A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2014. év 4. szám

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE 2014. év 4. szám Tisztelt MASZ tag! A MASZ Hírlevél 2014. évi 4. számában egy kis kitekintést adunk az európai akvakultúra néhány fontos és érdekes eseményéről, az Akvakultúra Lendületben rendezvényről, az Európai Haltermelők Szövetségének (FEAP) elnökségi üléséről és a csehországi Trebon tógazdaság Rozmberk halastavának lehalászásáról. Mindhárom esemény kapcsolódik az európai haltermelői szövetségek tevékenységéhez, hiszen az Akvakultúra Lendületben rendezvény sorozatot a FEAP indította három évvel ezelőtt, a Rozmberk tavat üzemeltető gazdaság pedig a FEAP egyik aktív tagja, a MASZ partnere. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarország vezető EU tagország az európai édesvízi akvakultúra európai szintű érdekképviseletében. Ezt jól jellemzi az a tény, hogy a FEAP Édesvízi Bizottságának magyar elnöke van Ifj. Lévai Ferenc személyében. Hazánkat a FEAP ban két szervezet is képviseli (a MASZ és a MAHAL) de számít a FEAP meghatározó szerepével működő Európai Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform (EATiP) is a Magyar Halgazdálkodási Platform együttműködésére. Az aktív magyar részvétel az európai halászatfejlesztési lobbiban nem csak szimbolikus, de elősegíti azt, hogy a hazai vállalkozások jobban hozzájussanak európai forrásokhoz és az innovációt segítő információkhoz. Reméljük, hogy e Hírlevél is hozzájárul az európai folyamatok jobb megismerését és elősegíti az információk hasznosítását. Tisztelt MASZ tagok! A Szövetség vezetői nevében megköszönöm a MASZ iránti hűségüket, illetve a Szövetség egyes programjaiban való aktív részvételt, és engedjék meg, hogy a 2014. év végén meghitt Karácsonyt és boldog Új Esztendőt kívánjak: Dr. Váradi László elnök

1. Lendületben az Akvakultúra 2014 Három évvel ezelőtt indította el a FEAP Lendületben az Akvakultúra nevű konferencia sorozatát, amelyre ebben az évben Brüsszelben a Régiók Bizottsága központjában került sor december 1 én. Az idei rendezvény társszervezője volt az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC). Bizalom az akvakultúrában, ez volt az idei rendezvény mottója, hiszen az európai akvakultúra szektornak élveznie kell a vásárlók és a társadalom bizalmát, illetve rá kell arra szolgálnia tevékenységével és termékeivel. A rendezvényen mintegy 120 az akvakultúrában dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakember vett részteurópa 22 országából. A programban az európai akvakultúra 14 jeles szakembere tartott előadást az európai akvakultúra fejlesztéséről különös tekintettel arra, hogyan lehet megfelelni a vásárlók bizalmának. A rendezvény programja illetve az előadások angol nyelvű anyagai a FEAP honlapján megtekinthetők: http://www.feap.info/default.asp?shortcut=692 A rendezvényre a Régiók Bizottsága brüsszeli központjának előadótermében került sor 1.1. Az európai akvakultúra fejlesztésben kulcsszavak a növekedés, illetve az azt szolgáló befektetések A konferencia bevezető előadását Lowri Evans a Tengerügyi Főigazgatóság (DG MARE) főigazgatója tartotta, aki elmondta, hogy az elmúlt év áprilisában kiadott Stratégiai Irányelvnek megfelelően segítik, hogy a vállalkozók hamarabb megkaphassák a működési engedélyeket, illetve megszűnjenek azok a bizonytalanságok (pl. a föld és víz területekhez jutás), amelyek hátráltatják a befektetéseket, továbbá egyszerűsödjenek az adminisztratív

