Asztalos Gyuláné Dr. Paál Tamásné NATÚRA MUNKAFÜZETI FELADATOK MEGOLDÁSAI BIOLÓGIA 7. (Raktári száma: RE00774/M) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
HAZÁNK ÉLŐVILÁGA HAZÁNK TERMÉSZETES ÉLŐVILÁGA (ISMÉTLŐ RENDSZEREZÉS) 1. fel. 3. oldal a) gyűjtögetés b) vadászat c) állattenyésztés d) földművelés e) bányászat f) ipari termelés 2. fel. 3. oldal lomberdők, folyók és tavak, füves puszták Erdeink Tengerszint feletti magasság AZ ERDŐK NÖVÉNYVILÁGA Kialakulásának feltételei Az évi csapadék mennyisége Az erdő jellemzői tölgyes ~ 0 500 m 500 mm gazdag gyep- és cserjeszint bükkös ~ 500 1000 m növekszik mm fenyőerdő > 1000 m növekszik mm lombfáradás előtt hagymás, gumós növény, cserje nincs gyepszintben moha, gombák, cserje nincs A lomberdő szintjei Növények Lombkoronaszint 20, 25 Cserjeszint 2 Gyepszint 7, 11, 13, 16, 19 AZ ERDŐK ÁLLATVILÁGA 5. fel. 5. oldal A lomberdő szintjei Állatok Lombkoronaszint 12, 14, 15, 21, 23 Cserjeszint 1, 5, 6, 8, 17 Gyepszint 3, 4, 9, 10, 18, 22, 24
6. feladat Növényevők: 1, 4, 5, 10, 14, 23, 24 Állatevők: 3, 6, 8, 9, 12, 15, 17, 21 Mindenevők: 18, 22 7. feladat pl. tölgy szú nagy fakopács erdei pajzsika éti csiga erdei egér erdei fülesbagoly A RÉTEK ÉLŐVILÁGA 8. feladat A napfény a réten>(több), mint a lombos erdőben. A levegő páratartalma a réten <(kevesebb), mint a lombos erdők gyepszintjében. Az árnyék a réten <(kevesebb), mint a bükkerdőben. Búvóhely az állatok számára a réten <(kevesebb), mint a tölgyerdőben. A szél a réten> (nagyobb), mint a lombos erdőben. 9. feladat Angolperje Nádperje Réti sás Mezei zsurló Mezei zsálya Réti boglárka 1, 3, 4, 6, 9, 1, 3, 4, 6, 9, 1, 3, 4, 6, 9, 4, 11, 20, 2, 4, 5, 7, 10, 4, 5, 7, 8, 10, 15, 21, 16, 21, 19, 21, 12, 14, 17, 14, 18, 10. feladat C) angolperje olasz sáska fürge gyík A VIZEK ÉS VÍZPARTOK ÉLŐLÉNYEI 1 A vízparton és a víz felszínén sok a fény. A víz lassabban melegszik fel, mint a szárazföld és a levegő, de lassabban is hűl le. A víz elnyeli és raktározza a meleget. A vízben egyenletesebb a hőmérséklet. A napi hőingás nem jelentős. A vízparton szinte mindig fúj a szél. A folyók, partok, tavak felülete állandóan párolog, ezért a vizek felett és a vízparton mindig párás a levegő. A víz sűrűbb a levegőnél. Az ásványi sók, a szén-dioxid és az oxigén oldott állapotban van a vízben.
