Nyalka Település rendezési terv 2010. augusztus Végleges jóváhagyandó dokumentáció TH-09-02-04

1 Nyalka Település rendezési terv 2010. augusztus Végleges jóváhagyandó dokumentáció TH-09-02-04 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök Szabó Roland településmérnök Közműtervező: Zöldfelülettervező: Közlekedéstervező: Kazó Pál VR1,VCS1-1, VCS2-1 08-0064 Limpné Csemez Magdolna K1 08-0056/04 Bogár Zsolt K-2-1/080102

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Előzmények... 5 2 Vizsgálat... 6 2.1 Módszertan... 6 2.2 Külső környezet... 6 2.2.1 A település elhelyezkedése... 6 2.2.2 A település fejlődésére ható folyamatok meghatározottságai, és azok lehetséges hatása... 7 2.2.3 Nyalka rövid története... 8 2.3 A település társadalmi összetétele, humán erőforrások... 9 2.3.1 Lakosságszám vizsgálat... 9 2.3.2 Lakónépesség, Népsűrűség... 9 2.3.3 Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás... 10 2.3.4 Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis... 11 2.4 Humán Infrastruktúra - szociális ellátás, szociálpolitika... 13 2.4.1 Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények... 13 2.4.2 Egészségügyi intézményekkel való ellátottság... 13 2.4.3 Oktatási intézményekkel való ellátottság... 14 2.4.4 Továbbtanulási szokások... 14 2.4.5 Közbiztonság, rendőrség, tűzoltósághelyzete... 14 2.5 Kommunikáció... 15 2.5.1 Kommunikáció, tömegtájékoztatás, médiumok... 15 2.5.2 Lakossági érdekérvényesítés, részvételi lehetőség a döntéshozatalban... 15 2.6 Gazdasági bázis... 15 2.6.1 Foglalkoztatási mutatók... 15 2.6.2 Gazdasági szervezetek... 15 2.6.3 A helyi gazdaság szereplői... 17 2.6.4 Intézményi ellátottság... 17 2.6.5 Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelenléte... 17 A kereskedelmi intézmények jelenléte a települési lakossági ellátottság fontos elemei, ezenkívül a gazdasági szereplők jelentős része is az ellátást biztosító vállalkozók közül kerül ki.... 17 Általánosságban elmondható, hogy a turizmust alapszintűen, kulturált módon kiszolgáló infrastruktúra egyelőre gyakorlatilag nem létezik, ezen a területen jelentős fejlődésnek kell bekövetkeznie a pozitív változások elindulásához.környezeti adottságaok... 19 Környezeti adottságaok... 20 2.6.6 Elhelyezkedés... 20 2.6.7 A település területi jellemzői... 20 2.6.8 Éghajlat... 20 2.6.9 Domborzati, földtani adottságok... 20 2.6.10 Vízrajz... 21 2.6.11 Természetes élővilág... 21 2.6.12 Talaj... 21 2.6.13 Tájalakulás... 22 2.6.14 Természeti környezet... 22 2.6.15 Települési zöldfelületek... 23 2.7 Környezetvédelem... 23 2.7.1 Levegőtisztaság... 23

3 2.7.2 Zaj és rengéshullámok... 24 2.7.3 Hulladékgazdálkodás... 24 2.7.4 Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata... 24 2.8 Településszerkezet... 25 2.9 Infrastruktúra... 26 2.9.1 Lakásviszonyok... 26 2.9.2 Épületállomány... 26 2.10 Vonalas infrastruktúra... 26 2.10.1 Közúthálózat... 26 2.10.2 Közúti kapcsolatok... 26 2.10.3 Tömegközlekedés... 27 2.10.4 Kerékpáros közlekedés... 27 2.10.5 Személygépkocsik... 27 2.10.6 Közüzemi hálózatok... 28 2.11 Térkapcsolatok... 30 2.12 A területfejlesztés szereplőinek elvárásai és igényei Nyalka fejlesztéséről... 30 2.12.1 Általános jövőkép... 30 2.12.2 Elvárások a településsel szemben... 31 2.12.3 Gazdasági jövőkép... 31 2.12.4 Vándorlás és megítélése... 31 2.12.5 Nyalka fejlesztését befolyásoló tényezők összefoglaló értékelése, azok rendszerezése 31 2.13 Nyalka SWOT analízise... 33 2.14 II. Nemzeti Fejlesztési Terv... 33 4 A vizsgálatok értékelése... 45 4.1 Az eddigi fejlődést befolyásoló legfontosabb tényezők... 45 településszerkezeti terv... 46 4.2 Határozat tervezet... 46 4.3 A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásainak értékelése... 49 4.3.1 Országos területrendezési terv... 49 4.3.2 Megyei területrendezési terv... 51 4.4 A település elhelyezkedése... 53 4.5 A településszerkezeti terv leírása... 53 4.5.1 Beépítésre szánt területek... 53 4.5.2 Beépítésre nem szánt területek... 56 4.6 A település biológiai aktivitásértéke... 57 4.6.1 A település jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása:... 57 4.6.2 A település tervezett biológiai aktivitás értékének számítása:... 58 4.7 Közlekedésfejlesztési javaslat... 59 4.7.1 Közúti kapcsolatok... 59 4.7.2 Tömegközlekedés... 59 4.7.3 Kerékpárutak... 59 4.7.4 Turistautak, gyalogutak... 59 4.7.5 A közlekedési helyzet áttekintése... 59 4.7.6 A közúti közlekedés fejlesztése... 59 4.8 Közművesítési javaslat... 60 4.9 Elektronikus Hírközlési javaslat... 60 4.10 Tájrendezési javaslat... 61 4.10.1 Konfliktusok... 61 4.10.2 Fejlesztési javaslat... 62 4.11 Környezetalakítási javaslat... 62

4 4.11.1 Környezetvédelem... 62 4.11.2 Klíma... 65 4.11.3 Élővilág... 65 4.11.4 Táj- és természetvédelem... 65 4.12 Örökségvédelem... 66 4.12.1 A művi értékvédelem kiterjesztése... 66 5 Szabályozási terv... 68 5.1 Jóváhagyandó munkarészek... 68 5.2 Leírás... 95 5.2.1 A szabályozás alapelvei... 95 5.2.2 A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása... 95 5.2.3 A szabályozási terv önkormányzatot terhelő pénzügyi vonatkozásai... 95 5.3 Kötelező alátámasztó szakági munkarészek... 95 5.4 Örökségvédelmi hatástanulmány A régészeti örökség védelme Művi értékvédelem... 96 6 Mellékletek... 97 RAJZJEGYZÉK Á-1 Áttekintő helyszínrajz M 1: 40 000 É-1 Településszerkezeti terv M 1: 8 000 T-1 Tájrendezési- és környezetalakítási terv M 1: 8 000 K-1 Közlekedés átnézeti helyszínrajz M 1: 30 000 K-2 Közmű átnézeti helyszínrajz M 1: 30 000 SZ-1 Szabályozási terv belterület M 1: 2 000 SZ-2 Szabályozási terv- Nyalka-Kishegy M 1: 2 000 SZ-3 Szabályozási terv- külterület M 1: 8 000

