6/1996. (VII. 12.) IM rendelet. a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Átírás

1 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló, többször módosított évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel és az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E rendelet a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásából a büntetés-végrehajtási szervezetre (a továbbiakban: bv. szervezet) háruló részletes feladatokat határozza meg. (2) A bv. szervezet a szabadságvesztést és az előzetes letartóztatást - törvényben meghatározott szerv határozata, illetve rendelkezése alapján - büntetés-végrehajtási intézetekben, illetve a büntetés-végrehajtás egészségügyi intézeteiben (a továbbiakban: intézet) hajtja végre. (3) A szabadságvesztésre ítélt (a továbbiakban: elítélt), az előzetesen letartóztatott (a továbbiakban együtt: fogvatartott) fegyelmi felelősségre vonására, a fogvatartással összefüggő kártérítésre, a fogvatartottak egészségügyi ellátására, a szabadságvesztés kezdő- és utolsó napjának a megállapítására, a külföldi fizetőeszköz letétezésére és felhasználására, valamint a fogvatartottak munkavédelmére vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok tartalmazzák. 2. (1) A fogvatartott a jogait személyesen, törvényes képviselője, jogi képviselője, illetve meghatalmazottja útján gyakorolja. A jogok gyakorlása nem veszélyeztetheti az intézet rendjét és biztonságát. (2) A fogvatartott köteles a végrehajtásra vonatkozó jogszabályokat, az intézet házirendjét, a bv. szervezet személyi állománya tagjának (a továbbiakban: a személyi állomány tagja), továbbá a fogvatartás körében rendelkezési joggal bíró személyeknek az utasításait betartani. Az utasítás jogszerűségéért az azt kiadó személy felelős. (3) Az intézet köteles gondoskodni arról, hogy a fogvatartott a jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket az anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven megismerhesse. A tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásul vételét írásban kell rögzíteni. 3. A fogvatartás során a fogvatartott személyiségi jogainak a védelmét a bv. szervezetnek, továbbá a végrehajtásban közreműködő, illetve az azt segítő szerveknek és személyeknek is biztosítaniuk kell. A személyiségi jogok megsértésére alkalmas adat, tény vagy ismeret illetéktelen személy vagy szerv tudomására nem hozható. 4. (1) A fogvatartás rendjét és biztonságát a fogvatartott önkéntes jogkövetésre való ösztönzésével, a jogszabályoknak megfelelő őrzéssel, felügyelettel és ellenőrzéssel, a szükséges intézkedések megtételével, végső esetben kényszerítő eszköz alkalmazásával kell megvalósítani. (2) Törvényben meghatározott kényszerítő eszközök szabályszerű alkalmazásán túl tilos minden olyan intézkedés és eljárás, amely a fogvatartott életét, testi épségét vagy egészségét sérti vagy veszélyezteti. 5. (1) A büntetés-végrehajtási feladatok teljesítését segítő börtönmissziók, egyházak, társadalmi szervezetek, alapítványok, illetve személyek e tevékenységüket a vonatkozó jogszabályok és a bv. szervezettel kötött együttműködési megállapodás keretében végzik. (2) Együttműködési megállapodás kötésére az intézet parancsnoka, igazgatója, főigazgató főorvosa (a továbbiakban: parancsnok), ha pedig az együttműködés több intézetre is kiterjed, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) jogosult. A parancsnok által kötött együttműködési megállapodásról az országos parancsnokot tájékoztatni kell. (3) Ha a büntetés-végrehajtási feladatok teljesítését segítő, az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek, illetve személyek tevékenysége jogszabálysértő, vagy nem felel meg az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, a megállapodást a (2) bekezdésben meghatározott személyek megszüntethetik, továbbá a parancsnok az érintett szervezetek képviselőinek vagy az érintett személynek az intézetbe történő belépését megtilthatja. Az együttműködés megszüntetéséről és az intézetbe történő belépés megtiltásáról az adott szervezetet vagy személyt értesíteni kell. Ha a döntést a parancsnok hozta, erről az országos parancsnokot haladéktalanul tájékoztatja. 1

2 5/A. (1) A büntetés-végrehajtási feladatok teljesítését az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat) is segíti és támogatja a jogszabályok, valamint a bv. szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján. (2) Együttműködési megállapodást a parancsnok a pártfogó felügyelői szolgálat igazgatójával, az országos parancsnok a pártfogó felügyelői szolgálat főigazgatójával köthet. A parancsnok, illetve az igazgató által kötött együttműködési megállapodásról az országos parancsnokot, illetve a főigazgatót tájékoztatni kell. 6. (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a fogvatartottnak a fogvatartással összefüggő ügyében - hivatalból vagy kérelemre - azon intézet kijelölt szervezeti egységének a vezetője dönt, ahol a fogvatartott a büntetés vagy intézkedés végrehajtása céljából tartózkodik. A fogvatartott a fogvatartással összefüggő ügyében - a kérelem, bejelentés tárgyának a megjelölése nélkül - személyes meghallgatást kérhet az intézet szervezeti egységeinek a vezetőitől vagy a parancsnoktól, hozzájuk írásban közvetlenül is fordulhat. (2) A fogvatartott az (1) bekezdés szerinti döntés (intézkedés, határozat) ellen, vagy annak elmulasztása esetén panasszal fordulhat a parancsnokhoz. Ha a döntést a parancsnok, vagy jogszabályban meghatározott esetekben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos Parancsnokság) kijelölt szervezeti egységének a vezetője hozta, a panaszt az országos parancsnok bírálja el. (3) Ha jogszabályban meghatározott esetekben a fogvatartott ügyében első fokon az országos parancsnok döntött, a panaszt az igazságügyminiszter bírálja el. (4) A panaszt a fogvatartott a döntés közlésétől, illetve a döntés elmulasztásától számított tizenöt napon belül terjesztheti elő. Ha a fogvatartott a panasz megtételében akadályoztatva volt, a tizenöt napos határidő az akadály megszűnésétől számít. (5) A kérelmet, illetve a panaszt harminc napon belül - ha az ügy jellege szükségessé teszi, soron kívül - kell elbírálni, e határidő indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. A kérelem, illetve a panasz elbírálásáról, valamint a határidő meghosszabbításáról a fogvatartottat tájékoztatni kell. (6) A parancsnok, az országos parancsnok, illetve az igazságügyminiszter döntése - ha jogszabály kivételt nem tesz - végrehajtható. (7) Érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani az ugyanazon ügyben, három hónapon belül, ismételten előterjesztett kérelmet, illetve panaszt, ha az új tényt, adatot nem tartalmaz. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a fogvatartott egészségi állapotának kivizsgálására, gyermekének nevelésére, elhelyezésére irányuló, megismételt kérelem, illetve panasz esetében. (8) Jogszabályban meghatározott esetekben a döntés ellen a fogvatartott a büntetés-végrehajtási bíróhoz (a továbbiakban: bv. bíró) fellebbezhet, illetve keresettel fordulhat a bírósághoz. 7. A fogvatartott a fogvatartásával kapcsolatos ügyében - a 6. -ban foglalt jogorvoslati lehetőségek mellett - közvetlenül fordulhat a) a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészhez, kérheti az ügyész általi meghallgatását; b) a fogvatartás alatt gyakorolható állampolgári jogainak a sérelme esetén az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához; c) személyes adatainak kezelésével vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogainak gyakorlásával összefüggő jogsérelem esetén az adatvédelmi biztoshoz. 8. A fogvatartott kérelemmel, illetve panasszal fordulhat a külön jogszabályokban meghatározott nemzetközi szervezetekhez. 9. (1) A fogvatartott jogorvoslati jogának az érvényesüléséről az intézet gondoskodik. (2) A jogorvoslati jog érvényesítésével kapcsolatos iratokat a címzettnek haladéktalanul továbbítani kell. A panaszokat, kérelmeket, bejelentéseket és a döntéseket az intézet köteles nyilvántartani. (3) A ban foglaltak nem érintik a fogvatartottak azon jogait (keresetindítás, feljelentés, jognyilatkozat megtétele, közérdekű bejelentés), amelyek a fogvatartástól függetlenül megilletik. II. Fejezet A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA I. Cím A BEFOGADÁS 2

3 A befogadás alapjául szolgáló iratok 10. Az intézet az elítéltet a) jogerős bírósági ítéletről szóló bírói értesítés, b) elővezetésről szóló rendelkezés, c) elfogató parancs, d) a szabadságvesztés letöltésére vonatkozó bírósági felhívás, e) a szabadságvesztés ideiglenes foganatbavételére vonatkozó ügyészi vagy bírói rendelkezés, f) az Igazságügyi Minisztérium külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvételéről szóló értesítése alapján fogadja be. Az iratok vizsgálata, a személyazonosság megállapítása 11. (1) Az intézet megvizsgálja, hogy a befogadás alapjául szolgáló iratok megfelelnek-e a jogszabályok tartalmi és alaki rendelkezéseinek. (2) Az elítélt személyazonosságának megállapítása a fogvatartás alapjául szolgáló iratok adatainak és az elítélt személyazonosságát igazoló okiratban foglalt, vagy egyéb módon igazolt, illetőleg az elítélt által közölt adatoknak az összehasonlítását jelenti. (3) Az intézet az elítélt személyazonosságának megállapításához adatokat kérhet a rendőrségtől, más hatóságtól vagy más intézettől, indokolt esetben a rendőrségtől kéri a személyazonosság megállapítását. A befogadás megtagadása 12. (1) Az intézet a befogadást megtagadja, ha a) a befogadás alapjául szolgáló iratok hiányoznak; b) a szabadságvesztés végrehajtására előállított, átkísért, átszállított vagy önként jelentkező személy a befogadás alapjául szolgáló iratokban megjelölt személlyel nem azonos. (2) A befogadás megtagadásáról az előállító (átkísérő) szervet, illetve a végrehajtást elrendelő hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. Ideiglenes befogadás 13. (1) Az elítéltet ideiglenesen kell befogadni, ha a személyazonossága kétségessé válik, a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítés hiányos vagy kijavításra szorul, illetve, ha az intézet a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok gyanúját észleli. (2) A szabadságvesztés végrehajtására kijelölt intézet az oda útba indított elítéltet a bírói értesítés megérkezéséig ideiglenesen fogadja be. (3) Ideiglenes befogadás esetén az intézet haladéktalanul megkeresi az illetékes szervet a személyazonosság tisztázása, illetve a szükséges iratok kiegészítése, kijavítása, pótlása vagy megküldése iránt. (4) Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb harminc napig tarthat. A bíróság felhívására jelentkező elítélt 14. (1) Ha a bíróság felhívására az elítélt az illetékes megyei (fővárosi) intézet hivatali idejében jelentkezik, az intézet a) haladéktalanul megkéri az illetékes bíróságtól a bírói értesítést, az ítéletkiadmányt, illetőleg a mellékbüntetésről szóló értesítést; b) az elítéltet ellátja hitelezett utazási igazolvánnyal és útba indítja a végrehajtásra kijelölt intézetbe; c) zárt borítékban átadja az elítéltnek a végrehajtásra kijelölt intézetnek szóló - az ideiglenes befogadáshoz szükséges - iratokat; d) tájékoztatja az elítéltet a jelentkezési kötelezettségéről és a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről. 3

