Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

1 Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és Halászati Operatív Program STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2007. 1

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...1 IMPRESSZUM...3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...4 BEVEZETÉS...5 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA...6 1.1 Előzmények...6 1.2. Kapcsolódás az NHST/HOP tervezési folyamatához...7 1.1.1. Az SKV kidolgozásának és egyeztetésének szervezése... 7 1.1.2. Kapcsolódás a tervezési folyamathoz... 9 1.3. A kidolgozás során tett javaslatok hatása az NHST/HOP-ra...9 1.4. Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába...10 1.4.1. A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója... 10 1.4.2. A környezet védelméért felelős szervek bevonása... 11 1.4.3. Az érintett nyilvánosság bevonása... 12 1.4.4. Vélemények és figyelembevételük módja... 13 1.5. A felhasznált adatok, információk megbízhatósága...13 1.6. Az alkalmazott módszertan bemutatása...13 1.6.1. A módszertannal szemben támasztott követelmények... 13 1.6.2. Az alkalmazott módszertan bemutatása... 14 2. Az NHST és a HOP ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA...18 2.1. Az NHST és a HOP céljainak és tartalmának vázlatos ismertetése...18 2.1.1. Nemzeti Halászati Stratégiai Terv... 18 2.1.2. Halászati Operatív Program... 19 2.2. Kapcsolódás más stratégiai dokumentumokhoz...21 2.2.1. Kapcsolódás OFK-hoz, OTK-hez... 21 2.2.2. Kapcsolódás az ÚMFT-hez és az OP-khez, ÚMVP-hez... 23 2.2.3. Kapcsolódás NKP-II-höz és OHT-hez... 25 2.2.4. Kapcsolódás a NATURA-2000 Irányelvekhez... 27 2.2.5. Kapcsolódás az EU Víz keretirányelvhez... 28 3. Az NHST és a HOP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA...31 3.1. NHST helyzetértékelés, problémafa és SWOT elemzés környezeti vonatkozásainak értékelése...31 3.2. Az NHST fenntarthatósági megfelelősége...33 3.2.1. Az NHST célrendszere... 33 3.2.2. Fenntarthatósági értékrend meghatározása... 35 3.2.3. Az általános célok értékelése a fenntarthatósági értékrendhez viszonyítva... 37 3.3. A HOP környezeti teljesítménye...38 3.3.1. A HOP intézkedéseinek környezeti értékelése... 38 3.3.2. A kiemelkedő fontosságú vagy a bizonytalan hatású intézkedések azonosítása... 43 3.4. A HOP végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások...43 3.4.1. Levegőkörnyezetet érintő hatások... 43 3.4.2. Hatások a felszíni, felszíni alatti vizekre és a talajra... 44 3.4.3. Az éghajlatváltozással kapcsolatok hatások... 46 NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 1

3.4.4. Természetvédelmi oltalom alatt álló, ÉTT és Natura 2000 területeket, valamint az erdőket érintő hatások... 46 3.4.5. Hatások a biológiai sokféleségre... 47 3.4.6. Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások... 48 3.4.7. A valószínűsíthető környezeti konfliktusok azonosítása... 48 3.4.8. A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt hatások azonosítása... 49 3.4.9. A tájgazdálkodásra, a természeti erőforrások megújulására és az ökológiai gazdálkodás elterjesztésére gyakorolt hatások... 50 3.5. A HOP intézkedések átfogó hatása...51 3.5.1. A végrehajtás kumulatív hatása... 51 3.5.2. Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a terv végrehajtásának elmaradása esetén.. 52 4. JAVASLATOK AZ NHST ÉS A HOP NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE...54 4.1. Az NHST és a HOP fenntarthatóbbá tételét szolgáló javaslatok...54 4.2. A fellépő hatások mérséklését célzó kompenzáló intézkedések - a HOP-hoz fűzött javaslatok...54 Javaslatok a II. tengely intézkedéseihez... 54 Javaslatok a III. Tengely intézkedéseihez... 55 Javaslatok az V. Tengely intézkedéseihez... 55 Átfogó, több intézkedéshez is figyelembe vehető, valamint a végrehajtást segítő javaslatok 56 5. TOVÁBBI JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK...57 5.1. Más dokumentumokba illeszthető intézkedések...57 5.2. Javaslatok az NHST és a HOP környezeti indikátoraira...58 5.2.1. A környezeti mutatók szükségessége és kialakításuk lehetőségei... 58 5.2.2. Konkrét javasolt környezeti mutatók... 59 6. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ...60 1. melléklet: NHSTspecifikus céljainak fenntarthatósági értékelő mátrixa (folytatás a következő lapon)...62 2. melléklet: HOP intézkedéseinek környezeti teljesítmény értékelő mátrixa (folytatás a következő lapon)...64 NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 2

IMPRESSZUM Környezeti értékelés Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terve és a Halászati Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálatához Kidolgoztató: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szakmai koordinátor: Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. Szerzők: Altorjai Balázs Czira Tamás Dr. Farkas István Gábor János Gera Pál Dr. Ligetvári Ferenc Máyer Zoltán Dr. Pálvölgyi Tamás Péti Márton Szabó Éva Enikő Szűcs István Dr. Vajna Tamásné Lektor:.később kerül meghatározásra Fényképek:. Partnerségi egyeztetések koordinátorai: Dönsz Teodóra Éger Ákos NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 3

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE (Később kerül megadásra) NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 4