5 1 EL Ő ZMÉNYEK Nyalka község nem rendelkezik az építési törvénynek megfelelő településrendezési tervvel. A község önkormányzata 2008-ban bízta meg a Tér-Háló Építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az 1997. évi LXXVIII, illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A település településfejlesztési koncepciója 2009 év folyamán elkészült. A koncepciót, annak véleményezési eljárásának lezárulta után a község képviselőtestülete a 28/2009(X.09.) számú határozattal jóváhagyta. A jóváhagyott településfejlesztési koncepció alapján jelen dokumentáció a település rendezési terv Étv. 9 3. szerinti véleményezési dokumentációja. A vizsgálatok során a település adottságait különböző településcsoportokkal vetettük össze. A legfontosabb csoportokat vettük figyelembe. Az első ilyen csoport a megye településeinek összessége. Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a megye településeinek száma nem volt állandó. A megye településeinek száma folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből három, Fertőd, Pannonhalma és Tét várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. A megye településeinek száma folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A második csoport a megye községeinek összessége, városok nélkül (GYMSM községek). A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből négy, Fertőd, Pannonhalma, Tét és Jánossomorja várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. Fontosnak tartottuk, hogy Nyalka lakónépességének megfelelő csoport, az 500 lakosságszám alatti községek csoportjának jellemzői is bemutatásra kerüljenek. Szintén lényegesnek tartottuk, hogy a települést magába foglaló statisztikai kistérség, a Pannonhalmi kistérség 1 jellemzői is bemutatásra kerüljenek. Nyalka lakónépességének megfelelő csoport településeinek számában alig figyelhető meg változás. A vizsgálatok során az összehasonlításokat a nyers adatok, valamint az ezrelékes, azaz az ezer főre vetített adatok alapján végezzük el. Ennek a számítási módszernek a segítségével a nagyságrendileg különböző települések, településcsoportok jellemzőit lehet összevetni. Az elemzéshez felhasznált forrásokat a tanulmány végén megjelölt irodalmakból merítettük. Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztika Hivatal évenkénti megjelenésű megyei évkönyvei 2 alapján végeztük el. A terv készítése során továbbá figyelembe vettük az alábbi előzményeket: Országos Településrendezési Terv (OTrT). Gy-M-S megye hosszú távú fejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja. Győr-Moson-Sopron megyei területrendezési terv. Győr-Moson-Sopron megye mellékút hálózatfejlesztési program 2001. Győr-Moson-Sopron megye Környezetvédelmi program Győr-Moson-Sopron megye turizmusfejlesztési koncepciója és programja 1 A Pannonhalmi statisztikai kistérség sem tekinthető statikus területi egységnek. A rendszer kialakításakor Nyalka még a győri KSH térséghez, majd a felülvizsgálatok során először a Tét-pannonhalmi, majd végül a kettős térség szétválásakor a Pannonhalmi Kistérséghez tartozott. 2 A tanulmány megírásakor a legfrissebb kiadványa 2006. évi adatokat tartalmazó kiadvány volt.

6 2 VIZSGÁLAT 2.1 MÓDSZERTAN A vizsgálatok során a település adottságait különböző településcsoportokkal vetjük össze. A legfontosabb csoportokat vettük figyelembe. Az első ilyen csoport a megye településeinek összessége. (GYMSM megye). Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a megye településeinek száma nem volt állandó. Ezért a csoportokra jellemző, az elmúlt évek folyamatait az 1. táblázatban mutatjuk be. Település db 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 GYMS megye 173 173 173 173 175 175 173 182 182 182 GYMSM. köz. 167 167 167 167 169 168 167 174 174 174 Nyalka 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 200-499 tel. 30 31 31 33 34 30 32 37 36 36 KSH kistérség - 24 24 24 26 26 26 18 18 18 1. táblázat: Települések száma településcsoportonként 1996-2003 A megye településeinek szám folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből négy, Fertőd, Pannonhalma, Tét és Jánossomorja várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. Fontosnak tartottuk, hogy Nyalka lakónépességének megfelelő csoport, az kétszáz-ötszáz lakosságszám közötti községek csoportjának jellemzői is bemutatásra kerüljenek.. Szintén lényegesnek tartottuk, hogy a települést magába foglaló statisztikai kistérség, a Pannonhalmi kistérség jellemzői is bemutatásra kerüljenek. Nyalka lakónépességének megfelelő csoport településeinek száma először nött, majd 2003-ban lecsökkent. A statisztikai kistérség jellemzőit a rendelkezésünkre álló adatokból 1996 óta tudjuk figyelembe venni, a település a Pannonhalmi Statisztikai Kistérséghez tartozik. A vizsgálatok során az összehasonlításokat a nyers adatok, valamint az ezrelékes, azaz az ezer főre vetített adatok alapján végezzük el. Ennek a számítási módszernek a segítségével a nagyságrendileg különböző települések, településcsoportok jellemzőit lehet összevetni. Az elemzéshez felhasznált forrásokat a tanulmány végén megjelölt irodalmakból merítettük. Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztika Hivatal évenkénti megjelenésű megyei évkönyvei 3 alapján végeztük el. 2.2 KÜLSŐ KÖRNYEZET 2.2.1 A település elhelyezkedése Nyalka Pázmándfalu, Mezőörs, Táp és Pannonhalma között, a Dunántúli Középhegység legészakibb egységének a Pannonhalmi dombság legkeletibb vonulatának és a Bakony találkozásánál fekszik. Megközelíthető a 81-es és a 82-es főközlekedési útról. A térség Európa napjainkban kibontakozó másodlagos fejlődési egységében található. A központi fejlődési mag (London-Frankfurt-Milánó tengely) mellett kezd kialakulni egy második, Kö- 3 A tanulmány megírásakor a legfrissebb kiadványa 2003. évi adatokat tartalmazó kiadvány volt.

7 zép-európai fejlődési mag a Berlin-Prága-Bécs-Pozsony-Adria tengely. Nyalka és környéke is ennek a második térszerkezeti egységnek a területén fekszik. A kisebb léptékű térszerkezeti egységek tekintetében a település szempontjából a Bécs-Győr- Budapest fejlődési tengely gyakorol jelentős hatást. Nyalka A település a győri agglomerációs egységhez, annak pannonhalmi alközpontjához csatlakozik. 2.2.2 A település fejlő désére ható folyamatok meghatározottságai, és azok lehetséges hatása A település térszerkezeti adottságainak köszönhetően Közép-Európa, illetve Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági egységének, a Nyugat-dunántúli Régiónak a területén fekszik. A morfológiai változatosság és a térszerkezeti, táji adottságok együttes eredményeként a település elsősorban lakó-pihenő funkciót láthat el a jövőben, bizonyos idegenforgalmi potenciállal kiegészítve a jelenlegi adottságokat.