eljárások. Heteken belül életbe lépnek a termékek címkézésére vonatkozó új szabályozók, amelyek a fogyasztók jobb tájékoztatását szolgálják és elősegítik a régióban előállított magas minőségű termékek értésesítését. A jövő évben programok indulnak az iskolás gyerekek tájékoztatására és a haltermékek környezeti lábnyomának meghatározására irányulóan, amelyek hozzájárulhatnak a fogyasztói bizalom megerősítéséhez. Az akvakultúra fejlesztéséhez biztosít forrásokat a Horizon 2020 program, amelyen belül prioritást kapnak a gazdálkodók problémáinak megoldására irányuló kutatási programok. Az új Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) további forrásokat biztosít 2015 tól a szektor fejlesztéséhez. A Bizottság várja a tagországok halászatfejlesztési programjainak terveit, hogy az teljes összhangban legyen a szektor fenntartható fejlesztésének európai programjával. A Bizottság továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a gazdálkodás bővítésének, illetve a növekedéshez szükséges befektetéseknek a feltételeit. 1.2. A piacon meghatározó a vásárlóknak egy termékről alkotott képe Arnault Chaperon a FEAP elnöke személetes példákon keresztül mutatta be, milyen meghatározó egy egy termékről kialakított kép. Franciaországban 2013 ban egész éven át kétszeres volt a természetes vízből fogott tengeri sügér ára az akvakultúrában termelt haléhoz képest, amelynek oka alapvetően a vásárlók előítélete, illetve a vad halak iránti elfogultsága volt. A francia TV ben 2013. november 7 én bemutatott műsor a lazacot a világ legmérgezőbb élelmiszerének mutatta be, illetve említette, hogy a Csernobili sugárzás 20 év elteltével is érezteti hatását. A TV műsor bemutatását követően 25% al csökkent a halvásárlás és kb. 1000 ember veszítette el állását a lecsökkent kapacitású halfeldolgozókban. Az akvakultúra szerepét és lehetőségeit még mindig nem ismeri el megfelelően a társadalom és a mezőgazdasági élelmiszertermeléssel szemben az akvakultúra ágazatot a piaci igények egy kicsi szegmensét kielégítő szektornak tekinti. A halfogyasztás növelése lehet a megoldás a 2050 re 9 milliárdra növekvő népesség táplálására, hiszen a húsfogyasztás jelenlegi szinten történő kielégítése ökológiai katasztrófához vezetne. Az akvakultúra kutatásában, az eredmények alkalmazásában, a menedzsment színvonal emelésében jelentős eredményeket értünk el, azonban ezeket az emberek többsége nem ismeri. Fontos tehát a kommunikáció javítása a fogyasztókkal. Promóciós kampányok elemzése megállapította, hogy nem elég a generikus tájékoztatás, de szükséges szektor és termékei sokféleségét is megismertetni. A szektor termelésének növelése érdekében meg kell nyerni a fogyasztók támogatását. Fontos üzenet, hogy az európai akvakultúra termékek a saját régiónkból származnak, frissek és egészségesek. Egyértelmű, hogy javítani kell a kommunikációt a fogyasztókkal, hiszen sok esetben az ágazatra (különösen az intenzív akvakultúrára) vonatkozó hiányos, illetve téves információk az okai az alacsony halfogyasztásnak. A francia CIPA (Akvakultúra Termékek Szakmaközi Tanácsa) munkatársa Véronique Ehanno arra hívta fel a figyelmet, hogy az akvakultúra marketing kommunikációjának sokkal rámenősebbnek kell lenni. Egy nem régi CIPA vizsgálat szerint a fogyasztóknak csak mintegy 20% a vásárol kifejezetten természetes vízből fogott halat, így van lehetőség a vásárlók megnyerésére az akvakultúra termékek számára.

A fogyasztók felé meggyőző lehetne egy átlátható és érthető minősítési rendszer, azonban a jelenlegi többféle kötelező és vállalható minősítés a fogyasztók számára áttekinthetetlen és inkább zavaró. mint segítő, állapította meg Javier Ojeda az APROMAR (Spanyol Tengeri Akvakultúra Termelők Szövetsége) munkatársa, aki egyébként a FEAP egyik aktív lobbistája. A jelenlegi előírások betartása ráadásul jelentős anyagi terheket ró a termelőkre, illetve a fogyasztókra is. Megoldás lehetne egy egységes EU minősítési rendszer bevezetése, illetve még hatékonyabb lenne regionális EU minősítések rendszerének kialakítása az ETHA támogatásával. Nem elég kiváló minőségű terméket előállítani, de azt bizonyítani is kell a fogyasztók számára, amely egy egységes EU védjeggyel lenne a legcélszerűbb A vásárlói szokások, illetve az igen összetett piac ismerete nagyon fontos lenne, azonban az utolsó tudományos igényű, átfogó tanulmány 2008 ban készült, állapította meg Lara Barazi a görög Kefalonia Halászati Vállalat vezérigazgatója. Kívánatos volna újabb tanulmány, illetve (szabványosított módszer alapján) tanulmányok kidolgozása az EU piacának jobb megismerése, illetve az akvakultúra termékek jobb értékesíthetősége érdekében. 1.3. A fogyasztói bizalom alapvető tényező a vásárlás során, de arra rá kell szolgálni A fogyasztónak először is abban kell megbíznia, hogy az általa vásárolt termék egészséges. A világ egyik legnagyobb akvakultúra vállalkozásának norvég MARINE HARVEST cégnek komoly eredményei és tapasztalatai vannak e területen. A cég munkatársa Catherine Mc Manus bemutatta, hogy a jelentős forgalom (343.800 t) egyik alapja a szigorú ellenőrzés eredményeképpen garantált élelmiszer biztonság. A tenyészett lazac sokkal biztonságosabb, mint a vad állományokból származó hal. A tenyészett lazacban például a dioxin tartalom kevesebb, mint egy nyolcada annak, ami a tengerből fogott lazacban kimutatható. Ezeket az információkat azonban el kell juttatni a fogyasztókhoz, bemutatva a vizsgálatok megbízhatóságát is. Az Élelmiszer Biztonsággal foglalkozó Bizottság (DG SANCO) munkatársa Wolfgang Trunk bemutatta, hogy az állati takarmányok biztonságát az EU ban szigorú szabályozók garantálják. Az EU élelmiszer biztonsági rendszere 2010 után teljesen megújult alkalmazva a szántóföldtől az asztalig elvet az ellenőrzés és a nyomon követésben. Az Európai Takarmánygyártók Szövetsége (FEFAC) Haltakarmány Bizottságának elnöke Niels Alsted azt erősítette meg, hogy az akvakultúrában a takarmányozás fenntartható módon történik.