1 Tulajdonság A növény neve Tulajdonság A növény neve 3, 9, 11, 13 zöld szemes ostoros 2, 4, 8, 10 hínáros békaszőlő 5, 7, 9, 13 fonalas zöldmoszat 1, 6, 10, 12 békalencse 1 1. 2. 3. termős porzós barka buga torzsa 1. fűz 2. nád 3. gyékény 1 állati eredetű: Folyami rák, szitakötő, lesőharcsa, kecskeharcsa, levelibéka, barna varangy, vízisikló, fehér gólya A tápláléka növényi és állati eredetű: Amőba, papucsállatka, szúnyog, ponty, dévérkeszeg, tőkésréce OLVASMÁNYFELDOLGOZÁS: VÉDETT TERÜLETEINK 15. feladat 10 BFNP DINP és DDNP HNP FHNP BFNP, DINP, BNP, ANP KNP, HNP, KMNP 16. feladat BNP: e, g, i, c, p ANP: h, j, k Mindkettő: a, d, f, b 17. feladat HNP: d, h, i, j, k, m KNP: c, g, l, a Mindkettő: b, f, e, o, n, p 18. feladat Fertő Hanság Nemzeti Park: Ny-magyarországi peremvidék Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Kisbalaton, Tihanyi félsziget, Tapolcai medence, Kisalföld
19. feladat Felfogja és szűri a Zala folyó által szállított iszapot és ásványi anyagokat, védi a Balaton tisztaságát, vizes élőhely különleges növény- és állatvilággal, vízimadarak paradicsoma. 20. feladat 1) Hanság 2) Bazalt vulkán 3) A gémek 4) A hegyek 5) Kecskeköröm 6) Kárókatona 7) Réti csík 8) Badacsony 9) Kisbalaton 10) Nád és gyékény Megfejtés: nagy kócsag Minek a jelképe? A magyarországi természetvédelem és FHNP jelképe 2 Alapítás éve: 2002. Jelképe: siketfajd Felszínformák: dombok, bakhátak Növényzete és állatvilága: bükkösök, fenyvesek Néprajzi értéke: szerek, halomsírok, vármaradványok, elődtemplomok 2 Duna-Dráva NP: h, j, n, r Körös-Maros NP: a, b, i, e, m, p Duna-Ipoly NP: c, k, o, f Duna-Dráva NP és Duna-Ipoly NP közös része: g Duna-Dráva NP és Körös-Maros NP közös része: l, d A TÁVOLI TÁJAK TERMÉSZETES ÉLŐVILÁGA AZ ESŐERDŐK NÖVÉNYEI tölgyerdő: 1, 3, 6, 7, 8, 11, 13 esőerdő: 2, 4, 5, 9, 10, 12 hazai tölgyesek: 2, 4, 6, 8, 11 trópusi esőerdők: 1, 3, 5, 7, 9, 10 A talajban gyökerező és a fák törzsére, ágaira támaszkodva felkapaszkodó növények a liánok. A fák lombkoronájában élő fényt kedvelő növényeket fán lakónak nevezzük. a) sok a növény, gyors növekedésű, hamar felhasználják b) a mindennapos csapadék kimossa
Kolibrire vonatkozó állítások: 1, 4, 6, 7, 9 Papagáj A DÉL-AMERIKAI ESŐERDŐK ÁLLATAI: ÉLET A LOMBKORONASZINTBEN nagy fakopács arapapagáj lomberdő esőerdő rovar, lárva mag, gyümölcs, rovar a) H, b) H, c) I, d) I, e) H, f) H, g) I, hosszú, fogó végtagok; nagy, előretekintő szemek; könnyű test; kapaszkodó farok; ügyes mozgás Az esőerdő nagykiterjedésű lombkoronájában könnyű testükkel és előretekintő szemükkel ügyesen mozognak. Kapaszkodásukat hosszú fogó végtagjaik és farkuk is segíti. 5. feladat (Ez a feladat a következő leckéhez tartozik a tankönyv alapján!) Koronás keresztes pók: 1, 3, 4, 6, 8 Közönséges madárpók: 1, 3, 6, 9, 10 A DÉL-AMERIKAI ESŐERDŐK ÁLLATAI: ÉLET A FÉLHOMÁLYBAN a) gumós b) tarajos a) bőgőmajom b) jaguár madártojás, levél bőgőmajom jaguár Anakonda: 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12, 13, 15 Vízisikló: 1, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 11, 14, 15 O, B, B, J, O, B, B, O, B, O, B 5. feladat Dél-Amerikai esőerdő ~ 2 m nyúlánk rövidek gerinces állatok (madarak, emlősök főként) 1-3 kölyök születik, szoptatja, gondozza, tanítja kicsinyeit 6. feladat a) gyümölcs papagáj madárpók b) rovarok madárpók bőgőmajom 7. feladat lajhár, termeszek, pókmajom, (hárpia), puma, (tukán)
AZ AFRIKAI ÉS AZ ÁZSIAI ESŐERDŐK Afrikában a legnagyobb, összefüggő esőerdő a Kongó-medencében található. Délkelet-Ázsia szigetvilágát csaknem teljesen esőerdő borítja. gorilla: bőgőmajom: Afrika Dél-Amerika földön, alacsonyfán lombok között 5-10 fős családban csapatban növényevő mindenevő erősen nem Nádasok környékén, szürkületkor vagy éjszaka vadásznak, főként emlősökkel táplálkoznak. AZ AFRIKAI SZAVANNÁK NÖVÉNYEI szavannák: esőerdő: kevés csapadék, nincsenek évszakok hosszabb száraz időszak majdnem minden nap esik az eső sok csapadék a csapadék évi átlaga több mint, 1500 mm rövidebb száraz időszak a csapadék évi átlaga nem éri el az 1500 mm-t a csapadékos évszak váltakozik egy csapadékszegény időszakkal az egyenlítőtől északra a 10 15 szélességi fokok között a ráktérítőig Esőerdő: 6, 7, 9 Erdős szavanna: 1, 3, 10, 11 Füves szavanna: 4, 8, 11 Sivatag: 2, 5 AZ AFRIKAI SZAVANNÁK ÁLLATAI: A NÖVÉNYEVŐK Antilop: 1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 10, 12 Zebra: 1, 2, 5, 6, 7, 9, 10, 11, 12 Szarvasmarha: 1, 2, 3, 4, 6, 7, 8, 10, 12 A zebrák: páratlan ujjúak. Az antilopok: páros ujjúak.
