Kéri András A környezeti nevelés lehetőségei a földrajzoktatásban A földrajz integráló jellegű tantárgy; nemcsak természettudományos ismereteket hordoz, hiszen a földrajzi burok az embert és az általa létrehozott környezetet is jelenti. Ez meghatározza fejlesztési céljait is. A tantárgy ismeretrendszere és célja az utóbbi évtized tantárgyi reformjai során jelentős változásokon ment át, a környezeti nevelés szemszögéből nézve pozitív módon. A földrajztanítás célja ma már nem csak a Föld természeti és gazdasági jelenségeinek bemutatása, hanem a földi térnek és benne az ember természeti, társadalmigazdasági környezetének összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban történő megismertetése. A földrajzoktatás céljaiban, fejlesztési elképzeléseiben bekövetkezett változások a következő fő elvek mentén csoportosulnak: az oktatás folyamata során a történeti szemlélet többsíkú és visszatérő megerősítése, a tanulókban a modellekben való gondolkodás képességének kialakítása, a tanulók egymásra épülő helyi, regionális, globális szemléletének kialakítása, a fejlesztésközpontúság, olyan tevékenységek megjelenése, amelyek segítik az új ismeretek megértését, elsajátítását és hozzájárulnak az önálló ismeretszerzési és feldolgozási képességek kialakulásához, a tanulók környezetért felelős magatartásának kialakítása. Ezeknek a szem előtt tartásával általános földrajzi-környezeti szemlélet alakítható ki a gyerekekben, amely az ökológiai és az evolúciós szemléletet, a többszintű térszemléletet és a történeti szemléletet is magában foglalja. Mint láthatjuk, a földrajz tantárgy által kívánatosnak tartott irányvonalak a rendszerszemlélet, a holisztikus látásmód, az egyszerre lokális és globális szemlélet, az önálló ismeretszerzés és véleményalkotás képessége a környezeti nevelésnek is sajátja, így minden lehetőség adott, hogy a földrajzóra egyben a környezeti nevelés színtere legyen. Ezt alátámasztja, hogy a földrajztanárok felmérések során a környezetvédelmet mint az elsők között bővítendő témakört említik, a tantárgy szerepét a felelős környezeti magatartás kialakításában jelentősnek látják. A tanárok részéről a pozitív attitűd tehát adott, úgy tűnik csupán tudatosságra van szükség a korszerű szemlélet és módszerek érvényesítésében, alkalmazásában és a környezeti tartalmak hangsúlyossá tételében. A környezeti tartalmak megjelenése a földrajz tananyagban Afrika A Szahel-övezet túllegeltetés elsivatagosodás. Demográfiai robbanás élelmezési válság. Az asszuáni Nagy Gát áldás vagy átok? Ausztrália és Óceánia Idegen fajok behurcolásának következményei (üregi nyulak, rókák, fügekaktusz). Atomkísérletek (Bikini atoll) Arktisz, Antarktisz A globális felmelegedés következményei a sarkvidékeken. A gazdasági tevékenységet tiltja egy egyezmény, de a turizmus már beindult. Amerika A világ első nemzeti parkja, a Yellowstone.
