Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzata 2014 Káros szenvedélyek és krízis Rajtad múlik! - életmódprogramok az Enyingi kistérségben TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0045
Káros szenvedélyek és krízis 1 Rajtad múlik! - életmódprogramok az Enyingi kistérségben TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0045 Enyingi Kistérségi Egészségfejlesztési Iroda Cím: 8136 Lajoskomárom, Ozorai u. 1. Egészségház, földszint E-mail cím: Honlap cím: efi.lkom@gmail.com rajtadmulik.hu Telefonszám: +36 (30) 352-7013 Lajoskomárom Nagyközség Önkormányzata 2014
2 Káros szenvedélyek és krízis Tartalomjegyzék Krízishelyzetek...3 Káros szenvedélyek...5 Alkoholizmus...5 Az alkohol negatív hatása az emésztőrendszerre... 7 Pszichiátriai zavarok... 9 Az alkoholról való leszokás módszerei...10 Drogfüggőség...12 Drogkezelés... 13 Dohányzás és nikotinfüggőség... 15 A nikotinfüggőség kezelése... 18
Krízishelyzetek Káros szenvedélyek és krízis 3 A krízis, külső események hatására kialakult lélektanilag kritikus állapot, melyben a bio-pszicho-szociális egyensúly felborul. A veszélyeztető körülményekkel való szembenézés válik az élet központi kérdésévé, de a veszélyt sem elkerülni, sem a szokásos problémamegoldó módszerekkel megoldani nem lehetséges. A krízisállapot 6-8 hét alatt lezajlik, de feldolgozása elhúzódhat akár hónapokra. Krízis az, amit annak él meg az ember, tehát függ a személy beállítódásától, megküzdési mechanizmusaitól. Jellemző krízishelyzetek: Szeretett személy elvesztése, veszélyeztetettsége Válás Állás elvesztése Hirtelen diagnosztizált súlyos betegség Valamely traumatizáló esemény hatására kialakult krízis, pl: baleset Erőszakos események hatására kialakuló krízis Kapcsolati konfliktusból származó krízis Bizonyos lelki, testi, élethelyzeti problémákkal küszködők jobban ki vannak téve annak, hogy egy erőteljes stressz, konfliktushelyzet krízisállapotba sodorja őket. A krízisállapot jellemzői: A krízisben lévő emberre beszűkült világlátás, a figyelem más irányba nem terelhetősége jellemző.
4 Káros szenvedélyek és krízis Az időérzékelés megváltozik. Nyitottság a misztikus élményekre. A személy úgy érzi, mindez nem vele történik. Mindennapi tevékenységek elha-nyagolása. Döntésképtelenség, kapkodás, irritabilitás. Érzelmi zaklatottság. Kisebb-nagyobb krízishelyzeteket mindenki átél élete során. Ez valamely viszonylagos egyensúlyi állapot felborulását jelenti, amely azután az egyensúly kialakulásával oldódik meg. Általános törvényszerűség, hogy az élő rendszerek fejlődése sohasem egyenletes és folyamatos. Minden élő rendszerre érvényes, hogy változása szakaszokra bontható. Átmeneti időszakokban a krízishelyzet a fejlődés szükségszerű velejárója, amely minőségi változásokat eredményez a rendszerben. A minőségi változásokkal járó krízishelyzet magában hordozza a korábbinál magasabb, fejlettebb egyensúlyi állapot elérésének lehetőségét, csakúgy, mint egy korábbinál alacsonyabb szint elérését, amely a rendszer működésének végét is jelenti. Az egyén szempontjából nézve a krízis veszélyhelyzetet jelent, mert a személyiségét fenyegeti, szélsőséges esetben személyiség felbomlására kerülhet sor vagy önpusztító megnyilvánulások jelentkezhetnek. Ezt az egyén rendelkezésre álló problémamegoldó mechanizmusok kudarcának is tekinthetjük.