8 A környezet állapota szempontjából a település kedvező természeti adottságokkal rendelkezik. Nyalka a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km 2.A Pannonhalmi dombság keleti vonulatán található. A település jellegzetessége a domborzati változatosság, amely egyedi tájképi megjelenést biztosít. A településnek - mivel a győri agglomeráció távolabbi részén fekszik - népesség-megtartó ereje alacsony, ennek ellenére népességszám-csökkenést nem szenvedett el az utóbbi bő egy évtizedben. Mivel a településen a lakófunkciók egyébként jók, a távolabbi jövőben megfelelő telekkínálattal elindítható egy olyan bevándorlási folyamat, amely legalábbis stabilizálja a népességszámot. Ennek köszönhetően javulhat a település korszerkezete, a közintézmények (bár számuk csekély) fenntarthatóbbakká válnak. Negatív hatásként kell szembesülni a napi ingázásból adódó problémákkal. Ennek hatása egyrészt szociális: az emberek munkahelyre jutása jelentős időráfordítást és többletköltséget igényel, a település pedig alvó településsé válik. Közlekedési és környezetvédelmi szempontból a napi ingázás jelentősen növeli a forgalmat az utakon, és a károsanyag kibocsátás is megnő. Mivel a település a gazdaságilag gyorsabban növekvő agglomerációs térség peremén fekszik, a saját gazdasági bázis növelése nem könnyű feladat. Itt elsősorban kisebb mikrovállalkozás jellegű cégekre, megerősödő helyi vállalkozásokra illetve a turizmus növekedésére lehet gondolni. Ez azonban egy lassú folyamat, amely több év alatt következhet be. A település vezetőinek felelőssége az, hogy a letelepülő gazdaság ne károsítsa a meglévő természeti adottságokat és a helyi hagyományokat. 2.2.3 Nyalka rövid története Szent István 1001. évi keltezésű oklevelében említi Chimudi névalakban, mint Szent Benedek-rendnek adott birtokot. 1250-ben Szent László szabadalomlevelében Hymud alias Nelka alakban említi, ettől kezdve a pannonhalmi apátság birtoka. A település akkoriban 193 házból illetőleg telekből állott. Később a falu egyik részének urai a gróf Esterházyak lettek, másik része a báró Cseszneky család és köznemesek birtoka volt. A török világban a behódolt községek közé tartozott. 1627-ben a lakosok a törökök zaklatásai elől szétfutottak, néptelenül hagyva falut, s csak többszöri benépesítési kísérlet után 1680 után kezdtek visszatelepülni. A szőlőművelők mellett a pannonhalmi apátságot kiszolgáló iparosok lakták a helységet. A község a török uralom után véglegesen visszakerül a bencés rend tulajdonába. A községet 1873-ban kolerajárvány tizedeli meg. Az 1930-as években a község a pázmándfalui körjegyzőséghez tartozott. Népessége, amely 1949-ben még 824 fő volt, napjainkra, a felére csökkent. A legfontosabb gazdasági egysége a Virágzó Termelőszövetkezet, amely 1959-ben alakult, 1969-ben egyesült a pannonhalmival, de 1991-től újra önálló lett. A településnek önálló önkormányzata van. A hatósági munkát több év önállóság után 2001 óta ismételten a szomszédos faluval közös körjegyzőség látja el, melynek a központja Pázmándfalun van. 2008- ban a körjegyzőséghez csatlakozott Táp község is.

9 2.3 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE, HUMÁN ERŐ FORRÁSOK 2.3.1 Lakosságszám vizsgálat Jelenlévő összes népesség 1880 1900 1920 1941 1960 1970 1980 Megye összesen 274 686 315 431 350 040 383 764 396 401 409 609 433 551 Községek, nagyközségek 189 153 203 562 214 404 223 762 222 343 207 819 196 480 Pannonhalmi Kistérség 34 242 35 698 36 882 37 364 39 141 36 723 34 350 Nyalka 809 803 805 800 730 636 524 Jelenlévő összes népesség Lakónépesség 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Megye összesen 428 153 434 706 435 088 440 138 439 922 441 606 442 667 Községek, nagyközségek 185 316 190 001 186 879 191 804 192 203 186 625 187 138 Pannonhalmi Kistérség 31 224 31 263 31 642 19 425 19 408 19 331 19 246 Nyalka 444 421 449 460 464 456 450 1. táblázat: Népességszám alakulása 1870-2001. A legfrissebb (2006) KSH adatok alapján Nyalka település lakosságszáma 450 fő. Az önkormányzati adatközlés csökkenésről számol be (452 fő). A fenti táblázat alapján látható, hogy Nyalka esetében 1940-es évekig népességszám növekedés tapasztalható, majd ezt követően napjainkig ingadozó csökkenés. A 2005-ös érték majdnem a duplája a jelenlegi értéknek. Ez a folyamat országosan jellemző, amelynek oka a vidék eltartó-képességének csökkenése, valamint a városok erős elszívó hatása miatt következett be. 2.3.2 Lakónépesség, Népsű r ű ség A település lakónépessége az elmúlt 10 évben összesen kismértékben nőtt. Az önkormányzati adatközlés jelentős ingadozást mutat a lakosságszám tekintetében. A besorolások változásának (szétválasztás, települések átcsatlakozása, városokká válás) miatt nem lehet megalapozott véleményt levonni az adatokból. Elmondható azonban a térségi folyamatok ismeretében, hogy a település nem részesül még a Győr környéki agglomerációs folyamatok népességnövelő hatásából. Azonban a központhoz közelebbi települések építési telkeinek csökkenésével és árainak növekedésével várható a folyamat kiterjedése az agglomerációs övezet délebbi területeire is. Azonban itt is először az alközpont Pannonhalma, valamint a főközlekedési utak mentén elhelyezkedő települések feltöltődése várható. Népsűrűség: GYMS megye 105,2 fő/km 2 GYMSM. köz. 56,6 fő/km 2 200-499 tel. 30,00 fő/km 2 Téti kistérség 51,2 fő/km 2 Nyalka 36,1 fő/km 2 A népsűrűség tekintetében a település egy négyzetkilométernyi területére 2006-ban 36,1 fő jutott. A település népsűrűsége a 200-499 fő lakosságszámú települések népsűrűségének megfelelő, a községi átlagnál nagyobb.

10 Összességében elmondható, hogy Nyalka átlagos település, adottságai megfelelnek a megye hasonló népességszámú településeinek területi, demográfiai és népsűrűségű trendjeinek. 2.3.3 Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás Élveszületések száma 2004 2005 2006 Nyalka 3 13 6 Élveszületés /1000 fő GYMS megye 9,2 9,9 9,8 GYMSM. köz. 8,7 9,2 9,2 Nyalka 6,4 28,5 13,3 200-499 tel. 6,9 8,8 7,2 KSH kistérség - 8,9 9 2. táblázat: Élveszületések száma és aránya 2004-2006. A népességszám alakulására elsődlegesen a természetes szaporodás és a vándorlási tényezők hatnak. A természetes szaporodás két tényezője közül először az élveszületések számát vizsgáljuk meg. A településen születő gyermekek száma jelentősen ingadozott. Amennyiben összevetjük a település adatait a vizsgált csoportok ezrelékes adataival látható, hogy Nyalka adatai meghaladják a többi településcsoport értékeit. Halálozás fő 2004 2005 2006 Nyalka 6 11 6 Halálozás /1000 fő GYMS megye 12,1 12,3 11,9 GYMSM. köz. 12,8 13,9 13 Nyalka 12,9 24,1 13,3 200-499 tel. 16,2 15,9 18,9 KSH kistérség - 14,0 13,5 3. táblázat: Halálozások száma és aránya 2004-2006. A természetes szaporodás másik összetevője a halálozás. Az éves halálesetek számának átlaga Nyalka esetében ~7 fő, azonban a halálozások jelentős ingadozást mutatnak. Az ezrelékes adatok tekintetében Nyalka adatai megfelelnek a megyei és a községi átlagnak, alacsonyabbak a településcsoportos és a kistérségi adatoknál, a 2005-ös kiugró értéktől eltekintve. Természetes szaporodás illetve fogyás 2004 2005 2006 Nyalka -3 2 0 Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 főre GYMS megye -2,9-2,5-2,1 GYMSM. köz. -4,2-4,7-3,8 Nyalka -6,5 4,4 0,00 200-499 tel. -9,3-7,1-11,7 KSH kistérség - -4,8-4,7 4. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 2004-2006.