Norvégiában 1990 ben még csak kb. 10% volt a növényi alapanyagok részaránya a takarmánygyártásban, ami 2013 ra mintegy 70% ra növekedett. Fontos a legmegfelelőbb információs csatorna kiválasztása, hogy a kívánt üzenet eljusson az egyes vásárlói csoportokhoz Az akvakultúra környezeti hatásainak megismertetése a fogyasztókkal egyre fontosabb feladat. A brit CEFAS intézet Akvakultúra és Élelmiszerbiztonság Program vezetője Dr. Neil Auchter lonie bemutatta, hogy az európai akvakultúra igen változatos és az alkalmazott technológiáknak és rendszereknek vannak negatív, de vannak pozitív környezeti hatásai is. A fogyasztók bizalmának alapját három tényező határozhatja meg: a szabályozók, illetve azok betartása; a tudományos eredmények, illetve azok alkalmazása, továbbá maguknak a termelőknek és termelői szervezeteknek az önkéntes vállalásai (pl. kódexek, minősítések). A számos példa között említette a magyar részvétellel végrehajtott Sustainaqua projektet is. Az állatjóléti kérdések ma már egyenértékűek a természeti környezet védelmével kapcsolatos kérdésekkel. Az Európai Állatorvosok Szövetségének (FVE) munkatársa Nancy De Briyne előadásában kiemelte, hogy nehéz a haljóléti állapotok jellemzése és szükség van gyakorlatban alkalmazható indikátorok kidolgozására. Sajátságos probléma az akvakultúrában, hogy kisebb volumenben termelt halfajok betegségeinek megelőzésére, illetve gyógyítására nincsenek gyógyszerek. A probléma megoldása érdekében fontosnak tartja a szektor képviselőinek, a szabályozást kidolgozóknak, a gyógyszergyáraknak és az állategészségügyi szakembereknek a szorosabb együttműködését. 1.4. Kutatás és promóció is segíti, hogy a mérleg nyelve pozitív irányba mozduljon el A Kutatási és Technológiafejlesztési Főigazgatóság (DG RTD) munkatársa Nikos Zampoukas arról adott tájékoztatást, hogy a 7. Keretprogramot felváltó Horizon 2020 program keretében 78,6 milliárd Euro áll rendelkezésre kutatási és innovációs programok finanszírozására. A Társadalmi Kihívások program keretében az Élelmiszer biztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdészet, tengeri és tengerügyi, illetve édesvízi, továbbá bioökonómiai kutatások komponens biztosít forrásokat. A 2014 2015 közötti időszakban olyan témákkal lehet pályázni, mint a betegségek elleni küzdelem, kiemelten a puhatestűekre, az ökoszisztéma alapú akvakultúra fejlesztés, a klímaváltozás hatásai, illetve a KKV k

hozzájárulása a Kék Növekedéshez. A Bizottság munkatársa hangsúlyozta azonban, hogy az EU országok kutatásainak finanszírozása 85 90% ban nemzeti forrásokból történik. Az európai akvakultúrát népszerűsítő Megtermelve az EU ban nevű programról a DG MARE munkatársa Gilles Chaperon adott tájékoztatást. A kampány szervezői a következőket ajánlják az abban résztvevő gazdaságoknak: legyenek büszkék és pozitívak; legyenek készek arra, hogy a felvetődő aggályokra tényekkel válaszoljanak; érzékeltessék, az európai akvakultúra szektor összetettségét. A program fontos része az Iskola Projekt, amely felső tagozatos diákokkal ismerteti meg az akvakultúrát részben gazdálkodóknak előadásai, részben farm látogatások révén. A programnak magyar nyelvű munkafüzete is van, illetve magyar vállalkozások is részt vesznek a programban. A program honlapja: http://ec.europa.eu/fisheries/inseparable/en/farmed eu#quicktabsfarming_in_the_eu_en=0 1.5. Az európai akvakultúra kinőtt a gyerekkorból A tanácskozás végén Richie Flynn az Ír Farmerek Szövetsége (IFA) Akvakultúra Tagozatának vezetője záró gondolatai között azt emelte ki, hogy a Lendületben az Akvakultúra program bizonyította, hogy az európai akvakultúra kinőtt a gyerekkorból. Nem csak az akvakultúra iránti bizalom növekszik, de megnőtt a mi önbizalmunk is. Vigyázni kell azonban. hogy a saját magunk iránti bizalom ne jelentsen önhittséget. Időről időre ki kell mozdulnunk a komfort zónánkból, hogy érezzük a kihívásokat és azokra pozitív módon reagáljunk. Ismerjük fel a célirányos kutatások szükségességét, figyeljünk a fogyasztókra, invesztáljunk a képzésbe, koordináljuk jobban a kommunikációs stratégiánkat, informáljuk a vásárlókat. A szektor szabályozásával foglalkozók is fel kell, hogy ismerjék, a korábban fiatalosan zabolátlan akvakultúra szektor szigorú szabályozására ma már nincs szükség. Az európai akvakultúra szektor ma már egy felnőtt, felelősségteljes szektor, amelyik büszke lehet magára, termékeire, rendszereire, embereire és eredményeire. A MASZ és a MAHAL delegációja a rendezvényen