Káros szenvedélyek és krízis 5 Káros szenvedélyek A szenvedély - idegen szóval addikció - gyógyszerek, élvezeti szerek pszichés okú szokásszerű, folyamatos fogyasztását jelenti, a függőség fogalmával rokonítható. Fontos megjegyezni, hogy a köznyelv a szenvedélybetegséget és a függőségeket döntően az alkoholizmussal, dohányzással és a kábítószerezéssel azonosítja. A szenvedélybetegség egy kontrollvesztési folyamat, aminek tünetei az idő előrehaladtával egyre súlyosabbá válhatnak. Az egyes függőségek mechanizmusa részleteiben sokféle, de közös elem a vágyakozás a szenvedély tárgya, eszköze iránt, mely vágyakozás beteljesítése egyfajta átmeneti kielégüléssel jár. Az átmenetiség miatt hamarosan újratermelődik az igény, és egyfajta egyre sűrűbben ismétlődő cselekménysorról beszélhetünk. Alkoholizmus Az alkoholizmus hazánkban népbetegségnek számít. Okai között lehet a szorongástól, pánikbetegségtől, depressziótól való menekülés. A betegeknek ez egyfajta öngyógyítási kísérletük. Az Ontario Research Foundation definíciója szerint, ha valaki naponta csak 60 gramm alkoholt (1dl pálinka, 2 korsó sör vagy 3 dl bor) iszik meg, akkor még a biztonságos sávon belül marad, és nem lesz alkoholbeteg. Ezzel szemben, ha 150 grammnyi alkoholt fogyaszt, akkor szinte biztosan szervi elváltozásokat okoz nála az italozás. Az amerikai Addiction Research Foundation szerint egy férfi hetente maximum 120 gramm, egy nő 90 gramm alkoholt fogyaszthat el büntetlenül, de ebből egyszerre, egy alka-
6 Káros szenvedélyek és krízis lommal csak 30-40 grammot ihat meg. Javasolják továbbá, hogy az italfogyasztások között legalább 3 nap szünetet tartsanak. Ha valaki a fenti mennyiségeknél többet, vagy rendszeresebben iszik, akkor nagy valószínűséggel kialakul nála az alkoholbetegség. Ennek legjellemzőbb tünetei: * sóvárgás, azaz leküzdhetetlen, kínzó vágy az ital után; * kontrollvesztés, azaz ha elkezd inni, akkor nem tudja abbahagyni; * tolerancia, azaz az alkoholhoz hozzászokik a szervezet, vagyis egyre többet kell inni azonos hatás eléréséhez; * megvonás, az ivás felfüggesztését követő órákban-napokban heves testi tünetek alakulnak ki (remegés, izzadás, szapora szívverés, hányinger). Szomorú statisztikai adat, hogy Magyarországon minden harmadik 15-29 éves férfi közvetve vagy közvetlenül az alkohol miatt veszíti el az életét. Erre a korra egyébként is jellemző, hogy ekkor kezdődik a rendszeres alkoholfogyasztás, majd ezt követően a harmincas években mérséklődik. Vannak azonban olyanok, akik ilyenkor sem csökkentik a bevitt alkohol mennyiségét, hanem folytatják az ivást. Ezeknél szinte biztosan kialakul az alkoholbetegség, és 40 éves korukra komoly szervi elváltozásokkal kell számolniuk. Az alkoholisták átlagban 10 évvel hamarabb halnak meg, mint egészséges társaik. A huzamosabb időn keresztül fennálló, rendszeres alkoholfogyasztás súlyos károsodásokat okoz az egyén fizikai, pszichés állapotában, a közösségi életében, a tágabb környezet szociális-társadalmi jellemzőiben. Az alkoholos italokban megtalálható etil-alkohol az anyagcsere folyamatok során keletkező acetaldehid károsító hatásának köszönhetően potenciális