BEVEZETÉS A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) - mint a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv (NHST) és Halászati Operatív Program (HOP) felelős kidolgozója - 2007. február 23-án az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) felé hivatalosan kezdeményezte a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: SKV Rendelet) szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. Az FVM a Rendelet 7 (1) - (6) bekezdéseiben foglaltak szerint benyújtotta a OKTVF-nek véleményezésre az SKV tervezet tematikáját, melyet a OKTVF kisebb módosításokkal elfogadott. A jelen környezeti értékelés a Főfelügyelőség szempontjainak figyelembevételével készült. Megközelítésünkben az SKV tárgya az Európai Halászati Alap (EHA) forrású halászati politika, azaz az SKV-t a NHST-re és a HOP-ra integráltan, azonos szemlélettel, és egységes módszertannal, közös társadalmi egyeztetéssel készítettük el. A kétlépéses halászati tervezés megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy az SKV által feltárt javaslatokról az FVM részéről érdemi döntések szülessenek, ugyanis az integrált SKV megközelítéssel mód nyílik a Bizottsági véleménnyel párhuzamos észrevételek (így az SKV javaslatok) kidolgozására és a programozásban történő figyelembevételére. Az EU fenntarthatósági politikája szerint a stratégiai környezeti vizsgálat a proaktív környezetvédelem eszköze: a környezetre esetleg kockázatot jelentő beavatkozásokat, intézkedéseket már a programozás stratégiai fázisában kiszűri. Az SKV kidolgozásának kiindulópontja, hogy a közösségi forrásokból részesülő halászati intézkedéseknek a környezet szempontjából lehetőség szerint hasznosnak kell lenniük, és az egyes környezeti elemekre, rendszerekre gyakorolt negatív hatásokat minimalizálni kell. Ily módon a Tervhez és Programhoz készült SKV küldetése a korai riasztó funkció, mely lehetővé teszi, hogy az érintettek (ideértve a tervezőket, döntéshozókat, és a végrehajtás szereplőit is) javítsák a vidékfejlesztési politika környezeti teljesítményét, elősegítse a környezetpolitikai célkitűzések végrehajtását, illetve, hogy megfontolt döntések által segítsen elkerülni a későbbi, általában költséges korrekciókat. Az Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Tervre és a Halászati Operatív Programra készült SKV végső célja egy olyan környezeti jelentés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz a halászati intézkedések környezeti teljesítményének javítására és a fenntartható fejlődés halászati érvényesítésére. Az FVM az NHST és a HOP végső, Kormány elé kerülő változata kialakításakor mérlegeli az SKV környezeti értékelés eredményeit és vállalja, hogy a HOP-t a környezeti jelentés és a partnerségi észrevételek összegzésével együtt nyújtja be a Kormány elé. NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 5

1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1 Előzmények A stratégiai környezeti vizsgálat előzményei és jogi háttere A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) - mint a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és az arra épülő Halászati Operatív Program felelős kidolgozója - 2007. február 23-án az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) felé hivatalosan kezdeményezte a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: SKV Rendelet) szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. Az FVM a Rendelet 7 (1) - (6) bekezdéseiben foglaltak szerint benyújtotta a OKTVF-nek véleményezésre az SKV tervezet tematikáját, melyet a OKTVF kisebb módosításokkal elfogadott. A jelen környezeti értékelés a Főfelügyelőség szempontjainak figyelembevételével készült. A stratégiai környezeti vizsgálat tárgya A Tanács az Európai Halászati Alapból (EHA) nyújtandó halászati támogatásról szóló 1198/2005/EK (2006. július 27.) Rendelete (továbbiakban: EHA Rendelet) alapján az FVM megkezdte a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és a Halászati Operatív Program (továbbiakban NHST és HOP, illetve Terv és Program) kidolgozását, az EHA Rendelet 17. és 19. cikkeinek megfelelően. A tervezést és programozást két lépésben kell elvégezni: 1. El kell készíteni Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Tervét, és meg kell küldeni a Bizottságnak véleményezésre. Ez a dokumentum a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv, mely elkészült, egyeztetése folyik az Európai Bizottsággal. 2. A Bizottság véleményének, továbbá a partnerségi vélemények figyelembevételével ki kell dolgozni a Halászati Operatív Programot. Ez a dokumentum a Magyarország Halászati Operatív Program (továbbiakban: Program); a Program kidolgozása folyamatban van, érdemi változatásra alkalmas, módosítható szakértői fázisban tart. Megközelítésünkben az SKV tárgya az EHA forrású halászati politika, azaz az SKV-t a Tervre és a Programra integráltan, azonos szemlélettel, és egységes módszertannal, közös társadalmi egyeztetéssel készítettük el. A kétlépéses halászati tervezés megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy az SKV által feltárt javaslatokról az FVM részéről érdemi döntések szülessenek, ugyanis az integrált SKV megközelítéssel mód nyílik a Bizottsági véleménnyel párhuzamos észrevételek (így az SKV javaslatok) kidolgozására és a programozásban történő figyelembevételére. A stratégiai környezeti vizsgálat jellege, küldetése és célkitűzése A Lisszaboni és a Göteborgi Stratégia követelményeinek érvényesítését és a különböző tervekbe és programokba való beépítését az Európai Bizottság egyre nagyobb figyelemmel NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 6