2. FEAP Elnökségi Ülés A 2014. évi FEAP Elnökségi Ülésre december 2 án került sor Brüsszelben a Royal Windsor Hotel konferenciatermében. Az ülésen a FEAP vezetői, illetve tisztségviselői, a nemzeti szövetségek elnökei, illetve vezetői, továbbá meghívott vendégek vettek részt. Az európai haltermelő szövetségeket 13 ország mintegy 40 vezető szakembere képviselte. Magyarországról három fő vett részt az ülésen, Dr. Váradi László a MASZ elnöke, Dr. Szathmári László a MAHAL igazgatója és Ifj. Lévai Ferenc a FEAP Édesvízi Bizottságának elnöke. Az ülés fontosabb eseményeit, megállapításait és javaslatait az alábbiakban foglaljuk össze különös tekintettel a hazai halgazdálkodást érintő kérdésekre. 2.1. A FEAP 2014. évi munkájának rövid áttekintése Az európai akvakultúrában meghatározó tényező az Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége (FEAP), amelynek tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy az akvakultúrát a Közös halászati Politika (KHP) egyik kulcsfontosságú pillérének ismeri el a 2013. decemberében elfogadott KHP reform dokumentum. Ahogy Arnault Chaperon, a FEAP elnöke fogalmazott a FEAP Elnökök Tanácskozásának megnyitóján az akvakultúra már nem a természetes vízi halászat szegény rokona többé. A Tengerügyi Főigazgatóság (DG MARE) egyre inkább foglalkozik az akvakultúra kérdéseivel. Az európai akvakultúrában a FEAP világosan és erőteljesen képviseli a szektort és aktívan hozzájárult olyan programok kidolgozásához, mint a Közös Halászati Politika, a Halászati és Akvakultúra Termékek Közös Piaci Szervezése, az Európai Akvakultúra Stratégiai Irányelvei, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap. A FEAP aktív résztvevője lesz az új Akvakultúra Tanácsadó Bizottságnak is. A FEAP olyan önálló kezdeményezésekkel is segítette az európai akvakultúra fejlesztést, mint a Dublini Állásfoglalás kidolgozása, illetve az Akvakultúra Lendületben rendezvénysorozat megindítása, amelyiknek harmadik tanácskozására a FEAP Elnökök Tanácsa ülését megelőzően került sor. Mindezeken túlmenően a FEAP részt vett az európai akvakultúra jelentősebb szakmai rendezvényein, állásfoglalásokat és javaslatokat dolgozott ki a szektort érintő problémák megoldására irányulóan, illetve több az európai akvakultúra fejlesztést szolgáló projektben vett részt. Az EU ban a tengerügyeknek új biztosa van, azonban a Bizottság szakértői nem változtak és az akvakultúra iránti elkötelezettség sem változott. Az elért eredmények biztatóak, azonban további aktív érdekképviseleti munkára van szükség annak érdekében, hogy növekedjen az európai akvakultúra termelés volumene, tovább javuljon az esélyegyenlőség (az EU n kívüli termelőkkel), jobb legyen a kommunikáció a fogyasztókkal, illetve tovább egyszerűsödjenek a szabályozások, illetve az adminisztratív eljárások. A FEAP egy tartalmas és kivitelében is minőségi éves jelentést adott ki angol nyelven (FEAP Annual Report 2014), amely a FEAP honlapjáról letölthető: http://www.aquamedia.info/pdfflip/annrep2014/files/assets/basic html/page26.html Az éves jelentés tájékoztatást ad a FEAP ról, mint szervezetről, a FEAP tevékenységéről és prioritásairól, továbbá adatokat és ábrákat közöl az európai akvakultúráról, többek között az édesvízi akvakultúráról, a kormorán problémáról és a biohaltermelésről.

A FEAP elnökségi ülése a brüsszeli Royal Windsor Hotel konferenciatermében 2.2. A FEAP elmúlt időszakban kiadott határozatai A legutóbbi FEAP ülés óta az európai szövetség állásfoglalásokat, illetve határozatokat fogalmazott meg az akvakultúra fejlesztését érintő néhány fontos kérdésben, amelyet az alábbiakban összefoglalóan ismertetünk. Határozat az édesvíz hozzáférését korlátozó intézkedésekről: A FEAP meg van győződve arról, hogy bizonyos helyi hatóságok gyakran fegyverként használják a Víz Keretirányelv szabályozását az édesvízi haltermelési ágazat fejlődésének, vagy akár fennmaradásának megakadályozására. Teszik ezt annak ellenére, hogy tisztában vannak az ágazat fenntarthatóságával és vízigényével. Ezért a FEAP Közgyűlése felkéri az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságát, hogy aktív szereplőként és a Víz Keretirányelv legfelsőbb hatóságaként tisztázza a helyzetet, és adjon iránymutatást a szabályozás igazságos végrehajtását illetően, különös tekintettel az édesvízi halgazdálkodás ágazatára. Határozat a kaviár címkézéséről: 1. A FEAP felkéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon tiszta szabályozást a tok ikrából készült kaviár kifejezés használatára, és definiálja a Beluga, az Oscietre és a Sevruga elnevezéseket az alábbiak szerint: a. Beluga kizárólag a Viza (Huso Huso) ikrájára használható kifejezés b. Oscietre kizárólag a Vágótok (Acipenser Gueldenstaedti) és a Perzsatok (Acipenser Persicus) ikrájára használható kifejezés c. Sevruga kizárólag a Sőregtok (Acipenser Stellatus) ikrájára használható kifejezés