11 A fentiek tekintetében várható, hogy a természetes szaporodás negatív eredményű, de. Nyalka mindösszesen 1 főt veszített a vizsgált években. Az ezrelékes adatok tekintetében jelentős a településen az ingadozás, azonban az értékek jobbak a megyei településcsoportok 1000 főre vetített adatainál. A demográfiai jellemzők másik összetevője a vándorlás. A vándorlási adatok tekintetében a meghatározó mutató a vándorlási egyenleg, amely a be-, és elvándorlások különbsége. Nyalka a vizsgált éveket tekintve nagyrészt negatív értékekkel rendelkezik. A vizsgált években 14 fővel csökkent a település lakosságszáma a vándorlásnak köszönhetően. Vándorlási egyenleg fő 2004 2005 2006 Nyalka 7-15 -6 Vándorlási egyenleg /1000 fő GYMS megye 3,2 3,2 2,9 GYMSM. köz. 5,5 4,1 4,2 Nyalka 15,09-32,89-13,33 200-499 tel. -4,2 2,5-5 KSH kistérség - 3,3-5,7 5. táblázat: Vándorlások száma és aránya 2004-2006. Az ezrelékes adatokat nézve a település adatai összességében rosszabbak a megyei adatoknál. A megye, a községek a hasonló lakosszámú települések és a kistérség vándorlási egyenlege többségében pozitív, ezzek szemben Nyalka adatai összességében negatívak. Ez a negatív érték annak köszönhető, hogy nincs a településnek megtartó ereje, kevés a munkalehetőség és a beépíthető lakótelek. 2.3.4 Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis 85-X 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 Nők Férfiak -30-20 -10 0 10 20 30 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X Férfiak 8 5 18 16 26 19 17 10 11 16 14 12 4 3 2 8 7 3 Nők -11-5 -18-19 -27-15 -15-22 -15-17 -17-11 -10-12 -10-14 -8-7 Nemek aránya korcsoportonként 2006. évben

12 A település korfájából látható, hogy a fiatalkorú korcsoportok aránya csökkenő és ingadozó a többi korcsoporthoz képest. A település így elveszíti népességtartalékát, amely erősen veszélyezteti Nyalka fenntarthatóságát. A település öregedési indexe 0,74 amely azt mutatja, hogy minden egyes 60 év feletti lakosra csak 0,74 fiatalkorú (14 év alatti lakos) jut. A korcsoportos jellemzők sajnos országosan jellemző tendenciáknak felel meg. A jellemzők javítása nehéz feladat. A közeli Tápszentmiklós próbálkozik a demográfiai adottságok javításán, azonban az ilyen beavatkozásoknak is megvan a veszélye, hiszen felbomolhat egy település koherens társadalmi élete. A jelenlegi lakosszám a településen 450 fő. A lakosság fő korcsoportonkénti jellemzői a következők: 0-14 évesek korcsoportja: Összesen 65 fő, a lakosság 14,4%-a. 15-54 évesek korcsoportja: Összesen 274 fő, a lakosság 60,8%-a. Kiugró értékekkel rendelkezik ez a csoport, hiszen ők a Ratkó gyerekek és azok gyermekei. 55-59 évesek korcsoportja: Összesen 23 fő, a lakosság 5,11%-a. 60 évnél idősebbek korcsoportja: Összesen 88 fő, a lakosság 19,55%-a. A két legnagyobb korcsoport az 55-59 és a 60-64 éveseké. A vándorlási adatokból látható, hogy inkább az elköltözés a jellemző. A legtöbben 2005-ben költöztek el Nyalkáról (15 fő a vándorlási egyenleg). A település öregedési indexe jelenleg nem jó. A hatvan év felettiek korcsoportja majdnem háromszor több mint a fiatal korcsoport. X= 60 év felettiek száma: 88 fő Y= 14 év alattiak száma: 65fő Y 65 = Öregedési index: = = = 0,74 X 88 Az öregedési index értéke a továbbiakban még tovább fog romlani, amennyiben folytatódik a vándorlási egyenleg negatív irányú növekedése, mivel így az idősek aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítő trendeket mutathat. Várható halálozás 20 év alatt: (7,6 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (2004-2006) halálozása húsz évre ~153 fő vetítve Szülőképes korú nők: ~130 fő Születendő gyermekek száma: 1,3 gyermek esetén: ~169 fő 1,5 gyermek esetén: ~195 fő 2,0 gyermek esetén: ~260 fő 2,3 gyermek esetén: ~299 fő

13 Várható bevándorlás 20 év alatt: (-4,6 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (2004-2006) halálozása húsz évre vetítve ~ -92 fő A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe Várható lakónépesség 20 év múlva: Különbség a jelenlegi állapothoz képest: 1,3 gyermek esetén: ~466 fő ~ +16 fő 1,5 gyermek esetén: ~492 fő ~ +42 fő 2,0 gyermek esetén: ~ 557 fő ~ +107 fő 2,3 gyermek esetén: ~596 fő ~ +146 fő venni. A természetes szaporodás alapján a település tudja tartani a jelenlegi népességszámát, ha legalább 1,3-as átlagos gyermekszámmal számolunk. A lakosságszám változásnál figyelembe kell venni a település vándorlási adatait is. Nyalkán a vándorlási index negatív, tehát a lakosságcsökkenéshez az elköltözések is hozzájárulnak. A helyi gazdaság erősítésével lehetőség nyílhat a lakosság megtartására és növelésére is. A fentiek tekintetében a településrendezési terv készítése során 20 éves időtávlatban kb. 450-550 fős lakosságszámmal számolunk. 2.4 HUMÁN I NFRASTRUKTÚRA - SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SZOCIÁLPOLITIKA 2.4.1 Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények A településen a Polgármesteri Hivatal mellett közösségi célokat szolgáló intézményként működik művelődési ház, könyvtár és az egészségügyi intézmények. 2.4.2 Egészségügyi intézményekkel való ellátottság Nyalka településen a Rákóczi út 10. alatt található az orvosi rendelő. Heti kétszer Nyalkán, heti háromszor pedig a szomszédos Pázmándfaluban van rendelés. Védőnői ellátás, tanácsadás egyszer egy héten van a faluban, a fogorvosi ellátás Pázmándfalun érhető el, gyógyszertár pedig Tápon működik. Egyéb szakrendelők Győrben érhetők el a település lakossága számára. A községben idősek otthona nem működik. Helyi állatorvosi rendelő nincs a településen.

