A jövő nemzedékek és az erdészeti politika

Hasonló dokumentumok
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

for a living planet "zöld energia"?

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség:

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, február 4.

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

A Natura 2000 Kilátásai

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

VIDÉKKUTATÁS

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

Hatályba lépett a Nemzeti Erdőstratégia /2016. (X. 13.) Korm. határozat

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

A évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Natura 2000 területek bemutatása

Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában. Országos Erdészeti Egyesület. Ormos Balázs főtitkár

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) A bioszféra változásai

A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

LIFE Természet és biodiverzitás hagyományos pályázatok várható ütemezése, prioritások

Natura 2000 területek bemutatása

Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Az erdőtörvény felülvizsgálata és módosítása

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Környezetvédelem (KM002_1)

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!

Erdei élőhelyek kezelése

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

A globalizáció fogalma

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNYTERVEZET

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, július 16.

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál

Környezet és Energia Operatív Program

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

Az erdészeti ágazat irányítása Az erdészeti politika aktuális kérdései

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

A NEMZETI ERDŐPROGRAM évi megvalósításának terve A Kormány 1110/2004. (X. 27.) Korm. határozatának 3. pontja alapján

Simon Edina Konzervációbiológia

EGY ÚTTÖRŐ PROJEKT A NATURA 2000 ERDŐKÉRT

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

Az erdei avar széntartalmának becslése

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

1. Értelmezõ rendelkezések. 2. A támogatás jellege és tárgya

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

Erdészettel kapcsolatos intézkedések a vidékfejlesztésben a 2013 utáni időszakban

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Kerekasztal-beszélgetés

Átírás:

A jövő nemzedékek és az erdészeti politika Dr. Jánossy László A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Országos Erdőfórum, 2010. december 2-3. Kőszeg

Témák A világ erdeinek helyzete Az európai erdők állapota Az erdők nyújtotta legfontosabb javak és szolgáltatások Hazai erdők állapota Natura 2000 erdők Jövő nemzedékek-szempontú erdőművelésre vonatkozó nemzetközi és hazai tervek, vállalások JNOI korábbi állásfoglalás, jelenlegi üzenetek

Nemzeti Erdőprogram 2006-2015 Az erdőt olyan módon és ütemben kell hasznosítani, hogy a gazdálkodási lehetőségek a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak mégpedig úgy, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetközeliségét, termő-, felújuló- és életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, egészségügyi-szociális, kulturális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló szerepét.

Bevezető Az erdők: a legfajgazdagabb szárazföldi ökoszisztémák a növényi diverzitás forró pontjainak 75%-a erdei élőhely rendkívül sokrétűek javakban és ökoszisztéma-szolgáltatásokban - 5000 feletti az erdőkhöz köthető termékek száma: gyógyszer, élelmiszer, takarmány, építőanyag, tűzifa, gyanta, parafa, kaucsuk a nem materiális javak közül kiemelkedőek a társadalmi, kulturális, spirituális típusú szolgáltatások alapvető szerepük van a klímaváltozás mérséklésében és a klímaadaptációban (mikro- és makroklíma szabályozása, szénnyelő és széntároló, vízmegtartó), talajerózió gátlás kiemelkedően fontos szerepük van a talajképződésben mindemellett növekvő igény van az erdőből származó nyersanyagokra és termékekre.

Bevezető Az erdőket világszerte veszélyeztető tényezők közül a legjelentősebbek: az erdők antropogén és környezeti okokból (tűz, szárazság) történő pusztulása ezek üteme kismértékben lassul, illetve a hangsúlyok áttevődnek... illegális fakivágások és kereskedelem mezőgazdasági területek terjedése - részben az élelmiszerválság fenntarthatatlan megoldásaként Európában kiemelten a bioüzemanyagokkal kapcsolatban tett vállalások miatt a földhasználat-váltások fenyegetőek - hacsak maguknak a földhasználat-váltásoknak a CO 2 -kibocsátást növelő hatását nem kalkulálják bele...

A világ erdeinek állapota 2010

Világ erdeinek állapota 2010

Globális helyzet, tendenciák Bolygónk szárazföldjeinek 31%-át borítja valamilyen erdő Az erdőborítottság 4.05 mrd hektár enyhén növekszik, ám az ültetvények nélkül évi 13 millió hektárral csökken (FAO, 2010) A mérsékelt övi lomb- és kevert erdők fele,a trópusi erdők negyede eltűnt, fragmentálódott Tűlevelű fajok 28%-a kihalással fenyegetett. (172 a 620- ból 2008 IUCN Red List) Az erdőgazdasági termékek, illetve a fa-alapú energia produkciója és fogyasztása várhatóan növekedni fog

Globális erdővédelmi irányok, politkák Növekvő figyelem az erdei ökoszisztémák szolgáltatásaira különösen a klímaváltozással összefüggésben. Erdő, mint megélhetés, a jólét és jól-lét alapja Rendszerszintű megközelítés, helyi/tradicionális tudás fontossága Sustainable Forest Management 2005-től REDD+ (klímareguláció és adaptáció + biodiverzitás és szociális szempontok is) Degradált erdei élőhelyek helyreállítása (800 millió ha világszerte)