A szavannák állatai a száraz időszak közeledtével rendszeresen útra kelnek. Mindig olyan területeket keresnek fel, ahol van élelem és ivóvíz. Ha késik az esős időszak beköszönte, rengeteg állat pusztul el a táplálék és a víz hiánya következtében. Csimpánz: 1, 3, 4, 6, 7, 8, 11, 13 A másik állat: bőgőmajom AZ AFRIKAI SZAVANNÁK ÁLLATAI: A RAGADOZÓK A jaguár Az oroszlán Hol él? D-Amerika esőerdői Afrika szavannáin Mikor vadászik? szürkületkor szürkületkor, éjszaka Milyen a színe? sárgás barna alapon fekete foltok sárgás barna A hím és a nőstény közt van-e feltűnő különbség? nincs a hím sörényes Nílusi krokodil: 2, 6, 10, 13, 14 Fürge gyík: 1, 5, 8, 11, 12, 16 Mindkettő: 3, 4, 7, 9, 15 fű zebra oroszlán A TRÓPUSI SIVATAGOK ÉLŐVILÁGA Afrikában: Szahara, Kalahári, Namib Amerikában: Atacama Ázsiában: Arab Ausztráliában: Nagy Homok, Nagy Viktória Ráktérítő, Baktérítő leszálló irányú légáramlás A trópusi sivatagokban magas az évi középhőmérséklet. A levegő hőmérséklete délben 50 C-ot is elérheti, éjjel viszont sokszor erősen lehűl, ezért a napi hőingás nagy. A csapadék évi mennyisége nem éri el 200 mm-t, eső csak ritkán hullik. A trópusi sivatagban sok a fény, kevés az árnyék. a) magas nappali hőmérséklet, nagy hőingás b) vízhiány a) esőerdők irtása b) növekvő széndioxid kibocsátás, üvegházhatás c) túllegeltetés a szavannán
5. feladat A növény részei: Milyen környezeti tényezőkhöz alkalmazkodott? 1. levél a levegő forró és száraz, kevesebbet párologtat 2. szár vízhiány, ezért raktároz 6. feladat Környezeti tényező Alkalmazkodás Az alkalmazkodás előnye erős napsütés, nincs árnyék búvóhelyen való rejtőzködés túlzott felmelegedés elkerülése magas hőmérséklet rövid szőr, nagy hőleadó felület hőleadás, a test hűtése magas hőmérséklet kiálló, nagy testrészek hőleadás növelése kevés csapadék vízraktározás vízmegtartás Nappali forróság Éjszakai táplálkozás Nem melegszik fel A MEDITERRÁN TERÜLETEK ÉLŐVILÁGA a) B f) C b) C g) A c) C h) C d) A i) C e) D j) D 1. A mediterrán erdőségeket az ember kiirtotta. 2. A téli csapadék a talajt lemosta, elvékonyította. 3. A vékony talajon a mediterrán erdőségek nem tudtak önmaguktól felújulni. 4. A felszín kopár, sziklás tájjá alakult. 5. Az aljnövényzet cserjéiből létrejött a szúrós bozótos, a macchia. a) szelíd gesztenye d) kakukkfű b) rizs e) tuja c) levendula f) ciprus a) farok: csigaszerűen felcsavarodik b) láb: ujjak ki- illetve befelé állnak c) szem: függetlenül mozognak egymástól d) nyelv: ragadós, kiölthető A FÜVES PUSZTÁK ÉLŐVILÁGA A kontinensek belső részei távol fekszenek az óceánoktól. Itt az óceánok éghajlatot módosító hatása már nem érvényesül. A tél hideg és hosszú, a nyár meleg és száraz. Az éves csapadékmennyiség nem éri el az 500 mm-t. virágzat kalász levél keskeny, párhuzamos erezet szár szalmaszár, üreges gyökér mellékgyökérzet
1. I 6. H 2. H 7. I 3. I 8. I 4. I 9. H 5. I 10. H füves pusztákon élő állatok: bölény, prérikutya, csörgőkígyó, prérifarkas hazánk füves pusztáin élő állatok: ürge, róka, lófélék, sáskák, szürkemarha, szöcskék, tücskök, fácán, erdei egér, mezei nyúl, egerészölyv, fürge gyík, túzok, juhok, hörcsög, mezei pocok, rétisas 5. feladat vadászat növényevők száma csökkent (pl. bölény) ragadozóké is humuszban gazdag a termőtalaj mezőgazdasági művelés élőhely megszűnik 6. feladat Évszakok a pusztán: Tavasz: hóolvadás + tartalék tápanyag erős növekedés, virágzás Nyár: termésképzés, aszály kiszárad a föld feletti rész, fogyasztók bősége Ősz: csapadék újra kisarjadó fű (esetleg virágzás) Tél: hófúvás, állatok elbújnak A MÉRSÉKELT ÖVI LOMBHULLATÓ ERDŐK: A NÖVÉNYVILÁG A mérsékelt éghajlati övezetben az élővilág ritmusát az évszakok váltakozása határozza meg. Ahol a csapadék mennyisége meghaladja az évi 500 mm-t, kialakultak a lombhullató erdők. A hűvösebb, egyenletesebb csapadékeloszlású mérsékelt éghajlat a bükkösök elterjedésének kedvez. A melegebb nyarú területek erdőalkotó fái a tölgyek. Tölgyes: b, c, d, f, g Bükkös: a, e, h, i
