ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1
Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447 fő volt. Népességének kormegoszlása az elöregedő társadalmakra jellemző korfát mutatta. A 60 es és idősebb népesség aránya az állandó népességből 18,07%. (1. ábra) A népesség lélekszáma nem és korcsoport szerint Herend városban (2000. január 1. és 2010. január 1.) 85-80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 2010 Nő 2010 Férfi 2000 Nő 2000 Férfi 250 150 50 50 150 250 1. ábra: Herend népességének alakulása nem és életkor szerint 2000-ben és 2010-ben Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2000. hez viszonyítva 2010-ben kis mértékben növekedett a születések, illetve a 0-4 es korcsoportba tartozó gyermekek száma. A körte alakú korfa az utóbbi tizedek alacsony termékenységét jeleníti meg. A népesség öregedésének demográfiai jelensége figyelhető meg. 2000-ben a 20-24 es és a 40-44 es korcsoportba tartozók száma volt a legmagasabb, míg 2010-ben a 30-34 es és az 50-54 az es korcsoportba tartozóké. Születéskor általában fiútöbblet figyelhető meg, mely a magasabb férfi halandóság miatt az életkor előre haladtával kiegyenlítődik. A nőtöbblet 2000-ben a 40-44 korcsoporttól kezdődött, 2010. ben az 45-49 es korcsoportnál alakult ki. A magasabb életkorokban, 80 es kor felett már közel kétszerese a nők lélekszáma a Herenden élő hasonló korú férfiak lélekszámához képest. (1. táblázat) 2
Korcsoport férfi 2000. január 1. 2010. január 1. ffi-nő Korcsoport ffi-nő nő férfi nő összesen összesen 0 8 11 19 0 19 12 31 1--4 86 66 152 1--4 62 86 148 5--9 133 110 243 5--9 89 89 178 10--14 144 96 240 10--14 100 83 183 15--19 142 110 252 15--19 98 105 203 20--24 221 180 401 20--24 151 87 238 25--29 131 138 269 25--29 124 127 251 30--34 131 145 276 30--34 166 142 308 35--39 118 114 232 35--39 121 122 243 40--44 130 164 294 40--44 141 134 275 45--49 145 138 283 45--49 110 108 218 50--54 114 102 216 50--54 132 152 284 55--59 72 86 158 55--59 129 135 264 60--64 53 71 124 60--64 76 102 178 65--69 62 75 137 65--69 63 82 145 70--74 34 41 75 70--74 38 71 109 75--79 32 57 89 75--79 34 65 99 80-X 19 35 54 80-X 31 61 92 Összesen 1775 1739 3514 Összesen 1684 1763 3447 1. táblázat: Herend népességszáma nemenkénti és korcsoporti bontásban 2000-ben és 2010-ben Forrás: Központi statisztikai hivatal Halálozás Herend város lakosságának halálozási száma az utóbbi ekben nagy eltérést nem mutatott. 2005-ben 28 fő halt meg a városban, 2006-ban 37 fő, 2007-ben 33 fő, 2009-ben 36 fő. A halálozások okonkénti megoszlása hasonlít a megyei és az országos helyzethez. Országos szinten vezető halálok a keringési rendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozás, második helyen a daganatos betegségek miatti halálozás áll. A Herenden 2009-ben 0-X es korban elhunyt férfiak haláloki struktúrája látható a 2. ábrán. A halálozások 3-át a keringési rendszer betegségei adták. Azonos százalékban szerepelt a rosszindulatú daganatos betegségek miatt bekövetkező halálozás is a városban. Az emésztőrendszer- és a légzőrendszer betegségei okozta halálozás egyaránt volt. A mortalitás külső okaként bekövetkezett halálozás (pl. erőszakos cselekmények, balesetek) 2009-ben a férfiak körében nem volt. 3
