PLANKTONOK: A plankton a vízben lebegő apró, többnyire csak mikroszkóppal megfigyelhető élőlények összessége. Vannak köztük termelő, fogyasztó és

Átírás

1 A TENGER ÉLŐVILÁGA

2 PLANKTONOK: A plankton a vízben lebegő apró, többnyire csak mikroszkóppal megfigyelhető élőlények összessége. Vannak köztük termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek is. Előfordulás: a hidegebb tengerekben több van, mint a melegebbekben. Oka: a hideg vízben sokkal több oxigén tud feloldódni, mint a meleg vízben. A felszíni vizekben több van, mint a mélyebb vízrétegekben: egyre hidegebb és sötétebb lesz a víz és a nyomás is növekszik.

3

4 MOSZATOK, MÁS NÉVEN ALGÁK: A legelterjedtebb tengeri növények Rögzítő teleprészekkel kapaszkodnak az aljzatba, fotoszintetizáló lemezeik hajlékonyak, erősek, nehezen szakadnak el. egysejtűek vagy telepes testűek lehetnek. Szerveik nincsenek, teljes testfelületükön képesek anyagokat felvenni és leadni. Fajtái: zöldmoszatok: a vizek legfelsőbb rétegeiben élnek barnamoszatok méteres mélységig fordulnak elő a hidegebb vizű tengerekben vörösmoszatok: a legmélyebben is megélnek, ahová már alig jut fény ( m). A melegebb tengerekben gyakoribbak

5 vörösmoszat barnamoszat zöldmoszat

6 A tengeri növények jelentősége: A Föld oxigénkészletének 55-57%-át a tengeri növények, közülük is elsősorban a plankton növényei állítják elő. Anyagcseréjük gyors, nagyon gyorsan osztódnak, és hatalmas mennyiségű szerves anyagot állítanak elő. Mégsem szaporodnak el túlságosan, mert gyors a felhasználásuk is. (elsődleges fogyasztók a plankton állatai)

7 A PARTKÖZELI TENGEREK ÉLŐVILÁGA

8 Kagylók testüket két teknőből álló meszes váz védi. Planktonnal, szerves törmelékekkel táplálkoznak, amit a szájnyílásuk körül található szűrőszervvel vonnak ki a vízből. ragadós mirigyváladék rögzíti a sziklához. Apály idején bezárják teknőiket, így vészelik át a szárazra kerülést

9

10

11 Tengeri csillagok Testük korong alakú középső részéből öt mozgatható kar indul ki. Főleg kagylókkal táplálkoznak. A karokon tapadókorongban végződő lábacskák sorakoznak, amelyekkel szétfeszítik a kagylók szorosan záródó teknőit, így fogyasztják el zsákmányukat.

12

13 KORALLOK a csalánozók közé tartozó állatok Csak ott alakulnak ki, ahol a tengervíz hőmérséklete soha nem süllyed 20 C alá, és nem túl mély a víz sem a trópusi tengerek társulásai. Testük köré mészből vagy szaruból álló szilárd vázat építenek. A koralltelepben rengeteg egyed él együtt. feltűnő színekben pompáznak

14

15

16 szűk tűrésű élőlények, érzékenyek a víz tisztaságára, átlátszóságára, hőmérsékletének állandóságára és magas sótartalmára oxigénigényesek is A legtöbb korall moszatokkal él együtt, mert a trópusi tengerekben alacsony a vízben oldott oxigén mennyisége.

17 SZIVACSOK

18 A szivacsok egyszerű felépítésű, többsejtű állatok Élhetnek magányosan, de nagyobb telepeket is alkothatnak Táplálékukat szűrögetéssel szerzik. Testfalukat apró nyílások törik át, amelyeken beáramlik a víz, és vele a táplálék: a plankton legapróbb élőlényeitől a szerves törmelékig. A testfalat mész, kova vagy szaru szilárdítja. Fontos szerepük van a partközeli vizek tisztításában.

19 REMETERÁK Kitinvázuk nagyon vékony, így testük védtelen lenne a ragadozókkal szemben. Üres csigaházakba bújnak, azok védik lágy potrohukat. Ha kinőtték házukat, újat keresnek, és átköltöznek.

20

21 POLIPOK (tintahalak) a mélyebb vízrétegekben úszkálnak puhatestű állatok, de nincs külső meszes vázuk Fejük összenőtt a karokra tagolódó lábbal, ezért fejlábúaknak nevezik őket. Nagyon fejlett a látásuk, szemük meglepően hasonlít a halakéhoz. Gyors mozgású ragadozók, zsákmányukat karjaikkal ejtik el.

