1 ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Bv. Biztonsági ismeretek c. tárgyból 1. Büntetés-végrehajtás biztonsági rendszere és annak feltételei (elemei). 2. A biztonsági tevékenység fogalma, a főbb biztonsági feladatok, valamint a biztonsági tevékenységre ható alapelvek. 3. A biztonsági tevékenység irányítása és ellenőrzése. 4. A szolgálattervezés- és szervezés általános és speciális szabálya. 5. A biztonsági tevékenységet ellátók eligazítása és váltása. 6. A biztonsági tevékenység differenciálása. 7. A bv. objektumainak őrzése, védelme, valamint az objektumokba történő be- és kilépés szabályai. 8. A büntetés-végrehajtás belső rendje és annak fenntartására szolgáló biztonsági intézkedések. 9. A szállítás és előállítás közbeni őrzés és felügyelet szabályai. 10. A fogvatartottak munkavégzése közbeni őrzés és felügyelet szabályai. 11. Az egyéb biztonsági feladatok (látogatás biztosítás, szabadlevegőn tartózkodás biztosítása, polgári egészségügyi intézményben elhelyezett fogvatartott őrzése, vagy ellenőrzése). 12. A személyi állomány riadóztatásának szabályai. 13. A kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó általános és speciális szabályok. 14. A lőfegyverhasználattal és a lőgyakorlatok végrehajtásával kapcsolatos általános és speciális szabályok. 15. A fogolyszökés bekövetkezése esetén teendő intézkedések. 16. A terrorcselekmény (túszejtés) bekövetkezése esetén teendő intézkedések. 17. A büntetés-végrehajtás és a rendőrség szervezetének együttműködése. 18. A büntetés-végrehajtás csapatszolgálati tevékenysége (a fogolyszökés és a terrorcselekmény kivételével).
2 1) Büntetés-végrehajtás biztonsági rendszere és annak feltételei (elemei). A büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) biztonsági rendszere azon szabályi, tárgyi, személyi és szervezeti elemek összessége, amelyek biztosítják a bv. szervezet jogszabályokban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. A bv. szervezetnek olyan biztonsági rendszert kell kialakítania, amely folyamatosan biztosítja: a. a fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését, b. a bv. szerv őrzését, védelmét, c. a bv. szervezet jogszabályban meghatározott feladatainak biztonságos körülmények közötti ellátását. A bv. szervezet biztonsági rendszerének elemei: a. a rendelkezésre álló személyi állomány, b. a bv. szervezet tevékenységére vonatkozó jogszabályok és alacsonyabb szintű rendelkezések, c. a biztonsági létesítmények, biztonsági berendezések, technikai- és kényszerítő eszközök, okmányok, d. valamint a szervezeti felépítés. Biztonsági feladatot a bv. szervezet hivatásos állományának az a tagja láthat el, aki: a. kiképzett, b. ismeri az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, fegyverműszaki szakanyagok, a biztonsági berendezések, technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait, c. a napi szolgálatteljesítésre egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódítószer hatása alatt. A bv. szerv vezetője a fogvatartottak felügyeletével és ellenőrzésével a bv. szervvel közalkalmazotti-, illetve munkajogviszonyban álló személyt is megbízhat. A bv. szervezet személyi állományának tagja a biztonsági feladatok végrehajtása során köteles a hatályos jogszabályi és egyéb szabályozók rendelkezéseit betartani. A bv. biztonsági rendszerének olyan biztonságos állapotot kell biztosítania, amelyben a bv. szerv (intézet, intézmény, gazdálkodó szervezet) területén, valamint azon kívül - de bv feladatot ellátó - tartózkodó személyek - fogvatartottak esetében a jogszabályokban meghatározott korlátozásokon túl - életét, testi épségét, személy szabadságát, az ott lévő anyagi javakat, továbbá a bv. szerv rendjét, feladatának végrehajtását a veszélyeztetés
3 folyamatos fennállása ellenére lehetővé teszi. Ebben az állapotban a társadalom, a fogvatartottak, a személyzet, illetve a bv. javai, azok állapota, épsége nincs veszélyben, illetve a veszély megelőzésére, elhárítására előre kidolgozott és begyakorolt eljárások, módszerek állnak rendelkezésre, melyekhez a szükséges élő erő, tudás és anyagi háttér is biztosított. Ezt az állapotot folyamatosan fenn kell tartani, ami azt jelenti, hogy napi 24 órában azonos szinten kell működtetni a biztonsági rendszert. Ez a folyamatos, váltásos munkarend alkalmazásával lehetséges. A folyamatosságnak ki kell terjednie a fogvatartottak őrzésére, felügyeletére és ellenőrzésére, valamint a bv. szerv őrzésére és védelmére. Az őrzés Az őrzés fogalmát a szabadságvesztés és előzetes letartóztatásról szóló 6/1996. (VII.12.) IM rendelet (a továbbiakban: Bv. szabályzat) határozza meg. Az őrzés a fogvatartott meghatározott helyen való tartására, életének és testi épségének a megóvására, az intézet és az ahhoz tartozó létesítmények, illetve területek védelmére irányuló tevékenység, amelyet jogszabály alapján rendszeresített lőfegyverrel, illetve technikai eszközökkel, vagy szolgálati kutyával látnak el. (Bv. szabályzat 37. (1) bekezdés) A felügyelet A felügyelet a fogvatartott meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének folyamatos közvetlen, vagy közvetett - irányítása. (Bv. szabályzat 37. (2) bekezdés.) Az ellenőrzés Az ellenőrzés a fogvatartott meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének az időszakos figyelemmel kísérése. (Bv. szabályzat 37. (3) bekezdés.) A büntetés-végrehajtás végrehajtói szintje Intézetek A büntetés-végrehajtási intézetek a jogszabályok az országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatokban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Intézet a következők figyelembevételével alapítható: a büntetések és intézkedések jellegére, a végrehajtási fokozatra (fegyház, börtön, fogház), a fogvatartottak életkorára (fiatalkorúak), a fogvatartottak nemére (női börtön), egyéb végrehajtási sajátosságra. Az országban összesen 31 büntetés-végrehajtási szerv található, amelyeket tovább lehet csoportosítani az illetékességi szempontból és működési jellegük szempontjából. a. Országos és regionális végrehajtó intézetek (összesen 17 egység) Alapvető feladataik ezen intézeteknek a jogerős bírói ítéletek (büntetések és intézkedések) végrehajtása. Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Balassagyarmati Fegyház és Börtön Budapesti Fegyház és Börtön