Európa erdőborítottsága

Európai helyzet Összterület növekszik kb. 1 mrd ha, ebből 80% Oroszországi Föderáció EEA az erdők kevesebb, mint 5%-a emberi zavarás nélküli; 87.6% természetközeli; 7.3% ültetvény (2005) Oroszországgal együtt: 23.3% EU27 177 millió ha, avagy a szárazföld 42%-a (2005) Erdők 50%-a tűlevelű, 25% lombhullató, 25% kevert erdő. 70% 2-3 fajból álló kevert fajösszetételű erdő, 30% egyetlen fafajból áll.

Európai/uniós erdővédelmi politika Forest Europe growing life avagy: MCPFE Ministerial Conference on the Protection of Forests in Europe összhangban a riói és johannesburgi egyezmények/vállalások tartalmával (Helsinki, 1993; Lisszabon, 1998; Bécs, 2003; Varsó, 2007 ( 2011 Oslo) www.foresteurope.hu EU Forest Action Plan 2006: 'maintain and appropriately enhance biodiversity, carbon sequestration, integrity, health and resilience of forest ecosystems at multiple geographical scales Zöld Könyv 2010 március: Erdővédelem és erdészeti információcsere az Európai Unióban: erdeink felkészítése az éghajlatváltozásra Európai Bizottság 2010. március 1. Vitaanyag - A dokumentum kiemeli az európai erdők szerepét a munkahelyteremtésben, a gazdaságban, a nyersanyag- és energiatermelésben és az emberi élet minőségének biztosításában.

Erdei ökoszisztémák szolgáltatásai Erdei ökoszisztémák nyújtotta javak és szolgáltatások Javak Élelmiszer, nyersanyagok Genetikai erőforrások Biokémiai anyagok (gyógyszerek pl.) Édesvíz Kulturális szolgáltatások Spirituális és vallási értékek Tudásbázis Oktatás, inspiráció Kikapcsolódás, esztétikum Szabályozó szolgáltatások Inváziós fajok kontrollja magterjesztés, beporzás Klímaszabálozás Betegségek terjedésének szabályozása Természeti katasztrófák elleni védelem Erózió védelem Támogató szolgáltatások Vízciklus Primer produkció Tápanyagciklus Talajképződés Élőhely O 2 -termelés

Erdők nyújtotta javak és szolgáltatások Talajvédelem (erózió, nedvességtartalom, tápanyag) Klímareguláció / klímaadaptáció O 2, levegőtisztítás, páratartalom biztosítása CO 2 -megkötés és tárolás Vízmegtartás, a hirtelen lefolyás megakadályozása árvízvédelem Erdők mint takarmány (főként fejlődő országokban) Faanyag (tűzifa, bútor, egyebek), kéreg, parafa... Nem-faanyag típusú erdei haszonvételek (gyümölcs, gyógynövény, zuzmó, moha, gomba...) Erdő, mint természetes élőhely Erdőtalajok rendkívüli diverzitása az ebből adódó szolgáltatások

Széntárolás Széntárolás az idős természetes és természetközeli erdők a legnagyobb diverzitású genetikai és fajdiverzitású erdők, s egyben hatékonyabb szén (CO 2 ) raktárak (Románia, Bulgária a leginkább) EU27: az erdőkben tárolt szén 73%-a a felszín feletti biomasszában, 20%-a a felszín alatt, 7% pedig a holt faanyagban van. A növekvő biomassza-igény és széntárolásimegkötési igény a nagy faanyag-produktivitású fajokat/genotípusokat részesítené előnyben, ám a genetikai diverzitás csökkenése lecsökkentheti a klímaadaptációs képességet! Megoldás: hosszú vágásforduló, idős erdők kímélete, holtfa kímélete.

Fa, mint energiahordozó A fa, mint energiahordozó (woodfuel) felhasználása lehetséges, hogy ez az európai faipar/erdészet fő profilja a jövőben... (FAO, 2009)

Bioüzemanyag - lehetséges hatások a földhasználatra B forgatókönyv: a CO 2 -kibocsátásokra alkalmazott pénzügyi ösztönző, úgy, hogy figyelembe veszik a földhasználatváltásból eredő CO 2 -kibocsátást. C forgatókönyv: a CO 2 -kibocsátásokra alkalmazott pénzügyi ösztönző, anélkül, hogy figyelembe vennék a földhasználatváltásból eredő CO 2 -kibocsátást. forrás: GBO3-2010

Hazai erdők állapota Erdőborítottság: 2.029.000 ha növekszik az ültetvények és a mezőgazdasági területek erdősítése miatt Tulajdonviszonyok: kb 58% állami- /közerdő; 42% magánerdő Erdők rendeltetése: 64% termelő erdő; 14% talaj- és vízvédelmi; 21% természetvédelmi rendeltetésű; 1% szociális Natura 2000 lásd később Fenntartható erdőművelés (SFM): a területek 100%-án? Erdő természetesség Bartha 2007 forrás: FAO, 2010