4 (2) Az útba indítást úgy kell elvégezni, hogy az elítélt a végrehajtásra kijelölt intézetbe legkésőbb az útba indítást követő napon megérkezhessen. (3) Az elítélt iratait (bírói értesítések, ítéletkiadmány) haladéktalanul továbbítani kell a végrehajtásra kijelölt intézet részére. (4) Az elítélt nem indítható útba és az intézetbe be kell fogadni, ha a) a várható szabadulásáig hátralévő idő a hatvan napot nem haladja meg; b) olyan betegségben szenved, amely az utazást akadályozza; c) ittas vagy bódult állapotban jelentkezett; d) mozgásában súlyosan korlátozott; e) az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (a továbbiakban: IMEI) történő kivizsgálása szükséges; f) a bíróság által megjelölt nap után késve jelentkezett; g) a személyazonossága kétséges; h) az utazást nem vállalja, vagy alapos okból feltételezhető, hogy a jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget; i) a bíróság vagy az ügyész a szabadságvesztés ideiglenes foganatbavételét rendelte el. Befogadás megőrzésre 15. (1) Megőrzésre kell befogadni az elítéltet, ha a) az intézet illetékességi területén - mint más intézetből jogellenesen távollevőt - a rendőrség elfogta és oda előállította; b) valamely hatósághoz történő előállítás, illetve gyógykezelés céljából, vagy a végrehajtás körében felmerült egyéb okból más intézet adta át, illetve az engedélyezett távollét után más intézetben jelentkezik, mint ahonnan elbocsátották. (2) A megőrzésre befogadott elítéltet a megőrzés okának megszűnését követően az intézetek közötti legközelebbi heti rendszeres szállítással a végrehajtásra kijelölt intézetbe kell szállítani. Befogadás elfogató parancs és elővezetési határozat alapján 16. (1) A szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése vagy folytatása végett kibocsátott elfogató parancs alapján elfogott, és az intézetbe átkísért elítéltet a napszaktól függetlenül be kell fogadni. (2) A megyei (fővárosi) intézet a napszaktól függetlenül köteles befogadni azt a rendőrség által átkísért elítéltet, akinek az intézet székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság a szabadságvesztés megkezdése vagy folytatása végett az elővezetését rendelte el. (3) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni, ha a rendőrség vagy a határőrség a jogellenesen távollevő elítéltet elfogja, és az intézetbe kíséri. (4) Az intézet az elítélt átvétele előtt a rendelkezésre álló iratokból köteles az elfogató parancs hatályosságáról meggyőződni, illetve az elővezetést kérő intézettel a szükséges adatokat egyeztetni. (5) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott esetben az intézet a 14. (1) bekezdésének a) pontja szerint jár el. Befogadás külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele esetén 16/A. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló évi XXXVIII. törvény 50. -ának (2) bekezdése alapján a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet fogadja be, az Igazságügyi Minisztérium átvételről szóló értesítése alapján. A befogadással kapcsolatos közbeeső intézkedések és értesítések 17. Ha az elítélten a befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, vagy a rendőrségi fogdából, a javítóintézetből, a katonai fogdából átkísért elítélt azt állítja, hogy bántalmazták, haladéktalanul orvosi vizsgálatot kell végezni, valamint jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát az átkísérést végrehajtó szervnek, illetve a törvényességi felügyeletet ellátó ügyésznek meg kell küldeni. 18. (1) Ha az elítélttel szemben más ügyben közérdekű munka büntetés vagy pártfogó felügyelet intézkedés végrehajtása van folyamatban, az intézet a befogadásról hetvenkét órán belül tájékoztatja a pártfogó felügyelői 4

5 szolgálatnak az elítélt lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyei (fővárosi) hivatalát (a továbbiakban: pártfogó felügyelői hivatal). (2) Az elítéltet a befogadását követő tizenöt napon belül kivizsgálás céljából az IMEI-be kell szállítani, ha a bíróság a) a kényszergyógyítását rendelte el; b) megállapította az elítélt korlátozott beszámítási képességét. (3) Ha az elítélt az intézetbe magával hozza felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézménybe történő elhelyezésről az intézet haladéktalanul gondoskodik. (4) Ha az elítélt a befogadásakor bejelenti, hogy kiskorú gyermeke felügyelet nélkül maradt, az intézet hivatali időben az illetékes gyámhatóságot, hivatali időn kívül az illetékes rendőri szervet haladéktalanul értesíti. (5) Ha az elítélt lakása vagy más vagyontárgya őrizetlenül maradt, az intézet erről az illetékes önkormányzat jegyzőjét, illetve az elítélt által meghatározott személyt értesíti. 19. (1) A nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban részesülő elítéltet a befogadáskor írásban nyilatkoztatni kell, hogy a folyósítást az intézetbe vagy az általa meghatalmazott személy részére kéri. (2) Az elítéltet tájékoztatni kell, hogy kérheti az őt megillető, az (1) bekezdésben nem említett pénzbeli járandóságainak az intézetbe történő folyósítását is. Az elítélt egészségügyi vizsgálata 20. Az intézetbe befogadott elítéltet a közösségbe elhelyezés előtt - a külön jogszabályban foglaltak szerint - egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni. Az elítéltnél lévő tárgyak átvétele 21. (1) Az elítélt az intézetben a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt tárgyakat tarthatja magánál. A parancsnok az elítéltnél tartható tárgyak mennyiségét a házirendben fajtánként határozza meg. (2) A befogadási eljárás során az intézet az elítéltnél nem tartható tárgyakat igazolás ellenében átveszi, és azokat a (3) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel az elítélt letétjébe helyezi. (3) Ha a letétbe helyezés veszélyeztetné az intézet biztonságát, vagy az közegészségügyi, illetve egyéb okból nem lehetséges, a letétbe helyezést meg kell tagadni, majd ezzel egyidejűleg fel kell hívni az elítéltet, hogy gondoskodjék a tárgy intézeten kívüli megőrzéséről vagy értékesítéséről. Ha az elítélt ennek nem tesz eleget, az adott tárgyat - jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - meg kell semmisíteni. (4) A letétbe helyezhető tárgyak mennyiségét - a tárolási lehetőségek figyelembevételével - a parancsnok határozza meg. (5) Ha az elítéltnél lőfegyver, lőszer, robbanó-, sugárzó anyag vagy kábítószer van, azt a rendőrségnek kell átadni. Az elítélt felszerelése 22. A befogadott elítéltet el kell látni a 2. számú mellékletben meghatározott egyéni felszerelési tárgyakkal. A 2. számú melléklet 2. pontjában felsorolt formaruházatot a végrehajtásra kijelölt intézet biztosítja az elítélt részére. Elhelyezés a körleten 23. A nyilvántartásba vett elítéltet az elhelyezési körletre kell kísérni, és részére a megfelelő körletrészt, zárkát vagy lakóhelyiséget, továbbá fekvőhelyet kell kijelölni. Az elítélt jogainak és kötelezettségeinek az ismertetése 24. (1) Az elítéltet, közvetlenül az intézetbe való befogadása után írásban tájékoztatni kell a törvényben meghatározott kényszerítő eszközök használatának a lehetőségéről. (2) Az elítélt részére az elhelyezését követő huszonnégy órán belül át kell adni a szabadságvesztés végrehajtásának a rendjéről, a jogairól és a kötelezettségeiről szóló tájékoztatót, az intézet házirendjét, valamint ki kell oktatni a legfontosabb balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokra. Ha az elítélt írni, olvasni nem tud, a tájékoztatást szóban kell elvégezni, és annak megtörténtét az elítélt jelenlétében, két tanú aláírásával, írásban kell rögzíteni. 5