Káros szenvedélyek és krízis 7 sejtméregnek tekinthető, mely a szervezet minden sejttípusára jelentős károsító hatást fejt ki. Az alkohol a szívizmot károsítja, aminek az eredménye szívritmuszavarok és az alkoholos dilatatív kardiomiopathia kialakulása. Ez utóbbi lényege, hogy a szívizom összehúzódó képessége csökken, a szívkamrák kitágulnak, a szív mérete jelentősen megnő. A szív funkciója károsodik, légszomj, következményes terhelhetőség- és munkaképesség csökkenés alakul ki. A mértéktelen alkoholizálás kóroki tényező a magas vérnyomás, a szívinfarktus és az agyi erek trombózisának, az agyi infarktusok kialakulásában. A vérképzésben zavar támad, a beteg vérszegénnyé válik. A nagyivók 90 százalékánál megtalálhatóak az átlagosnál nagyobb kóros vörösvérsejtek. Az anyagcsere felborul, melyben szerepet játszik az alkoholbeteg beszűkült, értékes tápanyagokat nélkülöző táplálkozása. Jelentősen emelkedik az elhízás, a cukorbetegség, a csontritkulás kockázata, emelkedik a vér koleszterin- és zsírsavszintje. Az alkoholfogyasztás a vércukorszint kóros lecsökkenésére hajlamosít, mely súlyos esetben kómát, halált okozhat. A májkárosodás miatti fehérjeanyagcsere-eltérések vérzékenységhez vezetnek. Régi megfigyelés, hogy az alkoholbetegek körében az átlagosnál sokkal gyakoribb a tuberkolózis előfordulása. Hogy ez az alkoholfüggők általános védekezőképességének vagy az általában együttesen jelentkező szociális leromlásnak tulajdonítható, az nem kellőképpen tisztázott. Az alkohol negatív hatása az emésztőrendszerre Az alkohol kóros mennyiségű fogyasztása az emésztőrendszer összes szintjét károsítja. A szájüreg, a gége, a nyelőcső, a gyomor, a máj és a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatos betegségeinek kockázatát jelentő-
8 Káros szenvedélyek és krízis sen emeli. Az alkoholtartalmú italok fogyasztása okolható a szájüregi és gégerákok 50 százalékáért, a nyelőcsőrákok 75, az elsődleges májrákok 35 százalékának kialakulásáért. A Mallory-Weiss-szindróma, mely felső tápcsatornai vérzést okoz, szintén legtöbbször alkoholizmus miatt alakul ki. A krónikus alkoholfogyasztás fő okozója lehet még a gyomorfekélyek, a hepatitisek, a zsírmáj, a májzsugor és a hasnyálmirigy gyulladásában. A májzsugor rettegett kísérője a nyelőcső falában futó vénák kitágulása, megrepedése, mely gyakran halálos kimenetelű. A központi idegrendszer egyes kórállapotainak kifejlődése szintén gyakran az alkoholizmus miatt következik be. Jellemző az alkohol miatt kialakuló demencia, mely jelentős agysorvadással jár. Krónikus alkoholos organikus pszichoszindróma a Wernicke-Korsakow-szindróma, melyre a szemizmok egy részének kétoldali bénulása, a járás és a törzs egyensúlyának zavara. A perifériás idegrendszer károsodására neuropathia utal, a kezek és lábak zsibbadásával. Az alkoholisták szexuális tevékenysége nagymértékben beszűkül, az emlő megnövekedik a férfiaknál, heresorvadás és impotencia alakulhat ki. A magyar lakosság összes daganatos betegségének 3 százaléka alkoholizmus miatt alakul ki. Egyes irodalmi adatok arra utalnak, hogy az alkohol növeli az emlőrák kockázatát is. Várhatóan a közeljövőben számos más daganattípusról is bebizonyosodik majd ugyanez, hiszen az alkohol általános sejtméregnek tekinthető, melynek rákkeltő szerepe ma már nyilvánvaló.
