-a, amely 4.126 eft támogatás csökkenéssel, valamint a dologi kiadásoknál 335 eft támogatás elvonással járt. Újabb integrációs kísérlet történt. Az integrációval kapcsolatosan készült előterjesztés politikai döntésre hivatkozva a közgyűlés elé került, amely azt elfogadta azzal, hogy a racionalizálásra, lehetséges megtakarításra elemzést kell készíteni. Az elemzés nem hozta a várt megtakarítást, amely cca. 50 millió Ft volt. Az önkormányzat által leosztott megtakarítás a levéltárra vonatkozóan 7 millió forint a személyi juttatások és járulékai kiadáscsoportot érintően. Az Egyes pécsi székhelyű intézmények racionálisabb gazdálkodására vonatkozó 138/2003. (IX.18.) Kgy. sz. hat. 2. pontja alapján intézményünkre megszabott megtakarítás újabb 3 fő létszámleépítést jelentett. A létszámleépítés a szakmát érte 1 fő levéltáros, 1 fő igazgatási referens, 1 fő könyvtáros státusza szűnt meg. 2005. évben: Az intézmény jóváhagyott költségvetési előirányzata a koncepció szintjén történt egyeztetéseket követő önkormányzati intézkedések hatására: 114.687 eft. Az előirányzat a 2004. évi költségvetéshez képest / 100.311 eft / 114,3%-os emelkedést mutat, azonban a pozitívnak tűnő változás a levéltár feladatellátásában nem egyértelműen értékelhető. Az önkormányzat a 2005. évre kimutatott költségvetési hiány részleges kompenzálására csökkentette az intézmények fenntartói támogatását, amely intézményünket a személyi juttatások és járulékai kiadáscsoport 2,5%-os csökkentésével ( - 2.237 eft ), 1 fő létszám leépítésével érintette. (2000-2005. évek során a levéltárnál összesen 7 fő létszámcsökkentés és 16.718 eft támogatás elvonás történt.) Ezzel egyidőben a közgyűlés 68/2005. (VI.16.) kgy. sz. határozatával módosította a levéltár Alapító Okiratát, új feladat került az intézmény tevékenységi körébe - a Mecseki Bányavagyon-Hasznosító Rt. Va-tól átvett munkaügyi iratok megőrzése, kezelése valamint az iratokból történő adatszolgáltatás. A nem alapfeladat ellátására 3 fő és személyi juttatás, valamint járulékai kihatásaként 6.521 eft előirányzat épült be február 16-tól a költségvetésbe. Az említett változások mellet szintrehozás történt a központi bérpolitikai intézkedések 2005. évi kihatásával, és a költségvetés részévé vált a költségvetési koncepcióban jelzett többletigények közül a meghatározott célfeladatok teljesítésére biztosított 881 eft dologi kiadás, 2.068 eft beruházási kiadás és 2.459 eft felújítási kiadás. A költségvetés emelkedése nem érintette a dologi kiadásokra fenntartásra, működésre fordítható előirányzati összeget, amely évek óta a gazdálkodás neuralgikus területe. A jóváhagyott költségvetés minimális forrást biztosított az 1995. évi LXVI. levéltári törvényben meghatározott szakmai feladatok ellátására (iratvédelem, állománygyarapítás, iratvásárlás, kiadvány megjelentetése, konferencia szervezése), így ezek csak a pályázati lehetőségek függvényében voltak megvalósíthatóak.