22

23 TŐKEHAL nagy testű, ragadozó állat Táplálékát a hullámverésnek kitett partszakaszokon keresi. Ízletes húsa miatt a halászok kedvelt zsákmánya.

24

25 A nyílt és a mély tengerek élővilága

26 MEDÚZÁK

27 A csalánozók közé tartozó medúzák a tengerek és az óceánok nyílt vizeinek jellemző állatai. Úsznak vagy lebegnek, a plankton állataival táplálkoznak. Tapogatóikon zsákmányszerzésre szolgáló csalánsejtek: a zsákmányt a csalánsejtek mérgező folyadékával megbénítják, és tapogatóikkal begyömöszölik az űrbélbe. Áttetsző, kocsonyás testük sok vizet tartalmaz. Az emészthetetlen salakanyagokat az egyetlen testnyíláson, a szájnyíláson át adják le.

28 CÁPÁK: Testükben a váz nem csontból, hanem porcból van, ezért porcos halaknak nevezzük őket. Kopoltyúfedőjük nincs, kopoltyúnyílásaik szabadon állnak. Állkapcsukon ülő, folyamatosan pótlódó fogaik több sorban helyezkednek el. Ragadozók (pl. kékcápa) vagy planktonevők (óriáscápa).

29 Kékcápa az egyik legveszedelmesebb tengeri ragadozó Zsákmányát fogaival ragadja meg, a letépett falatokat egészben nyeli le. Kiváló szaglása segíti a táplálékszerzésben és tájékozódásban. Elevenszülő: a petékből az anyaállat testében fejlődnek ki az ivadékok.

30

31

32

33

34 A HERING ÉS A MAKRÉLA hatalmas halrajokban az Atlanti-óceán mérsékelt övezeti területein fordulnak elő. A halrajok kavargása megtéveszti a ragadozókat, így az egyedek számára védelmet nyújthatnak. A plankton élőlényeivel táplálkoznak. Testüket csillogó pikkelyek borítják, kopoltyúfedőjük van.

35

36 TONHAL: nagy testű, ragadozó csontos hal Kitűnően úsznak, kis csapatokban vadásznak a rajokban élő halfajokra. Táplálékukat a hidegebb vizekben szerzik, ívás idején a meleg tengereket keresik fel. Finom húsuk miatt értékes halászzsákmányok. Mivel a hal az emberiség egyik legjobb és legegészségesebb fehérjeforrása, a túlhalászat súlyos népélelmezési gondokat vetít előre.

37

38

39

40 CETEK: A cetek a vízi életmódhoz szinte tökéletesen alkalmazkodott emlősállatok. Farkuk és mellső végtagjaik uszonnyá alakultak testük hengeres Sima bőrük alatt vastag hőszigetelő szalonnaréteg található. Egész életüket a vízben töltik, itt is szaporodnak. Tüdővel lélegeznek.

41 KARDSZÁRNYÚ DELFIN

42 A delfinek a cetek közé tartozó ragadozó állatok. Szájüregükben sok éles fog található. A vízben kiváló hallásuk alapján tájékozódnak. Jellegzetes hangon kommunikálnak. Kardszárnyú delfin: csapatokban vadásznak halakra, fókákra, cetfélékre. A legnagyobb példányok testhossza a 10 m-t is elérheti. A világtengerek lakói.

43 KÉKBÁLNA

44 A BÁLNÁK A világ legnagyobb ma élő állata az óriásbálna, más néven kékbálna. Testhossza elérheti a 35 métert, tömege a 200 tonnát. Az újszülött borjak 6-7 méter hosszúak, tömegük 2,5 tonna. a szájüregükben sorakozó szarulemezekkel, a szilákkal szűrik ki a vízből az apró rákokat, csigákat. A bálnák vadászatát szigorúan szabályozzák, mivel számuk a kíméletlen pusztítás következtében erősen megfogyatkozott. Több fajukat a kihalás veszélye fenyegeti.

45 A MÉLYTENGEREK ÉLŐVILÁGA Itt örök sötétség, hideg van, a víz nyomása is óriási. A fényhiány miatt megszűnik a növényi élet, a víz oxigéntartalma is minimális. Az egyedüli táplálékforrást a vízben alászálló szerves hulladékok jelentik. Az itt élő állatok szűrögetők, dögevők vagy ragadozók. Nagyon lassan mozognak, sok halnak nagyon furcsa, félelmetes alakja van. Sokuk fényt kibocsátó baktériumokkal él együtt. A világítószerv a fajtársak egymásra találását és a táplálékszerzést segíti.

46 Mélytengeri bárdhal

47 Púpos horgászhal

48 Vámpír tintahal

49 pacahal

50 viperahal

51 Ezüst bárdhal