Mortalitás külső okai: 0% Daganatok 3 Keringési betegségek Légzőrendszeri betegségek Emésztőrendszeri betegségek Mortalitás külső okai Egyéb 3 2. ábra: Herend város haláloki struktúrája, 0-X es férfiak, 2009. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 25% Daganatok Keringési betegségek Emésztőrendszeri bet.: 0% 51% Légzőrendszeri betegségek Emésztőrendszeri betegségek Mortalitás külső okai Egyéb 3. ábra: Herend város haláloki struktúrája, 0-X es nők, 2009. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A Herenden 2009-ben 0-X es korban elhunyt nők haláloki struktúráját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a halálozások 51%-át a keringési rendszer betegségei adták, mutatva e kórforma népegészségügyi jelentőségét. A rosszindulatú daganatok-, az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás egyaránt volt. A mortalitás külső okaként bekövetkezett halálozás (pl. erőszakos cselekmények, balesetek) szintén volt. Egyéb más betegségek miatt bekövetkezett halálozás ebben az ben 25%-ot tett ki. Emésztőrendszeri betegségek miatt 2009-ben nők körében nem volt haláleset. (3. ábra) 4
A halálozás országon belüli különbségeinek vizsgálatához, összehasonlításához standardizált halálozási hányadost alkalmazunk. A standardizált halálozási hányados (SHH) számítása során a Herenden bekövetkezett halálesetek tényleges számát viszonyítjuk az országos átlag szerint várható halálesetek számához százalékos formában. Amennyiben a városban a halálozás megegyezik az országos átlaggal, akkor az SHH =100%. Tehát a város halandósági szintje nem különbözik az országostól. Amennyiben az SHH <100%, akkor az az országosnál alacsonyabb halandóságra utal, ha az SHH> 100%, akkor az az országosnál magasabb halandóságra utal. Statisztikai próbára azért van szükség, mert ezzel megnézhetjük, hogy az észlelt SHH érték eltérése az országos szintet jelző 100%-tól statisztikailag jelentősnek tekinthető-e. A szignifikancia vizsgálatban, ha a P érték nagyobb, mint 0,05, az észlelt eltérés nem tekinthető szignifikánsnak, azaz a kapott érték csupán a véletlen ingadozás eredménye. Ha a P kisebb, mint 0,05, akkor a kapott érték szignifikáns. Ha a P kisebb, mint 0,01, akkor a kapott érték erősen szignifikáns. Az okspecifikus halálozás szempontjából vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a keringési rendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozásokat legnagyobb részében a magas vérnyomás, az ischaemiás szívbetegség és az agyér betegségek okozzák. Az ischaemiás szívbetegség miatt bekövetkezett halálozás a férfiak esetében 2006-tól magasabb az országos átlagnál, bár a számított értékek 2007. kivételel nem szignifikánsak. 2009-ben a település férfi lakosságának halandósága 29,59%- kal haladta meg az országos átlagot. A nők esetében 2005-ben és 2006-ban volt magasabb a halandóság az országos átlagnál, bár a számított értékek itt sem szignifikánsak. 2009-ben a halandóság jócskán az országos átlag alatt volt. (2. táblázat) 1993-2003 78,61 0,12 96,17 0,84 2004 88,74 0,95 70,79 0,63 2005 94,87 0,9 121,82 0,72 2006 183,15 0,11 156,84 0,33 2007 127,87 0,00 34,06 0,4 2009 129,59 0,63 17,07 0,07 Országos átlag: 100% 2. táblázat: Herend város lakosságának ischaemiás szívbetegség miatt bekövetkezett halálozásának standardizált halálozási hányadosa (SHH) Forrás: ÁNTSZ Közép-dunántúli Intézete Az szívinfarktus miatt bekövetkezett halálozás standardizált halálozási hányadosa a férfiak esetében 2009-ben kiugróan magas volt (277,95%). Jóval felülmúlja az országos átlagot. A nők esetében 2006-ban volt egy ilyen kiugró (216,0%). 2009-ben női haláleset nem történt szívinfarktus miatt. (3. táblázat) 5