kíséri. Ezért a 2007-től induló programozási periódusban kidolgozott programoknak hangsúlyosan támogatnia kell a versenyképesség és társadalmi kohézió környezeti szempontból is fenntartható javítását. Az új programozási megközelítés fontos eleme annak biztosítása, hogy - többek között - az EU halászati politikája, illetve a kapcsolódó tagállami tervek járuljanak hozzá az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiájának végrehajtásához; közösségi, tagállami, regionális és helyi szinteken egyaránt. Az EU fenntarthatósági politikája szerint a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a proaktív környezetvédelem eszköze: a környezetre esetleg kockázatot jelentő beavatkozásokat, intézkedéseket már a programozás stratégiai fázisában kiszűri. Az SKV kidolgozásának kiindulópontja, hogy a közösségi forrásokból részesülő halászati intézkedéseknek a környezet szempontjából lehetőség szerint hasznosnak kell lenniük, és az egyes környezeti elemekre, rendszerekre gyakorolt negatív hatásokat minimalizálni kell. Ily módon a Tervhez és Programhoz készült SKV küldetése az, hogy javítsa a halászati politika környezeti teljesítményét, elősegítse a környezetpolitikai célkitűzések végrehajtását, illetve, hogy megfontolt döntések által segítsen elkerülni a későbbi, általában költséges korrekciókat. 1.2. Kapcsolódás az NHST/HOP tervezési folyamatához 1.1.1. Az SKV kidolgozásának és egyeztetésének szervezése Az SKV kidolgozását és a társadalmi egyeztetés folyamatát az FVM - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal egyetértésben - független, az SKV témakörében és a halászatban járatos szakértőkre bízta (SKV munkacsoport), a munkacsoport tevékenységét az Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda (EiC) koordinálta. A társadalmi részvételi folyamatot a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSz) szervezte. A folyamat tervezése és lebonyolítása során az MTvSz a kulcskérdésekben a Stratégia és Program tervezésért felelős FVM-mel, és az EiC elvi egyetértésével jár el. A munkacsoport összetételét ld. alább, a társadalmi részvétel részleteit az 1.4. fejezetben mutatjuk be. Tervezési, programozási szakértő, (FVM képviselő) Természetvédelmi-környezetvédelmi szakértő (KvVM képviselő) 1. táblázat. SKV munkacsoport tagjai Gábor János (FVM, főosztályvezető-helyettes) Vajna Tamásné (KvVM, főosztályvezető-helyettes) Ex-ante értékelés szakértő Területfejlesztési szakértő Társadalmi egyeztetés szakértő Társadalmi egyeztetés Altorjai Balázs (Agrár Európa Tanácsadó Kft. szaktanácsadó) Czira Tamás (Envigraph Bt. geográfus) Dönsz Teodóra (MTVSZ) Éger Ákos (MTVSZ) NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 7

Társadalmi egyeztetés koordinátora Ökológiai szakértő Vízgazdálkodási szakértő Környezetvédelmi értékelési szakértő SKV szakmai koordinátor: Vidékfejlesztési szakértő Szervezés, egyeztetési szakértő Halászati szakértő Szakmai lektor Farkas István (MTVSZ ügyvezető elnöke) Gera Pál (Alapítvány a Vidrákért elnöke) Ligetvári Ferenc (Szent István Egyetem, egyetemi tanár) Máyer Zoltán (Env-in-Cent Kft. okleveles környezetmérnök) Pálvölgyi Tamás (Env-in-Cent Kft. ügyvezető igazgatója) Dr. Péti Márton (Envigraph Bt. geográfus) Szabó Éva Enikő (Env-in-Cent Kft. biológus) Szűcs István (Debreceni Egyetem, docens) Később kerül meghatározásra (A szakmai lektor nem vesz részt a környezeti értékelés kidolgozásában, feladata a társadalmi egyeztetésre bocsátott változat szakmai értékelése és véleményezése.) Az SKV kidolgozásának folyamata - a koncepció és a munkaterv FVM általi jóváhagyását követően - február első napjaiban vette kezdetét; A Program alintézkedésekre lebontott, elemezhető változatát az SKV munkacsoport szakértői február 19-én kapták meg 1. A stratégiai környezeti vizsgálat szervezése SKV munkacsoport KvVM, EU-EHA Értékelés menedzsment Szakpolitikai elvárások FVM NHST/HOP MTvSZ HOP 1 A jelen környezeti értékelés megállapításai a Program és Terv 2006 november 20-i változatára vonatkoznak. A folyamatosan módosuló Program változásait is figyelembe vettük. A Program utolsó változata 2007. január 27. A hatósági és partnerségi egyeztetések során felmerült észrevételek figyelembe vételéről az 1.3.4. fejezetben számolunk be. NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 8