2. A fent felsoroltaktól eltérő tok fajtáktól származó kaviárok azonosítását azok CITES kódjának vagy a faj latin nevének feltűntetésével kell megoldani 3. A csomagolás tetején feltűntetett információ nem lehet ellentmondásban a csomagolás alján kötelezően megtalálható CITES címkén szereplő adatokkal 4. Hibrid fajoknál az általános nevek helyett a hibrid szót kell feltűntetni 5. Ovulált ikrából származó kaviár esetében ezt az információt is fel kell tűntetni a csomagoláson A FEAP álláspontja szerint fentiek beillesztése az európai szabályozásba nagyban elősegítené a valódi kaviár azonosítását, imázsának megőrzését, valamint megóvná a fogyasztókat a hamis címkézésből adódó félretájékoztatástól. Fentieken túl született egy, a hazai ágazatot kevéssé érintő határozat, mely a Mediterrán halfajok tenyésztésével kapcsolatos fejlődés hiányát emeli ki. Négy fő problémát azonosítottak az ebben érintett termelők, úgy mint a kutatás hiányát, a tápok beltartalmi értékeinek gyakori változását, a genetikai szelekció hiányát, valamint a nem megfelelő termelési helyszínek kiválasztását. 2.3. Az Akvakultúra Tanácsadó Bizottság létrehozása Az új Közös Halászati Politika hatálya alatt, úgynevezett Tanácsadó Bizottságok felelnek azért, hogy a különböző szakmai szervezetek megfelelő módon részt vehessenek az európai törvényhozási konzultációkban. A korábbi időszakokban ezt a feladatot az ACFA, a Halászati is Akvakultúra Tanácsadó Testület látta el, melynek megszűnése után az újonnan felálló AAC azaz Akvakultúra Tanácsadó Bizottság fogja folytatni a munkát. Az új bizottság felállítása meglehetősen nagy feladatnak bizonyult, melynek koordinálásával a FEAP ot bízta meg az Európai Bizottság Halászati és Tengerügyi Főigazgatósága. A FEAP el is kezdte ezt a munkát, első lépésben tisztázták a Főigazgatóság elvárásait az AAC vel kapcsolatosan, úgy mint például a működéshez szükséges anyagi forrásokat, a bizottság összetételével kapcsolatos kritériumokat, stb. Ezután került sor egy Ideiglenes Végrehajtó testület felállítására, melynek első és legfontosabb feladata annak a dokumentum csomagnak az összeállítása, mely ahhoz szükséges, hogy az AAC létrehozásához az Európai Bizottság hozzájárulását adhassa. Az ideiglenes testület élére a FEAP Jean Claude Cueff urat javasolta, tekintettel arra, hogy ő egy olyan elfogulatlan személy, aki rendkívül nagy szerepet vállalt a korábbi ACFA létrehozásában és működtetésében. Sajnos annak ellenére, hogy számos dologban történt előrelépés, várhatóan még további 6 9 hónap szükséges az AAC hivatalos megalakulásáig. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ebben az átmeneti időszakban az Európai Bizottság gyakran fordul közvetlenül a FEAP hoz olyan szakmai jellegű kérdésekben, amelyek szükségesek egyegy döntés meghozatalához.

2.4. Beszámoló a FEAP Édesvízi Bizottságának üléséről Az Édesvízi Bizottság ülésén sajnálatos módon csak három ország képviselői vettek részt, a három magyar delegált mellett Bernhard Feneis a németországi, míg Michal Kratochvíl a cseh haltermelőket képviselte. A FEAP részéről részt vett az ülésen Catherine Pons ügyvivő is. A napirendi pontok közül az első kettő az európai halászati forrásokkal volt kapcsolatos, részben az előző időszak pénzeinek elköltéséről, részben pedig a következő időszakban várható változásokról és lehetőségekről esett szó. Míg a cseh kolléga örömmel számolt be arról, hogy náluk maradéktalanul sikerült felhasználni a forrásokat, Feneis úr elmondta, hogy Németországban gyakran probléma adódott abból, hogy a tartományok nem tudták előteremteni a fejlesztésre szánt pénzek önrészét. Németországban ezért maradt olyan összeg az operatív programban, amit nem sikerült elkölteni. A jövőt illetően elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy más országokban működik e terület alapú támogatás a halászati ágazatban a halastavak ökológiai szolgáltatásainak elismeréseként. Németországban és Csehországban is létezik ilyen támogatás, de egyrészt kizárólag helyi tehát nem EU s forrásokból, másrészt pedig szigorú korlátozások mellett lehet igénybe venni azt. Németországban elsősorban a hozamkorlátozással, kizárólag kisebb méretű tógazdaságok számára hozzáférhetőek az ilyen jellegű támogatások. Csehországban az egyik alapvető kritérium a terület alapú támogatás igénybe vételének, a kiegészítő takarmányozás teljes megszűntetése, mely egyúttal természetesen hozamcsökkenést is eredményez. A halastavi ökológiai szolgáltatások támogatásának mértéke Csehországban igen csekély, Németországban elérheti az 500 /ha t is azokban a tartományokban (pl. Bajorország), ahol a helyi vezetés fontosnak tartja a kis halgazdaságok fennmaradását és erre áldoz is tartományi forrásokból. Miután az ETHA forrásokat nem lehet környezeti, illetve ökológiai szolgáltatások támogatására felhasználni, alternatív forrásként esetleg a korábbi EHA IV. tengely forrásai jöhetnek szóba. Ezek alapvetően a halászathoz kötődő vidéki lakosság életkörülményeinek javítását szolgáló források, de a halastavi szolgáltatások ellátása köthető a vidéki lakosság foglalkoztatásához. Felmerült olyan javaslat, hogy tárgyaljunk a FARNET hálózat 1 vezető szakértőjével Gillesvan de Walleúrral, akit meghívhatunk a Nemzetközi Ponty Konferenciára is előadóként. A csehországi képviselő speciális problémaként említette azt a korlátozást, miszerint a tófenékről eltávolított iszapot, mint veszélyes anyagot csak külön engedélyeztetési eljárások révén lehet elhelyezni mezőgazdaságilag művelt területen. Tájékoztatást kért milyen korlátozások vannak a tófenékről kitermelt iszap elhelyezésére vonatkozóan Magyarországon és Németországban. A bizottság üléseinek állandó témája az európai kormorán helyzet is. Sajnos a probléma egyáltalán nem enyhül, sőt időjárástól függően egyre nagyobb gondot jelent a kormorán helyzet kezelése szinte mindenhol. Azt már korábbi alkalmakkor is megállapította az Édesvízi Bizottság, hogy egyedül egy szervezet vagy akár az egész szakma összefogása is kevés lenne a probléma megoldására. Mindenképpen szélesebb összefogásra van szükség, ahol a tagállamok kormányzati szereplői ugyanúgy szerepet kellene, hogy vállaljanak, mint azok a 1 https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/cms/farnet/