4 Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete (Tököl) Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Kecskemét) Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Szirmabesenyő) Kalocsai Fegyház és Börtön Márianosztrai Fegyház és Börtön Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön Sopronkőhidai Fegyház és Börtön Szegedi Fegyház és Börtön Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Váci Fegyház és Börtön b. A megyei büntetés-végrehajtási intézetek (14 egység) Ezen intézeteknek az alapvető feladata, hogy az előzetes letartóztatásokat foganatosítsák. Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Vas Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Intézmények A bv. szervek egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására, anyagi-technikai ellátására, a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, büntetés-végrehajtási intézmény (a továbbiakban: intézmény) alapítható. Összesen négy ilyen intézményt működtet a büntetés-végrehajtás. Ezek a következők: 1. Bv. Szervezet Oktatási Központja 2. Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Ezekben az intézményekben folyik a bv. szervezet személyi állományának oktatása, képzése, továbbképzése. 3. Bv. Központi Kórház 4. Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) A fogvatartottak egészségügyi ellátást és a kóros elmeállapotú fogvatartottak gyógyítását, kezelését végzik. Gazdálkodó szervezetek A bv. harmadik szervezeti egysége a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, és a szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében működtetett gazdálkodó
5 szervezetek, melyek kizárólagos állami tulajdonban vannak. Összesen tizenkét ilyen egység működik, melyek a gazdasági tevékenységüket az érvényes jogszabályok és az igazságügyminiszter rendelkezései alapján végzik. A gazdálkodó szervezetek vagyonára az igazságügyminiszter zálogjogot alapíthat. A gazdálkodó szervezetek részére az elítéltek foglalkoztatásából eredő sajátos és indokolt többletkiadásokat - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben - a központi költségvetés megtéríti. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek beszerzéseiknél - hasonló értékű, minőségű árfekvésű ajánlat esetén - a bv. gazdálkodó szervezeteinek ajánlatát előnyben részesítik.(sztv. 9. (1), (2), (3),(4) bekezdés) A büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai szakmai tevékenységük alapján az ipari, ezen belül elsősorban a könnyűipari, valamint a mezőgazdasági ágazathoz tartoznak. A társaságok termelési profilja változatos: textil-, ruha-, bútor-, asztalos-, papír-, fém- és egyéb vegyesipari, valamint nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységet végeznek. A Kft-k mai profilját még évtizedekkel ezelőtt, a jogelőd vállalatok létrehozásakor alakították ki, az akkori gazdasági politikai érdekekhez igazítva. Jellemzőjük, hogy kis területen, nagy létszámú betanított munkás foglalkoztatását teszi lehetővé. Azóta ugyan történtek módosítások, de alapvető struktúraváltásra, a DUNA PAPÍR Kft kivételével, nem volt lehetőség. A tevékenységek alapvetően három részre bonthatóak: saját, illetve kooperációs termékek előállítására, és bérmunkára. E három területen a társaságok ma is jelentős kapacitással rendelkeznek. Bizonyos feltételek biztosítása mellett lehetséges az elítéltek külső munkahelyen való foglalkoztatása is. Ipari jellegű gazdasági társaságok: DUNA-MIX Ipari Kereskedelmi Szolgáltató Kft. ÁBRÁND-ÁGYNEMŰ Fehérneműgyártó és Forgalmazó Kft. Kalocsai Konfekcióipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. Ipoly Cipőgyár Termelő és Szolgáltató Kft. BUFA Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Sopronkőhidai Szövő és Ruhaipari Kft. DUNA PAPÍR Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. NOSTRA Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mezőgazdasági jellegű gazdasági társaságok Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Kft. A bv. szervezetének működési jellegét tekintve: 1) Országos végrehajtó intézetek Megyei jellegű intézetek Ellátással kapcsolatos Irányítással kapcsolatos Oktatással kapcsolatos, stb. 2) Foglalkoztatás jellege szerint: ipari, mezőgazdasági. 3) Objektum őrzés és védelem szempontjából
