KOLOZSVÁR Határtalanul Készítette:Pap Krisztina Hódmezővásárhely Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.21
A népvándorlás századai után, a X. és XI. század fordulóján a régi Napoca helyén, a jelenlegi Óváros területén keletkezett a középkori ispánsági vár. Kolozsvár nevű, szerény katonai erodítmény körül magát a várost a szász telepesek (úgynevezett "hospesek", azaz vendégek) a XIII. században kezdték felépíteni. 1270-beAn V.István király a települést az erdélyi püspöknek adta, de 1316-ban újból királyi várossá emelte. Falai a XV. században épültek. Kolozsvárott született 1440 február 23-án Mátyás király. Az emberi település nyomai a kőkorszakig követhetők. Románia területén felfedezett legrégebbi, neolitikumbol származó leleteket ugyancsak a város környékén talalták. A római kor mély nyomokat hagyott a város fejlődésében, a régi római castrum egy virágzó várossá alakult. Római neve Napoca, ennek emlékére kapta a város 1974-ben a Cluj-Napoca nevet. Rövid történet
. Szervezett, minimum 6 fős csoportok számára román, angol, vagy francia nyelven beszélő idegenvezetést tudunk biztosítani. Ásványtani Múzeum Jelenleg 36 szekrényben kiállítva látható a 13 gyűjtemény több mint 16500 mintadarabja (kb.12500 ásvány, több 3700 áttetsző féldrágakő és 223 meteorit darab). Kolozsvár központjában, a Babeş-Bólyai egyetem halljában és másik két teremben látható ez a múzeum, amelyről kevesen tudják, hogy egész Erdély leggazdagabb és legszebb ásványtani gyűjteménye
Erdély Nemzeti Történelmi Múzeuma Egy Erdélyi Múzeum létrehozásának gondolata gróf Kemény József (1795-1855) fejében született meg, aki 1842- ben felajánlja saját könyv, okirat-, és ásványgyűjteményét egy múzeum létrehozásához. Álma csupán halála után vált valóra, hiszen akkor merült fel a gyűjtemény Budapestre vagy Szebenbe szállításának lehetősége. Akkor gróf Mikó Imre (1805-1876) felajánlotta múzeum létesítésére a 10 holdas díszkertben lévő emeletes villáját. Így 1859-ben megalakult az Erdélyi Múzeum és a kiállítás tárgyainak bővítésére létrejött az Erdélyi Múzeum Egylet. A Mikó villa igen hamar szűknek bizonyult. A kiállítási tárgyak egy része az egyetemen volt, ahol több kutatási dolgozat alapjául szolgált.
Mátyás Kolozsvár szülötte, Magyarország királya lett és 1458-1490 között uralkodott. Igazságos, jó király volt, és ezért alattvalói nagyon szerették. Halála után meg is született a mondás: meghalt a király, meghalt az igazság. Mátyás király szobra A kolozsváriak tiszteletük jeléül szobrot kívántak emelni a város nagy szülöttének. Pénzt gyűjtöttek és megbízták Fadrusz Jánost a szobor elkészítésével, amelyet 1902- ben lepleztek le. Az 1900-ban megtartott párizsi világkiállítás zsűrije szobráért, Fadrusznak ítélte a rendezvény fődíját. Azóta, a bronzkirály lováról, hűséges alattvalói társaságában figyeli, mi történik körülötte. Az alattvalók, a négy hadvezér: Magyar Balázs, Felvidék kapitánya, horvátszlavón bán, majd erdélyi vajda, mellette Kinizsi Pál, a törökverő, temesi ispán, a kenyérmezei hős, jobboldalt Zápolya, ill. Szapolyai István, Szilézia, majd Bécs és Ausztria kormányzója, szepesi főispán, nádor és Báthori István, erdélyi vajda. Kezükben, a győztes csatákban szerzett német, török, moldvai és cseh zászlókat tartják.
Szabók bástyája, Szabók tornya 1405-ben meg is kapták az engedélyt. A szöglet-torony építése valamikor 1475 előtt kezdődött. A teljes védelmi rendszer elkészültével már 45 hektárnyi terület élvezte a védelmet. A falakon 18 bástya és torony állt. A fal még ma is látható részlete a Szabók tornya nevet viselte, hiszen fenntartásáról és védelméről a szabók céhe gondoskodott. A Bethlen torony előtt 1601-ban a fellázadt nemesek karóba húzták Baba Novacot Vitéz Mihály hadvezérét. A szobrot 1975-ben emelték. A város védelmi rendszerét a XIII-XIV. században építették ki és 7 hektárnyi területet zárt közre. Később a város fejlődésével, Kolozsvár polgárai egy új védelmi fal kiépítésére kértek engedélyt Zsigmond királytól.
Az épületet a XVII században építették. A XVIII-XIX. században itt fogadó működött. A XIX. században a város legfontosabb politikai és kulturális jelentőséggel bíró épülete volt. A nagyteremben nyilvános üléseket, tárgyalásokat, bálokat, koncerteket tartottak. Itt koncertezett Johanes Brahms, Liszt Ferenc, Bartók Béla és George Enescu. Ugyanitt tartotta ülését az Erdélyi diéta, amely 1865-ban megszavazta Erdély egyesülését Magyarországgal, anélkül hogy jelen lettek volna a románok képviselői is. Néprajzi múzeum
Őslénytani Múzeum A Babeş-Bolyai egyetem Biológia-Földrajz fakultásának Őslénytani és Rétegtani Múzeuma a hajdani, 1859-ben alakult Erdélyi Múzeum Egyesület gyűjteményén alapszik. A. Koch geológus, a geológia és őslénytan tanszék főnöke rakta le az egyetem múzeumának alapjait, amely jelenleg több mint 50.000 tárgyat állít ki. Láthatunk itt dinoszaurusz tojásokat és maradványokat, az eddig ismeret legnagyobb őslények csontjait, valamint egy több mint 200 ősmaradványból álló gyűjteményt, amelyekről először Erdélyben írtak, vagy a legrégibb rinocerid (Prohyracodon orientale) maradványt
Unitárius templom Az Unitárius templom 1792-1796 között, Türk Antal tervei alapján épült. Stílusa késő barokk, klasszicista és rokokó elemeket kombinál. A 43 m hosszú, 21 m széles, 15 m magas templom 1906-ban befejezett tornya 48.50 m. Homlokzatán az " IN HONOREM SOLIUS DEI MDCCXCVI" (Az egyetlen Isten tiszteletére 1796) olvasható. A szószék kései rokokó stílusú.
New York palota, Continental szálloda A mai Continental szálló helyén 1894-ig a Nemzeti szálló állt. Akkor lebontották és Pékey Lajos tervei alapján építették fel az eklektikus New York palotát, sok író, költő és művész szállását. 1950-ben átmenetileg diákszállást alakítottak ki benne, földszintjén pedig kiállítások voltak. Egyetem utcai földszinti szárnyában volt egy kávéház, amelyben fél évszázadon át a város irodalmi és sajtóélete zajlott. Az épület 1960 óta luxus szálló.