környezetvédelmi civil szervezetek. Meg kell próbálni ráébreszteni őket arra az ökológiai problémára, amit a kárókatona jelent nem csak a halgazdaságok esetében, hanem a természetes vizek védett hal, és madárállományának tekintetében is. Ennek a törekvésnek első lépcsőjeként minden érdekeltnek elsősorban a helyi összefogást és szemléletváltást kell erősíteni, majd egy következő lépésként lehetne szorgalmazni a nemzetközi fellépést. A FEAP Édesvízi Bizottságának ülése Ifj. Lévai Ferenc elnökletével Michal Kratochvíl beszámolt a jövő évre tervezett nemzetközi ponty konferencia szervezéséről. Elmondta, hogy jelenleg azon dolgoznak, hogy támogatást szerezzenek annak érdekében, hogy minél olcsóbban, esetleg díjmentesen lehessen részt venni az eseményen. Váradi László MASZ elnök szorgalmazta a végső dátum minél hamarabb történő kijelölését, hogy a szakma résztvevői előre tudják tervezni az éves programjaikat. Felmerült az is, hogy a konferenciát egyúttal egy EATIP (Európai Akvakultúra Technológia és Innovációs Platform) eseményként kellene megrendezni, hiszen ez a rendkívül jelentős európai szervezet jelenleg méltatlanul inaktívvá vált. 2.5. Az Akvakultúra Környezeti Lábnyoma pilot projekt Felkérés érkezett a FEAP hoz azzal kapcsolatban, hogy vegyen részt az Európai Bizottság által kezdeményezett pilot projektben, melynek célja a különböző élelmiszerek környezeti lábnyomának meghatározásához szükséges metodika kidolgozása. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, mint például a háztartási berendezések A, B, C energia osztályba sorolását. Értelemszerűen a FEAP az akvakultúra termékekkel kapcsolatos munkát vállalta el, amihez a különböző termelési módszerekhez (nem halfajokhoz!) tartozó metodikák kidolgozásához keresnek partnereket. A tavi gazdálkodással kapcsolatos munka elvégzésében a FEAP számít a MASZ ra, illetve az Aranyponty Zrt. re, továbbá más magyar tógazdaságok

közreműködésére. A munkában való részvételt előzetesen elvállaltuk azzal, hogy további információkat várunk a projekttel kapcsolatban. 2.6. A Haltenyésztés Európában EU iskola projekt A Haltenyésztés Európában című iskola projekt az Európai Bizottság Elválaszthatatlanok (Inseparable 2 ) kezdeményezésének része, amelynek célja, hogy a fenntartható vízi élelmiszerekből készült termékek fogyasztásának, vásárlásának és értékesítésének előnyeit népszerűsítse. A Haltenyésztés Európában programot úgy alakították ki, hogy bővítse a diákok ismereteit az ágazatról, különösen a saját közösségeiket érintő kérdésekben, illetve segítsen nekik az élelmiszer előállítással, természeti környezettel, illetve a haltenyésztés által felkínált üzleti és karrier lehetőségekkel kapcsolatos kérdések megismerésében. 2015 ben 10 tagállam (Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország) 20 iskolájában próbaprojektekre kerül sor. A továbbiakban a MASZ és a MAHAL több taggazdasága is részt vesz a programban, amely végrehajtását magyar nyelvű útmutató is segíti, amely letölthető az EATIP honlapjáról:http://www.eatip.eu/shortcut.asp?file=1228a programról további információk szerezhetők be az Elválaszthatatlanok (Inseparable) projekthonlapjáról: http://ec.europa.eu/fisheries/inseparable/en/farmed eu#quicktabsfarming_in_the_eu_en=5 Az Iskola projekt egyelőre csak szakmai segítséget kap az EU tól (kiadvány, honlap), azonban vizsgálják a lehetőségét, hogy támogatást szerezzenek az ETHA forrásokból. 2.7.FEAP tagsági díj változása Régóta napirenden van a FEAP tagdíjaknak a szervezet működtetésével kapcsolatos újabb kihívásokhoz történő igazítása. A jelenlegi tagdíj rendszer ugyanis a már több évtizede bevezetett rendszer többször módosított változata, mely meglehetősen igazságtalan. Számos ötlet és változat került megvitatásra az évek során, jelenleg azonban úgy tűnik nem lehet tovább halogatni ezt az igen kényes témát. Jelen állapotában a tervezet nem a termelési volumen alapján, hanem a termelés értéke alapján határozná meg a tagszervezetek által fizetendő tagdíj mértékét, mely nagyságrendileg egy adott ország akvakultúra termelési értékének 0,03% körül lenne. Mivel erről kérdésről csak a következő FEAP közgyűlésen születhet majd döntés, ezért a 2015 ös tagdíjakat két féléves részletben kell majd befizetni, úgy, hogy az első félévben még az eddigi rendszer lesz érvényben. Megjegyezzük, hogy az új tagdíjszámítási módszer alkalmazása a magyar érdekképviseleti szervezetek számra magasabb tagdíjfizetést fog eredményezni. 2 Inseparable: http://ec.europa.eu/fisheries/inseparable/en/farmed eu#quicktabs farming_in_the_eu_en=0