Az erdő szintjei Fénymennyiség Páratartalom Következmények Lombkoronaszint Cserjeszint Gyepszint nő nő Sűrű lombozat rovarok madarak A lombozat ritkább pókok énekesmadarak fészke Árnyék- és nedvességkedvelő növények és állatok Mikor szép az erdő? pl. Tavasz: sok virágzó faj a gyepszintben, madárdal Nyár: zárt lombkorona hűs árnyékot ad Ősz: színes lombozat, ehető gyümölcsök Tél: szikrázó hó a lombkorona hiánya miatt A MÉRSÉKELT ÖVI LOMBHULLATÓ ERDŐK: AZ ÁLLATVILÁG (A táplálékforrás betűjelét kell a táblázatba beírni az erdő szintjei szerint.) Növényevők a lomberdőkben: 3: b, n; 9: a, b, d, e, k m; 10: b, h, n; 13: e, f, k, m; 14: a m (minden) a) Pl. falevél levéltetű katicabogár széncinke b) falevél rovarlárva (kifejlődve) koronás keresztespók c) magvak erdei egér erdei fülesbagoly Tölgyerdő: 1, 3, 6, 8, 10, 12 Fenyveserdő: 2, 4, 5, 7, 9, 11 A TAJGA NÖVÉNYEI Lucfenyő (ellentétes oldalon a hosszúkás toboz) Vörösfenyő (ellentétes oldalon a tömörebb toboz) (két falevél rajzolása)
Zápfog Metszőfog A mókus: gumós zápfog, mindenevő, rágcsáló A TAJGA ÁLLATAI: A NÖVÉNYEVŐK madár: 2, emlős: 1, szőrös: 1, tollas: 2, rágcsáló: 1, fő tápláléka a fenyők rügye, hajtása: 1, fő tápláléka a fenyők tűlevele: 2, teste tömzsi: 2, télire készletet gyűjt: 1, téli lakása valóságos fészek: 1, az éjszakát fákon tölti: 2, csőre van: 2, prémjéért vadásszák: 1, újszülöttje fejletlen: 1, négylábú: 1, kétlábú: 2, hátsó lába hosszabb a mellsőnél: 1, tojást rak: 2 A siketfajd Teste tömzsi kisméretű A keresztcsőrű Csőre nagyon domború a két káva keresztezi egymást Tápláléka tűlevél fenyőmag Élőhelye a tajgán a talajszinten kapirgál faágon tartózkodik A tűlevél hegyes, kemény, gyantát tartalmaz, a toboz elfásodik nehezen emészthető Hiúz: 1, 3, 6, 8, 14 Farkas: 2, 6, 11, 12, 14 Barnamedve: 4, 5, 7, 9, 10, 13, 15 Növényevő keresztcsőrű A TAJGA ÁLLATAI: A RAGADOZÓK Lombkoronaszint Mohaszint Növény- és állatevő mókus siketfajd, barnamedve Állatevő hiúz farkas C, D D ÉLET A TUNDRÁN ÉS A SARKVIDÉKEN
A rénszarvas termete: nagyobb lábszára: vaskosabb patája: szélesebb szőrzete: vastagabb, tömöttebb tápláléka: moha, zuzmó, igénytelenebb emlős, patás, növényevő, csordában él A barnamedve a tajgán, a jegesmedve a tundrán él. Mind a kettő nagy testű ragadozó. Táplálékuk túlnyomóan húsból áll, de növényeket is fogyasztanak. Gyorsan futnak, kitűnően úsznak. Téli álmot nem alszanak. A bocsokat fejletlenül hozzák a világra. Pl. zuzmó rénszarvas jegesmedve A MAGASHEGYSÉGEK ÉLŐVILÁGA A magashegységekben hegyvidéki éghajlat van. A hőmérséklet a magassággal változik, felfelé haladva 100 méterenként 0,5 C-kal csökken. A csapadék a széllel szembeni oldalon kevesebb, a szélárnyékos oldalon több. A napi hőingás nagyobb, mint az alföldön. Magasság Hőmérséklet Napsugárzás Levegő tisztasága 3000 m 2500 m 2000 m 1500 m 1000 m 500 m Szél Csapadék Talaj vastagsága, tápanyagtartalma csökken nő nő nő nő csökken (Ennél a feladatnál a tankönyvi ábrát használtuk fel. A szöveg a hóhatárra 2700 m- t említ, az ábra viszont 2500 m-t ábrázol. Az újabb megjelenésekben a szöveget javítjuk.) 2500 m: i, h, g 2000 m: f, e, d 1000 m: c 500 m: b 0 m: a