Káros szenvedélyek és krízis 9 Terhes anyák nagymérvű alkoholfogyasztása koraszülést és/vagy a magzat károsodását okozza. Az újszülött testtömege alacsony, hossza jelentősen elmarad az átlagostól, méhen belüli retardáció jelei figyelhetők meg. Nem ritka a microcephalia (az agy méretbeli növekedésének elmaradása, mely akár életképtelenséget is okozhat). Legtöbbször 60-as IQ-nak megfelelő mentális retardáció jelentkezik. Ezeknél a gyermekeknél a későbbiekben testi rendellenességek, illetve pszichés és magatartásbeli zavarok is felléphetnek. Pszichiátriai zavarok Az alkoholbetegekre a szenvedélybetegség összes viselkedésbeli eltérése jellemző, kezdve a szer felkutatásának központi szerepétől az érzelmi élet elsivárosodásáig. A személyiség súlyos torzulása következik be. Alkoholisták körében gyakori a depresszió (mint kiváltó ok és mint következmény is), az öngyilkosság (melyek az átlagosnál nagyobb arányban lesznek befejezettek). Felléphet alkoholos pszichózis, mely a megfelelő pszichiátriai kórkép jellegzetességeit hordozza, gyakori hallási hallucinációkkal, melyek üldöztetéses jellegűek és a beteg agresszív vagy paranoid viselkedését válthatják ki. Az alkoholbeteg személy társas kapcsolataira az elsivárosodás jellemző. A családi kötelékek lazulnak, sok esetben válást, a családok felbomlását okozva. A beteg gyakran elveszíti munkáját, kikerül a munkaerőpiac látóköréből.
10 Káros szenvedélyek és krízis Az alkoholról való leszokás módszerei Az alkoholfüggőség kezelése nagyon összetett, hiszen kezelni kell a megvonási tüneteket, csökkenteni kell az alkohol iránti vágyat, végül kezelni kell az alkoholizmus következtében kialakuló egyéb kórállapotokat. Az alkoholfüggőség kezelésének végső célja a beteg alkohol iránt érzett sóvárgásának megszüntetése, a rendszeres alkoholfogyasztás leállítása. Az alkoholizmus kezelésére alkalmas egységes séma nem létezik, mivel minden beteg esete más és más. A kiváltó okok sokszínűsége, a beteg gyógyulás iránti vágya, a családtagok és ismerősök segítő-támogató szerepe mind befolyásolja a beteg ideális kezelését. A személyre szabott kezelés az alábbi lehetőségek kombinálásával, esetleg más kiegészítő gyógymódok alkalmazásával kerül kiválasztásra. Az alkoholizmus kezelése nem korlátozódik a gyógyszeres terápiára, legtöbbször pszichiátriai segítségre is szükség van. Kezdetben el kell érni az önmegtartóztatást vagy a kockázatmentes ivást. A súlyosan függőknél a megvonási tünetek kivédése vagy csökkentése is cél. Végül minden betegnek tartós rehabilitációs kezelésre van szüksége a fizikai és pszichés rekreáció céljából. A terápia hatásának kulcsa a beteg együttműködése. Megfelelő motiváció hiányában a visszaesés valószínűségének esélye igen nagy. Az alkoholbeteg segítségre szorul, ez pedig nehezen képzelhető el a potenciális segítők előítéleteinek félre tétele nélkül.
Káros szenvedélyek és krízis 11 A terápia lényeges pontja, hogy a leszokás folyamatosan következik be, kb. 3-6 hónap alatt, ami közben az alkohol fogyasztása nem tiltott teljes mértékben. Hasonlóan jó hatásúak az antidepresszáns készítmények. A disulfiramkezelés azonnali önmegtartóztatást igényel, a potenciálisan halálos mellékhatások kialakulásának veszélye miatt. A disulfiram olyan vegyület, amely habár önmaga nem toxikus, az alkohol lebomlását oly módon változtatja meg, amely az emberi szervezetre nagyon veszélyes. A disulfiram hatására az acetaldehid vérszintje 5-10-szer magasabb lesz, mint alkohol nélkül. A betegnél súlyos tünetek lépnek fel, például hányinger, hányás, kipirulás, a szívfrekvencia és a légzésszám jelentős emelkedése, valamint pánikreakcióhoz hasonló tünetek jelentkeznek. Az alkoholproblémákkal küzdő betegeket így a kellemetlen, hányásos rosszullétek segítenek távol tartani az alkoholtól. A disulfiram bőr alá ültethető formában is alkalmazható, így a beteg minden egyes alkoholfogyasztásánál fellépnek a tünetek. A veszélye abban rejlik, hogy nagy mennyiségű alkohol fogyasztása mellett a jelentős toxicitással kell számolni, amely akár életveszélyes mértékig is fokozódhat. Csaknem minden esetben szükség van szorongáscsökkentő, enyhe nyugtató hatású gyógyszerek szedésére. Ugyanolyan fontosak a különböző pszichoterápiák, legyen az akár csoportterápia, családterápia vagy bármely más forma, amely az adott beteg kórelőzménye alapján hasznosnak ítélhető. Családterápiára csaknem mindig szükség van, amennyiben arra a családtagok hajlandók; leginkább akkor, amikor a beteg alkoholfogyasztásának hátterében valamilyen családi konfliktus áll.