9 Az önkormányzati költségvetés forráshiányos minősítésére hivatkozva a teljes intézményi kört érintően történt támogatás csökkentés a személyi juttatások és járulékai 2,5%-ával / 2.237 eft/, amely újabb 1 fő létszámleépítést jelent. 2006. évben: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2/2006. (II. 22.) Kgy. sz. rendeletével a levéltár 2006. évi költségvetését 110. 557 eft bevételi és kiadási előirányzattal hagyta jóvá, amelyből 109. 807 eft működési, 750 eft felhalmozási célú előirányzat. A költségvetési koncepció szintjén kialakított tervszámok többszöri egyeztetését követően az önkormányzat költségvetési hiányának kezelése indokán az intézményfinanszírozás drasztikus csökkentésére került sor. A levéltárra kiszabott kötelező megtakarítás összege 11. 599 eft, amely az alábbi bevételi és kiadási csoportokat érintette: A működési bevételi kötelezettség emelése: + 719 eft Dologi kiadásoknál tervezett festési munkák elhalasztása 500 eft Személyi juttatások csökkentése: -7.924 eft Munkáltatói járulékok csökkentése: -2.456 eft A költségvetési negatív intézkedések mellett az első félév során döntés született a közgyűjteményi és kulturális intézmények gazdasági szervezeti összevonásról, a levéltár részben önálló és előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező intézménnyé vált. A megszorító intézkedések és változások hatása a szakmai tevékenységre is rányomta bélyegét. Az intézmény a Levéltári törvényben és az Alapító Okiratban megszabott alaptevékenységi feladatait a költségvetési lehetőség szerint rangsorolva, az elnyert pályázati támogatások segítségével végezte. 2000-2005.év alatt történt létszámcsökkentés összesen: 7 fő, (a 2000. évi státusz 21 % -a), támogatás elvonás összesen: 16.718 eft, a 2005. évi támogatás 103.981 eft - 16%-a, a 2000. év - 36.467 eft - 45,8 %-a! A 2000-2005. év közötti létszámcsökkentés, illetve támogatás-elvonás következményeként intézményünk a levéltári törvényben rögzített feladatait rendkívüli erőfeszítések révén is csak részben tudta/tudja teljesíteni (Ezt a 2005. évi szakfelügyelői jelentési megerősíti.) Mivel az esetleges további elvonások alapjaiban veszélyeztetik az intézmény működőképességét, a jogszerű és szakszerű feladatellátást, az intézmény vezetése tovább keresve ugyan a finanszírozási nehézségekből kivezető utat a recesszió továbbgyűrűzésének megakadályozására kéri a fenntartót. Személyi ellátottság Az egyébként országos mércével is- igen alacsony intézményi létszám a 2000-től végrehajtott megyei racionalizálás óta 26 főfoglalkozású munkatársból áll. Ez, az amúgy is csak nagy jóindulattal elégségesnek az őrzött iratmennyiséghez

10 viszonyítottan mondható létszám közgyűlési döntés következtében az elmúlt esztendőkben 10 százalékkal, csökkent. Ugyanakkor két évtized alatt (1983-tól) egy helyett négyre nőtt a telephelyeink száma. Jelentősen megnőtt a kezelésünkben lévő iratok mennyisége, egyre nagyobb igény jelentkezik a feldolgozottság elmélyítésére, és egyre nagyobb feladatot jelent az iratképző szervek ellenőrzése, iratkezelési szabályzatuk és iratselejtezéseik felülvizsgálata, valamint a digitalizáció. A levéltárosi szakmában általánosan elfogadott norma szerint szükségünk lenne minden iratkilométer után 1-1 levéltárosra és két-két levéltárkezelőre. Ezzel szemben intézményünkben két iratkilométerre jut 1-1 levéltáros, és összesen rendelkezünk három kezelővel. Amíg 1973 és 1984 között az intézményben dolgozók száma folyamatosan növekedett 33 főre, azóta e tendencia gyökeres fordulatot vett. Az elmúlt esztendők fenntartói intézkedései mind a működőképesség, mind a levéltári törvényben előírt szakmai követelmények teljesíthetősége tekintetében rendkívül hátrányos helyzetet teremtettek. A Baranya Megyei Levéltár az őrizetében lévő több mint 17 ezer folyóméternyi iratanyag mennyiségét tekintve az ország egyik legnagyobb levéltára. Az őrzött iratmennyiséghez viszonyított intézményi