1993-2003 102,78 0,96 86,97 0,67 2004 35,29 0,43 0,00 0,12 2005 0,00 0,29 70,95 0,73 2006 0,00 0,29 216,0 0,35 2007 164,79 0,61 0,00 0,48 2009 277,95 0,08 0,00 0,58 Országos átlag: 100% 3. táblázat: Herend város lakosságának szívinfarktus miatt bekövetkezett halálozásának standardizált halálozási hányadosa(shh) Forrás: ÁNTSZ Közép-dunántúli Intézete Az agyérrendszeri betegségek miatt bekövetkezett halálozás a férfiak esetében a vizsgált ekben, így 2009-ben is az országos átlag alatt volt, bár a számított értékek nem szignifikánsak. A nők esetében 2009-ben a halandóság meghaladta az országos átlagot.(4. táblázat) 1993-2003 67,47 0,08 48,94 0,00 2004 35,29 0,43 30,29 0,32 2005 40,41 0,54 67,4 0,79 2006 43,5 0,6 36,49 0,45 2007 0 0,23 0 0,18 2009 92,4 0,91 114,12 0,81 Országos átlag: 100% 4. táblázat: Herend város lakosságának agyérrendszeri betegségek miatt bekövetkezett halálozásának standardizált halálozási hányadosa (SHH) Forrás: ÁNTSZ Közép-dunántúli Intézete A rosszindulatú daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozás a férfiak esetében a vizsgált ekben 2005-ben és 2009-ben mutatott az országos átlagnál nagyobb arányú halandóságot. A nőknél 2004-ben volt kissé magasabb a halandóság az országos átlagnál. A vizsgált időszak többi ében, így 2009-ben is jóval az országos szint alatt volt. (5. táblázat) 1993-2003 54,67 0,00 62,10 0,01 2004 57,43 0,35 39,26 0,25 2005 176,02 0,00 20,79 0,13 2006 91,92 0,99 104,48 0,92 2007 76,71 0,69 61,93 0,54 2009 142,85 0,38 20,92 0,13 Országos átlag: 100% 5. táblázat: Herend város lakosságának rosszindulatú daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozásának standardizált halálozási hányadosa (SHH) Forrás: ÁNTSZ Közép-dunántúli Intézete 6
Megbetegedés A lakosság egészségi állapotának jellemzéséhez a halálozási adatokon kívül szükséges a megbetegedési viszonyok ismerete is. Vannak egyes betegségcsoportok, amelyek nemenkénti megoszlása jelentősen eltér egymástól. A mozgásszervi betegségek a nőknél, az emésztőrendszeri betegségek a férfiaknál fordulnak elő nagyobb arányban. Herenden 2009-ben a felnőtt lakosság körében a betegségek közül közel 50%-ot képviseltek a keringési rendszer betegségei. Ez a betegségcsoport felelős az összhalálozás 42 %-ért is. A leggyakrabban előforduló keringésrendszeri betegségek közé tartozik a magasvérnyomás, amely már az iskoláskorú gyerekek körében megjelenik, és a gyakorisága az életkor előrehaladtával egyre nő. Jelentős szerepe van még a keringési rendszer betegségei között az ischaemiás szívbetegségnek és az agyérbetegségnek. A rosszindulatú daganatok a 35-44 es és a 65-74 es férfiak körében fordultak elő nagyobb gyakorisággal. Az emésztőrendszeri betegségek a fiatal férfiaknál (19-34 es) fordultak elő nagyobb gyakorisággal 2009-ben. Az endokrin-, táplálkozási és anyagcserezavarok betegségei közül a városban mindkét nem esetében magas a cukorbetegség és a lipoprotein-anyagcserezavarok gyakorisága. Ezen kívül a nők estében magas még a pajzsmirigybetegség különböző formái. A légzőrendszeri betegségek gyakorisága főként az asztma, és az idült alsó légúti betegségek nagy része főleg a fiatal férfiak (19-24 es) körében jelentős. A csont-, izomrendszer és kötőszövet betegségei közül a spondylopathiák (csigolyabántalomak) és nőknél az oszteoporózis (csontritkulás) gyakorisága kiemelkedő. (4. ábra, 6.-7. táblázat) Részarány (%) Rosszindulatú daganatok Egyéb Főbb endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek Csont, izomrendszer és kötőszövet főbb betegségei 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 19-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 75-X Keringési rendszer főbb betegségei Emésztőrendszer főbb betegségei Légzőrendszer főbb betegségei 19-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 75 -X férfi nő 4. ábra: A betegségek megoszlása a főbb betegségcsoportokban korcsoportonként Herend város férfi és női felnőtt lakosságának körében, a háziorvosi jelentések alapján, 2009. Forrás: OSAP Háziorvosi Jelentések 7