14 2.4.3 Oktatási intézményekkel való ellátottság 2.4.3.1 óvoda Óvodás gyermekek száma 2004 2005 2006 GYMS megye 13563 13610 13 827 GYMSM. köz 5705 5453 5 492 Nyalka 16 15 14 Óvodás gyermekek 1000 lakosra GYMS megye 30,83 30,82 31,24 GYMSM. köz 29,68 29,22 29,35 Nyalka 34,48 32,89 31,11 16. táblázat: Óvodák legfontosabb adatai 1996-2003. Az óvodába beíratott gyermekek száma csökkent az utóbbi időszakban. Az ezer lakosra vetített arány magasabb a megyei községi átlagnál. 2.4.3.2 Alapfokú oktatás A településen az alapfokú oktatás a 2004-2005-es tanév végével megszűnt, a feladatot a település társulási formában oldja meg a Táp-Pázmándfalu-Nyalka Közoktatási Intézményi Társulás Tápi Iskolájában 2.4.4 Továbbtanulási szokások Az általános iskolások döntő többsége Győrben tanul tovább. A továbbtanulók intézménytípusonkénti megoszlása nem ismert. 2.4.5 Közbiztonság, rendő rség, tű zoltósághelyzete 2.4.5.1 Közbiztonság: A pannonhalmi rendőrőrs területéhez tartozik a település. Csendes kis település az átlagnál jobb közbiztonsággal. 2.4.5.2 Önkéntes tűzoltóság: Önkéntes tűzoltóság nem működik településen. 2.4.5.3 Kultúra, művészet, sport Nyalka a településméretéhez képest élénk kulturális élettel rendelkezik. A település önkormányzata és a civil szervezetek által szervezett megemlékező, kulturális rendezvényeknek otthont ad, tervezik a kultúrház megújítását. A kultúrház helyet biztosít a könyvtárnak, internet hozzáféréssel, az önkormányzat rendezvényeinek, a helyi néptánc csoportoknak, kulturális egyesületnek és programjaiknak. A épület felújítása, korszerűsítése szükségszerű, pályázati forrás bevonásával ( IKSZT). A helyi sportéletet a Nyalkai Sportkör Egyesület koordinálja A településen működő civil szervezetek: Páskom Kulturális Egyesület, Penderedő Közhasznú Kulturális Egyesület, Nyalka Sportkör, Vöröskereszt Alapszervezete.

15 2.5 KOMMUNIKÁCIÓ 2.5.1 Kommunikáció, tömegtájékoztatás, médiumok A lakosság tájékoztatása elsősorban a hirdetőtáblákon és szórólapokon történik. A tájékoztatást segíti a község honlapja, és a negyedévente megjelenő helyi újság a Hujjantó, melyben mindenkinek lehetőséget biztosít a megjelenésre. 2.5.2 Lakossági érdekérvényesítés, részvételi lehető ség a döntéshozatalban A településen önálló önkormányzat működik, amely körjegyzőségen keresztül irányítja a települést. A községben minden munkanap fogadja az ügyfeleket a Polgármesteri Hivatal, így helyben intézhetik ügyeiket. A testületi ülések nyilvánosak, a lakosság a hirdetőkön elhelyezett meghívókból értesül ezekről, és évente közmeghallgatást tartunk. 2.6 GAZDASÁGI BÁZIS 2.6.1 Foglalkoztatási mutatók A település alapfokú ellátását a meglévő szolgáltató ágazat jelenlévő szakmái biztosítják. Jelentős a magán mezőgazdálkodók száma. Jelentősebb foglalkoztató a településen működő állattartó Virágzó TKSZ. Az ingázók aránya magas Győr közelségéből fakadóan. Nyalkán a vállalkozások száma 2009-ben 14 volt. A vállalkozások számának a lakónépességhez viszonyított aránya alapján elmondható, hogy a település átlagos gazdasági értékekkel rendelkezik. A meglévő vállalkozások fejlődését, területi igényekkel is biztosítani szükséges. A rendezési terv szerint kialakított kereskedelmi, szolgáltató és iparterületek kiépülésével újabb potenciális gazdasági befektetők letelepedésének biztosításával tud a település a lakóinak munkahelyet teremteni és iparűzési adó formájában tudja az önkormányzati költségvetési bevételeket növelni. Javasolt olyan ipar telepítése, amely a helyi munkaerő foglalkoztatására épül. 2.6.2 Gazdasági szervezetek A település gazdasági életét legjelentősebben a helyi vállalkozások határozzák meg. A településre nem jellemzőek a nagy gazdasági vállalkozások. A helyi termelőszövetkezet legnagyobb munkaadó. A Nyalkán található vállalkozások száma 2008-ban 14 4 darab volt. A KSH által 2006 -ban jelzett 35 vállalkozáshoz képest ez jelentős csökkenést jelent. Csökkenés tapasztalható még a kistérség adatainál is. Az ezrelékes adatok tekintetében Nyalka 2006. évi adatai megfelelnek a térségi jellemzőknek, és jelentősen jobbak a településcsoport kategóriájához képest. A lakosok túlnyomó többsége a megyeszékhelyen talált munkát. A tartós munkanélküliség nem jellemző településre. Működő vállalkozások száma 2004 2005 2006 GYMS megye 50 904 51 917 51 023 GYMSM. köz. 14 783 14 751 14 491 4 Önkormányzati adatszolgáltatás

16 Nyalka 32 32 35 200-499 tel. 754 791 832 KSH kistérség - 1 321 1 286 Működő vállalkozások ezer lakosra GYMS megye 115,7 117,5 115,26 GYMSM. köz. 76,9 79 77,43 Nyalka 68,97 70,18 77,78 200-499 tel. 60,5 62,1 64,76 KSH kistérség - 77 75,73 6. táblázat: Működő vállalkozások 2004-2006. Társas vállalkozások 2004 2005 2006 GYMS megye 17 359 18 030 18845 GYMSM. köz. 3 923 4 047 4287 Nyalka 12 13 13 200-499 tel. 194 206 228 KSH kistérség - 341 349 Társas vállalkozások ezer lakosra GYMS megye 39,5 40,8 42,57 GYMSM. köz. 20,4 21,7 22,91 Nyalka 25,86 28,51 28,89 200-499 tel. 15,6 16,2 17,75 KSH kistérség - 19,9 20,55 7. táblázat: Társas vállalkozások 2004-2006. Fontos megvizsgálni a vállalkozások szerkezetét. A vállalkozási típusok közül a társas vállalkozások általában nagyobb tőkeerővel rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók, így nagyobb eséllyel tudják átvészelni a negatív gazdasági változásokat. A társas vállalkozások száma a vizsgált időszakban stagnált. Azonban az ezrelékes adatokból látható, hogy Nyalka a nagyvárosok adatait is tartalmazó megyei értékektől eltekintve a legmagasabb mutatókkal rendelkezik. Egyéni vállalkozók 2004 2005 2006 GYMS megye 33 545 33 887 32 178 GYMSM. köz. 10 860 10 704 10 204 Nyalka 20 19 22 200-499 tel. 560 585 604 KSH kistérség - 980 937 Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye 76,2 76,7 72,69 GYMSM. köz. 56,5 57,3 54,53 Nyalka 43,10 41,67 48,89 200-499 tel. 45 46 47,01 KSH kistérség - 57,2 55,18 8. táblázat: Egyéni vállalkozók 2004-2006.