6 (3) Az intézetnek biztosítani kell, hogy az elítélt az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott tájékoztatók tartalmát megismerhesse, ennek érdekében meg kell adni a szükséges segítséget és a folyamatos tájékozódás lehetőségét. Az elítélt adatainak nyilvántartása 25. (1) A szabadságvesztés végrehajtására befogadott elítélt törvényben meghatározott adatainak a helyi nyilvántartását a fogvatartó intézet látja el. (2) Az elítéltek adatainak a központi nyilvántartását és a külföldi államnak átadott elítéltek adatainak a nyilvántartását az Országos Parancsnokság végzi. 26. A nyilvántartásba vételkor az elítéltről fényképet kell készíteni, és nyilvántartási számmal kell ellátni. A fénykép és a nyilvántartási szám csak törvényben meghatározott esetekben - az országos parancsnok engedélyével - hozható nyilvánosságra. 27. A nyilvántartást végző szervek a nyilvántartás adataiból törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesítenek, biztosítják a nyilvántartásba való betekintést, felelősek az adatvédelmi szabályok megtartásáért. A szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának meghatározása 28. A befogadási eljárás során az intézet külön jogszabályban meghatározottak szerint megállapítja, és az elítélttel írásban közli a szabadságvesztés kezdő- és utolsó napját, valamint a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének a napját. Értesítések a befogadásról 29. (1) Az intézet az elítélt befogadásáról - a várható szabadulás időpontjának közlésével - tíz napon belül értesíti a) az elítélt lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot; b) a Belügyminisztérium illetékes szervét; c) az első fokú ítéletet hozó bíróságot; d) gondnokság alá helyezett elítélt esetében a gondnokot. (2) Ha az elítélt hadköteles, az intézet a befogadásról öt napon belül értesíti az illetékes hadkiegészítő parancsnokságot. (3) Ha a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést rendelt el [a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 596. (3)-(6) bek.], akkor az intézet a befogadásról tíz napon belül az intézkedés előírásainak megtartását ellenőrző rendőrkapitányságot is értesíti, amennyiben az nem azonos az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendőrkapitánysággal. (4) Ha a bíróság a büntetőeljárás során óvadék elfogadásáról határozott, az intézet a befogadásról tíz napon belül az óvadék elfogadása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróságot is értesíti, amennyiben az nem azonos az (1) bekezdés c) pontja szerinti bírósággal. (5) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek volt hivatásos (szerződéses) állományú tagjának szolgálati igazolványát a kiállító szervnek, az elítélt útlevelét pedig a Belügyminisztérium illetékes szervének kell megküldeni. Új büntetőeljárás az elítélttel szemben 29/A. (1) Ha az elítélttel szemben más ügyben büntetőeljárás folyik, a 237. (1) bekezdésének b)-e) pontjában foglalt kérdésekben az intézet köteles végrehajtani az eljáró ügyész, illetve a bíróság rendelkezéseit. (2) Ha az intézetnek hivatalos tudomása van arról, hogy a szabadságvesztést töltő elítéltet a bíróság újabb büntetőeljárásban nem jogerősen szabadságvesztésre ítéli, erről a rendelkezésre álló irat (megkeresés, idézés, bírói értesítés, hivatalos feljegyzés, ítéletkiadmány) fénymásolatának megküldésével értesíti a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt. Befogadási és foglalkoztatási bizottság 30. (1) Az intézetekben befogadási és foglalkoztatási bizottság (a továbbiakban: befogadási bizottság) működik. 6

7 (2) A befogadási bizottság a befogadástól számított nyolc napon belül, az elítélt személyes meghallgatását követően dönt a) a Bv. tvr.-ben meghatározott szempontok szerinti csoportba sorolásról; b) a munkahely és a munkakör kijelöléséről; c) az oktatásban és a képzésben való részvételről. (3) A befogadási bizottság a parancsnok által meghatározott körben véleményezési, illetve javaslattételi feladatokat is elláthat. A szabadságvesztést végrehajtó intézet 31. (1) A szabadságvesztés végrehajtására a jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelő intézetet az Országos Parancsnokság illetékes szervezeti egységének a vezetője jelöli ki. (2) Az elítélt az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérő intézetbe - a kijelölésre jogosult engedélye alapján - akkor szállítható, ha a) a kijelölt intézetben nincs férőhely; b) a más intézetben való elhelyezés biztonsági okból indokolt; c) az elítélt más intézetben való elhelyezését kérte; d) a megfelelő foglalkoztatására csak más intézetben van lehetőség; e) jogszabály így rendelkezik. (3) Az elítélt a (2) bekezdés szerinti intézetbe csak akkor szállítható, ha ott a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, illetve az elítéltek elkülönítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések végrehajtása biztosított. II. Cím A FOGVATARTÁS RENDJE ÉS BIZTONSÁGA A fogvatartás rendje, a házirend és napirend 32. Az intézetben a fogvatartás törvényes végrehajtásához szükséges rendet kell fenntartani. A rend kialakítása és fenntartása a bv. szervezet feladata. 33. A fogvatartás rendjének fenntartása érdekében az elítélt nem bízható meg olyan feladattal, amelynek végrehajtása során más elítélttel alá- és fölérendeltségi viszonyba, illetve más elítélt személyiségi jogait sértő adat birtokába kerülhet. 34. (1) Az elítéltet megillető jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének rendjét házirendben kell szabályozni. (2) A házirend tartalmazza: a) az elítéltek napirendjét; b) az elítéltek intézeten belüli foglalkoztatására, mozgására, tartózkodására és a munkavégzés rendjére vonatkozó szabályokat; c) a panaszok, kérelmek, bejelentések, illetve egyéb jogorvoslatok előterjesztésének a rendjét; d) az elítélt viselkedési szabályait; e) a látogatók fogadásának, valamint az intézet elhagyásának a szabályait; f) a szükségleti cikkek vásárlásának idejét, módját; g) az elítélt által küldött, vagy a részére érkezett levelek, csomagok kezelésére vonatkozó szabályokat; h) az elítéltek tartózkodására és foglalkoztatására szolgáló helyiségek használatának rendjét; i) az egyházi szertartások, a karitatív és a missziós rendezvények időrendjét; j) a távbeszélő készülék használatának rendjét és feltételeit; k) az elítéltnél tartható tárgyak fajtánként meghatározott mennyiségét [21. (1) bek.]; l) a körleten betartandó balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat; m) a dohányzással kapcsolatos rendelkezéseket. (3) Az elítéltet a házirendben tájékoztatni kell a pártfogó felügyelői szolgálat önkéntes igénybevételének lehetőségéről. (4) A házirend megtartására, valamint megszegésének a következményeire az elítéltet figyelmeztetni kell. 7

8 (5) A házirendtől csak a parancsnok engedélyével lehet eltérni. 35. (1) A napirendben kell meghatározni minden olyan tevékenységet, amely a bv. szerv napi folyamatos működését biztosítja, így az ébresztő és a takarodó, a nyitás és zárás, a létszámellenőrzés, az étkezés, a szabad levegőn való tartózkodás, a munkavégzés, az oktatás, az orvosi rendelés, a szabadidő eltöltése és a jogorvoslatok előterjesztése idejét és helyét. (2) A takarodó és az ébresztő között legalább nyolc óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. (3) Az étkezésre naponta háromszor, esetenként legalább húsz percet kell biztosítani. A fogvatartás biztonsága 36. (1) A fogva tartás biztonsága olyan állapot fenntartását jelenti, amelynél az intézetben, illetve büntetésvégrehajtási feladat teljesítése miatt az intézet területén kívül tartózkodó személyek élete, testi épsége, szabadsága, a büntetés-végrehajtás anyagi javainak sértetlensége, valamint a büntetés-végrehajtási feladatok zavartalan ellátása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosított. (2) A fogvatartás biztonságát jelentős mértékben sértő vagy veszélyeztető olyan események, amelyek jogszabályban meghatározott külön intézkedések bevezetését teszik szükségessé, rendkívüli eseménynek minősülnek. 37. (1) Az őrzés az elítélt meghatározott helyen való tartására, életének és testi épségének a megóvására, az intézet és az ahhoz tartozó létesítmények, illetve területek védelmére irányuló tevékenység, amelyet jogszabály alapján rendszeresített fegyverrel, illetve technikai eszközökkel, vagy szolgálati kutyával látnak el. (2) A felügyelet az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének folyamatos - közvetlen vagy közvetett - irányítása. (3) Az ellenőrzés az elítélt meghatározott helyen való tartózkodásának, tevékenységének az időszakos figyelemmel kísérése. (4) Az őrzési, felügyeleti és ellenőrzési feladatok ellátásának rendjét, az elítélt végrehajtási fokozatának, biztonságra veszélyességének és az intézet sajátosságainak a figyelembevételével a parancsnok határozza meg. Az elítéltek elhelyezése és elkülönítése 38. (1) Zárkában kell elhelyezni a) a fegyház fokozatú, illetve általában a börtön fokozatú elítéltet; b) a biztonsági okból elkülönített elítéltet; c) az ideiglenesen befogadott elítéltet; d) a különleges biztonságú körletre, illetve zárkába helyezett elítéltet. (2) Lakóhelyiségben lehet elhelyezni a) a fogház, kivételesen a börtön fokozatú elítéltet; b) azt az elítéltet, aki a szabadságvesztést enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának az elrendelése alapján tölti; c) az átmeneti csoportba helyezett elítéltet; d) a szabadságát töltő elítéltet. 39. (1) Az elhelyezés során a) a különböző végrehajtási fokozatba tartozókat egymástól, b) a férfiakat a nőktől, c) a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól, d) az előzetesen letartóztatottakat az elítéltektől, e) a fekvőbetegeket az egészségesektől, a betegek közül a fertőzőket a nem fertőzőektől, a HIV-fertőzőtteket a többi fogvatartottól el kell különíteni. (2) Jogszabály az (1) bekezdésben foglaltakon túl, az elkülönítés egyéb szempontjait is meghatározhatja. (3) (4) Az elkülönítést külön körleten, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell végrehajtani. 40. (1) A gyógykezelés érdekében a különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a kórteremben, a betegszobában, a fertőző elkülönítőben, illetőleg az e célra kijelölt zárkában közösen helyezhetők el. 8