Az esőerdők kitermelésének következményei. Ázsia Kína Széntüzelésű erőművek légszennyezés savas esők (ph 2). Jangcén épülő vízerőmű (Három Hegyszoros-gát) hatásai. India Tüzelőhiány: erdőirtás, szárított marhatrágyával tüzelés. földek trágya nélkül maradnak. Délnyugat-Ázsia A kőolaj-kitermelés és szállítás környezeti hatása. Cunami (több száz ember azért menekült meg, mert egy angol kislány a földrajz órán tanultak alapján felismerte a cunami előjeleit és a szállodában hittek neki.) Európa Észak-Európa Papírgyártás: újrapapír, szelektív gyűjtés jelentősége Kőolaj kitermelés a tengeren Egyesült Királyság Az életminőség és a környezet állapota az ipari forradalom idején. A londoni típusú szmog keletkezése Dél-Európa Erdőirtás és talajerózió az ókor óta a Földközi-tenger medencéjében. A turizmus káros környezeti hatásai. Kelet-Európa Ukrajna: a csernobili atomreaktor-baleset és következményei. FÁK: a Szovjetunió felbomlása után magukra hagyott ipari létesítmények környezetszennyezése. Közép-Európa Németország: Egy iparvidék megújulása a környezet minősége terén is: Ruhr-vidék. Csehország: A savas esők hatása. Hazánk, Magyarország Hazánk ásványi nyersanyagai A bányászat környezeti hatásai. Vízrajzi adottságaink Vizeink állapota, vízgazdálkodás. A folyamszabályozás története és hatásai. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer. Felszín alatti vizeink károsodása: nitrátosodás, karsztvízszint-csökkenés. Településhálózatunk Hogyan változott településünk, kerületünk környezeti állapota az utóbbi évtizedben? Iparunk Kedvező változások a rendszerváltozás után kevésbé anyag- és energiaigényes iparágak előretörése, ennek hatására javul a környezet állapota Idegenforgalom A falusi turizmus és előnyei.
Az Alföld Nemzeti parkok az Alföldön. Fűtési célú termálvíz-hasznosítás a Dél-Alföldön. Elsivatagosodás Dunántúli-középhegység Bauxitbányászat karsztvízszint süllyesztés. Nemzeti parkok a Dunántúlon. A Balaton Az idegenforgalom hatása a tó vízminőségére. A vízminőség és mennyiség változása az utóbbi évtizedben, a Kis-Balaton szerepe. Az Északi-középhegység Az Északi-középhegység nemzeti parkjai. Budapest A főváros környezeti problémái, azok lehetséges megoldása. A Föld és kozmikus környezete A Naprendszer égitestei Az üvegházhatás mértékének és következményeinek bemutatása a Mars és a Vénusz példáján. Űrkutatás, távérzékelés Az űrhulladék problematikája A műholdak a környezetvédelem szolgálatában. Tájékozódás a térképen Lakóhelyünk változásának nyomon követése térképek segítségével. A geoszférák Kőzetburok A geotermikus energia felhasználásának perspektívái. Hulladéklerakók létesítésére alkalmas területek geológiája, kőzettani tulajdonságai. A savas esők hatása a kőzetekre, a mészkőszobrok, épületek károsodása. Az ásványkincsek kitermelésének környezeti hatásai A perm és jura végi kihalások a földtörténetben; összehasonlítás az ember hatására bekövetkezett (nagyobb sebességű) fajveszteséggel. A vízburok A vízszennyezés terjedése a hidrológiai ciklussal. A felszíni vizek elszennyezése szennyező anyagok és kibocsátók. Katasztrofális szennyezések, pl. tiszai cianid-szennyezés. A felszín alatti vizek elszennyezése, túlzott használata (karsztvízszint). Az ivóvízkészletek mennyiségi és minőségi eloszlása, az ivóvízbázis védelme. Vízgazdálkodás, vízierőművek ökológiai és társadalmi hatásai. Környezeti katasztrófához vezető túlzott vízhasználat: az Aral-tó tragédiája. Az ár-apály erőművek. A levegőburok A légköri szennyező anyagok és hatásuk. A légszennyezéssel kapcsolatos globális problémák: savas esők, globális felmelegedés, ózonpajzs elvékonyodása. A légköri szennyezések globális és lokális volta, a nemzetközi egyezmények. Pusztító időjárási jelenségek és környezetszennyezés lehetséges kapcsolata.