1.1.2. Kapcsolódás a tervezési folyamathoz A Terv és a Program kidolgozásának, egyeztetésének és módosításának folyamata lényegesen befolyásolta az SKV munkatervét. A környezeti értékelés kidolgozását meghatározó fontosabb tényezők az alábbiakban foglalhatók össze: A Program és a Terv kidolgozásának feszített ütemterve, továbbá az a tény, hogy a halászati politikára készítendő SKV-ról jóval később született döntés, mint az ÚMFT Operatív Programok esetében, jelentősen beszűkítette a jelen környezeti értékelés kimunkálásra fordítható időt. Az NHST és a HOP kidolgozását, mind az ahhoz készült ex-ante és SKV értékeléseket jelentősen megnehezíti, hogy alapvető stratégiai dokumentumok hiányoznak 2. (Pl. jelenleg Magyarországnak nincs társadalmilag egyeztetett, elfogadott agrárstratégiája, egészséges táplálkozást előmozdító koncepciója, de nem készült el a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia és a biológiai sokféleség védelmét célzó stratégia sem.) E koncepcionális dokumentumok híján a környezeti értékelés egyes megállapításai (ezeket a jelen környezeti értékelésben külön jelezzük) előzetes becsléseknek tekinthetők. A közelmúltban az FVM szakértői és SKV Munkacsoport között egyes területen (pl. vízgazdálkodás, állattenyésztés) intenzív konzultációk és konstruktív szakmai viták folytak. E konzultációk az SKV társadalmi egyeztetésének 30 napos időszakában várhatóan olyan - körültekintő vizsgálaton alapuló - konszenzusra vezetnek majd, amelyek érdemben befolyásolhatják mind a Program, mind az SKV jelenlegi változatát. 1.3. A kidolgozás során tett javaslatok hatása az NHST/HOP-ra A rövid időre szabott SKV folyamatban felértékelődött az FVM szerepe a környezeti értékelés eredményes kidolgozásához szükséges információk biztosítása terén. A Terv fenntarthatóságát és a Program környezeti teljesítményét javító javaslatokat az FVM-el folyamatosan egyeztettük, és azok megfelelően beépültek az érintett dokumentumokba. Az FVM mind vezetői, mind szakértői szinten nyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV munkacsoport tevékenységét és - a jogszabályi kötelezettségeken messze túlnyúló - pozitív hivatali magatartás számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti értékelés elkészült. 2 Esetenként - például a vízgazdálkodás területén - az ágazati stratégiák szakmai-tudományos kidolgozása befejeződött, a stratégiák elkészültek, végső jóváhagyásuk azonban az értékelés készítésének időpontjában még nem történt meg. NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 9

1.4. Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába 1.4.1. A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A társadalmi részvétel szempontjából meghatározó jogi kereteket az Aarhusi és az Espoo-i egyezmények, illetve több magyar jogszabály, legpontosabban az SKV Rendelet adja meg. A tematika ezeknek a jogforrásoknak a követelményeire, illetve elveire épül. Az említett magyar kormányrendelet meghatározza a nyilvánosság definícióját. Ezt értelmezve, mivel Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terve és Halászati Operatív Programja országos hatású és jelentőségű tervnek számít, az érintett nyilvánosság fogalmába tartoznak általában a környezet- és természetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, a környezeti, halászati ügyekkel foglalkozó más szervezetek és intézmények és a széles nyilvánosság is. A társadalmi egyeztetésnek ezek a csoportok az alanyai. A társadalmi részvételi folyamatról terv készült, amit az érintett nyilvánosság képviselői véleményezhettek. Információhoz való hozzáférés Honlap: a vizsgálat alatt keletkező, a munkacsoport által egyeztetett anyagok nyilvánosak, beleértve a Stratégiai Terv, a Program és a vizsgálat nyilvános munkaverzióit, a közvélemény hozzászólásait stb. A nyilvános dokumentumok az MTVSZ honlapján (www.mtvsz.hu/skv) érhetők el, amelyre közvetlenül el lehet jutni az FVM (rendelet 8.. 5. bekezdés) (www.program.fvm.hu), illetve az EiC (www.env-incent.hu) honlapjairól. A honlapot az MTvSz kezeli. Papír alapú hozzáférés: Külön kérésre a kulcsdokumentumokat papíron, vagy CD-n sokszorosítva, postán is elküldjük az Internet hozzáféréssel nem rendelkezőknek. Aktív tájékoztatás Sajtó: A tervezés kulcsszakaszaiban az érintett nyilvánosságot a társadalmi részvételt szervező MTvSz az FVM-mel együttműködve aktívan tájékoztatja a honlapon kívül is. Emellett a környezeti értékelés elkészülte után egy sajtónyilatkozatot tesz közzé, illetve egy országos napilapban fizetett hirdetést ad fel a Minisztérium. Közvetlen megkeresések: A legfontosabb szakmai, érdekképviseleti és civil környezetvédő szervezeteket közvetlen elektronikus levélben megkerestük a környezeti vizsgálat indulásánál, valamint a szakmai, érdekképviseleti és civil környezetvédő szervezeti email listák által is terjesztettük a hírt. Rendszeres értesítések: A holnapra bejelentkezőknek külön értesítést küldünk, amikor új dokumentum kerül fel a honlapra, illetve külön is értesítjük a bejelentkezetteket a környezeti vizsgálat elkészültéről és a 30 napos véleményezési szakasz megkezdéséről. Konzultáció az érintett nyilvánossággal és az érintett államigazgatási szereplőkkel, illetve a közvetlen társadalmi részvétel lehetőségei Általános véleményadási lehetőség: A honlapon a munka aktuális anyagai elérhetőek, ezekhez bárki, bármilyen szakaszban véleményt küldhet a dokumentumokról a honlapon NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 10