létszámkeret mind a levéltári szakalkalmazottak számát, mind az összlétszámot figyelembe véve úgy országos, mind dél-dunántúli regionális tekintetben egyaránt szűkösnek mondható. Szakmai szempontokat véve figyelembe nehezen fogadható el, s igen súlyos próbatétel elé állítja ugyanis az intézményt a Baranya Megyei Közgyűlés 138/2003. (IX. 18.) kgy. sz. határozatának 2. pontja, amely három fős létszámcsökkentési kötelezettséget ír elő. A 2004. évi engedélyezett létszám így már csak 27 fő volt. A 2005. évi újabb egy státusszal csökkent. A megszorító intézkedés révén a szakalkalmazotti létszám tekintetében egyébként sem bővelkedő levéltár további nehézségek elé néz, amelyek főként a gyűjtőterületi feladatok, valamint a belső feldolgozó munkák vonatkozásában korlátozzák erőteljesen a szakmai cselekvőképességet. Baljóslatú tendencia, hogy az intézményi létszám már húsz esztendeje, az addigi folyamatos növekedéssel szemben fokozatosan csökken. Raktározási feltételek Az 1870-1880-as évektől használatos, magas fatartalmú, (savas) papírok állományvédelmi szempontból veszélyeztetettek, mert a papír elöregedése során széttöredeznek, és morzsolódva szétesnek. Különösen Pécs város használt -a kiegyezés után rosszul értelmezett takarékossági okokból- rendkívül rossz minőségű, nagy fatartalmú papírt. A gyenge minőségű papírt elsősorban a szorosan vett közigazgatás kapta, a gazdasági és jogi vonatkozású (árvaszék, tiszti főügyész) területen általában valamivel jobb minőségű papír volt forgalomban. A pécsi iratok közül állományvédelmi szempontból külön gondot jelentenek a nagyméretű, vagy pauszpapírra rajzolt építési tervek. Az iratok állapotáért főképp a tárolásuk módja a felelős. A 19. század végén a régebbi iratokat a vármegye volt börtönének nyirkos, földalatti helyiségeiben helyezték el. Az iratok jó része a dohos helyiségekben átnedvesedett és elrohadt. A meglévő iratok nagy része sérült, illetve hiányzik. További gondot jelent, hogy a Rét utcai részlegben húsz éve ideiglenesen tárolt iratok rendkívül zsúfoltan telített raktárakban vannak elhelyezve. Mintegy 1500 ifm iratanyag (az uradalmak, a családok, a községek, az egyesületek, az ipartestületek és Mohács város iratai) szükségraktárakban található. Ezekben az udvari és alagsori

11 helyiségekben nincs fűtés és rendkívül nagy a páratartalom. A fűtetlen, nedves udvari raktárakban az iratok érezhetően dohossá, nyirkossá váltak az elmúlt húsz évben. Levéltárunk az őrzésében lévő dokumentumok alapján a legnagyobb hazai levéltárak között foglal helyet. 2006 december 31-én 17.216,41 iratfolyóméter állt őrzésünk alatt, ami az 1969-ben tapasztalt 8642,46 iratfolyóméterhez képest lényegében megduplázódott. (Még inkább igaz ez ha az időközben végrehajtott iratselejtezéseket is figyelembe vesszük.) Raktári befogadóképességünket a Nyírfa utcai részlegben növeltük. Jelenleg mintegy 2200 folyóméternyi iratot tudunk ott elhelyezni. A három raktári egység közül a 2007. évben elvégzett állományvédelmi szakfelügyelői megállapítás szerint- a Király utcai raktárak közül 3 raktár még elfogadható, 3 raktár szükségraktárnak tekintendő, a Nyírfa utcai 3 raktárunk szükségraktár, a Rét utcai részlegben viszont mind a 6 raktárunk irattárolásra alkalmatlan minősítést kapott. Jelenleg 170 ifm. szabad kapacitással rendelkezünk, az átveendő, beszállítandó iratmennyiség 6.500 iratfolyóméter, a kiváltandó és szükségraktárban elhelyezett iratok mennyisége 8.300 fm. (az állomány 48 %-a ), így a teljes kapacitáshiány 14.500 ifm. Levéltári műhelyek Intézményünk egy-egy fotó-mikrofilmező és restaurátor-könyvkötő műhellyel rendelkezik. Előbbiben egy fő az 1970-es évek színvonalának megfelelő, meglehetősen elavult és elkopott technikai feltételek között dolgozik. Utóbbiban, főleg pályázati úton komolyabb technikai fejlesztés történt, ma már korszerűnek mondható, csaknem minden papírrestaurálási műveletet végre tudnak hajtani. A továbbfejlesztést