6 nyitott, félig nyitott, vagy félig zárt, zárt Ezen feltételek figyelembe vételével a büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények és gazdálkodó szervezetek biztonsági rendszere is bizonyos pontokon eltér egymástól. Vagyis más lesz a biztonsági rendszere egy nyitott mezőgazdasági intézetnek, mint egy országos zárt intézetnek, stb., de az általános szabályoknak ezekben az intézetekben is érvényesülniük kell. Azaz folyamatosan kell biztosítania az intézetben fogva tartott személyek őrzését, felügyeletét vagy ellenőrzését, és az objektum őrzését és védelmét. A rendelkezésre álló személyi állomány (személyi feltétel) A bv. szervezet személyi állománya állhat: hivatásos büntetés - végrehajtási szolgálati jogviszonyban, külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyban álló személyekből, valamint a gazdálkodó szervezeteknél hivatásos büntetés végrehajtási szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, vagy munkajogviszonyban lévő személyekből. A közalkalmazott, köztisztviselő, illetve munkaviszonyban álló személy, olyan munkakört tölthet be, amelyhez a hivatásos jogviszony létesítésének sajátos feltételei nem szükségesek. A továbbiakban csak a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló szervezeti tagokkal foglalkozunk, mivel biztonsági tevékenységet a jogszabály szerint - kevés kivételtől eltekintve - csak ők láthatnak el. Első szint Az első szint a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének általános feltételeit tartalmazza. Az ide vonatkozó szabályokat az 1996. évi XLIII. tv. tartalmazza, amely a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szól. (a továbbiakban: Hszt.) A szolgálati viszony jellege A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. A szolgálati viszony létesítésének feltételei: Hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 37 évnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű, szakképzettségű magyar állampolgárral létesíthető, a) aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, b) akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése előtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez,
b)42 1.43 terrorcselekmény 7 c) aki elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, d) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül törvényben meghatározott szerveknél és módon ellenőrizhetik (a továbbiakban: megbízhatósági vizsgálat), e) aki hozzájárul a jogszabályokban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez, ha az a beosztása ellátásához szükséges. Második szint A Hszt.-ben meghatározott feltételek megléte mellett rendelkeznie kell a munkakör betöltéséhez, azokkal a pszichikai feltételekkel, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy feladatukat a fogvatartott emberek között emberséges módon lássák el. (Sztv. 10. (4) bekezdés) Harmadik szint Biztonsági feladatot a bv. szervezet hivatásos állományának az a tagja láthat el, aki: kiképzett, ismeri az adott feladat végrehajtásának, a kényszerítő eszközök, fegyverműszaki szakanyagok, a biztonsági berendezések, technikai eszközök alkalmazásának és kezelésének szabályait, a napi szolgálatteljesítésre egészségügyi szempontból alkalmas és nem áll bódítószer hatása alatt. A bv. szerv vezetője a fogvatartottak felügyeletével és ellenőrzésével a bv. szervvel közalkalmazotti-, illetve munkajogviszonyban álló személyt is megbízhat. A fogvatartotti állomány (személyi feltételek) A Btk. alapján 40. (1) A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. (2)39 A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény, bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, továbbá halmazati vagy összbüntetés esetén húsz év. (3)40 Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. 41. (1) A szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben, fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály határozza meg. (3) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektől eltiltás kiterjed. 42. (1)41 Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést. (2) Fegyházban kell végrehajtani a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha a) állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. Fejezet), (261. ), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. ), visszaélés
2.44 az 3.45 visszaélés 8 robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. ), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. (1) (3) bek.], haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (263/B. ), bűnszervezetben részvétel (263/C. ), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. ), emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a közveszélyokozás, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei [166. (2) bek., 175/A. (2) (4) bek., 175/B. (3) (5) bek., 197. (2) (3) bek., 198. (2) (3) bek., 259. (2) (3) bek., 261/A. (3) bek., 321. (3) (5) bek.], kábítószerrel súlyosabban minősülő esetei [282. (2) bek., 282/A. (2) és (3) bek., 282/B. (2) és (3) bek.], c) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények (XX. Fejezet) miatt szabták ki. (3)46 Fegyházban kell végrehajtani a két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. 43. Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést a 42. esetét kivéve, ha a) bűntett miatt szabták ki, b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső. 44. Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső. 45. (1)47 Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz, fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki. (2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (83. ) különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára tekintettel a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. 46. (1) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. (2) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti. (3)48 Életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés végrehajtása során az (1) bekezdés nem alkalmazható. 