12 Káros szenvedélyek és krízis Nem szabad lebecsülni a civil szféra szerepét, a különböző közösségek gyógyító erejét. Más, hasonló problémákkal küzdő emberrel való kapcsolattartás erősíti a gyógyulás iránti vágyat, a kölcsönös tapasztalatátadás segíthet a betegséggel való megküzdésben. A vallás is sokat segíthet: sok gyógyult beteg a javulás útján talál rá későbbi hitére, amely nagy segítséget jelenthet a gyógyulás folyamán. Drogfüggőség Drogfüggőségről akkor beszélhetünk, ha valaki állandó sóvárgást érez egy adott szer után, a szer használatát nem tudja kontrollálni, mert a drog elhagyása testi és lelki, úgynevezett elvonási tüneteket okoz nála. Ez utóbbiak miatt az illető nem tudja abbahagyni a szer használatát. Egyfajta kényszeres használatról is beszélhetünk, hiszen az is jellemző, hogy a függő annak tudatában is folytatja a szer használatát, hogy tudja, az milyen súlyosan károsítja egészségét. A hazai drogfüggők számára vonatkozóan csak becslések vannak, amelyek szerint országos szinten 4-5 ezer rendszeres, problematikus, intravénás droghasználó lehet. Vezető drog nálunk is a cannabis (marihuána), ezt követik az amfetaminszármazékok, dizájnerdrogok, az extasy, a ketamin, a GHB, a kokain, de előfordul még a szipuzás is. A problémával a 20-25 éves korosztály a legérintettebb. Ismert az is, hogy a függők kétharmada férfi, míg egyharmada nő, bár a nők egyre inkább "feljövőben" vannak. A függőség, azaz a drogbetegség elsősorban érzelmi probléma, az érzelmi élet súlyos zavaraival jár. Kialakulásának egyik alapvető tényezője a családpatológia, azaz hogy az adott embert csecsemő- és kisgyermekkorában milyen traumák érték az anya-gyerek, illetve a későbbiekben az anya-apagyerek kapcsolati hálóban. A diszfunkcionálisan működő családok a későbbi
Káros szenvedélyek és krízis 13 drogfogyasztás fő rizikófaktorai (emiatt vannak nagyobb veszélyben az intézeti gyerekek, a csonka, apa nélküli családok). A másik fő ok, mikor a személyiség defektusai, konfliktusai egybeesnek a drog elérhetőségével és egy krízishelyzettel (egy pubertás gyerek esetében például egy válással). Az ilyen családokban a hiány és a veszteség élményei uralkodnak, amelyek miatt a drogfüggőség könnyebben kialakulhat. Jellemző tünet az állandó sóvárgás, az addiktív keresés, mely a szenvedélybetegekre jellemzően az egész személyiséget átalakítja. Ugyancsak tipikus szimptóma a magatartásváltozás, a hazudozás, a családtól való eltávolodás, az elhanyagolt megjelenés, majd a testi leromlás, a pupillák tágulása vagy szűkülése, a visszahúzódó vagy agresszív, impulzív, paranoid megnyilvánulások. Ugyancsak intő jel lehet különböző tárgyak eladása, a pénzlopás. A folyamat rosszabbodását a rendőrségi, kriminális ügyek is jelzik. Drogkezelés A drogkezelés mottója, hogy a drog helyett nincs semmi, a drog van valami helyett. Ha tehát a kezelés során megtalálják a "valamit", van remény a felépülésre. Az ugyanakkor tény, hogy szenvedélybetegségből meggyógyulni nem lehet, de absztinencia, illetve a drogfogyasztás jelentős csökkentése elérhető. Ez egy hosszadalmas folyamat, melynek első lépése lehet a környezetből való kiemelés, kórházi diverzifikálás. Ha viszont ezt nem követi speciális rehabilitáció - fél-egyéves időtartammal - akkor a visszaesés szinte 100 százalékos. A problémára egyébként nagyon pontos "az orvos kezel, a közösség gyógyít" állítás, ugyanis a drogbetegség kezeléséhez szomato-pszicho-szociális és spirituális szintű kezelésre egyaránt szükséges. Tehát a civil szféra, az egyház, az öngyógyító közösségek szerepe rendkívül fontos, akár az, hogy csalá-