Éghajlat-ingadozások és emberi felelősség. A talaj A talajerózió oka, következménye és a védekezés ellene. A talajerő-utánpótlás természetes és mesterséges módjai, hatása a talajra, veszélyei. Az öntözés hatása a talaj minőségére, szikesedés. A monokultúrális mezőgazdaság hatása a talaj minőségére A savas esők hatása a talajokra. A zonális talajok környezeti problémái, a talaj eltartó képessége és az adott terület gazdasági fejlettsége közötti összefüggés. A természetföldrajzi övezetesség A forró övezet A trópusi esőerdők kitermelésének környezeti hatásai, a biodiverzitás csökkenése. Az égetéses földművelés káros környezeti hatásai. Túllegeltetés és elsivatagosodás: Szahel-öv mint válságövezet. A túlnépesedett monszunvidékek környezet- és természetvédelmi problémái. A mérsékelt övezet Erdőirtás és talajerózió az ókor óta a Földközi-tenger medencéjében. Erdőirtások, rablógazdálkodás a tajgán. A valódi mérsékelt öv az emberiség által leginkább átalakított és elszennyezett öv. Az alacsonyfüvű puszták területén bekövetkezett talajerózió: Préri, kazah sztyepek. A hideg övezet Építkezési gondok az örök fagy területén, a transzalaszkai kőolajvezeték környezeti hatásai. A hegyvidéki övezetesség A hegyvidéki területek túlnépesedésének és fokozott földhasználatának veszélyei. A turizmus és a téli sportok káros környezeti hatásai. (Ld. a Testnevelés fejezetet!) A természeti és társadalmi környezet A földrajzi környezet összetevői A megújuló erőforrásokkal való eltérő ellátottság. A környezethasználat és környezettudat közötti kapcsolat. Népességföldrajz A Föld eltartó-képessége és a fenntartható fejlődés. A nagy népességkoncentrációk környezeti hatásai. Településföldrajz Életminőség és a környezet állapota az egyes településtípusokban. Az urbanizáció környezetre káros hatásai: légszennyezés, hulladék, zsúfoltság, zaj. A városklíma sajátosságai. Települések eltűnése a környezeti szennyezés hatására. A település-szerkezet alakítása a környezeti szennyezés figyelembe vételével. A világgazdasági folyamatok A gazdasági szerkezet Az állam szerepe a környezetvédelemben. A fenntarthatóság és a gazdasági növekedés viszonya A világgazdaság fejlődésének szakaszai Az ipari tömegtermelés és a tömegfogyasztás környezetterhelő hatásai.
A világgazdaság globalizációja, a transznacionális vállalatok A multinacionális vállalatok magatartása az iparilag kevésbé fejlett országokban. A nemzetközi szervezetek szerepe Nemzetközi szervezetek, természet- és környezetvédelmi egyezmények. A nemzetközi tőkeáramlás Elavult technológiák fejlődő térségekbe történő exportja. Környezetvédelmi beruházások. Külföldi beruházások és a helyi közösségek környezeti érdekeinek ellentéte. A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A mezőgazdasági termelés A hagyományos mezőgazdasági termelés káros hatásai, pl. öntözés szikesedés, túllegeltetés elsivatagosodás. Az intenzív mezőgazdasági termelés káros környezeti hatásai: monokulturális művelés vegyszeres védekezés; műtrágyázás nitrátosodás; gépi művelés talajtömörödés; állattartó telepek hígtrágya mint hulladék. Ökogazdálkodás, permakultúra, vagy egyéb pozitív példa A világ energiagazdasága A bányászat környezeti hatásai. Megújuló energiahordozók fenntartható fejlődés Érvek az atomenergia felhasználása mellett és ellen. Az ipar átalakulása A szigorodó szabályozók, növekedő költségek hatására egyre környezetbarátabb ipar a fejlett országokban, a környezetkárosító technológiák kitelepítése a fejlődő országokba, környezeti kolonializmus. Az ipar hagyományos és korszerű ágazatai Az egyes iparágak környezetterhelésének jellemzése. A hagyományos nehézipar visszaszorulásával az ipar környezetterhelése csökkent. Az újrafelhasználás gazdasági érdek is, szelektív gyűjtés nélkül nem valósítható meg. A mikroelektronikai termékek hamarosan veszélyes hulladékként elárasztják a világot. A tercier szektor A fogyasztói társadalom negatív oldalai. A reklám mint manipuláció. A környezetbarát jelzés típusai és tényleges tartalma az egyes cégek termékein. Fogyasztási szokásainkkal mit tehetünk környezetünkért? A közlekedés egyes ágainak összehasonlítása a környezetre gyakorolt hatásuk szerint. Közlekedési szokásaink: hogyan csökkenthetjük mi magunk a környezetszennyezést? A turizmus környezetkárosító hatása. A falusi és az ökoturizmus. Régiók, országcsoportok, országok a világgazdaságban Az amerikai világgazdasági erőtér Az USA károsanyag kibocsátása (pl. CO 2 ) és hozzájárulása a környezetvédelmi erőfeszítésekhez, ezek aránytalansága. GMO szervezetek elterjedt használata a növénytermesztésben. Az Európai Unió Az EU környezetvédelmi politikája.