keresztül, amelyet a vizsgálatban résztvevő szakértők megkapnak és figyelembe vesznek. SKV környezeti értékelés társadalmi vitája Partnerségi Konferencia: A stratégiai környezeti értékelési dokumentumot (rendelet szerinti egyeztetési dokumentum szabályai szerint) egy partnerségi konferencián egyezteti. A meghívottak - az email listákon és közvetlen leveleken keresztül - kb. 100 szervezet és intézmény. Az egyeztetési dokumentum véleményezésére 30 nap áll rendelkezésre. A találkozón szóban, illetve honlapon és levélen keresztül írásban is lehetett reagálni a dokumentumokra. A szóbeli hozzászólásokat jegyzőkönyvben rögzítjük. Országos Környezetvédelmi Tanács: Kezdeményeztük, hogy a környezeti értékelési dokumentumot és a Halászati Operatív Programot is megtárgyalja az Országos Környezetvédelmi Tanács. A beérkezett véleményeket feldolgozzuk, és ezeket a vizsgálat résztvevői figyelembe veszik a dokumentumok véglegesítésekor. Minden - a találkozókon szóban felszólaló és bármilyen időben írásban észrevételt benyújtó - véleményező írásos választ kap a véleményére, és arról, hogy hogyan vették azt figyelembe. Az FVM az SKV Rendelet szerint eljárva, a Halászati Operatív Program végső, kormány elé kerülő változata kialakításakor figyelembe veszi környezeti értékelés eredményeit. Táblázat: A társadalmi egyeztetés ütemezése Febr. 5. Társadalmi részvételi tematika egyeztetése az SKV teammel Febr. 9. Honlap indítása Ápr. 30. Környezeti jelentés elkészülte, nyilvánosságra hozatala Partnerségi konferencia Társadalmi vélemények beérkezési határideje A végleges környezeti jelentés átadása az FVM-nek Visszajelzés a társadalmi részvételben résztvevőknek 1.4.2. A környezet védelméért felelős szervek bevonása A környezet védelméért felelős szervek azonosítása A 2/2005. (I. 11.) Korm. Rendelet szerint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az SKV Rendelet 3. mellékletében felsorolt egyéb országos hatáskörű szervek vonandók be, mint hatóságok a vizsgálati folyamatba. Az SKV csoport személyesen egyeztetette a vizsgálati folyamat lebonyolítását a KvVM illetékes főosztályával, amely a Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Vízügyi NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 11

Főfelügyelőséget jelölte ki, mint környezetvédelmi hatóságot a vizsgálattal kapcsolatos ügyek intézésére. Az FVM értesítette a hatóságot a vizsgálat megkezdéséről, illetve hivatalosan is megküldte a tematikát a hatóságnak véleményezésre. A hatóság véleményét az SKV csoport beépítette a végleges tematikába. A vizsgálat elkészülte után a hatóságok megkapják a környezeti értékelési dokumentumot, amelyről véleményt mondanak. Szakmai szervezetek bevonása A szakmai szervezeteket az érintett nyilvánossággal való konzultáció eszközei útján vonjuk be a környezeti vizsgálat folyamatába, úgymint: aktív tájékoztatás, konferencia, honlap, írásos véleményezés. Országos Környezetvédelmi Tanács bevonása Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak megküldjük a környezeti értékelési dokumentumot, és 30 napos határidővel írásos véleményt kérünk tőle. 1.4.3. Az érintett nyilvánosság bevonása Mindenkinek van lehetősége részt venni a folyamatban a honlapon és a konferencián keresztül. Az SKV honlapja Az SKV készítésének kezdete óta elérhető az SKV honlapja a www.mtvsz.hu/skv címen. Az MTvSz közvetlen megkeresésekkel és levelezőlistákon keresztül értesítette a honlap és az SKV készítésének megindulásáról a potenciális érintetteket. A honlapon elérhetőek: Az SKV készítésének folyamatáról az aktuális információk. Az SKV társadalmi egyeztetési tematikája, melyben megtalálható az SKV készítésének folyamata, ütemezése, illetve hogyan lehet az SKV készítésébe bekacsolódni, azt véleményezni. Az SKV munkadokumentumai, előzetes eredményei. Az SKV-hoz érkezett összes vélemény teljes terjedelemben. Az SKV-hoz kapcsolódó FVM által készített dokumentumok. Aki kéri, folyamatosan értesítjük e-mail-ben, ha új dokumentum kerül fel a honlapra, a véleményeket és kérdéseket folyamatosan várjuk az skv@mtvsz.hu címen. SKV Konferencia Az FVM a környezeti értékelési dokumentumról egy nyílt partnerségi konferenciát szervez, amelyre a környezetvédelmi, illetve a halászati partnerek kapnak meghívást, de azon bárki részt vehet. NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 12

1.4.4. Vélemények és figyelembevételük módja Az SKV-hoz a honlapon érkezett javaslatok A társadalmi egyeztetés indulásáig nem érkeztek javaslatok. A környezeti értékelési dokumentumhoz beérkezett javaslatok és figyelembevételük módja E fejezet csak a társadalmi egyeztetés lezárása és a Program Kormány elé kerülő változatának véglegesítésével párhuzamosan írható meg. 1.5. A felhasznált adatok, információk megbízhatósága A környezeti értékelés legfőbb információs bázisa a Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv és Halászati Operatív Program volt, így az ebben foglalt adatok használata alapvetően meghatározza az SKV megbízhatóságát is. Az NHST-hez és a HOP-hoz készülő ex-ante értékelés vizsgálja a Stratégiai Terv és a Program által felhasznált információk bizonytalanságait, így erre a környezeti értékelésben nem térünk ki. Azonban lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy - mind az NHST, mind a HOP, mind a környezeti értékelés egyes részleteinek (megállapításainak) bizonytalansága számottevően csökkenthető, ha egyes kulcskérdésekben (pl. éghajlatváltozás figyelembevétele, halfogyasztási szokások környezetkímélő befolyásolása) - autentikus tudományos műhelyek kivitelezésében - kutató-elemző munkák készülnének. A tudományos elemzési igényeket a környezeti értékelésben külön jelezzük. Különösen fontosnak tartjuk, hogy olyan tudományos alapokon nyugvó módszertani fejlesztések induljanak, amelyek lehetővé tennék, hogy a halászati célkitűzések és intézkedések fenntarthatóságát indikátorokkal - a szubjektív, szakértői értékelésnél kisebb bizonytalansággal - vizsgálhassuk. Az információk megbízhatóságát az is befolyásolja, hogy bizonyos területeken hiányoznak a szakmai stratégiák. A tudományosan megalapozott, széleskörű szakmai és társadalmi konszenzuson nyugvó - de jelenleg sajnos Magyarországon még nem létező - koncepcionális dokumentumok (pl. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, Nemzeti Biodiverzitási Stratégia) egyfajta információs kosárként is támogathatnák a Program és a Terv kidolgozását, valamint az ex-ante és a környezeti értékelést is. E stratégiák adatainak és információinak megbízhatósága nagyban javíthatná mind az NHST, mind a HOP, adatmegbízhatóságát is. 1.6. Az alkalmazott módszertan bemutatása 1.6.1. A módszertannal szemben támasztott követelmények Megközelítésünkben az SKV nemcsak zöld tükör (azaz nemcsak a program környezeti, fenntarthatósági szempontú értékelésének, átvilágításának eszköze), hanem egyben zöld NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 13