6/1996. IM rendelet alapján 24. (1) Az elítéltet, közvetlenül az intézetbe való befogadása után írásban tájékoztatni kell a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök használatának a lehetőségéről. (2) Az elítélt részére az elhelyezését követő huszonnégy órán belül át kell adni a szabadságvesztés végrehajtásának a rendjéről, a jogairól és a kötelezettségeiről szóló tájékoztatót, az intézet házirendjét, valamint ki kell oktatni a legfontosabb balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokra. Ha az elítélt írni, olvasni nem tud, a tájékoztatást szóban kell elvégezni, és annak megtörténtét az elítélt jelenlétében, két tanú aláírásával, írásban kell rögzíteni. (3) Az intézetnek biztosítani kell, hogy az elítélt az (1) (2) bekezdésekben meghatározott tájékoztatók tartalmát megismerhesse, ennek érdekében meg kell adni a szükséges segítséget és a folyamatos tájékozódás lehetőségét. 38. (1) Zárkában kell elhelyezni a) a fegyház fokozatú, illetve általában a börtön fokozatú elítéltet; b) a biztonsági okból elkülönített elítéltet;
9 c) az ideiglenesen befogadott elítéltet; d) a különleges biztonságú körletre, illetve zárkába helyezett elítéltet. (2) Lakóhelyiségben lehet elhelyezni a) a fogház, kivételesen a börtön fokozatú elítéltet; b) azt az elítéltet, aki a szabadságvesztést enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának az elrendelése alapján tölti; c) az átmeneti csoportba helyezett elítéltet; d) a szabadságát töltő elítéltet. 39. (1) Az elhelyezés során a) a különböző végrehajtási fokozatba tartozókat egymástól, b) a férfiakat a nőktől, c) a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól, d) az előzetesen letartóztatottakat az elítéltektől, e) a fekvőbetegeket az egészségesektől, a betegek közül a fertőzőket a nem fertőzőektől, a HIV-fertőzőtteket a többi fogvatartottól el kell különíteni. (2) Jogszabály az (1) bekezdésben foglaltakon túl, az elkülönítés egyéb szempontjait is meghatározhatja. (4) Az elkülönítést külön körleten, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell végrehajtani. 40. (1)46 A gyógykezelés érdekében a különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a kórteremben, a betegszobában, a fertőző elkülönítőben, illetőleg az e célra kijelölt zárkában közösen helyezhetők el. (2)47 Végrehajtási fokozattól függetlenül az elítéltek az adott csoporton, részlegen vagy körleten belül együtt helyezhetők el a gyógyító-nevelő és az átmeneti csoportban, a prevenciós részlegen, a hosszú időre ítéltek körletén, valamint az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása során és az anya-gyermek együttes elhelyezése esetén. (3) A különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a munkahelyen együtt dolgozhatnak, az iskolai oktatásban, szakmai képzésben, a sport és a kulturális, valamint a vallási rendezvényeken, illetve az orvosi (egészségügyi) rendelésen közösen részt vehetnek, a szabad levegőn, illetőleg a közös étteremben együtt tartózkodhatnak. 41. (1) Az elítéltek elhelyezési körletét az intézet egyéb területeitől, az egyes körletrészeket pedig szükség szerint egymástól el kell különíteni. (2) Az elhelyezési körleteket és az elítéltek munkahelyeit biztonsági szempontból minősíteni kell. A parancsnok határozza meg, hogy a körleten, illetve a munkahelyen milyen biztonsági csoportba sorolt elítélt helyezhető el, illetőleg foglalkoztatható. (3)48 A fegyház fokozatú, továbbá a 47. és 47/A. hatálya alá tartozó elítéltek zárkáinak az ajtaját zárva kell tartani. (4) Ha a fegyház fokozatú elítélt számára az intézet meghatározott részén a felügyelet nélküli mozgást engedélyezték, vagy az elítélt átmeneti csoportba került, a zárkák ajtaját a napirendben meghatározott ideig kell nyitva tartani. A parancsnok a fegyház fokozatú elítélteknél a zárkaajtók nyitvatartását kivételesen egyéb esetekben is engedélyezheti. (5) A börtön, illetve a fogház fokozatú elítéltnél a zárka, illetve a lakóhelyiség ajtaját a reggeli létszámellenőrzéstől az esti létszámellenőrzésig a napirendben meghatározott esetektől vagy a parancsnok eltérő rendelkezésétől eltekintve nyitva kell tartani. (6) Arra az időre amikor az elítéltek nem tartózkodnak a zárkában vagy a lakóhelyiségben, az ajtókat zárva kell tartani A fogvatartottak biztonsági csoportba sorolása 42. (1) Az elítéltet a befogadási bizottság a fogvatartás biztonságára való veszélyesség növekvő mértéke szerint az I., a II., a III., illetve a IV. biztonsági csoportba sorolja.
A (1) 10 (2) A biztonsági csoportba való besorolásnál a) az elkövetett bűncselekményt (annak jellegét és körülményeit), a szabadságvesztés időtartamát és végrehajtási fokozatát, a szabadságvesztésből még le nem töltött időt, a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének az időpontját, b) az elítélt személyiségét, előéletét, egészségi és fizikai állapotát, kapcsolattartását, c) új büntetőeljárás indítása esetén az ennek alapjául szolgáló magatartás jellegét és körülményeit, d) az intézet, illetve a foglalkoztatás biztonsági szempontú sajátosságait kell figyelembe venni. (3) A (2) bekezdésben foglalt szempontok értékelése alapján a) az I. biztonsági csoportba lehet besorolni azt az elítéltet, aki az intézet rendjét várhatóan betartja, szökésétől vagy más bűncselekmény elkövetésétől nem kell tartani, és a biztonságos fogvatartás általában ellenőrzéssel is biztosítható; b) a II. biztonsági csoportba lehet besorolni az elítéltet, ha arra lehet következtetni, hogy veszélyeztetheti az intézet rendjét, a biztonságos fogvatartás azonban felügyelettel vagy ellenőrzéssel is biztosítható; c) a III. biztonsági csoportba az elítélt akkor sorolható, ha arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjével tudatosan szembehelyezkedik, és a biztonságos fogvatartás csak őrzéssel vagy felügyelettel biztosítható; d) a IV. biztonsági csoportba kell besorolni azt az elítéltet, akinél alapos okkal arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjét súlyosan sértő cselekményt, szökést, a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető magatartást fog tanúsítani, illetve ilyen cselekményt már elkövetett, és a biztonságos fogvatartás csak őrzéssel, kivételesen felügyelettel biztosítható (4) Ha a biztonsági csoportba való besoroláshoz szükséges adatok, ismeretek hiányosak, azok megszerzéséig az elítéltet a III. biztonsági csoportba kell besorolni. 