9 (2) A végrehajtási fokozattól függetlenül az elítéltek együtt helyezhetők el a gyógyító-nevelő csoportban és az átmeneti csoportban, a prevenciós részlegen, illetve az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása során és az anyagyermek együttes elhelyezése esetén. (3) A különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a munkahelyen együtt dolgozhatnak, az iskolai oktatásban, szakmai képzésben, a sport és a kulturális, valamint a vallási rendezvényeken, illetve az orvosi (egészségügyi) rendelésen közösen részt vehetnek, a szabad levegőn, illetőleg a közös étteremben együtt tartózkodhatnak. 41. (1) Az elítéltek elhelyezési körletét az intézet egyéb területeitől, az egyes körletrészeket pedig szükség szerint egymástól el kell különíteni. (2) Az elhelyezési körleteket és az elítéltek munkahelyeit biztonsági szempontból minősíteni kell. A parancsnok határozza meg, hogy a körleten, illetve a munkahelyen milyen biztonsági csoportba sorolt elítélt helyezhető el, illetőleg foglalkoztatható. (3) A fegyház fokozatú, továbbá a 47. hatálya alá tartozó elítéltek zárkáinak az ajtaját zárva kell tartani. (4) Ha a fegyház fokozatú elítélt számára az intézet meghatározott részén a felügyelet nélküli mozgást engedélyezték, vagy az elítélt átmeneti csoportba került, a zárkák ajtaját a napirendben meghatározott ideig kell nyitva tartani. A parancsnok a fegyház fokozatú elítélteknél a zárkaajtók nyitvatartását kivételesen egyéb esetekben is engedélyezheti. (5) A börtön, illetve a fogház fokozatú elítéltnél a zárka, illetve a lakóhelyiség ajtaját a reggeli létszámellenőrzéstől az esti létszámellenőrzésig - a napirendben meghatározott esetektől vagy a parancsnok eltérő rendelkezésétől eltekintve - nyitva kell tartani. (6) Arra az időre amikor az elítéltek nem tartózkodnak a zárkában vagy a lakóhelyiségben, az ajtókat zárva kell tartani. Az elítéltek biztonsági csoportba sorolása 42. (1) Az elítéltet a befogadási bizottság a fogvatartás biztonságára való veszélyesség növekvő mértéke szerint az I., a II., a III., illetve a IV. biztonsági csoportba sorolja. (2) A biztonsági csoportba való besorolásnál a) az elkövetett bűncselekményt (annak jellegét és körülményeit), a szabadságvesztés időtartamát és végrehajtási fokozatát, a szabadságvesztésből még le nem töltött időt, a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének az időpontját, b) az elítélt személyiségét, előéletét, egészségi és fizikai állapotát, kapcsolattartását, c) új büntetőeljárás indítása esetén az ennek alapjául szolgáló magatartás jellegét és körülményeit, d) az intézet, illetve a foglalkoztatás biztonsági szempontú sajátosságait kell figyelembe venni. (3) A (2) bekezdésben foglalt szempontok értékelése alapján a) az I. biztonsági csoportba lehet besorolni azt az elítéltet, aki az intézet rendjét várhatóan betartja, szökésétől vagy más bűncselekmény elkövetésétől nem kell tartani, és a biztonságos fogvatartás általában ellenőrzéssel is biztosítható; b) a II. biztonsági csoportba lehet besorolni az elítéltet, ha arra lehet következtetni, hogy veszélyeztetheti az intézet rendjét, a biztonságos fogvatartás azonban felügyelettel vagy ellenőrzéssel is biztosítható; c) a III. biztonsági csoportba az elítélt akkor sorolható, ha arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjével tudatosan szembehelyezkedik, és a biztonságos fogvatartás csak őrzéssel vagy felügyelettel biztosítható; d) a IV. biztonsági csoportba kell besorolni azt az elítéltet, akinél alapos okkal arra lehet következtetni, hogy az intézet rendjét súlyosan sértő cselekményt, szökést, a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető magatartást fog tanúsítani, illetve ilyen cselekményt már elkövetett, és a biztonságos fogvatartás csak őrzéssel, kivételesen felügyelettel biztosítható. (4) Ha a biztonsági csoportba való besoroláshoz szükséges adatok, ismeretek hiányosak, azok megszerzéséig az elítéltet a III. biztonsági csoportba kell besorolni. 43. (1) Az elítélt biztonsági csoportba sorolását legalább évenként, a III. biztonsági csoportba soroltaknál legalább hat hónaponként, a IV. biztonsági csoportba soroltaknál legalább három hónaponként a befogadási bizottság felülvizsgálja. (2) A besorolás alapjául szolgáló körülmények változása esetén a befogadási bizottság - halaszthatatlan esetben a parancsnok - az elítélt biztonsági csoportját az (1) bekezdés szerinti határidőktől függetlenül is köteles megváltoztatni. 44. (1) A biztonsági csoportba való besorolás az elítélt törvényben meghatározott jogait nem érinti, a különböző biztonsági csoportokban a jogok gyakorlásának módját és rendjét az intézet házirendje határozza meg. 9

10 (2) A biztonsági csoportba való besorolás indokairól az elítélt csak akkor tájékoztatható, ha a tájékoztatás a fogvatartás biztonságát nem veszélyezteti. Biztonsági intézkedések 45. (1) A fogvatartás rendjét és biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, illetve megszüntetésére az elítélttel szemben a következő biztonsági intézkedések alkalmazhatók: a) biztonsági elkülönítés; b) különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezés; c) a mozgást korlátozó eszközök alkalmazása; d) a személymotozás; e) a biztonsági ellenőrzés, a biztonsági vizsgálat és a biztonsági szemle; f) az ajtók zárva tartásának elrendelése; g) az egyes jogok gyakorlásának a Bv. tvr.-ben meghatározott felfüggesztése. (2) Indokolt esetben több biztonsági intézkedés együtt is alkalmazható. Biztonsági elkülönítés 46. (1) Az elítélt biztonsági elkülönítésére akkor kerülhet sor, ha az intézet rendjét, biztonságát súlyosan sérti vagy veszélyezteti, ha csoportos ellenszegülésben vesz részt, a táplálkozást, az utasítás végrehajtását, a munkavégzést megtagadja, illetve ön- és közveszélyes magatartást tanúsít. (2) A biztonsági elkülönítés az elítélt elhelyezésének megváltoztatását jelenti, az elítélt az e célra szolgáló helyiségben is elkülöníthető. Nem kell az elhelyezést megváltoztatni, ha az elítélt egyszemélyes elhelyezésben van, és a zárkában hagyása a biztonsági elkülönítés célját nem veszélyezteti. (3) A biztonsági elkülönítés elrendelésére és megszüntetésére a parancsnok vagy a személyi állomány általa megbízott tagja jogosult. A biztonsági elkülönítés csak az elrendelésre okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb tíz napig tarthat, ezt egy alkalommal legfeljebb tíz nappal a parancsnok meghosszabbíthatja. (4) A biztonsági elkülönítés ideje alatt az elítélt a) állandó felügyelet alatt áll, b) az intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani, c) látogatójával biztonsági beszélőfülkében vagy biztonságtechnikai eszközön keresztül érintkezhet, d) az elítéltek öntevékeny szervezeteiben nem vehet részt, e) az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő eltöltésének lehetőségeit nem veheti igénybe, önképzést folytathat, f) saját ruhát nem viselhet, g) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható. (5) A (4) bekezdésben meghatározott korlátozások együttesen vagy külön-külön alkalmazhatók, erről az elrendelőnek írásban kell határoznia. (6) A biztonsági elkülönítés szükségességét - a (7) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - a parancsnoknak ötnaponként felül kell vizsgálnia. (7) Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltet az erre a célra kialakított helyiségben kell elhelyezni, és haladéktalanul intézkedni kell orvosi vizsgálata iránt. Az elkülönítés legfeljebb hat óra időtartamú lehet, az elkülönítés szükségességét azonban kétóránként felül kell vizsgálni. Különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezés 47. (1) A IV. biztonsági csoportba sorolt elítélt különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezhető. (2) Különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezhető az elítélt akkor is, ha életének vagy testi épségének a védelme más módon nem biztosítható. (3) A különleges biztonságú zárkában, illetve körleten elhelyezett elítélt a) állandó felügyelet alatt áll, b) az intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani, c) munkát a különlegesen kialakított körletrészen belül, illetve a parancsnok által kijelölt helyen végezhet, d) az elítéltek öntevékeny szervezeteiben nem vehet részt, 10