motor is (azaz a program kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését környezeti irányba befolyásoló erő). Ez akkor teljesíthető, ha az alkalmazott módszertan megvizsgálja, hogy a releváns fenntarthatósági és környezeti célok milyen mértékben integrálódnak a közösségi forrásokból támogatott halászati politikákba. A vonatkozó jogszabályok 3 figyelembevétele alapján a - környezeti integrációt is lehetővé tevő - SKV módszertannak az alábbiakat kell biztosítania: elemzési támogatást kell nyújtania ahhoz, hogy az NHST és a HOP lehetővé tegye a megelőzés elvének következetes érvényesítését, a nem megelőzhető környezeti hatások mérséklését, a tervezési folyamat környezeti, fenntarthatósági szempontú befolyásolását, alternatívák, javaslatok kidolgozását és életciklus szemléletű elemzését, a magyar vidékre és mezőgazdaságra jellemző környezeti problémák és értékek, fenntarthatósági értékrend meghatározását, ezek jelentőségének elemzését a vidékfejlesztési törekvések szempontjából. 1.6.2. Az alkalmazott módszertan bemutatása Az alkalmazott SKV módszertan a GRDP kézikönyv 4 alapján olyan elemzési-értékelési keretet alkot, amely feltárja, hogy a tervnek milyen közvetlen, vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti változások várhatók a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a bekövetkező hatások, illetve van-e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható jelentős károkat. Az elemzési-értékelési módszertan arra korábban kidolgozott 5 és alkalmazott 6 - megközelítésre épít, hogy a halászati politika stratégiai szintjét (célrendszerét) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk, míg a program konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. Módszertan az NHST fenntarthatósági értékeléséhez A Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv tartalmazza a közösségi forrásokból megvalósuló halászati politika célrendszerét. A célok fenntarthatóságát a következő módszerrel vizsgáltuk: 1. Meghatároztuk és a hazai viszonyokra adaptált halászattal és halgazdálkodással kapcsolatos fenntarthatósági értékrendet. A fenntarthatósági értékrend (ld. 3.2.2. fejezet) a fenntartható halászattal kapcsolatos szemléletmódot, ellenőrzési kritériumokat, 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról; 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról; 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i egyezmény kihirdetéséről 4 Handbook on SEA for Cohesion Policy 2007-2013, Greening Regional Development Programmes Network February 2006, Exeter, UK 5 Pálvölgyi T., Tombácz E. (2004) Módszertan a regionális fejlesztések stratégiai környezeti vizsgálatára. In: Strukturális alapok és fenntarthatóság. Magyar Természetvédők Szövetsége, 2004, Budapest 6 Fleischer T., Szlávik J., Baranyi R., Branner F., Nagypál N., Füle M., Kósi K. Pálvölgyi T., Princz-Jakovits T., Szlávik P. (2005) A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata. Közlekedéstudományi Szemle LV. évfolyam 2. szám, 47-55 NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 14

viszonyítási alapot kíván rögzíteni. A halászat fenntarthatósági értékrendje - melynek meghatározása során számos korábbi tanulmányra, publikációra támaszkodtunk 7 - arra a megközelítésre épít, hogy a fenntarthatóság 3+1 pilléren nyugszik: környezeti fenntarthatóság gazdasági fenntarthatóság társadalmi fenntarthatóság Ezt egészítettük ki a természeti, társadalmi-gazdasági lét egészét átfogó holisztikus szempontokkal. A 3+1 pillér keretei között fogalmaztuk meg a hazai halászati politika 29 kritériumból álló értékrendjét. A fenntarthatósági értékrend természetesen nem tekinthető abszolút fenntarthatósági kinyilatkoztatásnak, és ennek alapján nem lehet ítéletet alkotni az NHST és a HOP fenntarthatósága fölött. Pusztán arra tekintjük alkalmasnak, hogy a prioritásokat és célokat, mintegy relatív etalonhoz, ehhez mérjük. 2. A Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terv céljainak a fenntarthatósági értékrendnek való megfelelését külön-külön egy-egy standard input/output hatásmátrixban vizsgáljuk, oly módon, hogy az SKV munkacsoport kollektív szakértői értékelésével a fenntarthatósági megfelelőséget minden egyes értékrend elemre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük (az input/output hatásmátrixokat ld. a 2. és 3. mellékletben) 3. Megjegyezzük, hogy a pontozásos értékelés nem a célok általános megítélésére szolgál, hanem - az SKV javaslattevő jellegének eleget téve - az alacsonyabb értékekkel azokra fenntarthatósági szempontokra (értékrend elemekre) hívja fel a figyelmet, ahol a célok megfogalmazásában a fenntarthatóság szempontjait határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz a módszertan nem a fenntartható - nem fenntartható dimenzióban kívánja a célokat elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely célokat, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. 7 Fenntarthatósági értékrendhez felhasznált irodalom: Ángyán József, 2005. A vidékfejlesztés és az agrárium jövõje - stratégiatervezet és civil program. In: Az uniós környezetpolitika aktuális kérdései, Magyar Természetvédők Szövetsége CORASON Report, 2006. A fenntartható vidékfejlesztés tudásalapú megközelítése - a szakértői és helyi tudásformák dinamikája. Kutatási Beszámoló, Magyar Tudományos Akadémia, Politikai Tudományok Intézete Csatári Bálint, 2005. Merre haladjon a magyar vidék? Lehetőségek és korlátok MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Gyulai Iván Vágvölgyi Gusztáv, Szilvácsku Zsolt, 2005. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fenntarthatósági és természetvédelmi szempontú vizsgálata. Magyar Természetvédők Szövetsége Krolopp András, Marticsek József, Francia Rita, 2005. A vidékfejlesztés európai jelene és jövője. Várható változások az uniós vidékfejlesztési szabályozási rendszerben, és ezek valószínű következményei, CEEWEB, Miskolc Nemes Gusztáv, 2000. A vidékfejlesztés szereplői Magyarországon. Intézmények, megközelítések, erőforrások. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont; Budapest Tombácz Endre, Pálvölgyi Tamás, Gyulai Iván, Szilvácsku Zsolt, Fleischer Tamás, Mozsgai Katalin, Magyar Emőke, 2003. Stratégiai Környezeti Vizsgálat a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához. VÁTI Kht. NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 15