43. (1) Az elítélt biztonsági csoportba sorolását legalább évenként, a III. biztonsági csoportba soroltaknál legalább hat hónaponként, a IV. biztonsági csoportba soroltaknál legalább három hónaponként a befogadási bizottság felülvizsgálja. (2) A besorolás alapjául szolgáló körülmények változása esetén a befogadási bizottság halaszthatatlan esetben a parancsnok az elítélt biztonsági csoportját az (1) bekezdés szerinti határidőktől függetlenül is köteles megváltoztatni. 44. (1) A biztonsági csoportba való besorolás az elítélt törvényben meghatározott jogait nem érinti, a különböző biztonsági csoportokban a jogok gyakorlásának módját és rendjét az intézet házirendje határozza meg. (2) A biztonsági csoportba való besorolás indokairól az elítélt csak akkor tájékoztatható, ha a tájékoztatás a fogvatartás biztonságát nem veszélyezteti. A törvényerejű rendelet alapján a szabadságvesztés végrehajtásának rendje 24. 64 szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban fegyházban, börtönben vagy fogházban és a büntetés-végrehajtási szervezet által kijelölt, lehetőleg az elítélt lakóhelyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. A fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási mód. 24/A. 65 Ha az elítélten több határozott tartamú, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, előbb mindig a legszigorúbb fokozatút, az azonos végrehajtási fokozatban lévő szabadságvesztések közül pedig azt kell végrehajtani, amelyikből az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra. (2) A szabadságvesztés folyamatban lévő végrehajtását az (1) bekezdés szerinti végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében meg kell szakítani. 25. (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt
a)66 őrzését, b)67 őrzése, c)68 külső a)70 rövid a)71 rövid (1) 11 felügyeletét és ellenőrzését, b) elhelyezését, élelmezését, ruházatát és egészségügyi ellátását, c) neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket, d) munkáltatását, e) a büntetés céljával nem ellentétes jogainak gyakorlását. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban eltérő az elítélt a) elkülönítése a külvilágtól, felügyelete és ellenőrzése, c) büntetés-végrehajtási intézeten belüli mozgása, d) életrendje, e) személyes szükségleteire fordítható összeg, f) jutalmazása és fenyítése, g) részvétele az elítéltek öntevékeny szervezeteiben. 26. (1) A fegyház a szabadságvesztés szigorúbb végrehajtási módja. (2) A fegyházban az elítélt a) életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll, b) a büntetés-végrehajtási intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat, munkában kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető. (3)69 Ha az elítélt a fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésből legalább egy évet kitöltött, kivételesen engedélyezhető, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben vagy annak meghatározott részén belül felügyelet nélkül, ellenőrzés mellett járjon, és a büntetésvégrehajtási intézeten kívüli munkában részt vegyen. 27. A börtönben az elítélt tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít, külső munkában kivételesen vehet részt, b) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll, c) a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat. 28. (1) A fogház a szabadságvesztés enyhébb végrehajtási módja. (2) A fogházban az elítélt tartamú eltávozása engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít, külső munkában részt vehet, b) életrendje részben meghatározott, szabad idejét belátása szerint használhatja fel, c) a büntetés-végrehajtási intézet területén szabadon járhat. 28/A. 72 A fogház, illetőleg a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok akkor alkalmazhatók, ha különösen az elítélt személyiségére, előéletére, életvitelére, családi körülményeire, bűnözői kapcsolataira, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára tekintettel a szabadságvesztés célja az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető. (2) Az enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, ha a) az elítélt a szabadságvesztésből az előzetes fogvatartásban a szabadságvesztés foganatbavételét közvetlenül megelőzően folyamatosan töltött időt is beszámítva a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le; b) az elítélt a szabadságvesztésből fogház fokozatban legalább 3 hónapot, börtön fokozatban legalább 6 hónapot nem töltött le; c) az elítélt a törvény értelmében [Btk. 47. (4) bekezdés], vagy a bíróság határozata folytán nem bocsátható feltételes szabadságra; d) az elítélt ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban;
