A esélyegyenlőségi ségi terve 2014-2015. 2015. 1
A esélyegyenlőségi terve a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának, fejlesztésének sikerességének érdekében készült el. Figyelembe vettük az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseit. 1. Sajátos nevelési igényű: az a gyermek, aki szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján -testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd. Fejlesztésük gyógypedagógus segítségével valósulhat meg. -a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd fejlesztésüket nem gyógypedagógus végzettségű pedagógus is végezheti, gyógypedagógus segítő útmutatása szerint. 2. Hátrányos helyzetű: 2013. évi XXVII. - Gyermekvédelmi törvény értelmében hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: 45. A Gyvt. VIII. Fejezete a következő 67/A. -sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása 67/A. (1) Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, 2
b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. -a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. 3. Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek, c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. (3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre - külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra - megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását. (4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg. 3
(5) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő határozatában megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállását. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételét és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő jogerős határozatát megküldi a 138. (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére. (6) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnése vagy megszüntetése esetén megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megszűnését. A gyámhatóság a gyermek nevelésbevételének és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló jogerős határozatát megküldi a 138. (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére. 4.Kötelező óvodai felvétel: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 65. (2) bekezdése értelmében a kötelező felvételt biztosító óvoda nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételét, ha az a harmadik életévét betöltötte. Általános célunk: - Hogy elősegítsük az esélyegyenlőség érvényesülését a település egészén, - megerősítsük az oktatási intézmények szerepét a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjában. Az egyenlő bánásmód elve, a méltányosság és szolidaritás legyen a Szent Kinga Katolikus Óvoda alapvető sajátossága, mely szolgálja a gyermekek érdekeit. A fejlesztés eredményeként az óvodák - pedagógiai gyakorlata hatékonyabbá válik, - hozzásegíti az intézményeket az egységes szemlélet megteremtéséhez - az óvoda-iskola átmenet pedagógiája valamint az esélyteremtés és hátránykompenzáció elméleti és gyakorlati szinten is jelentős támogatást kap, a köznevelési feladatok fókuszába kerül, a támogató módszerek alkalmazást segítő- 4
támogató jogszabályi háttér megteremtése) révén a korai óvodáztatás aránya nő, a szolgáltatásból való lemorzsolódás csökken, - az esélyteremtést támogató jó gyakorlatok elterjesztésével az iskolai átmenet nehézségei csökkennek, támogatásuk eredményesebbé válik. - az eltérő háttérből érkező gyermekeknek a tanulási kultúrához való attitűdje pozitívan változik. - várhatóan kevesebb iskolai kudarccal kell megküzdeniük az érintetteknek, - gyermek későbbi tanulásához, sikeres társadalmi szerepvállalásához szükséges kognitív és nem kognitív funkciói a legmeghatározóbb koragyermekkorban (0-7 év) erősödnek Az óvodai nevelés olyan készségek elsajátítását teszi lehetővé, amelyek az iskolai életben nélkülözhetetlenek a gyerek számára, és az otthoni nevelés során csak részben fejlődnek. Az óvoda nem egyszerűen a gyerekek napközbeni megőrzésére szolgáló intézmény, vagy játszóhely, hanem a társadalmi és szocializációs hátrányok csökkentésének egyik eszköze. A program célcsoportjai: - óvodapedagógusok - gyerekek Közvetett célcsoport: - az óvodai nevelésben érintett döntéshozók és fejlesztő pedagógusok. - az óvodai szakterület szaktanácsadói szakértői - az óvodai nevelésben érintett intézmény - az óvodai nevelésben részesülő gyermekek és családjaik 1. Helyzetelemzés Az intézményünkben külön helyiségben biztosított az egyéni fejlesztés. Óvodánkban lehetőséget biztosítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése mellett a beszédhibás gyermekek logopédiai ellátására is. Hátrányos helyzetű gyermek: 53 fő Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: 45 fő 5