létszámfejlesztéssel lehetne megvalósítani. A fotólaborunk kapacitásának döntő részét gazdasági kényszerből- bérmunka végzésére fordítjuk. A Yad Vashem Intézet (Jeruzsálem) részére a zsidóságra vonatkozó dokumentumokból (5 év alatt) több, mint 25000 mikrofilm-felvételt készítettünk. A bérmunka mellett kutatók megrendelésére és publikációs célból felvételeket és nagyításokat készít, illetve laborálási feladatokat lát el. Papírrestaurátor műhelyünk könyvkötészeti munkát pályázati támogatásból könyvtárunk részére évente átlagosan 50 kötetet félvászon és papírkötésű könyvkötést, az alispáni mutatók lapjainak javítását és új félbőr kötést, anyakönyvi másodpéldánykötet fűzését és félbőr kötését végezte el mintegy 15 db. mennyiségben. Állományvédelmi szempontból pályázati úton 60000 mikrofilmfelvételt készíttetünk el, Tolna Megyei Levéltár (Szekszárd) kivitelezésében. Informatikai feltételek Az 1993-ban kiépült, azóta elavult lokális számítógép hálózatot a NKÖM 1998-ban indult hároméves fejlesztési programja alapján, pályázati úton sikerül felújítani, korszerűbbé tenni. 1998-ban (1999-es áthúzódással) a Király utcai központi épületben megvalósult a lokális hálózat és az Internet csatlakozás a HUNGARNET közreműködésével bérelt MATÁV vonalon. A Rét utcai részlegben ugyancsak a lokális hálózat kiépítése történt meg, anyagi lehetőség hiányában csak alap szinten felszerelt munkagépekkel. Egy újabb eredményes pályázatnak köszönhetően még 2002-ben a Rét utcai részlegben is biztosítottuk az Internet elérhetőséget. Az év végén sor került a Baranya Megyei Levéltár Honlapjának bővítésére, frissítésére is. Az elnyert pályázati támogatás elsősorban a Levéltár honlapjának átalakítását és a fondjegyzék adatbázis alapú megjelenítésének hátterének kialakítását célozta. Mindkét

12 feladatra előzetes árajánlata alapján a pécsi székhelyű Webstar csoport kapott megbízást. A Webstar Csoport vállalta a honlap elhelyezését saját szerverén, így intézményünk számára a költséges webszerver program és tűzfal kiépítése nem vált szükségessé, és a kis internetes sávszélességet (bérelt vonal) nem terheli a weblap forgalma. A weblap (www.bml.hu) tartalmazza intézményünk alapadatait. A megjelenítés a Webstar csoport MANDALA programcsomagjának szerkesztőségi rendszerével készül, amelyet kifejezetten intranetes illetve internetes tartalmak megjelenítésére fejlesztettek ki. Nagy előnye, hogy naprakészen, a levéltárból tölthetők fel a friss hírek, elkészült adatbázis részletek, stb. A támogatásból beszerzett számítógépek segítségével vette kezdetét a fondjegyzék és a segédletek elektronizálása és az adatbázisban való elhelyezése. Szakmai tevékenység II Az intézmény működését a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló1995. évi LXVI. törvény, valamint a 10/2002. NKÖM rendelet alapján végzi. Igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézmény. Átveszi, őrzi, és szakszerűen kezeli az illetékességi körébe tartozó államigazgatási, bírósági, ügyészségi, a gazdasági szervezetek, intézetek, intézmények és egyesületek archiválásra érett iratanyagát. Gyűjtőterületi munka A köziratok kezelésének ellenőrzése az előző évek gyakorlatának megfelelően történt. Az illetékességi körbe tartozó szervek közül elsősorban az 1950-1990 között begyűjtendő közigazgatási iratokat őrző irattárakat látogattuk, a beszállítások érdekében. A kiszállások rendje kialakult, a heti két alkalom során megfelelő számú szerv látogatható. A Pécsett működő kulturális intézmények iratkezelésének ellenőrzése is elkezdődött ebben az esztendőben, amelyet folytatni kívánunk. A szervjegyzék további pontosítását elvégeztük, sajátos módon a megye településszerkezetéből adódóan nehezen tudjuk az ellenőrzendő szervek számát csökkenteni. A jogszabályban előírt feladatok elvégzése csak nagyobb létszámmal volna lehetséges. A szervdossziék rendjét folyamatosan karbantartjuk, nyilvántartásunkat folyamatosan