11 e) az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő eltöltésének lehetőségeit csak a különlegesen kialakított körletrészen belül, illetve a parancsnok külön engedélyével veheti igénybe, önképzést folytathat, f) saját ruhát - a (2) bekezdés alapján különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezett elítélt kivételével - nem viselhet, g) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható. (4) A különleges biztonságú zárkában, illetve körleten elhelyezett elítéltre vonatkozó végrehajtási szabályokat a házirend tartalmazza. (5) Az elítélt különleges biztonságú zárkába helyezését a befogadási bizottság legfeljebb három hónapra rendelheti el, melyet két alkalommal, három-három hónappal meghosszabbíthat. Ezt meghaladó időre az országos parancsnok által kijelölt bizottság (a továbbiakban: bizottság) rendelheti el a különleges biztonságú zárkába helyezés fenntartását. Az elhelyezés indokoltságát a bizottság hat hónaponként felülvizsgálja. (6) Az elítélt különleges biztonságú körletre helyezését a bizottság legfeljebb hat hónapra rendelheti el, melyet az elhelyezés indokának fennállása esetén meghosszabbíthat. A különleges biztonságú körleten történő elhelyezés indokoltságát a bizottság hat hónaponként felülvizsgálja. (7) A különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezést az elrendelő haladéktalanul megszünteti, ha annak indokai már nem állnak fenn. (8) A rendelet alkalmazásában a) különleges biztonságú zárka: olyan sajátos szabályok alapján működtetett, speciálisan kialakított és felszerelt helyiség, ahová az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elítéltet egyedül kell elhelyezni. Az intézetek különleges biztonságú zárkaként működtetett zárkáit az országos parancsnok intézkedésben határozza meg; b) különleges biztonságú körlet: az országos parancsnok intézkedésében kijelölt intézetnek az e célra kialakított, különleges biztonságú zárkákból és a hozzájuk tartozó helyiségekből álló, elkülönített része, ahová az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elítélt végrehajtási fokozattól függetlenül helyezhető el. Az elítélt mozgását korlátozó eszközök alkalmazása 48. (1) Amennyiben a bilincs kényszerítő eszközként való alkalmazásának a törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az elítélt mozgásának a korlátozása azonban a fogvatartás biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmény megelőzése érdekében szükséges, korlátozó eszközként - ha az elítélt egészségi állapota azt megengedi - bilincs, vagy a végtagra helyezett, testi sérülést nem okozó más eszköz alkalmazható. (2) A mozgáskorlátozó eszköz, ha azt az elítélt kísérése vagy intézeten kívüli őrzése során alkalmazzák, annak idejére; egyébként az elrendelési ok megszűnéséig, de legfeljebb folyamatosan tizenkét óra időtartamra alkalmazható. (3) A mozgás korlátozása történhet a kezek előre vagy hátra bilincselésével, két vagy több személy egymáshoz rögzítésével, bilincs és bilincsrögzítő öv együttes alkalmazásával, vezetőszárral ellátott bilincstag (vezető bilincs), valamint egyéb, a végtag rögzítésére alkalmas eszköz használatával is. (4) Mozgást korlátozó eszköz, előállítás esetén pedig a vezető bilincs alkalmazásának az elrendelésére és megszüntetésére a parancsnok vagy a személyi állomány általa megbízott tagja jogosult. (5) Büntető ügyben történő előállításkor az eljáró ügyész, illetőleg a bíróság elrendelheti az alkalmazott mozgáskorlátozó eszköz eltávolítását. Az előállító őr az erre vonatkozó rendelkezést köteles végrehajtani. Az intézkedés nem vonatkozhat a vezetőbilincs eltávolítására. (6) Ha az elítélt meghatározott helyen tartása másként nem biztosítható - a járművön való szállítást kivéve - átmeneti intézkedésként végtagja tárgyhoz is rögzíthető. A személymotozás 49. (1) Biztonsági intézkedésként az elítélt megmotozható, személyes használati tárgyai és teljes ruházata átvizsgálható. Az intézkedésnél technikai eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehető. (2) A személymotozást csak a személyi állománynak az elítélttel azonos nemű tagja végezheti. (3) A személymotozás, illetve a ruházat átvizsgálása nem történhet szeméremsértő módon. A test üregeinek átvizsgálását csak orvos végezheti, a vizsgálaton az őrzést vagy felügyeletet ellátó személyen kívül más nem lehet jelen. (4) Ha az elítélt a személyes használati tárgyainak az átvizsgálásánál nincs jelen, az intézkedést - jegyzőkönyv felvétele mellett - két tanú jelenlétében kell foganatosítani. A jegyzőkönyv egy példányát az elítéltnek át kell adni. 11

12 A biztonsági ellenőrzés, a biztonsági vizsgálat és a biztonsági szemle 50. (1) A zárkák, a lakóhelyiségek, a munkaterületek, az egészségügyi helyiségek és az elítéltek tartózkodására szolgáló egyéb helyiségek biztonsági ellenőrzését naponta kell végrehajtani, ez kiterjed a nyílászáró szerkezetek biztonságára, a falak, a mennyezet, a padozat és a rácsok épségére is. Az ellenőrzésnél elítélt nem lehet jelen. (2) Az intézet biztonságának fenntartása, a rendkívüli események megelőzése, megszakítása, felszámolása érdekében a napi biztonsági ellenőrzésen túl az intézet helyiségei, területei a nap bármely szakaszában átvizsgálhatók. (3) Az intézet valamennyi helyiségére és létesítményére kiterjedő biztonsági szemlét szükség szerint, de fegyházban legalább kéthavonta, börtönben legalább négyhavonta, fogházban legalább félévenként kell végrehajtani, ennek során el kell végezni az elítéltek személyi motozását, ellenőrizni kell a biztonsági berendezési és felszerelési tárgyak meglétét, rendeltetésszerű használatát. 51. Az intézetben évente legalább egy alkalommal a biztonsági rendszer valamennyi területét átfogó biztonsági vizsgálatot kell tartani. Az ajtók zárva tartásának elrendelése 52. A parancsnok biztonsági okból, rendkívüli esemény bekövetkezésének a megelőzése, megszakítása vagy felszámolása érdekében - a kiváltó ok megszűnéséig, a végrehajtási fokozattól függetlenül - elrendelheti az elítéltek elhelyezési körletén az ajtók zárva tartását. Egyes jogok gyakorlásának a felfüggesztése 53. (1) Ha a Bv. tvr. 37/A. -ában foglalt feltételek alapján az elítélteket megillető egyes jogok gyakorlásának a felfüggesztését rendelik el, a parancsnok haladéktalanul tájékoztatja a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt, és jelentést tesz az országos parancsnoknak. (2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés alatt is engedélyezhető, hogy az elítélt a súlyosan beteg hozzátartozóját meglátogassa, részt vegyen a hozzátartozója temetésén. (3) A jogok gyakorlásának a felfüggesztéséről az érintett elítélteket, továbbá a lehetőségek szerint mindazokat - a hatóságokat, a látogatásra és csomagküldésre jogosultakat - értesíteni kell, akikre az intézkedés végrehajtása kihat. A látogatók biztonsági ellenőrzése 54. (1) Az elítélt látogatója - ide nem értve az 55. -ban megjelölt személyeket - látogatási értesítés alapján léphet az intézetbe. (2) A látogató a járművét csak az intézet erre kijelölt területére hozhatja be, ruházatát és csomagját ellenőrizni kell, ehhez technikai eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehető. A ruházat közvetlen átvizsgálását csak a személyi állománynak a látogatóval azonos nemű tagja végezheti. (3) A látogató az elítélttel az erre kijelölt helyiségben beszélhet, a beszélgetés ellenőrizhető. (4) A látogató kilépésére a (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A szakorvosi vizsgálatra jelentkező szabadlábon lévő elítéltre vonatkozó rendelkezések 54/A. (1) A kegyelmi eljárás során az igazságügyminiszter által elrendelt szakorvosi vizsgálatra [Be (2) bek.] jelentkező, szabadlábon lévő elítélt a Büntetés-végrehajtás Központi Kórház értesítése alapján léphet be az intézetbe. Az intézetbe történő belépéskor az elítéltnek a személyazonosságát igazolnia kell, egyébként az intézetbe történő belépésre az 54. (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (2) A szabadlábon lévő elítélt az intézet területén felügyelet mellett mozoghat. (3) A szabadlábon lévő elítélt kilépésére az 54. (4) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 12

13 A hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személyekre vonatkozó rendelkezések 55. (1) Hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személynek azok minősülnek, akik a jogszabályban meghatározott feladataik végrehajtása, vagy a bv. szervezettel kötött együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében lépnek az intézet területére. (2) Az intézet személyi állományának a tagjain kívül, hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személyek a következők: a) a jogszabályban meghatározott védett személyek és a védelmüket ellátók; b) az országgyűlési képviselők; c) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, továbbá az általuk megbízott személyek; d) a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi dolgozó, a pártfogó, a közjegyző, valamint az önálló bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes és kézbesítési végrehajtó; e) a hatósági eljárást, nyomozati cselekményeket, illetve az elítéltek intézetbe szállítását, előállítását és kísérését végző személyek; f) az intézet, illetve a bv. szervezet felett irányítási, felügyeleti jogot gyakorló szervek képviselői; g) a védő, valamint a fogva lévő sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt képviselője, továbbá a fogva lévő pótmagánvádló, illetve tanú érdekében eljáró ügyvéd [Be. 44., 56. és 80. ]; h) a nem magyar állampolgárságú elítélt tekintetében az adott nagykövetség vagy konzulátus képviselője; i) a fogvatartás körülményeivel foglalkozó nemzetközi szervezetek megbízott képviselői; j) az egyházak, továbbá a bv. szervezettel együttműködő más szervezet (személy) képviselője; k) az intézet ellátásával és a fogvatartottak foglalkoztatásával összefüggésben eljáró, hivatalos üzleti tevékenységet végző személyek. (3) A hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személyek a személyazonosságuk és a feladatuk ellátására feljogosító igazolvány, okmány, megbízólevél vagy meghatalmazás felmutatása mellett, a belépés indokának a közlésével léphetnek az intézet területére. (4) A védő, illetve a képviselő a kirendelésről szóló határozatot vagy a meghatalmazást köteles bemutatni. A belépést engedélyezni kell, ha a védő, illetve a képviselő a meghatalmazásnak az elítélttel való aláíratása érdekében keresi fel az intézetet. A védő, illetve a képviselő az aláírásig az elítélttel csak ellenőrzés mellett beszélhet. Ha a bíróság a Be ának (4) bekezdése alapján a védőt az eljárásból kizárta, az adott büntetőeljárásban nem engedélyezhető a kizárt védő intézetbe történő belépése. 56. (1) Az intézetbe - az 54. és 55. -ban megjelölt személyek kivételével - csak a parancsnok engedélyével lehet belépni. Az intézetbe belépő személy köteles betartani az intézet rendjére, a házirendre és a fogva tartás biztonságára vonatkozó előírásokat. (2) Az intézetbe nem vihető be lőfegyver, lőszer, robbanószer, szúró- vagy vágóeszköz, kábítószer, a közbiztonságra, valamint az intézet rendjére és a fogva tartás biztonságára veszélyes tárgy. Adó-vevő készülék, telefon, fényképezőgép, illetve hang- és képfelvevő készülék bevitelét a parancsnok engedélyezheti. A védő - a belépéskor történő bejelentés mellett - külön engedély nélkül is jogosult hangfelvevő készülék (diktafon) intézetbe történő bevitelére. (3) Az (1)-(2) bekezdésben hivatkozott előírásokról a belépőket tájékoztatni kell. (4) A védett személyek és kísérőik be- és kiléptetése, személyük, járművük és mozgásuk biztosítása, a védelemhez szükséges eszközök bevitele a parancsnok és a védelmet ellátó szervezet közötti előzetes egyeztetés szerint történik. (5) Az 55. (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott személyek a részükre rendszeresített kényszerítő eszközöket - a lőfegyver kivételével - az intézetben maguknál tarthatják. 57. (1) Az intézetbe hivatalos vagy szolgálati ügyben, továbbá a parancsnok engedélyével belépő személyek ruházata és csomagja - az 56. (4)-(5) bekezdésében és a hatályos nemzetközi egyezményekben meghatározott kivételtől eltekintve - szemrevételezéssel és technikai eszközzel ellenőrizhető, továbbá az intézet területére be nem vihető tárgyak tekintetében tőlük nyilatkozat kérhető. (2) A büntetés-végrehajtási bírótól és a büntetés-végrehajtás felügyeletét ellátó ügyésztől, az intézetbe való belépésük előtt csak az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat kérhető. (3) Az intézet területére belépő személyeket a belépési engedélyre utaló, a ruházaton elhelyezhető jelzéssel lehet ellátni. 13