Zerge 1, 3, 4, 6, 7, 8, 11 2, 5, 6, 9, 10 Havasi mormota 0 500 m: nyomás nő 500 0 m: hőmérséklet nő 0 100 m: sok fény 0 400 m: növények elterjedése 400 : teljes sötétség A TENGEREK ÉLŐVILÁGA plankton: töméntelen sok élőlény, lebegő, közülük sok csak mikroszkóppal látható, vízben élő, gyorsan szaporodó Sz, M, M, SZ, SZ, M, SZ M, M SZ, SZ rajzolni kell rajzolni kell A TENGEREKBEN ÉLŐ HALAK Tonhal: 2-5 méter hosszú, összenőtt pikkelyei páncélt alkotnak, világszerte elterjedt, tömege 150-300 kg Óriáscápa: 15 méter hosszú, bőre a fogas pikkelyektől érdes, testének váza porcos, ivadékait elevenen hozza a világra, csontjai nincsenek, planktonevő, a meleg vizű tengerekben él A harmadik állat: hering 1: plankton növényei, 2: plankton állatai, 3: hering, 4: tonhal pl: plankton hering pingvin fóka heringsirály bálna
A TENGEREK ÉS A TENGERPARTOK ÁLLATVILÁGA: A MADARAK ÉS AZ EMLŐSÖK 150 szarvasmarha tömege = 1 bálna tömege = 30 elefánt tömege bálnák: testük orsó alakú, csak mellső végtagjuk van, farki úszólemezük van, planktonevők, ragadozók, sohasem hagyják el a vizet, a bőrük csaknem szőrtelen, a bőrük alatt szalonnaréteg van, emlősök fókák: testük orsó alakú, hátsó úszóhártyás lábukkal eveznek, ragadozók, szívesen sütkéreznek a parton, kicsi, gömbölyű fejük van, a bőrük alatt szalonnaréteg van, emlősök Heringsirály: 3, 4, 6, 7, 8 Kárókatona: 1, 2, 5, 6, 9 Pl: növényi plankton állati plankton hering tonhal 5. feladat Korlátlan halászat, olajszállítók katasztrófája heringsirály kárókatona kék cápa fóka GYAKORLATI ÓRA Emlősök: bőgőmajom, jaguár, gorilla, orángután, tigris, antilop, zebra, csimpánz, elefánt, oroszlán, teve, hiúz, barnamedve, farkas, rénszarvas, jegesmedve, zerge, mormota, bálna, fóka Madarak: kolibri, papagáj, siketfajd, keresztcsőrű, sirály, kárókatona Halak: hering, tonhal, cápa Csalánozók: medúza Hüllők: anakonda, krokodil, kaméleon Pókok: madárpók Szivacsok: mosdószivacs 1: b, c 2: d, e 3: a, f bálna, cápa, fóka, krokodil
esőerdő, szavanna, sivatag, tajga, tundra Helytelen megállapítás: Szivacsok: lebegnek Cápák: farki lemezük vízszintes Csimpánzok: patás lábúak Krokodilok: mindenevők A TÁVOLI TÁJAK TERMÉSZETES ÉLŐVILÁGA ÖSSZEFOGLALÁS Bálnák: függőleges farkúszójuk részaránytalan Életközösség Esőerdő 1, 3, 4, 5, 7, 19, 23, 24 Szavanna 16, 17, 28, 23, 24 Sivatag 27, 29 Tajga 2, 6, 10, 11, 21, 30 Tundra 9, 18 Jellemző állatfajok Tenger és tengerpart 8, 12, 13, 14, 20, 22, 25, 26 Füves puszta 33, 36, 37, 35 Lomberdő 15, 31, 32, 34, 35 AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI AZ ÉLŐLÉNYEK KÖRNYEZETE A csapadék mennyisége az esőerdőkben >, mint a fenyőerdőben. (nagyobb) A levegő páratartalma a lombos erdő gyepszintjében >, mint a lombkoronaszintben. (magasabb) A szavannatalaj tápanyagtartalma >, mint a tajga talajáé. (nagyobb) A nyár hőmérséklete a tundrán <, mint a tajgán. (alacsonyabb) A bükkerdőkben nyáron a fény <, mint a tölgyerdőkben. (kevesebb) Élettelen környezet: fény, hőmérséklet, víz, levegő Élő környezet: növények, állatok