frissítjük. A manuális feldolgozás után ezeket -az adatokat beolvasása utánszámítógéppel szükséges kezeljük. Az államigazgatási szervek folyamatosan készíti iratkezelési szabályzatukat, illetve használják az új központi utasításokat. (Ezek megismerése a levéltár részéről esetleges, hiszen a beküldésről, véleményeztetésről nem minden iratképző gondoskodik és ezt jogszabály sem írja elő.) Gyűjtőköri szervek száma: 621 Illetékességi körbe tartozó szervek száma: 496 2003 és 2007 ben elvégzett szervellenőrzési tevékenység: Iratkezelési szabályzatok, irattári tervek véleményezése: 289 alkalom. Iratkezelés ellenőrzése: 389 szervezet, 704 alkalom Ellenőrzött selejtezési jegyzőkönyvek száma: 1095 db. A csődtörvény alapján 2556 felszámolásról, végelszámolásról kaptunk értesítést a Baranya Megyei Bíróságtól, mint Cégbíróságtól

13 Szervtípus Szervjegyzék szerve % k száma Területi államigazgatási szervek (XXIV.) 29 5,85 Jogszolgáltatás területi szervei (XXV.) 12 2,42 Intézetek, intézmények (XXVI.) 241 48,59 Testületek (XXVII.) 11 2,22 Egyesületek (XXVIII.) 2 0,40 Vállalatok (XXIX.) 39 7,86 Szövetkezetek (XXX.) 36 7,26 Megyei önkormányzat (XXXVI.) 1 0,20 Megyei jogú városi és községi önkormányzatok 125 25,20 (XXXVII.) ÖSSZESEN 496 100,00 A Baranya Megyei Levéltárban ma már megtalálható a megyei civil szervezetek elérhetőségeinek (név, cím, telefon, e-mail, honlap) egyre bővülő adattára. A jelenleg 281 köz- és magánalapítvány, valamint egyesület legfontosabb adatait tartalmazó jegyzék a megye társadalmi életének roppant gazdag palettájáról kínál meghatározó színeket. Alapítványok, egyesületek adattára Szervjegyzék szerve % k száma Kultúra 77 27,40 Területfejlesztés,rendezés,környezetvédelem, 53 18,86 idegenforgalom Szociális ügyek, gyermekvédelem 53 18,86 Oktatás, ifjúság 28 9,96 Sport 24 8,54 Egészségügy 14 4,98 Nemzetiségi és etnikai kisebbségek 14 4,98 Nyugdíjas szervezetek 10 3,56 Polgárőr és tűzoltó-egyesületek 8 2,85 ÖSSZESEN (pécsiek száma: 132) 281 100,00 Iratgyarapodás

14 Az állománygyarapodásunk a veszélyeztetett irategyüttesek beszállításának növekedésével a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb mértékű volt. Az elmúlt öt esztendőben 119 iratképzőtől 565,05 iratfolyóméter iratot vettünk át az alábbiak szerint: 2003. évben 146,60 ifm. 2004. évben 155,93 ifm. 2005. évben 102,14 ifm. 2006. évben 105,08 ifm. 2007. évben 55,30 ifm. Az iratok átvételéhez a raktári rend folyamatos kialakítása mellett, iratátcsoportosításokat is végeztünk. A Rét utcai raktárainkban közel 500 ifm iratot csoportosítottunk át helynyerés céljából. Szakmai gyakorlatukat nálunk teljesítő egyetemisták segítségével 320 iratfolyóméter iratot szállítottunk át és helyeztünk el a Nyírfa utcai raktárunkba. Megvalósult az az elképzelés, hogy nem veszünk át rendezetlen, átláthatatlan, jegyzék vagy más irattári segédlet nélküli irategyütteseket. A feldolgozáshoz nincs megfelelő számú és képzettségű munkatársunk, így levéltárunkat nem terhelhetjük rendezetlen anyagokkal. Feldolgozó munka A levéltár munkatársai évek óta, a munkatervekben meghatározott ugyanazon fondfőcsoportok, illetve fondalcsoportok rendezését végzik, amely nagyban hozzájárulnak az elért eredményekhez. Így végezzük el folyamatosan többek között - Baranya vármegye feudális kori iratainak, a megye községeinek, Pécs város közigazgatási iratainak, a térképgyűjteményünknek, a községi tanácsok iratainak rendezését. Tovább folytatódott a Király utcai részlegben a beszállított községi tanácsok iratanyagának egyesítése a korábban átvett anyagokkal, majd az egyesítés utáni rendezés és segédletkészítés. Rendezés és segédletkészítés folyt még a Magyar Szocialista Munkás Párt, a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, a személyi fondok, és jogszolgáltató szervek anyagában. Elvégeztük a nagyobb vállalatok dokumentumainak rendezését, selejtezését és segédletelését. Segédletkészítés A Baranya Megyei Levéltár