17 Az egyéni vállalkozók száma és aránya képet ad egy közösség vállalkozási kedvéről és lehetőségeiről. Az egyéni vállalkozók számában alacsony ingadozás melletti növekedés figyelhető meg. Az egyéni vállalkozók ezer főre vetített aránya alapján Nyalka megfelel a térségi és a településcsoportos kategóriáknak. A település gazdasági szerkezetében az egyéni vállalkozók dominálnak. 2.6.3 A helyi gazdaság szereplő i A Nyalkán található vállalkozások száma 2009-ben 14 db. Ebből 4 a gazdasági társaság és 10 az egyéni vállalkozók száma. Az egyéni vállalkozók közül 2 a kereskedelemben, 4 a szolgáltatásban dolgozik. Az egyéni vállalkozók arány annak tudható be, hogy a lakossági igények megnövekedtek olyan szolgáltatások irányába, amelyeket eddig a városokban lehetett elérni. Ez betudható egyrészt a helyi lakosok, másrészt a beköltözők igényeinek. Az egyéni vállalkozók tevékenységi köre a településen: A település legnagyobb foglalkoztatója a Virágzó TKSZ 12 fővel. A többi vállalkozásnál max. 1 alkalmazott dolgozik. A munkanélküliek száma 10-12 fő körül mozog. A kereskedelmi vállalkozások száma kettő, az egyiknél 1 alkalmazott dolgozik. A szolgáltatás területén dolgozó vállalkozások száma 5-6 körül mozog, itt az alkalmazottakról nincs adat. A helyi foglalkoztatottak száma az önkormányzat alkalmazásában álló 4 főből áll. A hivatali dolgozók (2) a körjegyzőség alkalmazottai, az óvodai dolgozók (3) az tápi székhelyű oktatási társulás alkalmazottai, a házi segítségnyújtás ápolója, és a családi napközi gondozója a Pannonhalmi kistérség szociális intézményének alkalmazottja. A terület földrajzi elhelyezkedése kitűnő, hiszen három Európai Uniós tagsággal rendelkező középeurópai ország fővárosa közötti központi helyen fekszik és mindhárom főváros autópályán megközelíthető (Bécs, Pozsony, Budapest), valamint Nyugat-Dunántúl egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő városának, Győrnek közvetlen közelsége is meghatározó. Emellé társul még az a tény is, hogy Nyalkáról Mosonmagyaróvár és Csorna is könnyen elérhető A település további fejlődésében meghatározó szerepe van az iparterületen letelepedő cégeknek. A terület gazdasági fellendülése pozitívan befolyásolja - a munkahelyteremtéssel - a település lakosságmegtartó erejét, gazdasági erejét. 2.6.4 Intézményi ellátottság A település intézményi ellátottsága a település szintjének megfelelő. Jelenleg 2 kiskereskedelmi egység működik a településen, mindegyik élelmiszer bolt és egy vendéglátóhely szolgálja ki az igényeket. 2.6.5 Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelenléte A kereskedelmi intézmények jelenléte a települési lakossági ellátottság fontos elemei, ezenkívül a gazdasági szereplők jelentős része is az ellátást biztosító vállalkozók közül kerül ki. A helyi ellátás fontosságát senki sem vitatja, azonban a helyi ellátást végző kereskedők nem képesek versenyezni a környező nagyobb települések áruházainak áraival és kínálatával.

18 Kiskereskedelmi boltok összesen 2004 2005 2006 GYMS megye 7 771 7 793 7 819 GYMSM. köz. 1 960 1 846 1 787 Nyalka 2 2 2 200-499 tel. 109 105 105 KSH kistérség - 173 170 Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra GYMS megye 17,6 17,6 17,66 GYMSM. köz. 10,2 9,9 9,55 Nyalka 6,47 6,58 6,67 200-499 tel. 8,7 8,2 8,17 KSH kistérség - 10,1 10,01 9. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 2004-2006. A vizsgált időszakban a kiskereskedelmi egységek száma 3 volt Nyalkán. Az önkormányzati adatközlés szerint 2008-ra a számuk 1 darabbal csökkent. A boltok aránya jelentősen elmarad az ezer lakosra vetített érték alapján a többi vizsgált kategóriától. Élelmiszerboltok száma 2004 2005 2006 GYMS megye 1 590 1 573 2 034 GYMSM. köz. 732 693 776 Nyalka 2 2 2 200-499 tel. 60 58 66 KSH kistérség - 62 68 Élelmiszerboltok 1000 lakosra GYMS megye 3,6 3,5 4,59 GYMSM. köz. 3,8 3,7 4,15 Nyalka 4,31 4,39 4,44 200-499 tel. 4,8 4,5 5,14 KSH kistérség - 3,6 4,00 10. táblázat: Élelmiszerboltok 2004-2006. Az élelmiszerboltok száma nem változott az elmúlt időszakban (2 db). Bár ezt a kereskedelmi bolttípust veszélyeztette a nagy kereskedelmi központok megjelenése, azonban a távolság miatt nem jelentkezett a hatásuk. Az élelmiszerboltok esetében Nyalka az ezer lakosra vetített adatok alapján átlagos mutatóval rendelkezik. A vendéglátóhelyek száma állandó volt (1 db), a vizsgált időszakban. Vendéglátóhelyek száma 2004 2005 2006 GYMS megye 2 810 2 876 2 905 GYMSM. köz. 1 039 1 011 1 015 Nyalka 1 1 1 200-499 tel. 68 76 83

19 KSH kistérség - 72 72 Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra GYMS megye 6,3 6,5 6,56 GYMSM. köz. 5,4 5,4 5,42 Nyalka 2,16 2,19 2,22 200-499 tel. 5,4 6 6,46 KSH kistérség - 4,2 4,24 11. táblázat: Vendéglátóhelyek 2004-2006.. Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Nyalka jelentősen alacsonyabb mutatókkal rendelkezik, mint a többi kategória. A saját településkategóriáját tekintve 3,2 egységgel marad el ezer lakosra vetítve. Általánosságban elmondható, hogy a turizmust alapszintűen, kulturált módon kiszolgáló infrastruktúra egyelőre gyakorlatilag nem létezik, ezen a területen jelentős fejlődésnek kell bekövetkeznie a pozitív változások elindulásához.