14 58. (1) A hivatalos vagy szolgálati ügyben eljáró személyek az intézet azon területein tartózkodhatnak, ahol a feladataik ellátásához való jelenlétük szükséges. A büntetés-végrehajtás felügyeletét ellátó ügyész tevékenysége az intézet egész területére kiterjed. (2) A védő az elítélttel az intézet e célra kijelölt helyiségében beszélhet. (3) Az 55. (2) bekezdésének a)-i) pontjaiban megjelölt személyek, továbbá az egyházak képviselői a fogvatartás biztonságának a fenntartása mellett az elítélttel ellenőrzés nélkül beszélhetnek. 59. Az intézetbe való belépésre vonatkozó szabályokat a kilépésnél is megfelelően alkalmazni kell. 60. Az ok alkalmazásában intézeten a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szerveket is érteni kell. Az elítélt képviselőjének belépésére, ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések 60/A. Az elítélt képviselőjének - ide nem értve az 55. (2) bekezdésének g) pontjában foglaltakat - intézetbe belépésére, ellenőrzésére, tartózkodására az 54. rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a képviselő az elítéltet a parancsnokkal előre egyeztetett időpontban látogathatja meg, b) a képviselőnek az intézetbe történő belépéskor a személyazonossága mellett az ügyben való eljárási jogosultságát okirattal (hatóság határozata, meghatalmazás) kell igazolnia. A kényszerítő eszközök 61. (1) A törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok - addig és olyan mértékben - alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek. (2) Kényszerítő eszköz valamely cselekmény (magatartás) megtorlásaként nem alkalmazható. (3) A kényszerítő eszköz alkalmazását az elöljárónak - amint arra lehetőség nyílik - szóban, a szolgálat befejezése után két órán belül írásban is jelenteni kell. 62. Testi kényszer az intézkedésnek passzívan ellenszegülő személlyel szemben is alkalmazható. 63. A bilincs használatára és a bilincselés módjára az elítélt mozgását korlátozó eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat (48. ) kell megfelelően alkalmazni. 64. Kényszerítő eszközként csak az arra kiképzett szolgálati kutyát lehet alkalmazni. 65. (1) A hivatásos állomány tagja csak a bv. szervezetnél rendszeresített lőfegyvert használhatja. (2) A lőfegyver használata után gondoskodni kell a helyszín biztosításáról. 66. A kényszerítő eszközök alkalmazása szempontjából a bv. szerv, illetve annak vagyona elleni támadásnak vagy rongálásnak minősül az olyan magatartás, amely a területén lévő vagy az üzemeltetését (működését) biztosító létesítmények, tárgyak, berendezések, járművek megszerzésére, használhatatlanná tételére, megrongálására vagy megsemmisítésére irányul. 67. A bv. szervezet közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló olyan tagjait, akik munkakörüknél fogva az elítéltekkel közvetlen kapcsolatban állnak, a támadás elhárítására és a testi épségük védelmére könnygázszóró eszközzel lehet ellátni. III. Cím III. Cím AZ ELÍTÉLT NEVELÉSE Általános szabályok 68. (1) A szabadságvesztés céljának elérése érdekében az elítéltek nevelése - önbecsülésük és felelősségérzetük fenntartása, fejlesztése, a társadalmi hasznosság tudatának kialakítása, szabadulásuk után a társadalom életébe való beilleszkedés elősegítése - a bv. szervezet és - külön jogszabályban meghatározott esetben - a pártfogó felügyelői szolgálat feladata. 14

15 (2) A nevelési folyamat magában foglalja az elítélt személyiségének a megismerését, megfelelő foglalkoztatását és önképzését, a rehabilitációs és a szabadidőprogramok szervezését, a családi és társadalmi kapcsolatok támogatását. Az elítélt megismerése, egyéni nevelési terv készítése 69. (1) Az elítéltet - a megyei (fővárosi) intézetek kivételével - az intézet felkészítő részlegében kell elhelyezni, ha a várható szabadulásig legalább egy év van hátra. (2) A felkészítő részlegben kell elvégezni az elítélt egészségügyi, pedagógiai, munkaalkalmassági és - beleegyezésével - pszichológiai vizsgálatát. (3) A felkészítő részlegben az elítélt legfeljebb harminc napig tartózkodhat. Ezt az időtartamot a parancsnok további harminc nappal meghosszabbíthatja. (4) Nem kell a felkészítő részlegbe helyezni azt az elítéltet a) aki az előzetes letartóztatását a szabadságvesztést végrehajtó intézetben töltötte, és a (2) bekezdésben foglalt feladatokat már elvégezték; b) akinek a kényszergyógyítását rendelték el; c) akit a személyiségzavara miatt az IMEI-ben vizsgálnak ki. 70. (1) A pedagógiai és a pszichológiai vizsgálat célja, hogy feltárja az elítélt a) személyiségét; b) elképzeléseit a büntetés tartama alatti és a szabadulása utáni időszakra; c) személyére alkalmazható módszereket, eszközöket. (2) Az elítélt személyiségének a megismerése érdekében a nevelő tájékozódik az elítélt életútjáról, a bűncselekmény elkövetésének az okairól és körülményeiről, szociális helyzetéről, családi és társadalmi kapcsolatairól, iskolai, szakmai végzettségéről, foglalkozásáról, munkaképességéről, érdeklődési köréről és szokásairól, a szabadulás utáni elképzeléseiről. (3) A felkészítő részlegben elhelyezett elítélt a munkavégzés alól mentesíthető, vagy részére csökkentett munkaidő állapítható meg. 71. (1) A felkészítő részlegben a nevelő az elítéltről véleményt készít, javaslatot tesz a Bv. tvr.-ben meghatározott csoportokba való helyezésre, a foglalkoztatásra és a nevelési tervre. (2) A nevelési tervet az elítélttel együttműködve kell kialakítani, azt szükség esetén módosítani kell. 72. A 69. (2) bekezdésében és a 70. (1)-(2) bekezdésében foglalt feladatok végrehajtása akkor sem mellőzhető, ha az elítélt várható szabadulásáig kevesebb, mint egy év van hátra. A foglalkoztatás 73. A foglalkoztatás keretében a bv. szervezet - a Bv. tvr.-ben meghatározottak szerint - biztosítja a) az alapfokú iskolai oktatást; b) a szakirányú képzést; c) a munkáltatást; d) a terápiás foglalkoztatást; e) a művelődési, a szabadidős, a sport, továbbá a személyiségfejlesztő és gyógyító, rehabilitációs programokon való részvétel lehetőségét. 74. (1) Az iskolarendszerű oktatást - ideértve a gyógypedagógiai oktatást is - és a szakképzést az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell megszervezni. (2) Ha a lehetőségek fennállnak, az intézetben az egyházi és az alapítványi iskolák működését is lehetővé kell tenni. (3) Az alapfokú iskolai végzettség megszerzését különösen ösztönözni és támogatni kell. (4) Az elítélt kérelmére a középfokú oktatásban való részvételt, valamint a felsőfokú tanulmányok folytatását a parancsnok engedélyezheti. (5) Az oktatási intézmény a fogvatartásra való utalás nélkül állít ki bizonyítványt. (6) Az alapfokú oktatásban részt vevők tanszereit, tankönyveit és az oktatás egyéb költségeit a bv. szervezet biztosítja. Az egyéb oktatási formákban részt vevők számára a költségek biztosíthatók. (7) A börtön- vagy fogházbüntetését töltő, I. biztonsági csoportba sorolt elítélt a parancsnok engedélyével, kivételesen az intézeten kívül is folytathat tanulmányokat, és leteheti a szükséges vizsgákat. Ennek részletes szabályait az országos parancsnok intézkedésben határozza meg. 15