BNO-X betegek száma prevalencia Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 25 18,91 A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek (D50-D89) 5 3,78 -Vashiányos anaemia (D50) 4 3,03 Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) 6 4,54 Diabetes mellitus (E10-E14) 76 57,49 Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei (E20-E35) 3 2,27 Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) 63 47,66 Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19) 28 21,18 Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F20-F29) 2 1,51 Mentális retardatio (F70-F79) 6 4,54 Extrapyramidalis és mozgási rendellenességek (G20-G26) 3 2,27 Alzheimer-kór (G30) 1 0,76 Sclerosis multiplex (G35) 1 0,76 Epilepsia (G40) 9 6,81 Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA), rokon syndromák és agyi érsyndromák cerebrovascularis betegségekben (G45, G46) 4 3,03 Vakság és csökkentlátás (H54) 1 0,76 Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) 1 0,76 Idült rheumás szívbetegségek (I05-I09) 3 2,27 Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) 224 169,44 Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) 73 55,22 Szívbetegségek egyéb formái közül (I34-I39) 7 5,30 Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) 20 15,13 Idült alsó légúti betegségek közül (J40-J44) 20 15,13 Asthma (J45) 27 20,42 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) 13 9,83 Nem fertőzéses vékony- és vastagbél gyulladás (K50-K52) 8 6,05 A máj betegségei (K70-K77) 17 12,86 Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis (M05, M06) 2 1,51 Köszvény (M10) 9 6,81 Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) 5 3,78 Spondylopathiák (M45-M49) 26 19,67 A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85) 6 4,54 Glomerularis betegségek, renalis tubulointerstitialis betegségek (N00-N08), (N10-N16) 4 3,03 Veseelégtelenség (N17-N19) 2 1,51 Alkohol okozta mentális és viselkedészavarok 11 8,32 Parkinson - kór 3 2,27 A szemlencse betegségei 1 0,76 Zöldhályog(glaucoma) (H40-H42) 2 1,51 Alkoholos májbetegség (K70) 3 2,27 6. ábra: Herend felnőtt férfi lakosságának 2009. i prevalencia adatai Forrás: OSAP Háziorvos Jelentés 8
BNO-X betegek száma prevalencia Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 22 14,57 A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek (D50-D89) 35 23,18 -Vashiányos anaemia (D50) 29 19,21 Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) 49 32,45 Diabetes mellitus (E10-E14) 73 48,34 Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei (E20-E35) 5 3,31 Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb lipidaemiák (E78) 64 42,38 Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19) 9 5,96 Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F20-F29) 4 2,65 Mentális retardatio (F70-F79) 1 0,66 Extrapyramidalis és mozgási rendellenességek (G20-G26) 1 0,66 Epilepsia (G40) 7 4,64 Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA), rokon syndromák és agyi érsyndromák cerebrovascularis betegségekben (G45, 8 5,30 G46) Vakság és csökkentlátás (H54) 2 1,32 Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) 5 3,31 Idült rheumás szívbetegségek (I05-I09) 