Módszertan a HOP környezeti teljesítményének értékeléséhez Mint arra korábban utaltunk, a program konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk, avégett, hogy képet nyerhessünk arról, hogy az intézkedések hogyan felelnek meg egy - a Nemzeti Környezetvédelmi Programon, és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló - környezeti, környezetpolitikai szempontrendszernek. Az Halászati Operatív Program környezeti teljesítményét a következő módszerrel vizsgáljuk: 1. A releváns környezetpolitikai dokumentumok alapján 8 meghatároztunk egy - a vidékfejlesztési intézkedések értékelésére alkalmas - környezeti célrendszert. A célrendszer figyelembe veszi a megelőzés, újrahasznosítás (újrahasználat), ártalmatlanítás környezetpolitikai prioritásait. 2. A HOP intézkedéseit - kollektív szakértői értékeléssel - összevetettük a környezeti szempontrendszerrel és a környezeti teljesítményt minden egyes intézkedésre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük. 3. Hasonlatosan a fenntarthatósági értékelésnél említettekhez, itt is megjegyezzük, hogy a pontozásos értékelés nem az egyes intézkedések környezeti teljesítményének általános megítélésére szolgál, hanem - az SKV javaslattevő jellegének eleget téve - a negatív értékekkel azokra környezeti szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol az intézkedések részleteinek meghatározásánál a környezeti szempontokat határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz a módszertan nem a környezetbarát - környezet károsító dimenzióban kívánja az intézkedéseket elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely intézkedéseket, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. A környezeti teljesítmény értékelés során alkalmazott szempontrendszer az alábbi: Környezeti teljesítmény értékelés szempontrendszere E1 E2 E3 E4 E5 E6 E7 E8 E9 E10 A légszennyezés csökkentése A globális légszennyező hatások csökkentése Felszíni vizek védelme, integrált vízgyűjtő gazdálkodás Felszín alatti vizek védelme Talaj és földtani értékek védelme Szélsőséges éghajlati helyzetek és környezeti katasztrófák következményei elleni védelem Védett országos és helyi jelentőségű természeti területek oltalma Natura 2000 és érzékeny természeti területek védelme, fenntartható hasznosítása Erdők természetvédelme Az ökológiai gazdálkodás elterjesztése 8 Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja, Nemzeti Környezetvédelmi Program Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 16

E11 E12 E13 E14 E15 E16 E17 E18 Fenntartható térségi gazdálkodási, komplex környezetgazdálkodási rendszerek kialakítása Megújuló energiaforrások használatának növelése Anyag és energiaigény mérséklése Kémiai és mikrobiológiai kockázatok mérséklése Egészség-megőrzés és az élelmiszer-biztonság növelése A lakosság környezettudatosságának növelése, fenntartható fogyasztási szokások elterjesztése A táji kulturális örökség védelme optimális hasznosítása Települési környezetminőség javítása, környezeti infrastuktúra fejlesztése NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 17