2.8. A következő FEAP Közgyűlés helyszíne és időpontja Az elnöki ülés végén szokás szerint tájékoztatást kaptak a résztvevők a következő FEAP rendezvény helyszínéről és idejéről. A helyszín ezúttal az Északnyugat Spanyolországban található A Coruña városa lesz, az időpont pedig május utolsó napjai. A leendő szervezők egy képes előadással mutatták be a résztvevőknek a leendő helyszínt, illetve az utazással kapcsolatos tudnivalókat. A Coruna városa a következő FEAP Közgyűlés helyszíne 2.9. Az EATiP helyzete és jövője Mint ismeretes a FEAP kezdeményezője volt és szervezeti bázisa az Európai Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platformnak (EATiP 3 ), amely Belgiumban bejegyzett non profit szervezetként működik. Az EATiP igen aktív volt az Európai Akvakultúra Kutatási és Innovációs Stratégiája kidolgozásában, amely tevékenységet az EU FP7 Aqua Innova projekt finanszírozott. A projekt lezárását követően az EATiP tevékenysége átalakulóban van, azonban az EU Kutatási és Technológiafejlesztési Igazgatósága (DG RTD) továbbra is számít a Platformra, hogy a szektor részéről járuljon hozzá kutatási és innovációs programok beazonosítására, vegyen részt azok végrehajtásában különös tekintettel az eredmények gyakorlati alkalmazására. Az EAS konferencián San Sebastian ban 2014. október 16 án az EATiP és az EAS közösen szervezett egy nagy sikerű workshopot a Földközi Tengeri Akvakultúráról. Az eseményt a DG RTD úgy értékelte, hogy a Mediterrán térség akvakultúrájának fejlesztése továbbra is az EATiP tevékenységének egy fontos része marad. Hasonlóképpen az maradhat az édesvízi akvakultúra fejlesztés is, különös tekintettel a tógazdálkodásra. Ezt az erősítheti meg, hogy a 2014 szeptemberére tervezett Nemzetközi Ponty Konferencia egyik eseménye lehetne egy EATiP Tógazdálkodási Workshop. Erősíthetné még a tógazdálkodás súlyát az EATiP ben ha reaktiválódna a magyar 3 EATiP: http://www.eatip.eu/

Halgazdálkodási Technológiai és Innovációs Platform, amelyre, mint tükör platformra számítana is az EATiP vezetése. Bár jelenleg nincs forrás különböző EATiP tevékenységek finanszírozására, jól megfogalmazott az EU akvakultúra stratégiával összhangban álló programok számíthatnak a DG RTD támogatására. A DG RTD számítana az EATiP közreműködésére a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében is különös tekintettel az ázsiai kapcsolatokra. A FEAP tagja volt az AqASEM projektnek, amely az európai ázsiai együttműködés fejlesztésére irányult az akvakultúra területén. Az Európai Bizottság, illetve a DG RTD vizsgálja, hogyan lehetne a projekt egyes eredményeit hasznosítani a jövőben, illetve hogyan lehetne megtartani az ASEM Akvakultúra Platformot. Egy új kezdeményezésből nem maradhat ki a magyar akvakultúra megfelelő szintű képviselete, tekintettel a hazai intézmények és a MASZ ázsiai kapcsolataira. 2.10. Egyebek Fentieken túl számos olyan téma került még napirendre, melyek közvetlenül nem érintik a magyar akvakultúra ágazatot. A pisztráng és lazac ipar szempontjából fontos témák közül érdemes megemlíteni, hogy az EU import vámot vet ki a Törökországból az EU ba érkező pisztrángra, illetve, hogy az oroszországi behozatali embargónak nem volt lényeges negatív hatása a lazac értékesítésekre. A halegészségügyi bizottság beszámolt az állategészségügyi törvény COM (2013) 260 kidolgozásának folyamatáról. A törvény elfogadása jövő év végére, annak hatályba lépése a végrehajtási utasítások kidolgozását követően 2017. január 1 től várható. Tájékoztatást kaptak a résztvevők a balti tengeri környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó HELCOM program javaslatairól, valamint a FEAP különböző EU projektekben történő részvételéről. A FEAP ülés záró vacsoráján kiosztották az Európai Akvakultúra Kiválósága FEAP díjat, amelyet ezúttal Zelimir Filica horvát akvakultúra egyik kiemelkedő szaktekintélye kapott. Zelimir Filic a horvátországi tengeri akvakultúra úttörője.