Fénykedvelő: 2, 3, 5, 7 Melegkedvelő: 10 Árnyéktűrő: 4, 11 Hidegkedvelő: 1, 6 Sötétségtűrő: 8, 9 mérsékelt övi, sivatagi, sarki 5. feladat Nedvességkedvelők: krokodil, éti csiga, földigiliszta, erdei pajzsika, békalencse Szárazságtűrők: kaktusz, angol perje, teve AZ ÉLŐLÉNYEK TŰRŐKÉPESSÉGE rajzolni kell rajzolni kell A vizsgált növény: közepes hőmérsékletet kedvelő, szűktűrésű C A majmok 2, mert szűk tűrésűek. A farkasok 1, mert tág tűrésűek. AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK FELÉPÍTÉSE Növény növény: esőerdők fái orchideafélék, esőerdők fái liánok Növény állat: tölgy nagy fakopács, akác méh Állat állat: hering heringsirály, antilop zebra rajzolni kell lomberdő rajzolni kell
Termelő szervezetek Elsődleges fogyasztók Másodlagos fogyasztók Lombos erdők tölgy levéltetű katicabogár széncinke Víz és vízpart békalencse ponty lesőharcsa Trópusi esőerdő falevél bőgőmajom anakonda Szavanna füvek antilop oroszlán Harmadlagos fogyasztók Füves puszta angol perje olasz sáska vakondok egerészölyv Tajga fenyő mókus hiúz Tundra zuzmó rénszarvas jegesmedve 5. feladat 2, 6, 8, 14 AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ANYAGFORGALMA 1: levéltetű, 2: katicabogár, 3: széncinke, 4: róka fehér gólya jaguár barna rétihéja barna varangy bőgőmajom erdei egér olasz sáska kolibri rovarlárvák füvek virágok füvek (rajzolni kell a piramisban) másodlagos fogyasztó: oroszlán elsődleges fogyasztók: állati plankton, ponty harmadlagos fogyasztó: kormorán szúnyogok (hím) kecskebéka növények fehér gólya sáskák fürge gyík A TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES ÉLETKÖZÖSSÉGEK Természetes életközösség: Viszonylagos egyensúly Emberi beavatkozástól mentes Zavartalan benne az anyagforgalom Mesterséges életközösség: Emberi beavatkozással szabályozott Szükséges a tápanyagok pótlása
(rajzolni kell) 1: ember, növény, 2: ember, mezei nyúl, növény, 3: ember, lesőharcsa, ponty, növény Az ember 1: elsődleges-, 2: másodlagos-, 3: harmadlagos fogyasztó. Természetes életközösség: moszat állati plankton hering cápa Mesterséges életközösség: moszat állati plankton dévérkeszeg lesőharcsa ember A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS HATÁSA AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEKRE gyomirtó szerek, veszélyes és mérgező hulladékok elásása, olajszennyezés, rovarirtó szerek, műanyag hulladékok betemetése, festékmaradékok kiöntése, építési törmelék betemetése füsttel, korommal szennyez: a, f szén-dioxiddal szennyez: b, h savas esőket okozó gázokat juttat a levegőbe: c, d, g gázfűtés, füstszűrő, magas kémény az összes válasz jó 5. feladat ivóvíz, szennyezett vízben az élőlények kipusztulhatnak 6. feladat olaj, ipari üzemek szennyvize, műtrágya, lakossági szennyvíz, trágyalé, fémroncsok, mosó- és tisztítószerek, elhullott állatok, műanyag hulladék 7. feladat helyi feladat AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÖSSZEFOGLALÁS Esőerdő: virág kolibri madárpók bőgőmajom jaguár Szavanna: fű zebrák oroszlán Tajga: fenyők tűlevele siketfajd hiúz Tundra: rénszarvaszuzmó rénszarvas jegesmedve talaj, víz, fény, hő, levegő
4. 4. 5. feladat 2, 6, 7, 8 (Ezek a nem jellemzők!) 6. feladat rajzolni kell AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZEREZÉSE A RENDSZEREZÉS ALAPJAI Táplálkozás szerint Szaporodásuk szerint növényevők állatevők mindenevők petékkel tojásokkal elevenszüléssel 1, 12, 13, 14, 16, 20 2, 6, 7, 8, 10, 11, 15, 17, 18, 19 3, 4, 5, 9 3, 12, 13, 14, 15, 17, 18 2, 6, 8, 10, 11 1, 4, 5, 7, 9, 16, 19, 20 pl. Fásszárú: 3, 6, 9, 12 Lágyszárú: 2, 5, 7, 8, 10, 11, 13, 14, 15 Nincs szára: 1, 4 gerinces gerinces, emlős gerinces, emlős, macskaféle hiúzzal mert, a legtöbb tulajdonságban hasonlítanak egymással Faj: heringsirály Osztály: madarak Törzs: gerincesek rajzolni kell!