Környezetbarát közlekedés Nyugat-Európában: vasút, kerékpár. A megújuló energiahordozók szerepének növekedése, pl. Dánia szélerőművek Japán A japán csoda árnyoldalai az intenzív iparosítás környezetszennyezése: pl. Minamata-kór Anyag- és energiatakarékosság, újrafelhasználás Kína Gyorsan fejlődő gazdaság fokozódó környezetszennyezés Széntüzelésű erőművek légszennyezés savas esők (ph 2) Jangcén épülő vízerőmű (Három Hegyszoros-gát) hatásai Erdőirtások, talajerózió, vízhiány Demográfiai problémák, növekvő életszínvonal élelmezési gondok Élhet-e minden kínai a jövőben európai életszínvonalon? A Föld eltartó képessége. Az arab világ A kőolaj kitermelésének és szállításának környezetszennyező hatásai. A kuvaiti háború környezeti kárai. Az asszuáni Nagy Gát pozitív és negatív hatásai. Magyarország az ezredfordulón Hazánk gazdasága a rendszerváltás után és napjainkban A környezetszennyezés csökkenése iparszerkezetváltás, korszerűbb közlekedés. Uniós csatlakozás felzárkózás a környezetvédelem terén. Lehetőségek a megújuló energiahordozók felhasználása terén. Ökológiai gazdálkodás, biotermékek ígéretes jövője az EU piacain. Falusi turizmus, ökoturizmus kiaknázatlan lehetőségek A hazai környezet védelméért Regionális együttműködés a szomszéd országokkal. Civil szervezetek szerepe, jelentősége. A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai. A globális környezeti problémák Éhezés túltápláltság: egészségesen táplálkozol-e? Energiatakarékosság: hogyan csökkenthető a háztartásban felhasznált energia mennyisége. Anyagtakarékosság: újrafelhasználás, szelektív gyűjtés Megújuló energiahordozók: melyik használata a legkedvezőbb hazánkban? A CFC-k helyettesítésének gazdasági vonatkozásai, a montreali egyezmény. Környezeti katasztrófák: cianidszennyezés a Tisza vízgyűjtőjében. Beleszólhat-e Magyarország egy szomszédos ország területén végrehajtandó beruházás sorsába (Verespatak)? Szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás: mi valósul meg ebből a lakóhelyeden? Mit tehetsz, vásárlási szokásaiddal hogyan csökkentheted a hulladék mennyiségét? Nemzetközi intézmények, megállapodások és konferenciák A fenntarthatóság és az ökológiai lábnyom fogalma. Végül nézzük meg két konkrét téma feldolgozását! 1. Melyiket választanád? (A Világ energiagazdasága vagy Hazánk energiagazdasága anyagrészek tanításánál.)