3. A Trebon Halgazdaság Rozmberk tavának lehalászása A Trebon Halgazdaság Csehország és az EU legnagyobb tógazdasága (8086 ha), amely éves termelése mintegy 3200 tonna. A termelés kb. 90% a ponty, amely mellett főleg compót, süllőt, csukát, harcsát és növényevőket állítanak elő. A teljes termelés közel 80% át exportálják, elsősorban Németországba és Ausztriába. A Trebon ponty földrajzi eredetvédett fajta, amelyet védjeggyel igazolnak. A gazdaság az élő hal mellett saját feldolgozóban előállított ponty törzset, ponty patkót, ponty filét, mélyhűtött, fagyasztott és füstölt ponty termékeket értékesít. A Trebon tógazdaság Rozmberk tavának lehalászása jelentős esemény minden évben, amely tízezreket vonz a tóhoz és a nagyüzemi lehalászás kulturális programokkal párosul. A Trebon közelében lévő Rozmberk tó Csehország legnagyobb és egyik legrégibb, történelmi halastava, amelynek területe 647 hektár. A cseh tengernek is nevezett,1584 és 1590 között épített halastó már több, mint 400 éve óta szolgálja a halgazdálkodást. A tónak nem csak a halgazdálkodásban, de az árvízvédelemben is jelentős szerepe van figyelembe véve annak kiterjedt (1375 km 2 ) vízgyűjtő területét. A völgyzáró gátas tó gátja 2430 m hosszú, magassága 10 m, talpszélessége 55 m, korona szélessége 11 m, azon 150 400 éves tölgyek élnek. A tó eredetileg 1060 ha volt és elnyúlt egészen Trebon határáig, azonban a halgazdálkodás szempontjából problémás sekély terület minimalizálása miatt később csökkentették a tó méretét. A tavat a Lužnice folyó táplálja, amely áradásakor a tó árvízi puffer tározóként is szolgál. A tó mintegy 6,2 millió m 3 vizet képes visszatartani, így a 2002 évi nagy csehországi árvíz idején megóvta a gát alatti területeket az árvíztől. Maga a gát jól tartotta a vizet, azonban az árapasztó műtárgy megrongálódott. Korábban a tavat csak két évente halászták le, azonban az utóbbi években a lehalászás évente történik részben a már említett vízgazdálkodási, részben halgazdálkodási okok miatt. A halgazdálkodási ok marketing jellegű, ugyanis a magasabb hozamoknál jövedelmezőbb az, hogy az évenkénti lehalászás során jelentős mennyiségű halat adnak el a helyszínen, ami csökkenti a gazdaság költségeit, illetve az esemény jó lehetőség a halászat, illetve a hal népszerűsítésére. A tó lehalászását a hét végére időzítik és a hagyományos eseményen évente 30 40.000 ember vesz részt. Az idén október 10 én kezdődött a lehalászás, amelyre meghívást kapott a MASZ Csehországban tartózkodó elnöke is, akit egyben hagyományos rítusok alapján cseh halásszá is avatott a Cseh Haltermelők Szövetségének elnöke Jan Huda. A rendezvény kizárólag a halászatról szól, így a helyszínen csak halat (élve és feldolgozott formában), illetve italokat (főleg cseh sört) lehet vásárolni. A lehalászás bemutatása mellett meg lehet tekinteni a halgazdálkodás gépeit és eszközeit, illetve horgászat és gyerek programok állnak a látogatók rendelkezésére. Maga a lehalászás jól gépesített, amelyre nem a drága és bonyolult gépek és eszközök használata, hanem a praktikus, mobil gépek alkalmazása a jellemző. A halkiemelő liftek és gépi szákok hasonlóak a több évtizede használt eszközökhöz, azonban azokat folyamatosan korszerűsítik. A cseh halászat tradícióját őrzi a halászatban résztvevők egyenruhája, a szimbólumok és rítusok megőrzése, amelynek része a halásszá avatás ceremóniája is.

A Treboni Halgazdaság Rozmberk nevű 647 hektáros tava Csehország legnagyobb halastava, amely 1590 óta működik. Az idén október 10 én kezdődött a tó lehalászása, ami a régióban ünnepi esemény és több tízezer ember látogat meg. A hal kitermelését praktikus mobil lehalászó gépek segítségével végzik, amelyek használata több évtizedes tradíció, bár a gépeket folyamatosan korszerűsítik.

Fontos látogatói a lehalászásnak a gyerekek, akik majd tovább éltetik a cseh halászat több évszázados hagyományát A Trebon ponty földrajzi eredetmegjelölésének EU logója Jan Huda a Cseh Haltermelők Szövetségének elnöke hagyományos ceremónia keretében avatta cseh halásszá Váradi Lászlót a MASZ elnökét