SEJTMAGNÉLKÜLIEK ÉS SEJTMAGVAS EGYSEJTŰEK A sejtmagnélküliek örökítő anyagát nem határolja maghártya. Ide tartoznak a baktériumok és a kékbaktériumok. A sejtmagvas egysejtűek valódi körülhatárolt sejtmaggal rendelkeznek Sejtmagnélküliek: 1, 4, 7, 8 Sejtmagvas egysejtűek: 2, 3, 5, 6 nitrogéngyűjtő, káposzta- és tejerjesztő, lebontó Biztosítják az anyagok körforgását 5. feladat A B A) óriás amőba A) közönséges papucsállatka B) állábak B) csillók 1, 3, 4, 6, 7, 8, 9, 10 rajzolni kell moszat, gombafonal A GOMBÁK Elsőnek telepednek meg, savaik oldják a kőzetet, elpusztulva humusszá alakulnak. Baktériumok Tulajdonság Gombák sejtmagnélküli sejt Miből áll a teste? sejtmagvas sejtek osztódással Hogyan szaporodnak? többnyire spórával általában lebontók Mi a jelentősége az életközösségekben? lebontók
5. feladat 1. baktériumok törzse 1, 2 1 1, 2 1, 2 2. gombák törzse 2 2 2 2 A VIRÁGTALAN NÖVÉNYEK: A MOSZATOK, A MOHÁK ÉS A HARASZTOK A sejtek osztódás után együtt maradnak, fonalat, lemezt vagy teleptestet alkotnak. A fonalas zöldmoszat teste egy irányba osztódott és együtt maradt sejtekből áll. A békanyál fonalas telep. Zöldmoszatok: a felszínhez közel, egysejtűek a planktonban Barnamoszatok: vannak 200 m hosszúak is Vörösmoszatok: a legmélyebbre hatolnak Rajzolni kell! részei: spóratartó, levélszerű képződmény, gyökérszerű szőrök 5. feladat Rajzolni kell! 6. feladat Mohanövények: nincsenek gyökereik, sok vizet raktároznak, leveleik aprók Erdei pajzsika: a spóratokok a levelek fonákán láthatók, gyökerük, száruk, levelük van, száruk a föld alatt fejlődik Mindkettő: spórákkal szaporodnak, szaporodásukhoz víz szükséges, nincs viráguk 7. feladat Gyökér Szár Levél Virág Termés Moszatok Mohák + + + Harasztok + + +
A VIRÁGOS NÖVÉNYEK: A NYITVATERMŐK ÉS A ZÁRVATERMŐK rajzolni kell nyitvatermők törzse, zárvatermők törzse Nyitvatermők: a, b, c, f, g, h A többiek virágtalanok. Nyitvatermők: 1, 4, 5, 7, 8, 10 Zárvatermők: 1, 2, 3, 6, 9, 11 A KÉTSZIKŰEK ÉS AZ EGYSZIKŰEK rajzolni kell Osztály Kétszikűek Egyszikűek Sziklevél 2 1 Gyökérzet főgyökér-rendszer mellékgyökér rendszer Szár elágazó nem elágazó Levélerezet hálózatos párhuzamos Virágtakaró csésze- és sziromlevél Lepellevél v. hiányos rajzolni kell A réti boglárka kétszikű növény. A tulipán egyszikű növény. GYAKORLATI ÓRA: NÖVÉNYFELISMERÉSI ÉS NÖVÉNYHATÁROZÁSI GYAKORLATOK hozott növény vizsgálata 1. réti boglárka 2. mezei zsálya saját felada