77 a (1) 12 e) az elítélttel szemben újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés, és a büntetések nincsenek összbüntetésbe foglalva; f) a bíróság jogerős ítéletében fegyházbüntetésre elítélt a szabadságvesztés fokozatának enyhítésével (Btk. 46. ) tölti börtönbüntetését.73 (3) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása esetén az elítélt a) huszonnégy órát, kivételesen negyvennyolc órát meg nem haladó időre havonta legfeljebb négy alkalommal eltávozhat a büntetés-végrehajtási intézetből azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát; b) a személyes szükségletére fordítható pénzt készpénzben is megkaphatja, és azt a büntetés-végrehajtási intézeten kívül költheti el; c) a látogatóját a büntetés-végrehajtási intézeten kívül is fogadhatja; d) felügyelete mellőzhető, amikor a büntetés-végrehajtási intézeten kívül dolgozik. (4) Az elítélt köteles bejelenteni, hogy az eltávozás ideje alatt hol tartózkodik. (5)74 Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. (6)75 Ha az elítélt az eltávozással, illetőleg a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkavégzéssel kapcsolatos magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen, ha az eltávozásról önhibájából nem az előírt időn belül tér vissza, vagy más, súlyos fegyelemsértést követ el, illetve a (2) bekezdésben meghatározott okok bekövetkeznek, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka felfüggeszti az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását és előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak az enyhébb végrehajtási szabályok megszüntetése iránt. 29. (1) Azt az elítéltet, aki büntetését fegyház vagy börtön fokozatban tölti és a szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében, a várható szabadulása előtt a) legfeljebb két évvel átmeneti csoportba lehet helyezni, b)76 (2) Az átmeneti csoportban az elítéltre irányadó büntetés-végrehajtási szabályok enyhíthetők, így különösen büntetés-végrehajtási intézetből az eltávozása engedélyezhető huszonnégy órát meg nem haladó időre, továbbá jutalomként ezt meghaladó, a 41. (3) bekezdésében meghatározott időre, és részt vehet a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkában, csökkenthető az életrend meghatározottsága, a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon mozoghat, a pártfogóval rendszeresen érintkezhet, az elítéltek öntevékeny szervezetének munkájában fokozottan részt vehet. (3)78 Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. (4)79 Az átmeneti csoportba helyezés megszüntethető, ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan megsérti. 30. 80 A szabadságvesztés végrehajtása során a nőket a férfiaktól, a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól el kell különíteni. (2) Az elítélteket egyedül, ha azonban ennek feltételei hiányoznak, közösen kell elhelyezni. (3) A büntetés-végrehajtási intézet házirendjét a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka határozza meg. 31. (1) Ha az elítélt kóros elmeállapotúvá [Btk. 24. (1) bekezdés] válik, és emiatt a szabadságvesztést nem lehet végrehajtani, az igazságügyi elmegyógyító intézetben kell elhelyezni. Az itt eltöltött idő a szabadságvesztésbe beszámít. (2) Gondot kell fordítani a személyiségzavarban szenvedő elítéltek gyógyítására, sajátos nevelésére és oktatására.
13 A jogszabályok, illetve alacsonyabb szintű rendelkezések feltétele (jogszabályi feltételek) Ezen feltétel megvalósulása is nélkülözhetetlen, ahhoz, hogy el tudja végezni a bv. személyi állománya a napi feladatait. Ehhez a feltételhez tartoznak a jogszabályok - törvények, rendeletek -, az állami irányítás egyéb jogi eszközei - pl. miniszteri utasítás -, az országos parancsnok és helyettesei által kiadott intézkedések, parancsok, továbbá a végrehajtói szinten az intézet parancsnokok intézkedései és parancsai. Jogszabályok A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: az Országgyűlés törvényt, a Kormány - rendeletet, a Miniszterelnök és a Kormány tagja rendeletet, az önkormányzat rendeletet. E rangsornak megfelelően - jogszabályi hierarchia - az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Többek között törvényben kell szabályozni: - bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetés-végrehajtást, Emellett az Sztv is tartalmazza, hogy a bv. szervezete részére feladatot csak törvényben lehet meghatározni. A bv. szervezetének működését és a biztonsági tevékenység végrehajtását alapvetően befolyásoló törvények: az 1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1979. évi 11. sz. tvr. a büntetések és intézkedések végrehajtásáról az 1978. évi IV. tv. a Büntető törvénykönyv, az 1998. évi XIX. tv. a Büntetőeljárásról, az 1996. évi XLIII. tv. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (Hszt), az 1995. évi CVII. tv. a büntetés-végrehajtási szervezetről (Sztv.), Ezen, törvények mellett természetesen még más törvények is tartalmaznak olyan normákat, amelyek hatnak a büntetés-végrehajtás működésére, de a biztonsági tevékenység végrehajtásához főleg ezek a jogszabályok kapcsolódnak. Kormányrendelet A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. 140/1996. (VIII 31.) Korm. r. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról (a Hszt. végrehajtásáról szól) Kormány tagjának rendeletei A miniszter feladatkörében és törvényben, vagy Kormány rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. 6/1996. (VII.12.) IM r. a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályai, Önkormányzati rendelet Adott esetben befolyásolhatja egy-egy büntetés-végrehajtási szerv működését, például egy bv. intézet építészeti jellegének megváltoztatásánál ki kell kérni az érintett települési önkormányzat képviselő - testületének véleményét.