Natura 2000 erdők EU: a szárazföldi Natura 2000 területek harmada erdő Magyarország: A közel 2 millió hektár Natura 2000 területből az erdő művelési ágban lévő területek teszik ki a legnagyobb részt, majd a szántók, gyepek 1.950 ezer hektár hazai tervezett erdőből 774 ezer hektár Natura 2000 terület. Ebből 210.070 ezer hektár magánerdő (az összes magántulajdonú, erdőtervezéssel érintett erdő közel 25%-a), a maradék 560 ezer hektár állami tulajdonú erdőterület.

hazai Natura 2000 erdők állapota HD 17. cikkely szerinti jelentés - 2007

Nemzeti Erdőprogram 2006-2015 a XXI. sz. elejére kialakult az a felfogás, amely szerint az erdő védelmi, szociális és kulturális vonatkozású hasznai megelőzik az anyagi jellegűeket, pl. a fatermelésből származó pénzügyi hasznot A hazai erdők túlnyomó része közhasznú, puszta létével közérdekű célokat szolgál, a lakosság számára nyitott, tehát szociális, védelmi, pihenési és üdülési szolgáltatásaival közerdő jellegű. A közcélok teljesülését azonban a magánerdőben is fokozottan kell támogatni, hiszen az ország erdeinek 42 százalékán nem mondhatunk le e célok érvényesüléséről....a természeti értékek és területek védelmét, az erdők biológiai sokféleségének megőrzését nem lehet kizárólag a jogszabályok alapján védetté nyilvánított objektumokra (pl. fajokra, élőhelyekre, területekre) korlátozni. A természeti értékek és területek általános védelmének a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem álló területeken is érvényesülnie kell. Az erdei ökoszisztéma minél teljesebb formában való megőrzésének kiemelt feltétele a természetes folyamatokat követő erdőkezelés, erdőgazdálkodás, a fenntartható vadlétszám és természetes populációkra alapozott vadgazdálkodás.

JNOB állásfoglalás az erdőtörvényről/1 2009 A természetes, természetszerű és származékerdőnek, a védett és Natura 2000-es erdőnek külön kezelést Ezek erdőtervének készítésébe be kell vonni a zöldhatóságot és a civileket Határozzák meg a csak Natura 2000-es erdők elsődleges védelmi rendeltetését Naturás erdők üzemmódját a jelölő fajok, élőhelyek védelme kell, hogy meghatározza

JNOB állásfoglalás az erdőtörvényről/2 2009 A természetes, természetszerű és származékerdőben, a védett és Natura 2000-es erdőben végzendő erdőgazdasági tevékenységet ellenőrizhesse a zöldhatóság Ezekben az erdőkben ne legyen tarvágás Védett területen védelmi rendeltetés mellé nem adható gazdasági rendeltetés Ezek forgalomképtelenek maradjanak Hatósági korlátozásra kártalanítás nincs

Folyamatos borítottságra átállítani Védett és Naturás erdőket folyamatos borítottságra átállítani Írják elő a végrehajtási rendeletek az átállást Módszertani minta legyen: a NP-ok erdői és a Pro Silva kezelésűek Ökológiai szolgáltatásai érvényesüljenek A vízgyűjtőkön folyamatos borítottság nélkül az EU Víz-Keretirányelvnek sem tudunk eleget tenni

JNOI üzenetek Nemzeti erdőprogram 2006-2015: rendkívül előremutató vállalások/elvek a hazai erdők kapcsán Ezek az alapelvek az új erdőtörvényben megjelentek 2009-ben: fontos, hogy a jelentős viták tüzében formálódott erdőtörvény tartalma megmaradjon, biztonságos jogi keretet jelentsen továbbra is, első legyen a természetvédelem Az erdők a legnagyobb hányadot jelentik a hazai Natura 2000 területekből ezeken a területeken is előtérbe kell kerüljön a természetkímélő erdőgazdálkodási gyakorlat Az erdőgazdálkodásra elérhető források fontos pénzügyi ösztönzők, ám fontos, hogy az élőhely helyreállítás, fenntartás és fejlesztés ne mosódjanak össze: ahogy láttuk, a Natura 2000 erdők természeti állapota nem okvetlenül jó, nem ezért jelölték őket. A kedvező védelmi helyzetet (FCS) az irányelv értelmében is helyre kell állítani, illetve ha már helyreállt, fenn kell tartani, illetve fejleszteni.

Nevezetes dátumok fordulója: Biodiverzitás nemzetközi éve 2010 Erdők nemzetközi éve - 2011

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa irodája Köszönöm a figyelmet! És külön köszönöm Králl Attila segítségét! Jánossy László janossy@obh.hu 06 1 47-57-324