Segédletei 2. köteteként megjelent a Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma bevezető tanulmánnyal, regesztákkal és a forrásválogatással. Elkészült a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsági üléseinek napirendi pontjai, 1950-1990 című áttekintő raktári jegyzék, tájékoztatási, egyben kutatási célokat is szolgáló segédlet, személynév- és tárgymutató elkészítésével. Elkészült Vörös Vince irathagyatékának repertóriuma, folyamatban van a Baranya Megyei Levéltár új fondjegyzékének szerkesztése. A referensek adatszolgáltatásának felhasználásával, az eddig elkészült jegyzékek felkerültek A Baranyai Megyei Levéltár ideiglenes fondjegyzéke című elektronikus segédletre, a levéltár honlapjára folyamatosan helyezi fel az elkészült fondfőcsoportok jegyzékeit. A Király utcában keletkezett reponenda, felszámolása folyamatos. Raktári rendünk kialakítását az új fondszerkesztési alapelveknek megfelelő összevonások szem előtt

15 tartásával végezzük. Fotós munkatársnőnk rendezi a negatív és pozitív filmek, illetve a fotók gyűjteményét. Reponálás: Megtörtént a Baranya megyei zsidóságra vonatkozó, mikrofilmezésre kiemelt iratok visszahelyezése Pécs város polgármesteri hivatala (IV. 1407, IV. 420, 421, 423, 426), valamint a járási főszolgabíróságok irataiba. Baranya vármegye levéltára 1848 előtti irataiból 5 doboznyi laponként került vissza helyére. Pécs város személyi iratainak 19 doboznyi korábbi kigyűjtése, valamint a színházügyekkel kapcsolatos kigyűjtés megszüntetése. A Mohácsi járás főszolgabírájának 1942-1949 közötti 8 doboznyi iratainak visszahelyezése. Az anyakönyvi másodpéldányok kezelése Az utólagos bejegyzések tekintetében a többévtizedes hátrányt sikerült ledolgoznunk. Az adatok pontosítása folyik, így nagy reményünk, hogy a közeljövőben a naprakészségünk ki tud alakulni. Restaurátor műhelyünk majd 40 kötet kötését végezte, az előkészítés után. Szakkönyvtár kezelése Intézményünk az anyagi feltételekhez viszonyítva is egyre nagyobb lehetőséget biztosit a szakfolyóiratok és könyvészeti anyag gyarapítására, illetve az elektronikus dokumentumok beszerzésére. A belső támogatás mellett nagyon sokat számít a cserekapcsolatok ápolása. Nagy számban kapunk anyagokat társintézményektől, az ország minden részéből és a határon túlról is. A helyismereti kiadványainkat nagyrészt adományokból szerzeményezzük, munkatársaink is rendszeresen gyarapítják az állományt. Kutató és ügyfélszolgálat A Király-, és a Rét utcai részlegben működtetünk kutató és ügyfélszolgálatot. Mindkét helyen egyaránt nagyon komoly a kutatószolgálat igénybevétele. Átlagosan a Király utcában 300 db. kutatási engedélyt adtunk ki. Az engedéllyel rendelkezők 1200-1300 alkalommal jelentek meg a kutatóteremben. A Rét utcában átlagosan 200 kutató fordult meg 1000 alkalommal. A kutatók túlnyomó többsége természetszerűleg magyar állampolgár, zömük egyetemista, kisebb részük hivatásos kutató, pedagógus, mérnök, jogász stb. Külföldi kutató évente átlagosan eléri a 20 főt. Népszerű a mikrofilmkölcsönző szolgálat, a Magyar Országos Levéltár szolgálatát 106 alkalommal vettük igénybe. Elsősorban családfakutatásokhoz anyakönyvek, az egyetemisták szakdolgozati témáikhoz feudáliskori iratok mikrofilmjeit keresik. Ügyfélszolgálatunk igénybevétele mérsékelt. A kárpótlási és a hadigondozási ügyek egyre ritkábban fordulnak elő. Nemzetközi kapcsolatok