14 Káros szenvedélyek és krízis di háttér nélkül sem lehet igazán tartós felépülésről beszélni, ezért a család bevonása is alapvető. A drogjelenség a fogyasztói társadalmak betegségének tünete, a társadalom felelőssége, hogy a drogfüggőség népbetegség. A megelőzés ezért nehéz, mert ehhez a társadalom átalakulása is szükséges lenne. Sajnos a mai társadalomra az agresszió, a depresszió, a jövő bizonytalansága, kiszámíthatatlansága, a kiszolgáltatottság, a céltalanság a főbb jellemzők, így képtelen a drogjelenség megszüntetésére, ezért alapvető a prevenció. Viszont nincsenek hatékony programok, a serdülők számára kezelőhelyek, az erre szánt anyagi források egyre jobban elapadnak. A legnagyobb veszélyben az úgynevezett problémás fogyasztók vannak, azaz az intravénás használók, illetve az úgynevezett kemény drogot - heroint, kokaint - fogyasztók. Náluk nagyon elterjedt a hepatitis C vírusfertőzés, illetve magas a HIV-vírusfertőződés veszélye. A drogfüggők körében emellett magas az öngyilkosság előfordulási aránya, és gyakoriak a pszichotikus zavarok, a depresszió és a szorongásos kórképek is. Ez olyannyira így van, hogy még a legkevésbé ártalmasnak tartott cannabis fogyasztóknál is kialakulhatnak pszichotikus, szkizofréniaszerű elmezavarok, súlyos memóriazavarok - például nem tudnak tanulni -, legyengül az immunrendszerük is. Az utóbbi időben rendkívül elterjedt, úgynevezett dizájnerdrogok nagyon veszélyesek, mert nagyon hamar függőséget és súlyos pszichés zavarokat okoznak. Nem ismert a kémiai összetételük sem, mondhatni, otthon, garázsokban öntögetik össze, és szinte kipróbálatlanul kerülnek utcára. Emiatt hatásuk sem mérhető fel előre.
Káros szenvedélyek és krízis 15 Dohányzás és nikotinfüggőség A dohánynövényben található alkaloida, a nikotin a függőség alapvető komponense, amely a cigaretta, illetve más dohányáru egészségkárosító adagban történő használatát eredményezi. A leszokás kezdeti szakaszában a szenvedélybetegségekre jellemző elvonási tünetek kísérik, ezért lép ki a nikotinfüggőség a "rossz szokás" kategóriából. A nikotinfüggőség kialakulásának okait elsősorban a nikotin testi és pszichés hatásaiban kell keresnünk. Kis mennyiségben a nikotin élénkséget, izgatottságot, a figyelem fokozódását és koncentrációnövekedést okoz, emellett az étvágyat is csökkenti. A nikotinfüggőség kialakulásának lehetséges okait kutató elméletek is a nikotin molekulának az agyban kifejtett élénkítő hatását állítják előtérbe. A nikotin a tüdő erein keresztül a vérbe szívódik fel, ahonnan eljut a test bármely régiójába, így akadálytalanul jut át a vér-agy gáton is. A cigaretta annyiban különbözik a rágott dohánytól, hogy a füst beszívását követően a nikotin másodperceken belül jut el az agyba, így a dohányos érzékenyen szabályozhatja a szervezete által kívánt dózist. Az agyban azokhoz a receptorokhoz kötődik, amelyek eredetileg az acetil-kolin - egy idegi hírvivő - számára készültek. A nikotin az acetil-kolinhoz hasonlóan jeltovábbításra készteti az idegsejtet, amely élénkítő hatást gyakorol az idegrendszerre. A nikotin acetil-kolin receptorhoz való kötődése több szempontból is hátrányos: egyrészt a nikotin molekula csak két óra múltán bomlik el, addig az idegsejten marad kötött állapotban, amely ezért nem képes regenerálódni. Másrészt az élénkséget az egyensúlyi helyzetnél nyomottabb állapot követi, amely ismételt rágyújtásra készteti a beteget.