2. Az NHST és a HOP ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA 2.1. Az NHST és a HOP céljainak és tartalmának vázlatos ismertetése A NHST a magyar halászati ágazat egészére vonatkozó stratégiai elképzeléseket tartalmazza, míg a HOP a 2007-2013-ig terjedő tervezési időszakra határozza meg az EHA által biztosított források felhasználását az EU közös halászati politikájával és az NHST-vel összhangban, így a stratégiai dokumentum bővebb célkitűzésekkel és stratégiai elemekkel rendelkezik, mint az operatív program. 2.1.1. Nemzeti Halászati Stratégiai Terv A stratégia egyik pillére az a célkitűzés, mely szerint az EU-s és a világátlaggal való összehasonlítással mérve is igen alacsony halfogyasztási színvonalunkat emelni kell. Ezt a célt elsődlegesen a kereslet ösztönzésével és a termékválaszték szélesítésével kívánjuk elérni. Ehhez szükséges még a minőségi félkész és késztermékek iránti igény termékfejlesztéssel való biztosítása, valamint az ezt megalapozó feldolgozói háttérfejlesztése. A kereslet növekedését a halfogyasztást ösztönző promócióval, a termelésnövekedést pedig a gazdaságok tóépítéseivel, az elöregedett tavak rekonstrukciójával és infrastruktúrájuknak fejlesztésével, az iparszerű intenzív üzemek bővítésével és korszerűsítésével és új halfeldolgozók építésével, valamint kapacitás kihasználtságot növelő korszerűsítésekkel kívánjuk elérni. A stratégia másik pillére a természetes vizeink produktivításának és biodiverzitásának megőrzése az egyre növekvő rekreációs igények kielégítése mellett és a természetesvizi halászat tradíciójának megőrzése az ebből élők támogatásával. Tényként kezelendő, hogy a vizes élőhelyekhez kötődő természeti értékek létrehozásában és fenntartásában a jelenlegi vízgazdálkodási szituációban a halastavak szerepe kiemelkedő. A halastavi gazdálkodás a hazai mezőgazdaság olyan speciális ágazata, amely az alkalmazott termelési technológiával úgy képes gazdaságos tevékenységet folytatni, hogy annak eredményeként az általa használt természeti erőforrásokat folyamatosan megújítja, emellett figyelemre méltó európai jelentőségű természeti értéket tart fenn. A stratégia további fontos eleme a halállományok mennyiségi és minőségi fenntarthatóságának folyamatos monitorozása, a szükséges beavatkozások tudományos megalapozása a halászati ágazat szereplőinek és a halászati kutató intézmények kapcsolatának támogatásával. A fenti célok szervesen illeszkednek a Közös Halászati Politikához és más közösségi célkitűzésekhez. (Az NHST célrendszerét a 3.2.1 fejezetben mutatjuk be. ) A specifikus és operatív célok a globális és általános célokból lettek levezetve, így azokhoz szervesen kapcsolódnak. A stratégiai dokumentumban meghatározásra kerültek a stratégiai keretek, továbbá tartalmaz egy összágazatai helyzetértékelést és elemzést, melynek a problémafeltáró része a leghangsúlyosabb. Ebből kerültek levezetésre a NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 18

fejlesztési irányok, a prioritások és a célkitűzések, illetve ezek összefüggő rendszere. A célkitűzések megvalósításának elsődleges forrása az EHA melynek módja az operatív programban került meghatározásra, míg a másodlagos forrása a nemzeti támogatások rendszere. 2.1.2. Halászati Operatív Program A program általános célja a halászati ágazatban tevékenykedő gazdasági szereplők versenyképességének javítása, melynek együtt kell járnia a halászati termékek minőségének és az élelmiszerbiztonság javulásával, ugyanakkor elengedhetetlen a környezet- és természetvédelmi, valamint az állatjóléti normák maradéktalan betartása is. A fenti célok a fenntarthatóság figyelembevételével kell, hogy megvalósuljanak, melynek piaci alapját a rendkívül alacsony hazai halfogyasztási színvonal javítása képezi. Mivel Magyarország nem rendelkezik tengerrel, illetve tengeri halászflottával, illetve nincsenek, olyan települések, melyek fennmaradását döntően a halászat biztosítaná, ezért az Európai Halászati Alap 1198/2006 EK rendelete alapján a 2., 3. és 5. prioritási tengelyek mentén meghatározott célokat kívánja csak támogatni. Az intézkedések és az azokon belüli tevékenységek az EHA-ról szóló 1198/2006 EK rendelet végrehajtási rendeletében megadott nomenklatúra szerint került meghatározásra. A HOP foglalkozik a konvergencia és a nem konvergencia célkitűzésű területek lehatárolásával és ezt a források elosztásánál és a kapcsolódó intézkedéseknél is figyelembe veszi. Az operatív program elemző fejezete felöleli a teljes termékpályát, és bemutatja az előző program (HOPE) tapasztalatait is. Ezek alapján az NHST-hez igazodva lettek meghatározva a célkitűzések és prioritások. A dokumentum külön fejezetekben foglalkozik az egyéb politikákkal, programokkal és alapokkal való kapcsolódásokkal valamint a környezetvédelemi aspektusokat is kiemelten kezeli, csakúgy mint a férfiak és nők esélyegyenlőségének kérdését. Az operatív programban kerültek részletesen meghatározásra és kifejtésre az egyes intézkedések és ezek pénzügyi háttere, valamint a végrehajtás, a monitoring és az értékelés módja és annak szervezeti keretei. A HOP legfontosabb intézkedései a következők: Akvakultúra (2.1.): - halastavak, telelő/tároló tavak és medencék halkeltetők építése, értéknövelő felújítása, gátak, tómedrek, halágyak, táp- és lecsapoló csatornák, műtárgyak rekonstrukciója, újak kialakítása; - geotermikus és más alternatív energiát hasznosító intenzív haltermelő üzemek építése, felújítása, korszerűsítése; - telephelyen megvalósuló szociális- és munkakörülményeket javító beruházások; telepi infrastruktúra fejlesztése; környezetterhelést csökkentő beruházások; halászati telephelyen történő közvetlen értékesítés infrastruktúrájának létesítése. Belvízi (természetes vízi) halászat (2.2): - halászati eszközök (beleértve a megfogott hal biztonságos tárolására szolgáló eszközöket, halászcsónakot és motort) beszerzése, felújítása, kivéve a fogóeszközöket; - hagyományőrző halászati eszközök felújítása, létesítése, beszerzése és azok bemutatása (pl. halászati múzeum); - biztonságos munkakörülmények kialakítása, illetve megteremtése. NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV ÉS HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 19