14 Az állami irányítás egyéb jogi eszközei Ide tartozik a határozat, az utasítás, a szabvány, a jegybanki rendelkezés, a bankfelügyeleti rendelkezés, a statisztikai közlemény és a jogi iránymutatás. A biztonsági területre vonatkozó állami irányítás egyéb jogi eszköze jellemzően az utasítás. Az utasítás A miniszter és az országos szerv vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. 4/2004. (IK.8.)IM. utasítás a bv. szervezet szakmai felügyeleti ellenőrzéséről. A parancs A parancs meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi utasítás. A szolgálat irányításának, a feladatok meghatározásának alapvető módja és eszköze, amely biztosítja a büntetés végrehajtási feladatok teljesítését, a jogszabályok, előírások érvényesítését. A parancs meghatározott személy, vagy személyek egyértelműen meghatározott köre részére adható ki Az országos parancsnok meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan egyedi döntésként parancsot ad. Országos Parancsnoki intézkedés (továbbiakban: OP. int.) Az országos parancsnok által a leggyakrabban alkalmazott, az egész büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozó végrehatási szabályokat tartalmazó rendelkezés, amely bármelyik szakterület munkáját szabályozhatja. Az országos parancsnok jogszabály meghozatalát nem igénylő kérdésben intézkedéssel állapítja meg az egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai és eljárási szabályait. A biztonsági tevékenység végrehajtását jellemzően OP. intézkedések szabályozzák, az egyik ilyen alapvető fontosságú intézkedés a 1-1/27/2011. OP. intézkedés a büntetés-végrehajtási szervezet Biztonsági Szabályzatának kiadásáról. Az OP. intézkedés mellett az országos parancsnok, a helyettesei, valamint a különböző szakterületeket felügyelő főosztályok és osztályok tájékoztatókat, módszertani útmutatókat és körleveleket bocsátanak ki. Helyi, végrehajtói szinten - intézetek, intézmények-, kibocsátott rendelkezések intézetparancsnoki parancs (lásd: parancsoknál leírtak), intézetparancsnoki intézkedés az OP., vagy OP. h. intézkedések helyi szintre - a helyi jellegzetességek alapján - történő leszabályozása, valamint más, az intézet helyi működését meghatározó tevékenységek, intézet parancsnoki szabályozása A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE I.) A személyi állományra vonatkozó jogszabályok Törvény 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
15 Korm. rendelet 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról 21/2011. (III. 2.) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és hozzátartozói nyugellátása, valamint a hivatásos és a szerződéses állományúak baleseti járadéka megállapításának rendjéről IM, IRM, BM rendelet 17/1994. (IX. 29.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezetek rendelkezése alatt álló lakások bérletéről 22/1995. (XII. 29.) IM rendelet az állam tulajdonában és a büntetés-végrehajtási szervek kezelésében lévő lakások, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről 6/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak egyes illetményen kívüli járandóságairól, szociális juttatásairól és támogatásáról 7/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai részére járó egyes költségtérítésekről 8/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozó kártérítési eljárás egyes szabályairól 9/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatairól 10/1997. (III. 26.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak elismerési rendjéről 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illetményének és illetményjellegű juttatásainak megállapításáról és folyósításáról 16/1997. (IV. 22.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjéről 2/2002. (II. 7.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezetnél adható lakáscélú támogatásról
16 38/2004. (XII.9.) IM rendelet a bv. szervek rendelkezésében lévő férőhelyek használatáról, valamint bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól 69/2007. (XII.28.) IRM rendelet a Rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai szolgálati és kiegészítő igazolványainak rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 18/2008. (IX.18) IRM rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról szóló és személyügyi igazgatási rendjéről 19/2008. (IX.18) IRM rendelet az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről 21/2008. (IX.23.) IRM rendelet a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet és a Budapesti Fegyház és Börtön tiszthelyettes és zászlós állományának vissza nem térítendő lakáscélú támogatásáról 10/2009. (IV. 17.) IRM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról 17/2009. (VI. 4.) IRM rendeletet a hivatásos állomány tagjainak szolgálati időt elismerő támogatásáról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról 15/2010. (IV. 22.) IRM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásáról 3/2010. (X. 21.) BM rendelet a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreiről és a nemzetbiztonsági ellenőrzés szintjének megállapításáról
17 14/2010. (XII. 31.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos tűzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról 8/2011. (III. 16.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó költségvetési szervek hivatásos állományú tagjainak 2011. évi ruházati utánpótlási ellátmánya felhasználási rendjéről Egyéb 5/2011. (II. 11.) BM utasítás a belügyminiszter irányítása alatt álló költségvetési szervek választható béren kívüli juttatásairól, valamint a személyi juttatás terhére teljesítendő egyes kifizetésekről II.) A szervezetre vonatkozó jogszabályok Törvény 1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről Korm. rendelet: 230/2008. (IX. 12.) Korm. rendelet a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről IM (IRM) rendelet 21/1994. (XII. 30.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási intézetek kijelöléséről 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról 4/1998. (II. 25.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet munkaügyi ellenőrzéséről 2/1999. (II. 11.) IM rendelet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról a büntetés-végrehajtási szervezetnél 14/1999. (X. 22.) IM rendelet a tűzvédelem és a műszaki mentés különös szabályairól a büntetés-végrehajtási szervezetnél 17/1999. (XI. 18.) IM rendelet a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályairól a büntetés-végrehajtási szervezetnél