20 K ÖRNYEZETI ADOTTSÁGAOK 2.6.6 Elhelyezkedés Nyalka a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km 2.A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfőcsanaki -, és Győrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középső vonulatának keleti részén található. 2.6.7 A település területi jellemző i Terület km2 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 GYMS megye 4 061,9 4 061,9 4 061,9 4 061,9 4 088,7 4 088,7 4 088,7 4 208,0 4208 4208 GYMSM. köz. 3 396,2 3 396,2 3 396,2 3 396,2 3 423,4 3 393,8 3 337,4 3 457,0 3457 3308 Nyalka 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 200-499 tel. 336 348 348 371 381 334 361 431 409 414 KSH kistérség - 531 531 531 558 558 558 321 321 321 Átlagos terület km2 GYMS megye 23,48 23,48 23,48 23,48 23,36 23,36 23,63 23,12 23,12 32,12 GYMSM. köz. 20,34 20,34 20,34 20,34 20,26 20,20 19,98 19,87 19,87 19,87 Nyalka 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 12,86 200-499 tel. 11,2 11,2 11,2 11,2 11,2 11,1 11,3 11,6 11,3 11,5 KSH kistérség - 22,1 22,1 22,1 21,4 21,4 21,4 17,8 17,8 17,8 2. táblázat: A települések területi jellemzői 1996-2005. Nyalka területe 12,86 km 2, amely a megye területének 0,3 %-a a statisztikai kistérség 4 %-a. A település belterülete 66,1 ha amely a külterület kb. 5 %-a. A település területét tekintve a megyei átlag alatt helyezkedik el. A megyei községek átlagánál 7 km 2- rel kisebb, a hasonló népességű települések átlagánál 1,3 km 2 -rel nagyobb, valamint a megyei települések nagyságánal pedig mintegy 19 km 2 -rel kisebb. Ebből következik, hogy Nyalka a a megyei települések között a kisebb közigazgatási területtel rendelkezők közé tartozik. 2.6.8 Éghajlat Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A napfénytartam meghaladja a az 1950 órát, az évi középhőmérséklet 9,5-10 C. A fagymentes időszak átlagosan 180 nap. A lehetséges hőmérsékletingadozás 15,5 C - + 33,0 C között várható. A csapadék évi összege 580 és 600 mm, amely a vegetációs időszakban 330-340 mm-re korlátozódik. A hótakarós napok száma átlag 35 nap, maximális hóvastagság 29 cm. Uralkodó szélirány ÉNY, átlagos szélsebesség 3,0-3,2 m/s. Az éghajlat alapján termeszthető kultúrnövények: gabonafélék, kapások és kertészeti növények. 2.6.9 Domborzati, földtani adottságok A település domborzati adottságait a következőkkel lehet jellemezni: A település a dombság középső, un. Csanak vonulatán, illetve annak negyedidőszaki hordalékkúpján fekszik. Maga a dombvonulat laza pannóniai és negyedidőszaki üledékekből épült fel. Az átlagos összetétele a dombságnak a pannóniai

21 agyag és homok (13,3%), pliocén (1,2%) és pleisztocén folyóvízi kavics és homok (6,7%), valamint lejtős, szoliflukciós üledék, homokos lösz (72,6%). A felsoroltakból következően a domborzati mikrokép változatos, eróziós és deráziós völgyek sűrű hálózata alkotja. 2.6.10 Vízrajz A település a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A térségben talajvíz és a rétegvíz mennyisége és az artézi kutak száma kevés 5. Összefüggő talajvíz csak a domblábak aljainál figyelhető meg, a talpakon 2-4 m, a lejtőkön 4-6 m mélységre található. Kémiai szempontból a talajvíz kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, keménysége nagy, 25-30 nk közötti, a szulfáttartalom 60-300 mg/l közötti. 2.6.11 Természetes élő világ A kistáj természetes növényzetére az átmenetiség a jellemző, ugyanis a terület két flórajárás, a Bakonyi-Vértesi (Vesprimense) és a kisalföldi (Arrabinicum) határa mentén fekszik. A település természetes növényzete a cseres-tölgyes erdő volt. Tömegesen előfordulhatnak a lágyszárúak közül a csenkeszfélék, a bükköny, a permizsfélék, a sásfélék. A forráslápokon megtalálható a vidrafű, a lápi sás és a fehér zászpa. Jelenleg a község területen döntő többségben kultúrnövényzet és telepített erdők találhatók az erdőgazdaságilag művelt eredeti növényzet mellett. A megtalálható fafajok: kocsánytalan tölgy, csertölgy, erdei fenyő. Az erdészetileg kezelt területeken zömmel fiatalkorú keménylombos erdők találhatók. Az erdők átlagos folyónövedéke 4,0 4,5 m 3 /ha. A mezőgazdaságilag termesztett növények közül a búza, a kukorica, a jelentősebb. A település közigazgatási területén a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet részei találhatóak. A tájvédelmi körzet gazdagnak mondható a vadállomány tekintetében, jellemző fajok: vaddisznó, borz, szarvas, a védett fajok közül: vadmacska, holló, gyurgyalag, valamint a rovarvilág számos egyede. A tájvédelmi körzet élővilágát a Csanaki vonulaton keresztülvezető erdei tanösvény mutatja be. 2.6.12 Talaj A Csanak dombvonulatát harmadidőszaki üledéken, löszön kialakult, vályog mechanikai összetételű agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. Vízgazdálkodásuk kedvező, a község erdőterülete120,94 ha melyből 22 ha-on folyik jelenleg erdőgazdálkodás. Az alacsonyabb térszíneken periglaciális üledékeken és részben löszön csernozjom barna erdőtalajok képződtek. A homok mechanikai összetételű, kis szervesanyag tartalmú, jó víztartó talajok szántóként hasznosultak. 5 A térségfejlesztés. 3. o.

22 2.6.13 Tájalakulás A legelső térképi ábrázolásokon a település jelenlegi közigazgatási területén több erdő volt, de főleg a mezőgazdasági terület volt számottevő már akkor is, valamint megjelentek a mai úthálózat ősei. Már a két katonai felmérés közötti időszakban is megindult az erdőterületek csökkenése 1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. A 90-es évektől a kárpótlás következményeként megszűnt a külterületi nagytáblás művelés. A jobb minőségű területeken azonban folytatódott a szántóföldi művelés 2.6.14 Természeti környezet Nyalka község külterületét nagy kiterjedésű szántó területek jellemzik, de összefüggő nagyobb erdő területtel is rendelkezik. A művelési ág szerinti megoszlást az alábbi táblázat mutatja:

23 Művelési ág Terület (ha) Arány (%) Erdőterület 131,46 Ha 10,74 % Szántóterület 994,9 Ha 81,29% Gyepek 37,94 Ha 3,1 % Vízgazdálkodási terület 9,72 Ha 0,79 % Külterület összesen 1223,8 ha 100 % A település közigazgatási területének nagysága kb. 1286 ha. Ebből belterület 62 ha. A külterületi zöldfelületeket tekintve a község déli részén egybefüggő erdőterületekkel rendelkezik. A belterület felé pedig az erdőterületeket összefüggő nagy kiterjedésű szántók váltják fel. A külterületen emellett kisebb arányban rét és gyep területek is vannak. A mezőgazdasági területek döntő többsége szántó, melyből a tervezett fejlesztési területek jelentős részt nem vesznek el, a tervezett területhasználat továbbra is a mezőgazdasági tevékenység. A községhez tartozó összes erdőterület 120,94 ha, ebből jelenleg kb. ~22 ha-on folyik erdőgazdálkodás 2.6.15 Települési zöldfelületek Nyalka zöldfelületekkel való ellátottsága átlagos. A táji, természeti adottságok a településen olyanok, hogy jelentős nagyságú zöldfelületek jelenleg csak a település közigazgatási területének déli csücskén találhatók. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a település közigazgatási területének nagy része szántó, megtalálhatók a tájat változatossá, mozaikossá tévő elemek. A települési zöldfelületi rendszer egyik leglényegesebb eleme a település déli részén lévő erdőterület, amely a pannonhalmi-dombság részeként jelentős táji értéket képvisel. A település belterülete jelenleg közterületi zöldfelületekben, közparkokban szegény. Az egyetlen jelentős közpark a pannonhalmi és tápi út elágazásánál lévő háromszög alakú terület, amelyet többfunkciós (közpark, játszótér, rendezvénytér) települési térként funkcionáló zöldfelületként célszerű kialakítani, illetve fejleszteni. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozott karbantartott, fásított részek. A közterületek zöldfelületeinek egységes koncepció alapján történő fejlesztése lenne szükséges a falukép minél kedvezőbb megjelenése céljából. A község külterületén a 060/2-es hrsz.-ú erdő területen, mely a Pannonhalma felé vezető út közelében fekszik, szeretnének egy igényes zöldterületet kialakítani az ott lévő kálvária környezeteként. Ezen kívül a jelentős elemei a települési zöldfelületi rendszernek a különleges sport és idegenforgalmi területek, melyek területének legnagyobb hányada zöldfelületként funkcionál. Fontos, hogy a leendő növényzettelepítéseket csak gondos előkészítő munka és tervezés után valósítsák meg. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemző növénytársulásokat, őshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását. 2.7 KÖRNYEZETVÉDELEM 2.7.1 Levegő tisztaság Mivel Nyalkán szennyező jellegű ipari termelés nem található, illetve a terület növénytakaróval erősen borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, a rákötések aránya a lakásállományhoz képest 68%. A fűtésből származó káros anyag kibocsátás nem számottevő.