16 Az Eszéki Történelmi Levéltárral fennálló kapcsolatunk keretében, pályázati támogatással, tovább kutattuk az egykori Bellyei Uradalom iratait Eszéken, illetve Főherceglakon. Újabb elfekvő iratokat itt nem találtunk. Kísérletet tettünk az egykori Dárdai Uradalom iratainak a felkutatására is, ennek azonban nem akadtunk nyomára. Nem találhatók Horvátországban, illetve Szlavóniában a Jugoszláv uralom alá került dél-baranyai falvak iratai sem. Néhány szerémségi magyar falu (Szentlászló, Kórógy, Haraszti) községekről sikerült találni igen jelentős 19. századi térképeket. Az eszéki levéltárral kötött egyezség értelmében mikrofilmen kiegészítjük egymás hiányait a dél-baranyai egyházi anyakönyveket illetően. A munka elkezdődött, a nálunk őrzött anyagról készült mikrofilmek átadására 2003-ban került sor. Közművelődés A levéltári tevékenységek egyik leglátványosabbika a közművelődési, honismereti munka. E téren is - lehetőségei szerint igyekezett aktívabb szerepet vállalni intézményünk az elmúlt időszakban. Különösen kedvező lehetőségeket nyújtottak azok a nagy történelmi évfordulók, melyekhez a levéltár, mint a múlt írásos forrásainak őrzője szervesen kapcsolódhatott, így az 1848 49- es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója, illetve a magyar Millennium. Kiállítások, tanulmánykötetek, településtörténeti monográfiák és feldolgozások sora, melyben levéltárunk kezdeményezésével vagy részvételével (Pécs- Baranya 1848-1849- ben c. kiállítás /közösen a JPM- el/, Baranya Emlékszám, sajtóbemutató, illetve Millenniumi emlékkiállítás, A Százfalu könyvesház köteteinek gondozása /Magyaregregy, Hosszúhetény, Nagyharsány, Bikal, Mecseknádasd/,továbbá Pécsvárad. Mágocs, Köblény, Hosszúhetény, Babarc történetének feldolgozása levéltári munkatárs vagy szerzői kollektíva közreműködésével készült. A felsoroltakon kívül még szép számban láttak levéltári kutatáson alapuló egyéb településtörténeti kötetek napvilágot. A községi krónikaíráson és a honismereti szövetséggel való kapcsolattartáson (részvétel a rendezvényeken, konzultáció, módszertani útmutatás etc. ) itt kell említenünk a baranyai helységek szimbólumainak feltárásában (kb. 50 települést érintően) végzett munkánkat, illetve a Megyenap méltó megünnepléséhez nyújtott kutatási és publikációs segítségünket. A megyei tradíciók visszaállításában illetve új elemek meghonosításának példájaként a megyei közgyűlési ún. elnöki lánc történeti analógiáinak felkutatását. vagy a Baranya megye történelmi hagyományokon alapuló arculati megjelenítésében való közreműködésünket. Említést érdemelnek a PTE történeti, néprajzi, illetve német, valamint horvát tanszékeivel együttműködve tartott levéltári, forrástani kurzusok, melyek egy részén középiskolás fakultációk is szép számban vettek részt.a Pécs Tv- vel közösen kialakitott Pécsi Disputa adásai, vagy az Ifjúsági Házzal együtt működtetett História Klub előadásai, továbbá a Hetedhéthatár, a Pécsi Hét helytörténeti, honismereti sorozatai, akárcsak a Baranyanet Levéltárunk kincseiből c. rovata mind-mind olyan kezdeményezésnek tekinthető, melyet a szélesebb közönség is - a vissszajelzések szerint - örömmel és tetszéssel fogad, s mindez hozzájárulhat a szűkebb haza múltjának megismertetésén túl a nyitott levéltár arculatának megteremtéséhez is. Tudományos tevékenység -- nemzetközi kapcsolatok A Baranya Megyei Levéltár az érvényben lévő jogszabályok (a legújabb törvényi szabályozás: 1995. évi LXVI. tv.) alapján - közfeladatokat ellátó tudományos intézmény, 1980-tól tudományos kutatóhely. Elsősorban baranyai és regionális történeti

17 kutatásokat végez, valamint irányítja és - lehetőség szerint koordinálja a térség honismereti kutatómunkáját.e tevékenység ma már tradicionálisnak tekinthető. Az itt kialakított és eredményesen működő műhely országos, regionális, megyei tudományos programokat szervez és bonyolít, együttműködve hazai és külföldi intézményekkel, tudományos intézetekkel. A nemzetközi kapcsolatok középpontjában az ausztriai, németországi, illetve a horvátországi levéltárakkal és történeti intézetekkel kiépített tudományos- együttműködési kapcsolat áll (Graz, Eisenstadt. München, Karlsruhe, Eszék, Zágráb), melynek domináns munkaformái: a tudományos konferenciák, kiadványok, dokumentációk cseréje, kutatási programok támogatása szakreferencia, konzultációk útján, külföldi ösztöndíjak felhasználása kutatótervek folytatására, tudományos publikáció külföldön. A elmúlt évtizedben az intézmény több jelentős történeti konferenciát illetve levéltáros vándorgyűlést szervezett, továbbá kiállítás létrehozásában működött közre. Az intézmény munkatársai számos hazai és külföldi konferencián, szimpóziumon, levéltáros és történész szakmai tanácskozáson vettek részt, nemzetiség-, társadalom- és politikatörténeti témakörökben.