16 Káros szenvedélyek és krízis Ezzel párhuzamosan a nikotinmolekula a középagyban található dopamin receptorokhoz is kötődik, amelynek hatására dopamin szabadul fel. Ez a vegyület felelős a kellemes közérzetért és a jutalmazó hatásért, és ennek köszönhető a dohányos "magatartás" kialakulása (a kokain- és heroinfüggőséghez hasonlóan). Rendszeres dohányosok központi idegrendszerében kimutatták, hogy a nikotinra érzékeny receptorok száma igen nagymértékben megnő, amely tovább erősíti a dohányzás-centrikus életvitelt. A nikotinfüggőség tünetei általában széles körben ismertek. A dohányos megpróbálja folyamatosan fenntartani nikotinszintjét, amely azt eredményezi, hogy egyik cigarettáról a másikra gyújt rá. A láncdohányzás a folyamatos jutalmazó magatartásnak köszönhető, amely nyugtatóan hat a dohányosra, és amelynek alapja a dopamin felszabadulása. Ezzel párhuzamosan azonban a nikotinnal szembeni tolerancia is kialakul. Ennek a folyamatnak a során a nikotint kötő receptorok érzékenysége csökken a molekula iránt, és egyre nagyobb nikotinmennyiségre lesz szükség ugyanakkora hatás kiváltásához. Az érzékenység kialakulása abban nyilvánul meg, hogy a nikotinfüggő már nem érzi jól magát napi cigaretta adagja nélkül. A dohányzás nagyon erős testi és lelki függőséget okoz, és az elvonási tünetek az utolsó cigaretta, pipa vagy szivar elszívása után 30-120 perccel jelentkeznek. Megvonáskor a dohányos kínzó vágyat érez a dohányzás után, ez rövid idő alatt feszültséghez, türelmetlenséghez, ingerlékenységhez vezet. A tüneteket fejfájás, rosszullét, gondolkodási és koncentrációs zavarok, alvászavarok és az étvágy növekedése súlyosbítja. Az elvonási tünetek pár nap alatt elérik a kritikus szintet, de hetekig, hónapokig fennállnak. A nikotinfüggőség negatív hatásait erősíti, hogy a nikotinon kívül számos anyag - szénmonoxid, a kátrány - található a
Káros szenvedélyek és krízis 17 cigarettában, amelyek igen károsan hatnak az egészségre. A függőség leggyakoribb kísérő tünete a krónikus hörghurut, amelynek kialakulásában egyértelmű szerepet játszik a dohányzás. A betegségre a tüdő légútjainak idült gyulladása és a légzés akadályozottsága jellemző. A krónikus hörghurut állandó köhögéssel és gyakori - kifejezetten a reggeli órákban jelentkező - köpetürítéssel jár, előrehaladottabb stádiumban fokozódó légszomj és fáradékonyság jellemzi. Szövődményei között említést érdemel a rendszeres légúti fertőzés, a tüdőgyulladás, a tüdőtágulat és az ahhoz köthető szívbetegség. A nikotinfüggőség és a légúti daganatos megbetegedések közötti erős összefüggést bizonyítja, hogy a tüdőrákos betegek 80%-a aktív, vagy volt dohányos. A dohányzás az alsó légúti lokalizáción túl a szájüreg, a gége, a nyelőcső és a végbél daganatos elváltozásainak kialakulásában is jelentős szerepet játszik, növeli a méhnyakrák, a hólyagrák és a hasnyálmirigy-rák kockázatát. A nikotin vérnyomásemelő hatással rendelkezik, ezért a nikotinfüggőség jelentős szerepet játszik a magasvérnyomás-betegség, a szívinfarktus és a stroke kialakulásában. A szív koszorúereit érintő megbetegedések legfontosabb, kiiktatható rizikófaktora a dohányzás. A nikotinfüggőknek 2-3-szor nagyobb az esélye arra, hogy szív-érrendszeri megbetegedésük szívinfarktushoz vezessen, a 45 év alatti férfiak körében bekövetkezett szívinfarktus 80%-áért pedig szinte kizárólag a dohányzás tehető felelőssé. Az agyi erek elzáródása - stroke - dohányosok esetében sokkal gyakrabban fordul elő. A dohányzás negatívan befolyásolja a fogamzóképességet és a potenciát. A várandós nők nikotinfüggősége a magzat alacsony születési súlyát eredményezi és koraszüléshez vezethet.