Előkészület: A tanulók alakítsanak négy csoportot. Öt-öt tanuló maradjon ki, ők lesznek a kormány és a zöldek (környezetvédő civil csoport). Osszuk szét a csoportok, a kormány és a civilek között a kiválasztott megújuló energiahordozókról készített szövegrészt! Sorsoljuk ki a csoportok közt a négy energiahordozót (napenergia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza energia). Mindegyik csoport a rá eső energiahordozónak a szakértője lesz, akinek az a dolga, hogy meggyőzze a kormányt: hazánk (vagy egy elképzelt ország) távlati energetikapolitikájában az ő energiahordozójának hasznosítását kell kiemelten fejleszteni. A zöldek a megújuló energiahordozók mellett érveljenek, a kormány legyen óvatos, és törekedjen a biztonságos energiaellátásra. A csoportok kapjanak egy hét felkészülési időt, ami alatt további információt gyűjthetnek témájukban. A vitára minden csapat készítsen logot magának (a kormány és a zöldek is), valamint hozzanak magukkal egy képet a saját erőművükről. Az órán a vitára rendezzük át a termet, a csapatok üljenek úgy, hogy mindenki lássa a másikat. A vitavezető a szaktanár legyen. A kezdés előtt ne felejtsük el figyelmeztetni a tanulókat a kulturált, demokratikus vita szabályaira. A vita során a diákok tényekkel támasszák alá érveiket. Először minden csapat kapjon szót négy percre, majd a kormány és a zöldek reagáljanak a beszámolókra. Ezután a kormány és a zöldek tegyenek fel kérdéseket, ezt a vitavezető kiegészítheti sajátjaival. A válaszokra 1-1 perc legyen, az idő betartására végig figyeljünk. A végén a kormány szavaz, de vegye figyelembe a zöldek álláspontját. 2. Miért beszélsz olyan hangosan? (A településföldrajzi témakörnél az urbanizációs ártalmakhoz kapcsolódik.) Végezzünk előzetes terepfelmérést, keressünk az iskola környékén egy forgalmas és egy csendes utcát vagy parkot. Hármasával kell elvégezni a következő vizsgálatot mindkét helyen: Ez egyik tanuló álljon meg egy helyben, ő lesz az észlelő. A másik (ő lesz a hangadó ) pedig távolodva tőle, két méterenként ismételje meg ugyanazt a rövid mondatot lehetőség szerint ugyanolyan hangerővel. Az észlelő tanuló ilyenkor csukja be a szemét, hogy elkerüljük a szájról olvasást. A harmadik tanuló jegyezze fel, hogyan értette az észlelő (tisztán, nehezen, alig, egyáltalán nem) az egyes távolságokból a mondatot. Utána hasonlítsák össze, hogy a különböző forgalmú helyeken milyen távolságról nem értették már a beszélőt. Vegyék figyelembe, hogy a hangerő egyénenként és alkalmakként eltérő lehetett, így az eredmények csak nagyságrendi összehasonlításra alkalmasak. A kísérlet után beszéljük meg, hogy a fokozódó zaj mellett az embereknek egyre hangosabban kell beszélniük egymással, vagy közelebb kell lépniük egymáshoz. 35 db körüli zajszint zavarja a verbális kommunikációt, 70 db felett pedig lehetetlenné válik a normális beszéd. Beszéljük meg, hogy ez helyi probléma-e vagy máshol is jelentkezik? Gyűjtsük össze, mik lehetnek a legfontosabb zajforrások a városban, és hogyan lehetne csökkenteni a zajt. Mindenki írja össze, milyen zajt okozó tevékenységet folytatott a héten, és a zajkeltést hogyan tudta volna csökkenteni! Irodalom Makádi Mariann: Módszertani kézikönyv gyakorló földrajztanárok és hallgatók részére. Stiefel-Eurocart, 2005
Schróth Ágnes (szerk): Környezeti nevelés a középiskolában. Trefort Kiadó, 2004 Zöld Útipakk, REC, 2003