TELEPES ÁLLATOK: A SZIVACSOK ÉS A CSALÁNOZÓK kivezető nyílás külső sejtsor mész vagy kovatűk belső sejtsor ostoros sejtek űrbél likacsok tapogató űrbél A szivacsok helyhez kötötten élnek. Egyes csalánozók nem változtatják helyüket. A medúzák a rakéta-elv alapján mozognak. 1: A, B 4: B 7: A, B 2: A 5: A 8: A, B 3: B 6: A 9: A A GYŰRŰSFÉRGEK ÉS A PUHATESTŰEK csupasz, nyálkás bőr, bélcsatornájuk van, bőrizomtömlővel mozognak, nedves bőrükön keresztül lélegeznek A többi tulajdonság a csalánozók törzsének jellemzője! 1. szelvényezettség, 2. bőrizomtömlő, 3. kétnyílású bélcsatorna Gyűrűsférgek: 4. Csigák: 3. Kagylók: 4. Mosdószivacs Osztály Szivacsok Tavikagyló Kagylók Puhatestűek Orvosi pióca Szakállas medúza Közönséges földigiliszta Tavi szivacs Gyűrűsférgek Csalánozók Gyűrűsférgek Szivacsok Éti csiga Csigák Puhatestűek 5. feladat pl.: Törzs
közönséges földigiliszta: a feji véghez közelebbi felénél vastagabb rész papíron mozogva hallatszik, ahogy mászik éti csiga: tapogatóját érintésre visszahúzza erősebb ingerre házába húzódik vissza AZ ÍZELTLÁBÚAK 1. szarvasbogár 5. káposztalepke 9. májusi cserebogár 2. koronás keresztespók 6. erdei vöröshangya 10. olaszsáska 3. madárpók 7. gyapjaslepke 11. szúnyog 4. óriás szitakötő 8. folyamirák 12. galacsinhajtó Rákok Rovarok Pókok Testrészek fejtor potroh fej tor potroh fejtor potroh Járólábak száma 10 6 8 Külső vázuk anyaga kitin + mész kitin kitin Légzés levegőből vízben oldott levegőből Légzőszerv kopoltyú légcső lemezes tüdő Osztály: rákok, pókok, rovarok A ROVAROK, A PÓKOK ÉS A RÁKOK teljes átalakulás 1. pete, 2. lárva, 3. kifejlett állat 3, 1, 4, 2 A GERINCESEK: A HALAK ÉS A KÉTÉLTŰEK halak: 4, 5, 7, 9, 11, 12, kétéltűek: 2, 6, hüllők: 1, 3, 8, 10 A GERINCESEK: A HÜLLŐK ÉS A MADARAK fürge gyík, anakonda, vízisikló, nílusi krokodil A kétéltűek bőre csupasz, a hüllők bőre elszarusodott. Hüllők osztálya: változó testhőmérséklet, lágyhéjú tojás Madarak osztálya: toll, csőr, légzsákos tüdő, egy pár láb, szárny, állandó testhőmérséklet, meszes héjú tojás A hüllők és madarak csontvázzal rendelkeznek, így a gerincesek törzsébe tartoznak.
úszóhártyás láb kúszó láb markoló láb gázlóláb vadkacsa harkály héja gólya (lemezes csőr) (véső csőr) (tépő csőr) (gázlómadár hosszú csőre) A GERINCESEK: AZ EMLŐSÖK OSZTÁLYA Emlősök osztálya: állandó testhőmérséklet, elevenszülő, igen fejlett agy, szőr, anyaméh, kicsinyeit szoptatja Hüllők osztálya: szarupikkely-szarupajzs, változó testhőmérséklet, lágyhéjú tojás csontváz 1. v, 2. r, 3. sz, 4, v-sz, 5. sz, 6. sz, 7. sz, 8. sz, 9. sz, 10. sz, 11. sz, 12. sz, 13.sz, 14. sz, 15. sz, 16. t, 17. sz, 18. sz, 19. sz GYAKORLATI ÓRA: ÁLLATFELISMERÉSI GYAKORLATOK 76. oldal nincs kitöltve (tanulók által kiválasztott élőlények jellemzése) TANÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS esőerdő: 1, 3, 4, 5, 7, 19 fenyőerdő: 2, 6, 10, 11, 21 szavanna: 15, 16, 17, 23, 24 tundra: 18, 25 óceánok: 8, 9, 12, 13, 14, 20, 22, 26 harmadlagos fogyasztók másodlagos fogyasztók elsődleges fogyasztók termelő szervezetek lebontó