18 Káros szenvedélyek és krízis A nikotinfüggőség kezelése A nikotinfüggőség kezelését nehezíti, hogy a dohányosban a testi dependencia mellett erős pszichés függés alakult ki. A rágyújtás "szertartása" étkezés után, egy kávé mellett, társaságban vagy fiatalok esetében szórakozóhelyen a dohányos életének - nem ritkán társadalmi életének - része lesz, és ezekben a helyzetekben következhet be leggyakrabban a megingás. Meglepő, de azon nikotinfüggők, akik egyik napról a másikra teszik le a cigarettát, és többé nem gyújtanak rá, többségben vannak azokkal szemben, akik segítséget kérnek a leszokáshoz. Az elhatározást jelentősen segítheti a félelem a megbetegedéstől, egy közeli hozzátartozó vagy barát dohányzással összefüggésbe hozható halála, illetve nők esetében a teherbeesés, férfiaknál a baba megjelenése a családban. Mégis, sok nikotinfüggőnek van szüksége aktív segítségre ahhoz, hogy szenvedélyétől megszabaduljon. A nikotin szintjének fokozatos csökkentésében nyújt gyógyszeres segítséget a nikotinpótlás, amelynek számtalan formája létezik. A tapasz a bőrön keresztül juttatja a szervezetbe a kívánt mennyiségű nikotint. Alapvetően két formája létezik: az egyiket a nappali órákban kell fennhagyni, míg a másik forma 24 órás nikotinadagolást biztosít, megelőzve a reggeli cigaretta utáni sóvárgást. A rágógumi előnye, hogy a kívánt nikotin mennyisége szabályozható. Fontos, hogy a beteg megtanulja, hogyan kell rágni a gumit: a kezdeti rágcsálás után az orca és a fogak között kell "parkolni", hogy a nikotin a száj nyálkahártyáján keresztül szívódhasson fel. A nikotinos cukorkát, az édességhez hasonlóan, lassan kell szopogatni.
Káros szenvedélyek és krízis 19 Az inhalátor egy cigaretta alakú műanyag berendezés, amelyhez nikotinnal töltött patron csatlakozik. A szájrész megszívása nikotint szabadít fel; ez különösen előnyös azoknak a betegeknek, akik hiányolják a dohányzás mozdulatait. A nikotinos orrspray a leszoktatás legerősebb eszköze. A tartályból a nikotinoldat közvetlenül az orr nyálkahártyájára kerül, ahonnan nagyon gyorsan szívódik fel. Ez a módszer lehetőséget ad olyan erős dohányosok leszoktatására is, akiknél az előző módszerek egyike sem vált be. A nikotinfüggőség kezelésénél egyre gyakrabban veszik igénybe az akupunktúrát. A terápia során tűket helyeznek a beteg testtájainak különböző pontjaira, amelyek körülbelül fél óra múltán távolítanak el, két tű kivételével, amelyek a fülben maradnak. Az utóbbi időben láttak napvilágot azoknak a kísérleteknek az eddigi eredményei, amelyek a nikotinfüggőség elleni vakcina létrehozásával kísérleteznek. Az alapgondolat a fehérjéhez kötött nikotin bejuttatása a szervezetbe, amely felismerve az idegen anyagot, specifikus ellenanyagot kezd termelni. A későbbiekben bejutó nikotint az ellenanyag megköti, és az így kialakult komplex - mérete miatt - már nem tud átjutni a vér-agy gáton, így a nikotin idegrendszeri hatása elmarad.
20 Káros szenvedélyek és krízis
Káros szenvedélyek és krízis 21