16 (8) Ha az alapfokú iskolai oktatás feltételeit az intézet nem tudja biztosítani, az elítéltet - kérelmére - az erre kijelölt másik intézetbe kell szállítani. (9) A különleges biztonságú körleten elhelyezett elítélt az oktatásban egyéni tanulóként vehet részt. 75. (1) Az elítélt - a házirendben előírtaknak megfelelően - jogosult szabadidejében az intézet által biztosított művelődési és sportprogramokon részt venni. (2) Az elítéltek számára az intézet, vagy az öntevékeny szervezet műkedvelő csoportokat, szakköröket szervezhet. (3) Az országos parancsnok előzetes engedélyével két vagy több intézet elítéltjei részére közös kulturális és sportrendezvények szervezhetők. 76. (1) Az elítélt - kérelme alapján - részt vehet a személyiségfejlesztő, gyógyító vagy rehabilitációs programokon, a parancsnok engedélyezheti, hogy az elítélt az intézeten kívüli szakemberek ilyen jellegű szolgáltatásait is igénybe vehesse, ha a költségeket fedezni tudja és a feltételek az intézetben biztosíthatók. (2) Ha más bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárás során az ügyész a Be ának (2) bekezdése alapján a vádemelést elhalasztotta, illetve a bíróság a Be ának (6) bekezdése alapján az eljárást felfüggesztette, az intézet az elítélt írásbeli kérelmére biztosítja a vállalt - külön jogszabályban meghatározott - kábítószer-függőséget gyógyító kezelést, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. 76/A. Az önként jelentkező elítéltek számára a kábítószer-fogyasztás és -terjesztés megelőzésére prevenciós részleg létesíthető. 76/B. (1) A prevenciós részlegen az az elítélt helyezhető el, aki írásban nyilatkozik arról, hogy a kábítószermentesség ellenőrzése érdekében aláveti magát rendszeres vizsgálatoknak, és azokhoz vizsgálati anyagot (testváladékot) szolgáltat. A prevenciós részlegen történő elhelyezésről a nevelő javaslatára a befogadási bizottság dönt. (2) A prevenciós részlegen elhelyezett elítéltek számára a Bv. tvr a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint (3) bekezdésében biztosított kapcsolattartás gyakorisága növelhető. (3) Az intézet fokozott figyelmet fordít a prevenciós részlegen elhelyezett elítéltek foglalkoztatására és prevenciós programjaik szervezésére. 76/C. (1) Az elítélt írásbeli kérelmére a prevenciós részlegen történő elhelyezést meg kell szüntetni. (2) Az elítélt prevenciós részlegen történő elhelyezésének megszüntetését kell kezdeményezni, ha a) a kábítószer-mentesség ellenőrzésére szolgáló vizsgálat eredménye pozitív (az elítélt szervezetében kábítószert mutatott ki), b) az elítélt az intézetben vagy azon kívül súlyos fegyelemsértést, illetve bűncselekményt követ el. (3) A prevenciós részlegből a (2) bekezdés szerinti kihelyezésről - a nevelő javaslata alapján - a befogadási bizottság dönt. 77. Az intézetben a szabadidős, a sport, a kulturális és közművelődési programok szervezésére az elítéltek öntevékeny szervezetei működhetnek, az elítéltek által választott tisztségviselők azonban utasítási joggal nem rendelkeznek. 78. Az intézet feltételeitől függően biztosítani kell, hogy az elítélt tájékozódhasson a világ eseményeiről, az ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. Az értékelő vélemény 79. (1) Az elítéltről értékelő véleményt kell készíteni a hatóságok indokolt megkeresésére, továbbá a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatására, b) az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának, illetve megszüntetésének az elrendelésére, c) a feltételes szabadságra bocsátásra, d) a pártfogó felügyelet alá helyezésre, e) az átmeneti csoportba helyezésre, f) a gyógyító-nevelő csoportba utalásra, illetve az onnan történő kihelyezésre, g) a különleges biztonságú körletre való helyezésre, annak fenntartására, illetve a megszüntetésére, h) a kegyelmi kérelemre és a büntetés félbeszakítási kérelemre, i) az átszállításra vonatkozó előterjesztések elkészítése előtt. (2) Az értékelés az elítélt személyi és büntetés-végrehajtási adataira, a végrehajtás során a vele kapcsolatos fontosabb eseményekre, a viselkedésére, tanulására, munkavégzésére, a jutalmazási és a fegyelmi adatokra, a szabadidő eltöltésének módjára, a kapcsolattartásra, a szabadulásra való felkészítés érdekében tett intézkedésekre 16

17 terjed ki. Az értékelő vélemény csak törvényben meghatározott, a bv. szervezet által nyilvántartható adatokat tartalmazhat. Az elítéltek jutalmazása 80. (1) Az elítélt jutalmazására a személyi állomány tagja tehet javaslatot. (2) A parancsnok a Bv. tvr a (2) bekezdésének a)-j) pontjaiban felsorolt valamennyi jutalom adására jogosult. Kizárólag a parancsnok jogosult a fenyítés elengedésére, a végrehajtott fenyítés nyilvántartásának törlésére, a rövid tartamú eltávozás és a kimaradás engedélyezésére. (3) A parancsnokon kívül jutalmazásra jogosult személyeket és az általuk adható jutalmak körét - a Bv. tvr. rendelkezéseinek a keretein belül - az országos parancsnok intézkedésben határozza meg. 81. (1) A dicséret szóban vagy írásban történhet. Az írásbeli dicséretet az elítélt nevelési nyilvántartásába be kell jegyezni. (2) A jutalomként engedélyezett soron kívüli csomag súlyára és tartalmára a 91. (2)-(3) bekezdésében foglaltak irányadók. (3) A látogatási idő alkalmanként legfeljebb egy órával hosszabbítható meg. (4) A személyes szükségletekre fordítható összeg egy hónapra, legfeljebb száz százalékkal növelhető. (5) A tárgyjutalmak körét a parancsnok határozza meg. (6) (7) A fenyítés elengedése a kiszabott, de még végre nem hajtott fenyítésnek, illetve hátralévő részének az elengedését jelenti. (8) A nyilvántartásból törölt fenyítést az elítéltről készített értékelő véleményekben nem lehet feltüntetni. 81/A. Kimaradás és rövid tartamú eltávozás a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak kivételesen engedélyezhető, ha további szabadságvesztést kell végrehajtani. 82. (1) Nem engedélyezhető rövid tartamú eltávozás, ha a) az elítélttel szemben más ügyben újabb büntetőeljárás van folyamatban; b) az elítéltet a korábbi távolléte alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított legalább három évig; c) az elítélt a korábbi távollétéről önhibájából nem tért vissza, az intézetbe való visszaszállítástól számított egy évig; d) az elítélt a korábbi távollétéről önhibájából késve tért vissza, illetve ittasan vagy bódult állapotban visszatérve az intézet rendjét megzavarta, a visszaérkezéstől számított hat hónapig. (2) Rövid tartamú eltávozás nem engedélyezhető olyan helységbe, ahonnan az elítéltet kitiltották, kivéve, ha azt a rendőrség előzetesen engedélyezte. (3) Rövid tartamú eltávozás - kivételesen - az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén is engedélyezhető, ha az elítélt a) átmeneti csoportban van; b) a várható szabadulása négy hónapon belül esedékes; c) személyi vagy családi körülményei az eltávozást különösen indokolják. 83. A kimaradás feltételeként a Bv. tvr. 41/A. -ának (1) bekezdésében meghatározott időtartamnál a szabadságvesztésbe beszámított előzetes letartóztatásban töltött időt is figyelembe kell venni. 84. (1) A rövid tartamú eltávozásra, illetve kimaradásra bocsátott elítéltet igazolással kell ellátni, amely a személyazonosságot, az engedélyező szervet és személyt, a távollét jogcímét, időtartamát, a kijelölt tartózkodási helyet, továbbá a rendőrségnél való jelentkezési kötelezettséget tartalmazza. (2) Az igazoltatásra jogosult személy felszólítására az elítélt az (1) bekezdésben meghatározott igazolást köteles bemutatni. (3) A rövid tartamú eltávozásról és a kimaradásról az elítélt tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot értesíteni kell. (4) A levelezés 85. (1) Az elítélt által írt, illetve a részére érkezett levelet - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb a második munkanapon továbbítani, illetve kézbesíteni kell. (2) Az elítélt részére érkezett levelet az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül az elítélt után kell küldeni, ha 17

18 a) más intézetbe vagy rendőrségi fogdába szállították; b) az intézetből engedélyezett távolléte esetén, az intézetbe való visszatérése a levél érkezésétől számított tíz napon túl várható; c) időközben a szabadítására került sor. 86. (1) A levelezés biztonsági ellenőrzésének célja a fogvatartás biztonságának a fenntartása, a biztonságot sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése. (2) Az ellenőrzés az intézet biztonsági helyzetétől és az elítélt fogvatartásának a biztonsága körében felmerült tényektől függően szúrópróbaszerűen vagy kellő rendszerességgel történhet. (3) Az ellenőrzés kiterjedhet a levél felbontására, melynek célja annak megállapítása, hogy a levél nem tartalmaz-e a biztonságra veszélyes tárgyat vagy információt. Az ellenőrzésnél technikai (vegyi) eszköz és különlegesen kiképzett kutya is igénybe vehető. (4) Az elítéltnek a hatóságokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a védővel való levelezése tartalmilag nem ellenőrizhető. Ha alapos indok merül fel arra, hogy az elítélt részére érkező levelek nem a borítékban megjelölt hatóságtól, nemzetközi szervezettől vagy a védőtől származnak, a levelet az elítélt jelenlétében - jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - kell felbontani. Az ellenőrzés csak a feladó azonosítására szolgálhat. (5) A levelezés ellenőrzése szempontjából nemzetközi szervezetnek azon szervezetek minősülnek, amelyek tevékenysége az emberi jogok érvényesülésének a vizsgálatára kiterjed. 87. (1) Ha az intézet az általa tartalmilag ellenőrizhető levél tekintetében megállapítja, hogy az intézet, illetve a fogvatartás biztonságát veszélyeztető adatot, információt vagy tárgyat tartalmaz, az ilyen levél nem továbbítható, az elítéltnek nem kézbesíthető. (2) A levél továbbításának vagy kézbesítésének a megtagadását az elítélttel közölni kell, a levelet - kivéve, ha fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás indítása szükséges - vissza kell adni, illetve a feladónak vissza kell küldeni. Az elítéltnek érkezett levél biztonságot nem veszélyeztető részéről az elítéltet szóban tájékoztatni kell. A látogatás 88. (1) Az elítélt által megjelölt személyek részére a látogatásról az intézet az elítélt útján értesítést küld. (2) A látogatásból ki kell zárni azt, akit az ügyész vagy a bíróság a folyamatban lévő büntetőeljárás eredményessége érdekében attól eltiltott, illetve azt, akinek a magatartása - a rendelkezésre álló adatok alapján - az intézet biztonságára veszélyt jelent. (3) A látogatásról szóló értesítésnek tartalmaznia kell a) a látogatásra jogosult nevét; b) a látogatás időpontját és időtartamát; c) felhívást, hogy a látogató a személyazonosságát igazoló okmányt hozza magával; d) az intézetbe bevihető tárgyak körét; e) a ruházat és csomag átvizsgálásának lehetőségéről, és az intézetben való tartózkodás szabályairól szóló tájékoztatót. (4) A látogatás félbeszakítható, ha az elítélt vagy a látogató a látogatás rendjét megsérti, és azt figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba. (5) A látogatást meg kell szakítani, ha az elítélt vagy a látogató magatartása az intézet biztonságát közvetlenül sérti vagy veszélyezteti. 89. (1) Az elítélt egy időben két 18 éven aluli és két nagykorú látogatót fogadhat. A látogatás időpontját és a látogatás időtartamát a parancsnok határozza meg, annak időtartama alkalmanként harminc percnél rövidebb nem lehet. (2) A látogatás időtartama az elítélt, illetve a látogató kérelmére legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható. (3) A látogatást az erre kijelölt helyiségben, asztal mellett, ülve kell lebonyolítani. (4) Az elítélt részére engedélyezhető, hogy a látogató által hozott vagy a helyben vásárolt élelmiszert ellenőrzés után elfogyassza, és a helyben vásárolt élelmiszert a körletre magával vigye. (5) A látogatás ideje alatt csak az intézetben vásárolt, illetve az intézet által biztosított ital fogyasztható. (6) Az elítélt a látogatónak ajándékot vagy más tárgyat csak engedéllyel adhat át. (7) Az elítéltet és a látogatót a beszélgetés ellenőrzésének a lehetőségéről tájékoztatni kell. (8) Az elítéltet a más intézetben fogvatartott hozzátartozója a két intézet parancsnokának együttes engedélyével látogathatja meg. (9) Az elítélt kérelmére - kivételesen - a két intézet parancsnokának együttes engedélyével a látogató lakóhelyéhez közelebbi intézetbe szállítható a látogatás elősegítése érdekében. 18