18 10/2000. (IV. 28.) IM rendelet az igazságügyminiszter felügyelete alá tartozó szervek katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól 13/2000. (VII.14.) IM rendelet a Börtönlelkészi Szolgálatról 4/2002. (III. 28.) IM rendelet a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának részletes szabályairól 24/2002. (XII. 13.) IM rendelet a büntetés-végrehajtás közúti járművei forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 22/2003. (VI. 25.) IM rendelet a tárgyalás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról 24/2006. (X. 5.) IRM rendelet a Büntetés-végrehajtásért Kitüntető Zászlóról Egyéb 26/2010. (XII. 29.) BM utasítás a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi szervek és oktatási intézmények részére felajánlott adományok elfogadásának rendjéről szóló szabályzat kiadásáról 11/2011. (V. 6.) BM utasítás a Belügyminisztérium és szervei készenlétbe helyezéséről, minősített időszaki működésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről 13/2011. (V. 23.) BM utasítás a Belügyminisztérium fejezethez tartozó egyes költségvetési szervek középirányító szervként történő kijelöléséről, az irányítói jogok gyakorlásának módjáról 14/2011. (V. 23.) BM utasítás a Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek részére történő egyes belső ellenőrzési jogosítványok átruházásáról 15/2011. (V. 23.) BM utasítás a belügyi járművek használatáról és üzemeltetéséről III.) A tevékenységre vonatkozó jogszabályok Törvény, törvényerejű rendelet
19 1979. évi 11. tvr. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 2009. évi XLVII. tv. a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról Korm. rendelet 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről IM, IRM, BM rendelet 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól 11/1996. (X.15.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak fegyelmi felelősségéről 13/1996. (XII. 23.) IM rendelet a fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályairól 4/1997. (II. 12.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak birtokában lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásról 17/1997. (V. 9.) IM rendelet a szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának megállapításáról 5/1998. (III. 6.) IM rendelet a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról 36/2003. (X. 3.) IM rendelet a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatáról, működéséről 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól 44/2007. (IX.29.) IRM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek területére történő be- és kilépés, valamint a büntetésvégrehajtási szervek területén tartózkodás részletes szabályairól
20 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól 9/2011. (III. 23.) BM rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről Egyéb 2/1996. (III. 13.) IM-PM együttes rendelet a fogvatartottak foglalkoztatására jóváhagyott költségvetési előirányzat felhasználási rendjéről 7/2000. (III. 29.) IM-BM együttes rendelet az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól 15/2005. (V.2.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről 7/2008. (IK 2.) IRM utasítás a büntetés-végrehajtási szervezet egységes iratkezelési és titokvédelmi szabályzatának kiadásáról 4/2009. (III. 20.) IRM utasítás a fogvatartottak számára kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás biztosításáról 11/2010. (III. 26.) IRM utasítás a fogvatartottak öngyilkossági kísérletei megelőzésének és kezelésének módszereiről 9/2011. (IV. 15.) BM utasítás a belügyminiszter irányítása alá tartozó egyes belügyi szervek jelentési rendjéről és egyes koordinációs feladatokról Szervezeti feltételek A büntetés-végrehajtás biztonsági tevékenységének irányítására, ellenőrzésére három egymásra épülő szintet, továbbá a biztonsági tevékenység törvényességének kontrollját biztosító további három egymással kapcsolatban nem álló szintet különböztethetünk meg. Ezek a szintek a következők: minisztériumi szint büntetés-végrehajtás országos parancsnokságának szintje büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szintjei továbbá; a törvényességet ellátó ügyészi szintet, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szintjét,
e)11 dönt 21 az emberi jogok védelmét ellátó nemzetközi és nemzeti intézmények, szervezetek szintjei. Minisztériumi szint A minisztériumi szinten a hierarchia egymást követő szintjei a következők: miniszter államtitkár (a büntetés-végrehajtás felügyeletét ellátó illetékes minisztériumi vezető) szakállamtitkár a büntetés-végrehajtási szervezet tevékenységét általánosan illetve speciálisan ellenőrző osztályok illetve osztályok vezetői, továbbá beosztottai. A büntetés-végrehajtási szervezet miniszteri irányítására, így közvetett módon a biztonsági tevékenység irányítására és ellenőrzésére jogszabály ad felhatalmazást. A büntetésvégrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Szervezeti tv.) 2. (1) bekezdése szerint a bv. szervezet működését a Kormány a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter (a továbbiakban: Miniszter) útján irányítja. A Miniszter főbb feladatai a következők: a) előkészíti a bv. szervezetre vonatkozó, az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyéb döntések tervezeteit;8 b)9 rendeletalkotás és normatív utasítás útján szabályozza a bv. szervezet tevékenységét;10 c) a Kormány döntésének végrehajtása érdekében, illetve a feladatkörében eljárva a bv. szervezet részére a törvényi keretek között feladatot határoz meg, és egyedi utasítást ad; d) ellenőrzi a gazdálkodást, jóváhagyja a bv. szervezet fejlesztési terveit; bv. szerv létrehozásáról, átalakításáról, valamint megszüntetéséről;12 f) meghatározza az oktatás, a képzés és a továbbképzés irányait, összehangolja az erre irányuló tevékenységet; g) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol; h) meghatározza a kizárólag hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokat; i)13 j) rendszeresíti a bv. szervezetnél alkalmazható kényszerítő eszközöket, fegyverzeti, egyenruházati anyagokat, hír- és biztonsági rendszereket; k) megsemmisíti vagy megváltoztatja az országos parancsnok jogszabálysértő intézkedését; l) jogszabályban meghatározott esetekben felülvizsgálja az országos parancsnok határozatait, kivéve, ha a határozat a bíróság előtt közvetlenül megtámadható; m) gondoskodik a bv. szervezet ellenőrzéséről; n) jóváhagyja az Országos Parancsnokság szervezeti és működési szabályzatát; o) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat. (3)14 A miniszter a bv. szervezet részére egyedi utasítást az országos parancsnok útján adhat. Ez egy fontos garanciális szabály, vagyis a Miniszter csak közvetett úton a szolgálati út betartásával adhat egyedi utasításokat. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szintje A büntetés-végrehajtás országos parancsnokságán a hierarchia egymást követő szintjei a következők: büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (illetve az általa megbízott személy),