( Dr. Füzes Miklós, dr.ódor Imre. Rozs András, Lengvári István, T. Papp Zsófia, Borsy Judit, Nagy Imre Gábor, Márfi Attila, dr.vargha Dezső) Az intézmény szakember-ellátottsága kiemelkedő. Két munkatárs kandidátusi fokozattal rendelkezik, egy PhD hallgató, akik 1994 óta a Janus Pannonius Tudományegyetem ( 2000- től a Pécsi Tudományegyetemen ) óraadói a német nemzetiségi és az újkortörténeti tanszékeken. Az elmúlt három évben Öt különböző időtartamú külföldi ösztöndíjat nyert el két munkatárs. A tudományos tevékenység pénzügyi alapját az intézményfenntartó önkormányzat mellett a Magyar Tudományos Akadémia programjában nagy Szerepet vállaló alapítványok (pro Renovenda Kultúra, a Történelmi Emlékeket Őrző és Publikáló Alapítvány, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, valamint a Nemzeti Kulturális Alap szakkollégiumai támogatásai biztosítják. Külföldről a Südost Institut München, a Tübingeni Landesgeschichte Institut segítik a kutatói munkát. Levéltárunk tudományos kiadványai közül a Tanulmányok és Források Baranya megye történetéből sorozatban a 9.kötet is - pályázati támogatás révén - napvilágot látott 2002- ben, Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950 címen, dr. Füzes Miklós szerkesztésében.. A Baranya címet viselő korábban folyóirat - utóbbi három száma közleményekként jelent meg-megjelentetése financiális okokból 1999 óta szünetel. Beindítottuk viszont a Baranya megyei levéltár segédletei c. sorozatot (pályázati támogatás a levéltári kollégiumtól eleddig csak, kifejezetten belső szakmai kiadványra lehetett kapni.) Az NKA Levéltári Kollégiumának újsütetű tagjaként többekkel azt szeretnénk elérni, hogy - a múzeumokhoz hasonlóan - a Kollégium a levéltári-történeti évkönyvek megjelentetését is támogassa. Ez financiális biztosíték lehetne a kutatói produktumok rendszeres megjelentetéséhez. Ez pedig biztosíthatná a meglévő szellemi potenciál birtokában a történeti műhely jelleget, amely rendkívül fontos az intézmény belső életében és külső megjelenésében, tudományos megítélése szempontjából is. Baranyában, a levéltár esetében egyébként is komoly tradíciói vannak az évkönyvnek (lásd Baranyai Hely- ill. Történetírás 1968-1995). A Levéltári Kollégium több tagjával jó esélyt látunk országszerte a szakma által is támogatott elképzelésünk megvalósítására, akár még a 2003-s év második felében. Levéltárigazgatóként kellő súllyal tudnám e nemes ügyet szolgálni. Amennyiben ez az elképzelésünk megvalósul, úgy a következő öt évre vonatkozó tudományos program kialakítása során, támaszkodva az intézményi tudományos tanács (továbbá akadémiai és egyetemi szakértők) véleményére az intézmény gyűjteményén alapuló, szakmailag színvonalas és megvalósítható program körvonalazódhat. A program két lényeges eleme adott. A Baranyai Történeti Adatbank (együttműködve a megyei könyvtárral)

18 megvalósítása már kezdetét vette. Ennek egyik szerény, de ígéretes produktuma reményeink szerint- hamarosan hozzáférhetővé válik a Pécs- Baranyai történelmi arcképcsarnok CD verziója formájában. A másik. az intenzív részvétel Pécs monográfia létrehozásában, melynek előmunkálatai új lendületet vettek. A készülő kismonográfia szerzői derékhadát amúgy is a levéltár munkatársai alkotják. A Baranya Megyei Levéltár irányításommal továbbra is a társintézményekkel és szervezetekkel összehangolt tudomány-szervező tevékenységre törekszik, hozzájárulva a megye tudományos és kulturális eredményeinek megőrzéséhez, a tradíciókat összhangba hozva az új évezred regionális és európai uniós kihívásaival. P é c s, 2007. november 6. Dr. Ódor Imre igazgató