19 (10) A (8) és a (9) bekezdésben foglalt látogatás költségei az átszállított elítéltet terhelik, kivéve, ha az utazásra az intézetek közötti heti rendszeres szállítás keretében kerül sor. 90. (1) Ha az intézet biztonságának a védelme indokolja, a parancsnok elrendelheti, hogy az elítélt a látogatóval rácson keresztül, vagy zárt fülkéből, telefonon beszélhessen. (2) A 47. (1) bekezdése alapján különleges biztonságú zárkában, illetve körleten elhelyezett elítélt a látogatójával csak zárt fülkéből beszélhet, a látogatótól élelmiszert vagy más tárgyat nem vehet, és neki nem adhat át. (3) A látogatóhelyiségek berendezését a biztonsági szempontok figyelembevételével, az országos parancsnok intézkedésben állapítja meg. A csomagküldés 91. (1) A csomagküldés lehetőségéről, módjáról és a költségek viseléséről az intézet az elítélt útján küld értesítést. (2) A csomag mindazokat a tárgyakat tartalmazhatja, amelyeket az elítélt engedéllyel magánál tarthat. (3) A csomag súlya az öt kg-ot nem haladhatja meg. Ha a csomag ruhaneműt, illetve tisztasági szereket tartalmaz, öt kg-ot meghaladó súlyú csomag átadása is engedélyezhető. (4) A csomag tartalmát az elítélt jelenlétében kell felbontani és ellenőrizni. A csomagban talált olyan tárgyakat, amelyeket az elítélt nem tarthat magánál, az elítélt letétjében kell elhelyezni, vagy - költségére - a feladónak vissza kell küldeni. (5) Ha a letétbe helyezés vagy a visszaküldés nem lehetséges, a 21. szerint kell eljárni. (6) Ha az elítélt nem kap csomagot, a parancsnok engedélyezheti, hogy az elítélt a letéti pénzből - a személyes szükségleteire egyébként fordítható összegen felül - a csomag tartalmára vonatkozó szabályok figyelembevételével vásároljon. (7) A parancsnok engedélyezheti, hogy a hozzátartozó a csomagot közvetlenül az intézetben adja át. A távbeszélő használata 92. (1) A házirend előírásainak megfelelően az elítélt az intézet által kijelölt távbeszélőt használhatja. (2) A távbeszélő-használat ellenőrzésére a 87. -ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a beszélgetés biztonsági okból megszakítható. Az elítélt vallásgyakorlása 93. (1) Az elítélt részére a vallása gyakorlásával kapcsolatos, törvényben meghatározott jogok gyakorlását - a házirendben meghatározott időben és módon - az intézet biztosítja. (2) Az intézetben az elítélt az egyháza lelkészével, illetve más képviselőjével (a továbbiakban: lelkész) ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot. A kapcsolat felvételét bármelyik fél kezdeményezheti. (3) A vallás gyakorlása nem sértheti az intézet rendjét és biztonságát, új büntetőeljárás indítása esetén a bíróság, illetve az ügyész rendelkezését. (4) A súlyos, életveszélyes állapotban lévő elítélt kérelmére lehetővé kell tenni, hogy a lelkész az intézetben soron kívül felkeresse. 94. Az elítélt jogosult megvásárolni és magánál tartani a vallása gyakorlásához szükséges könyveket, továbbá az intézet rendjét és biztonságát nem veszélyeztető vallási kegytárgyakat. 95. Az elítélt részére lehetővé kell tenni, hogy véleményt nyilváníthasson kiskorú gyermeke vallási neveléséről, és azt a szülői felügyeletet gyakorló szülővel, illetve a törvényes képviselővel közölhesse. 96. (1) A vallási eseményekről az elítélteket megfelelő időben tájékoztatni kell. (2) A biztonsági elkülönítésben lévő, a magánelzárást töltő, továbbá a különleges biztonságú zárkában, illetve körleten elhelyezett elítélt csak egyéni lelki gondozásban részesülhet. 97. Az elítélt vallási hovatartozásáról az intézet nyilvántartást nem vezethet, az ezzel kapcsolatos adatokról tájékoztatást nem adhat. 98. (1) A vallásgyakorlás céljára megfelelő helyiségről az intézet, a tárgyi kellékekről az egyház gondoskodik. (2) Az intézetben egyházi fenntartású könyvtár is működhet. 99. (1) Az intézet a lelkésztől nem kérhet felvilágosítást a működése során tudomására jutott adatokról. (2) A lelkész nem avatkozhat be a bv. szervezet szakmai tevékenységébe. 19

20 A nevelési nyilvántartás 100. A nevelési nyilvántartás az elítélt egyéni nevelési tervét, a kapcsolattartását, foglalkoztatását, a szabadulásra való felkészítés érdekében tett intézkedéseket, a jutalmakat és a hatályos fenyítéseket, a kérelmekkel, panaszokkal és a jogorvoslatokkal kapcsolatos adatokat, továbbá az elítéltről készített értékelő véleményeket tartalmazza. IV. Cím AZ ELÍTÉLT MUNKÁLTATÁSA, SZAKMAI KÉPZÉSE ÉS TERÁPIÁS FOGLALKOZTATÁSA A munkáltatás fogalma, szervezete és formái 101. (1) Munkáltatásnak minősül az elítélt szervezett foglalkoztatásának az a formája, amikor a munkavégzés rendszeresen, díjazás ellenében történik. (2) Az elítéltet munkával az intézet vagy az e célra alapított gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: munkáltató) foglalkoztatja. (3) A munkáltató szerződése alapján az elítélt más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát. (4) Az elítélt a (3) bekezdés szerinti más gazdálkodó szervezetnél nem végezhet munkát, ha a) ott a szabadságvesztés megkezdése előtt vezető tisztségviselő vagy tulajdonos volt, üzletrésszel rendelkezett, illetve ezen körülmények bármelyike a szabadságvesztés végrehajtása alatt is fennáll; b) olyan munkakörben foglalkoztatnák, amelyet jogszabály rendelkezése szerint csak büntetlen előéletű személy tölthet be; c) közeli hozzátartozójával [Ptk b) pont] kerülne alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba. A díjazás nélküli munkavégzés 102. (1) Nem minősül munkáltatásnak az elítéltnek a Bv. tvr a (1) bekezdésének e) pontja alapján, az intézet tisztán tartásában és ellátásában való díjazás nélküli kötelező részvétele. (2) A díjazás nélküli munkavégzés ideje a napi négy órát, havonta összesen a huszonnégy órát nem haladhatja meg. A munkavégzést megelőzően az elítélt munkavégző képességéről orvosi nyilatkozatot kell beszerezni. Az intézet orvosa a díjazás nélküli munkavégzés idejét az elítélt egészségi és fizikai állapotára vagy életkorára tekintettel csökkentheti. (3) A díjazás nélküli munkavégzés idejére az elítéltet szükség szerint el kell látni munkaruhával és lábbelivel, szakmai és munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, balesetét a munkabalesetre vonatkozó jogszabály szerint kell elbírálni. (4) A díjazás nélküli munkavégzésről az intézet nyilvántartást vezet. A munkáltatás általános szabályai 103. (1) Az elítélt munkáltatására a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 11. -ában, ában, 75. -ának (1) bekezdésében, 85. -ának (1) bekezdésében, ának (1) bekezdésében, 117/B. -ának (1) bekezdésében, ában, 118/A. -ának (1), (4) és (5) bekezdésében, ában, ában, ában, ának (1) és (3) bekezdésében, ának (1) és (2) bekezdésében, 124/A. -ában, ában, ában, ának (1) bekezdésében, ában, 129/A. -ában, ának (2) és (3) bekezdésében, ának (1)-(5) bekezdésében és ában foglaltakat az e Címben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A munkáltató az e Címben meghatározott kérdések szabályozására munkáltatási szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) készít (1) Az elítélt munkába állításáról - a munkakör és a munkáltató megjelölésével - a befogadási bizottság dönt. (2) Mentesül az elítélt a munkavégzési kötelezettség alól: 20