24 2.7.2 Zaj és rengéshullámok A településen a légszennyeződéshez hasonlóan a legnagyobb zajforrás is a közlekedéshez köthető. A közúti gépjármű-közlekedés környezeti zajterhelései a település útjain nem érik el a megengedett határértékeket Üzemi tevékenységből származó káros zajterhelésről jelenleg nincs tudomás a településen. A tervezési területen a lakóterület közelsége miatt a megjelenése nem is kívánatos. 2.7.3 Hulladékgazdálkodás Nyalkán a háztartási hulladékot a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. heti egy alkalommal szállítja el. A településen kijelölt dögtér vagy dögkút, törmeléklerakó nincs. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nincs a településen, de hosszabb távon megoldandó feladatot jelent, mely az erőforrások kíméletesebb felhasználását tenné lehetővé. 2.7.4 Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata A külterületi vízfolyások nagy része a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A Nyalka határában található vízfolyások minősége (Cuhai -Bakonyér) erre a területre van kihatással. A Duna víz minőségére a viszonylag alacsony szervesanyag tartalom, a kedvező oldott oxigén mennyiség a jellemző. Nem számottevő az érkező vízben az ammonium-n és a nitrát-n koncentráció értéke. A Cuhai-Bakonyér 1996. évi Bőnyrétalapnál mért vízminőségi paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze KOMPONENSEK MÉRT. ÁTLAG P90 Oldott oxigén mg/l 9,8 7,3 KOIps mg/l 9,2 19,8 KOIk mg/l 31 52 NH4-N mg/l 0,62 1,67 NO2-N mg/l 0,100 0,157 PO4-P g/l 305 457 Klorofil-a g/l - - Coliformszám i/ml - - A Cuhai-Bakonyér főleg szerves- és növényi tápanyagokat, valamint szervetlen anyagokat szállít a befogadó vízébe. A felszín alatti vizek védelme a csatornahálózat kiépülésével javult. Ipari tevékenységből felszín alatti talajvízszennyeződés nem keletkezik. A mezőgazdasági területek vegyianyag felhasználása (műtrágya) évről- évre csökken, ez részben gazdasági okokra vezethető vissza, részben a növényfajok megfelelő kiválasztásának eredménye.

25 2.8 TELEPÜLÉSSZERKEZET Első katonai felmérés (1782-1785) Második katonai felmérés (1819-1869) Nyalka napjainkban Nyalka településszerkezetét a kezdetektől a közlekedési kapcsolat határozta meg. Az 1700-as évek végén a település az egyutcás orsós útifalu jellegzetes képét mutatja, a falu központjában a templommal. Az út mentén sorolódó telkek gazdálkodásra alkalmas hosszútelkek. A település ekkor meglévő szakasza a fő utca, mai nevén a Kossuth Lajos utca. Az ekkori falu fő közlekedési kapcsolata ugyanúgy mint napjainkban Győr felé irányult, de közvetlen utak vezetnek a szomszéd települések felé is. Az 1800-as években készült térképen a település még mindig az egyutcás orsós útifalu képét mutatja. Látható azonban, hogy a fő utca mentén besűrűsödnek az épületek, és már beépült a Pannonhalma és Mezőörs felé vezető út is, ahol egy teresedés is megfigyelhető. Ezt követően a településszerkezet továbbfejlődését főleg a szomszéd falvakba vezető utak határozták meg. A harmadik térképen már látszik a teljes mai településszerkezet, a Petőfi Sándor utca és az Arany János utca két ága is. A templom orsós jellegű elhelyezkedése domináns, de a teresedés beszűkült.

26 2.9 INFRASTRUKTÚRA 2.9.1 Lakásviszonyok Lakásállomány 2004 2005 2006 GYMS megye 173 570 175 483 176 993 GYMSM. köz. 71 989 71 050 71 316 Nyalka 192 192 192 200-499 tel. 5 440 5 640 5 840 KSH kistérség - 6 479 6 523 *év elején 1 lakásra jutó lakos GYMS megye 2,5 2,5 2,50 GYMSM. köz. 2,6 2,6 2,62 Nyalka 2,42 2,38 2,34 200-499 tel. 2,3 2,2 2,20 KSH kistérség - 2,6 2,60 12. táblázat: Lakásállomány változása 1996-2005. A lakások száma a statisztikai adatok tanúsága szerint 2006-ban 192 db lakás volt. A lakások száma vizsgált időszakban nem változott. A lakásokra vetített népességszám alapján látható, hogy Nyalkán a mutató csak a 200-499 fő lakosszámú településekénél jobb. 2.9.2 Épületállomány A település épületeinek nagy része 1945-1980 között épült, azonban van pár az 1900-as évek elején épült, helyi védelemre javasolható tájjellegű, nádfedeles ház. Az épületállomány megfelelő állapotban, van. Több lakóház felújított, korszerűsített.. 2.10 V ONALAS INFRASTRUKTÚRA 2.10.1 Közúthálózat A települési úthálózat elemeit az alábbi utak jelentik: 8222. sz. állami mellékút, amely Pázmándfalu településsel biztosít közvetlen közúti kapcsolatot és Győr felé vezet 8224. sz. állami mellékút, amely Pannonhalmával és Mezőörssel településsel biztosít közvetlen közúti kapcsolatot 81-es főúttól 6,7 km-re fekszik, mely a Győr-Székesfehérvár útvonal 82-es főúttól 6,5 km-re fekszik, mely Veszprém fele biztosít közúti kapcsolatot 2.10.2 Közúti kapcsolatok Nyalka községet legmagasabb rangú elemként 2 állami mellékút érinti. A 8222. számú út biztosítja Győr felé a kapcsolatot, míg a 8224 számú út Pannonhalma és Mezőörs felé nyújt összeköttetést. Ezeken az utakon könnyen elérhető a 81-es és 82-es főút is. Légvonal Közúti elérhetőség Elérési idő Elérhetőség