2 1,32 Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) 313 207,28 Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) 71 47,02 Szívbetegségek egyéb formái közül (I34-I39) 15 9,93 Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) 28 18,54 Idült alsó légúti betegségek közül (J40-J44) 17 11,26 Asthma (J45) 38 25,17 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) 18 11,92 Nem fertőzéses vékony- és vastagbél gyulladás (K50-K52) 8 5,30 A máj betegségei (K70-K77) 7 4,64 Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis (M05, M06) 13 8,61 Köszvény (M10) 1 0,66 Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) 5 3,31 Spondylopathiák (M45-M49) 34 22,52 A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85) 55 36,42 Glomerularis betegségek, renalis tubulointerstitialis betegségek (N00-N08), (N10-N16) 9 5,96 Veseelégtelenség (N17-N19) 5 3,31 Alkohol okozta mentális és viselkedészavarok 4 2,65 Parkinson - kór 1 0,66 A szemlencse betegségei 10 6,62 Zöldhályog(glaucoma) (H40-H42) 6 3,97 Alkoholos májbetegség (K70) 1 0,66 7. ábra: Herend felnőtt női lakosságának 2009. i prevalencia adatai Forrás: OSAP Háziorvos Jelentés 9
Összegzés - Herend város lakosságának korfája az elöregedő társadalmakra jellemző képet mutatja. - A városban a vezető halálokok a keringési rendszer- és a rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozások. - 2009-ben a férfiak esetében a keringési rendszer- és a rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozás aránya azonos volt. A halandóság rosszabb volt az országos átlagnál az ischaemiás szívbetegségek, a szívinfarktus és a rosszindulatú daganatos megbetegedések esetében. - A nők esetében a halálozás több mint felét a keringési rendszer betegségei miatti bekövetkezett halálozás adta. A nőknél a halandóság az agyérrendszeri betegségek miatt bekövetkezett halálozások esetében volt rosszabb az országos átlagnál. - A megbetegedések közül 2009-ben a felnőtt lakosság körében kiemelkedően magas volt a gyakorisága mindkét nem esetében a magas vérnyomásnak. Gyakori volt a cukorbetegség, az ischaemiás szívbetegségek, a lipoproteinanyagcsere rendellenességek, valamint az asthma. Ezen kívül a férfi lakosság körében a pszichoaktív szer használata által okozott mentális- és viselkedészavarok fordultak elő nagyobb gyakorisággal. A nők esetében gyakori volt még a csontritkulás, a csigolyabántalmak, a pajzsmirigy rendellenességei, valamint a vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek. Javaslat Az egyén egészségét befolyásoló tényezők közül legnagyobb szerepe az életmódnak van. Ezért fontos, hogy a lakosság megfelelő ismeretekkel rendelkezzen az egészséges életmódról (táplálkozás, mozgás, pihenés, stb.), annak fontosságáról. Ennek érdekében szükséges olyan prevenciós programok szervezése, amelyeknek célja az egészséggel kapcsolatos ismeretek, tudás és készségek bővítése, elmélyítése annak érdekében, hogy a lakosság egészsége javuljon. A keringési rendszer betegségeinek megelőzése, szűrése kiemelten fontos feladat kell, hogy legyen. Nagy hangsúlyt kell fektetni a magas vérnyomás és a cukorbetegség kiszűrésére. Ennek érdekében célzott prevenciós programokat kell szervezni, melybe be kell vonni a háziorvosokat, foglalkozás-egészségügyi orvosokat és érdekelté kell tenni a céllakosságot. A daganatos betegségek megelőzése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani az 50 feletti férfiak egészségi állapotára, szűrésére. 10 Dr. Mesterházy Attila regionális egészségfejlesztési osztályvezető főorvos