Óvodánkban fokozottan figyelemmel kísérjük a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek szociális problémáit, gyermekvédelmi felelősünk rendszeres kapcsolatot tart a család- és gyermekvédelmi szervekkel, a védőnővel. 2. Az Intézkedési terv célja Az elkészített intézkedési terv célja, hogy biztosítva legyen az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése, az esélyteremtés, a hátrányok kompenzálása. Célunk a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési-oktatási, és társadalmi integrációjának támogatása. 3. Akcióterv I. Valamennyi hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek biztosítani az óvodai ellátást a harmadik életévétől. Cél: a hátránykompenzáció már 3 éves korban elkezdődjön. A beíratások előtt felvenni a kapcsolatot a község védőnőjével, a gyermekjóléti szolgálattal, az Önkormányzat gyámügyi előadójával és tájékozódni arról, hogy hány fő a községben élő hátrányos helyzetű gyermek. Fokozottan figyelni arra, hogy a községben élő hátrányos helyzetű, ill. halmozottan hátrányos helyzetű gyermek számára biztosítsuk a férőhelyet A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása Az intézkedés felelőse: óvodavezető, óvodapedagógusok. II. A hátrányos helyzetű gyermekek családjával való szorosabb együttműködés, kommunikáció Cél: a hátrányos helyzetből adódó lemaradások sikeres ellensúlyozása. 6
Családsegítés, ismeretterjesztés, gyermek- és ifjúságvédelem Szakszerű, a gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel partnerré tenni a szülőket Partnerközpontú működés, szülői igények vizsgálata, lehetőség szerinti kiszolgálása Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel Rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről Az intézkedés felelőse: óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felelős III. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, megsegítése, fejlesztése Cél: a hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzációja annak érdekében, hogy az iskolaérettséget kellő időben elérhessék. Óvodába kerüléskor részletes anamnézis felvétele, folyamatos fejlettségmérés Megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatás A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása Tudatos óvodai pedagógiai munka, hogy a hátrányokat csökkenteni tudjuk Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása: differenciálás, kooperatív technikák, jó gyakorlat felhasználása Az intézkedés felelőse: óvodapedagógusok, óvodavezető IV. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodai szocializációja 7
Cél: a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodai szocializációjának, családi életének, helyzetének figyelemmel kísérése. Óvodába kerüléskor részletes anamnézis felvétele A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása A veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekekre fokozottan figyelni annak érdekébe, hogy: azonnali intézkedésre kerülhessen sor, ha a család helyzetében bármi módon változás következik be, ami a gyermek helyzetét, testi épségét fokozottabban veszélyeztetné, amennyiben ezek a gyermekek nem járnak rendszeresen óvodába, jelzéssel kell élni a gyermekvédelmi felelős, illetve a gyermekvédelmi szervek felé Szükség esetén, lehetőségeinkhez mérten segítségnyújtás a családnak Az intézkedés felelőse: óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felelős, óvodavezető. V. A sajátos nevelési igényű gyermekek családjaival való szorosabb együttműködés, kommunikáció Cél: a sajátos nevelési igényből adódó lemaradások lehetőség szerinti ellensúlyozása, az SNI gyermekek optimális fejlődésének biztosítása. Szakszerű, a gyermekek sajátos helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel partnerré tenni a szülőket és megnyerni őket az együttműködésre Partnerközpontú működés, szülői igények vizsgálata, lehetőség szerinti kiszolgálása Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel, egyéni beszélgetések, a gyermek sajátos helyzetéből adódó gyermekneveléssel, fejlesztéssel, állapotának elfogadásával kapcsolatos nézetek kicserélése; folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, tanácsadás Rendszeres tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről 8
Az intézkedés felelőse: óvodapedagógusok. VI. A logopédiai ellátás biztosítása Cél: minden arra rászoruló gyermek kapja meg az állapotának megfelelő fejlesztést, az óvoda falain belül. A logopédus év elején mérje fel a gyermekek ellátási szükségletét Szoros együttműködés az óvodában dolgozó logopédussal Az intézkedés felelőse: óvodavezető, óvodapedagógusok. A Szent Kinga Óvoda vezetője biztosítja, hogy az Esélyegyenlőségi tervben megfogalmazottakat minden dolgozó megismerje, annak tartalmát magára nézve mindenki betartsa. Vállalja a folyamatos értékelést, az ellenőrzés során szerzett információk beépítését. 4. Záró rendelkezés A Esélyegyenlőségi tervét a nevelőtestület elfogadta. Kelt: Kőtelek, 2014. 09. 01. 9